"Márc. 8-án Hargita megyei tanácsosok és pénzügyi szakemberek, élükön Zsombori Vilmos megyei tanácselnökkel, költségvetési kérdésekről tanácskoztak a Gyergyói-medence polgármestereivel Gyergyószentmiklóson. Zsombor ismertette a megbeszélés lényegét. Normatív rendszer alapján kidolgoztak egy koncepciót, amelyet most egyeztettek a helyi önkormányzatokkal. Fontos, hogy a Gyergyói-medence szintjén megfogalmazzák a koncepciót. Elmondta, hogy márc. 6-án az alcsíki polgármesterekkel találkoztak, délután a felcsíki polgármesterekkel. Másnap a sóvidéki, majd a keresztúri zónában, Bögöz és környéke önkormányzataival találkozott. Márc. 12-én a gyergyóiakkal, délután a Borszék-Holló környéki polgármesterekkel találkoztak. Összegyűjtik az önkormányzatok problémáit és javaslatait, s ezek alapján kialakítják a koncepciót. /Gál Éva Emese: "Begyűjtjük az önkormányzatok problémáit" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./"

"Moldáviában a nemrég megtartott parlamenti választásokon a Vladimir Voronyin vezette kommunista párt győzött. A kétharmadosnál magasabb parlamenti képviselet megszerzésével ők diktálnak. A moldáviaiak megelégelték a mérhetetlen nyomort - az átlagbér havi 32, a nyugdíj 7 dollárnyi -, s többek között emiatt is a kommunistákra szavazott a nyugdíjasok tömege, a házi termelésre beálló gazdálkodók, no meg a lakosság 35 százalékát (!) kitevő szláv népcsoportok s a türk eredetű gagauzok is. Kisinyov (Chisinau) legerősebb gazdasági partnere eddig is az Orosz Föderáció volt, Románia az oroszok után következik, mindössze 6,2 százalékos exporttal. Moldávia elsősorban bort és melaszt küld dömpingáron Romániába cserében villamos energiáért, élelmiszerért és fogyasztási cikkekért. Ismeretes az is, hogy erdélyi és bukaresti középiskolákban, egyetemeken ezrével tanulnak havi 800 000 lejes juttatással moldáviai fiatalok, amiből nem is egy az otthon nyomorgó családnak hazaküldi a megtakarított pénzt. Ez a nemes gesztus valóban figyelemre méltó, más nemzetek más országban élő közösségei számára is példamutató. A választás győztesei már a választások előtt leviziteltek Vlagyimir Putyinnál, II. Alexij orosz pátriárka is fogadta őket. /Sylvester Lajos: A moldáviai visszarendeződés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./"

"A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjává nyilvánította nemrég a magyar Országgyűlés február 26-át. A szocialisták mérsékelt hangnemben szóltak, egyedül Nagy Sándor parlamenti frakcióvezető adott hangot döbbenetének az ülésen elhangzott két felszólalás eszmeiségét illetően. A felszólalók - s ezt maga Nagy Sándor is elismeri - személyes fájdalmuk okán és jogán tettek "szélsőséges" kijelentéseket, de a képviselő elvárja, hogy a jelen lévő köztársasági elnök, Mádl Ferenc nyilvánosan határolja el magát a mai magyar társadalom békéjét háborító kijelentésektől. Hogy ez megtörténik-e, nem tudhatom. Thürmer Gyula, a kommunista hagyományokat nyíltan fölvállaló Munkáspárt vezetője már veszélyesnek és haszontalannak ítélte az emléknap deklarálását. Érdemes mégis továbbgondolni a történteket. Először is: miért beszélnek "diktatúrákról"? Az első fejezet 1919-re vonatkozik, amikor a Károlyi-féle fiatal demokratikus köztársaságot átjátszották Kun Béla nemzetidegen bolsevista diktatúrájának, s a Lenin-fiúk, Szamuely Tibor véreskezű komisszárjai kímélet nélkül gyilkolásztak szerte az országban, s áldozataik között volt ex-miniszterelnök, nemzethű, nemzetféltő értelmiségi, egyszerű munkás és parasztember, írta Magyari Lajos, hozzátéve, hogy nem lehet megfeledkezni az "ellentételezésről" sem, Prónay, Héjjas és Ostemburg keretlegényeinek atrocitásairól. Azokra sincs mentség. A második, a hosszú "felvonás" 1945-ben kezdődött, amikor a kommunista párt, miután kiirtotta, letaglózta politikai ellenfeleit, korábbi koalíciós partnereit, a szociáldemokratákat, a kisgazdákat, rövid úton lehetséges kommunista riválisaival is leszámolt, Rajk László, Sólyom tábornok a legismertebbek közülük. Többet pisszenés sem lehetett az országban, mert az ellenvélemény a gyűjtőfogházba, Vácra, Márianosztrára, Recskre vezetett. Vagy a bitófára. Fortélyos félelem igazgatott az országban - mint mindenütt a "béketáborban" - egészen ötvenhat őszéig, a forradalomig. Következett a megtorlás. Igenis emlékezni kell, hangsúlyozta Magyari, méltósággal, önvizsgálattal, a nemzeti megbékélés egyedül méltóságos szándékával. /Magyari Lajos: Kell-e emlékezni? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./"

"Az indulása óta eltelt hat hónap alatt Klézsén sikeresnek bizonyult a magyarnyelv-tanítási program. A Szeret-Klézse Alapítvány tulajdonát képező Magyar Házban kilencven csángó gyermek és húsz felnőtt tanul magyarul írni és olvasni, a tanítványok életkora az óvodástól az idős korig igen változó. A klézsei Magyar Házban Hegyeli Attila és Bogdán Melinda tanítja a gyermekeket és felnőtteket. A két magyartanár a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Illyés Közalapítvány által támogatott tanítási program keretében folytatja tevékenységét, mindketten az idei tanévre vállaltak Hegyeli Attila elmondta, a felnőttek közül leginkább azok járnak a magyarórákra, akiknek gyermekei is tanulnak a Magyar Házban. Klézsén a közösségi ház távol esik a községközponttól, vagyis Klézsétől és a másik két falurésztől, Somoskától és Tyúkszertől. Ezért a klézseiek azt tervezik, hogy jövőre még két tanárt és két óvónőt meghívnak, és minden falurészben bérelnek egy-egy házat, ahová a pedagógusok eljárhatnának tanítani. A tervet támogatja a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének helyi szervezete is, mely a tavaly decemberi tisztújítás óta jobban megmozgatta tagságát, mint bármikor előtte. Duma Andrást a somoskai Benke Pál váltotta fel a szervezet elnöki tisztségében, aki fiatalos lendülettel fogott munkához. Klézsén elindult egy magyaridentitás-ápoló folyamat, ami minden bizonnyal csak akkor válik visszafordíthatatlanná, ha a közösség is úgy akarja, és lesz mindig olyan vezetője, akit a helyi hatalom képviselői és a magukat románnak valló falusfelei is tisztelnek. /Fekete Réka: Klézsén a szülők is járnak magyarórára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./"

"Márc. 12-én Párizsban a moldvai csángók helyzetéről szóló jelentést tárgyalt az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének kulturális bizottsága. A finn rapportőr, Tytti Isohookana-Asunmaa asszony által beterjesztett jelentés felvázolja a csángók eredetét, történetét s anyanyelvük használatának jelenlegi lehetőségeit. Egy éve vetette föl, hogy a kulturális bizottság vizsgálja meg a csángók helyzetét, és készítsen jelentést a bizottságnak. A "csángó", románul ceangai - írja jelentéstervezetében Tytti Isohookana-Asunmaa asszony - egy heterogén, római katolikus, magyar eredetű népcsoport Moldvában, Románia keleti részén. A csángók, akik archaikus magyar nyelvet őriznek, az utóbbi idők gyors változásai és a helyi román hatóságok nyomásának hatására asszimilálódni kezdtek. Hogyan lehetne megmenteni ezt az egyedülálló közép-európai örökséget, megerősíteni identitásában ezt a csoportot és tagjait? - teszi fel a kérdést a finn képviselő asszony, aki a csángókat Európa "legrejtélyesebb kisebbségének" nevezi. /Udvardy Zoltán: A csángókról tárgyaltak Párizsban: = Magyar Nemzet, márc. 13./"

"A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) 10-11 részlegből álló irodahálózatot hoz létre a szomszédos országokban. Skultéti Vilmos vezérigazgató tájékoztatása szerint Romániában Temesváron, Szatmárnémetiben, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Csíkszeredán és Sepsiszentgyörgyön, Szlovákiában Kassán és Losoncon, vagy Rimaszombaton, Jugoszláviában pedig Újvidéken és Szabadkán alakít ki irodát az ITDH. A képviselők az adott ország állampolgárai lesznek, többségük kiválasztása már meg is történt. Az új ITDH-irodák feladatai között szerepel olyan kereskedelemfejlesztési programok megvalósítása, amelyek alkalmat teremtenek a magyar és külföldi partnerek közvetlen megbeszéléseire, emellett információkat adnak a magyar vállalkozások számára a környező országok privatizációs és befektetési projektjeiről, valamint a konkrét exportlehetőségekről. Egy-egy iroda fenntartása évi 5 millió forintba fog kerülni. /ITDH-irodák Erdélyben is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./"

"Márc. 10-én szülői értekezletet tartott a Traian Líceum /Vajdahunyad/ magyar tagozata. Orbán Mária tanfelügyelő és Hauer Erich tanár hangsúlyozták: 2-3 éven belül szeretnék megvalósítani, hogy a magyar tagozat - első osztálytól XII-ig - önálló iskolában működjön. Rövid távú terv az informatika osztállyal párhuzamosan ősztől beinduló intenzív angol osztály és autószerelő szakiskola. /Szűcs Tibor: Szülői értekezlet a vajdahunyadi Traian líceum magyar tagozatán. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./"

"Márc. 12-én Marosvásárhelyen a Polgármesteri Hivatal vendégei volt Baja város küldöttsége. Fodor Imre alpolgármester örömmel nyugtázta, hogy Baja is felsorakozik azon települések mellé, amelyek társvárosi kapcsolatot szeretnének kiépíteni Marosvásárhellyel. Bajának, akárcsak Marosvásárhelynek, számos nemzetközi kapcsolata van, amelyeket tovább kívánnak fejleszteni. /Bajai küldöttség Marosvásárhelyen. Újabb kapcsolat teremtődhet. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 13./"

"Márc. 4-én, vasárnap Mezőkölpényben, a református egyház gyülekezeti otthonában könyvtárat avattak. 400 kötettel alakult meg a könyvtár. Az adományozók között van a falu szülötte, Nagy Pál irodalomtörténész és Szabó György Pál, az EMKE Maros megyei elnöke, dr. Orosz Albert (a falu gyerekorvosa volt), a kolozsvári Byblos Alapítvány és a kolozsvári Heltai Gáspár Könyvtáralapítvány. Napjainkban a falvakban anyagi problémák háttér miatt sorra szűnnek meg a könyvtárak. Ezért is örvendetes hír, hogy Kölpény kis közössége - mindössze 226 református lélek - olvashat, művelődhet. /Könyvtáravatás Mezőkölpényben. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 13./"

"Széchenyi Istvánról, akit Kossuth révén a legnagyobb magyarként tart számon a nemzeti köztudat, a szakirodalom úgy tudja, hogy gyermekkorában nem tudott jól magyarul. Akadt - nem véletlenül - német tanú, például dr. Georgen elmeorvos, aki azt állította: "a gróf az atyai házban ízig-vérig német nevelésben részesült, német volt a mindennapi érintkezés nyelve, s a német nyelv tekinthető a gróf anyanyelvének. (...) Később nagy igyekezettel tökéletesítette magyar tudását, az igazi, szigorú grammatikai képzettségű magyarok azonban mindig csak szánakozóan mosolyogtak a gróf nyelvismeretén." Kéri Edit nyugdíjas színésznő (férjét az 1956-os győri "szerepléséért" kivégezték, őt magát is börtönbe zárták, szabadulása után hosszú évek óta levéltári történelemkutatással foglalkozott) Mikor tanult meg Széchenyi magyarul? című kötetében (Magyarok Világszövetsége, Magyarok Háza, Bp., 2000) bebizonyította, hogy Széchenyi zsenge gyermekkorától jobban beszélte anyanyelvét, továbbá azt, hogy a legnagyobb magyarról alkotott kortársi kép részben agyafúrt hamisítvány, a gróf utókor előtti lejáratásának szüleménye (van osztrák figura, aki szellemi fogyatékosként emlegette). Kéri Edit bemutatta, miként épült be az irodalmi köztudatba ez a hamis kép, ez az életrajzi hamisítás. /Sylvester Lajos: Széchenyi István emlékezete. A nyelvek az igazi védfalak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./"

"Márc. 13-án ülésezett az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének választmánya, s megválasztotta a szervezet elnökét. A szavazatok nagy többségét Kabai István kapta meg, ellenjelölt nem volt. /Ismét Kabai István a szatmárnémeti RMDSZ elnöke. = RMDSZ Tájékoztató, ápr. 13. - 1928. sz./"

"Horia-Roman Patepievici, a volt Szekuritáté dossziéit tanulmányozó bizottság tagja közölte, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ beavatkozik az intézmény tevékenységébe. Kijelentését arra alapozta, hogy a testület ötven egyházfő és vezető publicista dossziéit kérte átvilágításuk végett, de az RHSZ vezetője, Radu Timofte megtagadta az iratcsomók átadását. /Kerékkötő RHSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./ "

"A Társadalmi Demokrácia Romániai Pártjának Kovászna megyei szervezete nem a megoldást keresi, hanem kormányzati helyzetéből adódóan erőszakos politizálást folytat - közölte a márc. 10-i RMDSZ-TDRP egyeztetésnek szánt vita után Demeter János megyei tanácselnök, a tárgyalóküldöttség tagja. Casuneanék korábbi követelésüket is felsrófolták, nemcsak egy megyei tanácsalelnöki, hanem az egyik sepsiszentgyörgyi alpolgármesteri tisztséget is kérik annak fejében, hogy rábólintsanak az RMDSZ támogatta Olosz Gergely alprefektusi kinevezésére. A tanácselnök elmondta, az RMDSZ megtette a csúcsszinten vállalt kötelezettségét, megszavazta a Nastase-kabinetet és a kormányprogramot, s cserébe elvárja, hogy a TDRP is váltsa be papírra fektetett ígéretét, és nevezze ki az általa jelölt alprefektust. Ami a minisztériumoknak alárendelt közintézmények vezetőinek cseréjét illeti, az RMDSZ ragaszkodik ahhoz, hogy a magyar igazgatókat hagyják meg tisztségükben. /(Szekeres): RMDSZ-TDRP. Nincs tárgyalási alap. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./ Egyre több önkormányzati vezető panaszkodik Horia Grama Kovászna megyei prefektusra. Demeter János megyei tanácselnök körlevélben kérte a polgármestereket, vessék papírra észrevételeiket a prefektussal való eddigi kapcsolatukról, jelezzék a nem megfelelő hozzáállást, esetleg visszaéléseket. Már érkeztek is válaszok, s amennyiben a gondok tényleg súlyosak, Demeter tájékoztatja a közigazgatási minisztert is. /Panaszkodnak a prefektusra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./ "

"Márc. 10-én Böcskei László általános helynök, Tamáskó Péter Pál marosi főesperes, Heinrich József tiszteletbeli főesperes, Király Árpád aradi esperes részvételével megtartott ünnepi szentmise előzte meg az Újaradon a plébánián létesített római katolikus katetikai központ átadását. A Temesvári Római Katolikus Egyházmegye területén a temesvári, illetve a resicabányai katetikai központ után Aradon nyílt meg a harmadik olyan hely, ahol továbbképzésben részesülnek az egyházi életben résztvevő valamennyi laikus szervezet képviselői. /Újaradon megnyílt a katetikai központ. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./ "

"Márc. 13-án Déván, a Művelődési Házban tartják a magyar diákok gáladélutánját. Márc. 15-én a piski katolikus temetőben megkoszorúzzák a szabadságharc hőseinek emlékére állított obeliszket. Márc. 15-én Vajdahunyadon, a Siderklub kistermében A költő visszatér címmel tartanak verses, zenés irodalmi megemlékezést, amelyen a dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégium énekkara és a vajdahunyadi MADISZ tagjai lépnek fel. Petrozsényban, a római katolikus templomban lesz az ünnepi megemlékezés. Az elmúlt hétvégén Csernakeresztúron a Tájházban és Szászvároson emlékeztek meg ünnepélyes keretek között az 1848-49-es forradalom Hunyad megyei eseményeiről. Szászvároson a református imateremben megkoszorúzták gróf Kún Kocsárd mellszobrát. /Hunyad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./ "

"Márc. 13-án a képviselőház megszavazta a helyi közigazgatási törvényről szóló bizottsági jelentést. A jogszabály mellett 224-en szavaztak, 61-en ellenezték, ketten tartózkodtak. A Nagy-Románia Párt képviselői kijelentették, hogy az Alkotmánybíróságon támadják meg a törvényt, mivel az második hivatalos nyelvvé teszi a magyar nyelvet. A szenátusban már a múlt héten sor került a végső szavazásra. Markó Béla szövetségi elnök elmondta: nehéz küzdelem végére érkezett a román törvényhozás. Ez nem azt jelenti, hogy a nyelvhasználat kérdése az élet minden területén megoldódott, egy nagyon fontos területen, a közigazgatásban azonban egészen komoly lehetőségek nyílnak a magyar nyelv használatára. Markó kifejtette: 1989 után az RMDSZ néhány fontos célkitűzést fogalmazott meg, többek között megteremteni a teljes körű anyanyelvi oktatás lehetőségét, visszaszerezni a magyar nyelv nyilvános használatára való jogot, megoldani a tulajdonjogi kérdéseket stb. A szövetségi elnök úgy véli: ilyen szempontból az elmúlt években a törvényhozás szintjén sikerült elfogadtatni a két legfontosabb - az oktatási és közigazgatási törvényt -, amelyek lehetőséget teremtenek az anyanyelvhasználatra. - A helyi közigazgatási törvényt eredetileg 1997 első felében sürgősségi kormányrendelet formájában fogadta el az akkori kormánykoalíció. Ez a jogszabály vezette be, többek között, a 20 százalékos nyelvhasználati küszöböt, amely előírta, hogy azokon a településeken, ahol egy adott nemzeti közösség aránya meghaladta a 20 százalékot, biztosítani kell az anyanyelvhasználat jogát a közigazgatásban. A jogszabály a kétnyelvű helységnévtáblák elhelyezéséről, valamint a tanácsüléseken való anyanyelvhasználat jogáról is rendelkezett. Az NRP az Alkotmánybíróságon támadta meg a rendeletet. Mivel annak egyes részeit a testület alkotmányellenesnek találta, a kormányrendelet érvényét veszítette és felfüggesztették annak alkalmazását. Időközben elkészült az új törvénytervezet, amelynek elfogadása körül éveken át folyt a huzavona. Amennyiben az NRP óvást emel a törvény ellen, a jogszabály mindaddig nem jelenhet meg a Hivatalos Közlönyben, illetve nem léphet érvénybe, amíg azt az illetékes jogi fórum nem vitatja meg. Az államfő csak ezután hirdetheti ki a törvényt. /Papp Annamária: /Végső formát nyert a helyi közigazgatási törvény. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./"

"Márc. 13-án a képviselőházban Garda Dezső képviselő az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, a márciusi események jelentőségét méltatta. Beszédében hangsúlyozta, mennyire túlzottak azok az adatok, amelyeket egyes román körök terjesztenek az 1848-as forradalom román áldozatainak számáról, akiknek haláláért a magyarok lennének a felelősek. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./"

"Adrian Nastase kormányfő márc. 13-án kijelentette: módosítani kell a Szekuritáté-dossziék hozzáférhetőségéről szóló törvényt oly módon, hogy ez csak a legsúlyosabb esetekre vonatkozzon. Csak a legsúlyosabb esetekben kellene a jogszabályt alkalmazni, nem kellene kiterjeszteni mind a 23 millió román állampolgárra, ennek ugyanis beláthatatlan következményei lehetnek - jelentette ki Nastase. Helytelenítette az az egyházfők múltjára kiterjedő vizsgálatot: még csak az hiányozna, hogy az egyház is elveszítse hitelét. Mircea Dinescu, a CNSAS egyik tagja a miniszterelnök kijelentésére válaszolva azt hangsúlyozta: Adrian Nastase akkor fogalmazta meg kifogásait az intézménnyel szemben, amikor az egyik volt közeli tanácsadójának, Ristea Priboinak az ügyével kezdtek foglalkozni. Priboi RTDP-képviselő, akit nemrég a külföldi hírszerzést (SIE) ellenőrző parlamenti bizottság élére választottak, 1989 előtt a Szekuritáté külföldi hírszerzéssel foglalkozó tisztje volt, s az a vád fogalmazódott meg ellene, hogy komoly szerepet játszott annak idején a Szabad Európa Rádiónál dolgozó román ellenzékiek ellen elkövetett merényletekben. - A miniszterelnöki bírálat elhangzásával egy időben fogadta Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke a NATO parlamenti közgyűlésének küldöttségét. A NATO-képviselők érdeklődtek az egykori Szekuritátéval kapcsolatos jelenlegi helyzetről. Dorneanu a kérdésekre válaszolva leszögezte: Romániában létezik az átvilágítási törvény, és egy független intézmény, a CNSAS vizsgálja az állami tisztségviselők múltját. /Nastase: Módosítani kell az átvilágítási törvényt A kormányfő szerint nem kell a múltat piszkálni. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./"

"Márc. 13-án a Nagy-Románia Párt tiltakozott az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc évfordulójának romániai megünneplése ellen. A kiadott közlemény azt állítja, hogy a rendezvények nagy része Románia területén zajlik, Magyarország legtöbb helységében az esemény észrevétlen marad. /Tiltakozás március tizenötödike ellen. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 14./"

"Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő, az alsóház oktatásügyi bizottságának alelnöke a felsőfokú intézmények akkreditációs törvényének szakbizottsági vitájáról elmondta, hogy Anghel Stanciunak, az oktatásügyi bizottság elnökének vezényletével a nagy-romániás képviselők az akkreditációs törvény több cikkelyének olyan módosító tervezetével álltak elő, amely szerint mind a magán-, mind pedig az állami oktatásban úgy lehessen egy felsőoktatási intézményt létrehozni, ha annak keretén belül legalább egy román nyelven működő fakultás is létezik. Ha ezt elfogadják, akkor nem csak egy eljövendő tiszta magyar egyetemnek nem lehet a működését engedélyezni, hanem egy, a nemzetiségek nyelvén oktató főiskolát sem lehet akkreditálni. A kormánypártiak nem hajlottak arra, hogy ezt elutasítsák, tehát politikai egyeztetésekre volt szükség. Ecaterina Andronescu miniszter kijelentette, hogy semmi kivetnivalót nem lát abban, ha egy magyar egyetemen román kar is működik. Végül sikerült elérni, hogy a minisztérium vállalta az új módosító javaslat kidolgozását. - Egyre húzzák a Hargita megyei főiskolák akkreditálását, de a nagyváradi egyetem akkreditálása is késik. A Sapientia Alapítvány szerződést kötött a Partiumi Keresztény Egyetemmel, hogy ez betagolódik az Erdélyi Magán Tudományegyetembe. Ezért az akkreditációs bizottság azzal az igénnyel lépett fel, hogy csak akkor adja meg az egyetem működésére a jóváhagyást, ha román szak beindítására is leteszik a dossziét. Asztalos szerint sSajnálatos, hogy ezt a Partiumi Keresztény Egyetem letette. Az utóbbi időben Sepsiszentgyörgyön, Gyergyóban, Csíkszeredában, Szatmáron létrehozták a két nyelvű főiskolákat. Mindezt a mai napig nem tárgyalták meg az RMDSZ megfelelő fórumai. Akik menedzselték a két nyelvű főiskolák létrehozását, s állítom, hogy a , azok az RMDSZ programjával szöges ellentétben cselekedtek. - Asztalos szerint a a csak magyar nyelvű felsőoktatást valójában az RMDSZ-es politikusok torpedózzák meg. Mert ha Sepsizentgyörgyön, Csíkszeredán, Gyergyóban bele lehet menni ebbe, akkor mi értelme van annak, hogy a törvényhozásban az utolsókig harcoljanak a tiszta magyar oktatásért? /Magyar Balázs: Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő, az alsóház oktatásügyi bizottságának alelnöke elmereng. Magyarok torpedózzák a magyar egyetemet! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./"

"Vasile Soporan Kolozs megyei prefektus megbeszélést tartott a kisegítő iskolák igazgatóival a kisegítő iskoláknak a megyei tanács hatáskörébe való átadási folyamatának utolsó szakaszáról. A találkozón Soporannak átadták azon közszolgáltatási vállalatok névsorát, amelyeket a prefektúra kell a továbbiakban meggyőzzön arról, hogy a kisegítő iskolák tartozásait ütemezzék át. A prefektus megnyugtatta az átadó és az átvevő felet egyaránt, hogy rövidesen sikerül megtalálni a rendkívüli összetettséget mutató átadási rendszer/adóssági törlesztések körüli vitákra az optimális megoldást. /Befejeződött a kisegítő iskolák átadása A prefektus az adósságok átütemezését kéri. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./"

"Idén márc. 16-18. között immár hatodszor rendezik meg Kolozsváron, az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban az Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Kör országos döntőjét. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége égisze alatt megrendezett országos verseny fő szervezője az Apáczai Csere János Elméleti Líceum magyar szakos tanárainak közössége, tájékoztatott Péter Tünde, magyar szakos tanfelügyelő. A versenyre jelentkezők három kategóriában mérhetik össze tudásukat. Ezek a következők: Édes anyanyelvünk (nyelvhasználati verseny), Szép magyar beszéd (kiejtési verseny), Versben bujdosó (vers-, és tollbamondó verseny). Az idén 12 megyéből mintegy 100 diák érkezik. Ápr. 16-21. között - ugyancsak Kolozsváron - rendezik meg a Mikes Kelemenről elnevezett magyar nyelv és irodalom olimpia országos döntőjét is. /Szabó Csaba: Kolozsvár, az olimpiai város. Pénteken megkezdődik az Aranka György nyelvi vetélkedő. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./"

"Az 1989-es fordulat után Kolozsvár kulturális életében két jelentős rendezvénysorozat indult: a Mozart-fesztivál és a Mátyás-napok. Megálmodóik és kivitelezőik két zenepedagógus, László Ferenc és László Bakk Anikó. László Ferenc a december elején tartott Mozart-napok szervezője. László Ferenc egészségi állapotára való tekintettel nem tudja már vállalni a a fesztiválok megszervezésének munkáját. Remélhetőleg lesz fiatal muzikológus, aki ezt a munkát folytatni fogja. - A Mátyás-napok ötlete 1991-ben született meg László Bakk Anikóban. Azokban az időkben, amikor a nagy király nyakába emlékgyalázó táblát akasztottak. Évről évre Mátyás korának műveltségéről emlékeznek szóval, zenével, tánccal. Febr. 24-én kicsinyek és nagyok, szereplők és közönség hivatalos a királyi születésnapi tortára. Az óriás asztalnagyságú tortát az első alkalomra ő maga sütötte. /Hantz Lám Irén: A folytonosság jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./"

"A Temesvári Magyar Diákszervezet (TMD) műegyetemi hallgatóinak csoportja ismét megszervezi - immár harmadszorra - a Kárpát-medencei magyar egyetemisták vagy hivatalos nevén a Határon Túli Műszakis Magyar Diákok Tudományos Diákkonferenciáját, amelyet idén március 23-25. között tartanak a Temesvári Műegyetem Villamosmérnöki Karán. Az idei összejövetelről Balla Réka és Bakk Jutas szervezők tájékoztattak. Elmondták, hogy a szervezéssel járó költségeket megpályázták különböző alapítványoknál. Segítséget kaptak az Erdélyi Tudományos Egyesülettől, a temesvári Techné vezetőségétől dr. Delesega Gyula elnök személyében és nem utolsósorban az alma materüktől. A rendezvény két patrónusa - Pokorni Zoltán magyar tanügyminiszter és dr. Nicolae Robu rektor-helyettes - támogatása sokat jelent. Hatvanon felül van azoknak a száma, akik már biztosan eljönnek. - A szakosztályon belül mindenki tetszés szerinti témát választhat, de tartania kell magát a szabályzathoz, mely szerint egy-egy előadás nem tarthat tovább hét percnél, és a dolgozat megvédése további három és fél percnél. Szerkesztenek egy katalógust, amiben kivonatosan minden dolgozat benne lesz, több száz példányban kinyomtatják, és valamennyi résztvevőnek adnak belőle. /Sipos János: Kárpát-medencei magyar műszaki hallgatók találkozója Temesváron. Tudományos diákkonferencia. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 14./"

"A Hadad községhez tartozó Lelében hollandok segítik a Lele Barátai Alapítvány gazdaságfejlesztési programját: húszezer német márkás, közepes lejáratú, kamatmentes kölcsönt folyósítottak a hozzájuk ilyen jellegű pályázatot benyújtott első tizennégy kisvállalkozónak. A közeljövőben már 5-10 ezer márkás, három-öt éves megtérülési időre nyújtott hiteleket kívánnak folyósítani a környék gazdáinak. Feltételeik: a pályázónak legyenek pontos elképzelései az anyagi befektetést igénylő tevékenységről, az általa készített számításokból pedig derüljön ki tervének életképes, jövedelmező volta. Ha minden terv szerint alakul, a kezdeményezés lassan átfogja az egész Tövishátat, a kiadott kölcsönök értéke pedig év végére eléri az egymillió német márkát. A későbbiekben Kolozsvár irányába akarnak terjeszkedni, majd egy holland-román együttműködési terv részeként átfogni az egész országot. A kért összegek kiutalása egy várakozási lista alapján történik: a visszatérített pénz azonnal tovább kerül a következő vállalkozóhoz. Nagy Sándor lelkész elmondta, hogy az aktív korosztály legnagyobb része városon keresi a boldogulást, vagy külföldön vállalt munkát. Amennyiben a szülőföldjükön létesített új munkahelyeket, vagy a saját földjén való vállalkozás lehetőségét kínáljuk fel számukra, hátha megáll a fiatalok elvándorlása. /Holland hitelek - lelei gazdálkodóknak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 14./"

"Besenyődi Attila az elmúlt év augusztusától lelkésze Adorján református gyülekezetének. Előző helyén, Diósadon sikerült teljesen felújítani a templomot, kopjafát és emlékoszlopot állítottak a háborúban elesett hősök emlékére. Adorjánon 88 református család 240 lélek él. Öregedő falu, de van igény a lelkészi szolgálatra. A vallásórákra 16-20 gyermek jön el. Sok itteni fiatal Magyarországon, Spanyolországban, Portugáliában és Kanadában vállal munkát. Ezek nagy része ott marad, és előbb-utóbb beolvad. /"Fontos feladatomnak tartom, hogy összefogjam a népet" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 14./"

"Március elsejétől Jakabffy László építészmérnök a nagyváradi Ingatlankezelő Társaság műszaki igazgatója, aki egyben a megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. 64 évesen vállalta ezt az állást. Úgy érzi, elő tudná mozdítani a nagyváradi vár rendbetételét. - A legfontosabb az ingatlanok állagmegőrzése. /Jakabffy László új szerepkörben. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 14./"

"A szomszédos országokban élő magyarokra vonatkozó státustörvény elfogadásával Magyarország arra készül, hogy kikényszerítse a romániai magyar kisebbség pozitív diszkriminációját a többi román állampolgárral szemben - írta márc. 14-i számában a Curentul. A napilap szerint ez a diszkrimináció csak magyar területen érvényesül ugyan, de beleütközik majd sok olyan román állampolgár, akinek kapcsolatai vannak a szomszédos és baráti országgal. "Miután a románoknak megadatott, hogy megtapasztalják, miként váltak a romániai magyar kisebbségiek első rangú kisebbséggé Romániában az RMDSZ és Budapest kombinált lobbija eredményeként, most majd megláthatják, hogyan működik a pozitív diszkrimináció Magyarországon az ő magyar nemzetiségű polgártársaik javára. Úgy tűnik, Budapestnek nem számít sem az, hogy mit mondanak erről a tervről a szomszédos országokban, sem pedig az, mi a véleménye az Európai Uniónak. Magyarország céljai egyértelműek: népes és befolyásos magyar kisebbséget akar megőrizni azokon a történelmi területeken, amelyek fölött az első világháború után elvesztette az ellenőrzést, másrészt pedig az, hogy megakadályozza jelentős magyar tömegek betelepedését Magyarországra". /Státustörvény - román olvasatban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./"

"Márc. 13-án a képviselőház elfogadta a helyi közigazgatási törvény egyeztetett szövegét. Ráduly Róbert RMDSZ-es képviselő az ülésen hangsúlyozta: e törvény csak egy kezdet az igazi önkormányzatiság megvalósulása felé. A törvény néhány fontos eleme: A helyi közigazgatás a következő elvek alapján működik: - a helyi autonómia elve; - a központi hatóságok közszolgáltatásai decentralizációjának elve; - a helyi közigazgatási hatóságok választhatóságának és felelősségének elve; - a törvényesség elve; a közigazgatási hatóságok szolidaritásának és együttműködésének elve - A helyi közigazgatási hatóságok kezelik vagy esetenként rendelkeznek a községek, városok és megyék pénzügyi forrásai, valamint a magán - és köztulajdonában lévő javak felett. - A törvény előírja, hogy azon területi közigazgatási egységekben, ahol a nemzeti kisebbségek teszik ki a lakosság több mint 20 százalékát, a közigazgatási hatóságoknak biztosítaniuk kell anyanyelvük használatát. - A helyi tanács hatáskörébe tartozik az utcanevek, piacnevek és a helyi közérdekű objektumok elnevezése. - Azokban a helyi tanácsokban, ahol a tanácsosok összlétszámának egyharmada valamely nemzeti kisebbséghez tartozik, a helyi tanács ülésein biztosítják az anyanyelv használatát is. Ezekben az esetekben a polgármester kötelessége biztosítani a fordítást. Minden esetben a gyűlés okiratait román nyelven kell összeállítani. - Azon területi közigazgatási egységekben, ahol a nemzeti kisebbséghez tartozó polgárok létszáma meghaladja az összlakosság 20%-át, a normatív jellegű határozatokat az illető nemzeti kisebbséghez tartozó polgár anyanyelvén is közölni kell, személyes határozatokat kérés esetén anyanyelven is közölnek. - Azon területi közigazgatási egységekben, ahol a nemzeti kisebbségek teszik ki a lakosság több mint 20 százalékát, a helyi közigazgatási hatóságokhoz, valamint közszolgálatot biztosító apparátusához saját anyanyelvükön is fordulhatnak, írásban vagy szóban és a választ mind anyanyelvükön, mind az állam nyelvén kapják meg. E feltételek között a közönségszolgálatot ellátó apparátusban olyan személyeket vesznek fel, akik ismerik az illető kisebbség anyanyelvét, ugyanakkor a helyi közigazgatási hatóságok biztosítják a helységek és hatáskörükben lévő közintézmények elnevezésének az illető nemzeti kisebbség nyelvén való kiírását, hasonlóan a közérdekű felhívások a nemzeti kisebbség nyelvén való kifüggesztését. /Az elfogadott helyi közigazgatási törvény legfontosabb elemei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./"

"A képviselőház tanügyi bizottsága visszautasította a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem szerkezetének multikulturális jellegére vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet. A jogszabályt tavaly Andrei Marga volt tanügyminiszter kezdeményezte. A képviselők döntésüket azzal indokolták, hogy ezzel a sürgősségi rendelettel az oktatási tárca volt vezetőjének, aki mellesleg a BBTE rektora, az volt a célja, hogy az intézmény számára különböző anyagi előnyöket biztosítson más felsőoktatási intézmények ellenében - jelentette ki Anghel Stanciu bizottsági elnök, a Nagy-Románia Párt képviselőjét. Stanciu megjegyezte: a BBTE-n oktató magyar és német nemzetiségű tanárok nem érdemelnek "nyelvpótlékot" akkor, amikor anyanyelvükön tartanak előadásokat. Vekov Károly képviselő, a bizottság egyik RMDSZ-es tagja elmondta: nem értett egyet a szöveg elfogadásával. Vekov a bizottsági ülésen is hangsúlyozta: ez a szöveg nem az egyetem multikulturális jellegéről, hanem legfennebb "multilingvizmusáról" szól. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Multikulturalitás vagy multilingvizmus? Vita a képviselőház oktatási bizottságában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./"