"Református szociális központot avattak fel Nagyváradon okt. 22-én. Tavaly a Nagyvárad-Velencei gyülekezetben vendégeskedő 20 fiatal, hollandok és váradiak közösen építették fel a szeretetházat, az elsősorban gyermekek számára készült szociális központot. Ad nulli Dei - Isten báránykái; a központ falán ezen felirat olvasható. Tőkés László királyhágómelléki református püspök tartott istentiszteletet a velencei református templomban. /Isten báránykái. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./"

"Jakab László kanonok kilencvenhat élettörténetet mutatott be Az erdélyi vértanú börtönviselt és jelesebb elhunyt papok rövid életrajza című könyvében. A szerző a legtöbbjüket közelről ismerte és tisztelte. Értékelte azt a munkát, amelyet elvégeztek. Elsősorban az igehirdetést: a seregek Urának papjától várják a nemzetek a tanítást! A csíkmindszenti Lajos Balázs plébános Misszióskönyvét sokan lelki haszonnal forgatják ma is. Voltak olyanok is, akiknek új épületet kellett építtetniük: pl. Merza Istvánnak 1927-ben a Szent Kereszt plébánia épületét. Mások a lelkiek mellett a meglévő épületek javításán, korszerűsítésén fáradoztak. Papi jellemük az istentagadó rendszer viharában az egyházszolgálat mécsesei. A három téma köré csoportosítja a szerző: vannak köztük vértanúk, akik Krisztusért és a hívő nyájért vérüket hullatták. Másokat a megfélemlítés és elrettentés végett kínzott meg és küldött börtönök poklába az egyházüldöző rendszer. Némelyeket pedig a töretlen hűség erénye tett a kortársak előtt jelessé. Sokévi szorgalmas munka tette lehetővé a főegyházmegye 20. századát jól ismerőnek, hogy összeállítsa immár negyedik munkáját, ami egyház- és kortörténeti szempontból is értékes. Az adathalmazon átvilágít Jézus Krisztus győzelme a bűnös rendszer öröknek hitt berendezkedése fölött. /Koncsag László, Csíkszereda: Emlékezzünk papjainkra. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./"

"Székelyudvarhelyi értelmiségiek egy csoportja 1991. febr. 20-án hozta létre az apolitikus, humánus eszméket valló emberbaráti Emberséget!-Alapítványt. Az Emberséget!-Alapítvány több mint 10 esztendeje többtucatnyi ártatlanul szenvedő és anyagilag rászoruló sorsát igyekezett megkönnyíteni önkéntes adományok gyűjtése és célba juttatása révén. Az alapítvány támogatottjai közül a legismertebbek az 1989. december 22-i események ürügyén koncepciós perekben elítélt oroszhegyi meg zetelaki magyarok, illetve a marosvásárhelyi 1990. márciusi pogrom áldozatainak (Nagyernye, Sáromberke, Mezőújfalu) nélkülöző családjai és hátramaradottai, valamint a börtönbe zárt Cseresnyés Pál Marosvásárhelyről. Az új évezredben megint kopogtat, megint jelentkezik az Emberséget!-Alapítvány, hogy támogassa egy magyarellenes koncepciós per áldozatait: HÉJJA DEZSŐT, akit az 1989. december 22-i kézdivásárhelyi rendőrlincselés ürügyén 4 évi raboskodásra ítéltek, és aki néhány hete a csíkszeredai börtönben raboskodik, illetve a 3 évi börtönbüntetéssel sújtott REINER ANTALT, akit augusztus 4-én tartóztattak le. Ugyanakkor ideje elindítani azon oroszhegyi meg zetelaki magyarok teljes rehabilitálási folyamatát, akik a romániai magyar nemzeti közösség, illetve anyaországunk és a nyugati világ magyarsága példás szolidaritása eredményeként többévi szenvedés után Ion Iliescu elnöki kegyelmével szabadultak ki börtöneikből. /Újra kopogtat, újra jelentkezik az Emberséget!-Alapítvány. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./"

"Okt. 23-án az RMDSZ küldöttsége tárgyalást folytatott a kormánypárt vezetőségével. Az RMDSZ részéről jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Borbély László ügyvezető alelnök, a képviselőház titkára, Frunda György, az SZKT elnöke, Kelemen Hunor, a SZET elnöke, Verestóy Attila, a szenátusi frakció elnöke, Dr. Kelemen Atilla, a képviselőházi frakció elnöke és Márton Árpád, a képviselőházi frakció alelnöke. A találkozón a következőkről tárgyaltak: a 2002. évi költségvetés, a tankönyvek helyzete a magyar iskolákban, a földtörvény és a helyi közigazgatási törvény mielőbbi alkalmazásának szükségessége, magyar karok és tanszékek létesítése a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, illetve a státustörvény alkalmazásának lehetőségei. Markó Béla a megbeszélés után elmondta, hogy a jövő évi költségvetési törvényre vonatkozóan az RMDSZ több módosító javaslatot terjesztett elő, és a szövetség ezek elfogadásának függvényében fogja megszavazni a költségvetést. A tárgyalások során a két fél többek közt abban is megállapodott, hogy a jövedelemadóból visszautalt összeget 1 százalékkal növeljék, amelyet a helyi önkormányzatoknak utalnak át. A magyar iskolák tankönyvellátottsága kapcsán mindkét fél egyetértett abban, hogy az iskolák tankönyvellátottsága elégtelen, ugyanakkor abban is megegyeztek, hogy különbséget kell tenni az oktatásügyi minisztérium által jóváhagyott, a romániai tantervnek megfelelő tankönyvek, és a különböző segédeszközök, a kötelező vagy fakultatív jellegű olvasmányok között. Magyar karok és tanszékek létesítéséről a Babes-Bolyai Tudományegyetemen a közeljövőben folytatják a tárgyalásokat. Az RMDSZ küldöttsége ismertette a szőlősök és gyümölcsösök visszaszolgáltatását szabályozó törvényre vonatkozó módosítási javaslatait, amelyek értelmében a tulajdonosok természetben is visszaigényelhetnék szőlőseiket, gyümölcsöseiket. Az RMDSZ elnöke ismertette a kormánypártnak a státustörvény alkalmazásának előkészítésére vonatkozó javaslatát, melynek értelmében a kérvények figyelembevételének alapjául a RMDSZ tagsági igazolvány szolgáljon. /RMDSZ Tájékoztató, okt. 25., 2064. sz./"

"Az okt. 23-i találkozón Adrian Nastase miniszterelnök azt javasolta, hogy az RMDSZ tagsági könyv szolgáljon magyar igazolványként a romániai magyarok számára Magyarország területén. A találkozó után Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-nek adott nyilatkozatában úgy fogalmazott: "nagyon érdekes felvetés, és úgy néz ki, hogy a miniszterelnök komolyan gondolja". Markó hangsúlyozta: természetesen a magyar kormánynak kell döntenie arról, hogy figyelembe veszi-e ezt a javaslatot. Véleménye szerint Nastase felvetése járható útnak látszik. /Nastase: RMDSZ-tagság a magyar igazolványhoz. A szövetség szerint "érdekes" és "megfontolandó" a felvetés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./ - Nagyon megdöbbentett a javaslat annál is inkább, mert az Operatív Tanács legutóbbi ülésén az egyik jelenlevő már felvetette ezt a gondolatot - kommentálta a Szabadság kérdésére Tőkés László tiszteletbeli elnök az okt. 23-i találkozón elhangzottakat. - Ez az összefüggés azért is feltűnő, mert az RMDSZ nem tiltakozott a felvetés ellen. Közismert: az RMDSZ-tagság nem jelent föltétlenül etnikai hovatartozást, a státustörvény pedig magyar nemzethez való tartozáshoz kapcsolja az igazolvány kiadását. Ilyenformán az RMDSZ hajlamos a szabad identitásválasztás helyett a "szabad pártválasztás" alternatívájával kacérkodni - mondotta. - Megerősödött az a gyanúm, hogy az RMDSZ valóban kizárólagosságra törekszik a státustörvény ügyében, hiszen már csak az egyházakért, és a civil szervezetekért vissza kellett volna azonnal utasítani a javaslatot - jelentette ki a tiszteletbeli elnök hozzátéve: a kommunista pártra volt jellemző az, hogy a párttagságtól tett függővé bizonyos előnyöket. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Szabad identitásválasztás helyett "szabad pártválasztás"? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./ Rendkívül hevesen bírálta Adrian Nastase javaslatát Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnöke. Stoica úgy fogalmazott, hogy Adrian Nastase megsemmisítette mindazt, amit Románia az elmúlt fél évben tett a magyar státustörvény ellen. Válaszában Markó Béla úgy nyilatkozott: Valeriu Stoica nacionalista megnyilvánulásaival politikai tőkét akar kovácsolni. - Nem szeretnénk vitába bonyolódni a liberális párttal, amellyel négy évig partnerek voltunk. Abban a periódusban, amikor a Nemzeti Liberális Párt az RMDSZ partnere volt a kormányban, a liberálisok mindig európai magatartást tanúsítottak a kisebbségi kérdéskörrel kapcsolatban, mostani megnyilvánulásuk - véli Markó - afféle "konjunktúra-méltatlankodás". /Stoica: Nastase egy csapásra megsemmisítette a státustörvény elleni hadjárat eredményeit. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./ - A miniszterelnök javaslata nem tette semmissé Románia eddigi lépéseit. A felvetés a kialakult helyzet áthidalására szolgált, s logikusan következik a Velencei Bizottság ajánlásaiból - hangsúlyozta szerdán Victor Micula román külügyi szóvivő. Elmondta, hogy az elkövetkező időszakban további román-magyar konzultációk lesznek a státustörvény kérdéséről. Mint mondta, a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás november 16-ra tervezett bukaresti csúcstalálkozója újabb lehetőséget adhat arra, hogy olyan megállapodásra jussanak, amely megfelel mindkét fél érdekeinek. /Újabb egyeztetés november 16-án? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./"

"Az RMDSZ vezetőivel tartott találkozón a román kormányfő megismételte azt a korábbi javaslatát is, hogy a két ország közötti munkavállalási egyezményből iktassák ki a mennyiségi korlátozásokat. Az idénymunkások és a gyakornokok cseréjére vonatkozó jelenlegi megállapodás évente 8 ezer fő számára teszi lehetővé a másik országban történő munkavállalást. Markó Béla szerint Adrian Nastase felvetése tárgyalási alap lehet, s úgy vélte, hogy ebben a kérdésben a két ország megegyezésre tud jutni. Markó elmondta, hogy a tárgyaláson a kormánypárt képviselői átadták az új önkormányzati törvény késlekedő végrehajtási utasításainak előzetes tervezetét. A végleges szöveget az SZDP szerdára ígérte. A földtörvény ügyében megegyeztek, hogy a lehető leggyorsabban végrehajtják a jogszabályt. A találkozón megerősítették azt a megállapodást, hogy a román oktatási minisztérium és az RMDSZ szakértőiből álló közös bizottság méri fel a romániai magyar iskolák tankönyv- ellátottságának helyzetét. A kolozsvári Babes-Bolyai egyetem tervezett magyar karainak és tanszékeinek ügyében szintén a következő napokban terveznek szakértői egyeztetéseket. A Sapientia erdélyi magyar magánegyetemet illetően a kormánypárt vezetői megerősítették, hogy a lehető legrövidebb időn belül napvilágot lát az egyetem ideiglenes működési engedélyét megadó kormányhatározat. A találkozó előtt Markó Béla úgy fogalmazott, hogy az RMDSZ és az SZDP viszonya olyan pontra jutott, amikor a végleges szakítás, illetve az együttműködés helyreállítása között kell dönteni. A találkozó után azt a véleményét fogalmazta meg, hogy "jó irányba mozdultak el a dolgok". /Szakértői egyeztetések a BBTE magyar tanszékeiről. A helyi közigazgatási törvény sürgős életbe léptetését ígérték. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./"

"A státustörvény módszertani szabályáról tárgyalt a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) szociális és egészségügyi szakbizottsága legutóbbi ülésén. Az ülésről Böndi Gyöngyike képviselőt kifejtette: a társadalombiztosítási szolgáltatásokat azon ország jogszabályai szerint kell alkalmazni, ahol a jogosult állandó lakhelye van. Idén áprilistól azonban életbe lépett az új nyugdíjtörvény, amely szerint a nyugdíjakat bizonyos pontegység alapján számítják ki, így a külföldön ledolgozott három hónap kiesik. A képviselőnő javasolta egy külön nyugdíjpénztár létrehozását kimondottan a határon túli munkavállalók számára. /Új nyugdíjpénztár a határon túli magyar munkavállalóknak. Böndi Gyöngyike képviselő a státustörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./"

"A szenátus jogi bizottsága kedvezően bírálta el az igazságügyi miniszternek Corneliu Vadim Tudor szenátor elleni törvényes eljárás kezdeményezésére vonatkozó kérését.. A szenátus ellene szavazhat a jogi bizottság döntésének, ám ez nem korlátozza az igazságügyi szervek eljárását, nyilatkozta Antonie Iorgovan szociáldemokrata szenátor. /Szakbizottsági igen Vadim Tudor mentelmi jogának felfüggesztésére. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./"

"Okt. 25-én kezdődik Budapesten a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) kétnapos tanácskozása a magyar kormány-, illetve ellenzéki pártok és a határon túli magyar szervezetek képviselőinek a részvételével. Az ülésen mindenekelőtt a státustörvény végrehajtásáról lesz szó, figyelembe véve a Velencei Bizottság múlt héten nyilvánosságra hozott jelentésében megfogalmazott ajánlásokat. Jóllehet a román diplomácia a státustörvény "meglékeléséről", "aggodalmai visszaigazolásáról", a jogszabály "területen kívüliségének" és az "európai normákkal való szembehelyezkedésének" bebizonyulásáról harsogott a bizottsági jelentés kapcsán, a nemzetközi jogászokból álló testület álláspontja világos: előremutató, pozitív tendenciának minősítette a státustörvényt. - Az ajánlószervezetekkel kapcsolatban más félreértések is vannak - mindenekelőtt Erdélyben. A törvény világosan kimondja: ebben a határon túli magyar szervezetek, a történelmi egyházak és a civil szervezetek képviselői vesznek részt. Az RMDSZ elképzelése szerint azonban nem kell önálló testületet létrehozni, hanem a szövetség területi szervezetein keresztül végezné az adminisztrációs munkát, a másik két "pillérnek", az egyházaknak és a civil szervezeteknek így csak afféle "szimbolikus szerep" jutna. A MÁÉRT-ra induló Markó Béla szövetségi és Takács Csaba ügyvezető elnökök ezt, az RMDSZ legfelsőbb vezetőit tömörítő operatív tanács által megerősített álláspontot képviselik majd. Ezzel ellentétben a magyar történelmi egyházak és civil szervezetek közül többen is azt a véleményt fogalmazták meg, amelyet várhatóan a delegáció harmadik tagja, Tőkés László tiszteletbeli elnök fog megjeleníteni az értekezleten, miszerint a státustörvény alkalmazása az RMDSZ-nek, az egyházaknak és a civil szervezeteknek a közös, partneri alapokra épülő munkája kell hogy legyen. /Székely Kriszta: Ma MÁÉRT. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./"

"Nyilatkozatban fejezik ki elégedettségüket a romániai történelmi magyar egyházak, valamint országos hatáskörű civil szervezetek megbízottai, amiért a Velencei Bizottság elismerte "az érdekelt országok azon jogát, hogy az anyaországon kívüli nemzetrészüket identitásuk megőrzése érdekében érdemi támogatásban részesítsék." A kolozsvári tanácskozás témája a magyarokról szóló kedvezménytörvény alkalmazása volt. A résztvevők ugyanakkor szükségesnek tartják, hogy az alkalmazás folyamatában hárompillérű testületek működjenek: "RMDSZ, egyházi és civil társadalmi testületek", és a MÁÉRT-on is megjelenítik ezt az akaratot, ugyanakkor felkérik a magyar kormányt: kormányközi protokollumban igényelje Romániától, hogy segítse elő hárompillérű testületek működését. A nyilatkozatot 16 szervezet képviselői írták alá. Az RMDSZ és a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye képviselője nem írta alá a dokumentumot. Nyilatkozat 2001. október 22-én Kolozsvárott, a Református Diakóniai Intézetben munkaülésen találkoztak az alább megnevezett történelmi egyházak vezetői, az RMDSZ képviselete és a jogi személyiséggel rendelkező, országos hatáskörű civil szervezetek megbízottai. A megbeszélés tárgya a Magyar Köztársasággal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény alkalmazása volt. Az egybegyűltek elégtétellel üdvözlik, hogy a Velencei Bizottság kisebbségpolitikai dokumentumában egyetemlegesen elismeri az érdekelt országok azon jogát, hogy az anyaországon kívüli nemzetrészeket identitásuk meg-őrzése érdekében érdemi támogatásban részesítsék. A résztvevők egyöntetűen, nemzeti konszenzusként fogadták el azt az alapelvet, hogy a Magyar Köztársasággal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény a nemzeti integráció jegyében a határon túli magyar nemzeti közösségek megmaradását, versenyképességét, értékteremtő készségét szavatolja, következésképp közérdek, hogy az erdélyi magyarság valamennyi tagja részesülhessen a kedvezményekben. Ugyanakkor minden köztestület felelőssége és joga, hogy az alkalmazás folyamatában hárompillérű, RMDSZ-, egyházi és civil társadalmi testületek működjenek közre. A többség részéről várható politikai nyomásgyakorlást a maga eszközeivel mindhárom képviselet az érvényes nemzetközi és hazai joggyakorlat szerint határozottan visszaveri, s egyben felkéri a Magyar Kormányt, hogy a minden reménységünk szerint aláírandó kormányközi protokollumbanigényeljék a román féltől, hogy segítse elő az említett hárompillérű testületek tevékenységét. Az alkalmazásért felelős, kialakítandó testület a Magyar Köztársasággal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény végrehajtási szabályai szerint kidolgozza azt a rendszert, amely a megfelelő infrastruktúra birtokában lehetővé teszi, hogy valamennyi magyarlakta településen állampolgáraink gyakorolhassák jogaikat, a szubszidiaritás elvére alapozva a kisközösségek delegálják a testületekben dolgozókat a három képviselet tagjai közül. Meggyőződésünk, hogy a konszenzuson alapuló nemzeti közképviselet a közösség javát szolgáló módon alkalmazza majd a vonatkozó törvényes előírásokat. Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye - Jakubinyi György, Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye - Tempfli József, Szatmári Római Katolikus Egyházmegye, Evangélikus-Lutheránus Egyház - Mózes Árpád, Erdélyi Református Egyházkerület - Papp Géza, Királyhágómelléki Református Egyházkerüle - Tőkés László, Unitárius Egyház - Szabó Árpád, Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület - Kötő József, Moldvai Csángómagyarok Szövetsége - Bartha András, Romániai Magyar Közgazdász Társaság - Somai József, Romániai Magyar Pedagógus Szövetség - Szőcs Judit, Magyar Újságírók Romániai Egyesülete - Csép Sándor, Bolyai Társaság - Wanek Ferenc, Erdélyi Kárpát Egyesület, Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége - Szabó László, Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület, Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet. Kolozsvár. 2001. október 22. /Hárompillérű testület a státustörvényért. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 25./"

"A Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusa növelte az intézmény diákjainak járó ösztöndíjak összegét. Eszerint az érdemösztöndíjat 1,4 millió lejben, azaz a minimálbér szintjén állapították meg. A tanulmányi ösztöndíj összegét 1,1 millió lejre emelték, míg a szociális ösztöndíj 900 ezer lej lesz. /Növelte az ösztöndíjakat a BBTE. Az érdemösztöndíj eléri a minimálbér összegét. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./"

"A Kolozsvári Bíróság okt. 24-én újabb halasztásról döntött a Gheorghe Funar kontra hét városi tanácsos perében. A polgármester beadványában azt kérte, hogy a pert helyezzék át más városba, mivel nem bízik meg a kolozsvári bírák pártatlanságában. A polgármester hét helyi tanácsost perelt be, mivel szerinte a polgármesteri hivatal hatáskörébe tartozó vállalatoknál betöltött vezetőtanácsi tisztségük összeegyeztethetetlen tanácsosi minőségükkel. A hét tanácsos közül Molnos Lajos az egyetlen RMDSZ-es önkormányzati képviselő, akit Funar beperelt. Kérdésünkre Molnos Lajos elmondotta: a kolozsvári Közszállítási Vállalatnál betöltött igazgatótanácsi tisztségét továbbra is megtartja. /(m.j.): Hét tanácsos kontra polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./"

" Okt. 26-28-a között három napos konferenciára kerül sor a kárpátaljai Nagydobronyban Közösség és szórvány címmel, amelyen részt vesznek a Kárpát-medencei utódállamokban élő szórványkérdéssel foglalkozó magyar szakemberek és a média képviselői. A rendezvényre Erdélyből 40 résztvevő indul, elsősorban a történelmi egyházak és a témában járatos civil szervezetek képviselői. A nemzetközi konferenciát szervező, 1992-ben alakult Kárpát-Alpok Alapítvány eddig több hasonló rangos rendezvényt is kezdeményezett: 1993-ban Kárpátalján, 1995-ben a Felvidéken, 1997-ben Erdélyben majd 1998-ban ismét a Felvidéken találkoztak a szakemberek közös kiutat találni az egész magyar nemzetet érintő sorskérdésekben. A tájékoztató szerint a mostani konferencia témája a Kárpát-medencei magyar szórványok helyzetének feltárása, elemzése, a magyar nemzeti közösségben való megmaradás és erősödés lehetőségeinek vizsgálata, a közösségmegtartó jó példák bemutatása. A szakemberek szerint a több, mint ötven éves öncsonkító politizálás után immár lehetőség nyílik a regeneráló politizálásra, ami az elszigetelt kezdeményezések helyett közösen átgondolt nemzeti struktúrák kiépítését feltételezi. A kárpátaljai konferencia újszerűsége abban rejlik, hogy az eddigi elméleti megbeszéléseket fel szeretnék váltani a gyakorlati tennivalókat kidolgozó szakemberek beszámolóival. Az elmúlt években a szórvány kérdéskörének kezelésére a Kárpát-medencében számos pozitív példa született, amit meg szeretnének ismertetni a nagyközönséggel is. Ezt szolgálja a konferencia anyagának könyv formájában történő közreadása és egy olyan szerver felállítása, amit a Kárpát-medencei magyarság hasznára információs központként lehet majd üzemeltetni. - Nagydobrony tiszta magyar település, hatezer lakója van, erős népviseleti és népművészeti hagyományokkal. Itt székel a Kárpátaljai Református Püspökség. A kisvárosnak református gimnáziuma, kollégiuma és szamaritánus gyermekotthona is van. A visszaigényelt iskolát, a kollégiumi épületeket a helybéliek példás összefogással és anyaországi segítséggel jól működő magyar intézménnyé alakították. /Makkay József: Szervezett összefogás szórványaink megmentésére. Kárpát-medencei szórványkonferencia Nagydobronyban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./"

"A meglévő pénzügyi bizottság mellett okt. 23-24 között megalakult a Nemzeti Kisebbségvédelmi Tanács öt újabb szakbizottsága: a jogi, a külkapcsolatok és civilszféra, gazdasági és szociális, oktatási és ifjúsági, művelődés és sajtó. A pénzügyi szakbizottság elnöke Czédly József. Markó Attila államtitkár helyettes tájékoztatása szerint a jogi és külkapcsolatokkal foglalkozó szakbizottságok felvetették az Európa Tanács kisebbségi és regionális jellegű chartájának ratifikálásának ügyét. /RMDSZ Tájékoztató, okt. 25., 2065. sz./"

"Okt. 23-án tartott emlékező ünnepséget Kolozsváron a Heltai Alapítvány pinceklubjában az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság és a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága. A rendezvényt Pillich László, a Heltai Alapítvány elnöke nyitotta meg. Dr. Péter Miklós mondta el Gagyi Balla Istvánról szóló emlékbeszédét, aki ezeknek az 56-os emlékező ünnepségeknek a szülőatyja és fő szervezője volt, és aki néhány hete eltávozott az élők sorából. Gagyi Balla István az 1956-os forradalom utáni erdélyi megtorlások történetét kutatta. Lipcsey Ildikó budapesti történész tartott előadást az 1956-os magyar forradalomról. A történész nem a forradalom eseménytörténetét foglalta össze, inkább a hozzá vezető utat elemezve, politikai és társadalmi szempontból, mindazokat az okokat, amelyek kiváltották a népfelkelést. Lipcsey Ildikó szerint Nagy Imre kivégzését leginkább Kádár János szorgalmazta, a Szovjetunió csak áldását adta rá. /Köllő Katalin: 45 éves a magyar forradalom. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./"

"A magyarországi tankönyvek kérdése az RMDSZ képviselőivel folytatott megbeszélés nyomán lezárult - jelentette ki Vasile Molan, a román oktatási minisztérium államtitkára a Curentul okt. 24-i számában, s közölte: a Kovászna megyébe küldött minisztériumi bizottságok azt állapították meg, hogy nagy számban vannak ugyan magyarországi tankönyvek, de ezeket az iskolák könyvtáraiban helyezték el. Magyarországi tankönyvet egyetlen tanári asztalon sem találtak az osztálytermekben , és a tanulók iskolatáskáiban sem kutakodtak. A vizsgálat megállapította: nagyon kevés a magyar nyelvű hivatalos tankönyv. A probléma okát Molan abban látta, hogy a kiadók a kis példányszám miatt nem szívesen foglalkoznak a Romániában élő nemzetiségek anyanyelvén íródott tankönyvekkel. - A Curentul lap mélységesen elítélte kommentárjában a román államtitkár szavait és a román kormány magatartását. "Amikor a minisztérium elhatározta, hogy érvényt szerez a törvénynek, kiderült: a kormányon lévő SZDP politikai érdekei azt kívánják, hogy engedjen a tárgyalásokon az RMDSZ-nek, mert szüksége van a parlamentben a szövetség 7 százaléknyi szavazatára. Ezzel a Hargita és Kovászna megyében élő románok reményei - melyeket éppen Adrian Nastase miniszterelnök élesztett újjá - ismét meghaltak". /Jelentés a tankönyvvizsgálatról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./"

"Tőkés Elek a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum igazgatója, egyike azoknak, akinek az elmúlt években alkalma volt személyesen megtapasztalnia a román politikai élet vegykonyháját. Kifejtette, hogy a Tanügyminisztériumnak majdnem 300 alkalmazottja van. Mindig csak a csúcson történnek változtatások. A referens a tulajdonképpeni szakember, a kistisztviselő. Tőle függ a legtöbb. Az előző kormány alatt nagymértékben növekedett az iskolák autonómiája, jelenleg az autonómia megnyirbálása történik. - Kolozsvár magyar lakossága keveset törődik azzal, hogy mibe kerül kire hárul egy ilyen iskolának a fenntartása. Egyelőre a civil társadalom nincs olyan szinten, hogy megszerveződjön, hogy érdekének érezze az iskoláit, operáját, színházait, templomait, újságjait. /Csomafáy Ferenc: Egyetlen tőkénk van, az emberi értelem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./"

"Püspöki vizitációval egybekötött lapidárium avató ünnepséget tartanak okt. 27-én, Kolozson. A református istentisztelet után a gyülekezet felvonul a templomkertben elhelyezett kőtárba, amelynek felbecsülhetetlen értékű darabjait, a majd félezer éves sírköveket és a még régebbi, Árpád-kori templom míves építőköveit Farkas Dénes lelkész mentette meg az enyészettől. A sírfeliratokkal gazdagon ellátott, mind művészi, mind nyelvtörténeti szempontból rendkívül értékes leletek bepillantást nyújtanak az egykori Kolos városának mindennapjaiba, az 1600-as évek társadalmi szerveződésébe. Az avatóünnepségen a Duna Televízió is jelen lesz. /Kőtár avató Kolozson. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./"

"Okt. 26-27-én a Bocskai szabadságharc 395. évfordulója alkalmából kétnapos emlékünnepséget rendez a Bocskai István Hagyományőrző Egyesület, a Sapientia EMTE, az Erdélyi Református Egyházkerület Püspöki Hivatala, a Kolozsvár-Belvárosi Református Egyházközség és az Erdélyi Múzem-Egyesüket /EME/. Kolozsváron tudományos konferenciára kerül sor. Ezen "A Bocskai-szabadságharc, az erdélyi országgyűlések 1605-1606" címmel, dr. Tonk Sándor történész, a Sapientia EMTE rektora, az EME alelnöke, A hajdú és székely szabadságjogok címmel dr. Egyed Ákos történész, a MTA külső tagja, az EME bölcsészet-, nyelv- és történettudományi szakosztályának elnöke, Bocskai István és szabadságharca emlékének ápolása a Kárpát-medencében címmel Cs. Nagy Zoltán történész, a Bocskai István Hagyományőrző Egyesület elnöke tart előadást. /Bocskai emlékünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./"

"Sebesi Karen Attila nyílt levelet írt Jancsó Miklósnak, közölve, egyetért a Moszkva téri színház megalapításáról szóló tervezetével /Szabadság, okt. 20./, de több megjegyzéssel, ötlettel állt elő. Színt kellene hogy valljanak mindazok akik eddig hallgattak. "Megígérjük egymásnak, hogy bárki is legyen társulatvezetőnk, beleértve az alternatív gondolkodásúakat is, a szex ilyen-olyan, főként az oralitásra vonatkozó tételeit magunk között, nem pedig a kiszolgáló személyzet soraiban alkalmazzuk, ha egyáltalán ebben kell kiélnünk testi éhségünket." Egy színház fenntartásához szükséges a közönség. Megbeszélést kellene indítani a kolozsvári, közpénzből fenntartott színházról. /Sebesi Karen Attila: Tisztelt Jancsó Miklós, kedves alapító komám! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./"

"Okt. 23-án sakkversennyel folytatódtak az 5. Zilahi Napok, majd nyílt történelemórát tartott diákjaival László D. László történész az 56-os eseményekről. Deák Ferenc fotóművész képeiből nyílt kiállítás. Kerekes Edit zilahi RMDSZ elnök elmondta: ez évben osztják ki először a Pro Zilah díjat, amelyet olyan személyeknek ítélnek oda, akik sokat tettek a zilahi magyarokért. Az első Pro Zilah kitüntetést post mortem Meszesi Lajos, egykori cserkészvezető kapta. /Sz. Cs.: Ma nyújtják át a Pro Zilah díjat. Nagy érdeklődés övezi a magyar népünnepélyt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./"

"Okt. 23-án Kolozsváron, a Művészeti Múzeumban megnyílt Nagy Enikő festészeti és zománc kiállítása. Nagy Enikő nem tartozik a gyakori kiállítók közé. Kényszermegszakítással, 1971-ben végezte el a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola festészeti szakát. Munkáival 1972 óta szerepel megyei és országos tárlatokon, egyéni kiállításokon. /Megnyílt Nagy Enikő festészeti és zománc kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./"

"A nagyváradi Magyar Királyi Gábor Áron Hadapródiskola Bajtársi Köre nagyszabású ünnepséget szervezett a magyar tüzértisztképzés újraindításának 60. és a Baráti Kör megalakulásának 10. évfordulója alkalmából. Okt. 20-án Budapesten, másnap pedig Nagyváradon a római katolikus Bazilikában tartottak megemlékezést és ünnepi ökumenikus istentiszteletet, amelyen Tempfli József, nagyváradi katolikus püspök celebrált szentmisét. Jelen volt Tőkés László királyhágómelléki református püspök is, aki a tüzérek védőszentjének Szent Borbálának most felavatott szobrát áldotta meg. A Baráti Kör adományozta szobrot, amely a zsolnai porcelángyárban készült, a bazilika egyik mellékhajójában helyezték el. /Magyar tüzérek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./"

"A Kovászna megyei Erdősdön, a fele-fele arányban magyar és román lakta faluban már csak egyetlen alsó tagozatos magyar gyermek jár: Bodola Hunor, aki három más nemzetiségű osztálytársával román nyelven tanul; az iskola többi 22 tanulója román anyanyelvű cigány gyermek. A néhány V.-VIII. osztályos magyar gyermek havi 300.000 lejes bérlettel a 4 kilométer távolságra levő Árapatak iskolájába ingáznak. /(kisgyörgy): Nincs már magyar osztály. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./"

"A MÁÉRT negyedik ülését megelőzően, okt. 24-én este Mádl Ferenc köztársasági elnök fogadást adott a résztvevők tiszteletére a Parlament Vadász-termében. A fogadáson nagykövetek is jelen voltak, többek között Románia és az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete is. Mádl Ferenc köztársasági elnök köszöntőjében így értékelte a találkozás pillanatát: "Úgy érzem, hogy ez a mostani, rendkívüli alkalom: olyan ülése következik a Magyar Állandó Értekezletnek, ahol már a munkánk gyümölcsét szüretelhetjük. A szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényre gondolok, nem feledve, hogy végrehajtásáig számos akadályt kell még leküzdenünk. A törvény megalkotását a MÁÉRT egyhangúlag kezdeményezte, szakértői bizottságainak közreműködésével a magyar kormány előkészítette, és végül az Országgyűlés több mint 90 százalékos többséggel elfogadta.... Olyan törvény született, amely a magyarországi és a határon túli magyarok együttes munkájának az eredménye.... Bízunk benne, hogy ezek a szándékaink megvalósíthatóak és jól szolgálják valamennyiünk javát a határait keleti irányba kiterjesztő Európai Unióban. Ebben erősített meg bennünket, hogy az Unió Bizottsága úgy ítélte meg, a törvény összhangban van a Magyarország által vállalt Uniós kötelezettségekkel." /(Guther M. Ilona): Ülésezik a IV. Magyar Állandó Értekezlet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./"

"Okt. 25-én Budapesten ülésezett a Magyar Állandó Értekezlet. Orbán Viktor magyar miniszterelnök mondott beszédet. A magyar külpolitika elérte azt a célját, hogy amikor a határon túli magyarokról esik szó, akkor az általános európai ügy is - jelentette ki Orbán Viktor. Magyarország európai uniós csatlakozási törekvései összhangban vannak a Kárpát-medencei nemzetpolitikai törekvésekkel. A kormányfő utalt arra, hogy a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény meghozatalában nagy szerepet játszott az anyaországi parlamenti pártok és a határon túli magyar szervezetek akarata, és ezáltal valósulhat meg a határokat átívelő, nemzetegyesítő program. Jelezte: a magyar fél a továbbiakban is folytatni kívánja megbeszéléseit a törvény végrehajtásával kapcsolatosan a szomszédos államok képviselőivel, amennyiben azok ezt igénylik. Elmondta: a határon túli magyarok hosszú távon is számíthatnak az anyaország támogatására, mert tartósnak ígérkezik a gazdasági növekedés és fokozódik Magyarország nemzetközi versenyképessége. Megemlítette: a magyarországi közvélemény kívánatosnak tartja a határon túli magyar közösségek támogatását. Németh Zsolt külügyi államtitkár leszögezte: Át kell formálni az államapparátus gondolkodásmódját is. A Velencei Bizottság elfogadta a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényben lefektetett jogelveket, a törvény filozófiáját és gyakorlati megoldásait is - jelentette ki az államtitkár. Hangoztatta: a törvény végrehajtásával el kell számolniuk a határon túli magyar szervezetek vezetőinek is saját választóik előtt azzal, hogyan sáfárkodtak az adott lehetőséggel. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke hangsúlyozta, hogy nem lehet pártpolitikai alkudozások tárgya a magyarságtudat. A státustörvény sajnálatos módon átpolitizálódott, de a magyarság ügye nem párt-, hanem nemzetpolitikai kérdés. Köszönetet mondott a magyar kormánynak, az Országgyűlésnek és a magyarországi politikai pártoknak, amiért a határon kívüli magyarokat a "nemzet polgáraivá fogadták". Elmondta: az erdélyi magyar történelmi egyházak, az RMDSZ és a romániai magyar civil szervezetek közös nyilatkozatot fogadtak el, melyben konszenzusos alapon elfogadják, hogy az erdélyi magyar közösséget a Máért-ban képviselő küldöttek megjelenítsék azt a közakaratot, hogy az alkalmazás folyamatában három pillérű, RMDSZ, egyházi és civil társadalmi testületek működjenek közre. /Európai ügy a határon túli magyarok ügye. Ülésezik a Magyar Állandó Értekezlet. Orbán Viktor: Lehet számítani az anyaország hosszú távú támogatására. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./"

"Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár szerint mindenféleképpen megfontolásra érdemesek azok a javaslatok, amelyeket Adrian Nastase tett a státustörvénnyel kapcsolatban. Úgy vélte: nincs túl sok új elem a kormányfő javaslatában. A magyar fél is gondolt arra, hogy az RMDSZ tagsági könyv fontos mérlegelési szempont legyen a magyar igazolvány kiadásakor. Azt az elgondolást, hogy a magyar igazolvány és az RMDSZ tagsági könyv azonos legyen, nagyon nehéz lenne elfogadtatni, például azokkal az erdélyi magyarokkal, akik, egyre többen egyébként, nem kívánnak az RMDSZ tagjaivá válni - mondta. Ami pedig a munkavállalással kapcsolatos felvetést illeti, az Németh szerint a magyar miniszterelnöki kezdeményezésre történő válaszkísérlet. Orbán Viktor azt kezdeményezte, hogy szívesen megemelné Magyarország a román-magyar munkavállalási megállapodás keretén belül a nyolcezres kvótát, tizenhétezresre. Németh Zsolt kimondottan üdvösnek nevezte azt, hogy a konzulátusokat az ajánló szervezet és a magyar hatóság közé iktatssák. - Innentől bízom abban, hogy a román fél lehetővé fogja tenni, hogy Csíkszeredán létrehozzuk a főkonzulátust, illetőleg azt a konzulátusi hálózatot, amely a magyar régiókra terjedne ki - mondta. - Okt. 25-i sajtónyilatkozatában Adrian Nastase ismét azt hangsúlyozta: Amennyiben a kétoldalú szerződésben eltörlik a kontingens nagyságára vonatkozó kitételt, Budapest pedig nem tesz különbséget a román állampolgárságú munkavállalók közt a státustörvénynek román részről történő elfogadása elől elhárul a legnagyobb akadály. (Ez azt jelenti, hogy bármely román állampolgár korlátozás nélkül munkát vállalhat Magyarországon.) /Nincs sok új elem Nastase javaslatában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./"

"Ion Iliescu is részt vett az okt. 23-i nemzeti ünnep alkalmából rendezett bukaresti fogadáson. A román elnök rövid beszédben méltatta az 1956-os forradalom történelmi jelentőségét, majd kitért arra, hogy a két ország a köztük időnként felmerülő viták ellenére közös úton halad az egységesülő Európába. Ion Iliescu az MTI tudósítójának adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a vitákat a párbeszéddel és a kölcsönös megértést keresve lehet megoldani. Példaként említette, hogy az 1996-ban aláírt alapszerződést is az időnkénti éles viták, a meg nem értés korszaka előzte meg. Ion Iliescu megvalósíthatónak és ésszerűnek nevezte Adrian Nastase miniszterelnök azon javaslatát, hogy az RMDSZ tagsági igazolványának birtokában élhessenek a romániai magyarok Magyarország területén a státustörvénybe foglalt kezdeményekkel. - Az itt élő magyarok Románia lojális állampolgárai, ezzel egy időben természetesen érzelmi kötödés fűzi őket ahhoz az országhoz, amellyel egy a nyelvük, közös a kultúrájuk - hangsúlyozta a román államfő. /Iliescu: Természetes a romániai magyarok érzelmi kötődése az anyaországhoz. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./"

"A Bocskai emlékünnepség második napján, okt. 27-én, Bocskai Istvánra emlékező istentiszteletet tartanak a belvárosi református templomban. Igét hírdet: Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, az istentiszteleten Fazekas Zsolt lelkész szolgál, Bocskai Istvánra emlékezik dr. Tonk Sándor rektor, egyházkerületi főgondnok. Sor kerül a Bocskai István szülőháza emléktáblájának leleplezésére. Ezt Cs. Nagy Zoltán történész, a Bocskai István Hagyományőrző Egyesület elnöke mutatja be. Ilyés Gyula: A Reformáció genfi emlékműve előtt című versét Boér Ferenc színművész, Reményik Sándor: Templom és iskola című versét Albert Júlia szíművésznő mondja el, énekel a Kolozsvári Református Kollégium Kórusa Székely Árpád kollégiumi igazgató, karnagy vezényletével. A templomban az ünnepi rendezvényt az emlékezés tárgyainak átadásával, a Himnusz eléneklésével és az áldással zárják. Utána, déli 12 órakor a Mátyás király utca 4. szám alatt, a Bocskai István szülőházában a küldöttségek részvételével elhelyezik az emléktáblát. Mindenkit szeretettel várnak az ünnepségre. /Bocskai emlékünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./"

"Az elmúlt két évben Bulgária és Románia komoly fejlődést tudott felmutatni az EU csatlakozás útján - jelentette ki Chris Patten, az Európai Bizottság külügyi biztosa az okt. 25-én Bukarestben elkezdődött Dél-kelet európai régiók konferenciáján. Patten azt is elmondta, hogy az EU 4,65 milliárd eurót utal ki Románia számára, amelyet az elkövetkező hat évben főleg a stabilitási és társulási folyamatra szánnak. /Románia 4,65 milliárd euro támogatást kap. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./ A Délkelet-Európai Stabilitási Egyezmény bukaresti regionális konferenciája új szakaszt nyit a térségbeli országok finanszírozásának stratégiájában. Adrian Nastase miniszterelnök úgy vélekedett, hogy a szervezet egyik fő feladata az: vonzzon partnereket a nemzetközi közösségből a délkelet-európai térség által kínált lehetőségek kiaknázásához. Hangsúlyozta, hogy a DKSE továbbra is az európai integráció egyik eszköze. Mircea Geoana külügyminiszter szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy a stabilitási egyezményt nem lehet az Európai Unió alternatívájaként tekinteni. /Délkelet-Európai Stabilitási Egyezmény. Bukaresti regionális konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./"