"A vallásos hit és látásmód Erdélyben általánosabb, mint Magyarországon és Európa legtöbb más országában - állapította meg újonnan elkészült, az erdélyi vallásosságot összehasonlításban vizsgáló tanulmányában Tomka Miklós vallásszociológus. A húsvétkor kötetben megjelenő tanulmány a szerző szerint tíz kelet-európai országra kiterjedő vizsgálat erdélyi eredményének "előfutára" A kérdőíves felmérést - nyugat-európai finanszírozással - Litvániában, a volt NDK területén, Lengyelországban, Ukrajnában, Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon, Horvátországban, Szlovéniában, valamint Románia erdélyi térségében végezték el. Tomka Miklós ismertetése szerint a magukat vallásosnak mondó emberek arányát tekintve 43 ország rangsorában Románia - a felnőtt népességet tekintve - 75 százalékkal a tizedik, Magyarország pedig 57 százalékkal a huszonhetedik helyet foglalja el. A vallásszociológus kimutatta, hogy a magukat Istenben nem hívőként jellemzők aránya az erdélyi magyarok között 5 százalék, a románok között 3 százalék, míg a magyarországi népességben 27 százalék. A felmérés szerint Erdélyben a keresztelés, a templomi esküvő, az egyházi temetés ma is töretlen szokás és szabály, ezt vallja az ottani lakosság 92-94 százaléka. Ezzel szemben Magyarországon a felnőtt népesség egyötöde nem tartja fontosnak a keresztelést, több mint egynegyede a templomi házasságkötést, sőt a lakosság egyhatoda nélkülözhetőnek tartja az egyházi temetést is. Legalább havonta ellátogat a templomba az erdélyi magyaroknak csaknem 60 százaléka, az erdélyi románoknak több mint 50 százaléka, míg a magyarországi lakosságnak átlagosan körülbelül csak 30 százaléka. Soha sem, vagy legfeljebb évente imádkozik az anyaországi magyarok 29 százaléka, ugyanez az erdélyi magyarok 5 százalékára és az erdélyi románok 2 százalékára jellemző. Összességében Tomka Miklós megállapította, hogy Erdély az általa megőrzött hagyománnyal és vallásossággal "hozzájárulhat az egész magyar kereszténység gyógyulásához". /Vallásosság Erdélyben és Magyarországon - összehasonlító felmérés = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./"

"Ápr. 1-jén mutatták be Székelyudvarhelyen id. Haáz Sándor és Gazda Klára "Székelyek ünneplőben" című könyvét. A könyvbe Haáz Sándor felvette édesapjának, Haáz Rezső etnográfus, múzeumalapító munkáit is Erdélyi viseletek címmel. A könyv a népi táncegyüttesek viseleteinek megjelenítésére vállalkozott. Haáz Sándor elmondta, hogy édesapja 1906-ban mint rajztanár csak egy évre jött Székelyudvarhelyre, de Visky Károly néprajzszakos tanárkollégájának barátsága itt tartotta, és kinevezése után élete végéig a Bethlen Kollégiumban maradt. Haáz Sándor pedig sikeresen felvételizett Budapesten a képzőművészeti akadémiára. Ott is végzett. Kapcsolatba került Pauliné Béla újságíróval a Gyöngyösbokréta mozgalom létrehozójával. Végül Haáz Sándor a szobrászat helyett a néptánc mellett döntött. Hazatérve az Állami Népi Székelytánccsoport megalapítói között volt, majd a néprajzzal kezdett foglalkozni./ Péter Attila: "Székelyek ünneplőben" = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), ápr. 12./"

"Ápr. 8-án mutatták be Székelykeresztúron a Szente B. Levente által gyűjtött meséket /Az ezüsthajú tündérleány, Erdélyi Gondolat Kiadó, Székelyudvarhely). A szerző közölte, hogy a "gyűjtés anyaga nem tudományos munka", de értékmentő. /Vári Csaba: "Az ezüsthajú tündérleány" története. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), ápr. 12./"

Lemondott tisztségéről Modok Gusztáv, Bihar megye alprefektusa, magántermészetű okokra hivatkozva. A területi RMDSZ két személyt, Lakatos Péter gazdasági ügyvezető alelnököt és Jakabffy László megyei ügyvezető elnököt javasolta a megüresedett tisztségre. A jelöltek meghallgatása után, melyen jelen volt Takács Csaba ügyvezető elnök is, a helyi RMDSZ vezetői titkos szavazással Jakabffy Lászlót választották az alprefektusi tisztségre. Hivatalos kinevezése azonban az e heti kormányülésen várható. /Új nagyváradi alprefektus. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar létrehozását tervezik Csíkszeredában. A Sapientiea Alapítvány pályázati kiírását az elmúlt héten tette közzé. Ez lehetőséget teremtett arra, hogy az erdélyi városok pályázzanak a magyar kormány által finanszírozott egyetem leendő karai beindítására. Csíkszereda valamint Hargita megye elöljárói - Csedő Csaba István és Kolumbán Gábor - a csíkszeredai Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány székhelyén Patrubány Miklóssal a Magyarok Világszövetségének alelnökével, a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzoraival valamint több helyi szakember bevonásával folytattak eszmecserét az egyetem létrehozásáról. Megállapodás született arról, hogy Csíkszereda az Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar beindítását szeretné megnyerni. A karnak a Pro Agricultura Hargitae Universitas adna otthont. Az alapítvány jól felszerelt, háromszintes épülettel rendelkezik, amelyben eddig is több magyarországi főiskola távoktatás keretében folytatott és folytat képzést, ugyanakkor itt működik a BBTE az ősszel létrehozott, kihelyezett informatikai tagozata is. A székházban kapott helyet az a hatvanezer kötetes könyvtár is, amely a jelentős alapot biztosíthat egy itt beinduló képzéshez. Ezt a nagy könyvtárat Kolozsvárnak szánták, de képtelenség volt e hatalmas könyvmennyiséget magánkönyvtárban elhelyezni. Csíkszereda örömmel fogadta a könyvtárat. A könyvállomány a VET tulajdonát képezi és a felhasználó a majdani székelyföldi egyetem. Ez a könyvtár olyan méretű és olyan bő gyűjteménnyel rendelkezik, ami vetekszik a legjobb egyetemek könyvtáraival. A Babes-Bolyai Tudományegyetemnek a kémia kara nem rendelkezik ennyi mindennel. Az egyedüli probléma az, hogy az utolsó évek nincsenek jelen, mivel egy már meglévő könyvtárról van szó. Ezt majd ki kell egészíteni. /Daczó Dénes: Csíkszereda is pályázik. Egyetemalapítás a Székelyföldön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

A Maros megyei Táblabíróságon ápr. 12-re tűzték ki Bardóczy Csaba ügyének tárgyalását, a csereháti konfliktussal kapcsolatban. A Hargita megyei ügyész fellebbezése lett volna napirenden, de elhalasztották a tárgyalást május 10-re. /Halasztás Bardóczy Csaba ügyében. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 13./

1992 óta évente megrendezik a Nemzetközi Magyar Matematika Versenyt, 200-300 középiskolás diák és tanár részvételével. A versenyek eddigi színhelyei: Komárom, Vác, Ungvár, Paks, Székelyudvarhely, Kaposvár, Szabadka, Debrecen. Idén Dunaszerdahelyen zajlott le a verseny márc. 23-27-e között, Horvátország, Délvidék, Erdély, Magyarország és a Felvidék magyar iskoláinak diákjai részvételével. A IX. Nemzetközi Magyar Matematika Versenyen a megjelentek megismerkedtek Szlovákia a város múzeumaival, galériáival, megismerhették Csallóköz történelmét. /Ráduly Zörgő Szabolcs, Kolozsvár: IX. Nemzetközi Magyar Matematika Verseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

Első alkalommal csökkent száz alá a tanulók létszáma Szilágypanitban, az általános iskolában, tájékoztatott Gecse Júlia igazgatónő. A korszerűtlen iskolaépület nem elegendő a nagynak nem mondható létszám ellenére sem, a művelődési otthonban is osztályok kaptak helyett. Az elmúlt hónapban a holland testvériskola küldöttsége érkezett. Nem jöttek üres kézzel, segítségükkel parabolaantennája és színes televíziókészüléke van a paniti iskolának. Holland függönyök az ablakon, padlócsempe a folyosókon. Mosdókagylók is kerültek a falra. Hoztak még olyat is, amilyen a megyében is aligha van: számítógéphez kapcsolható mikroszkópot. A vizsgált tárgyat kivetítve az osztály mindegyik tanulója egyszerre látja. A mikroszkópon kívül hoztak számítógépet lézersugaras színesnyomtatóval, videolejátszót, írásvetítőt, zeneszekrényt rádióval lemez- és kazettalejátszóval. Még az óvodások sem maradtak ki, számukra építőjátékok érkeztek a tulipánok országából. /Fejér László: Holland segítséggel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

Ápr. 12-13-án Magyarság a médiában - Magyar médiastratégia címmel tartja Budapesten második szaktanácskozását a Magyarország 2000 konferenciasorozat. A szervezők a Határon Túli magyarok Hivatala és az Országos Rádió és Televízió Testület. A rendezvényre több mint száz magyarországi és külhoni (kárpát-medencei, nyugati) magyar médiaszakember vesz részt. A szaktanácskozást Szabó Tibor, a HTMH elnöke nyitja meg, vitaindító előadást tart Borókai Gábor kormányszóvivő, Németh Zsolt külügyminisztériumi államtitkár és Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára. - Tallózás a konferencia témáiból: Nemzet és média - Helyi és körzeti (közösségi) regionális rádiózás és televíziózás a tengeren túl és a Kárpát-medencében - Műsorpolitika, figyelemmel a határon túli magyarság szükségleteire, igényeire - A határon túli magyar médiaműhelyek integrálódásának lehetőségei - Új médiatechnikák - Kitekintés - Magyar rádió- és tévéadások külföldre stb. Előadást tartanak a legfontosabb, médiával foglalkozó intézmények képviselői (Országos Rádió és Televízió testület, MTV, Magyar Rádió, Duna TV, Antenna Hungária, Nemzetközi Hírközlés és Informatikai Tanács). A külhoni magyarság médiaszakemberei 16 országból (Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Ausztrália, Ausztria, Franciaország, Izrael, Jugoszlávia, Kanada, Kárpátalja, Nagy-Britannia, Németország, Oroszország, Románia, Svédország, Szlovákia, Uruguay, Vatikán) érkeznek. Első ízben megvitatásra a határon túli magyar nyelvű elektronikus média működése nemzetstratégiai szempontból. A szervezők szándéka, hogy a magyarországi és a határon túli magyar médiaműhelyek hatékonyabb együttműködése révén intézményesüljön a szakmai tapasztalatcsere. A szaktanácskozás előadásaiból kötetet szándékoznak készíteni. /(Guther M. Ilona, Budapest): Magyarság a médiában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12.Magyarság a médiában - magyar médiastratégia elnevezéssel kétnapos konferenciát tartottak Budapesten, az Agro Szállodában. A rendezők mintegy 100 szakembert hívtak meg a határon túli magyar elektronikus sajtó működését nemzetstratégiai szempontból vizsgáló megbeszélésre. Romániából több vendég is érkezett az eseményre, mint például Boros Zoltán, a Román TV magyar adásának főszerkesztője, Csép Sándor és Gáspár Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, illetve ügyvezető elnöke, Baranyi László, a temesvári rádió munkatársa. Szabó Tibor, a HTMH elnöke megnyitóbeszédében kifejtette, hogy a nemzeti hírszolgáltatásnak eddig nem alakult ki az a formája, amely egységbe tudná kovácsolni a magyarságot. A Kárpát-medencei hírszolgáltatásnak a nemzet integritását kell szolgálnia. Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára vitaindítójában hangsúlyozta: a nemzeti nyelv megőrzése igazán fontossá az információs társadalom küszöbén válik. Szenes Andrea, a Magyar Televízió alelnöke szükségesnek tartotta olyan műsorok készítését, amelyeket a környező országokban egy időben, de más nyelven sugározhatnának. Boros Zoltán azt kifogásolta, hogy a magyarországi média még mindig bizalmatlan a romániai magyar újságírókkal, televíziós műhelyekkel szemben. Szerinte a magyar közszolgálati tévéknek támogatniuk kellene a határon túli magyar műhelyeket. Szorgalmazta, hogy az előre elkészített műsorok mellett készüljenek körkapcsolásos adások a határon túli stúdiók közreműködésével. Boros úgy vélte, hogy nemzeti médiafejlesztési alapot kellene létrehozni a közös staratégia hatékonyabb érvényesítésére. /Hatékonyabb Kárpát-mendecei hírszolgáltatást. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 14./

Ápr. 13-án a kormány sürgősségi rendelettel döntött négy kormányügynökség összevonásában. Az Országos Regionális Fejlesztési Ügynökség keretében tevékenykedik ezután a Bányavidékek Fejlesztési és Újraépítésének Programjait Életbeléptető Ügynöksége, a Kis- és Középvállalatok Országos Ügynöksége és a Román Fejlesztési Ügynökség. A négy ügynökség 475 alkalmazottját és vezetőit az új struktúrában fogják alkalmazni. /Kormányügynökségek összevonása. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

Romániában elhúzódik az idei költségvetés elfogadása. Ápr. 12-én, a képviselőház és a szenátus együttes ülésén kezdték meg az idei állami költségvetési törvénytervezet részletes megvitatását. Először Mugur Isarescu kormányfő ismertette a törvényt, és támogatást kért a jogszabály elfogadásához. A kormányfő kiemelte a költségvetés két fő célkitűzését, amely a gazdasági növekedés élénkülése és az infláció visszaszorítása. Reményét fejezte ki, hogy ebben az évben Románia elérheti a 4-5 százalékos évi gazdasági növekedést. Az ellenzéki pártok bírálták a tervezetet, hozzájuk csatlakoztak a demokrata pártiak is, bejelentve: megtörténhet, hogy nem szavazzák meg a költségvetést. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

Ápr. 13-án Tusnádfürdőn, a Tulipán vendéglőben megkezdte meg munkálatait a Székelyföld 2000 Konferencia. Kolumbán Gábor, a rendezvényt szervező Hargita Megyei Tanács elnöke megnyitóbeszédében a konferencia céljaként a Székelyföld mint régió, valamint a fejlődés megfogalmazását jelölte meg, hangsúlyozva, hogy a fejlesztési stratégia kidolgozása után következik a tényleges munka. Orbán Árpád, a Kovászna Megyei Tanács elnöke üdvözlőbeszédében Háromszéket ismertette, Tóth Miklós, a vendéglátó Tusnádfürdő város polgármestere pedig a század elején szintén e városban tartott Székely Kongresszusról emlékezett meg. A konferencia munkálatai plenáris üléssel kezdődtek. Dr. Tóth József, a Pécsi Tudományegyetem rektora kifejtette, hogy az egyesülő Európa az államok Európája helyett egyre inkább a régiók Európája lesz. Dr. Horváth Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Regionális Kutatások Központja főigazgatója előadásában kifejtette, hogy az Európai Unió regionális politikája nem a brüsszeli bürokráciának köszönhető, hanem a gazdasági fejlődésnek. Mint mondotta, jelentős átalakulások mentek végbe az európai gazdasági tér fejlődésében, új fejlett régiók jelentek meg. Dr. Egyed Ákos, a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora a székely társadalom tagolódásának főbb irányzatait vette számba. Kolumbán Gábor az értékelvű társadalomépítés regionalizációs hatásairól szólt előadásában, hangsúlyozta, hogy a fejlesztés nem cél, hanem eszköz. A Székelyföld legnagyobb gondját az előadó abban látta, hogy a régió intézményi és személyi kapacitása nagyon alacsony, emiatt nem tudják a meglévő erőforrásokat hasznosítani. Kolumbán Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy jól körülhatárolt kulturális térségek vannak az országban. /Sarány István: Székelyföld 2000 konferencia Tusnádfürdőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 14./

"Ara-Kovács Attila kirohant Tőkés László ellen - nem először. "Másfél hónapja Tőkés László egész estét betöltő RMDSZ ellenes kirohanásait közvetítette a Hét órában a Magyar Televízió." Ez kortesmegnyilvánulás, Ara-Kovács Attila kijelentette, hogy Tőkés vádjai alaptalanok. A cikkíró szerint a Fidesz támogatja a Reform Tömörülést és Tőkés Lászlót. A jelenlegi magyar kormány - Ara-Kovács Attila szerint - nem bocsátotta meg Markó Bélának, hogy egyenlő távolságot tart valamennyi magyarországi párttól. A cikkíró vádolja a magyar kormányt. /Ara-Kovács Attila: Reformkortesek. = Népszabadság, ápr. 14./"

Korom Ferenc őrnagy személyében ápr. 13-ától magyar parancsnoka van a magyar-román vegyes békefenntartó zászlóaljnak. Az ünnepélyes parancsnokváltásra Aradon került sor az ötnapos Opening Windows 2000 elnevezésű parancsnoki és törzsvezetési gyakorlat utolsó napján. A gyakorlat befejező napjára, ápr. 13-ára Aradra utazott Szabó János honvédelmi miniszter és Urbán Lajos altábornagy, a vezérkari főnök helyettese, akiket elkísért Lányi Zsolt, a magyar országgyűlés honvédelmi bizottságának kisgazda elnöke. A magyar delegáció Sorin Frunzaverde nemzetvédelmi miniszterrel és Petre Botezatu dandártábornokkal, a román vezérkar hadműveleti csoportfőnökével találkozott, hogy tárgyalásokat folytasson a kétoldalú együttműködés további lehetőségeiről, valamint a várhatóan májusban megalakuló magyar-román-ukrán-szlovák úgynevezett Tisza Zászlóalj felállításának aktuális feladatairól. Korom Ferenc, aki a következő egy évben lesz az alakulat parancsnoka, elmondta: a magyar-román közös zászlóalj a NATO-normáknak megfelelően humanitárius, béketámogató és békefenntartó feladatokra készül fel. Az összesen 416 katonából álló alakulat az Opening Windows gyakorlaton elsősorban humanitárius tevékenységet gyakorol, de felkészültek aknakutatási feladatokra, valamint forgalomáteresztő ellenőrző pontok működtetésére is. A következő közös gyakorlat novemberben lesz a magyarországi Táborfalván. Szabó János egyébként biztosította tárgyalópartnereit, hogy Magyarország átadja a NATO-csatlakozás során szerzett tapasztalatait Romániának. /Szabó János magyar honvédelmi miniszter Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

"Nem egészen két hónappal a romániai helyhatósági választások előtt a marosvásárhelyi ügyészség hivatali hatalommal való visszaélés bűncselekményének vádjával eljárást indított Fodor Imre marosvásárhelyi polgármester ellen. Az ügyészség szerint Fodor Imre évekkel ezelőtt két esetben követte el a hivatali hatalommal való visszaélés bűntettét. Először akkor, amikor nem büntetett meg egy engedély nélkül építkező személyt, másodszor pedig akkor, amikor nem indított pert, hogy a város megszerezzen egy telket, amelyre a marosvásárhelyi Fül-, Orr- Gégészeti Klinika bővítéséhez lett volna szükség. Fodor Imre és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Maros megyei vezetői sajtóértekezleten hívták fel a figyelmet arra, hogy az ügyészségi eljárás megindításának valódi célja az, hogy ezzel alapot teremtsenek Fodor Imre kizárására a polgármesteri tisztért induló jelöltek közül. Jellemző, hogy a marosvásárhelyi ügyészség a helyi rendőrséget szólította fel arra, hogy állítsa elő Fodor Imrét, mert az ügyészség számára "a nevezett lakóhelye ismeretlen". A város polgármestere 26 éve lakik Marosvásárhelyen ugyanazon a lakcímen. Marosvásárhelyen egyébként a korábbi választások során hasonló eljárással akadályozták meg több magyar nemzetiségű jelölt és a nemzetiségi türelmet hirdető román jelölt indulását. /Bűntett? = Brassói Lapok (Brassó), ápr. 14./"

2001 tavaszán népszámlását tartanak. Az Országos Népszámlálási Bizottság összeállította a nemzeti kisebbségek nómenklatúráját és megküldte a kormánynak és a Nemzeti Kisebbségi Tanácsnak. A Nemzeti Kisebbségi Tanács ülésén javasolták, hogy a nemzetiség hivatalos neve mellé jelezni kell a helyenként használt, a lakosság által elfogadott megnevezést. A romániai német kisebbséget a Bánságban főként a svábok, Dél-Erdélyben a szászok képezik. Ha az illető svábnak vagy szásznak tartja, mondja magát, azt úgy kell bejegyezni. Sokan hiába erőltetik, hogy a legnépesebb nemzetiség magát romának vallja, ha ő cigánynak tartja magát, úgy kell bejegyezni. A magyar kisebbség a hivatalos listán: maghiara, ungara. Czédly József az RMDSZ képviseletében elmondta, hogy ezt feltétlenül ki kell egészíteni a székely népnévvel, annál is inkább, mivel az előző népszámlálás során is számtalan esetben vallották magukat székelynek bizonyos személyek. Czédly szerint a csángó népnévnek is meg kell jelennie, mégpedig a magyar népnév kategóriájában, alcsoportként. /Béres Katalin: A Nemzeti Kisebbségi Tanács. A csángók hovatartozásáról. = Brassói Lapok (Brassó), ápr. 14./

"A Crisana /Nagyvárad/ ápr. 13-i száma egész oldalt szentelt a római katolikus püspöki rezidencia ügyének Ütközet a Barokk Palotáért címen. Ebben diverziónak nevezte azt, hogy az egyház visszaigényli régi püspöki székhelyét. A cikk szerint az egyház "elfelejtette", mennyire jóindulatú volt a totalitárius román állam akkor, amikor nem fosztotta meg az egyházat a tulajdonjogától. Továbbá az állam valamennyi állampolgárának az érdekét szolgálta, amikor megmentette a pusztulástól ezt a műemléket. A Crisana című lap keres az alperes román állam számára "újabb tanúkat, akik cáfolni tudják mindazt, ami ellen a felperes tiltakozik, akik bizonyíthatják a valóságot". A lap szerint el kell húzni a pert a választások utánig. /Szilágyi Aladár: Totalitárius, de jóhiszemű. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 14./"

A Magyar Egészségügyi Társaság (MET) és az Ecclesia Mater Alapítvány szakmai találkozót szervezett orvosoknak és más egészségügyi dolgozóknak április 7-8-án Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban. A rendezvényen 120 bihari, aradi, szatmári résztvevő hallgatta meg a hazai és magyarországi előadókat. Dr. Takács Gáspár /Budapest/ pszichiáter az erkölcs- és értékválságról, a lelki bántalmakról beszélt. Népbetegség a depresszió, mondta. Magyarországon a felnőtt lakosság egynegyede szenved ebben a betegségben, 60 százaléka pedig gyakran kimerült. A depressziót az értékválság, a negatív gondolkodás jelzi. A magyar ember kishitű, fejtette ki. Állandóan panaszkodik, szorong. Ilyenkor az érzelmi világa beszűkül, sértődékennyé válik, nem tudja kimutatni a szeretetét, összpontosítási zavarai vannak, túlzottan ingerlékeny lesz, fél az ismeretlentől. /K. Fekete Ildikó: Orvosok tanulhattak egymástól Nagyváradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 14./

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a csíkszeredai Nyelv- és Irodalomtanítási Társulat 1995-től évente közösen szervezik az alternatív irodalmi versenyt, hogy elősegítsék a tantervben előírtnál átfogóbb humán kultúra megalapozását. Az idei, április 7-9. között tartott, hatodik országos verseny résztvevői kolozsvári, székelyudvarhelyi, gyergyószentmiklósi, maroshévízi, csíkszeredai iskolákból, valamint az Áprily Lajos Középiskolából érkeztek. /Bokor Katalin: Alternatív irodalmi verseny Szovátán. = Brassói Lapok (Brassó), ápr. 14./

Sírkőavatás lesz ápr. 15-én Kolozsváron, a Házsongárdi temetőben dr. Jordáky Lajos sírjánál. Ismeretlenek megcsonkították a síremléket, Vetró Artúr szobrászművész alkotását és most várják mindazokat, akik a rendbetételéhez hozzájárultak, és várják az egykori munkatársakat, barátokat is. /Sírkőavatás. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./ Jordáky Lajos /Kolozsvár, 1913. szept. 6. - Kolozsvár, 1974. nov. 29./ szociológus, tanulmányíró, a Bolyai Egyetem tanára volt, 1952-ben koholt vádak alapján letartóztatták, elítélték, 1955-ben rehabilitálták. 1957-ben újabb vizsgálat indult ellene, később rehabilitálták.

Orbán Viktor miniszterelnök bukaresti látogatásának előestéjén, ápr. 13-án román pártok és kulturális szervezetek tüntetést szerveztek Sepsiszentgyörgyön a város magyar nemzetiségű vezetői ellen. Ezzel egy időben a legnagyobb ellenzéki párt azt követelte, hogy a román nemzetbiztonságért felelős szervek azonnal vizsgálják ki Hargita és Kovászna megyében a helyi közigazgatásban dolgozó magyar nemzetiségűek tevékenységét. Sepsiszentgyörgyön mintegy félezer román tüntetett a város magyar nemzetiségű polgármestere, Albert Álmos ellen. A megye minden részéről Sepsiszentgyörgyre szállított tömeg ortodox egyházi zászlók és román nemzeti lobogók alatt román nacionalista jelszavakat skandálva vonult a városi tanács épülete elé. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 15./ Sepsiszentgyörgy főterén, románok kulturális-felekezeti egyesületeik, ligáik felhívására tüntettek a helyi román etnikumot ért állítólagos "sérelmeiknek" ellen. Tizenöt pontba foglalt, memorandumnak titulált követelés-listájukat át is adták Albert Álmos polgármesternek. Lehetetlen volt nem észlelni a tüntetés célzatosságát, politikai töltetét. A két etnikum együttélésének megbontásában érdekelt erők léptek színre. Az itt élők többsége által használt nyelv, a magyar nyelv közigazgatásból való mellőzéséért és a magyar egyetem létesítése ellen tiltakoztak. /(Flóra Gábor): Ki emel falat Háromszéken? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

A magánegyetemet létrehozó Sapientia Alapítvány bejegyzése megtörtént, a kuratórium ápr. 14-én tartotta első hivatalos ülését Kolozsváron. Jóvá hagyták a működési szabályzatot, megválasztották a tisztségviselőket. Elnök Tonk Sándor, alelnök Tánczos Vilmos lett. A kuratórium úgy döntött: a 2 milliárd forintos keretre pályázhatnak oktatási intézmények, szervezetek, magánszemélyek egyaránt. Egyetlen feltétel, hogy a benyújtott pályázat beépüljön a magánegyetem struktúrájába. Az elkövetkező napokban három típusú pályázatot hirdet meg a kuratórium. Az első a 2000-2001-es tanévben beindítható tanszékekre vonatkozik. A második típusú pályázat azoknak a karoknak, intézményeknek a létesítésére vonatkozik, amelyek előkészítési foka nem éri el az akkreditációs szintet, még néhány felkészülési évre van szükségük. Ezt a felkészülést is támogatja az alapítvány. A harmadik típus a háttérintézményekre vonatkozik. Tonk Sándor elmondta, hogy a kuratórium tárgyalást folytatott a Partium Keresztény Egyetem vezetőivel. Megállapodás született, amelynek értelmében a nagyváradi egyetem kész integrálódni a létrejövő magánegyetem kereteibe. Misovicz Tibor, a HTMH elnökhelyettese, a magánegyetem személyi felelőse szerint a további magyar költségvetési támogatás a 2 milliárd forint sikeres felhasználásától függ. Birtalan Ákos a magánegyetem székelyföldi területi felelőse rendkívül fontosnak tartotta azt az elvi döntést, hogy a magánegyetemnek székelyföldi pillére is legyen. Az elkövetkező hetek egyeztetései során megtörténik a legéletképesebb alternatívák kiválasztása, és az is véglegesítődik, hogy milyen formában, milyen centrummal épül majd a magánegyetem székelyföldi tagozata. /Gál Mária: Kidolgozta a pályázati rendszert a Sapientia kuratóriuma. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./

Az RMDSZ megbízásából az Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontja által március második felében készített közvélemény-kutatás átfogó módon térképezte fel a romániai magyarság helyzetét, elvárásait, politikai opcióit stb. A reprezentatív adatok szerint a romániai magyarok több mint 90 százaléka azt nyilatkozta, hogy részt venne a parlamenti választásokon. Az RMDSZ támogatottsága a romániai magyarság körében meghaladja a 94 százalékot, ugyanakkor egyetlen más alakulat sem kapott több mint 2 százalékos támogatottságot. Az elnökválasztás tekintetében 31,8 százalék azt nyilatkozta, hogy nem tudja, kire voksolna, vagy hogy nem megy el voksolni, Emil Constantinescu 43,6 százalékot kapott, Teodor Melescanu 6,4 százalékot, más jelöltek pedig jelentéktelen töredékeket. Arra, hogy az RMDSZ az elnökválasztáson indítson saját jelölte, 75,4 százalék igennel válaszolt, 9,4 százalék nemmel, 15,2 százalék pedig vagy nem tudott, vagy nem akart válaszolni. A kérdezőbiztosok kérésére megneveztek három olyan RMDSZ-es/romániai magyar politikust, akiben megbíznak. Az összesítés után a következő lista alakult ki: Frunda György (51,9%), Markó Béla (45,6%), Tőkés László (36,9%), Verestóy Attila (19,5%), Kincses Előd (6,8%), Takács Csaba (6,0%), Hajdú Gábor (4,1%), Eckstein Kovács Péter (3,3%), Tokay György (2,7%), Borbély László (2,1%), Király Károly (1,7%), Asztalos Ferenc (1,6%), Toró T. Tibor (1,6%), Bárányi Ferenc (1,4%), Csapó I. József (1,4%), Katona Ádám (1,4%). - A szavazók elvárásainak az RMDSZ-es képviselők és szenátorok nagyobb mértékben feleltek meg idén márciusban, mint tavaly februárban. A megkérdezettek 6,2 százaléka úgy érzi, hogy az a honatya, akinek mandátumát támogatta voksával, teljes mértékben megfelelt az elvárásainak, 42,3 százaléka pedig úgy, hogy részben megfelelt. /Wagner István: Felmérés a romániai magyarság körében. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 15./

A Magyarság a médiáért - Magyar médiastratégia szaktanácskozást követő ápr. 13-i sajtótájékoztatón Báthory János, a HTMH elnökhelyettese, Boros Zoltán, a bukaresti TV magyar adásának főszerkesztője és az angliai Gömöri György nyilatkozott. Báthory János összefoglalta az elhangzottakat: a szaktanácskozáson a kormányzat, illetve a magyarországi nagy közszolgálati csatornák testületeinek képviselői mutatták be elképzeléseiket a témában, majd a szakemberek mondták el, hogy mit kapnak a világban szétszóródott magyarok a média útján. Szó volt arról, hogy az új médiatechnológiák mit hoznak a jövőben az összmagyar rádiózás és televíziózás számára, s az internet lehetőségeiről. A szaktanácskozásról nem készült záródokumentum. Olyan sok javaslat hangzott el a két nap során, hogy mindazt csak egy általánosságokba vesző dokumentumban foglalhatták volna össze. A Magyarország 2000 konferenciasorozat minden szaktanácskozása után a szervezők átnézik az elhangzott előadásokat, kiszűrik belőlük a kormányzati szempontból használható javaslatokat. A javaslatokat továbbítják a megfelelő kormányzati szerveknek. Az egyik javaslat szerint a MÁÉRT szakbizottságait ki kell egészíteni egy médiabizottsággal is. Boros Zoltán kifejtette: el kell jutni oda, hogy a magyarországinak is éppoly természetszerűen érdekes legyen az, ami mondjuk Csíkszeredában történik, mint a csíkszeredainak az, ami az anyaországban történik. A kisebbségben élők úgy tekintenek a Magyar Rádióra, a Magyar Televízióra, a Duna Televízióra, közszolgálati csatornákra, mint a legfőbb patrónusra, akiktől elvárják a szakmai segítséget. /Guther M. Ilona: Az éterben nincsenek határok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

"Ápr. 14-én Muhi Miklós, a Kölcsey Ferenc Kollégium /Szatmárnémeti/ igazgatója nyitotta meg a Kölcsey Napokat. Kocsis Melinda XII-es diák Jókai Mórról írt dolgozatát olvasta fel, az író születésének 175. évfordulója alkalmából. Megemlékeztek a kollégium volt igazgatójáról, a nemrég elhunyt dr. Székely József tanárról. Fellépett a Csípő Irma tanárnő által vezetett iskolai néptáncegyüttes is. Ápr. 15-én "A magyar királyság ezer éve" címmel kezdődik történelmi vetélkedő. /Turos Lóránd: Megkezdődtek a Kölcsey Napok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 15./"

Az író, költő, újságíró Erőss Attila (sz. Küküllővár, 1925.) megtapasztalhatta szűkebb környezete, Marosvásárhely magyarságának fokozatos térvesztését és hősies helytállását is az ellene szervezett gyilkos pogromban. Írásművészetének (vers, regény, novella, dráma, publicisztika) alaphangját a kisebbségi léthelyzetből fakadó életélmények adják meg, tematikáját pedig egy etnikai közösség törvényileg szentesített kényszerű sorshelyzete határozza meg. Aniszi Kálmán megjegyezte, hogy találkozott Erdélyben olyan "dalnokkal" is, aki a közösség szolgálatának még a gondolatától is idegenkedett, mondván: A költő egyedüli feladata esztétikai értékek teremtése. Ez általában és elvileg igaz. Súlyos kisebbségi viszonyok közt azonban az apolitikusság köpönyegét magára öltő magatartás erkölcsi csököttségre vall, feltéve, ha az illető ahhoz az etnikai kisebbséghez tartozónak tekinti és hirdeti magát, amelynek szakadatlan, konok harcot kell vívnia nemcsak szellemi értékeinek a megőrzéséért, hanem már-már a megmaradásért is. Erőss Attila az erdélyi sorsköltészet legjobbjainak nyomdokain haladva számon kérő, vádló és ostorozó. Legújabb verseskötetének /Erőss Attila: Remények bölcsője, álmok temetője, Juventus Kiadó, Marosvásárhely, 1999/ java termésére is a tetemrehívás jellemző. - Láng Gusztáv irodalomtörténész szerint a transzilvanizmus fő kifejezési területe a lírai költészet volt. Erőss Attila sorsközösségből sarjadó költői jeremiádjai, féltő pörölései olyan művészi állásfoglalásba sűrűsödnek, amely nemcsak az országhatárokig terjed, hanem - az európai humánum szelleméhez igazodva - a Kárpát-medence egész magyarságát érinti. /Aniszi Kálmán: A sorsköltészet felelőssége. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 15./

A magyar királyok egyházpolitikája a XVI. századig címmel Fekete János, a székelykeresztúri Unitárius Kollégium igazgatója tart előadást ápr. 16-án Kolozsváron, a Dávid Ferenc Egylet felolvasó ülésén. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./

Márc. 27-én Csíksomlyón tartotta alakuló ülését a gyulafehérvári főegyházmegye szociális bizottsága. Vezetője Szász János Caritas-igazgató, a főegyházmegyei papi szenátus szociális bizottságának kinevezett elnöke, aki a tavalyi Caritas-év elhatározásainak megvalósításáról számolt be. A résztvevők leszögezték, hogy a továbbiakban fokozott hangsúlyt kell fektetni az információcserére, együttműködésre és a találkozások rendszeresítésére. Az összes segélyező szervezetek nyilvántartása az átfedések elkerülése végett fontos, valamint a nagyobb horderejű problémák összefogással való megoldása miatt (pályázatírás, természeti csapások esetén a segítségnyújtás megszervezése stb.). A tanácskozáson elhangzott, hogy a szervezeteket kettősség jellemzi, egyrészt civil (nem kormányzati) szervezetek, alapítványok keretei között működnek, másrészt az egyház szerves részei (Máltai Segélyszolgálat, főegyházmegyei Caritas, Kolping családok, kamilliánusok, Szent Ferenc Alapítvány, Hit és Fény, vincés szövetségek, a marosvásárhelyi ferences rendház). Az egyházhoz való tartozást láthatóbbá, nyilvánvalóbbá kell tenni a szociális tevékenységet folytató minden szervezet esetén, s ezt az egységet a szociális bizottságnak mint csúcsfórumnak kell biztosítania. /Bányász József: Szociális kérdésekről. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 16./

"Ápr. 14-én Orbán Viktor népes magyar hivatalos küldöttség és jelentős magyar üzletembercsoport élén egynapos hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett. Kíséretében volt Harrach Péter szociális és munkaügyi, Matolcsy György gazdasági, Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere, valamint Gönczy János, Tisza-Szamos kormánybiztos, Németh Zsolt külügyi államtitkár, Szabó Tibor HTMH-elnök, Íjgyártó István kijelölt bukaresti nagykövet és a magyar kormány több tisztségviselője. Konkrét eredmény nélkül zárult Bukarestben Orbán Viktor és Mugur Isarescu román miniszterelnök hivatalos megbeszélése. Csíkszeredában nem nyílik meg idén a korábbi megállapodás értelmében a magyar főkonzulátus, a ciánszennyezés kérdéséről pedig a politikusok végképp lemondtak, és megoldását a jogászokra bízták. A sajtóértekezleten Mugur Isarescu kifejtette: Magyarország Románia legfontosabb kereskedelmi partnere a szomszédos országok közül. Szerinte a szennyezési károk megállapítását a bíróságok hivatottak elvégezni. Hozzátette: a megtörtént szerencsétlenségek közül egyesek meghaladják a román költségvetés lehetőségeit. A környezetvédelmi beruházások rendkívül költségesek. Az Európai Unió és a Világbank segítségét kérték ez ügyben. A Budapest-Bukarest autópálya nyomvonala: Nagylak-Arad-Bukarest-Konstanca, szögezte le. A konzulátusi hálózat bővítését a romániai választási év miatt elhalasztották. Orbán Viktor elmondta: Magyarország kész arra, hogy a szabad kereskedelmet, a határátkelők és a két országban működő konzulátusok számát növelje. Orbán úgy vélte: a két félnek az alapszerződésen kívüli eszközökkel is meg kell próbálni a létező problémák megoldását. A magyar kormányfő kifejtette: sürgették a román felet, hogy a létező környezetvédelmi megállapodást a román parlament is ratifikálja. Ugyanakkor új, komplex, átfogó egyezmény kidolgozását javasolta e téren, olyant, amilyent Magyarország más szomszédos országokkal is szeretne megkötni, és amely a veszélyforrások követésének mechanizmusát is tartalmazza. Konzulátus megnyitásához két fél kell, az egyik már megvan - mondta. A két kormányfő bejelentette: három új határátkelőt nyitnak a két ország között, és nemsokára aláírják azt a szerződést, amelynek értelmében nyolcezer szezonáris munkavállaló és hétszáz gyakornok dolgozhat Romániában, illetve Magyarországon. Orbán Viktor bukaresti hivatalában kereste fel Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. A találkozót követően Markó a következőket nyilatkozta: fontos időben kerül sor a magyar miniszterelnök látogatására, hiszen választási évben van Románia, és nem mindegy, hogy a román kormány és a kormánykoalíció hogyan építi a következő hónapokban kapcsolatát Magyarországgal. Tennivaló bőven van, például a gazdaság terén. Markó Béla rámutatott: elégedetlen azzal, ahogy a román kormány reagált néhány kérdésre. Példaként Markó a csíkszeredai főkonzulátust említette, amelynek kérdésében a korábbi elvi egyetértés ellenére sem sikerült megállapodásra jutni. Markó elmondta: az egyetemről is tárgyaltak Orbán Viktorral. Lényeges támogatásnak tartja az erdélyi alapítványi egyetemre a magyar kormány által felajánlott kétmilliárd forintot. Orbán Viktor Emil Constantinescu államelnöknél tett látogatást, este pedig a bukaresti magyar nagykövetségen találkozott az erdélyi magyar egyházak püspökeivel. /Tibori Szabó Zoltán: Orbán Viktor bukaresti látogatása Nem hoztak sok eredményt a kétoldalú megbeszélések. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./ Ápr. 14-én Orbán Viktor magyar miniszterelnök és kísérete ellátogatott az RMDSZ bukaresti székházába. miniszterelnököt és a kíséretében lévő hivatalos személyeket Markó Béla szövetségi elnök fogadta. A találkozón magyar részről jelen volt Harrach Péter szociális és családügyi miniszter, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium(KÜM) politikai államtitkára, Szemerkényi Réka, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) politikai államtitkára, Szabó Tibor, a HTMH elnöke, Szőcs Ferenc, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Lőrincz Csaba, a KÜM főosztályvezetője, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, Szilágyi Mátyás főosztályvezető-helyettes (KÜM), Íjgyártó István kijelölt bukaresti nagykövet (KÜM). A találkozón jelen volt Ion Caramitru művelődésügyi miniszter, a magyar kormányküldöttség állandó kísérője. Markó Béla szövetségi elnök méltatta a magyar üzletemberek küldöttségének egyidejű bukaresti látogatását és tárgyalásait. A szövetségi elnök szólt a választások közeledtéről. Markó Béla hangsúlyozta, hogy a NATO-taggá vált és az EU-ba is elsők között integrálódó Magyarország vélekedése nagyobb súllyal esik latba. Végezetül a szövetségi elnök fontosnak ítélte a MÁÉRT működését, és ennek kapcsán a magyar kormány támogatását az erdélyi magyar alapítványi egyetem létrehozásához. Orbán Viktor miniszterelnök elmondta, hogy a mostani látogatás a választási évben nem mentes kockázatoktól, hiszen kevéssel a választások előtt a hivatalban levő kormány sokkal óvatosabb, ezért látványos sikerekre nem lehetett számítani a tárgyalások során. Markó Béla válaszában fontosnak nevezte az új határátkelőhelyek megnyitását a térség lakossága számára, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nagyon fontos a romániai magyarság szempontjából a gazdasági kapcsolatok fejlesztése, a magyar befektetők részvétele a privatizációban, hiszen ez érinti a Székelyföldet, egész Erdélyt. A szövetség elnöke ugyanakkor szorosabb együttműködést szorgalmazott az RMDSZ államtitkárai és kormányzati tisztségviselői, illetve a magyar kormány miniszterei között. /Orbán Viktor miniszterelnök és a magyar kormányküldöttség találkozója az RMDSZ vezető tisztségviselőivel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 14. - 1702. sz./ A magyar kormányfőt fogadta Emil Constantinescu államfő is. A magyar miniszterelnök kiemelte, hogy Emil Constantinescu hivatali ideje alatt jelentősen javultak a magyar-román kapcsolatok. A legnagyobb fejlődést a román államfő közvetlen felelőssége alá tartozó területen, a katonai együttműködésben érte el a két ország. - Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miután RMDSZ-székházban félórás megbeszélést folytatott Orbán Viktorral, megállapította: Nagyon fontos időpontban került sor a magyar miniszterelnök bukaresti látogatására, hiszen a romániai választási évben nem mindegy, hogy a román kormány és a jelenlegi román kormánykoalíció hogyan építi kapcsolatait a következő hónapokban Magyarországgal. - Orbán Viktor látogatást tett a román képviselőház elnökénél, Ion Diaconescunál is, majd a bukaresti magyar nagykövetségen találkozott a romániai magyar történelmi egyházak vezetőivel. "A találkozón a magyar miniszterelnök tájékoztatást adott mostani tárgyalásai eredményeiről, illetve, ahogy ő fogalmazott eredménytelenségéről" - nyilatkozta a találkozó után Tőkés László nagyváradi református püspök. - Összességében eredményes, minősítette bukaresti hivatalos látogatását Orbán Viktor a magyar sajtó előtt. Utalt arra, a román fél megígérte az 1997-ben aláírt környezetvédelmi egyezmény parlamenti ratifikálását. Ez a ciánszennyezés körüli ügyek fényében különösen fontos Magyarország számára. Orbán Viktor elmondta, hogy a tárgyalásokon szóba hozta az egyházi javak ügyét: "a magyar félnek két igénye van: szülessen olyan átfogó rendezés, amely európai alapokon áll, a meghozott konkrét döntéseket pedig a gyakorlatban is érvényesítse a román kormány" - szögezte le Orbán Viktor. A magyar kormányfő kíséretében levő miniszterek, államtitkárok is megbeszéléseket tartottak. Hajós Béla, a KHVM helyettes államtitkára és Gönczy János, a Tisza és a Szamos kormánybiztosa megbeszélést folytatott Tomescu román vízügyi, erdészeti és környezetvédelmi miniszterrel. Rockenbauer Zoltán miniszter /Nemzeti kulturális Örökség Minisztériuma/ első ízben tárgyalt román kollégájával, Ion Caramitru művelődési miniszterrel.. Értékesnek minősítette a tavaly megkötött kétoldalú műemlékvédelmi megállapodást. Megerősítették azon szándékukat, hogy az erdélyi magyar vonatkozású műemlékeket a két ország szakemberei közösen kutassák, katalogizálják és állítsák helyre. Rockenbauer Zoltán üdvözölte, hogy a román kulturális tárca megőrizte saját felügyeletében a Marosvásárhelyi Magyar Színházat, a kolozsvári Magyar Állami Színházat és a Magyar Állami Operát. Caramitru miniszter megígérte, hogy ez a jövőben sem fog változni. - Harrach Péter szociális és családügyi miniszter megbeszéléseket folytatott Smaranda Dobrescu román munkaügyi és szociális miniszterrel, véglegesítették azt a két magyar-román foglalkoztatási egyezményt, amelyet a jövő hónapban fognak aláírni Budapesten. Az egyik évi 8000-8000 szezonális munkavállaló kölcsönös, legfeljebb hat-hat hónapos foglalkoztatásáról, a másik évi 700-700 gyakornok egyéves, de másfél évre meghosszabbítható cseréjéről, szakmai gyakorlatáról, illetőleg kulturális és nyelvi ismeretszerzéséről szól. - Németh Zsolt külügyi államtitkár elmondta: román kollegájának, Mihai-Razvan Ungureanunak felvetette a kétoldalú diplomáciai ingatlanok évtizedek óta elhanyagolt sorsának és rendezésének ügyét. - Szabó Tibor, a HTMH elnöke Viorel Badeával, a Határon Túli Románok Hivatalának vezetőjével, a román-magyar kisebbségi vegyes bizottság társelnökével tárgyalt s megegyeztek abban, hogy két héten belül a magyar fél kap egy tájékoztatást a román kormánytól arról, hogy az 1998-ban megfogalmazott ajánlásokat miként hajtották végre, s ezt követően két hónapon belül összeül a vegyes bizottság, hogy közösen megvizsgálják az ajánlások megvalósulását és újabb ajánlásokat fogalmazzanak meg. /Orbán Viktor első hivatalos romániai útja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./"

Ápr. 15-én Biharkeresztesen találkozott Torgyán József magyar földművelésügyi és vidékfejlesztési, valamint Ioan Avram Mureaan román mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. A magyar és a román mezőgazdaság együttműködésének lehetőségeiről, az európai uniós csatlakozás során eddig szerzett magyar tapasztalatokról, valamint egy árvízmegelőző program közös kidolgozásáról volt szó. A miniszterek tárgyaltak a két ország közötti szarvasmarha-tenyésztési, biotermelési és biotermék-értékesítési, valamint gyógynövény-értékesítési programról is. Torgyán József eredményként értékelte, hogy a román partner - ígérete szerint - nem hosszabbítja meg júniusban a magyarországi húsimport-korlátozó intézkedését. /Torgyán Muresannal találkozott. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 17./