Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Draskovics, Vuk
133516 tétel
1995. november 27.
A bukaresti egyetemen 1990-ben alakult meg az önálló hungarológiai tanszék. Murvai Olga tanszékvezető és Molnár Szabolcs 1972 óta tanít Bukarestben, mindketten docensi rangban. Rajtuk kívül még öt tanára van a tanszéknek, munkájukat most egy pécsi vendégtanár segíti. Az oktatók túlterheltek. Molnár professzor például heti tizenhat irodalomórát tart, mindent ő tanít az ősköltészettől a felvilágosodás koráig. Legnagyobb gondjuk a könyvtár és a jegyzetek hiánya. Az egyetemi könyvtár 1989-ben leégett, a magyar könyvállományt azóta sem pótolták. Jelenleg a négy évfolyamon mintegy hetven hallgatójuk van. /Magyar Hírlap, nov. 27./
1995. november 27.
"Hetek óta tartó beharangozás után nov. 25-én mindössze 12 személy jelent meg Kolozsváron, a Hargita és Kovászna megyéből "elüldözött románok" találkozóján. Eljött viszont Funar polgármester, Adrian Motiu, az RNEP szenátora, Petre Turlea képviselő, Liviu Medrea, Kolozs megyei alprefektus, az RNEP tagja és Victor Constantinescu, Kolozs megye tanácselnöke. A részvevők kijelentették, hogy szüntelen rettegésben éltek, mert a románokat terrorizálták. A 12 megjelent megalakította a Kovászna, Hargita és Maros Megyéből Elüldözött Románok Egyesületét. A résztvevők kidolgoztak egy javaslatot, hogy az elüldözötteket helyezzék vissza és kapjanak kárpótlást. Javasolták, hogy hozzanak létre egy szervet, amely figyeli az etnikai diszkriminációnak kitett románok helyzetét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./ "
1995. november 28.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform nov. 25-én Székelyudvarhelyen tartott gyűlésén Markó Bélához, az RMDSZ szövetségi elnökéhez intézett nyílt levelet fogadott el, melyben kérik, foglaljon állást Katona Ádám Iliescu elnökhöz írt nyílt levelével kapcsolatban, továbbá azzal a javaslatukkal kapcsolatban, hogy minden RMDSZ-székházra tűzzenek fehér zászlót. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./
1995. november 28.
Dr. Kovács Albert bukaresti egyetemi tanár, orosz irodalom szakos, Dosztojevszkij-szakértő, alapító- és vezetőségi tagja a Nemzetközi Dosztojevszkij Társaságnak nov. 21-étől éhségsztrákjba kezdett, tiltakozásul bizonyos szekus-csoportosulások /Securitate/ nyíltan alkotmányellenes tevékenysége ellen. Sajtóértekezleten ismertette, miért kezd éhségsztrájkot. Könyvet ír a felfüggesztett román forradalomról Revolutia suspendata, Flashback jurnal címen. Elmondta, hogy 1989 márciusától részt vett a forradalmat előkészítő értelmiségiek mozgalmában. 1989 után az intézmények vezetőségében ugyanazok maradtak, akik régen voltak. Amikor felszólalt ez ellen, akkor kezdődtek a személyét érő támadások. 1990 szeptemberében elmozdították tanszékvezetői állásából. Mindezekért Iancu Fischer dékánt, kisebb mértékben Emil Constantinescu rektort teszi felelőssé. Szerinte a dékán a KGB-vel áll kapcsolatban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25-26./ Kovács Albert bejelentette, hogy nov. 27-től felhagyott az éhségsztrájkkal, mert leromlott egészségi állapota kórházi kezelést igényelt. Az őt ért sérelmek orvoslásáért továbbra is síkraszáll, egyelőre Maior oktatási miniszterhez, Magureanu SRI-igazgatóhoz és Iliescu elnökhöz eljuttatott levelével. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./
1995. november 28.
Nov. 26-ra virradóan betörtek az RMDSZ bukaresti elnöki irodájába. Bodor András, az RMDSZ Tájékoztató szerkesztője elmondta, hogy a betörők az irodákban mindent felforgattak és jelentős mennyiségű készpénzt, többezer dollárt elvittek. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a pénzen kívül mást is elvittek-e. Előzetes letartóztatásba helyeztek néhány fiatalembert. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./
1995. november 28.
"Nov. 26-án Margittán tartották a hagyományos Ady-emlékünnepséget. Sokan jöttek össze, a meghívott vendégek között volt Markó Béla, az RMDSZ elnöke, dr. Csapó József szenátor, Rákóczi Lajos és Szilágyi Zsolt képviselők és Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke. A résztvevőkhöz időközben csatlakozott Tőkés László püspök is. Markó Béla sajnálatának adott hangot, hogy ritkán tud eljutni a tagsághoz. Közelednek a választások, várhatóan erősödni fog a szervezetre nehezedő nyomás, igyekeznek majd megfélemlíteni bennünket. Tőkés László figyelmeztetett: nem szabad elcsüggedni. "Csak az összefogás menthet meg bennünket. A beolvasztó kohót szorgalmasan fűtik ellenségeink..." "Isten óvjon bennünket a megosztottságtól, az egyetlen megoldás, mely megakadályozza a beolvadást, az összefogás." /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 28./"
1995. november 28.
Nov. 27-én egyhetes erdélyi látogatásra Szatmárnémetibe érkezett Lábody László címzetes államtitkár, a HTMH elnöke, útjára elkísérte Bálint-Pataki József, a HTMH főosztályvezetője, akiket az RMDSZ-székházban Takács Csaba ügyvezető elnök és Muzsnay Árpád, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke fogadott. A vendéget fogadta Vasile Valer Suciu, Szatmár megye prefektusa. Este a vendégek politikai fórumon vettek részt az RMDSZ székházában. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 28., 671. sz./
1995. november 28.
A Vocea Romaniei kormánylap nov. 27-i száma A birodalmi gőg elborítja a józan észt címmel közöl kommentárt a szlovákiai nyelvtörvény elleni magyarországi tiltakozásról. A kormánylap szerint a magyar kormány alaptalan vádakkal állt elő. /Népszabadság, nov. 28./
1995. november 28.
"Bíró A. Zoltán, a csíkszeredai Regionális és Antropológiai Kutatások Központjának vezetője nov. 27-én Budapesten, az MTA Társadalmi Konfliktusok Kutatóközpontja rendezésében tartott előadásában kifejtette, hogy a romániai magyarságban kialakulóban van az etnikai tömb létrehozására irányuló folyamat. Veszélyesnek nevezte, hogy az RMDSZ a szerveződő etnikai tömb védőernyőjeként működjön. Nehezményezte, hogy sem Budapest, sem Bukarest nem figyel eléggé a "periférián elhelyezkedő" romániai magyarok iránt. Molnár Gusztáv szerint Magyarország csapdahelyzetbe kerül, ha támogatja a romániai és szlovákiai magyarok autonómiatörekvéseit. /A romániai magyarok kivárnak. = Népszabadság, nov. 28./"
1995. november 28.
A Vocea Romaniei kormánylap nov. 28-i száma dagadó kebellel teljes terjedelmében közölte Tamás Gáspár Miklósnak a Heti Világgazdaságban közölt cikkét a román-magyar megbékélésről, önostorozó volta miatt. /Távirati stílusban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./ Tamás Gáspár Miklós: Ajánlat Havasalföldről /Heti Világgazdaság, szept. 30./ című cikkében azt állította, hogy a magyar parlamenti ellenzék arra sarkallja a kormánykoalíciót, hogy hagyjon föl a közeledés politikájával. A cikkíró szerint a jelenlegi magyar politika sikeres. Tamás Gáspár Miklós örömmel üdvözölte Iliescu ajánlatát és szerinte erre válaszolni kell.
1995. november 28.
Lábody László, a HTMH elnöke nov. 28-án Zilahon a Szilágy megyei RMDSZ vezetőségével találkozott, ahol kifejtette, hogy térben és időben nézve kell megoldásokat keresni, a megoldás a gazdag és demokratikus Romániában rejlik. A jelenben az állam többségi polgáraival szemben sem nagyvonalú. A megoldáshoz tartozik a közigazgatási önkormányzatiság. A HTMH politikai segítség mellett anyagi támogatást is nyújt az alapítványok révén. Lábody László visszautasította azt a vádat, hogy Magyarország odadobta a kisebbségeket a szomszéd államoknak, ugyanis egyeztettek magyar kisebbségek képviselőivel. Az alapítványok együttvéve milliárdos nagyságrendű anyagi segítséget nyújtottak a kisebbségnek. Az erdélyi magyarságnak büszkének kell lennie arra, amit elért, mert nemcsak sérelmekből áll a világ. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./
1995. november 28.
Tovább duzzadt a kőrösfői Vasvári Pál-emlékoszlop körüli botrány. Az ügyben eddig négy tárgyalás zajlott le: a megyei tanács kihágási jegyzőkönyvet állított ki Kovács László polgármester ellen, mert nem bonttatta le a kopjafát, és Péntek László kőrösfői RMDSZ-elnök ellen, amiért a kopjafa-állítást megszervezte. Ezeket a jegyzőkönyveket később a bíróság megsemmisítette. A harmadik perben a kőrösfői helyi tanács kérte a bíróságot, kötelezze az RMDSZ-t a kopjafa lebontására. Nov. 24-én volt az első tárgyalás, a következőt januárra tűzték ki. A negyediket a prefektúra indította: kötelezzék a községi tanácsot az emlékmű lebontására. Első fokon a megyei törvényszék jóváhagyta a prefektúra kérését. Az ítélet nem jogerős, a községi tanács fellebbezést nyújtott be. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./
1995. november 28.
"Elkészült az RMDSZ művelődési főosztályának jövő évi programja, a romániai magyarság közművelődésének forgatókönyve. Erről tájékoztatott Kötő József ügyvezető alelnök. "Az önszerveződő egyesületeket profiluk szerint továbbra is szövetségbe igyekszünk tömöríteni, mert ez teremti meg a minőségi kultúra feltételeit" - fejtette ki. Például a Romániai Magyar Dalosszövetség ellátja a kórusokat megfelelő zenei anyaggal, találkozókat, szakmai továbbképzéseket szervez. - Pályázatot írtak ki egy kultúrát támogató részvénytársaság üzleti tervére. Napvilágot látott nemzetközi terjesztésre szánt ötnyelvű kiadványuk az elkobzott egyházi javakról. Készítik az elkobzott közületi vagyonok listáját. A jövő évi tervek között szerepel a honfoglalással kapcsolatos tudományos ülésszak Temesváron, a cserhalmi ütközet emlékére Szent László szobor avatása Cegőtelkén, aug. 20-án, Nagykárolyban Károli Gáspár szobrának felállítását tervezik. Tamási Áron halálának 30. évfordulóján megrendezik a romániai magyar írók első vándorgyűlését. - A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság kezdeményezésére a világból 2000 vezető értelmiségi aláírásával kérte az UNESCO mellett működő ICOMOS-t, hogy nyilvánítsák a világörökség részévé Kolozsvár főterének műemlék-együttesét. A román ICOMOS elutasította a kérést, viszont a nemzetközi ICOMOS főtitkára Kolozsvárra fog látogatni. /Miklós László: Országmegtartó erőnk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./"
1995. november 28.
Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója elkészítette Háromszék szellemi térképét, összegyűjtve azokat, akiknek emlékét nem örökítették meg. A székelyföldi városok között Sepsiszentgyörgy áll a legrosszabbul. Kónya Ádám szerint a Mikó Kollégium előtt kellene felállítani az alapító gróf Mikó Imre szobrát, a megyei képtár előtt Gyárfás Jenő festőművész szobrát, a főtér parkjában pedig a világháborúk minden áldozatának emlékműve lenne, magyar, román, orosz és héber nyelvű feliratokkal. /B. Kovács András: Múlt, ízlés és szobor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./
1995. november 28.
A nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület ülésén Nagy György József elnök ismertette a közeljövőre vonatkozó és az 1996. évi terveket. Ötéves hallgatás után újjászerveződött az Arany János Irodalmi Kör. Mikó Imre lelkész elmondta, hogy aug. 3-11-e között zajlanak majd a Református Világtalálkozó nagyszalontai rendezvényei. Erre az alkalomra tervezik a városalapító Bocskai István fejedelem egészalakos szobrának felállítását. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 28./
1995. november 29.
Dobogókőn nov. 21-25-e között rendezte meg a Magyarok Világszövetsége és a Határon Túli Magyarok Hivatala a III. Külhoni Magyar Sajtótalálkozót. Az ünnepélyes megnyitón Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke, Lábody László, a HTMH elnöke és Peták István, a Külhoni Magyar Média Társaság elnöke tartott előadást. A találkozón több mint száz magyar szakember mellett e témakörök legjobb külföldi szakértői vettek részt és tartottak előadást. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 29./
1995. november 29.
Nov. 28-án a kolozsvári Szent Mihály templomban ökumenikus részvétellel ünnepi gyászistentiszteletet tartottak az első világháborútól napjainkig tömeggyilkosságokban és elhurcolásokban áldozatul esett erdélyi magyarok emlékére. Igét hirdetett Tőkés László püspök. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 29., 672. sz./
1995. november 29.
Nov. 28-án ismét tüntettek a pedagógusok és az egyetemi hallgatók. A tanítók, a tanárok követelték, hogy a költségvetésben a jelenlegi négy százalékról hatra emeljék az oktatásra fordítandó összegek arányát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30., Népszabadság, nov. 29./
1995. november 29.
"Markó Béla, az RMDSZ elnöke nov. 28-án Debrecenben "Kisebbségi lét" címmel tartott előadást, majd sajtótájékoztatóján elmondta, hogy ahol egy tömbben él a magyarság, ott nem zárható ki a regionális autonómia, a többi területen élőknek kulturális autonómiát kell elérniük. - Éppen a magyar-szlovák alapszerződés bizonyítja, hogy az alapdokumentum nem tartalmaz garanciákat a magyarságot hátrányosan érintő intézkedések ellen. Azok a garanciák hiányoznak az alapszerződésből, melyekkel meg lehetett volna akadályozni például a magyar nyelvhasználatot tiltó szlovák nyelvtörvényt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./ Nem ért egyet azzal, hogy az anyaországi politikusoknak tartózkodni kell az autonómia emlegetésétől, mert ez kihívná a román többség ellenérzését. A sajtótájékoztatón Székelyhídi Ágoston elmondta, hogy tavaly négyezer, idén sokkal több romániai magyar középiskolás és egyetemista tanul Magyarországon, mert csak így látja biztosítva magyar anyanyelvén való tanulását. Mindenkitől segítséget kért számukra. /Magyar Hírlap, nov. 29./"
1995. november 29.
A román védelmi illetékesek a székelyföldi és partiumi katonai jelenlét növekedését a fegyveres erők belső diszlokációjával indokolják. Laktanyák épülnek Nagyszalontán, Nagykárolyban és Szatmárnémetiben. Egy-egy kisváros esetében a 400-500 fővel megnövelt katonai jelenlét a román politikai erőket segíti a jövő évi helyhatósági választásokon, meghiúsítva a magyar polgármester megválasztását. Székelyudvarhelyre 1500 fős erőt telepítenek. - A rendőrség és csendőrség esetében a létszámnövekedés ellenőrizhetetlen. /Magyar Hírlap, nov. 29./
1995. november 29.
Erdélyi körútjának második napján Lábody László, a HTMH elnöke Nagybányán találkozott Nagybánya területi RMDSZ kibővített elnökségével, majd Zilahon az RMDSZ Szilágy megyei székházában Kozma Sándor megyei RMDSZ-elnök fogadta, ahol fórumot tartottak. Nov. 29-én Lábody Lászlót Marosvásárhelyen Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnökével tárgyalt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 29./
1995. november 29.
"A Bihari Napló felelős kiadója, Szilágyi Aladár interjút készített Traian Chebeleu elnöki szóvivővel, aki Nagyváradon védte meg doktori disszertációját /Az ENSZ szerepe az államok közötti viszályok rendezésében, a rendezés dinamikája és távlatai/. Tőkés László javaslata igen kemény reagálást váltott ki, jegyezte meg Szilágyi Aladár. Chebeleu hangsúlyozta, hogy mindaz, amit elmondott, az elnök véleménye, amelyet ő tolmácsolt. Amennyiben a kormány leülne az RMDSZ-szel tárgyalni, "akkor elismernénk, hogy az RMDSZ a magyar kisebbség egyetlen legitim képviselője. Holott szó sincs ilyesmiről!" Rajta kívül más magyar szervezetek is léteznek, állította Chebeleu. Azt is kijelentette, hogy a "tanügyi törvény az RMDSZ-javaslatok nagy részét beillesztette szövegébe." Szerinte meg tudnának egyezni, ha az RMDSZ dokumentumaiból eltűnne az autonómia követelése. /Doktoravatásról: Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 28., interjú: /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 29./"
1995. november 29.
Gavril Iosif Chiuzbain igazságügyminiszter kérte a szenátus bizottságát, vonják meg Corneliu Vadim Tudor mentelmi jogát. Tudor ellen legalább kilenc per indulhatna, ha megvonnák tőle a mentelmi jogot. Miért éppen most határozta el magát Chiuzbain? Közeledik az elnökválasztás és C. V. Tudor elnökjelöltnek mondja magát. Tudor elmondta: Chiuzbain igazságügyminiszterre nagy nyomás nehezedett Iliescu elnök és az SRI vezetője, Magureanu részéről, ezért döntött a mentelmi jog felfüggesztése mellett, írta Zsehránszky István. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
1995. november 29.
"Megjelent a Magyar Kisebbség (Nagyvárad) nemzetpolitikai szemle második száma, az alkotmányjogi helyzet Romániában témakörhöz tartozó írásokkal, dokumentumokkal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./ Ebben a számban olvasható dr. Csapó I. József Székelyföld autonómia-statútuma, Katona Ádám Tézisek a magyar-román alapszerződés ügyében, a vitaindító írás Toró T. Tibor "Eredeti" demokrácia vagy "liberalizált" diktatúra. A dokumentumok között szerepel Románia 1923. évi, 1938. évi és az 1991. évi alkotmánya."
1995. november 29.
Rab István, aki Ceausescu idejében Kovászna megye első titkára volt, a Vocea Romaniei kormánylap nov. 20-i számában közölte Farkas Árpádhoz, a Háromszék főszerkesztőjéhez írt nyílt levelét, melyben védelmébe vette a Harmónia Alapítványt és visszautasította a személyét ért bíráló cikket, amely előzőleg a Háromszékben jelent meg, Simó Erzsébet tollából. Farkas Árpád Rab István levelének közreadása után válaszolt is. Emlékeztetett arra, hogy Rab István 1990-ben még magyarázkodott, mentegetőzött /A Háromszék 1990. márc. 2-10-e között hétrészes interjút közölt vele Robot voltam én is címmel/, most viszont már nyíltan támad. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 29./
1995. november 29.
A Beszterce Művelődési Alapítvány megalakulásakor, 1990-ben célul tűzte ki kölcsönkönyvtárak alapítását. Idén végre teljesült a terv. Az alapítvány elnöke, Sárkány Ferenc mutatta be a Beszterce városban létrehozott könyvtárat. A besztercei magyar iparosok közművelődési egyesületét erőszakkal megszüntették, székházát elvették, könyvtárát 1952-ben megsemmisítették: elégették. A 3795 kötetes könyvtár legnagyobb részét az Országos Széchényi Könyvtár biztosította: a Kölcsey Alapítvány által a Dunaújvárosi Könyvtár állományából átutalt 2929 kötetet, a többi is adományokból gyűlt össze. A Beszterce Művelődési Alapítvány 1,3 millió lejt költött a könyvtár bútorzatára. /Guther M. Ilona: Hátha ebből nem lesz máglya... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
1995. november 29.
Nov. 29-én Takács Csaba ügyvezető elnök vezetésével RMDSZ-küldöttség utazott a Vajdaságba, Szabadkára, hogy részt vegyen Csubela Ferenc /sz. Eszék, 1937. szept. 15. - Ómoravica, 1995. nov. 27./ volt VMSZ-elnök halála alkalmából rendezett emlékezésen. Takács Csaba tolmácsolta a romániai magyar nemzeti közösség együttérzését, majd részt vett Ómoravicán a gyászszertartáson. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 30., 673. sz./
1995. november 30.
Nov. 25-én a Királyhágómelléki Református Egyházkerület megrendezte a Fekete-Körös vidéki Magyarság Napját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./
1995. november 30.
A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága /VET/ Patrubány Miklós elnök aláírásával nov. 27-én levélben fordult Iliescu elnökhöz, az éhségsztrájkoló Katona Ádám érdekében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 30./
1995. november 30.
Nicolae Vacaroiu miniszterelnök nov. 27-én kétnapos látogatásra Belgrádba utazott, a gazdasági együttműködés mielőbbi helyreállításáról tárgyalt Szlobodan Milosevics elnökkel és Radoje Kontics miniszterelnökkel. A megbeszélés után a román kormányfő hangsúlyozta, hogy a kétoldalú kapcsolatok a szankció idején sem szakadtak meg, ezért különösen jónak minősíthető a két ország viszonya. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./ Nov. 28-án Zoran Lilics szövetségi elnök fogadta Vacaroiu miniszterelnököt. A két ország közötti alapszerződést Iliescu elnök belgrádi látogatásakor írják alá, valószínűleg a jövő év elején. Vacaroiu Montenegró fővárosába, Podgoricába is ellátogatott, ahol a gazdasági együttműködésről tárgyalt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./