A Kárpát-medencei magyar ifjúsági szervezetek együttműködésének kialakítására az elmúlt év(ek)ben több kísérlet is napvilágot látott, de igazából kevés eredményt sikerült felmutatni, állapíthatta meg Vulkán Nimród, az Országos Magyar Diákszövetség elnöke. A Hargitafürdőn megnyílt "HO"-HÓ" tábor jó alkalom a kapcsolatteremtésre, kapcsolatépítésre, mert a táborban részt vesznek magyarországi, romániai, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági ifjúsági szervezetek. Márc. 3-án a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának képviselői tartottak rövid előadást a magyarországi egyetemista szervezetek jogi státusáról. /Orbán Ferenc: "HO"-HÓ tábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 4./

Déván azt tervezik, hogy újra létrehozzák a helyi színházat. Jelenleg ötvenhárom tagú a színjátszó társulat, amely a Dévai Esztrádszínház égisze alatt működik. A cikkből nem derül ki, hogy a román mellett van-e magyar csoport is. /Újjászületőben a dévai színház! = Nyugati Jelen (Arad - Temesvár), márc. 4./

Tíz éve ingázik a két ország városai között, operát rendez, vezényel és tehetségek után kutat Selmeczi György Kolozsváron született, Magyarországon élő zeneszerző. A kolozsvári Magyar Opera állandó vendégkarnagya 1991-től, amellett a szolnoki Szigligeti Színház zenei vezetője. Kedves városáról, Kolozsvárról megállapította. "Mostanra sikerült elpusztítani a város egykori szellemi életét. Véget ért valami, ami soha nem jöhet vissza. Hiszen most már a kisebbségi létnél és a többségi erőszakosságnál is sokkal nagyobb erők munkálkodnak a kulturális és szellemi erőtér ellen: a globalizáció, az a furcsa, édes méreghez hasonlítható fogyasztói ostobaság, ami rátelepszik mindenre." /Leopold Erika: Beszélgetés Selmeczi György erdélyi származású zeneszerzővel. Elpusztult Kolozsvár szellemi élete. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./

Napjainkban a művészi alapképzés, a technikai tudás legjobb esetben másodlagossá, de némelyek szemében egyenesen elhanyagolhatóvá vált. Így aztán a különféle megnyilatkozások, tárlatok olykor nem is lépik túl az ötletbankok szintjét. Annál feltűnőbb, persze, ha mindennek az ellenkezőjével találkozunk, írta Németh Júlia, bemutatva Valovits László Kolozsváron kiállított grafikáit és festményeit. A művész szinte anakronisztikusnak tűnő precizitással és alapossággal dolgozza ki képeit, művészi ars poeticájában visszanyúlt az évszázadokkal ezelőtti mesterek követte ideálokig. Fák és portrék - tematikailag mindössze ennyi, amit bemutatásra kínál a művész. Mindebben azonban benne foglaltatik az egész világ. /Németh Júlia: Portrék a mából a jövőnek. Valovits László kiállítása a Művészeti Múzeumban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

Forró Ágnes festőművész Kolozsváron állította ki munkáit. Képi világának számottevő része a múlt feltartóztathatatlan eltűnéséhez kötődik. Legalább képi valójában igyekszik rögzíteni, megörökíteni mindazt, amihez érzelmileg kötődik, ami egy kiveszőben levő életforma sajátja, jellemezte munkásságát Németh Júlia. /(németh) [Németh Júlia]: Omló falak. Forró Ágnes képi világa. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

Kié a temesvári Magyar Színház? címmel szervezett vitafórumot a temesvári Szórvány Alapítvány és a helyi közszolgálati rádió magyar adása. A jól értesültek tudták: ezt a vitafórumot a helyi magyar sajtóban lefolytatott RMDSZ kontra Magyar Színház vita apropójára szervezték meg. A moderátor, dr. Sándor István leszögezte: a találkozó célja a színház gondjainak számbavétele és a megoldáskeresés. Szerinte a temesvári magyar társulatnál gond az állandó rendező hiánya, a közönség egyre inkább elmaradozik, keveset játszanak a magyar drámairodalom gyöngyszemeiből. Demeter András színházigazgató szerint viszont a színház része a román kultúrának is. A színház előadásai a román nyelvet értő közönséghez is szólnak, a fülhallgatós fordítás segítségével, tehát híd szerepét tölti be a magyar és a román kultúra között. A direktor elutasította, hogy egy kívülről ráerőszakolt testület beleszóljon a színház szakmai kérdéseibe. Balázsy Anna tanárnő és Albert Ferenc professzor kifogásolták: a repertoárból szinte teljesen hiányoznak a magyar színdarabok. Az RMDSZ-t és a színházat finanszírozó Megyei Tanácsot képviselő Bodó Barna elmondta: a tanácsi határozat tökéletesíthető. Végül szó esett a helyi RMDSZ és a színház rossz viszonyáról. Toró Tibor megyei RMDSZ-elnök kijelentette, szeretné, ha partnerség alakulna ki a két magyar intézmény között. /Kié a temesvári Magyar Színház? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), március 4-5./

Febr. 11-12-én én a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban találkoztak az 1968 után felszentelt katolikus papok. A szervező Nagy-György Attila főegyházmegyei ifjúsági lelkész meghívta Tamás József segédpüspököt, aki szintén tartott előadást. Jelen volt Kovács Gergely is, aki a Vatikánban, a Kultúra Pápai Tanácsának munkatársa. /Szénégető István B.: Káplánok (újra)találkozása egymással és Istennel. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 5./

A Máltai Segélyszolgálat Nagyváradon jótékonysági műsort szervezett, hogy támogassa a Paptamásiban működő bentlakást, ahol a környékbeli apróbb települések tanulói mellett árva gyermekek is laknak. Az állami támogatás megszűntével veszélybe került az intézmény léte. A terem zsúfolásig megtelt a műsor alatt, végül az előzetes felajánlások mellett mintegy hétmillió lejnyi adomány gyűlt össze. /Tüzes Bálint: Segítő máltaiak. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 5./

Márc. 4-én Gyergyóalfaluban bemutatták a farsangtemetési szokásokat. Megjelentek Kászonújfalu, Menaság, Csíkszentsimon, Csicsó, Alsósófalva, Gyergyóditró képviselői is. Este a gyergyószentmiklósi Fábián Ferenc Színjátszó Kör vendégszereplését követő farsangi bál zárta a farsangbúcsúztatót. /Bajna György: Hagyományőrzők seregszemléje Gyergyóalfaluban. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 6./

Romániába látogatott Jorge Sampaio portugál államfő, márc. 4-én találkozott Emil Constantinescu elnökkel. Románia arra számít, hogy 2007-ben az EU tagjává válhat, jelentette ki a román elnök. /Románia 2007-ben EU-taggá válhat? Jorge Sampaio portugál államfővel találkozott Emil Constantinescu. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

Márc. 3-4-én Kolozsváron az erdélyi műemlék- és műtárgyvédelemről tartottak konferenciát a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság és az RMDSZ rendezésében. Balogh Ferenc, a KLMT elnöke elmondta, hogy bár társaságuk megalakulásának tizedik évfordulóját is ünnepelhetnék, mégis inkább az égetően aktuális műemlékvédelmi kérdések megvitatását tartják célravezetőnek. Erdélyben nyolcezer műemlék vár megmentésre, a civil önszerveződésnek kell segítenie. Az előadások sokrétűek voltak, például Dukrét Géza: A Partiumi és Bánsági Emlékhely- és Műemlékbizottság munkája, Joikits Attila: A Báthory István Alapítvány műemlékvédelmi tevékenysége, Mihály Zita: A Csíki Műemlékvédő Egyesület célkitűzései, Venczel Árpád: Faoltárok restaurálása, Jakobovits Miklós: Római katolikus múzeum létrehozása Nagyváradon stb. /Ördög I. Béla: Műemlékvédők tanácskozása Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

Csősz Ferencre /Réty, 1930. - Disznajó, 1990/, székely népének napszámosára emlékeztek Disznajón. Csősz Ferenc 1975-ben költözött Disznajóra, nagyjából tíz év alatt alkotta meg élete művét, hiszen 1985-től haláláig rendőrségi zaklatások alatt élt. Tíz esztendő alatt hatalmas munkát fejtett ki. Feltérképezték, összegyűjtötték feleségével és a hozzájuk csatlakozó helybeliekkel a falu népköltészeti hagyományait, majd zenekart, aztán nagyobbat, később 150 tagú /!/ népi együttest hozott létre, amely országos hírre tett szert. Egyedülálló vállalkozása Kodály Háry Jánosának színrevitele, falusi változatra hangolva, a nagy zeneszerző születésének 100. évfordulóján. A bemutató 1982. február 28-án volt, és 26 előadást ért meg, míg szemet nem szúrt a hatóságnak a sok huszárruha meg a magyar ének. De voltak Csősz Ferencnek más "vállalkozásai" is: a Sorozó, a Fonó, a Jánosozás, a Halálra táncoltatott leány szokásidéző, - felújító tematikus műsorai. Zenekara rendszeresen fellépett a híres marosvécsi vásáron, míg onnan is ki nem tiltották őket. Csősz Ferencék szervezték meg elsőnek ebben a régióban az iskolások zenekari találkozóját öt falu száz kis muzsikusának részvételével. Csősz Ferenc kopjafáján Kós Károly mondata olvasható: "Jöhetnek utánam a fiatalok, folytathatják a munkát, járhatják az utat, melyet én is segítettem törni hittel, jóakarattal népünkért, magyarságunkért, fiainkért." /Bölöni Domokos: Csősz Ferencre emlékeztek Disznajón. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 6./

Kolozsváron megnyílt Chilf Mária és Szörtsey Gábor erdélyi származású, Magyarországra áttelepült és Antik Sándor kolozsvári művészek kiállítása. A művészek munkásságát Beke László, a budapesti Műcsarnok igazgatója méltatta. A kiállítás a támogatói között volt mindkét ország művelődési minisztériuma is. Chilf Mária használati tárgyakból, csövekből, létrából megvalósított installációi, Szörtsey Gábor síkba leképezett fekete-fehér szerszám- és gépvilága és Antik Sándor vonzó-taszító képi és gondolatvilága fogadta a látogatókat. A bemutatás igazolta, hogy Kolozsvár nyitott a legmodernebb művészi megnyilatkozások befogadására is. Antik Sándor a performance-ok, happeningek és installációk elismert hazai szaktekintélye. /Németh Júlia: Chilf Mária, Szörtsey Gábor és Antik Sándor kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

Márc. 3-án bemutatták Marosvásárhelyen Béres Andrásnak, a Tompa Miklós Társulat /Marosvásárhely/ vezetőjének Categoriile instrainarii (Az elidegenedés kategóriái) című Hegel ifjúkori írásainak interpretációját tartalmazó könyvét, mely a helybeli Mentor Kiadó köteteként látott napvilágot. A Színművészeti Egyetem tanára évtizedek óta foglalkozik Hegel életművével, bölcseleti világával, elméletrendszerével. Ungvári Zrínyi Imre kiemelte, hogy milyen fontos szerepet játszott és játszik ma is Béres foglalatosságaiban, tanári, elméleti törekvéseiben, beállítottságában a hegeli mű. /Könyvpremier a Stúdió Színházban. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 6./

Február 26-án a harmadik gazdanapot rendezték a Beszterce-Naszód megyei Cegőtelkén. Az első rendezvényt 1993-ban Faragó István református lelkész kezdeményezte. A gazdanap szervezői a cegőtelki és megyei szarvasmarha-tenyésztők szervezete, a helybeli gépkör és RMDSZ. A szarvasmarha-kiállításon 21 magyar és 3 román helybeli gazda állatait mutatták be. Ezután a hagyományos farsangi álarcos felvonulás következett. A rendezvény borversennyel folytatódott, fellépett a cegőtelki hagyományőrző népi együttes. Mind minden mezőségi rendezvényen, itt is jelen volt Kövesdi Kiss Ferenc, az EMKE országos szervezetének alelnöke, bátorítva minden olyan kezdeményezést, ami a hagyományok és a nemzeti identitás megőrzéséhez vezet. /Gazdanap Cegőtelkén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

Székelyudvarhelyen március 15-én leplezik le a Vasszékely-szobrot, a Márton Áron téren. A 260 cm magas bronzszobrot Szabó János szobrászművész tervezte. A szoborbizottság gyűjtést szervezett, a Nemzeti Kulturális Minisztériumtól mintegy 50 millió lejt kaptak, az udvarhelyi polgárok adományaiból 5 millió lej gyűlt össze, a hiányzó összeget a az önkormányzattól igényelték. Süket fülekre talált Szász Jenő polgármester azon kezdeményezése, hogy a tanácstagok ajánlják fel erre a célra egyhavi tiszteletdíjukat. A tanácsosok végül egységesen megszavazták a szobor felállításának további finanszírozását. /Szobrot avatnak Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 6./

Az anyaországban is sokan ismerik Fejér Kálmán zenetanárt és karvezetőt. Népdalgyűjtőként már letette névjegyét. Most Szolfézs példatár, népi dallamok zeneiskolák részére /Erdélyi Tankönyvtanács kiadása/ című munkájával jelentkezett, melyet a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége jelentetett meg, a magyar Oktatási Minisztérium támogatásával. /Fejér Kálmán dallamtára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

A Krónika Kiadóház Részvénytársaság márc. 2-án Kolozsváron közgyűlést tartott, amelyen a kiadó eddigi tevékenységét elemezte. A közgyűlés márc. 3-i hatállyal közös megegyezéssel szerződést bontott Stanik István felelős szerkesztővel, s a felelős szerkesztői teendők ellátásával ideiglenesen Werner Pétert, a kiadó vezérigazgatóját bízta meg. A kiadó cáfolja a Krónika anyagi nehézségeiről napvilágot látott híreszteléseket. /Közgyűlés, menesztéssel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

A budapesti Szabad Sajtó Alapítvány idén a Hargita Népe szerkesztőségének ítélte a Szabad Sajtó-díjat. Az ünnepélyes díjátadás a Szabad Sajtó Napján, március 15-én lesz Budapesten. /Szabad Sajtó-díj a Hargita Népének. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 6.)

Egy éve, február 20-án hunyt el az erdélyi képzőművészet jeles napszámosa, Plugor Sándor, barátoknak, művészetek kedvelőinek Pösö. A sepsiszentgyörgyi Képtárban márc. 4-én nyitják meg emlékkiállítását. /Plugor Sándor emlékkiállítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 3./ Márc. 4-én megnyílt Sepsiszentgyörgyön Plugor Sándor emlékkiállítása. A művésznek életében ilyen méretű kiállítása Sepsiszentgyörgyön sohasem volt: 154 grafika, olajfestmény, metszet sorakozik a falakon. A tárlatmegnyitó befejezéseként Mátrai László színművész Csíki László Vázlatrajz P. S haláláról, Váta Lóránd pedig Plugor Magor Az írnok panasza című versét szavalta el. /Váry O. Péter: Plugor Sándor-emlékkiállítás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./ Plugor Sándor /Kökös, 1940. márc. 4. Sepsiszentgyörgy, 1999. febr. 20./ Kolozsváron végzett, a Képzőművészeti Akadémián. Festményeiben és rajzaiban mindvégig a háromszéki ember örömét, bánatát jelenítette meg. Kiállított erdélyi városokban és Budapesten, Bukarestben, Arlingtonban, Dortmundban és máshol is. Karcokat készített Illyés Gyula, Ady Endre, József Attila, Szilágyi Domokos és Farkas Árpád versei ürügyén. /Miklóssy Mária: Háromszék művésze, Plugor Sándor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4./ Az emlékkiállításra elkészült a Plugor Sándor munkáit, a munkásságát elemző írásokat tartalmazó Egy rajzoló az írók között alcímet viselő album, szerkesztője Jánó Mihály és P. Miklóssy Mária festőművész, Plugor Sándor özvegye. /Szatmári László: Egy rajzoló az írók között. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 7./

Az RMDSZ belső vitái nem újkeletűek - állapította meg március 5-én a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság c. műsorában Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, az RMDSZ keresztény nemzeti platformjának vezetője. Az RMDSZ vezetőrétege önmagán és a hatalom biztosításán kívül mással nemigen foglalkozik, fejtette ki Katona Ádám. "Egy részük már a kommunizmus idején megbízható elvtárs volt." Annak idején "Domokos Géza gondoskodott ennek a rétegnek az RMDSZ vezető pozícióiba juttatásáról". A Markó Béla által vezetett csoportosulás öt éve a belső választást nem hajlandó napirendre tűzni. "Már régesrég nem bal- és jobboldalról van szó, hanem nemzet és nemzetietlen oldal szembeállásáról, éppen úgy, mint itt az anyaországban." /(Vasárnapi Újság): Tragikus megosztottság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./

Márc. 2-án tartotta választmányi ülését az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya. Arról döntöttek, hogy idei közgyűlésüket a május 11-13-a között Székelyudvarhelyen sorra kerülő X. tudományos ülésszak keretén belül tartják meg. A választmány elfogadta a Pápai Páriz Ferenc Alapítvány alapszabályát. Az alapítvány a jövőben díjat és emlékérmet adományoz kiváló kutatási eredményt elérő, illetve jelentős tanulmányt, felmérést, orvosi szakkönyvet alkotó orvosoknak, gyógyszerészeknek. Beszámoló hangzott el az EME Orvostudományi Értesítő 72. kötete szerkesztéséről. A kötet a tavalyi, gyergyószentmiklósi tudományos ülésszak közleményeit tartalmazza. /(Dr. Ábrám Zoltán, az EME Orvostudományi Szakosztály jegyzője): Választmányi ülés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Országos Vezetősége kezdeményezésére a román Művelődési Minisztériummal közösen "A 2000. esztendő művelődési eseményeinek szervezési és finanszírozási kérdései" címmel Szatmárnémetiben szakmai megbeszélést tartottak márc. 4-én a megyei művelődési felügyelőségek magyar nemzetiségű tanácsosai, a megyei RMDSZ-szervezetek művelődési alelnökei, valamint a minisztérium nemzetiségi főosztályának tanácsosai között. A Kelemen Hunor művelődési államtitkár és Kötő József EMKE-elnök vezette tanácskozás hasznosnak bizonyult. Az Európai Unió támogatásainak megszerzése alapos felkészülést, tájékozódást igényel. Célszerűnek mutatkozik a jövőben régiókkénti találkozók megtartása is. /Muzsnay Árpád: Országos közművelődési tanácskozás Szatmárnémetiben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 7./

1994-ben alakult meg Kőrösfőn a Rákóczi Balladacsoport, énekelni szerető tehetséges fiatalokból. 1997-ben tánccsoporttá bővült a csoport. Péntek László kőrösfői RMDSZ-elnök, a kis csapat vezetője elmondta, hogy önkormányzati segítséggel több alkalommal sikerült magyarországi meghívásoknak eleget tenniük, illetve Kalotaszeg különböző településein fellépniük. Idén meghívták őket Budapestre, Pilvax kávéházba, ahol majd Göncz Árpád köztársasági elnök átnyújtja az idei Vasvári Pál-díjat egy magyarországi sajtókiadványnak. /Ezt a díjat az elmúlt három évben a Népszabadság kapta meg./ Másnap, március 15-én a dalosok Tiszavasváriban Vasvári Pál egészalakos bronzszobrának leleplezésén vesznek részt. Május közepén háromnapos nemzetközi néptánctalálkozó következik szintén Tiszavasváriban, ezt követően augusztusban háromnapos turné Sásdon és környékén, majd a budapesti Székely Ház meghívására egyhetes turné a magyar főváros környékén. /K. E.: Csendben virágzik a Rákóczi Balladacsoport. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./

Kolozsváron, márc. 4-én, Mátyás király szülőházában tartották a VIII. Mátyás-napok ünnepi zárórendezvényét. A Mi végre vagyunk a világon című kerekasztal-beszélgetésen Demény Péter moderátor megkérdezte, hogy a megjelentek között van-e reneszánszkutató. Kiderült, hogy hivatalos keretek között sem Magyarországon, sem Romániában nincs ilyen képzés. Kisvárdán viszont már az alapképzésbe sikerült bevonni a reneszánsz kort, kamarazene osztályok létesültek. László Bakk Anikó elmondta, hogy a kolozsvári Corvin Klubban a reneszánsz emberben tudatosodott homo ludens minőséget próbálják újraéleszteni és tovább éltetni. Ha egyszer valakinek szenvedélyévé vált a régizene, akkor megtalálja a módját, hogy a gyermekeknek, fiataloknak "egyfajta kulcsot" nyújtson egy más kor, egy más világ felé. Szőcs István a Hunyadiak családtörténete címen tartott előadást. A Musica Historica (Budapest) régizene együttes műsora a középkor, reneszánsz, barokk és verbunkos kor bordalaiból nyújtott ízelítőt. Az ünnepi napokat a hagyományos táncház zárta. /Kulcsár Gabriella: VIII. Mátyás-napok. Ünnepi zárórendezvények. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./

Az elmúlt napokban lekerült az ideiglenes védőfólia Aradon a minorita templom belső udvarán lévő Szabadság-szobor mellékalakjairól. A budapesti restaurátorok megvizsgálták a szoborcsoportot, hogy felmérjék a károsodást, terveik alapján azután szakember megkezdhetik a helyreállítást. Március 15-i megemlékezések alkalmából koszorúzás lesz a szobornál. - Aradi szakemberek azon fáradoztak, hogy talpra állítsák a várból való kiszállítást követően lefektetett szoboralakzatokat. /Március 15. tiszteletére talpra állítják a Szabadság-szobrot. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 7./

Torján Coroi Artúr történelem szakos tanár kezdeményezésére alakult meg 1990. január 17-én az Apor Péter Közművelődési Egyesület. Miután Coroi Artúr tanár, az egyesület elnöke hét évvel ezelőtt Magyarországra költözött, az egyesület tevékenysége gyakorlatilag megszűnt, az iratokat Bokor Béla alpolgármester őrizte meg. Kezdeményezésére márc. 4-én új vezetőséget választottak - elnök Bokor Béla, alelnök Apor Csaba, titkár Páll László. Aki tagja óhajt lenni az Apor Péter Közművelődési Egyesületnek, Bokor Bélánál, az egyesület új elnökénél jelentkezhet. /(Dévai): Feléledt a közművelődési egyesület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 7./

Kaplonyban a Csiszár Erika által vezetett helyi színjátszó csoport vidám farsangi műsort mutatott be. /Farsangi előadás Kaplonyban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 7./

Szatmár megyében a művelődési otthonok közül tavaly Börvely Petőfi Sándorról elnevezett intézménye volt a legaktívabb. Bántó Zoltán, az intézmény igazgatója felvázolta tevékenységüket. Februárban kezdett próbálni a tánc- és színjátszó csoport. Tagjai hetente kétszer találkoznak, próbálnak. Március 15-én minden évben adnak műsort. Tavaly június-júliusban Adorjánban, Darán, Pusztadarócon vendégszerepeltek. Augusztusban a Nagykárolyi Napok, szeptemberben a Pálfalvi Napok keretében léptek színpadra. Ugyancsak szeptemberben Magyarországon is bemutatkoztak. Decemberben Börvelyben karácsonyi műsorral léptek fel. Idén is aktívak, jelenleg természetesen március 15-ére készülnek, aztán Börvely napja következik. /Boros Ernő: Művelődési élet Börvelyben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 7./

A Székelykő alatti Torockó népe a farsangtemetés szokásában éli meg a tél-tavasz időszakváltást. A farsangi menetet a fehér gatyában, piros lajbiban a betyárnak öltözött legények nyitják, akik ostoraikkal csattogtatva kergetik el a még mindig rakoncátlankodó telet. A menetben különböző jelmezbe öltözött fiatalok haladtak, egyesek a színes torockói viseletben. Ezután jött a pap és a kántor, és őt követték a vőlegénynek és menyasszonynak öltözött katonaviselt fiatalok. - Torockón már van egy hívő nélküli ortodox kolostor, a polgármester újabb ortodox kolostor építésének tervét szóbahozta. Torockó lélekszáma rohamosan csökken. /Reisinger László: Farsangtemetés Torockón. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./