Romániai értelmiségi körökben visszatetszést váltott ki az a döntés, hogy a Ceausescu egykor legbuzgóbb magyar magasztalójaként számon tartott Hajdu Győző feleségét, Ádám Erzsébetet nevezték ki a budapesti Román Kulturális Központ aligazgatójának. /Népszabadság, nov. 17./

"A Horn-kormány működése alatt Romániában az ott élő magyarokra hátrányos törvényeket hoztak, Szlovákiában a parlament előtt van a magyarokat sújtó nyelvtörvény. Nem a magyar kormánynak az elődjénél békülékenyebb politikája bátorítja a szomszédokat? - tette fel a kérdést a Heti Világgazdaság munkatársa. Tabajdi Csaba politikai államtitkár válaszában inkább tárgyalásosnak nevezte a magyar kormány politikáját. A nyugatiak arra intenek bennünket és szomszédainkat, hogy rendezzük kapcsolatainkat. Ez "álságos magatartás: mintha nekünk és néhány szomszédunknak ugyanazt az utat kellene bejárnunk." Viszont "az integrálódás érdekében nem áldozhatjuk fel a határon túli magyarságot." - "Meg kell találnunk azt az érvrendszert, amellyel szemléletváltást érhetünk el Nyugaton." Az államtörvénnyel a szlovákok megsértik az alapszerződést. Amennyiben nem lehet megállítani ezt a romló tendenciát, akkor egy év alatt elértéktelenedik az alapszerződés. /Heti Világgazdaság, nov. 18./"

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége nov. 14-i ülésén aggodalmát fejezte ki az immár 23. napja éhségsztrájkoló Katona Ádám egészségi állapota miatt. A cél, amelyért Katona Ádám is küzd - a teljes körű anyanyelvi oktatás biztosítása, a zetelakiak jogorvoslata - minden kisebbségi számára fontos. Az eszköz azonban, saját életének veszélyeztetése, túl kockázatos. Az RMDSZ kéri Katona Ádámot, függessze fel éhségsztrájkját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./ Az Ügyvezető Elnökség nov. 14-i ülésén megállapította, hogy megengedhetetlen az a hangnem, ahogy Traian Chebeleu szóvivő válaszolt Tőkés László püspöknek, ez a román-magyar megbékélést nem viszi előre. - A magyar nemzetiségű sorkatonák lelki gondozása érdekében az RMDSZ továbbra is együttműködik az egyházakkal, a közös álláspontot továbbítják az RMDSZ parlamenti képviseletének. - Az államosított egyházi javakat számba vevő kiadvány nyilvános bemutatása nov. 28-án lesz Kolozsváron. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18-19./

Nov. 16-án a Maros megyei RMDSZ által meghirdetett Ima- és böjthónap kezdeményezésen kilencvenen vettek részt, csoportosan jelentkezett az Európai Idő (Sepsiszentgyörgy) szerkesztősége is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18-19./

"Markó Béla, az RMDSZ elnöke Iliescu államelnöknek írt /nov. 15-én kelt/ levelében visszautasította Traian Chebeleunak, az elnöki szóvivőnek Iliescu nevében Tőkés Lászlóhoz írt levelének hangnemét, azt, hogy rágalomözönt zúdított a romániai magyarság köztiszteletben álló személyiségére, az RMDSZ tiszteletbeli elnökére, közvetve hasonló rágalmakkal illeti az egész szervezetet. Markó Béla összegyűjtötte a levélből a jelzőket: szélsőséges, szegregacionalista, totalitárius, hitlerista, sztalinista, alantas, intolerancia, fundamentalista. Ezek a jelzők hozzájárulnak a megbékéléshez? - Markó Béla ismételten javasolta a román-magyar kerekasztal létrehozását, hogy közösen elemezzék a romániai magyarság helyzetét, utazzanak a részvevők Dél-Tirolba is. "Mi az oktatási törvény ellen tiltakozó éhségsztrájkolókra figyelünk", a még mindig börtönben levő vagy igazságtalanul elítélt és emiatt külföldön tartózkodókra gondolnak, az erőszakosan eltávolított kétnyelvű helységnévtáblákra, míg Traian Chebeleu szerint a kisebbségi jogok az európai normák felett állnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18-19./ "

Megjelent egy mindenes, háromnyelvű kézikönyv Csíkszeredáról /Nagy István: Csíkszereda, Miercurea Ciuc, Szeklerburg, Pro Print Kiadó, Csíkszereda, 1995/. Székedi Ferenc recenziójában átgondolatlannak, nyelvileg kidolgozatlannak, sajtóhibákkal terhes kiadványnak minősítette a könyvet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18-19./

A Vocea Romaniei kormánylap nov. 18-i számában vezércikkben foglalkozik a szlovákiai nyelvtörvénnyel. A lap szerint a szlovák nemzet és nyelv jogos védelmében tett hazafias lépést Magyarország a beavatkozás eszközeivel próbálja megkérdőjelezni. /Új Magyarország, nov. 20./

A Román Szellemiség III. kongresszusán nem jelent meg Iliescu elnök, csak üzenetet küldött, kifejtve, hogy a kongresszus történelmi esélyt jelenthet a románság világméretű érvényesüléséhez. Hangsúlyozta, hogy Románia fokozott érdeklődése a határain túl élő románok iránt abban a példás kisebbségpolitikában gyökerezik, ami európai szintű jogokat biztosít a területén élő etnikumoknak. Teodor Melescanu külügyminiszter kifejtette, hogy Románia a jövőben fokozottabban törődik a szomszédos országokban élő románok helyzetével. A kongresszusra 33 országból érkeztek, 50 ligát, egyesületet, alapítványt és szövetséget képviselő küldöttek körében megjelent Gheorghe Funar, akit újraválasztottak a Román Nemzeti Egységpártja élére. /Magyar Nemzet, nov. 20./

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ Marosvásárhelyen tartotta ülését nov. 18-19-én. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke leszögezte, hogy az RMDSZ már nem bízik abban, hogy a román többség elismeri a jogos magyar követeléseket, a román politikai erők pedig belátták, hogy nem tudják fölmorzsolni az RMDSZ-t. A magyar kormánytól elvárható, hogy a kétoldalú kapcsolatokban és a nemzetközi fórumokon határozottabban vesse fel a nemzetiségi kérdést, s ne fogadja e azt az egyszerűsítő álláspontot, hogy az európai integráció mindent megold. Markó Béla hangsúlyozta, hogy a romániai magyarság helyzete nem oldható meg csak jogkövető magatartással, ehhez jogalkotó-teremtő szándék is szükséges. A közelgő választásokon az RMDSZ elszigetelésére törekednek és a szövetséget pofozógépnek akarják felhasználni. Az SZKT megbízta Bodó Barnát, SZKT elnökét, hogy látogassa meg Székelyudvarhelyen az éhségsztrájkoló Katona Ádámot. Az ülésen elhatározták egy bizottság megalakítását, amely az európai integrációs folyamatokkal foglalkozik. Az SZKT három állásfoglalást adott ki. Az első nyilatkozat újból kiáll a román-magyar kerekasztal összehívása mellett, amely alapja lenne a román-magyar államközi megegyezésnek. Az SZKT visszautasítja azt a durva hangnemet és méltatlan támadást, amelyet Chebeleu használt Tőkés Lászlóval, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével szemben. A SZKT a második állásfoglalásában leszögezte, hogy a szlovák nyelvtörvény rendkívüli módon korlátozza a magyar kisebbséget anyanyelvének használatában, és kísérletet jelent a nyelvi fasizmus közép-európai újjáélesztésére. A harmadik állásfoglalás kiáll az oktatási törvény ellen tiltakozók mellett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20., 21., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 20., 665. sz./

A Románok Nemzeti Egységpártja /RNEP/ országos értekezletén újraválasztotta Funart elnöki tisztségében, most ellenjelölt is volt, Valer Sulivan szenátor. Funar 301 szavazatot kapott, vetélytársa, Sulian 141-et. Funar megismételte javaslatait: a román-magyar megbékélés feltételei közé tartozzon, hogy Magyarország ismerje el a bécsi döntés után román területeken elkövetett atrocitásokat és ne avatkozzon többet Románia belügyeibe. Az RNEP kongresszusán megjelent és felszólalt Vacaroiu kormányfő és a szenátus elnöke, mindketten a jó együttműködésről beszéltek. Az RNEP vezérkarába bekerült Funar felesége, Sabina is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21., Népszabadság, nov. 20./

Nov. 18-án tartotta közgyűlését Budapesten a 401 tagot számláló Magyar Írók Szövetsége. A külföldön élő magyar írók is teljes jogú tagjai a szövetségnek, ahogy a kolozsvári Bálint Tibor mondta: otthont leltek abban az anyaországi közegben, amelynek nyelvén írnak. A közgyűlésen elfogadtak egy felhívást a világ íróihoz, amelyben tiltakoznak a szlovákiai államnyelv törvénye ellen. Tornai József leköszönt elnöki tisztségéből, az új elnököt a választmány fogja megválasztani, az esélyes jelölt Pomogáts Béla. A közgyűlésen megválasztották az új választmányt, melynek tagjai között hatan erdélyiek /Bálint Tibor, Gálfalvi György, Kányádi Sándor, Lászlóffy Aladár, Szilágyi István/, továbbá egy író felvidéki /Grendel Lajos/ és egy kárpátaljai /Balla D. Károly/. A választmány több tagja Erdélyből Magyarországra áttelepült író: Balla Zsófia, Beke György, Csíki László és Kocsis István. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24., Magyar Hírlap, nov. 20., /Magyar Nemzet, nov. 20./

Okt. 29-én avatták fel Tordán a temetőben az 1944-ben elhurcolt magyar áldozatok emlékművét, ahol Csetri Elek emlékezett a tragédiára. 1944. okt. 6-án jelentek meg Tordán a Maniu-gárdisták és a román rendőrök. Házról házra járva szedték össze a 16 és 60 év közötti férfiakat, köztük a papokat is. Nagyenyedig kísérték gyalog az elfogottakat, majd internálótáborba zárták őket. Voltak falvak, ahol gyilkoltak is, így Szentmihályon agyonlőttek hat magyar férfit. /Csetri Elek: A tordai halálmenet. = Helikon (Kolozsvár), nov. 20., 22. sz./

Bukarestben tanácskoztak az ukrán és a román külügyminisztérium képviselői, azonban nem történt előrelépés: a Kígyó-szigetet mindkét ország magának követeli. Anton Butejko ukrán küldöttségvezető szerint Ukrajna azt jogszerűen örökölte a volt Szovjetuniótól, Marcel Dinu, a román delegáció viszont jelezte: ezt a területet a Szovjetunió kikényszerített megállapodással szerezte meg Romániától. Megállapodtak abban, hogy 1996 januárjában kormányfői szintű találkozót rendeznek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

Pár hét alatt a harmadik új római katolikus templomot szentelte fel Reizer Pál szatmári püspök: először Batizon, nov. 12-én a Sárközújlak melletti faluban, Adorjánban, nov. 19-én pedig Egri faluban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

Traian Chebeleu elnöki szóvivő nov. 20-i sajtóértekezletén azzal vádolta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, hogy sértésekkel reagált arra a levélre, amelyet az államfő nevében Chebeleu intézett Tőkés Lászlóhoz. Az elnöki szóvivő kijelentette - ez értelemszerűen Iliescu véleménye -, hogy a román-magyar megbékélés ügyében nem számít egy párt vagy egy politikai vezető /értsd: az RMDSZ és Markó Béla/ véleménye, hanem azoknak a személyeknek, illetve intézményeknek a hozzáállása fontos, akiket, illetve amelyeket az alkotmány erre feljogosít. Iliescu tehát a megbékélési folyamatból ki akarja hagyni a kétmilliós magyar közösséget. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 22./ Elég fórum létezik a romániai magyarok számára, nincs szükség új kerekasztalra. Chebeleu ismételten bírálta Tőkés László javaslatát. /Magyar Nemzet, nov. 21./

Nov. 20-án Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az RMDSZ bukaresti székházában fogadta a FUEV küldöttségét, amelyet dr. Christoph Pan professzor, a FUEV elnöke vezetett. A delegáció tagjai voltak: Armin Nickelsen főtitkár, Ludwig Elle és Frank Ninckelsen alelnökök. A FUEV-delegációt a külügyminisztériumban Ioan Maxim vezérigazgató, a Művelődési Minisztériumban Csortán Ferenc, a Nemzeti Kisebbségek Főosztályának igazgatója fogadta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 21., 666. sz./

Nagyváradon ebben a hónapban ünnepli az Ady Emlékmúzeum negyvenéves fennállását, számolt be Tóth János muzeológus, a múzeum vezetője. A múzeum 1955. november 26-án nyílt meg, Tabéry Géza volt az első vezetője. A kiállítás jelenlegi formájában 1972 óta látható. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

Bukarest magyar iskolája fennállásának 180. évfordulóját háromnapos rendezvénysorozattal ünnepelték meg az Ady Endre Elméleti Líceum hajdani és jelenlegi diákjai. Nov. 24-én véndiák-találkozót tartottak. Nov. 25-én tudományos ülésszak keretében dr. Demény Lajos Bukaresti magyarság és bukaresti magyar iskola című előadása hangzott el, majd felavatták Balogh Péter bukaresti szobrászművész utolsó alkotását, egy Ady mellszobrot, melyet özvegye leplezett le. Nov. 26-án ökumenikus istentisztelet, este táncház zárta a programot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21., 27./

Kovászna megye volt első titkára, Rab János A rágalom és a középszerűség nem helyettesítheti az igazságot címmel a Vocea Romaniei kormánylap nov. 20-i számában nyílt levéllel fordult Farkas Árpádhoz, a Háromszék (Sepsiszentgyörgy) napilap főszerkesztőjéhez, amelyben védelmében vette a Harmónia Alapítványt. /Távirati stílusban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./ Harmónia Alapítványt a kormány által támogatja: 823. sz. jegyzet ? ápr. 12.

Ötéves fennállásának legkomolyabb válságát éli át Románia legnagyobb magánbankja, a Dacia Felix Bank. A rendőrségre bejelentések érkeztek több millió dolláros csalásokról. Ioan Sima, a bank vezérigazgatója szerint a pénzintézet nem fizetésképtelen, 2000 milliárd lejes vagyonnal rendelkezik, ez az összeg az országban forgalomban levő pénz egyötödét teszi ki. A Ziua szerint Iliescu elnökhöz közelálló két üzletember akarja megszerezni a bank többségi részvényeit. A Román Nemzeti Bank nov. 15-től felügyelete alá helyezte a bankot. A vizsgálatok eredményétől függ, hogy milyen intézkedéseket tesznek. Az RNEP és a kormányzópárt is meg akarja szerezni a bank feletti ellenőrző szerepet. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 21./

A lej elértéktelenedése folytatódik, aug. 31-én a dollár árfolyama 2069 lej volt, nov. 16-án elérte a 2442 lejes szintet. Az eladhatatlan, készletet növelő termékek értéke 1994. jan. 1-jén 2200 milliárd lejt tett ki, 1995. aug. 1-jén már 2800 milliárd lejt. A külkereskedelmi mérleg deficitje az év első nyolc hónapjában 1,4 milliárd dollár volt. Románia valutatartaléka augusztusra 1,5 milliárd dollárra csökkent. A bankok nyeresége viszont állandóan emelkedett, a Nemzeti Bank nyeresége 1994-ben megháromszorozódott, 994 milliárd lejt ért el. 1994-ben ez egyenlő volt az egész romániai ipar által termelt nyereség 72 százalékával, ismertette a gazdasági helyzetet Vida Gyula képviselő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21., 22., 24-25./

A szenátus nov. 21-i ülésén tárgyalt a lej 10 %-os leértékelése következtében előállott helyzetről. Az RMDSZ-frakció nevében Verestóy Attila és Szabó Károly szenátorok szólaltak fel. Szabó Károly a törvényhozás felelősségét hangsúlyozta a piacgazdálkodás térhódítását elősegítő törvények /pl. csődtörvény/ meghozatalának halogatásáért. Kormányrendeletekkel lehetővé teszik vállalatoknak, hogy fokozzák raktáron maradó termékeik gyártását, az irreálisan alacsony átváltási ráta miatt számos termék exportja veszteségessé vált. Verestóy Attila rámutatott arra, hogy a centralizmus ma járhatatlan út. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 22., 667. sz./ A szenátusi vitát a rádió közvetítette. A szenátus megidézte a miniszterelnököt is, hogy adjon számot a gazdasági bajokról. /Magyar Nemzet, nov. 22./

A szenátusban nov. 21-én elfogadták a párttörvényt. A törvény lehetővé teszi, hogy az RMDSZ továbbra is kettős minőségben, politikai pártként és kisebbségi szervezetként működjön. Az RMDSZ ugyanakkor kifogásolta azt a paragrafust, amely nem engedélyezi az állam területi épségét, a politikai pluralizmust és a román nyelv hivatalos jellegét kétségbe vonó pártok működését. /Magyar Hírlap, nov. 22./

"Nov. 21-én Borbély László RMDSZ-képviselő parlamenti felszólalásában felhívta a figyelmet, hogy súlyos veszélyt jelentenek a demokratikus társadalomban a képviselőházban osztogatott kiadványok, így a Szabad Köztársaság Párt "Stefan cel Mare" lapjában közzétett fasiszta törekvések, amelyek a romániai magyaroknak a második világháborúban gázzal elpusztított zsidók sorsát szánják. Hasonló a Nemzeti Jobboldal Pártja kiadványa, Cornel Brahas képviselő gondozásában megjelent brosúra /Neagu Cosma: Egyes nemzeti kisebbségek hozzájárulása Románia bolsevizálásához/, amely Románia sírásóinak nevezi a magyarokat és a zsidókat. A szerző utalva arra, hogy a Magyar Népi Szövetség vezetőit 1947-ben letartóztatták és 1964-ig börtönbe zárták, felteszi a kérdést: "Mikor kerül sor az RMDSZ mai vezetőire is?" Ezt a könyvet a parlament könyvesboltjában árusítják. Borbély László a főügyészség intézkedését kéri, mert ezek a kiadványok kimerítik a rasszista gyűlöletszítást. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 22., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 23., 668. sz./"

Nov. 21-én ünnepelték Tordán a Jósika Miklós Közművelődési Egyesület megalakulásának 25. évfordulóját. Imre Lajos elnök /egyben az egyik alapító tag/ emlékezett az elmúlt időszakra. Csetri Elek történész áttekintette az aranyosszéki művelődési hagyományokat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), 22., 667. sz./

Dobogókőn nov. 21-én megkezdődött a III. Külhoni Magyar Sajtótalálkozó. Lábody László, a HTMH elnöke kiemelte, hogy a nemzeti identitástudat erősítéséhez nélkülözhetetlen az anyanyelvű médiumok munkája. Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége elnöke a korunkat jellemző információs robbanás veszélyeire hívta fel a figyelmet. Soha ennyi tanult ember nem élt még a világon, mégis a szellem hiánya jellemzi korunkat. /Magyar Nemzet, nov. 22./

Király Károly Nyílt kártyákkal /Nap Kiadó, Budapest, 1995/ című önéletrajzi könyvének okt. 31-én volt a budapesti bemutatója, nov. 9-én pedig Marosvásárhelyen, az RMDSZ-székház zsúfolásig megtöltött nagytermében, ahol a könyvet Jakabffy Attila politológus ismertette, aki maga is fontos szerepet játszott Király Károly mellett 1990 első hónapjaiban, Marosvásárhelyen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

Frunda György RMDSZ-szenátor nov. 22-én fölkereste Traian Chebeleu elnöki szóvivőt, kérve, hogy az államfő részesítse kegyelembe az 1990 márciusi események miatt tíz évi börtönre ítélt Cseresznyés Pált, továbbá az 1989. dec. 22-i eseménynek miatt elítélt és emigrációba kényszerült hét zetelaki fiatalembert /Bíró Márton, Boros Lajos, Gergely Balázs, Gergely László, Jakócs Sándor, Péter József, Szabó Sándor/. Frunda György ígéretet kapott, hogy a jövő héten fogadja őt Iliescu elnök. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 22., 667. sz./

"Aggódva látják, hogy "a Magyarországon megjelenő irodalmi és kulturális lapok között az utóbbi időben megindult az egészségtelen kiszorítósdi, amely nem az érték, hanem az irányzat alapján kíván egyeseknek előjogokat biztosítani, mások rovására." - olvasható az erdélyi folyóiratszerkesztők állásfoglalásában. Nem tudják elfogadni a régi, pártos szempontokat újabbakkal való helyettesítését. Az aláírók: Szilágyi István /Helikon (Kolozsvár), Gálfalvi Zsolt /A Hét(Bukarest)/, Kántor Lajos /Korunk (Kolozsvár)/ és Gálfalvi György /Látó (Marosvásárhely). /Új Magyarország, nov. 22./ "

A Romániai Református Egyház Zsinata /nov. 22-25./, amely Széken kezdődött és Kolozsváron folytatódott, eredményes volt, a két püspök, Csiha Kálmán és Tőkés László egyaránt pozitívan értékelte az eredményeket. A zsinat egyetlen napirendi pontja az egyház kánonrendszere /statútuma/ módosítása, korszerűsítése volt. A törvénymódosító munka befejezésével a zsinat tagjai a Szatmár megyei Erdődre, az 1545-ös első protestáns zsinat helyszínére zarándokoltak, majd Óváriba, ahol az 1554-1555-ös zsinatot tartották. A zsinat levelet küldött Iliescu elnöknek a vallásügyi törvény halogatásával és a vallási diszkriminációval kapcsolatban. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 28., Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./ Az államfőnek küldött levél rámutatott arra, hogy a romániai magyar egyházak az elmúlt öt esztendőben 14 alkalommal, több mint 2000 oldal terjedelemben intéztek hivatalos felterjesztést a román kormányzati szervekhez, sürgetve a vallásügyi törvényt, de leveleikre egyetlen sor választ sem kaptak. A kisebbségi felekezetek irányában erősödő diszkrimináció oka éppen ennek a törvénynek a hiánya. - A zsinati elnökség a Duna Televíziótól heti református adás bevezetését kérte, elismerve a többi történelmi egyház hasonló igényét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30., Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 6./