"Márc. 15-e alkalmából Adrian Nastase miniszterelnök üzenetet intézett a romániai magyarokhoz. Ebben hangsúlyozta, hogy az emlékezés "nem foghatja vissza képességünket a bennünket összekötő hidak építésére és az emberi szolidaritás gesztusaira. Fontos most megértenünk, hogy sorsunk ezen a földön az együttélést szánta nekünk." "A toleranciát meg kell tanulni" - emelte ki üzenetében. /Meg kell tanulni a toleranciát. Adrian Nastase miniszterelnök üzenete a romániai magyarsághoz március 15-e megünneplése alkalmából. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./"

"Mihai Baciu demokrata párti képviselő márc. 14-én sajtóértekezleten tájékoztatott arról, hogy a hét elején az Európa Tanács (ET) művelődési bizottságában "a moldvai csángókat magyar eredetű népcsoportként bemutató" jelentést tárgyaltak. Baciu kijelentette: a jelentés azt sugallta, hogy a csángók számára a román hatóságok létesítsenek anyanyelvű iskolákat. A jelentést Tytti Isohookana-Asunmaa finn képviselőnő terjesztette elő, aki az említett bizottság tagja. Baciu megütközését nem leplezve közölte, hogy a finn képviselőnő a csángók számára anyanyelvű oktatáson kívül kétnyelvű helységnévtáblákat is követelt, és az általuk lakott területen működő kis- és közepes vállalatoknak adókedvezmények biztosítását. Baciu kijelentette, hogy "a csángoknak nincs írott nyelvük, s emiatt lehetetlen számukra anyanyelvű iskolákat létrehozni és anyanyelven is feliratozni a helységneveket". Beszámolója szerint erre a finn képviselőnő azt követelte, hogy "ez esetben létesítsenek számukra iskolákat magyar nyelven". Baciu szerint a jelentés összemossa a mintegy 260 ezer moldvai katolikust azzal a körülbelül háromezer személlyel, akik a népszámláláskor csángóknak vallották magukat. A román képviselő véleménye: a jelentés része a csángók által lakott vidékek "alattomos elmagyarosítását célzó kampánynak". /Az Európa Tanács előtt a csángók ügye. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./"

"Tusnádfürdőn tartották meg a Megyei Önkormányzatok Gazdasági Igazgatói Egyesülete soros ülését. A megtartott értekezleten minden romániai megye képviseltette magát. A szakmai egyesület 1999-ben alakult Tulceán, hogy önkormányzati kérdésekben együttműködjön a központi közigazgatással. Sima Caraman az egyesület elnöke az egyik legnagyobb eredménynek azt tartja, hogy elérték: a szakmai testületek véleményét kikérik a jogszabályok elfogadása előtt és ezt a 69-es törvény tételesen tartalmazza. Jelenleg a megyék egyik legnagyobb problémája az intézeti gyermekek helyzete. /(Daczó Dénes): Gazdasági igazgatók tanácskoztak Tusnádfürdőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./"

"Szakács Zoltán ungvári magyar főkonzul az ungvári televízió és rádió 13-i adásában aggodalmának adott hangot amiatt, hogy egyes felelős helyi vezetők a Beregszászi járás árvízkárosultjai körében rémhírek terjesztésével keltenek Magyarország-ellenes hangulatot a 41-es főútnak a tarpai tiszai gátszakadás után történt átvágása kapcsán. Az emberek a gátakon azt beszélik, hogy a kárpátaljai közigazgatási hivatal vezetői lepaktáltak a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei közgyűlés elnökével, amikor megengedték a 41-es főút átvágását, s ezzel gyakorlatilag feladták azokat a kárpátaljai településeket, amelyek az onnan érkező ár útjába esnek. Magyarországot a kárvallott és áradástól fenyegetett emberek azzal vádolják, hogy az ottaniak a főút átvágásával elárasztották a falvaikat. Az olyan rémhírek, hogy Tarpáról jelenleg is folyamatosan szivattyúzzák ukrán területre a vizet, alááshatják a kárpátaljai magyarság egy részének az anyaországba vetett bizalmát, és magyarellenes hangulatot keltenek a kárpátaljai ukránság körében. A rémhírek ellen a helyi magyar szervezetek is felvették a küzdelmet. /Bűnbakkeresés és rémhírek Beregszász környékén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./"

"Öt évvel ezelőtt még szálldostak a helikopterek a nagy ünnepek előtt, és közben, olykor még húsvét után is. Március 15-én főleg, zavarva az ünnepségeket. Aztán jött Constantinescuék négy, esztendeje, a helikopterezés szerencsére kimaradt. Most pedig március 15-e előtt két nappal újból megjelentek a helikopterek. /Oláh István: Nemcsak a helikopterek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./"

"Rockenbauer Zoltán, a magyar művelődési tárca vezetője március 15-e alkalmából művészeti díjakat adott át Budapesten. A kitüntetettek között az eddiginél jóval nagyobb számú erdélyi magyar művész is található: Terényi Ede zeneszerző-zenetudós, a kolozsvári Konzervatórium tanára (Erkel Ferenc-díj), Csíky András kolozsvári színművész és Czintos József, a szatmárnémeti Északi Színház színművésze (Jászai Mari-díj), Ferenczes István csíkszeredai költő, a Székelyföld főszerkesztője és Fodor Sándor kolozsvári író (József Attila-díj), Demény Attila zongoraművész-karmester, a kolozsvári Magyar Opera főrendezője (Nádasdy Kálmán-díj), Murádin Jenő művészettörténész, kolozsvári képzőművészeti főiskola (Németh Lajos-díj), Almási István népzenekutató, kolozsvári Folklórintézet (Szabolcsi Bence-díj) és Beke György újságíró (Táncsics Mihály-díj). /Művészeti díjak nemzeti ünnepen Az egész nemzet művészetében gondolkodtak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./"

"Aranytollat adományozott László Ferenc kolozsvári sportújságírónak a Magyar Újságírók Országos Szövetsége. A magyarországi szakmai szervezet legmagasabb díjának számító Aranytollat eddig csak két erdélyinek ítélték oda: Gáll Ernőnek és Kántor Lajosnak. László Ferenc több mint fél évszázada áll a magyar nyelv, a magyar újságírás szolgálatában. László Ferenc 1943-ban, 13 évesen indult a pályán Bethlenben, az ott magánkiadásban megjelenő Nyári Közlöny című hetilap sportújságírójaként. 18 évesen már a kolozsvári Világosság diáktudósítója, s húszéves korától, 1950-től az Igazság belső munkatársaként a lap sportrovatvezető-szerkesztője volt. 1954-től pedig mindennapos adással a Kolozsvári Rádió magyar adásának sportszerkesztője. 1990 után a Szabadság munkatársaként folytatta tevékenységét nyugdíjazásáig, de a lapban azóta is közli a sporttörténeti eseményekre-érdekességekre visszapillantó összeállításait, cikkeit. 1997-től a Kolozsvári Rádió mellett a Bukaresti Rádió magyar nyelvű adásának is dolgozik, ugyancsak napi jelentkezéssel. Emellett a Révai Lexikon számára elkészítette erdélyi magyar sportolók pályafutását bemutató több mint ötszáz szócikkét, a Ki kicsoda Aradtól Csíkszeredáig, illetve a Romániai magyar ki kicsoda elkészítésében is közreműködött, kéziratban van az önálló erdélyi magyar sportolólexikona és a magyar-német-román sportszótára. A március 10-én 72. életévébe lépett László Ferenc neve így vált fogalommá Kolozsváron és Erdély-szerte. /Tibori Szabó Zoltán: Fél évszázadnál több az anyanyelv szolgálatában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./"

"A Magyar Újságírók Közössége (MÚK) budapesti székházában átadták az idei Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjakat. Az egyik kitüntetett Csávossy György erdélyi újságíró fél évszázados újságírói munkásságáért, a publicisztika, az ismeretterjesztő újságírás magas szintű, olvasmányos műveléséért. /Sajtószabadság-díj Csávossy Györgynek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./"

"A Párizsban élő Méray Tibor író, az Irodalmi Újság főszerkesztője által alapított, erdélyi fiatal magyar újságírók három hónapos magyarországi továbbtanulását elősegítő, 2001. márc. 15-én hatodik alkalommal kiosztott díjat, az alapító kijelölte bizottság Demény Péter fiatal kolozsvári újságírónak, a Krónika napilap munkatársának ítélte. A pályázatok elbírálásakor a bizottság (Kántor Lajos, Lászlóffy Csaba és Tibori Szabó Zoltán) megállapította: a Méray-díj kiosztása óta az idén érkezett be a legjobb, legszínvonalasabb termés, és ez a döntést nagyon megnehezítette. /Méray-díj 2001. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./"

"A kárpát-medencei magyar fiatalok közösségeit tömörítő Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) tagjai márc. 15-17. között háromnapos ünnepi konferenciát tartanak a szlovéniai Lendván. Szabó László, az Ifjúsági és Sportminisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy az eseményen a többi közt részt vesznek az Országos Gyermek és Ifjúsági Parlament, a Magyar Gyermek és Ifjúsági Tanács, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának, a történelmi egyházak ifjúsági közösségeinek, valamint a parlamenti pártok ifjúsági szervezeteinek képviselői. A konferencián ott lesznek a Határon Túli Magyarok Hivatalának munkatársai, továbbá több minisztérium vezetői, illetve munkatársai, így például Deutsch Tamás, az ifjúsági tárca vezetője és Szabó László helyettes államtitkár is. A közel másfél éve alakult, a magyar fiatalok szervezeteit összefogó MIK elsősorban közösségteremtő feladatokat kíván szolgálni, célja, hogy élő kapcsolat alakulhasson ki a Kárpátalján, az Erdélyben, a Délvidéken, Szlovéniában, Burgenlandban, Szlovákiában és az anyaországban élő ifjúsági közösségek és azok tagjai között. A MIK mostani ülésének napirendjén szerepel a határon túli magyarok kedvezményeiről szóló, státustörvényként ismertté vált törvénytervezet megvitatása is. Szó esik majd az ősszel kezdődő, a határon túli magyar fiatalok közösségeit, illetve azok életlehetőségeit és helyzetét feltérképező kutatási programról is. A trianoni döntés óta most első alkalommal készül majd generációs körkép a Kárpát-medencében élő magyar fiatalok helyzetéről. Hozzátette: a kutatás első, összesített adatait várhatóan decemberben hozzák majd nyilvánosságra. /Magyar Ifjúsági Konferencia. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 15./"

"Márc. 16-án, pénteken, a Kölcsey Ferenc Kollégiumban rendezik meg a szatmárnémeti gazdatanfolyam résztvevőinek záróvizsgáját, tájékoztatott Fodor István agrármérnök, a tanfolyam vezetője. Fodor István, aki egyben az RMGE megyei elnöke is, elmondotta, hogy a tanfolyamra beiratkozott 32 hallgató többsége rendszeresen látogatta az előadásokat, s így arra számítanak, hogy valamennyien sikeresen vizsgáznak. /(ferencz): Záróvizsga a szatmárnémeti Ezüstkalászos gazdatanfolyamon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 15./"

"Márc. 13-án Kolozsváron, a Római Katolikus Nőszövetség Szentegyház utcai székházában tartotta meg Boér Ferenc színművész a márciusi ifjakra emlékező szavalóestjét. /Vasvári-Szabó Márta: Isten után a legfontosabb a nép, a haza neve. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./"

"Az Erdélyi Magyar Olvasás Egyesület /Kolozsvár/ szervezte előadóest verseit a Babes-Bolyai Tudomány Egyetem harmadéves színésznövendékei válogatták össze, . A versek a század költői feladatvállalásán túl a mindenkori ember problematikáját tükrözték. Adytól Nagy Lászlóig, egy század lélekállapotainak rajza. /Cs. Kovács Katalin: Ki viszi át a Szerelmet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./"

"Déván a magyar diákság gáladélután keretében tisztelgett márc. 14-én az 1848-49-es szabadságharc hősei és eszméi előtt. A műsort a Magyarok Nagyasszonya Kollégium /Déva/ furulya- és énekkara nyitotta meg, majd sorra kerültek színpadra az Eminescu-Petőfi Iskola és a Traian Elméleti Líceum diákjai. /Magyar diákok gáladélutánja. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./"

"Nagy hiányt pótol a napokban megjelent gyergyószentmiklósi-maroshévízi Helytörténeti Füzetek 1-es száma, amely történelmi dokumentumokat és visszaemlékezéseket közöl a térség első. világháborús kálváriájáról. A maroshévízi Kemény János Alapítvány kiadásában megjelent füzet tartalmazza például a Gyergyóújfaluból behívottak teljes névsorát, de megtudjuk azt is, valójában kik nyugszanak a temetőben, amelyet a diktatúra idején a román hősöknek sajátított ki az RKP. A füzet jelentős teret szentel Maroshévíz pusztulásának az első világháborúban, Komán János összeállításában. /Helytörténeti füzetek Ki viszi át a Szerelmet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./"

"A közszolgálati Román TV Kolozs megyei részlegén Ion Muslea igazgató ülésen ismertette a Román Televízió igazgató tanácsának határozatát, miszerint júniustól a lehetőségek mértékében beindul a Román TV kettes csatornáján a területi szórás. Ez Kolozsvárt annyiban érinti, hogy az erdélyi megyékre kiterjedő szórás napi két óra, 28-20 óra között a hét minden napján, tehát heti 14 óra. Ebből három és fél óra magyar nyelvű lenne. A területi stúdió munkatársai már törik a fejüket az új műsorpolitikán. /Bővül az adásidő? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./"

"Márc. 2-án került sor Tasnádon a helyi RMDSZ közgyűlésére, melyen megjelent Illyés Gyula megyei RMDSZ-elnök, valamint Erdei D. István parlamenti képviselő. Csizek Tibor távozó elnök ismertette a szövetség kétéves tevékenységét, melynek során a kisváros magyarságának a szövetségbe való felzárkózását hiányolta. Voltak, akik más pártok színeiben megfosztották az RMDSZ-t néhány tanácsosi poszttól. Eredményként említette a Bíró Lajos szoboravatást, valamint a MADISZ megalakulását és a Tasnádi Újság folyóiratot. Illyés Gyula köszönetet mondott a leköszönő elnöknek, aki tizenegy évig volt a szervezet élén. Az új elnököt egy későbbi időpontban fogják megválasztani. /Tisztújító közgyűlés Tasnádon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./"

"A milleneumi emlékművek állítása sorában az elmúlt évben Háromszéken elsőként a katolikus Futásfalva tisztelgett Jézus Krisztus 2000., a magyar kereszténység és a Szent István államalapítás ezredik évfordulója előtt. Monumentális emlékművet állított az erdővidéki Barót és Nagybacon, Uzon lakossága, emléktáblával tisztelgett Ikafalva, Lécfalva és a Kovászna melletti Papolc. Vannak települések, ahol a millennium tiszteletére állítottak emléket a magyar szabadságharc és a két világháború hőseinek és áldozatainak (Feldobolyban, Málnáson, Nagyajtán), de emlékkopják hirdetik a millenneumot Vargyason, Kézdiszentléleken és Rétyen. Sepsiszentgyörgyön Jókai Mór, egykori országgyűlési képviselő bronzplakettel ellátott emléktáblája (a ház falán, ahol vendégeskedett) és a Szent Gellért-templom olajfreskói állítanak emléket a millenniumnak (Hervay Zoltán festőművész munkái). Március 15-én újabb emlékműveket emelnek majd Bölönben, Haralyban, Illyefalván, stb. Miklósvár a millennium évében fogja ünnepelni írásos említésének 790. évfordulóját, Maksán elkészítik a hajdani templom eredetijéhez hasonló "kazettás mennyezetet", melynek eredetije a Budapesti Iparművészeti Múzeumban van. /Kisgyörgy Réka: Sokasodnak a millennium maradandó emlékei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./"

"Márc. 13-án Kolozsváron, a Római Katolikus Nőszövetség Szentegyház utcai székházában tartotta meg Boér Ferenc színművész a márciusi ifjakra emlékező szavalóestjét. /Vasvári-Szabó Márta: Isten után a legfontosabb a nép, a haza neve. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./"

"Az egykori kommunista funkcionáriusok romániai visszatéréséről írt a The Washington Times márc. 10-i számában Ion Pacepa, aki Nicolae Ceausescu uralma idején a román hírszerzés vezetőjeként Nyugatra szökött. A cikk szerint Romániában újra felütötte fejét az antiszemitizmus. Utalt egyebek közt arra, hogy amerikai zsidó szervezetek kérték Ion Iliescu államfőt, vessen véget a náci korszakbeli vezetők rehabilitálásának. Pacepa megjegyezte: teljesen összeegyeztethetetlen lenne Románia jelenlegi soros EBESZ-elnöki funkciójával, ha tisztelegne a hírhedt Ion Antonescu marsall emléke előtt. "Az új antiszemiták nem mások, mint a régi kommunisták, akik ismét többségben vannak a parlamentben" - írta Ion Pacepa. A volt kémfőnök írásában sorra vett néhány "nacionalistává átkeresztelkedett kommunistát". A törvényhozásban jelen lévők közül kiemelte Corneliu Vadim Tudort, a Ceausescu család egykori "udvari költőjét", a Nagy-Románia Párt mostani vezetőjét, Gheorghe Buzatu volt kommunista történészt, aki újabban a vasgárdistákról szóló írásaival igyekszik rehabilitálni az egykori fasisztákat, valamint Constantin Florescut, a Ceausescu-féle "kulturális miniforradalom" egyik értelmi szerzőjét, aki antiszemita és magyarellenes aktivistává "képezte át magát". Pacepa élesen bírálta Bill Clinton volt amerikai elnököt, amiért tavaly decemberben támogató hangvételű levelet küldött Bukarestbe a hatalomba visszatért kommunistáknak. Kifejezte reményét, hogy George Bush, az új republikánus elnök "hozzásegíti majd a románokat annak meglátásához, milyen csúnya az új kormányzatuk ábrázata". /Pacepa: Romániában kiújult a zsidóellenesség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 12./ Pacepa két egykori beosztottjának a karrierjére is felhívta a figyelmet: Ristea Priboi lett annak a törvényhozási bizottságnak az elnöke, amely a hírszerzés fölött gyakorol felügyeletet, Tudor Tanase nyugalmazott tábornokot pedig megbízták az elektronikus megfigyelő rendszerek részlegének irányításával. /A kommunista vezetők visszatérnek. = Brassói Lapok (Brassó), márc. 16./"

"A budapesti Szabad Sajtó Alapítvány 1991-ben hozta létre a Szabad Sajtó Díjat. A kitüntetést hagyományosan minden év március 15-én, a Pilvax kávéházban rendezett ünnepségen adják át a díjazottaknak. Az idei már a tizenegyedik alkalom, hogy az alapítvány kuratóriuma kiosztja az elismerést. "Határon innen és túl olyan műhelyek és személyek szerepelnek a listán, amelyek s akik nemzeti kultúránkat - benne a magyar újságírást, tömegkommunikációt - a nagyvilágra tekintve művelik. Nem falakat emelve, a múltba révedve, minden változástól rettegve vélik megtartandónak nemzeti sajátosságainkat, hanem a megújulásban és megújításban, a változások által serkentett nyitottságban látják és keresik a fennmaradás és a kiteljesedés egyetlen esélyét." - hangzott el az indoklásban - a díjazottak között van a Népújság /Szabad Sajtó Díjat kapott a Népújság. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./"

"Orbán Viktor miniszterelnök márc. 15-e alkalmából üdvözletett küldött a kárpát-medencei magyaroknak, melyet az ünnepségeken felolvastak: Még csak tegnapelőtt volt, hogy az Oszmán Birodalom zászlaja lengett Buda várán. S hol vam már az a birodalom? Szinte csak tegnap volt, hogy az osztrák császár az orosz cár segítségével vérbe fojtotta szabadságharcunkat. S hová lettek azóta a cárok? Csak néhány perce, hogy a világtörténelem utolsó kolosszusa végigcsörömpölt lánctalpaival fővárosunk utcáin. S hol van már az az ország, amely ezt megtette velünk? A víz szalad, a kő marad. A történelmi csapások soha nem roppantották meg a magyarság gerincét: végig ugyanaz a szabadságvágyó és alkotó nemzet maradt. Bár a szörnyűségek megviselték derűlátásunkat, nem csonkították meg életkedvünket, jövőbe vetett reményünket, hajóröptető hitünket. Az új évezred első márciusának idusán megadatott, hogy azzal a jó hírrel forduljak a nemzethez, hogy a rajtunk ejtett sebek begyógyulóban vannak. Mátyás király óta nem álltak ilyen biztatóan a csillagok. Rövidesen egy széles európai haza keretein belül egyesülnek az egymást elveszített nemzetrészek. Isten segedelmével az új évezrednek emelt fővel, tiszta lappal és nyitott lélekkel indulhatunk neki. /Üdvözlet a kárpát-medencei magyaroknak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./"

"Közel háromezren emlékeztek márc. 15-én Kolozsváron az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra: a főtéri Szent Mihály-plébániatemplomban tartott ökumenikus istentiszteleten többszáz fiatal gyűlt össze. Az ünnepi rendezvényen Czirják Árpád pápai prelátus, érseki helynök mondott köszöntő beszédet, majd az Erdélyi Református Egyházkerület nevében Vetési László lelkész, dr. Szabó Árpád unitárius püspök, a Zsinatpresbiteri Evangélikus-Lutheránus Egyház részéről dr. Kovács László Attila, a Protestáns Teológiai Intézet rektora, Mikes Sámuel, a Magyar Baptista Imaház főlelkésze beszélt. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke azokra a budapesti ifjakra emlékezett, akik a béke, szeretet és egyetértés jelszavával egy nap alatt megfordították a világ állását Budapesten. A kolozsvári magyar konzulátus részéről dr. Cseh Áron a Magyar Köztársaság üzenetét tolmácsolta. Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke beszédében kifejtette: "határtalan nemzet határtalan ünnepe van ma. Március 15-ét nem kellett és nem kell újraértékelni, hiszen évről évre általa újultunk és újulunk meg". Az ünnepség a Biasini Szálló előtt folytatódott. Boros János kolozsvári alpolgármester üdvözölte a jelenlévőket, majd átadta a szót Dan Canta alprefektusnak, illetve Kerekes Sándornak, a Kolozs megyei tanács alelnökének, akik Adrian Nastase kormányfő március 15-i üzenetét tolmácsolták román és magyar nyelven. Dr. Cseh Áron konzul Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét ismertette. /Papp Annamária: Március 15-re emlékeztek Kolozsváron. Határtalan nemzet határtalan ünnepe. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ A kolozsvári népfőiskolai rendezvények keretében Csetri Elek akadémikus tartott előadást Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc jelentősége címmel. Albert Júlia színművésznő részleteket olvasott fel Petőfi Sándor, Jókai Mór, Kossuth Lajos és Mikszáth Kálmán írásaiból és leveleiből. /Balog Éva és Levey Ferenc: Március 15-re emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./"

"Több ezer ünneplő jelenlétében kezdődött Sepsiszentgyörgyön a szabadságharcra emlékező ünnepség. A szabadságharc hőseinek a város központjában lévő emlékműnél Markó Béla szövetségi elnök, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Márton Árpád, az RMDSZ Háromszéki szervezetének elnöke, valamint a város közintézményeinek, szervezeteinek képviselői helyezték el a kegyelet koszorúit. Az ünnepség a kisstadionban folytatódott, ahol Czimbalmos Kozma Csaba, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere köszöntötte az ünneplőket. A Szózat hangjai után Szabó Tibor Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Olosz Gergely alprefektus Adrian Nastase román kormányfő üzenetét olvasta fel. Markó Béla beszédben szólt 1848 jelentőségéről, üzenetéről. - Különös feladatunk van itt a Székelyföldön - jelentette ki Markó Béla -, ismét otthonunkká kell tennünk az otthonunkat, ismét tulajdonunkká a tulajdonunkat, ismét történelmünkké a történelmünket, s ami a legfontosabb, önmagunkat kell visszaszereznünk. Szabó Tibor elmondta: március 15. fogalommá és jelképpé vált minden magyar számára. /Ünnepi megemlékezés Sepsiszentgyörgyön. = RMDSZ Tájékoztató, márc. 16. - 1930. sz./"

"Szatmárnémeti magyarságának egy része a református temetőben gyűlt márc. 15-én, ahol a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés fiataljai szerveztek ünnepi műsort. Felolvasták Adrian Nastase román és Orbán Viktor magyar miniszterelnök köszöntő levelét, Kereskényi Gábor a forradalom eszméiről beszélt. Az Ormos-háznál a MADISZ-é volt a főszerep. Az Aurora szálloda mögött lévő Kovács Leó-emléktáblára helyeztek koszorúkat, ahol Danku Pál a Garibaldi oldalán harcolt szatmári származású forradalmár tetteit méltatta. /Simon Levente: Szatmárnémeti. Megemlékezések - három helyszínen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 15./ Nagykárolyban két helyszínen emlékeztek márc. 15-re: a Petőfi-szobornál /a Kaffka Margit Művelődési Társaság szervezésében/ és a színházteremben, ünnepi műsorral. /Boros Ernő: Nagykároly. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 15./ Erdődön a Petőfi-emlékműnél ünnepeltek. Kabai István, a Szatmár megyei RMDSZ ügyvezető elnöke mondott beszédet. Ovidiu Duma, Erdőd község alpolgármestere, a helyi önkormányzat nevében üdvözölte a résztvevőket. /Elek György: Erdőd. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 15./ Hagyomány, hogy a Szent-Györgyi Albert Társaság különdíjjal jutalmazza azokat, akik sokat tesznek Szatmárnémetiért, a magyarságért. Idén Fátyol Tibor hegedűművésznek, a helyi filharmónia igazgatójának ítélték s adták át március 14-én a kitüntetést, az RMDSZ ünnepi nagygyűlésén. A Szózat után Riedl Rudolf alprefektus ismertette Adrian Nastase kormányfő ünnepi üzenetét, majd Kedves Tamás, a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia főtitkára mondott ünnepi beszédet. Fátyol Rudolf professzora a nagykárolyiak nagy zenésze, Ruha István volt. /Márciusi különdíj. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./"

"Márc. 15-én Székelyhídon, a Petőfi Sándor Középiskolában leleplezték a költő bronz mellszobrát. Jelen volt Szilágyi Zsolt és Kovács Zoltán RMDSZ-es parlamenti képviselő, valamint Révész Máriusz fideszes politikus. Hegyesi Viktor iskolaigazgató után Viorica Daróczi aligazgató román nyelven üdvözölte a résztvevőket. A szobrot az iskola udvarán Hegyesi Viktor igazgató leplezte le, melynek talapzatán elhelyezték a kegyelet koszorúit. /Petőfi-mellszobrot avattak Székelyhídon. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 16./"

"Madéfalván Tamás András huszárőrnagy /aki a szabadságharcban honvéd alezredesként szolgált/ egykori szülőháza helyén álló épületen elhelyezett emléktáblát leplezték le márc. 15-én, az 1848-as ünnepség keretében. Tamás Józsefet 1849. nov. 9-én, forradalmi tevékenységéért Kolozsvár mellett kivégezték. /Emléktábla Tamás Andrásnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./"

"Mádl Ferenc köztársasági elnök - a miniszterelnök javaslatára - a nemzeti ünnep, március 15. alkalmából Kossuth-díjat adományozott: Szilágyi István József Attila-díjas írónak, a kolozsvári Helikon című irodalmi folyóirat főszerkesztőjének kiemelkedő írói munkásságáért, a próza műfaját a magyar nyelv archaikus rétegeivel gazdagító tevékenységéért, a történelmi folyamatokat megjelenítő, az emberi lét általános törvényszerűségeit vizsgáló kivételesen érzékeny műveiért, különös tekintettel a Kő hull apadó kútba és Agancsbozót című regényeiért; Szervátiusz Tibor szobrászművésznek a megmunkálandó anyag természetét mindig tiszteletben tartó, az ősi és népi elemeket a modern művészet törekvéseivel ötvöző szobrászi tevékenységéért, a magyarság sorsa és történelme által megihletett munkásságáért. A magyar kormány ugyanakkor a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze-díjat adományozott Ruha István hegedűművésznek, Érdemes Művésznek. /Magyar állami kitüntetések erdélyieknek Szilágyi István Kossuth-díjas. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./"

"A Nagy-Románia Párt 73 képviselője és egy RTDP-s képviselő (Vlad Adrian Casuneanu) fellebbezést nyújtott be az Alkotmánybírósághoz a helyi közigazgatási törvény ellen. Ebben azt kérik, hogy az Alkotmánybíróság utalja vissza a törvényt a parlamenthez újratárgyalás végett. Casuneanu úgy nyilatkozott: nem hiszi, hogy megsértette a pártfegyelmet akkor, amikor a képviselőházban a törvény azon szakaszai ellen szavazott, amelyek - megítélése szerint - alkotmányellenesek. A képviselő elsősorban azokat a cikkelyeket kifogásolja, amelyek a nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználatát szabályozzák a közigazgatásban. /Megfellebbezték az Akotmánybíróságon a helyi közigazgatási törvényt A Nagy-Románia Párt beváltotta ígéretét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./"

"Több mint félszáz demokrata párti, liberális és RMDSZ-es képviselő az Alkotmánybírósághoz fordult, az államtitok védelmére vonatkozó törvény ellen emeltek kifogást. Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnöke kifejtette: ez a törvény durván megsérti az információkhoz való szabad hozzáférhetőség jogát, az alapvető emberi jogokat, a vallásszabadságot. Ugyanakkor szabad kezet ad a kormánynak abban, hogy visszaéljen egyes információk államtitokká minősítésével. Felháborítónak tartják ugyanakkor azt is, hogy a Román Hírszerző Szolgálatot ruházták fel azzal a joggal, hogy megállapítsa, kik azok a személyek, akik hozzáférhetnek a különböző információkhoz. /Alkotmányellenesnek tartják az államtitok védelméről szóló törvényt is. Fellebbez a DP, NLP és az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./"