"Kolozsváron van az Evangélikus Püspökség. Van egy telekrész a közelben, melyre lehetne építeni egy modern épületet. Az építkezési engedély megvan, de az ott levő barakkszerű épület lebontására nem kaptak engedélyt a polgármesteri hivataltól. Mózes Árpád püspök kifejtette, hogy évek óta szeretnének építkezni. A jelenlegi épület nagyon elöregedett, megtörtént az alátámasztása, de még most is süllyed. Irattárukat a régi épületben a nedvesség veszélyezteti. A polgármesteri hivatal minden kicsi dologba beleköt. A semmitmondó tákolmányt nem engedik lebontani, amikor a Deák Ferenc utcában az ortodox egyház minden további nélkül két műemlék jellegű épületet lebontott. A polgármesteri hivatal évek óta akadályozza a templom renoválását. Almazöldre szeretnék festeni, a hivatal viszont papagájsárgát követel. /Csomafáy Ferenc: A megkülönböztetés ránk nehezedik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), március 10./"

"Az 1999-ben alakult képzőművészeti egyesület tagjainak munkáiból nyílik kiállítás márc. 9-én Kolozsváron. A képzőművészeti régiók közti kapcsolatok szorosabbra fűzését, az egymás jobb megismerését szolgáló tárlat mind műfaji, mind korcsoportonkénti megoszlás szempontjából rendkívül változatos. Festmények, grafikák, kisplasztikák és textilmunkák árulkodnak alkotóik hozzáértéséről, művészi igényességéről. /Hargita Visual Art. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./"

"Megjelent a klézsei Duma-István András verseskötete /Én országom Moldova, Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2000/ Tudatosan megélt lassú elmúlás fogalmazódik meg verssoraiban. A negyvenöt éves klézsei férfi identitásválságos környezetéről vallott: "El fagjuk feleitni apánkot/Nem fagjuk üsmerni anyánkot/Őseink nem fagnak létezni/Másakat kezdunk lesz tisztelni//Meg fagjuk mi mindent gyűlölni/Tövekből lasacskán rathatni/Aszt fagjuk magunkról mondani/Mint színjátszó színpadon táncolni." A versek szerzője a csángók nyelvváltását, a az anyanyelv elvesztését látja maga körül: "Haldaklunk elveszünk magyarok/Más nyelven kénszerült balandak/Nagy ködben setétben uszkálunk/Lasacskán lasacskán ki hulunk". /Czégényi Dóra: Gyötrődő költészet. = Krónika (Kolozsvár), márc. 10./"

"Marosvásárhelyen márc. 9-én megnyitották A bábjátszás Magyarországon címmel rendezett millenniumi kiállítást, melyre a kecskeméti Ciróka, a debreceni Vojtina, a miskolci Csodamalom, a budapesti Kolibri, a pécsi Bóbita, valamint a Budapest Bábszínház küldte el bábtárának legérdekesebb darabjait. Ezt az anyagot sok helyen bemutatják, előzőleg Nagyváradon, azelőtt Miskolcon, a következő útirány a szlovákiai magyarlakta vidék. /(járay): Millenniumi bábkiállítás az Arielben. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 10./"

"Mohy Sándor kolozsvári festőművész pár nap múlva 99 éves. A művészt köszöntötte a lapban több írás. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./"

"Megnyílt Marosvásárhelyen, a Bernády Házban Botár László csíkszeredai festőművész kiállítása. A művészről a Pallas-Akadémia Könyvkiadó Műterem sorozatának nyitóköteteként kismonográfia jelent meg, melyet Szatmári László írt. /N.M.K. [Nagy Miklós Kund]: Alkotó izzásban. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 10./"

"A sepsiszentgyörgyi Charta Kiadó, Kisgyörgy Tamás képzőművész-igazgató kezdeményezésére, a Székely Nemesi Családok három kötetének új, nyomdaipari és esztétikai vonatkozásaiban is magas szintű kiadása után újabb vállalkozásba kezd, Életem, Háromszék címmel régi fotók kötetbe szerkesztésével és megfelelő szövegkísérettel rekonstruálja a XIX. század végi és a XX. századi Háromszék történetét. A megjelenő első kötet a trianoni békediktátumig fogta egybe a kiadóhoz beküldött fotóanyagot. Az I. kötet törzsanyaga már a kiadó rendelkezésére áll, de bizonyos témakörök még kiegészítésre szorulnak. A könyv szerkesztői mindenkit kérnek, hogy a fellelhető fotókat bocsássák a kiadó rendelkezésére. /Sylvester Lajos: Új könyvsorozat a láthatáron. Életem, Háromszék. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./"

"Fülöp Lídia /Lugos/ 1925-ben született Újbálincon (Temes megye), tavaly töltötte be 75. életévét. A Romániai Írók Szövetsége 2000 decemberében tagjává választotta. Gazdag irodalmi munkásság áll mögötte: három verseskötet és négy prózakötet teszik ki önállóan kiadott műveit. Kéziratban még legalább ötször ennyi anyag van készen. A Lugosi Krónika c. helytörténeti kötetben a Szombati-Szabó István Irodalmi Kör üléseinek krónikáját közli. Alkotásaiból beválogattak kilenc antológiába. Könyvei inkább az utóbbi években jelentek meg. - Lugoson 1972-ben alakult meg a magyar irodalmi kör, amely ma is működik. /Király Zoltán: "Nyelvünk nem kútba lefutó üres vödör..." Beszélgetés FÜLÖP LÍDIA lugosi írónővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./"

"Az 1992-es népszámlálás szerint Kolozsvár lakossága 328 000 fő, ennek 75,67%-a (248 289 fő) román, 22,70%-a (74 483 fő) magyar, 1%-a cigány (3251 fő), 0,35%-a német (1136 fő), 0,11%-a zsidó (353 fő), 0,17% más nemzetiségű. /Gaal György: Kolozsvári kronológia Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./"

"A Kézdivásárhelyi Múzeumbarátok Egyesülete szervezésében Eredmények és feladatok a háromszéki néprajzkutatásban címmel tartottak tudományos konferenciát. Amint a házigazda, Dimény Attila egyesületi elnök elmondta: elsősorban Háromszéken élő 17 néprajzkutató kollégáját hívta meg. Albert Ernő sepsiszentgyörgyi ny. tanár kifejtette: Háromszék kullog a néprajzkutatásban. Nélkülözhetetlen a háromszéki néprajzi bibliográfia összeállítása. Ezt a nézetet erősítette meg Pozsony Ferenc zabolai származású kolozsvári egyetemi tanár is. A levéltári kutatások fontosságára Szőcsné Gazda Enikő, a Székely Nemzeti Múzeum néprajzosa hívta fel a figyelmet. /(Iochom): Néprajzos konferencia Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./ "

"Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek febr. 9-15-e között Rómába látogatott. Felkereste a római kongregációkat. A Hittudományi Kongregációnál Ratzinger bíborossal tárgyalt a szőkefalvi állítólagos Mária-jelenések ügyében. Az érsek további kongregációkkal tárgyalt az erdélyi katolikus örmény kormányzóságról, a klérus helyzetéről, a májusban Csíksomlyón tartandó szimpóziumról, a gyulafehérvári székesegyház restaurálásáról, több püspökkel együtt a Szentatyát is köszönthette. /(A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség Sajtóirodája). = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 11./"

"A nagyváradi püspökséghez tartozó Bélfenyéren Kiss Márton plébános odakerülése után az addig lassú sorvadásra ítélt faluban megmozdult valami. A visszakapott épületeknek, a volt zárdának és a hozzátartozó épületnek új rendeltetést adott a plébános. Kolping-központtá történő átalakítása folyik. Nyolc településről érkeztek fiatalok a farsangi délutánra, amelyen a bélfenyéri Kolping-család színjátszói tartottak előadást. Kiss Márton ősztől két osztálynyi gyerekkel tervezi újraindítani Bélfenyéren az iskolai oktatást úgy, hogy a Kolping-család árva gyermekeket fogad be. Ennek érdekében történik az épületek felújítása, tatarozása. Az előadás bevételét is erre a célra fordítják - mondta a plébános, aki szintén játszott két jelenetben. /Tüzes Bálint: Személyes példa. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 11./"

"Kolozsváron a Providentia-Gondviselés-Fürsorge Egyesület által működtetett Rekuperációs Központ keretében egy újabb szociális-karitatív szolgáltatást indítottak. Az eddig működtetett felnőttkorú szellemi fogyatékosok munkaterápiás nappali foglalkoztatója mellett új program, nevezetesen a Krízis Intervenció Lakóotthon kiépítését, megvalósítását tűzték ki célul. Az egyesület vezetője, Vízi Ildikó gyógypedagógus arról tájékoztatott, hogy az új program egyelőre három sérült fiatalnak biztosít átmeneti elhelyezést a Gondviselés Házban. /Fodor György: Krízis-szálló sérült felnőtteknek. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 11./"

"Ha 1989. decemberében, vagy 1990. márciusában, illetőleg a koszovói konfliktus kirobbanásakor nem sikerült Románia föderalizálása, ezután aligha sikerülne az ilyen próbálkozás - jelentette ki Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) főnöke. Arra a kérdésre, hogy az SRI jelenleg milyen friss információkkal rendelkezik a Románia föderalizálását, a Nagy-Magyarország megteremtését tartalmazó forgatókönyvekről, miután 1990-től kezdve számos ilyen terv létezésére hívta fel a figyelmet, Timofte így válaszolt: Tény, hogy most is léteznek jelzések különböző olyan magyar és más országbeli érdekcsoportokról - nem nevezném őket hivatalos, kormányzati szintűeknek -, amelyek Románia föderalizálását óhajtják, és ezt nyilvánosan be is ismerik - mondta, hozzátéve azt, hogy vannak az ország föderalizálásával számoló "külső és belső politikai opciók is". Vannak még olyan személyek, akik különböző propagandaeszközökkel, különféle megnyilvánulásokkal kinyilvánítják, hogy másnak szeretnék látni Romániát és más országokat. Ezek a tények komoly gondot jelentenek számunkra. Ebben a vonatkozásban elegendő információval rendelkezünk, ezeket eljuttattuk a romániai döntéshozó tényezőkhöz - jelentette ki Radu Timofte. /A SRI-főnök Románia föderalizálásának "veszélyéről" = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./"

"Márc. 3-5-e között újabb, az 1998. évihez hasonló árvíz és földcsuszamlás pusztított Máramaros megyében. Víz borítja még az 1998-as árvíz pusztításaiból alig fellélegzett Kistécsőt. is, amelyet Máramarossziget felől semmiképp sem lehetett megközelíteni. Hiába a magasszárú 47 portáról kellett kimenekíteni az embereket, 7 házat teljesen lerombolta a víz. Az elkeseredett lakosok szerint ez az árvíz több kárt okozott az eddigieknél. Máramaroszszigeten hatodik napja nem folyik ivóvíz , sőt háztartási vizet sem használhatnak mindenütt. A hatóságok egyelőre tehetetlenek. Az ivóvizet tartálykocsikból osztogatják a rászorulóknak. A város mélyebb pontjain több mint 100 embert és több jószágot kellett kilakoltatni. A megyében 58 települést érintett az árvíz, illetve a velejáró földcsuszamlás. Ezekből 15 település teljesen elszigetelődött. Eddigi felmérések szerint 1628 gazdaságot, illetve 524 mellékgazdaságot érintett kisebb-nagyobb mértékben a katasztrófa, 53 hidat érintett az árvíz, ezekből 6 teljesen tönkrement, 44,8 kilométernyi települési közút rongálódott meg, amiből 6 km-t teljesen újjá kell építeni, megyei illetve községi érdekeltségű utak 83,1 km szakaszon váltak ideiglenesen járhatatlanná, ebből 46 km-t teljesen fel kell újítani. A vasút 0,6 km-en vált használhatatlanná és 38,03 km töltés, gát tűnt el teljesen a hullámok útjában. /(Farkas E. Zoltán): Árvíznézőben Máramarosszigeten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./"

"A Jurnalul National márc. 9-i száma öles betűkkel hirdette: "A BÁKÓI CSÁNGÓK NEM AKARNAK MAGYARUL TANULNI". A cikket olvasva kiderült: nem a Bákó városbeliek, hanem a megye falvaiban lakók. Azok közül is csak a pusztinaiak - mert mindössze őket kérdezte meg a cikkíró. Az egyik megkérdezett, Rosu Neculai elmondta: "Az én gyermekem még románul sem tud, nemhogy magyarul tanulna." - Vajon milyen nyelven beszél az a gyermek? - tette fel a kérdést a román lap cikkéről hírt adó Zsehránszky István. - Valójában Pusztinában 78 gyermek tanul jelenleg magyar nyelvet, Bilibók Jenő tanár úr oktatja őket - nem az iskolában, azt nem engedték meg nekik, hanem otthon. Klézsén pedig 97-en tanulnak magyar nyelvet! 88 gyermek és 9 felnőtt. Bogdán Melinda és Hegyeli Attila oktatja őket - szintén iskolán kívül. - A csángó adófizetőtől megtagadták azt a jogot, hogy anyanyelvét is tanulhassa az állami iskolában. A tanév elején valóban kevesen kértek magyar nyelvórát az iskolában. Klézsén mindössze 13-an, Lészpeden 2-en, Pusztinában 10-en. De vajon miért? - amikor most hétszerannyian járnak, iskolán kívül, magyarórára! Mert akkor a szülőket megfélemlítették. Ebben együttműködött a helyi hatóság, a katolikus pap és az iskolaigazgató. Együttesen "beszélték le" a magyarul tanulni akarókat. Ez kiderül abból a memorandumból, amit 2000 áprilisában küldtek a tanügyminisztériumnak, s amelyben kimondják: nem akarják és nem engedik meg azt, hogy Klézse községben az iskolában magyarul tanuljanak. Ez a beadvány a diszkrimináció kézzel fogható dokumentuma. - Párizsban értekezlet kezdődik a csángó kultúráról. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének művelődési, oktatási és tudományos szakbizottsága tárgyalja a kérdést. Függetlenül attól, hogy milyen következtetésre jutnak, Romániában az alkotmány, a parlament által elfogadott hazai és nemzetközi jogszabály mind írott malaszt addig, amíg féket nem vetnek a nemzeti türelmetlenségnek. /Zsehránszky István: Hazugság, diszkrimináció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./"

"Csökken az erdélyi magyarság lélekszáma. A napokban lezajlott megyei RMDSZ küldöttgyűlésen figyelmeztettek ugyan a magyar nyelvű műszaki oktatás hiányára, a református diakonisszakképzés megszüntetésének veszélyére, arra, hogy nincs magyar nyelvű menedzserképzés, de senki sem foglalkozott azzal, hogy a magyarság kihalása fenyeget Erdélyben. Bánffyhunyadon, Kalotaszeg "fővárosában" tavaly mindössze két magyar osztály indult, azok is minimális létszámmal. A bánffyhunyadi református lelkészi hivatal kimutatása szerint 1999-ben 14 keresztelés volt és 37 temetés. Mákófalván 2000-ben 15 temetés volt és 5 keresztelés! Bár Kalotaszeg falvaiban viszonylag magas az életszínvonal, kevesen vállalnak egy gyermeknél többet. Kell egyáltalán magyar egyetem, ha nem lesz aki ott tanuljon? - tette fel a kérdést a lap munkatársa. /Nánó Csaba: Ki jár majd a magyar egyetemre? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./"

"Tíz év után újra Budapesten, az Operaházban vendégszerepel a kolozsvári Állami Magyar Opera társulata. Márc. 12-én díszelőadáson mutatják be Erkel Ferenc István király című művét, tájékoztatott Simon Gábor, a kolozsvári opera igazgatója. A kolozsvári társulat történetében először 1991 márciusában először felléphetett a budapesti Operaházban. A kolozsvári opera új vezetése 1990-ben a gyulai Várszínházzal vette fel a kapcsolatot. Az István király előadásához a Széchényi Könyvtárból és a Zenetudományi Intézetből kaptak kéziratos anyagokat. Ezeket dramatizálni kellett. Az István király eredetileg négy óra, ebből csináltak kétórás "fogyasztható" előadást. Nincsenek partitúrák, zongorakivonatok sehol. Az István király partitúrája például Erkel négy zenész fia közül az egyiknek, Gyulának a kézirataként maradt fenn, a zenetudomány ezért jó ideig a fiúnak és nem az apának tulajdonította a művet. Komoly kutatások bizonyították be, hogy Erkel Gyulának csak "házi feladatként" kellett leírnia a partitúrát, mert az édesapja már nem látott jól. A kolozsvári társulat felvállalta Erkel operáinak bemutatását, köztük az ismeretleneket is. 1994-ben mutatták be a Brankovics Györgyöt, 1996-ban az István királyt, 1998-ban a- félig meddig operettnek is tekinthető - Névtelen hősöket, majd tavaly a Báthory Máriát. Jövőre tervezik a Sarolta című vígoperát és utolsóként viszik színre a Dózsa Györgyöt. - Az erkeli életmű azért is óriási, mert benne van az egész magyar történelem Szent István királytól 1848-ig. - Tavaly az esztergomi bazilika tövében felállított szabadtéri színpadon csendült fel zenéje, majd az opera zenei felvétele CD-n is megjelent, hétnyelvű teljes szövegkönyv-melléklettel. Ez a CD olyan sikert aratott, hogy a magyar millennium alkalmából rendezett budapesti operaházi díszelődásra a kolozsváriakat hívták meg az István királlyal. /Gózon István: Erkel életműve Kolozsváron születik újjá. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./"

"A kommunista diktatúra áldoztaira emlékeztek márc. 9-én Csíkszeredában. A tavaly májusban felállított emlékműnél az egyházak képviselői mellett jelen voltak a volt rabok is. Megemlékező beszédében dr. Csedő Csaba István polgármester megállapította: egyre kevesebb a szemtanú, akik emlékezhetnek és emlékeztethetnek, viszont még mindig élnek olyanok is, akiknek nem érdekük az igazság feltárása, ezért a meghurcoltak névsora valószínűleg már sosem lesz teljes. A polgármester kitért a rendszer csíki áldozataira is: Orbán István, Tamás Imre, Tamás Dezső, dr. Boga Alajos, Bíró Gábor, P. Boros Fortunát, Böjte Sándor, Györpál Antal, Szájvárt László, Szopos Albert néhány név a több száz áldozatból, akik nem érhették meg a békés öregkort. A központbeli megemlékezés után a Volt Politikai Foglyok Hargita Megyei Szervezetének tagjai a csíkszeredai régi temetőben is megkoszorúzták a csíkszeredai börtönben elhunyt - jeltelen sírban nyugvó - női politikai foglyok 1994-ben állított emlékművét. /(Daczó Dénes): Áldozatokra emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./"

"Szeben megye magyar oktatása volt a témája a Medgyesen tartott nagyszabású értekezletnek a képviselők, az RMDSZ, az EMKE, valamint a történelmi magyar egyházak képviselőinek részvételével, Jakab Elek, a Szeben megyei RMDSZ elnökének vezetésével. A Millennium Ház zsúfolásig megtelt. Szeben megye szórvány. Az összes helységek közül Medgyes tartja magát a legerősebben. A 9800 magyar lakosból kitelik a Báthory Istvánról elnevezett elemi iskola fenntartása. A megjelentek láthatták Jakab Árpád festőművész kiállítását is. /Kalmár Zoltán: Legdrágább, kincsünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./"

"Márc. 10-én Szatmárnémetiben, a római katolikus székesegyházban tizenkét kórus közreműködésével került sor a XI. Ökumenikus kórus-seregszemlére. Az immár hagyományosnak nevezhető eseményt Muzsnay Árpád nyitotta meg, köszöntve annak résztvevőit és Guttman Mihályt, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnökét.A következő kórusok léptek fel: Szatmárnémeti Láncostemplom vegyes kara, Hollóssy Simon vegyes kar /Máramarossziget/, Szatmárnémeti Hám János Iskolaközpont Harmónia vegyes kara, Mons Medius vegyes kar /Felsőbánya/, Krisztus Király kórus /Nagybánya/, Szatmárnémeti Székesegyház vegyes kara, Kertvárosi Református Egyházközség énekkara /Nagykároly/, Koltó-katalini Református Egyházközség vegyes kara, Óvárosi Református Egyházközség vegyeskara /Nagybánya/, Szilágypéri Budai Ézsaiás vegyeskar, Maestoso kórus /Tasnád/, Magyar Baptista Gyülekezet vegyes kara /Szatmárnémeti/. A kórus-seregszemle szervezői voltak: Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Romániai Magyar Dalosszövetség és Muzsnay Árpád. /XI. Ökumenikus kórusseregszemle. "Az Úr hívott ide mindnyájunkat" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 12./"

"Márc. 10-én Marosvásárhelyen az emeleten Szent István és kora, az előcsarnokban a Székely Színház nagy egyéniségeinek fényképei fogadták a Tompa Miklós Társulat legújabb bemutatójára érkező nézőket. A kétnyelvű millenniumi vándorkiállítást a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Határon Túli Magyarok Hivatala szervezte. Joggal dicsérte a kezdeményezést megnyitóbeszédében a három méltató, Burkhardt Árpád alprefektus, Fodor Imre alpolgármester és Kárp György, a Nemzeti Színház aligazgatója. A fotókiállítás pedig az 55 évvel ezelőtt létrejött Székely Színház felejthetetlen színészeiről, rendezőiről, előadásairól nyújt fényképes válogatást. Kemény János, Tompa Miklós, a két alapító, Kovács György, Szabó Ernő, Delly Ferenc, Borovszky Oszkár, Kőszegi Margit, Andrási Márton és kitűnő társaik sorakoznak a képeken. /Nagy Miklós Kund: Hármas esemény a Nemzeti Színházban. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 12./"

"Szerzőavatás volt márc. 9-én Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. Buksa Éva-Mária tanárnő könyvének címe: Történelmi színjátékok, históriák /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely/. A könyvet Sebestyén Spielmann Mihály történész mutatta be: Buksa Éva-Mária ahhoz az erdélyi magyar tollforgató csapathoz, vonulathoz tartozik, aki nem engedte a történetiség szellemét elröppenni. A hagyományban gyökerező középkori gyakorlathoz nyúlt vissza: a tandrámához. "Történelmi színjátékai, históriás játékai többet mondanak el az erdélyi szellemi és lepergett századokról ebben a népszerű, jól követhető párbeszédes-játékos- színpadi formában, mint harminc feszített iramú tudós értekezés, kötelező bevezetés az irodalom élvezetébe, tantervileg előírt tárgyóra." A könyv hét dramatikus írást ölel fel. Lektorálta: Sebestyén Mihály, Peris Teréz, Tóth István és Weszely Tibor. - Az örökség átadása nemzedékről nemzedékre kötelező. /Lokodi Imre: Buksa Éva-Mária könyve. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 12./"

"Márc. 10-én nyílt meg Kolozsváron a Hargita Visual Art egyesületbe tömörült csíkszeredai képzőművészek kiállítását. A huszonegy művész - festők, grafikusok, szobrászok, keramikusok és textilesek - alkotásaiból megnyílt tárlat egységesnek tűnik. /(németh) [Németh Júlia]: Pozitív székely táj Csíkszeredai művészek bemutatkozó kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./"

"A nagyenyedi nemzetközi képzőművészeti festőtábor tavaly volt ötéves. Bukarestben, a Román Irodalmi Múzeum galériájában nyílt meg képzőművészeti tárlatuk. A kiállításon 21 ország művésze 51 alkotással képviselte magát. A kiállítás szervezője a Nagyenyedi Inter-Art Alapítvány volt, melynek elnöke, Balog István most azon fáradozik, hogy a Bukarestben bemutatott munkákat Indiába is vigye. /Horváth Gyöngyvér: Bukaresti kiállításon öt év alkotómunkája. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./"

"Az 1998-ban alakult Schola Gregoriana Monostorinensis kolozsvári énekegyüttes márc. 10-én Gyergyószentmiklóson, a Szent Miklós plébániatemplomban, majd a Szent Erzsébet Öregek Otthona kápolnájában lépett fel, lassan feledésbe merülő gregorián énekekkel. A Jakabffy Tamás vezette kórusban egyetemi tanár, zeneakadémián tanuló diák, tanítónő, sőt újságíró és kisdiák is helyet kapott. Az együttes célja: újra felfigyelni a római katolikus egyház zenei anyanyelvét jelentő, 1500 esztendő alatt kikristályosodott gregorián-énekekre. /Csak az Úr szava marad örök. Gyergyószentmiklóson énekelt a Schola Gregoriana Monostorinensis. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 12./"

"Márc. 11-én Budapesten, az Országházban Esterházy János-emlékünnepséget tartottak a szlovákiai mártír politikus születésének századik évfordulója alkalmából. Esterházy János áldozata arra tanít bennünket, hogy gondoskodó figyelemmel igényeljük a határainkon túl élő magyar kisebbségek egyenrangúságának biztosítását - mondta Mádl Ferenc köztársasági elnök a parlamentben. Mádl Ferenc emlékeztetett rá, hogy a monarchia széthullásakor Esterházy János tudatos döntéssel vállalta a kisebbségi sorsot, amikor szülőföldjén, a Felvidéken maradt. A felvidéki magyar politikus - mondta Mádl Ferenc - minden esetben szót emelt a kisebbségi jogok bármiféle csorbítása, valamint a hátrányos megkülönböztetés ellen. 1942-ben a szlovák parlament képviselői közül egyedül Esterházy János utasította el a zsidók deportálására vonatkozó törvényjavaslatot. A köztársasági elnök beszélt arról is, hogy Esterházy János kiemelkedő szószólója volt a szlovák autonómiának, miközben haláláig bízott a magyar nemzet megmaradásában. A felvidéki magyar politikust 1944-ben megfosztották képviselői mentelmi jogától, és politikai pert indítottak ellene az állam rágalmazásának vádjával. Halálos ítéletét utóbb életfogytiglanra változtatták. Börtönben halt meg tizenkét évi rabság után 1957-ben; hamvainak hollétéről ma sem tudunk biztosat. Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) alelnöke arra emlékeztetett, "olyan emberről van szó, akinek a legnagyobb bűne az volt, hogy a Csehszlovákiában élő magyar közösség meghatározó alakjává és szimbólumává vált". Esterházy János szerencsés géneket örökölt, s ez messze kiemelte őt abból a társadalmi rétegből, amelybe beleszületett - hangoztatta az előadó. A XX. század első fele ugyanis megmutatta, hogy a kiváltságosabb osztályok tagjai a megpróbáltatások esetén igencsak megalkuvó álláspontot képviseltek, csakúgy, mint néhány évtizeddel később gyakorta a hatalomnak egzisztenciálisan kiszolgáltatott értelmiség - hívta fel rá a figyelmet. /Esterházy János-emlékünnepség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 12./"

" Az osztrák-magyar Forum Verlag Kiadó ügyvezető igazgatói Josef Kogler és Kovács Géza márc. 8-án bejelentették, hogy cégük tulajdonába kerültek a Bihari Napló és a Jurnal Bihorean nagyváradi napilapok. Többen leépítéstől tartanak. Arról tájékoztatták a két lap újságíróit, hogy a Bihari Napló szerkesztőségét a továbbiakban is Rais István vezeti, míg a Jurnal Bihorean főszerkesztőjévé Mircea Jacant nevezték ki. Kovács Géza elmondta, hogy mindkét napilapot családi lapként képzelik el, amelyek a helyi közéletről, helyi emberekről tájékoztatják az olvasókat. Szándékaik szerint a tájékoztató anyagok lesznek túlsúlyban, nem akarnak ugyanis véleményt alakítani. Az ügyvezető szerint szükség van a szerkesztőség karcsúsítására. Rais István kifejtette, hogy véleményanyagok is helyet kapnak majd a lapban, nem kívánják feladni a nagyváradi újságírás hagyományait. A Bihari Naplónál fájlalják, hogy külföldi kézre került a kiadó. /Simon Judit: Elbizonytalanodtak az alkalmazott újságírók. Osztrák tulajdonba került két nagyváradi napilap. = Krónika (Kolozsvár), márc. 9./ Nagyváradi lapokat vásárolt a debreceni központú Inform Média Kft. - jelentette be Szabó Miklós, a cég helyettes ügyvezető igazgatója, a megállapodást március 7-én írták alá. Százszázalékos tulajdonukká vált a román nyelvű Jurnal Bihorean című lapot megjelentető Multiprint Részvénytársaság és a lapot értékesítő Floris Kft., 95 százalékos tulajdonosi részesedést szereztek a magyar nyelvű Bihari Naplót kiadó cégben is. A két megyei lap eddigi tulajdonosa, Kiss Sándor nagyváradi vállalkozó tavaly augusztusban vette meg a lapokat kiadó társaságok részvényeinek többségét, de az év végén már új vevő után nézett. Az 1990. januárjától megjelenő Bihari Napló az egyik legnagyobb példányszámú magyar nyelvű napilap Romániában. - A magyarországi tőke 1999 végén jelent meg a romániai magyar sajtóban, amikor egy magyar pénzügyi befektető csoport 1,2 millió dolláros beruházással útjára indította a kolozsvári székhelyű, országos terjesztésű Krónika című napilapot. /Erdélyi lapokat vásárolt a debreceni Inform Média. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./"

" A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt kérte Ion Iliescu államfőt, hogy küldje vissza az államtitok védelméről szóló törvényt a parlamenthez újratárgyalás végett. Amennyiben a törvényhozás ismét napirendre tűzi a jogszabályt, a parasztpárt azt javasolja, hogy párhuzamosan vitassák meg a személyi adatok védelméről, illetve a közinformációk hozzáférhetőségéről szóló törvénytervezeteket is. Hasonló az álláspontja a Demokrata Pártnak és a Nemzeti Liberális Pártnak is. Míg azonban a demokraták a jogszabály ellen szavaztak, a liberálisok és az RMDSZ fenntartásokkal ugyan, de megszavazták a törvényt. A liberálisok megkeresték az RMDSZ képviselőházi frakcióját, hogy csatlakozzon azokhoz, akik azzal fenyegetőznek: amennyiben Ion Iliescu mégis aláírja a törvényt, megtámadják a jogszabályt az Alkotmánybíróságon. Kelemen Attila képviselőházi frakcióvezető elmondta: az RMDSZ-nek azonban még nincs körvonalazott álláspontja a kérdéssel kapcsolatban. - Adrian Nastase kormányfő bejelentette: a nemzetvédelmi minisztérium a NATO-tagországok szakembereinek a véleményét is kikéri a titokvédelmi törvényről. /Meg fogják támadni az Alkotmánybíróságnál a titoktörvényt - fenyegetőznek a pártok, a civil szféra és a média. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./"

"A Fehér megyei RTDP hadjáratot indított azért, hogy a Batthyaneum épülete és a könyvtár a román állam tulajdonában maradjon. A 18. század végén Batthyány Ignác erdélyi püspök, a könyvtár alapítója gyűjteményét a gyulafehérvári központú római katolikus egyházra hagyta, Erdély tartományának adományozta. Három évvel ezelőtt kiadtak egy kormányrendelet, amely kimondta 17 ingatlan visszaszolgáltatását a volt tulajdonosoknak, ezek között volt a Batthyaneum is. A Fehér megyei RTDP mégis pert indított az akkor Ion Caramitru vezette művelődésügyi minisztérium, a római katolikus érsekség és a kormány ellen. Ioan Rus ügyvéd, Fehér megyei prefektus szerint tévedés folytán került a Batthyaneum a visszaszolgáltatni köteles épületek sorába. Ioan Rus az Alkotmánybírósághoz is felterjesztette az ügyet, állítván, hogy az az eljárás, ahogyan a 13-as kormányrendelet megszületett, törvénytelen volt. A gyulafehérvári római katolikus érsekség jogtanácsosa, Komáromi Attila elmondta, az általa képviselt intézmény nemrég megnyerte a pert az Alkotmánybíróságnál. Az ügynek a gyulafehérvári bírósághoz kell visszakerülnie. /Mezei Sándor: Harc a Batthyaneum tulajdonáért. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./"