A Máltai Segélyszervezet szatmári fiókja 1997-ben kezdte meg működését, tájékoztatott Pallai Kristóf, a szervezet elnöke, 1998-ban négyszer osztottunk ruhát és élelmet a rászoruló családoknak, 1999-ben pedig már kéthavonta. A gyorssegélyeken kívül munkatársaik ott segítenek, ahol tudnak. Egyes öregeknél takarítanak, tűzifát hordanak. Jelenleg 58 családnak rendszeresen segítenek, ez kb. 280 ember. A szervezet munkatársai valamennyien önkéntesek, 52-en vannak. /Csirák Dalma: Nem a köszönetért... = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 9./

A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológiai Karán a 2000/2001-es tanévre a felvételi vizsgára július 17-21-e között lehet beiratkozni, a felvételi időpontja: július 24-25. Helyek száma: teológia-történelem szakon 15 (ingyenes) hely + 5 (fizetéses) hely, teológia-nyelv és irodalom szakon 25 (ingyenes) hely + 10(fizetéses) hely. Egyetemet végzettek csak tandíjas helyekre iratkozhatnak, 3-3 hely van számukra. /Felvételi tájékoztató. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 9./

"Romániában ma nincs egyetlen olyan párt sem, amely nacionalista jelszavakkal élne - jelentette ki Berlinben Petre Roman külügyminiszter. A nemzetiségi kérdés romániai helyzetét jellemezve Roman úgy fogalmazott: "míg 1990-ben véres konfliktus volt a magyarok és a románok között Marosvásárhelyen, ma még a választások előtti időszakban sem használ egyetlen romániai párt sem nacionalista jelszavakat. Ez a haladás nyilvánvaló jele, arról tanúskodik, hogy Romániában a demokrácia erősebb a nacionalisták által terjesztett szólamoknál és jelszavaknál." A németországi hivatalos látogatáson levő külügyminiszter a romániai német beruházások ösztönzéséről, az európai integráció folyamatában a Romániának nyújtandó német támogatásról, valamint a szerbiai és a koszovói helyzetről tárgyalt vendéglátóival. /Petre Roman: Romániában teret veszített a nacionalizmus. Berlini látogatáson a külügyminiszter. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./"

"Ápr. 8-án tartotta Reform Tömörülés, az RMDSZ nemzeti liberális platformja harmadik, rendkívüli kongresszusát Székelyudvarhelyen. Az RT szükségesnek tartja az RMDSZ stratégiájának felülvizsgálását a parlamenti választások előtt. Az RT szerint a júniusi romániai helyhatósági választások után, a novemberre tervezett parlamenti választások előtt össze kell hívni az RMDSZ rendkívüli kongresszusát. Az RT élesen bírálta az RMDSZ vezetését. Toró T. Tibor elnök úgy fogalmazott: az alapvető ellentét az RT és az RMDSZ jelenlegi vezetése között a jövőképek megfogalmazásában van. A platform képviselői úgy látják: feltétlenül stratégiaváltásra van szükség, ami akár tisztújítást jelenthet, az RMDSZ jelenlegi vezetése ugyanis képtelen változtatni a stratégián. Hangsúlyozták azt is, hogy a parlamenti választások előtt feltétlenül meg kell őrizni az RMDSZ egységét ahhoz, hogy a romániai magyar közösség képviselethez juthasson a román törvényhozásban. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke bátrabb politizálásra ösztönözte az RT-t. Hangsúlyozta: az RMDSZ-en belül a Reform Tömörülés jelenti az egyetlen komoly alternatívát a hivatalos RMDSZ-vezetés egypárturalmi magatartásával, elhibázott politikájával szemben. Tőkés szerint az RT határozottabb fellépésének az őszre tervezett törvényhozási választásokon kell megtörténnie. Markó Béla szövetségi elnök üzenetében hangsúlyozta, hogy az RMDSZ ereje éppen sokszínűségében rejlik. Várhegyi Attila, aki a Fidesz-MPP-t képviselte, kifejtette: a magyar kormány a határon túli magyarok belső önszerveződésének, saját intézményi struktúrájának, döntéshozatali mechanizmusainak megerősödését támogatja. "A magyar kormány nem Önök helyett akar döntéseket hozni, hanem az Önök által megfogalmazott célok eléréséhez kíván segítséget nyújtani" - mondta. Várhegyi Attila szerint ezt az elvet sértette meg az általa Horn-Iliescu paktumnak nevezett magyar-román alapszerződés. Mára bebizonyosodott, hogy a határozott, de kiegyensúlyozott magyar külpolitika megértésre talált a szomszédos országokban is, és komoly eredményekre vezet - szögezte le Várhegyi. /Rendkívüli RMDSZ-kongresszust sürget az RT. A nemzeti liberális platform szerint stratégiaváltásra van szükség. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./"

Közel 66 ezer hektár termőföldet öntöttek el a megáradt folyók az elmúlt napokban. Ápr. 9-i adatok szerint 15 megye 410 településén okozott komoly károkat az árvíz (köztük Fehér és Beszterce-Naszód megyékben) 233 hidat, 3093 lakóházat, 3477 gazdaságot mosva el. Az országos útigazgatóság jelentése szerint az elmúlt időszakban 117 községi, 47 megyei, és 15 országút bizonyult többé-kevésbé járhatatlannak. /Országszerte pusztított az árvíz. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Tovább emelkedett a Kraszna vízszintje Domahidánál. Ápr. 7-én Kaplony határában megindult az átfolyás a töltések tetején. Szerencsére sikerült időben intézkedni, és megelőzni az árvizet. A Szatmár Megyei Katasztrófaelhárító Bizottság elvégezte a múlt heti áradás következtében keletkezett károk hozzávetőleges felmérését. A tavaszi áradás nyolc községet érintett: Szokond, Szopor, Borválaszút, Csaholy, Berekszó, Bogdánd, Hadad, Ákos. Az árvíz 177 lakóházban, 215 gazdasági épületben tett kárt, valamint közutakat, egy közúti és három kanális fölötti hidat rongált meg. A becslések szerint összesen 23 780 hektár szántóföld került víz alá, amely 17 milliárd lejes kárt jelent. Az építményekben keletkezett kár hozzávetőleges értéke húszmilliárd lejre emelkedik a felmérés szerint. A Krasznán, Domahidánál szintén harmadfokú volt a készültség, tegnap 17 órakor 563 cm-es volt a vízállás, ami 13 cm-rel haladja meg a veszélyességi szintet. De csökken a vízszint, Szopornál például már az elsőfokú készültség sincs érvényben. A Szamos áradása is megállt, tegnap 16 órakor Szatmárnémetinél 536 cm-t mértek (a pénteki 600 cm helyett), ami elsőfokú készültségnek felel meg. /Fodor István: Megint eső jön: megismétlődhet a múlt heti áradás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 10./

Ápr. 8-án és 9-én Marosvásárhelyen a Petru Maior Műszaki Egyetem adott otthont az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) gépészeti szakosztálya által szervezett VIII. Országos Gépészeti Találkozónak. Az OGÉT 2000 a Gépészet az évezred végén alcímet viselte, s lehetőséget adott az erdélyi magyar műszaki értelmiségieknek, hogy megismertessék egymással munkájuk eredményeit. A találkozón számos külföldi, elsősorban magyarországi előadás is elhangzott. Nagy Károly, az EMT gazdasági elnökhelyettese megnyitotta a munkálatokat, Fodor Imre polgármester elsősorban a magyar nyelvű műszaki oktatás megteremtésének fontosságára hívta fel a figyelmet. Csegzi Sándor, az EMT marosvásárhelyi fiókszervezetének elnöke, valamint Csibi Vencel, a gépészeti szakosztály elnöke zárták a felszólalók sorát. A gazdag programban nem kevesebb mint 42 előadás kapott helyet. /OGÉT 2000. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 10./

Ápr. 7-én összeült a Romániai Református Egyház Zsinata. A zsinati munkáról Sipos Miklós szatmári református esperes elmondta, hogy közleményt adtak ki, mely szerint a zsinat elfogadta az új Kánont, ennek része az új Fegyelmi Szabályzat. Átiratot fogalmaztak meg az egyházügyi törvénykezéssel kapcsolatosan, valamint az egyházi ingatlanok és iskoláink ügyében. A zsinaton foglakoztak a CE Szövetség új - jelenleg sem kielégítő - Alapszabályzatának kérdésével is. /(kereskényi): Ülésezett a Romániai Református Egyház Zsinata. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 10./

Folynak a polgármester- és tanácsosjelölések az RMDSZ területi és helyi szervezeteiben. Április 7, 8. és 9-én a kiértékelő, beszámoló és jelöltállító gyűlések új szakaszba érkeztek, melynek során számos település városi és megyei küldöttgyűlése, valamint több település magyar lakossága választotta ki a soron következő helyhatósági választások RMDSZ-jelöltjeit. Az RMDSZ hívó szavára, a jelöltállítás során először került sor polgármesterek és tanácsosok kiválasztása céljából közvetlen választásokra, amelyek nagy érdeklődésnek örvendtek és sikeresnek bizonyultak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 10. - 1698. sz./

Megalakult az RMDSZ Országos Kampánystáb médiacsapata, melynek vezetője Kovács Péter, tagjai Naphegyi Andrea, Hekman Andrea, Miklósi Ildikó, Molnos Lajos és Vincze Lóránt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 10. - 1698. sz./

Ápr. 8-án, Kolozsváron ülésezett az EMKE Országos Elnöksége. Jelen voltak: Kötő József elnök, Sebesi Karen Attila ügyvezető elnök, Matekovits Mária (Arad), Muzsnay Árpád (Szatmárnémeti), Tófalvi Zoltán (Marosvásárhely) és Ördögh Gyárfás Lajos (Sepsiszentgyörgy) régiós alelnökök, valamint Dáné Tibor Kálmán titkár. Az ülésen meghívottként jelen volt még Kálóczy Katalin, miniszteri tanácsos asszony, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) Etnikai és Nemzeti Kisebbségi Főosztálya részéről, valamint Szép Gyula ügyvezető alelnök, az RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztályának nemrég kinevezett vezetője. A testület megvitatta az Elnökség létszámának növelését, és egyhangú döntés alapján Szép Gyulát társ ügyvezető elnöki minőségben megbízta az Egyesület kapcsolattartási ügyeinek intézésével. Az ülésen a NKÖM Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztálya által kiírt - az EMKE Országos Elnöksége mint szaktanácsadó testület által kezelt - határon túli közművelődést támogató pályázatainak az elbírálására került sor. Ezután a testület döntést hozott a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa közművelődést támogató alapjához benyújtott pályázatairól. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 10. - 1698. sz./

"A romániai magyarság akarata ellenére aláírt, őszinte szándék nélküli papírnak, Horn-Iliescu paktumnak nevezte a román-magyar alapszerződést a Reform Tömörülés ápr. 8-án Székelyudvarhelyen tartott rendkívüli kongresszusán Várhegyi Attila Fidesz-MPP politikus. A Várhegyi nyilatkozatra azonnal reagált Kovács László volt külügyminiszter, az MSZP jelenlegi elnöke: szerinte annak idején az RMDSZ egyetértett az alapszerződéssel. A Szabadság Markó Béla szövetségi elnöktől érdeklődött az RMDSZ álláspontjáról. Az 1996 őszén, hosszas vajúdás után véglegesített román-magyar alapszerződést az Iliescu kormányzat írta alá Temesváron. Az aláírásnál jelen voltak a román parlamenti pártok képviselői, így az RMDSZ is. Ennek ellenére az alapszerződés szövege sok vitát és nézeteltérést szült a romániai politikai életben aláírása után is. Az RMDSZ politikusok a végrehajtás garanciáinak hiányát kifogásolták, illetve azt, hogy néhány lényegi kérdés, mint például az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdése, csupán lábjegyzetben szerepel. Markó Béla elmondta, hogy az akkori ellenzék, a jelenleg kormányzó demokratikus pártok nem ellenezték a dokumentum aláírását, talán megkönnyebbülten vették tudomásul, hogy nem nekik kell aláírniuk a románság előtt egyáltalán nem népszerű dokumentumot. "Parlamenti pártként az RMDSZ valóban jelen volt az alapszerződés aláírásánál, de a szavazásnál tartózkodott" - hangsúlyozta a szövetségi elnök. "Az RMDSZ azért nem támogatta a román-magyar alapszerződés aláírását, mert bizonyos értelemben valóban akaratunk ellen volt. Nem az alapszerződést tartalmát kifogásoltuk, hanem azt, ami nem volt benne. Véleményünk szerint az alapszerződés túlságosan elvi kitételekre épült. Mi konkrétumokat és a végrehajtást biztosító garanciákat szerettük volna beiktatni a szövegbe. Utólag bebizonyosodott, hogy egy alapszerződés végrehajtásának tulajdonképpen nincsenek garanciái. Ma már kimutatható, hogy számos cikkelye nem működik a gyakorlatban. Néhány tétele megvalósult, de ez nagymértékben az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának köszönhető" - hangsúlyozta Markó. /Kovács László rosszul emlékezik. Az RMDSZ nem szavazta meg a román-magyar alapszerződést. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./"

"Ápr. 8-án Kolozsváron, az Apáczai Csere János Gimnáziumban tartották az Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Verseny V. országos döntőjét, amelyik az országos tantárgyolimpia mellett immár két éve hivatalosan is szerepel az oktatási minisztérium programjában. A vetélkedőn Brassó, Szatmárnémeti, Temesvár, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Szilágysomlyó, Barót, Nagyenyed, Marosvásárhely, Székelyudvarhely és Kolozsvár 20 nyelvművelő körének küldöttei három versenyformában mérhették össze tudásukat. Az "Édes anyanyelvünk" nyelvhasználati, a "Szép magyar beszéd" nyelvhelyességi, illetve a "Versben bujdosó", irodalmi jellegű vetélkedőn. Az ünnepélyes díjkiosztásra Széken, a református templomban került sor. Az idei verseny mottója "Be kell hordanunk, hajtanunk mindent. / A szavakat is. Egyetlen szó, / egy tájszó se maradjon kint. / Semmi sem fölösleges." Ez a Kányádi-idézet tükrözte az anyanyelv iránti szeretetet. Eszteró István temesvári felkészítő tanár szerint nagy szükség van az ilyen jellegű vetélkedőkre, mert - főleg szórványvidéken - a kétnyelvűség miatt az anyanyelv, a helyes kiejtés veszélyeztetve van. /Tamás Kinga: "... Egy tájszó se maradjon kint ... " Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Verseny. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./"

A Nemzeti Kulturális Alapprogram Folyóiratkiadási Szakmai Kollégiuma április 7-én sajtótájékoztatón ismertette a 2000. évi nyertes pályázatokat, a megítélt összegeket, illetve a döntések főbb indokait. Összesen 191 millió forintot osztottak szét, 105 igénylőnek. Az idén első alkalommal határon túli folyóiratokat is támogattak. A 19 határon túli pályázó összesen 13,8 millió forinthoz jutott, ebből hét erdélyi kiadvány (Látó, LKKT, Székelyföld, Erdélyi Múzeum, Firka, Korunk, Múzeumi Füzetek) összesen 5,45 millió forintnyi támogatásban részesül. /Nyílnak a határon túliak számára a magyar intézmények! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./ LKKT: Láthatatlan Kollégium /Kolozsvár/ tervezett elméleti folyóirata.

1992-től a Hargita Megyei Tanács tagja az Európai Régiók Szövetségének és ez lehetővé tette a Centurio képzési programhoz való csatlakozást. Ennek keretében márc. 29-ápr. 2-a között a Bécsi Ifjúsági Főosztály elnökének meghívására 24 romániai fiatal ifjúsági vezetőképző szemináriumon vett részt Bécsben. A tanulmányút célja a tapasztalatcsere és ismeretek szerzése - összegzett András Andrea, a program romániai koordinátora, a Hargita Megyei Tanács ifjúsági előadója. A program koordinátora elmondta: a meghívókat ifjúsági szervezetek képviselőinek, ifjúsági projektekkel foglalkozó szakembereknek, ifjúsági politikával foglalkozó személyeknek, szociális munkásoknak küldte el, a 30 helyre csupán 24-től érkezett visszajelzés, ebből 11 román, ugyanennyi magyar és 2 német fiatal utazott el végül Bécsbe. A romániai csoport az Európai Integrációs osztályt látogatta meg, ahol a Phare, Ispa és Sapard programokkal valamint ifjúsági politikával és a pályázatírás gyakorlati részével ismerkedtek. /Vezetőképzés romániai fiataloknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

A marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár az elmúlt századok európai könyvkultúrájának egyik leggazdagabb erdélyi gyűjtőhelye. Közel kétszázezer kötetével enciklopédikus tudománytár, bibliofil ritkaságok őrzője. Két nagyobb könyvgyűjtemény, a 40 ezer kötetes Teleki Téka és a 80 ezer könyvet számláló Bolyai Könyvtár képezik az állomány törzsanyagát. Ehhez került utóbb néhány töredékkönyvtár megszüntetett felekezeti iskolákból, egy ferences kolostorból, magángyűjteményekből. A könyvtár hovatartozásáról az elmúlt tíz évben sok vita folyt, tájékoztatott Sebestyén Spielmann Mihály történész, a könyvtár vezetője. 1990-től próbálják a könyvtárat önállósítani. Szeretnék, ha a városhoz tartoznának, ne a megyéhez, a városnak több pénze van, mint a megyének. A megyének más kultúrintézményei is vannak, melyeket igen nehezen tart fenn. - 1974-ben szüntették meg a könyvtár önállóságát, ez akkor egyszerű adminisztratív intézkedés volt. Sebestyén Spielmann Mihály kifejtette: ennek az ügynek az intézése Kelemen Hunor államtitkár dolga lett volna, de ő többszöri rábeszélés után sem volt hajlandó intézkedni, mondván, hogy az ő keze meg van kötve. Az államtitkár nem mer dönteni. A könyvtárban 1964 óta nem volt nagyjavítás. Nagyon rossz állapotban van az épület. A várostól lenne rá pénz. A könyvtárban pillanatnyilag az átlagéletkor 50 év fölött van. Nincsenek fiatal munkatársak. Ebben a könyvtárban őrzik a két Bolyai kéziratait, továbbá ősnyomtatványokat, unikumokat, melyekből a világon csak egy-egy példány létezik. /Huzavona a Teleki Téka körül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

Ápr. 8-án Szatmárnémetiben, a Szent István Kör által kezdeményezett millenniumi jellegű történelmi verseny keretében a középiskolások mérték össze tudásukat. Első lett a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont Kozma Artúr történelemtanár felkészítette csapat. /A Hám János csapata győzött. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 10./

A Kós Károly Alapítvány által a millennium éve tiszteletére szervezett tudományos ülésszak Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Líceumban zajlott. Az előadók, Kiss Elemér egyetemi tanár, a számtantudomány doktora, dr.Jung János egyetemi tanár, Kovács Levente rendező, egyetemi adjunktus, Török Gáspár, nemzetközi hírű fotóművész, Mészáros József irodalomtörténész, Fülöp Irén, makfalvi tanár, Fülöp G. Dénes református lelkipásztor, dr. Márton József egyháztörténész, egyetemi tanár Gyulafehérvárról, valamint Nagy László unitárius lelkész Marosvásárhely művelődési- kulturális, tudományos és oktatási, irodalmi és művészeti életének múltját térképezte fel, illetve különböző, egyháztörténettel és gyülekezeti élettel kapcsolatos előadásokat terjesztett elő. /Járay Fekete Katalin: Csak az a mienk, amiért megdolgoztunk... = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 10./

Ápr. 8-án tartotta a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) az első Kolozsvári Magyar Állásbörzét. Magyarországról is jelentkeztek résztvevők. Főleg az informatikai és közgazdasági képzettséggel rendelkezők számára volt sok ajánlat, de kerestek építész- és könnyűipari mérnököket, sőt művészettörténészt és fényképészt is. A hallgatók által kitöltött jelentkezési ívek alapján összeállítanak egy adatbázist, melyet eljuttatnak az állásbörzén részt vett cégekhez, és minden olyan vállalathoz, amely ezt igényli majd. /Rácz Éva: Az első Kolozsvári Magyar Állásbörze. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

Egy összefoglaló jelent meg: Romániai Magyar Demokrata Szövetség 1989-1999. Kiadója az RMDSZ ügyvezető elnöksége. Felelős kiadó: Markó Béla, Takács Csaba, felelős szerkesztő: Mátó-Székely Zsolt, az anyagot gondozta: Walter Klára. Csomafáy Ferenc kifogásolta, hogy a kötet képmellékletei mellett nem tüntették föl a képek szerzőinek nevét. A képanyag között elég sok a silány minőségű. /Csomafáy Ferenc: A kép önmagáért beszél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

Ápr. 7-én megnyitották Gyergyószentmiklóson az Ethnographia Gyergyóiensis Alapítvány és a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány támogatásával létrejött Alkotó Műhely első kiállítását. Kis Portik Irén néprajzkutató és Bancsi Edit tanárnő alapítványaik célkitűzését ismertették. /Kézműves műhely. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 10./

"Vetési László lelkész, a Romániai Magyar Szórványtanács elnöke nyílt levéllel fordult Nemeskürthy Istvánhoz, a milleneumi ünnepségek kormánybiztoshoz. Ebben kifejtette: félő, hogy a szórványmagyarság az ünnepségek során háttérbe szorul. "A millenniumi ünnepségeknek közös és nagy összefogással, a teljes maradék magyarság ünnepévé is kellene válnia." - javasolta."Nagy szükség lett volna már eddig a honfoglalás kori és törzsneveket vagy szentjeink neveit viselő Kárpát-medencei települések találkozójára. Kevés pénzzel támogathatnánk itt is testvértelepülési kapcsolatok kialakítását és éltetését." "Az ünnepi meghívottak jegyzékének készítésében oda kell figyelnünk a moldvai magyarságra, köztük a csángó falvakra, a nagyszámú Kárpátokon kívülre, a Regátba, köztük elsősorban a Bukarestbe és a többi nagyvárosba kitelepedettekre, a vegyes házasokra is." /Vetési László lelkész, a Romániai Magyar Szórványtanács elnöke: Levél Nemeskürthy István professzor úrnak, a milleneumi ünnepségek kormánybiztosának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./"

Balázs Lászlót kolozsvári vállalkozó kartonlapokra ragasztott szép bőrmetszeteit, bőrplasztikáit állította ki városában, a Korunk Galériában. /Tibori Szabó Zoltán: Formaérzék és őszinteség. Balázs László bőrplasztikái a Korunk Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

A Romániai Magyar Középiskolások Szervezete (MAKOSZ) egy év szünetelés után, két hét múlva újra megkezdi tevékenységét. A szervezet élén új vezetőtanács áll, melynek irányítója Kakucs Gyöngyvér tizenegyedik osztályos tanuló, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum diákja. Kakucs Gyöngyvér elmondta, hogy 1999 júniusában a nagybányai MAKOSZ-konferencián szervezési és könyvelési gondok miatt lemondtak a vezetők. A MAKOSZ 1990-ben alakult mint nonprofit, apolitikus, kulturális, érdekvédelmi szervezet. Táborokat, szépségversenyeket, humorfesztivált, Ki mit tud?-okat rendezett, melyek közül a legnagyobb sikernek talán a Királyfürdői Szabadegyetem örvendett. Az új elnök szerint a jogi státus tisztázása és egy központi iroda létrehozása Marosvásárhelyen (a felszerelés már megvan) lenne a legfontosabb. A MAKOSZ egy nyolc tagból álló egyeztető bizottság, amely összefogja ezek tevékenységét. A vezetőtanács tagjai pillanatnyilag Bukarest, Csíkszereda , Marosvásárhely, Udvarhely, Zilah küldöttei. A kolozsvári, nagybányai és nagyváradi képviselők lemondtak. /Nagy Vajda Zsuzsa: Megújul a MAKOSZ. Kakucs Gyöngyvér az elnök. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

"Székelyudvarhelyen ápr. 8-án tartja első kongresszusát az 1999. október 23-án létrehozott Romániai Magyar Középiskolás Szövetség /RMKSZ/. A szervezet terveiről, célkitűzéseiről Fekete Oszkárt, az RMKSZ ügyintézője elmondta, hogy az RMKSZ ugyanabból a célból jött létre, amelyért évekkel ezelőtt a Romániai Magyar Középiskolások Szervezete (MAKOSZ). Mivel a MAKOSZ már két éve "stagnáló helyzetben" van, azért szervezték meg ezt a másik szervezetet. Szerintük szükség van egy ilyen középiskolás hálószervezetre. A MAKOSZ-t nem tudták feljavítani, ezért 1999. október 23-án létrehozták az RMKSZ-t. Azóta szerveztek két küldöttgyűlést. A szervezet tagjai: a romániai magyar középiskolák keretében működő diákszervezetek. Jelenleg vannak tagszervezeteik Szatmárnémetiben, Kolozsváron, Csíkszeredában, Udvarhelyen, Szecselevárosban, Brassóban. A most tartandó első RMKSZ-kongresszuson pedig végérvényes keretet kap az egész szervezet. Be akarják vonni a szervezetbe a szórványvidékek középiskoláit is, ahova a MAKOSZ egész tízéves munkája alatt nem nagyon ért el. /Tamás Kinga: Célunk az, hogy megmozgassunk. RMKSZ - alternatíva a MAKOSZ-ra? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./"

Ápr. 10-én Budapesten az idei évtől 2002-ig szóló egészségügyi és orvostudományi együttműködési munkatervet írt alá Gógl Árpád magyar és Hajdú Gábor román egészségügyi miniszter. A munkaterv alapján a két szaktárca tájékoztatja egymást az egészségügyi ellátó rendszer irányítására és finanszírozására vonatkozó törvényekről, rendeletekről, valamint a gyógyító-megelőző ellátással kapcsolatos eljárásokról. Az aláíró felek - kérésre - megküldik egymásnak statisztikai adataikat és járványügyi jelentéseiket. A munkaterv szerint az aláírók elősegítik és támogatják egészségügyi intézményeik, kórházaik, valamint az orvostudományi társaságok közötti közvetlen együttműködést, és kölcsönösen lehetőséget teremtenek az orvosok, gyógyszerészek továbbképzésére a másik országban. A munkaterv rögzíti: a másik ország állampolgárainak egészségügyi ellátási feltételeit a két kormány által 1961-ben megkötött szociális biztonsági egyezmény szerint teremtik meg. A sajtótájékoztatón Hajdú Gábor elmondta: az állampolgárok külföldi gyógykezelésének finanszírozására Romániában létezik központi alap, bár annak pénzügyi lehetőségei behatároltak. Hozzátette: bonyolultabb, de igyekeznek a gyógykezeléshez hozzájárulni azokban az esetekben is, amikor román állampolgárok közvetlenül fordulnak magyarországi egészségügyi intézményhez. Gógl Árpád közölte: a két minisztérium szakértői igyekeznek intézményes megoldást találni a másik ország állampolgárai gyógykezelésének finanszírozására. /Bonyolult a román állampolgárok magyarországi gyógykezeltetése.= Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

A Rompres közlése szerint ápr. 10-ig az áradások hét halálos áldozatot követeltek, mintegy 309 települést, 8231 gazdaságot borítva el vízzel. 59 272 hektár termőföld került víz alá, az ár 365 hidat, 86 gazdasági egységet, 158 km közutat, telefon- és vízellátó hálózatot, valamint vasutat rongált meg. /Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 11./ A kármérleg adatai: kilenc halott, 309 árvíz sújtotta település, csaknem 60 ezer hektárnyi elöntött mezőgazdasági terület. Az anyagi kárt több mint 1500 milliárd lejre becsülik. Az áradás a legnagyobb pusztítást Arad, Hunyad, Bihar, Krassó-Szörény és Temes megyében végezte. Az árvízvédelemre mozgósított katonai alakulatok eddig mintegy hatszáz embert mentettek ki. Sorin Frunzaverde védelmi miniszter, aki a kormány megbízásából az országos katasztrófa-elhárítási bizottság munkáját irányítja, Hunyad megyében úgy nyilatkozott, hogy a kormány a költségvetési tartalékokból segítséget nyújt az elemi csapás által érintett lakosoknak. Azonban az idei költségvetés nagyon szűkös, külföldi pénzforrások után kell nézni. Frunzaverde elmondta, hogy ilyen értelmű kérést küldött a brüsszeli NATO-parancsnoksághoz. /Áradnak a vizek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 11./ A Hargita Népe hét, a Háromszék kilenc halottról tud, rendkívül súlyos a helyzet.

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közleményében üdvözölte a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) megalakulását. A Tőkés László püspök és Kovács Zoltán főgondnok által aláírt közlemény leszögezte: egyetértenek az ifjúsági találkozón elhangzottakkal, miszerint a Magyarországon tanulni vágyó határon túli magyar fiataloknak ösztöndíjszerződésben kell vállalniuk, hogy tanulmányaik végeztével hazatérnek szülőföldjükre. A közlemény szerint jelenleg 3300 erdélyi középiskolás tanul Magyarországon. Ez nagymértékben veszélyezteti az erdélyi magyarság megmaradásának esélyeit. A fent említett diákok jó része magyarországi felekezeti iskolákban tanul, annak ellenére, hogy "hazai magyar középiskolai oktatásunk a jelen helyzetben biztosítottnak és kielégítőnek tekinthető." "Miért harcolunk az anyanyelvű oktatásért, illetve magyar iskoláink helyreállításáért idehaza, ha közben éppen saját diákjainak - és szüleik - hagynak cserben bennünket?!" - fogalmaz a közlemény. Egyes létszámhiánnyal küszködő anyaországi iskolák "valóságos fejvadászatot folytatnak" a Kárpát-medence térségében élő magyar fiatalokért. Az egyházkerület levélben kérte a magyar Közoktatási Minisztériumot, a Magyarországi Református Egyház Zsinatát és egyházkerületeit, hogy vizsgálják ki az ügyet. /Kinek érdeke a diákimport? = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 11./"

Élelmiszerkémiai és környezetvédelmi szakokkal indulna Csíkszeredában a Székelyföldi Egyetem Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara, hangzott el április 10-én a szakértői egyeztetésen Csíkszeredában, Hargita megye székhelyén. A sajtótájékoztatón Kolumbán Gábor, a Hargita Megyei Tanács elnöke, dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere, György Antal, a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány elnöke, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnökhelyettese, Búzás László és dr. Bíró Dénes, a VET Csík Széki szervezetének vezetői ismertették az előkészületet és a megvalósíthatósági tervezetet. A szakmai előkészületeket a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Vegyészeti Tanszékének professzorai, dr. Almási Miklós és dr. Zsakó János, valamint Gálffy Nándor, a Csíkszeredai Burgonyakutató és Kísérleti Intézet vezetője segítik. Az egyetemalapításban és az akkreditálás folyamatában jelentős szereppel bír az a 60.000 kötetes vegyészeti könyvtár, amelyet a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága (VET) szállított Csíkszeredába. A kezdeményezők az egyházi alapítású erdélyi egyetem felügyeletét ellátó Sapientia Alapítványhoz fordulnak. /Székelyföldi Egyetem. Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Csíkszeredában? = Nyugati Jelen (Arad - Temesvár), ápr. 11./

"A Reform Tömörülés ápr. 8-i székelyudvarhelyi kongresszusán a Fidesz-Magyar Polgári Pártot Várhegyi Attila, a párt választmányi elnöke, művelődési minisztériumi államtitkár képviselte. Alábbi beszélgetésre a kongresszus egyik szünetében került sor. A Hargita Népe munkatársa interjút készített vele. Elmondta, hogy a Reform Tömörülés a nemzeti szabadelvű hagyományokhoz kötődő, de a konzervatív értékek felé nyitott, a Fidesz hasonlóképpen gondolkodik, azért azt a "szellemi közösséget, amit mi az elmúlt években kialakítottunk az RT-vel, azt szeretnénk továbbvinni." Várhegyi szeretné, hogy olyan politikai erővé formálódjon az RT, mely meghatározó lehet az RMDSZ-ben, illetve a romániai belpolitikában. Várhegyi Attila az 1996-ban megkötött magyar-román alapszerződésről elmondta: "semmit sem ér egy olyan szerződés, melyet az adott ország kisebbsége, azaz a magyar közösség nem tekint a magáénak, és amelyben hangzatos jelszavak, hangzatos mondatok ugyan előfordulnak, de ezek végigvitele vajmi kevés eredménnyel kecsegtet. Ilyen szerződésekre nincsen szükség. Olyan szerződésre van szükség, amely valóságos tartalommal bír, melyet az adott ország kisebbsége, így az erdélyi magyarság elfogad és magáénak tekint, és mely szerződés végigvitelét mindkét ország fontosnak tartja." Meg kell nézni, hogy a szerződésből mi valósult meg. Az államtitkár arra a kérdésre, hogy a Bukarestbe látogató Orbán Viktor miniszterelnök tárgyalni fog-e az alapszerződés felülvizsgálásáról, nemmel válaszolt. A két ország kapcsolatai ígéretesen alakultak, állapította meg. Gyümölcsöző együttműködés alakult ki például a műemlékvédelem területén. Várhegyi Attila leszögezte, hogy a magyar kormány ellenzi azt, hogy magyarországi középiskolákba átcsábítottak erdélyi magyar diákokat. A magyar kormány kétmilliárd forinttal támogatja a történelmi egyházak által létrehozott alapítványi egyetem létrehozását. /Szondy Zoltán: Beszélgetés Várhegyi Attila magyar művelődési államtitkárral. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 11./"

"A Demokratikus Szakszervezetek Hargita megyei Ligája közleményben tiltakozott Bardóczy Csaba szakszervezeti bizalmi ellen indított eljárás miatt. "Ez a koncepciós per bizonyítja, hogy miként lehet megpróbálni félreállítani a magyarság egyik határozott jellemű képviselőjét" - olvasható a Szabó Adrián elnök és Sutka Pál titkár által jegyzett dokumentumban. /Támogatás Bardóczy Csabának. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 11./"