A Csík Területi Ifjúsági Tanács kiadja HétHolMi címen ifjúsági programajánlóját. A heti kiadványnak már az ötödik száma látott napvilágot. A HétHolMi egyre több olyan helyszínt és időpontot tartalmaz, ahová és amikor érdemes elmenni. /Orbán Ferenc: Van egy programajánlónk. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 23./

Márc. 22-én zárszámadó közgyűlést tartott az Aradi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány. Hosszu Zoltán elnök üdvözölte a szép számban megjelenteket, akik Grubei Sándor igazgató beszámolójából ismerhették meg az eltelt év tevékenységét. Tavaly együttműködési szerződést kötöttek a Temesváron székelő CHF román-amerikai hitelszövetkezettel, amely előnyös feltételek mellett kölcsönöket biztosít a kisvállalkozóknak. Eddig 16 vállalkozó összesen 100 ezer USD hitelt vett igénybe. Ugyanakkor az Új Kézfogás Közalapítvány is támogatást nyújt, de csak magyar vállalkozók számára mikrohitelek, kamattámogatások, visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő kölcsönök formájában. A múlt év mérlege évek óta első ízben mutat pozitívumot. /(balta): Élénkült a vállalkozói érdeklődés. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 23./

Fejér Kálmán tanár Szolfézs példatár. Népi dallamok zeneiskolák részére című tankönyvét idén kiadta az Erdélyi Tankönyvtanács. A kiváló tankönyv terjedelmes dallamtárral, módszertani javaslatokkal, forrásjegyzékkel a lelkiismeretes, önfeláldozó munkát dokumentálja. A könyv ugyanis a zenei megismerés forrásához, a népdalhoz vezet vissza. /(kereskényi): Fejér Kálmán tankönyvéről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 23./

Márc. 21-én Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban megnyílt a Pusztuló épített örökség Erdélyben című kiállítás. A tárlat része a tusnádi műemlékvédelmi konferenciának. A felvételeket Maksay Ádám készítette, a képek alatt három nyelven olvasható tájékoztató szöveg. Cserey Zoltán múzeumigazgató hangsúlyozva, hogy az utolsó órában a restaurálás nem tűr halasztást. Szabó Bálint kolozsvári egyetemi tanár, a konferencia szervezőbizottságának elnöke kiemelte, hogy a megrázó képek kultúravesztésről szólnak. /(m. l.): A pusztulás képei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./

Március a nők hónapja, ezért Aradon a Tóth Árpád Irodalmi Kör mostani ülésén az övék volt a főszerep. Hábel Géza körelnök üdvözölte a megjelenteket. A költőnők - Ambrus Amarill, Bokor Ella, Brittich Erzsébet, Ódry Mária, Szép Mária és Szűcs Éva - előadták műveiket. /(Németh): A Tóth Árpád Irodalmi Körben nőké volt a főszerep. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 23./

Márc. 20-án Csoóri Sándor-szerzői estet rendezett Székelyudvarhelyen az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány. Az est témája a nemzet és irodalom volt. Lőrincz György /Székelyudvarhely/ író az alapítvány nevében köszöntötte a hetvenéves költőt. Még soha nem volt olyan szükség irodalomra, mint most, hangsúlyozta Csoóri. Újra kell tárgyalni a nemzet és irodalom kérdését. Az irodalomnak újra fel kell vállalni a nemzeti sorskérdéseket, vallotta Csoóri Sándor. /Csog Éva: Csoóri Sándor-szerzői estet rendeztek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./ Csoóri Sándor kijelentette: az elmúlt tíz év felelőtlenül telt el, az irodalomtól átvette szerepét a sajtó, valamint a politika. Napjainkban az emberiség valóság nélküli életet él, fölösleges cselekedetek ábrándjában. A magyar irodalom 1989-90-ig vállalta a nagy kérdéseket, minden fontos dolog az irodalomban fogalmazódott meg. Az igazi irodalom mindig megelőzte korát, a mai korban azonban az irodalom elmarad a korától. A magyar irodalom hagyományait folytatni kell, nem szabad abbahagyni - foglalta össze gondolatait Csoóri Sándor. /Az igazi irodalommindig megelőzte korát. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 24./

1990 óta állandóan nő a nyugdíjasok száma és csökken a dolgozóké. 1993-ban 6 672 000 dolgozó volt és 4 454 000 nyugdíjas, 1999-ben viszont már csak 4 564 000 alkalmazott volt és 6 021 000 nyugdíjas, létszámuk tehát meghaladta a dolgozók számát. /Sok a nyugdíjas. = Brassói Lapok (Brassó), márc. 24./

Március 31.- április 1. között kerül sor a Kárpát-medencei Oktatási Fórum munkálataira, amelyen megpróbálnak megoldásokat keresni az anyaországban tanuló Kárpát-medencei tanulókat és egyetemi hallgatókat foglalkoztató problémák megoldására. Közel ötezer romániai magyar fiatal tanul Magyarországon /3300 középiskolás és mintegy 1600 egyetemi hallgató/, ez a szám aggasztóan nagy, figyelembe véve, hogy a végzős diákok közül sokan az anyaországban maradnak. A tanácskozás előkészítéseképpen márc. 21-én megbeszélést tartottak az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének oktatási szakemberei Kolozsváron a magyarországi Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetőjével, Ríz Ádámmal. Szóba került, többek között, azok a hallgatók, akik nem élvezik a Határon Túli Magyarok Ösztöndíjtanácsának támogatását, képzési költséget fizetnek (a képzés függvényében 100-800 ezer forintot évenként!). /Kárpát-medencei Oktatási Fórum előtt. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./

Beke Sándor a semmiből teremtette meg Székelyudvarhelyen az Erdélyi Gondolat Könyvkiadót, 1991-ben Az indulás évétől, 1991-től 1999 végéig 59 könyvet jelentetett meg, ebből 37-et már saját nyomdában nyomtak. A néprajzi munkák dominálnak, de jelentek meg memoár-kötetek, esszék, nyelvművelő írások, gyermekirodalmi és szépirodalmi munkák, monográfiák, tanulmányok is. A kiadónál rendszeresen közlő szerzők között van Nagy Olga (öt kötettel), Cseke Péter, Kozma Dezső, Lászlóffy Csaba, Murádin László kolozsváriak, de vannak jeles székelyföldi szerzőik is, mint Ráduly János. A jelenlegi helyzetben nem kifizetődő vállalkozás a könyvkiadás. A papír- és nyomdaköltségek olyan magasak, hogy támogatás nélkül eladhatatlanok lennének a könyvek. Az Erdélyi Gondolat 1997 óta saját korszerű nyomdával és a nyomdai előkészítéshez szükséges felszereléssel rendelkezik. A nagyobb könyvforgalmazó cégek révén kiadványaik valamennyi erdélyi nagyvárosban megvásárolhatók a könyvesboltokban. Ezenkívül postán is lehet vásárolni. A postán rendelt könyvekből kirajzolódott olvasótáboruk megyénkénti megoszlása. Százalékokban kifejezve Háromszék - 31,5, Maros - 22,36, Bihar - 9,61, Hargita - 7,81, Szatmár - 6,8, Brassó - 5,4, Kolozs - 4,24, Beszterce-Naszód - 3,99, Szilágy - 3,45, Szeben - 2,82, Hunyad - 1,58, Arad - 0,14, Temes - 0,12. Erdélyi Gondolatnál a néprajzi munkák mellett más értékes kiadványok is megjelentek, mint M. Hubbes Éva Székelyudvarhely egykori nyomdái és kiadványaik, vagy Ferenczi István Besenyő szállások a Nagy-Szamos - Sajó mentén című tanulmánykötete. - A kiadó a Székely Útkereső kulturális lapból nőtte ki magát. Most már az irodalmi és művelődési folyóirat, illetve a folyóirat vonzáskörébe tartozó kiadványok is az Erdélyi Gondolat gondozásában jelennek meg. /Sarány István: Erdélyi gondolat. Könyvműhely Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 24./

Resicabányán márc. 20-án a Német Demokrata Fórum székházában megbeszélés folyt a kereszthegyi Hergoltz-féle negyvennyolcas emlékmű sürgős megmentése érdekében. Ismeretlenek rombolása súlyos károkat okozott és okoz az emlékműben. A megbeszélésen részt vettek az RMDSZ képviselői is. A megjelentek javasolták a helyreállítás mielőbbi megkezdését, illetve a még meglevő vasrészek azonnali múzeumba szállítását. Az emlékmű nem szerepel az országos műemlék-nyilvántartásban. /Makay Botond: Huszonnegyedik órában a kereszthegyi emlékmű. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./

Márc. 22-én mutatták be Nagyváradon, a Sajtóklubban Simon Judit Városkép románokkal és magyarokkal című riportkönyvét. A szerző a Bihari Naplónál, valamint az Erdélyi Naplónál kezdte pályafutását, jelenleg a Krónika munkatársa. Néhány évvel ezelőtt a Kaliforniai Állami Egyetemen szakosodott politikai újságírásra. Könyvében oknyomozó módon arra keresi a választ, hogyan és miért történhettek meg 1990-ben Marosvásárhelyen az emlékezetes márciusi események. /(Józsa Tímea): Városkép románokkal és magyarokkal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./

Marosvásárhelyen, a Vártemplomban rendezték meg Csoóri Sándor estjét. Nagy Pál a népi kultúra ismerőjének nevezte a költőt, aki főleg a Nappali hold című esszékötetében, de általában mindenkor az összmagyarság gondjairól szólt és kifogásolta, hogy Csoórit mostanában azok támadták, akik a "törzsi gondolkodás begyepesedett képviselőjének" kiáltották ki a költőt. Szerinte Csoórinak manapság "a hibrid világpolgár-viszketegség zűrzavarában" kell helyt állnia a maga nemzetcentrikus szemléletével. Sütő András egy emlékét elevenítette fel, amikor 1982-ben az ő jelenlétében Illyés Gyula Csoórira testálta a magyarság ügyét. Csoóri Sándor főként a haldokló, mellőzött magyar irodalomról értekezett. Szerinte az írók Magyarországon háttérbe szorultak, helyüket átvették a politikusok, bankárok, közgazdászok, az irodalomét az újságok. El kell jönnie az időnek, mikor a magyar honban újra az irodalom lesz a legfontosabb, hiszen "amíg nem kapja vissza az irodalom az őt megillető szerepét, helyét, addig nem lesz rendes kormány sem, mert nem alakulnak ki az igazán fontos, központi gondolatok". Csoóri a gazdasági összeomlásnál sokkal súlyosabbnak tartja a szellemi összeomlást, amit nehezebb kiheverni. Elmondta, hogy az MVSZ-ben, akárcsak a magyar politikai életben a "vaddemokrácia" érvényesül, amit ő nem tud elfogadni. Az összmagyarság egységet az MVSZ nem tudja megvalósítani. Az MVSZ ma inkább szakszervezethez, mint missziós szervezethez hasonlít. Belefáradt a szervező munkába, írni szeretne, olyan mondanivalói vannak az 1944 óta eltelt időszakról, amit más nem tud elmondani, leírni, hiszen gyakorlatilag minden jelentős magyar személyiséggel, politikussal baráti vagy drámai kapcsolatba került. /(Máthé Éva): Csoóri Sándor - Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./

A Szent-Györgyi Albert Társaság /Szatmárnémeti/ márc. 15-én Máriás József újságírót tüntette ki a társaság emlékplakettjével. Az ünnepelt különösen Németh Lászlóval kapcsolatos kutatásaiért, a katolikus sajtóban közölt írásaiért kapta az elismerést. Máriás József írásainak témája a megmaradás, a magyarságtudat erősítésének szükségessége, a hagyományápolás és a helytörténet. /Laudáció Máriás Jóskának. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 24. - 674. sz./

Hargita megye sikerrel mutatkozott be azon a kiállításon, amelyet először szerveztek meg Kaposváron, a Kaposvári Tavaszi Fesztivál keretében. A kiállítás alkalmából megbeszélésekre is sor került a testvérmegye, Somogy vezetőivel. Hargita megyét Minier Gábor, a megyei tanács alelnöke, Péter Zoltán, a tanács urbanisztikai és területrendezési igazgatóságának igazgatója és Bodor István tanácsos képviselte Kaposváron. A kiállításon bemutatkozott Szilágy megye is. A Hargita megyeiek a leírások mellett borvizet, korondi és dánfalvi kerámiát is vittek magukkal. /Kovács Attila: Kaposvári kiállításon szerepelt Hargita megye. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 25./ Szilágy megye is hivatalos volt Kaposvári Tavaszi Fesztiválra, amelyen Ioan Sorin Cosma megyei tanácselnökön és Fekete András alprefektuson kívül a zilahi múzeum két román néprajzos munkatársa is részt vett. A szilágyságiak öt pannón mutatták be Szilágy megye történelmét, néprajzát, iparát, közigazgatását és idegenforgalmát. Szilágy megye küldöttei megbeszélést tartottak a kaposvári vezetőkkel a kapcsolatok fejlesztéséről, szeretnék a kapcsolatot kiépíteni a két megye levéltárai, múzeumai és a megyei könyvtárak között. A kaposvári kereskedelmi kamara munkatársai felajánlották, hogy a román cégeket ismertetik havonta megjelenő kiadványukban. Áprilisban a Magyar-Román Baráti Társaság részéről Kaposvárra várják Vaslui, Dés, Vajdahunyad, Zilah baráti társaságainak képviselőit. /Szilágyságiak Somogyban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

Márc. 25-én Kolozsváron volt a "A Romániai magyarság és az RMDSZ az ezredfordulón" című rendezvénysorozat első találkozója "Érdekvédelem és kormányzati szerepvállalás" témakörben. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke tartott vitaindítót, majd Horváth István kolozsvári szociológus az 1994-2000 közötti időszak közvélemény-kutatásainak mutatóit ismertette. Az előadók között volt Takács Csaba ügyvezető elnö, Borbély László ügyvezető alelnök, területrendezési államtitkár, Cornel Nistorescu, az Evenimentul Zilei bukaresti napilap igazgatója (A román társadalom reakciója címmel), Dézsi Zoltán Hargita megyei prefektus, Bakk Miklós politikai elemző, Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés platform elnöke, Makkay József, a kolozsvári Szabadság főszerkesztő-helyettese és Virág György, a Maros Megyei Tanács alelnöke. A következő rendezvényt áprilisban tartják. /Érdekvédelem és kormányzati szerepvállalás - szimpózium Kolozsváron. = RMDSZ Tájékoztató, márc. 27. - 1688. sz./

Márc. 23-án A '90 márciusi konfliktus okai, következményei és tanulsága címmel tartott kerekasztal-beszélgetést Marosvásárhelyen a Pro Európa Liga. Smaranda Enache, Románia finnországi nagykövete, a Pro Európa Liga társelnöke hangsúlyozta, hogy tíz év után is érdemes a márciusi eseményekről beszélni. Az események okainak keresésével párhuzamosan a vétkeseket is meg kellene nevezni, hiszen vannak bűnösök. Elsősorban azok a politikai erők és csoportok, amelyek kezükben akarták tartani a társadalom irányítását. A meghívottak között volt Törzsök Erika, Molnár Gusztáv és Ágoston Vilmos Budapestről, Paul Philippi egyetemi tanár, Cs. Gyimesi Éva egyetemi előadótanár, Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, a Pro Európa Liga, illetve a mass média képviselői. A vita során szó esett a sajtó szerepéről a hangulatkeltésben, illetve az események tálalásában. Az elemzések során egyebek között szó esett arról, hogy a román történelemben állandó ellenségként jelenik meg a magyarság. /(mózes): A Tolerancia Hete. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 25./

A csíki falvak polgármesteri hivatalainak és közbirtokosságainak küldöttei márc. 24-én munkaülésen vettek rész Csíkszeredában, ahol Bíró Albin az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnöke a Csíki Magánjavak Alapszabályát pontonként ismertette. Javaslatot tettek a Csíki Magánjavak Ideiglenes Igazgató Tanácsának összetételére: Ráduly Róbert, Hajdu Gábor, Csiszer Vilmos, dr. Tompos Zsolt és Keresztes Vencel személyében, az Ideiglenes Ellenőrző Bizottságba pedig: Bíró Albin, Nagy Benedek és Tánczos Barna kerültek be. /Orbán Ferenc /Munkaülés a Csíki Magánjavakról. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 25./

Europa Nostra díjjal jutalmazzák a torockói népi építészeti helyreállítását. A korábbi években a berethalmi erődtemplom és a kolozsmonostori Kálvária-templom részesült díjoklevélben. Torockó 160 műemlék jellegű épületéből álló, összefüggő házsorokat és tereket képező hagyatéka Közép-Kelet-Európa egyik legépebben fennmaradt népi építészeti együttese. A kolozsvári Transylvania Trust Alapítvány által 1996-ban indított program céljául e felbecsülhetetlen kulturális örökség védelmét tűzte ki. A Budapest V. kerületi önkormányzata által biztosított céladományból Torockó 138 hagyományos ingatlanának tulajdonosai évente részesülnek karbantartási támogatásban, amennyiben vállalják, hogy nem változtatnak házaik értékes építészeti és utcaképi elemein, elvégzik a szükséges karbantartási munkálatokat. Furu Árpád, az alapítvány népi építészeti szakosztályának ügyvezető igazgatója elmondta: a Torockó Értékvédő Program keretében eddig több mint 120 értékes házon végeztek el jelentős helyreállítási munkálatokat. A program munkalehetőséget teremt a helyi kőműveseknek. Azt szeretnék, ha Torockó felkerülne az UNESCO világörökségi jegyzékére. /Ördög I. Béla: Europa Nostra-érmes a torockói műemlék-helyreállítás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

Márc. 18-án Budakeszin, az ÖTKOSZ (Önkéntes Tartalékos Katonák Országos Szövetsége) és az MNG (Magyar Nemzeti Gárda) Béri Balogh Ádám kuruc brigadérosról elnevezett díjat adományozott Patrubány Miklósnak, a VET elnökének, a Kárpát-medence régiója képviseletében. A kettős millennium alkalmából első ízben adták ki e díjat - mint a díszoklevelében olvasható: "a kisebbségi sorban élő magyarság erkölcsi, szellemi honvédelmében kifejtett önzetlen szolgálatért". Az anyaországi díjazott Szollár János volt, aki megjárta a II. világháborút, a Don-kanyart, majd a szovjet munkatáborokat. A nyugati régióból vitéz Szabó Ferenc volt a kitüntetett, aki 1956-ban a Jászai Mari téri felkelők parancsnoka volt. Nyugatra kényszerült menekülni. Angliában telepedett le, ahol fáradhatatlan szervezője volt a helyi magyarok kulturális tevékenységének. Patrubány Miklós helyett Borbély Imre, az MVSZ Stratégiai Bizottsága koordinátora vette át a kitüntetést, mert Patrubány jelenleg közszolgálatban, az 1848-49-es honvéd tábornokot, Czetz Jánost is megjelenítő Monumento a Hungaria emlékműről tárgyal Buenos Airesben a metropolis vezetőivel. /Béri Balogh Ádám-díjas Patrubány Miklós. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

Hevele Imre nagykárolyi esperest telefonon beteghez hívták, a megadott helyen senkit sem talált, mire visszatért, kirabolták, közel 150 millió lejes értéktől fosztották meg. A tolvajok alapos helyismerettel rendelkeztek, tudták, hol tartja pénzét a házigazda. Az eset kapcsán Reizer Pál püspök elmondta, hogy az utóbbi időben több támadás is ért egyházi személyiségeket. Szatmárnémetiben Knecht Béla plébánoshoz például fényes nappal törtek be. A rablók a lelkipásztor idős anyját leütötték, s a hozzáférhető értékekkel eltűntek. Ardai Attila kanonokra, a püspökségi iroda igazgatójára meg késsel támadtak, kevesen múlott, hogy nem történt tragédia. Minden esetben megfelelő tájékoztatást adtak a rendőrségnek, eredmény azonban nem volt. Reizer püspök bizonyos összefüggéseket lát az esetek között. Mintha valakik meg akarnák félemlíteni egyházamat és annak papjait, mondta a püspök. /Sike Lajos: "Valakik meg akarják félemlíteni egyházunkat!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

A Tinivár Kiadó Kolozsváron 1991-ben kezdte meg tevékenységét. A Tinikoktél diáklappal kezdték, az elején tízezer példánnyal, emlékezett az indulásra dr. Bartha Zoltán. Molnos Lajos volt a kiadó főszerkesztője 1992-től 1994-ig, addig, amíg Molnost megválasztották az RMDSZ Kolozs megyei szervezete elnökének. 1992-ben született meg a Tinikoktél melléklete, a Diákabrak. 1993-ban elkezdték a könyvkiadást. Sikeres a Diákévkönyv, 1997-ben már tízezer példányban sikerült eladni. Ez volt a csúcs, hiszen román nyelvű kiadók sem adnak ki ilyen mennyiségben. Három-négy éven keresztül a könyveiket Magyarországon is terjesztették. Azonban a két ország közötti nehézkes valutaelszámolás miatt ezt megszüntették. A Maturandus évkönyveik eljutottak Kárpátaljára, Délvidékre, Németországba, Amerikába. Az idei Maturandusban először szerepelnek a kassai gimnázium végzős diákjai is. /Ördögh I. Béla: Egy "öröktini" betűterjesztő, a tinikért. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

Bíró Levente színművész /sz. Székelyudvarhely, 1924. dec. 20./ 1970 óta játszott Kolozsváron, 1996-tól a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja. 1989-ben agyérgörcsöt kapott, ezzel vége lett a karrierjének. /Nánó Csaba: Udvarhelytől Kolozsvárig - Bíró Levente színművész beszél életéről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

Higyed István lugosi református tiszteletes, a magyar református egyháztörténet doktora hosszú szolgálat után nyugdíjba vonul. Lugoson tett ökumenikus szolgálataiért tavaly, 70. születésnapján a város díszpolgárává választották. Higyed István elmondta, hogy Lugoson volt román reformáció. Fogarasi István prédikátor romául és magyarul hirdette az igét Lugoson. Fogarasi a Szászvárosi Bibliának egyik magyarról románra fordítója volt 1582-ben. Ugyancsak ő fordította románra legelőször a Heidelbergi Kátét Catechismul Kalvinesc címmel. Lugoson szolgált 1921-34 között Szombati-Szabó István költő. - Lugos nem könnyű szolgálati hely, mert rendszeresen három nyelven kell hirdetni az igét a vegyes házasságok miatt. Amióta itt tevékenykedik, rendbehozták a templomot. Higyed István mindent megpróbált, de nem sikerült kiadnia Szombati-Szabó István összes műveit. /Balta János: 33 évet szolgálni egy közösséget, isteni ajándék. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./

A gyulafehérvári római katolikus székesegyház - amelynek helyén Szent István király építtetett egykor templomot -, napjainkig az egyik legépebben megmaradt középkori szakrális emlék Közép-Európában. A magyar-román államközi együttműködési program kiemelt fontosságot tulajdonít a gyulafehérvári székesegyháznak. Az idei munkálatok elkezdésének tiszteletére ünnepi megnyitót szervez az érsekség március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján. Ismertetik a helyreállítási tervet. Az ünnepségre meghívót kapott dr. Entz Géza, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára, Cselovszki Zoltán, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal elnöke, Dan Nicolae, a Kulturális Minisztérium Műemlékvédelmi Osztályának igazgatója, továbbá a munkálatokat vezető csoport tagjai, Káldi Gyula építész, Sarkadi Márton építészmérnök, Mircea Hava, Gyulafehérvár polgármestere, valamint több más hazai és külföldi személyiség. A székesegyház helyreállítási munkálatai tíz éven keresztül, 1999 és 2009 között fognak tartani. /Ünnepi megnyitó Gyulafehérváron. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./

Népes szerzői gárda elkészítette Arad város monográfiáját, Nicolae Edroiu akadémikus írt hozzá előszót. Úgy tűnik, mintha legalább húsz éve írták volna egyik-másik fejezetét, továbbá hivatkoztak Lakatos Ottóra és Márki Sándorra olyan kérdésekben, amikről ők egy szót sem írtak. Az aradi magyar színház 131 éves történetében a magyar előadások mellett valóban tartottak román előadásokat is, de nem többségében és nem 1945 előtt. A könyvben a magyar színház történetének egy és egynegyed oldalt szenteltek. Arad magyar nyelvű irodalmi élete hét sornál többet is érdemelhetett volna, hiszen csupán Ficzay Dénes készülő disszertációja 200 oldalon tárgyalta volna, ha megjelenik. A Kölcsey Egyesület sem fért be a különböző művelődési csoportosulások lajstromába. A monográfiából nem derül ki, hogy minek köszönhető a nagykönyvtár, a régészeti és ásványtani gyűjtemény, a képtár, és az ereklyemúzeum. Haladás viszont, hogy magyar szerzők is részt vettek elkészítésében, az is haladás, hogy valamivel többet lehet megtudni az etnikumokról, mint Ceausescu idején. /Pávai Gyula: Beszélgessünk. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./

Miklóssy Gábor festőművész munkáiból nyílt kiállítás. Szürrealisztikusnak mondott kompozíciói mellett hagyományosabb témafölfogású művei sorakoztak a teremben. A figurális kompozíciók legnagyobb megalkotója mifelénk, írta róla Ditrói Ervin 1981-ben. Pályája két utolsó évtizedében visszatért a hagyományosabb megoldásokhoz. Sikeres volt tanítványaival együtt rendezett tárlata. /Sümegi György művészettörténész: Orbis Pictus - Kolozsvárról. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 25./ Miklóssy Gábor /Nagyvárad, 1912. okt. 25.-Kolozsvár, 1998. dec. 21./ festőművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára volt 1978-ig.

Orbán Zsuzsanna mozgássérült székelyudvarhelyi lány öt éve hozta létre az Orbán Alapítványt a szellemi fogyatékos gyerekek megsegítésére. Ennek keretében négy osztállyal és 13 alkalmazottal iskolát működtet. Az iskolában 26 szellemileg visszamaradott gyerekkel foglalkoznak. Nemcsak nevelik és oktatják őket, hanem ingyenesen biztosítják számukra a reggelit, ebédet és uzsonnát is. Jelenleg egy háromszobás tömbházlakásban valamint egy garzonlakásban működik a kis iskola, két szakképzett gyógypedagógus segíti a munkájukat. Az anyagiakat pályázatok útján teremtik elő. Állandó támogatójuk nemigen akad. - Orbán Zsuzsa elmondta, hogy a szeretetadás elvét alkalmazzák a nevelés során. /Deák Tünde-Klaudia: Védünk és szeretünk Krisztus nevében mindig! = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 26./

Három nyelvű /román, francia, angol/ kiadványban jelentette meg az L'Osservatore Romano - a Vatikán hivatalos lapja - II. János Pál pápa tavaly májusi romániai látogatásának szöveg- és fényképanyagát. Tartalmazza a pápa beszédeit, valamint a hozzá intézett államfői és egyházi köszöntőket, továbbá a Teoctist ortodox pátriárkával együtt kiadott közleményt a balkáni béke megteremtéséért. /Fodor György: Vatikáni kiadvány a romániai pápalátogatásról. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 26./

Nagykárolyban Fatima címmel új egyházi kiadvány látott napvilágot, melyet a Fatimai Szűz Mária plébánia ad ki. Az első szám a január-februári összevont száma, majd március elején megjelent a harmadik szám is. Papellás István plébános beköszöntő írásában leszögezte, hogy a lap a közösségformálást szeretné szolgálni. /Rencz Gizella: Új plébániai lap. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 26./

Márc. 25-én mutatják be Sepsiszentgyörgyön a Székely nemesi családok első kötetét, a Pálmay József által szerkesztett Háromszék Vármegye Nemes Családjai első részét a Charta Kiadó /Sepsiszentgyörgy/ és a Székely Nemzeti Múzeum közös kiadásában. A többi kötet előkészületben van: II. kötet, Háromszék vármegye nemes családjai második része, III. kötet Pálmay József: Udvarhely vármegye nemes családjai, IV. kötet Pálmay József: Marostorda vármegye nemes családjai, V. kötet - Kiegészítő kötet levéltári anyagok felhasználásával, VI. kötet - Címeres levelek tára. /Székely nemesi családok. = Brassói Lapok (Brassó), márc. 24./ Pálmay Józsefnek a századelőn kiadott Háromszék Vármegye Nemes Családjai című köteteiből mára nagyon kevés példány maradt meg. Kisgyörgy Tamás, a Charta Kiadó igazgatója elmondta, hasonmás kiadásban szeretnék megjelentetni Pálmay összes "címeres könyvét", s hogy nem a század eleji megjelenés sorrendjében adják ki a köteteket, az annak köszönhető, hogy semmilyen támogatást nem kaptak. /Váry O. Péter: Megkísértett múlt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./