"Okt. 29-én a Pest, illetve a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében Csíkszeredában, a Jakab Antal Tanulmányi Házban üzletemberek találkozójára került sor. Amint arról Dankó Géza, a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara osztályelnöke tájékoztatott, a rendezvény elsődleges céljának az információcserét, az igények és érdekeltségek számbavételét tekintik. Bogos Zsolt, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke ugyancsak érdemlegesnek tartja az ilyen jellegű rendezvények megszervezését. /Hecser Zoltán: Üzletember-találkozó Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszerda), okt. 30./"

"Pályázatíró képzés zajlott Kolozsvárott okt. 17-19. között az RMDSZ gazdasági főosztálya, az RMKT és a Communitas Alapítvány közös szervezésében. A résztvevők zömükben a Partium és Északnyugat-Erdély RMDSZ-es önkormányzati képviselői, polgármesterei, alpolgármesterei voltak. Pete István szenátor a SAPARD- és ISPA-programok hazai tapasztalataiból állított össze tanulmányt. A SAPARD-programban az EU 150,6 millió eurót szán Romániának. A program hét éves időszakot ölel fel (2000-2006). /Farkas E Zoltán: Pályázatíró tanfolyam. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./"

"Nagyenyeden lemondott a helyi tanács szakbizottságaiban betöltött tisztségéről valamennyi RMDSZ-es tanácsos, mert a tanácsban rendszeresen elutasítják az RMDSZ-tanácsosok kezdeményezéseit, kizárják a tanácsosok egy részét a testvérvárosokkal való kontaktusokból. Mindezek ellenére az RMDSZ-es tanácsosok a továbbiakban is részt vesznek a helyi tanács munkájában. /Lemondtak a nagyenyedi RMDSZ-es tanácsosok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./"

"Az Európai Unió Kultúra 2000 programjára közösen tervez pályázatot benyújtani Csongrád és Temes megye, amitől a két szomszédos, romániai és magyarországi megye fiatal képzőművészeik fölkarolásához, valamint munkájukból kiállítási anyag összeállításához remélnek támogatást. A megyék képviselőtestületei okt. 26-án Szegeden együttes ülést tartottak, amelyen megerősítették az 1992 óta meglévő együttműködést, valamint közös nyilatkozatban rögzítették a feladatokat. A két megye képviselői támogatják a Kiszombor-Csanád közötti közúti határátkelőhely folyamatos nyitva tartásának bevezetését. /A Csongrád és a Temes megyei közgyűlés együttes ülése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./"

"Romániában 1945-től kezdték kiselejtezni a "reakciós tartalmú könyveket". 1948-ban továbbra is vadásztak a "sovén, reakciós, rasszista eszmékre", de általában a "polgári irodalomra" is. A cenzúra annyira radikálissá vált, hogy az 1950-1955-ös Instrukciók után gyakorlatilag betiltanak szinte minden eredeti és fordított publikációt, nem csupán a "sovén, kommunistaellenes, marxizmusellenes" kiadványokat, hanem a tömegirodalmat is (például a bűnügyi regényeket), a parairodalmat, a "vallásos irodalmat" stb. 1964-ben némi enyhülés jött, nem kevesebb, mint 5851 kötetet hoznak vissza a forgalomba, a tiltott alapból. Az 1971-es tézisek viszont ismét megkeményítették a cenzúrát, amelyet 1977-ben formálisan "megszüntettek" (a "legnagyobb kedvezmény" USA-tól való igénylése miatt). Tulajdonképpen csak átutalták a cenzúrát a lapok és kiadók szerkesztőségeihez. Ezt az egész cenzúrát két határozat minősített: az egyik 1982-ben a jógáról szóló összes könyv kiselejtezése volt, az 1983-as dekrétum értelmében pedig minden írógépet és másológépet be kellett jelenteni a milícián. Hasonlóképpen radikális intézkedés volt a "betiltott írók", "az országból távozottak", vagyis a politikai menekültek listájának kiegészítése, időnkénti aktualizálása. 1983-ban 36 név szerepelt a listán, 1988-ben 152. E listáknak objektív irodalomtörténeti haszna is van. Ezek alapján meg lehet rajzolni a román irodalom száműzöttjeinek és a diaszpórának szinte pontos térképét. - Részlet Adrian Marino írásából. Fordította Kántor Erzsébet. Korunk, 2001. szeptember) /b.d.: Cenzúra Romániában. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 30./"

"Okt. 26-28-án, három napon át emlékeztek Reményik Sándor költőre halálának hatvanadik évfordulóján, az EMKE, a Reményik Sándor Művészstúdió Alapítvány, a Reményik Sándor Jótékonysági és Művelődési Egyesület Kolozsvárról, valamint az óradnai Reményik Sándor Tanulmányi Ház szervezésében. A Kolozsváron lezajlott koszorúzási ünnepséget másnap Óradnán versmondó vetélkedő követte, melyen húsz, határon túli és hazai diák vett részt. A költő különös kötöttséget érzett Óradna és Borberek iránt, ahol többször is időzött. Ez a vidék a csángó települések sorsára jutott: vallásukban megmaradtak ugyan, de nyelvüket lassan elveszítették. Ezért is fontos az a nyelvápoló, nyelvfejlesztő mozgalom, melyet a Bauer házaspár a helyi katolikus egyházzal közösen indított el és ápol mai napig is ezen a vidéken. Felavatták a borbereki katolikus kápolna oldalára elhelyezett emléktáblát. Az emléktáblát több egylet és magánszemély koszorúzta meg, így az Erdélyi Kárpát Egyesület, a Beszterce Művelődési Alapítvány, a besztercei RMDSZ, a debreceni református kollégium tanári küldöttsége, Pécs város képviselői, a Magyar Írószövetség, az óradnai római katolikus plébánia, a Reményik Sándor ház, a Caritas Nőegylet és a kolozsvári Reményik Sándor Egyesület. Az ünnepség irodalmi konferenciával folytatódott. A felszólalók között volt Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Tüskés Tibor pécsi irodalomtörténész, Lászlóffy Csaba és Molnos Lajos. Márk Attila brassói zeneszerző adta elő hat dalát, melyet a költő verseire írt. A versmondó verseny résztvevői értékes könyvjutalomban részesültek. /Horváth Gyöngyvér: Reményik Sándorra emlékeztek Radnaborbereken és Óradnán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./"

"Másodszor jelent meg a Romániai Magyar Évkönyv, a Szórvány Alapítvány és a Polis Könyvkiadó /Kolozsvár/ közös munkája gyümölcseként. A szerkesztőtanács (Bakk Miklós, Bodó Barna, Csép Sándor, Dávid Gyula, Egyed Péter, Pozsony Ferenc, Somai József) olyan kiadvánnyal rukkolt elő, amely nem szokványos összeálló helyzetjelentés idei közösségi állapotunkról, hanem az elemzés igényével lép fel. Tervezik, hogy az évkönyv egy olyan tudománypolitikai orgánummá váljon, amely nem csupán felleltározza, hogy milyen területen milyen szakembereink tevékenykednek, hanem tükrözi, irányítja, tematizálja is a kutatási munkát. A Romániai Magyar Évkönyv 2001 tartalmát tekintve öt fejezetből tevődik össze: A demokrácia útján (témái - általános választások 2000-ben; magyar nemzetszerkezet; az RMDSZ és a kormánykoalíció 1996-2000-ben; jogállás és kedvezmények); Adatok és folyamatok (erdélyi magyar diákok a kimenni vagy maradni dilemmájában; a Székelyföld régiófejlődése); Magyar nyelvű oktatás és művelődés; Tanulmányok (államosított, de vissza nem szolgáltatott ingatlanjainkról, emberjogtiprási esetekről, Frunda György 2000-es államelnöki kampányáról, a státustörvényről); Kronológiai dokumentumok. Bevezetőjében, Bodó Barna szerint, az első évkönyvhöz viszonyítva újdonságot a támogatók kiléte hozta. Főként a bukaresti Művelődési és Vallásügyi Minisztérium, amely a budapesti Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával, a Határon Túli Magyarok Hivatalával és a Pro Professione Alapítvánnyal karöltve lehetővé tette ennek a jelentős kiadványnak a megjelentetését. /Ö. I. B.: Romániai Magyar Évkönyv 2001. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./ Okt. 29-én mutatták be a Romániai Magyar Évkönyv idei kiadását Kolozsváron. Egyed Péter méltatta a szerzők, szerkesztők profizmusát (ezt a profizmust bizonyítja, hogy a kötet megjelent a már tavaly beígért időpontban), kitért az évkönyv műfajának kérdésére, majd rövid tartalmi elemzésbe kezdett. "Minden művelt embernek, a társadalomtudományok művelőinek, tanároknak, diákoknak egyaránt szüksége van egy esztendőre vonatkozó adatbázisra. Ez a 27 tanulmány tematikusan és eseménytörténetileg is behatárolja mindazt, ami a romániai magyarság számára fontos volt. Példás tanulmányokban találjuk meg a nagy összefüggéseket" - fejtette ki Egyed Péter. Bodó Barna, a kötet szerkesztője három újításról szólt. A kötet dokumentumértéke meghaladja az előbbiét, sőt, a csángó helyzetről készült írások nemcsak dokumentumértékűek, de egyfajta jövőkép is elénk tárul. Míg az első kötetnél a szerkesztők keresték meg a szerzőket, idén a szerzők már maguktól jelentkeztek. Veres Valér abban látja a könyv jelentőségét, hogy "kialakult egy olyan fórum, ahova külföldiek is fordulhatnak, ha a romániai magyarságról akarnak megtudni valamit. Az erdélyi magyar kultúrát és legitim véleményünket el tudjuk így juttatni a világnak." /Balázsi-Pál Előd: Bemutatták a Romániai Magyar Évkönyv 2001-et. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./"

"Rolf Ekeus kisebbségi főbiztos politikai nyilatkozatával kapcsolatban a magyar külügyminisztérium szóvivője közleményt adott ki, mely szerint a főbiztos hivatalától származó értesülés megerősíti: a nyilatkozat címzettje nem Magyarország. A szóvivő hozzáfűzi: a magyar törvény jogi szempontú megítélését az Európai Parlament, majd a Velencei Bizottság jelentése és annak ajánlásai egyértelműen rendezik és lezárják. A törvény végrehajtásáról a szomszédos országok többségével folynak a konzultációk. "Az Európai Bizottság és más európai testületek mellett valamennyi szomszédunk, így Románia is elismerte, hogy bár vannak vitatott kérdések a törvény megvalósítását illetően, az sem a kétoldalú kapcsolatokban, sem a térségben nem okozott feszültséget. A szóvivő hangsúlyozza: a határon túl élő magyarok ugyanakkor hagyományosan és következetesen az állampolgárságuk szerinti országok belső demokratikus fejlődését és európai haladását képviselték és mozdították elő. Martonyi János, az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága novemberi eleji üléséhez kapcsolódóan egyébként megbeszélést folytat majd Ekeus kisebbségi főbiztossal. /A külügyi szóvivő szerint: Nem Magyarország a címzett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./"

"A magyar fél üdvözli, hogy Ioan Rus román belügyminiszter nyilatkozata Románia euroatlanti integrációs felkészülése jegyében az európai értékek román részről történő átvételére való törekvést tükrözte, így a magyar-román kapcsolatok összefüggésében is a szubszidiaritás, a decentralizáció és a helyi autonómia európai normáit említette - áll Horváth Gábor magyar külügyi szóvivő nyilatkozatában, amely a román belügyminiszter vasárnapi kijelentéseire reagál. "Sajnálatos azonban, hogy az európai fejlődésnek ezen, ma már meghatározó és a jövőben tovább erősödő alapelvei a román értelmezésben éppen lényegükkel és az európai fejlődés kibontakozó fő vonulatával ellentétes következtetésekhez vezetnek - folytatódik a dokumentum. - Magyarország következetesen olyan politikát folytatott és folytat, amely beruházás-barát feltételeket teremtett a gazdaság- és területfejlesztésbe bekapcsolódó külföldi tőke működéséhez. A magyar fél Románia európai felzárkózásában és annak támogatásában érdekelt, így e téren is kész átadni tapasztalatait. Egy évtizede Magyarország esetében is földrajzi realitás volt az, hogy az európai gazdaság nyugati irányból lépett be. Ennek felismerése, majd kamatoztatása kétségtelenül felgyorsította az egész ország euroatlanti felzárkózását és csatlakozását. A Románia nyugati területeire, így az Erdélybe irányuló külföldi beruházások egy ilyen folyamat kiindulópontjai lehetnek. A Románia nyugati részein, így Erdélyben megvalósuló magyar beruházások a kölcsönös gazdasági érdekeken túl az európai fejlődésben szintén egyre hangsúlyosabbá váló regionalizmus térnyerését is megtestesítik. A magyar magángazdaság szereplőinek romániai jelenlétét érintő, és főleg ennek állítólagos kedvezőtlen következményeit sugalló rendszeres és téves román állításokkal szemben a magyar fél általános és egyértelmű kiindulási pontja az, hogy a külföldi befektetők elutasítása, jelenlétük politikai okokból való bírálata és megkérdőjelezése általában a beruházók elriasztásának kockázatával járhat. A közlemény szerint a magyar fél ezúttal is megerősíti, hogy a magyar-román gazdaságpolitikai együttműködés terén változatlanul érvényesek az Orbán Viktor miniszterelnök által július 28-án ismertetett csomagtervben javasolt kezdeményezések. /A magyar külügyminisztérium válaszol. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./"

"Okt. 30-án több politikai párt és civil szervezet felszólította Adrian Nastase miniszterelnököt azon javaslatának visszavonására, hogy az RMDSZ tagsági könyv szolgáljon a magyar igazolvány kiadásának alapjául. A közös nyilatkozatot a Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt, a Szövetség Romániáért, a Parasztpárt, a Jobboldali Erők Szövetsége, a Polgári Szövetség és az Egyetemi Szolidaritás vezetői írták alá. /Nem tetszik. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 31./ Közös nyilatkozatban bírálta az ellenzék azt a módot, ahogyan Adrian Nastase a státustörvény kérdését kezelte. A tavaly novemberben tartott parlamenti választások óta először fogadott el közös nyilatkozatot a kormányzó Szociáldemokrata Párt parlamenti és parlamenten kívüli demokratikus ellenzéke. Az aláírók szerint Nastase indítványa súlyosan megsérti Románia szuverenitását, és megengedhetetlennek tartják, hogy a nemzeti érdek politikai alku tárgyát képezze. Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnöke bejelentette, pártja állásfoglalást tesz közzé, melyben megfogalmazza azokat a téziseket, amelyekhez Romániának mindenképpen ragaszkodnia kellene a Magyarországgal folytatott egyeztetéseken. Úgy vélte, Adrian Nastase azért tett engedményt a magyaroknak, hogy cserében megszerezze az RMDSZ támogatását a költségvetés elfogadásához. Hasonló hangnemben szólt Emil Boc, a Demokrata Párt alelnöke is. Ezzel szemben mind Victor Ciorbea, a Nemzeti Parasztpárt elnöke, mind Zoe Petre, az Egyetemi Szolidaritás elnöke, mind pedig Serban Radulescu Zoner, a Polgári Szövetség elnöke a Nastase-kabinet más külpolitikai kérdésekben is megmutatkozó következetlenségét bírálta. Victor Ciorbea a Krónikának nyilatkozva elmondta, a Nastase-kormány politikája nyomán Romániának lassan minden szomszédjával meggyűlik a baja. A volt miniszterelnök arra is figyelmeztetett, hogy a szomszédok helyett Bukarest újabban Moszkvával fűzi szorosabbra a szálakat. - A nyilatkozat szövegéből az derül ki, hogy az aláírók tájékozatlanok, demagógiában szenvednek - jelentette ki Cozmin Gusa, a kormánypárt főtitkára. Mint kifejtette, Magyarország két lehetőség közül választhat: vagy figyelembe veszi Adrian Nastase javaslatait, vagy nem alkalmazza a törvényt Románia területén. "Mi csak az esetben fogadjuk el az RMDSZ-tagkönyveket a magyar igazolványok helyett, ha elfogadják a többi javaslatunkat is" - jelentette ki a főtitkár. /Gazda Árpád: Ki Nastasét, ki a státustörvényt támadta. Közös nyilatkozatot fogadott el a demokratikus ellenzék a román "státuspolitikáról" = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./"

"Kolozsváron az önkormányzati képviselők többsége megszavazta volna azt, hogy több mint félmilliárd lejt adjanak a görögkeleti egyháznak a Deák Ferenc utcai templom felépítésére, de Somogyi Gyula RMDSZ-tanácsos emlékeztette őket: 1999 elején azzal a feltétellel szavaztak meg 2,8 milliárd lejt az ortodox egyháznak, hogy a többi felekezet is egy-egy milliárdhoz jusson. Titus Moldovan ortodox pap kifogásolta, hogy míg a többi felekezet 11 templommal rendelkezik a város központjában, az ortodox egyháznak csak egy temploma van. Az áthidaló megoldást Stefan Dimitriu szociáldemokrata tanácsos találta meg: az ortodox egyház kapja meg a félmilliárdot, ugyanakkor 350 milliót kapjon az unitárius, 300 milliót a lutheránus, 350 milliót a római katolikus, 300 milliót a református egyház és 100 milliót a zsidó hitközség. Az összegeket az idén végzett építkezési munkálatokra lehet fordítani, éppen ezért nem valószínű, hogy a magyar egyházak fel tudják használni a kiutalt pénzeket. /Félmilliárd a görögkeleti egyháznak Nem kapnak segélyt a százévesek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./"

"Az RMDSZ heti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök kifejtette, annak ellenére, hogy az utóbbi hetek eseményeinek függvényében oldódni látszottak a státustörvény szülte feszültségek, a hazai sajtó torzított információk révén fokozza ezt a feszültséget. Az ellenzéknek és a parlamenten kívüli pártoknak a státustörvény bírálása kapcsán történő összefogásáról Markó Béla elmondta: valóban szükséges egy erős ellenzék létrehozása, viszont sajnálatos, hogy ezt az ellenzéket csakis a magyarellenesség képes összetartani. Az utóbbi időben felerősödő nacionalista hangvételre utalva a szövetségi elnök rámutatott, hogy ezzel az erőfeszítéssel az NLP és a DP akár a Nagy-Románia Párt liberális, illetve szociáldemokrata szárnyát is képezhetnék. Markó Béla kifejtette, hogy a nacionalista megnyilvánulásoktól a kormánypárt sem mentes. Ioan Rus belügyminiszter programtervezetének kapcsán elmondta, bízik abban, hogy a Szociáldemokrata Párt vezetősége nem fogja felkarolni a Kolozs megyei szervezet újonnan megválasztott elnökének kezdeményezését. /RMDSZ Tájékoztató, okt. 31., 2070. sz./"

"Frunda György szenátor, az SZKT elnöke a sajtóértekezleten az Európa Tanácsban kifejtett tevékenységét ismertette. Elmondta, hogy az ET legutóbbi ülésének napirendjén szerepelt a Velencei Bizottságnak a státustörvény kapcsán hozott állásfoglalása, amelynek egyértelmű végkicsengése, hogy a két érintett félnek folytatnia kell tárgyalásokat. Az ET jogi bizottsága ugyanakkor kijelölte Erik Jürgens holland raportőrt, hogy elemezze a kilenc országban érvényben lévő, a státustörvényez hasonló jogszabályzatokat. A holland jogász életképesnek tartotta azt a javaslatot, melynek értelmében az RMDSZ tagsági igazolvány alapul szolgálhasson a magyarigazolvány kiállításához, ugyanis ily módon végképp feloldanák a területenkívüliség vádját. Frunda György szenátor továbbá arra is rámutatott, hogy az ET jelentése nagy mértékben hozzájárul majd ahhoz is, hogy a státustörvény ne egy román-magyar vitává fajuljon, hanem európai útmutatóvá váljék. /RMDSZ Tájékoztató, okt. 31., 2070. sz./"

"Történelemtankönyvek Romániában címmel szervezett kétnapos szemináriumot Segesváron a Project on Ethnic Relations marosvásárhelyi irodája. A tanácskozás többek között a kisebbségi történelemoktatás, a tankönyvek megírása, a történészek és tankönyvírók közötti egyeztetések, a cenzúra témákat érintette. A találkozón részt vett többek közt Livia B. Plaks, a PER ügyvezető igazgatója, Dan Pavel politológus, a PER igazgatója, Andrzej Mirga lengyelországi egyetemi előadótanár, Adrian Cioroianu, Marius Lazar, Cornel Groza egyetemi tanárok, valamint történelem szakos pedagógusok, tanfelügyelők, tankönyvkiadók vezetői. A közösen megfogalmazott nyilatkozatban leszögezték, a történelemoktatás alapvető kritériuma a nemzeti identitás megőrzése a román többség és a nemzeti kisebbségek esetében, valamint az európai integráció elősegítése. Felhívják a figyelmet arra, hogy Románia és az itt élő kisebbségek történelmét valósághű módon kell tükrözni, a közös hazával szembeni lojalitás szellemében. Az ország történelmének ismerete minden román állampolgár állampolgári kötelesség, függetlenül az etnikumi hovatartozástól. Ugyanakkor a történelem szakos tanárok és a román nemzetiségű tanulók a nemzeti kisebbségek történelmének és hagyományainak megismerésével a társadalmi együttélést szolgálják, ezért a résztvevők ajánlják, hogy román nyelven is tegyék elérhetővé az Oktatásügyi Minisztérium által is jóváhagyott, a kisebbségek történelmét bemutató tankönyveket. A szemináriumon elhangzott, Románia történelmének oktatása egyáltalán nem illeszkedik a nemzetközi történelemoktatásba. Példaként Lengyelország és Ukrajna esetét hozták fel, ahol a történészek képesek voltak a közeledésre, és együtt vitatták meg a történelem oly módon való oktatását, hogy az egyik népet se sértse. Ezzel szemben Romániában ilyen egyeztetés nem volt, a magyar és román történészek bizottsága már régen nem tanácskozott. /Antal Erika: Sértések nélkül. = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./"

"Okt. 30-án dr. Vekov Károly képviselő a közigazgatási miniszterhez intézett interpellációjában arra kért választ, hogy a miért nem tesznek semmit egyrészt a kolozsvári polgármester által közvetlenül a Szent Mihály templom mellett engedélyezett rendezvények (sörfesztivál, könnyűzenei koncertek stb.), másrészt a Mátyás király szobra által meghatározott, műemlék jellegű teret eléktelenítő hordozható illemhelyek eltávolítása érdekében, hiszen mindezekkel a polgármester provokálja Kolozsvár hívő és magyar lakosságát. A miniszter válaszában, a decentralizációra hivatkozva, elmondta, hogy a központi hatalom nem avatkozhat bele a helyi szervek döntéseibe, és ennek az állapotnak a megváltoztatása a helyi tanács feladata lenne. A képviselő szerint nem kielégítő a miniszter válasza, hiszen az nem hoz megoldást olyan helyzetekben, mint amilyen a kolozsvári is, ahol a helyi tanács és a polgármester között kialakult konfliktushelyzetet már nem képesek helyi szinten megoldani. /Ki teremthet rendet Kolozsváron? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 31./"

"Okt. 30-án Szatmárnémetiben, a Scheffler János Lelkipásztori Központban ülésezett a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága. "Az internetet nekünk, szétszórtságban élo magyaroknak találták ki..." - ez a mondat lehetne a mottója a találkozónak. A konferencia magyarországi kezdeményezői meghívták erre az alkalomra mindazokat a szervezeteket, közintézmények, újságok képviselőit, honlapszerkesztőket, akik az internetes magyar-magyar kapcsolattartásban már egy ideje közreműködnek. Jelen voltak kulturális vagy érdekvédelmi nonprofit szervezetek képviselői Magyarországról és a környező országokból, olyanok, akik a magyar anyanyelvű internethasználók művelődési igényeit kielégíteni szándékozó honlapokkal foglalkoznak. A nemzetközi társaság ügyvezető elnöke, Komlós Attila mellett a Magyar Elektronikus Könyvtárt Moldován István, a Neumann János Digitális Könyvtárt Reisz T. Csaba, a New York-i székhelyű HHRF Magyar Emberijogi Alapítványt budapesti munkatársa, Kott Ferenc képviselte. A HHRF érdekvédelmi szervezet által biztosított ingyenes webhelyen olvasható 1999 márciusa óta a Szatmári Friss Újság internetes változata. Eddig több mint 142 ezer látogatója volt ennek az oldalnak. A Határon Túli Magyarok Hivatalát Bátai Tibor, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát pedig Kálóczy Katalin képviselte. Meghívták a konferenciára az erdélyi, kárpátaljai, vajdasági szakembereket, olyan újságok, elektronikus folyóiratok, portálok készítőit, amelyekkel az interneten találkozhat a magyarul böngésző olvasó, így a Transindex vagy a Világhírnév nevű, Kolozsváron készülő portálok szerkesztői is jelen voltak. A megbeszélések témái közt szerepelt: a magyar irodalom feldolgozása az interneten, elektronikus könyvtárépítés, irodalmi folyóiratok, multifunkcionális portálok szerkesztése és működése. Megfogalmazódott egy összefogó nyilvántartás, a magyar nyelvű közösségi honlapok regisztrálásának igénye is. /Debreczeni Éva: Virtuális kapcsolataink az interneten. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 31./"

"Közzétették az idén májusban megtartott szlovákiai népszámlálás első eredményeit. Eszerint a szlovákiai magyarok lélekszáma tíz év alatt közel ötvenezerrel lett kevesebb. Az adott pillanatban Szlovákiában 5 379 455 ember élt. Közülük 4 614 854 vallotta magát szlovák nemzetiségűnek. A magyar nemzetiségűek lélekszáma 520 528 volt, vagyis az 1991 márciusában tartott előző népszámlás adataihoz mérten 46 768 fővel csökkent. Míg 1991-ben Szlovákia lakosságának 10,8 százaléka volt magyar nemzetiségű, mára a magyarok aránya 9,7 százalékra csökkent. /(Keszeli Ferenc): Szlovákiában kevesebb a magyar. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./"

"A 2001-es Művelődés folyóirat június-szeptemberi számában az olvasó betekintést nyerhetett az 1955-58-as évek művelődési életébe. Azokban a nagyon zavaros időkben is születtek maradandó alkotások, olykor remekművek, amelyekről a lap akkori számai hűségesen beszámoltak. Galéria rovatban szó volt az akkori művészekről, Nagy Imréről, Szervátiusz Jenőről, Ziffer Sándorról, Gy. Szabó Béláról. /Takarékos Művelődés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./"

"A Határon Túli Magyarok X. Fesztiváljának pécsi rendezvénysorozata keretében került sor a Kötődés és kapcsolódás - határok nélkül című képzőművészeti kiállításra. A Siklósi Várgalériában megrendezett, október 16-án megnyílt tárlaton Romániát Gedeon Zoltán festő- és grafikusművész képviselte, Kárpátalját Bokotai Lóránt festő- valamint Horváth Anna szobrász- és keramikusművész, Szlovákiát Nagy János szobrászművész, Jugoszláviát Csernik Attila grafikusművész, Szlovéniát Gálics István grafikusművész képviselte. /Kötődés és kapcsolódás - határok nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./"

"Adrian Nastase miniszterelnök egyesült államokbeli körútja alkalmával okt. 30-án Washingtonban, a Johns Hopkins egyetem nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó intézetében tartott előadást. A kormányfő beszédében hangsúlyozta: a szeptember 11-i tragikus események nyomán egy új, mindennél erősebb atlanti szövetség van születőben, hiszen a Vilniusi Tízekként emlegetett, a NATO-hoz csatlakozni kívánó országok - köztük Románia is - konkrét katonai és titkosszolgálati segítséget ajánlottak fel a NATO-nak a terrorizmus elleni küzdelemben. A kormányfő kifejezte azon reményét, hogy ezeket az országokat a NATO jövő évi prágai csúcsértekezletén meghívják a szövetségbe. A kormányfő ugyanakkor katonai együttműködési megállapodást írt alá Colin Powell amerikai külügyminiszterrel, a két ország közötti stratégiai partnerség jegyében. Ez felhatalmazza az amerikai erőket a román hadsereggel való közös gyakorlatozás. A találkozó után Adrian Nastase kormányfő kijelentette: a NATO csak nyerne Románia csatlakozásával. Mint fogalmazott, a megállapodásnak fontos szerepe van Románia és az Amerikai Egyesült Államok közti partnerségi kapcsolat alakulásában, valamint a NATO-csatlakozás folyamatában. A kormányfő ugyanakkor felkérte Colin Powellt, hogy kísérje figyelemmel, Románia milyen mértékben teljesíti a NATO-csatlakozáshoz szükséges feltételeket. A kormányfő okt. 31-én washingtoni pénzügyi körök vezető illetékeseivel folytatott megbeszélést. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsa valószínűleg pozitívan dönt majd egy újabb, 18 hónapra szóló, 400 millió dollár értékű készenléti hitelmegállapodás megkötéséről. /Washingtonban Adrian Nastase kormányfő. Katonai együttműködési megállapodást írtak alá. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./"

"Adrian Nastase miniszterelnök 11 napos hivatalos látogatásra utazott Kanadába, az Egyesült Államokba, Nagy-Britanniába és Észak- Írországba. Első megbeszélései október 29-én Kanadában voltak, ahol kanadai kollégájával, Jean Chretiennel a román-kanadai kétoldalú politikai és gazdasági kapcsolatokról tárgyalt. Október 28. és november 2. között Washingtonban és New Yorkban folytat megbeszéléseket. Colin Powell külügyminiszterrel, Horst Koehlerrel, a Nemzetközi Valutaalap (FMI) vezérigazgatójával, Spencer Abrahammal, az energiáért felelős államtitkárral, illetve a NATO-ért USA Bizottság társelnökeivel, Bruce Jacksonnal és Ron Asmusszal tárgyalt. /Lobbiút a NATO- tagságért. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1./"

"Sem Magyarország, sem a Magyar Állandó Értekezlet nem utasította el Adrian Nastase észrevételeit, elképzeléseit és javaslatait a státustörvénnyel kapcsolatban - jelentette ki okt. 31-én Markó Béla, RMDSZ- elnök. Bukaresti sajtóértekezletén a szövetségi elnök érthetetlennek minősítette azt, hogy Romániában eltorzítva került a közvélemény elé a MÁÉRT álláspontja, amelyet aztán román politikusok és politikai pártok is eltorzítva értelmeztek. Markó Béla nyomatékosan hangsúlyozta: a MÁÉRT és tapasztalatai szerint a magyar kormány legilletékesebb képviselői is méltánylóan fogadták a román kormányfő javaslatait. Azokat a határon túli magyarokra vonatkozó kedvezménytörvény egyik lehetséges megközelítési módjaként értékelték. Ez megfogalmazódott a MÁÉRT tanácskozásáról kiadott állásfoglalásban is. Érthetetlen a bukaresti kormányzati tényezők és politikai pártok elfogult, torz és túldimenzionált fellépése a státustörvénnyel kapcsolatban - mondta. Véleménye szerint ebbe a sorba illeszkedik a román parlamenti és parlamenten kívüli ellenzéki politikai erők RMDSZ-ellenes, nacionalista felhangú állásfoglalása is a státustörvény ügyében. Markó kitért arra az "erdélyi szociáldemokrata programra" is, amelyet Ioan Rus belügyminiszter vázolt fel okt. 27-én Kolozsvárott. Markó visszautasította Rus mélyen magyarellenes és RMDSZ-ellenes kolozsvári megnyilatkozását. /Eltorzították a MÁÉRT-álláspontot. Markó: Senki sem utasította vissza Nastase észrevételeit. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./"

"A román külügyi szóvivő némiképp arrogáns hangnemű, sajátos módon folytatott választási kampánynak nevezte okt. 31-én Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyik közelmúltban adott interjúját. Bukarestben Victor Micula szóvivő sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a magyar miniszterelnök kijelentése, miszerint Romániának az a problémája, hogy 2 millióval több, Magyarországnak pedig az, hogy 2 millióval kevesebb magyar él területén, "régi időket, a múlt századbeli választási kampányokat idézi". Victor Micula úgy vélekedett, hogy a magyar miniszterelnök feltehetően a magyar lakosság figyelmét szeretné a választási kampányban a belső problémákról egy külpolitikai kérdésre terelni. - Okt. 29-én a tájékoztatási minisztérium egy olyan közleményt hozott nyilvánosságra, amely szerint "a kormány tudomásul vette, hogy a Magyar Állandó Értekezlet 4. ülése hivatalosan elutasította" Adrian Nastase javaslatait. /Orbán Viktor arrogáns - vélekedik a román külügy. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./"

"Nincs szükség a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény életbe léptetésének elhalasztására - jelentette ki Horváth Gábor külügyi szóvivő szokásos szerdai sajtótájékoztatóján Budapesten. Erik Jürgens holland jelentéstevő az Európa Tanács (ET) Jogi és Emberi Jogi Bizottságának okt. 28-i párizsi ülésén jelentette be, hogy a státustörvénnyel, illetve a hasonló jellegű európai jogszabályokkal foglalkozó dokumentum január közepére készül el, és szükségesnek mondta, hogy addig a magyar kormány ne léptesse életbe a törvényt. A szóvivő hangsúlyozta: az ET velencei bizottsága jelentésével semmilyen szempontból nem kérdőjelezte meg a státustörvényt. Leszögezte: a magyar kormány feladata nem a törvény életbe léptetésének elhalasztása, hanem az, hogy a végrehajtási utasításokban jelenítse meg azokat az útmutatásokat, amelyeket a velencei bizottság jelentésében megfogalmazott. /Budapestet nem hatja meg Jürgens kérése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./"

"Van-e élet a Velencei Bizottság döntése után? - tette fel a kérdést a lap munkatársa, Papp Sándor Zsigmond. Mármint a román-magyar kapcsolatok terén. Ugyanis a kétféle, szinte gyökeresen eltérő értelmezés nem jósol jó időt a két ország közti "hagyományosan" jó viszonyban. Ezért is kelt meglepetést, hogy Bukarest és Budapest testvérvárosi szerződést kíván kötni. Az SZDSZ-es Demszky Gábor nyilván pártjának politikáját követi (az SZDSZ az egyetlen magyar parlamenti párt, mely nem szavazta meg a státustörvényt). /Papp Sándor Zsigmond: A népszerűség fénye. = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./"

"Ráduly Róbert Kálmán RMDSZ-képviselő okt. 30-án Predealon elgázolt a gyalogátkelőhelyen egy bukaresti nőt - jelentette a Mediafax hírügynökség. A brassói rendőrség sajtószóvivője, Emil Rada szerint a baleset során a képviselő a zebrán nem adott előnyt az átkelő gyalogosnak. A szabályosan közlekedő Elena Stoenica (61) medencecsonttörést, jobb válltörést és számos más sérülést szenvedett, előbb a brassói megyei kórházba utalták be, majd elvitték egy fővárosi kórházba. Ráduly Róbert nyilatkozata szerint a baleset nem a gyalogátkelőhelyen történt. A gépkocsija előtt hirtelen felbukkanó nő át akart rohanni az úttesten, s a képviselő nem tudta kikerülni az ütközést, mert szemből is jött egy gépkocsi. A baleset után Elena Stoenica kezdetben nem emlékezett semmire, majd megváltozatta nyilatkozatát, s később már azt mondta: gyalogátkelőhelyen gázolták el. /Zebrán gázolt a képviselő? Ráduly tagadja a vádat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./"

"Két RMDSZ-képviselő határozattervezetet nyújtott be okt. 31-én a képviselőház állandó bizottságához, amelynek értelmében minden helységnek joga lenne saját zászlóhoz és címerhez. Ráduly Róbert Kálmán és Kovács Csaba kezdeményezése szerint a helyi tanácsok szavazással döntenének a heraldikus jelvényekről, kétharmados szavazattöbbséggel fogadnák el a zászló és címer kinézetét, amelyet a román akadémia heraldikai bizottsága is véleményez. /Minden helységnek saját zászlót és címert - javasolja az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./"

"Ha a magyar miniszterelnök a Duna TV-ben a határon túli magyaroknak kedvezményeket biztosító törvényről beszél, akkor idehaza mindenképpen oda kell figyelni. Annyira szép, kerek, tömör, optimista, jövőbemutató üzenetet röpített felénk az éteren keresztül Orbán Viktor, hogy okt. 26-án ettől szinte azt hittük: ezután majd minden másképpen lesz- írta ironikusan Máthé Éva. Hozzátette: "Milyen nagy kár, hogy a majdnem tökéletes kormányfő magával cipeli egész korrupció- gyanús hátterét - az orbáni bányákkal, az elsimicskázott fidesz-közeli cégekkel, melyeket egy napon percek alatt vásárolt fel egy rejtélyes üzletember, Kaya Ibrahim." "Kár, hogy az arculatépítő szakértők arra nem találtak megoldást, hogy észrevétlenné tegyék a fiatalos lendület mögött meghúzódó arroganciát, intoleranciát." Orbán Viktor kijelentette: "nem az a fontos, hogy én mit mondok, hogy hány magyar miniszterelnökének tartanak engem, hanem az, hogy a határon túli magyarok lélekben mit éreznek ezzel kapcsolatban." Máthé Éva minősített: "Való igaz, Antall József úr nem kérdezte meg tőlünk: mi is miniszterelnökünknek tartjuk-e őt. De szájából mégis valahogy hitelesebben hatott a kinyilatkoztatás: nekünk is miniszterelnökünk." Az újságírónő szerint: "a kedvezménytörvény egy nagy történelmi lufi, melyhez ha gombostűvel hozzá érünk, nem marad más belőle, mint egy tépett gumicafat. A sima beszédű, szót szóba tehetséggel fűző, nyílt tekintetű magyar miniszterelnök elismerte a Duna TV-ben: az egészségügyi ellátás terén számunkra nem változik semmi. Azt nem mondta, de mi tudjuk: a munkavállalási könnyítés nem jár majd azzal is, hogy valakinek tálcán kínálják odaát a munkahelyet. Az is nehezen képzelhető el, hogy valaki évente három hónapra itt tudja hagyni saját munkahelyét, s átrándul az anyaországba - mellékes jövedelemért. Aztán meg az is gond, hogy a magyar igazolványokért Magyarországra kellene átrándulni. Az útlevél drága. Az erélyi magyarság java része nem rendelkezik úti okmánnyal, hát még az útiköltségre való összeggel... " /Máthé Éva: Ha a magyar miniszterelnök beszél a Duna TV-ben, arra Erdélyben oda kell figyelni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

"Az országok közti jószomszédi viszony elősegítésére és az EU integráció ügyeinek előmozdítására jövő tavasszal testvérvárosi együttműködési megállapodást köt Budapest és Bukarest. Az erről szóló közös nyilatkozatot okt. 30-án írta alá Demszky Gábor Budapest és Traian Basescu Bukarest főpolgármestere a magyar fővárosban. A két főváros 1997-ben már szándéknyilatkozatban rögzítette az együttműködés kialakítását célzó elhatározását. A nyilatkozat aláírását követő sajtótájékoztatón Traian Basescu, a Demokrata Párt elnökeként élesen bírálta a magyar státustörvényt, amelyet szerinte a magyar politikusok választási harcuk eszközének tekintenek. Leszögezte, hogy egy olyan törvényt, amelyet a román parlament nem fogadott el, soha nem lehet majd Románia területén alkalmazni. A státustörvény kapcsán kialakult vitát Demszky Gábor szerint az EU-tagállamok, szervezetek álláspontjának megfelelően kellene rendezni. /Jövőre megkötik a Budapest-Bukarest testvérvárosi szerződést. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./"

"Okt. 29-én Gyergyószentmiklóson Kozma Mária, a kiadó főszerkesztője ismertette Sütő András legújabb, Fülesek és fejszések között és Kalandok könyve /Pallas Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ c. köteteit. Dézsi Zoltán alprefektus köszöntötte a megjelent írót. Az erdélyi magyarság vészhelyzetéről, apadásáról, a mezőségi magyar temetők bezárásáról szólva Sütő András kiemelte a Székelyföld szerepét a megmaradásban, folklórkincsének gazdagságát, nyelvi, szellemi csodáit. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a Székelyföld fölrobbantása tovább folytatódik, mert paranoiás elmék szerint veszélyt jelent az államnak. "Saját halálunkat nem élhetjük meg - mondta - de anyanyelvünk halálát igen, mint ahogy megéltük a csángó vagy a mezőségi falvakban. A székelység nélkül nincs erdélyi magyarság." Csodálattal szólt a közelmúltban elhunyt jóbarátról, a pótolhatatlan Sinkovits Imréről, aki színművészként "az egész magyar nyelvterületen a legnagyobb terhet vállalta föl az erdélyi magyarságért." Sütő bevallotta, azért nem vállal politikai, közéleti feladatokat, mert fontosabb, hogy a "végső hajrában" megírja a felgyűlt tartalmakat. Az erdélyi írók legjavának csonka maradt az életműve - állapította meg. Neki is félbe maradtak régi tervei, amelyeken dolgoznia kell. /(Gál Éva Emese): Sütő András Gyergyószentmiklóson. A Székelyföld felrobbantása folytatódik... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./"