Az amerikai külügyminisztérium által az emberi jogok helyzetéről közzétett átfogó jelentés Romániára nézve nem tartalmaz súlyos kritikákat. Románia emberi jogi "bizonyítványában" a kisebbségek helyzetével foglalkozó fejezet kitért arra, hogy az 1996-os magyar-román alapszerződés előírásainak legnagyobb részét teljesítették. 1999-ben hatályba lépett a magyar nyelvű oktatásról szóló kormányrendelet, amely - Románia történelme és földrajza középiskolai oktatásának kivételével - általános és középiskolai szinten lehetővé teszi az államilag támogatott anyanyelvű oktatást. A hazai vallásszabadsággal foglalkozó részben olvasható, hogy miközben a román ortodox egyház domináns szerepet tölt be, 1999 folyamán csak kevés előrehaladás mutatkozott a korábban erős diszkriminációnak kitett görög katolikus egyház javainak visszaadása terén. /Amerikai jelentés az emberi jogokról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

Febr. 26-án ENSZ-szakértők érkeztek Nagybányára, hogy a helyszínen állapítsák meg, mi okozhatta az Aurul bányatársaság derítőjének gátszakadását. A szakértők felmérik a szennyezés okozta károkat és javaslatokat dolgoznak ki a ciánnal szennyezett területek rehabilitálására. A nemzetközi szakértői csoportot Frits Schlingemann, az ENSZ európai környezetvédelmi programirodájának (UNEP) igazgatója vezeti. Schlingemann elmondta, hogy a csoportot a román, a magyar és a jugoszláv kormány kérésére állították fel. A bécsi Der Standard febr. 24-i számában újabb nagybányai ciánszennyezésről közölt cikket. A településen hét kút mérgezett, és egy lefolyócsatornában is találtak ciánt - ez utal további szivárgásra. A nagybányai illetékesek cáfolták az osztrák lap állítását.- Pepó Pál magyar környezetvédelmi miniszter és Anton Vlad február 10-én Nagybányán állapodott meg arról, hogy egy jogi és egy környezetvédelmi közös szakértői bizottság vizsgálja majd a súlyos környezetszennyezéssel kapcsolatos kérdéseket. /ENSZ-szakértők Nagybányán - újabb szennyezés, ezúttal a Krasznán. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

Febr. 27-én Kolozsváron sajtótájékoztatót tartott az Illyés Közalapítvány idei tevékenységéről Veress László, a kuratórium budapesti igazgatója, Tibád Zoltán, az erdélyi alkuratórium titkára és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Tibád Zoltán elmondotta: a hétvégén maratoni üléssorozat keretében megalakult az a hét szaktestület, amely a romániai alkuratórium munkáját segíti. Az oktatási, művelődési, önkormányzati, ifjúsági, a tudományos-gazdasági, az egyházi és szociális valamint a sajtó szaktestület új összetételű. Veress László részletesen beszámolt a változásokról. Az eddigi 9 tagú szaktestületeket 13 tagra bővítették olyan meggondolásból, hogy a különböző régiókban minél szélesebb körben vehessenek részt a döntéshozásban érdekeltek. Mostantól a szaktestületek zömében egy-egy, Csángóvidékről származó tag is van, ami a magyar kormány ilyen irányú fokozottabb érdeklődését is jelzi. - A közalapítvány munkáját az eddiginél átláthatóbbá szeretnék tenni, ezért is hozták létre a számítógépekkel felszerelt korszerű kolozsvári irodát. Ezentúl valamennyi pályázatot ide kell eljuttatni. Az ügyintézés idejét is jelentősen csökkenteni akarják: a támogatás megítélését követő 15-20 napon belül nem csak a válasz, hanem a pénz is meg fog érkezni a sikerrel pályázó számlájára. A pályázati kiírások a jövő hét végére várhatók, a kitöltött űrlapokat március 31-ig fogadják el. Az Erdélynek szánt 215 millió forintról az Illyés Közalapítvány kuratóriuma dönt, viszont ebbe a Szövetségi Egyeztető Tanács égisze alatt javasolt szaktestületi tagoknak beleszólásuk van. /Megújul az Illyés Közalapítvány. Hatékonyabban dolgozik a romániai alkuratórium is. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

Székelyudvarhelyet és Tasnádot követően Tordaszentlászló az első kisebb község Erdélyben, ahol teleház nyílt. Kompromisszumos megoldásként a teleház a tordaszentlászlói kultúrotthonban, a hatvanas évek óta létező és egyre bővülő falumúzeum helyén működik, így az értékes gyűjtemény a jövőben a művelődési otthonban kapna helyet. A Soros Alapítvány tízezer dolláros támogatásából egy pentiumot, lézernyomtatót, telefaxot, telefont, fénymásolót sikerült beszerezni, internet-kapcsolatot létrehozni. A helybeliek emellett angol nyelvtanfolyamon és számítógép-kezelői tanfolyamon vehetnek részt, tájékoztatott Boldizsár Zeyk Zoltán, a Thamó Gyula Művelődési Egyesület elnöke. /Kerekes Edit: A harmadik évezred fonója. Teleházat avattak Tordaszentlászlón. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

A határ menti együttműködés keretében a nagyváradi Polgármesteri Hivatal is elnyert egy Phare CBC programot a környezetvédelem időszerű feladatai témakörben: a környezetvédelem aktuális feladatai az Európai Unióhoz való csatlakozás tükrében elnevezésű konferencia megtartására benyújtott pályázatukról van szó. A konferencia főszervezője Békéscsaba Önkormányzata. Ők lesznek a konferencia házigazdái is, május elején. A tanácskozás célja a határ menti régiók - elsősorban Bihar, Arad, Temes, Békés, Csongrád és Hajdú-Bihar megye - környezeti állapotának felmérése, a két ország eltérő jogi és közigazgatási szabályozásának megismerése, a bizalom, az együttműködés erősítése. Román részről Arad és Nagyvárad Polgármesteri Hivatala mellett a két város környezetvédelmi hivatalai is elküldik képviselőiket a találkozóra. /Péter I. Zoltán: Békéscsaba, Nagyvárad. Phare CBC pályázatot nyertek. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 28./

Nagyváradon találkoztak az erdélyi magyar bábszínházak képviselői és a jelen lévő három kolozsvári, két nagyváradi, egy sepsiszentgyörgyi és egy szatmárnémeti bábszínház képviselői megalakították az Erdélyi Magyar Bábos Céhet. A céh Nagyváradon bejegyzett jogi személyként a bábosok érdekvédelmi szerve lesz. Célja a bábszínészek képzésének megszervezése, jelenleg ugyanis semmiféle képzés nem létezik. Tervezik a határon túli magyar bábszínházak egységbe tömörítését is. /Benke Péter: Nagyváradon megalakult az Erdélyi Bábos Magyar Céh. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./

Febr. 25-én ünneplik a bánsági írók korelnökük, Anavi Ádám költő 91. születésnapját. A Temesváron megjelenő Orizont irodalmi folyóirat szerkesztőségében tartandó ünnepségre írótársai mellett meghívták az örökifjú közéleti személyiség tisztelőit is. Anavi Ádám munkásságát Pongrácz P. Mária méltatja. /A bánsági írók doyenje. = Nyugati Jelen (Arad-Temesvár), febr. 24./ Zsúfolásig megtelt az Orizont folyóirat szerkesztőségének nagyterme, amikor a 91 éves Anavi Ádámot ünnepelték. Versei magyarul és Demeter András István tolmácsolásában románul hangzottak el. A pályatársak nevében Pongrácz P. Mária, Serban Foarta, Mandics György és Andreea Babeti köszöntötték a költőt, írót, műfordítót. Dr. Neumann Ernő főrabbi Anavi Ádámot a bánsági szellem élő megtestesítőjének nevezte. Anavi zsidónak született, a magyar kultúra gyarapítója, lefordított művei, valamint saját műfordításai révén kapocs a különböző nemzetiségek szellemi öröksége között, egész munkásságával a humanista eszmék terjesztését szolgálja. /Költőt ünnepelt Temesvár tollforgató társadalma. . = Nyugati Jelen (Arad-Temesvár), febr. 29./

Február 29-én Kerekes Károly Maros megyei képviselő politikai nyilatkozatban ítélte el a Vatra Romaneasca marosvásárhelyi évfordulós ünnepségén elhangzott sovén-nacionalista, magyarellenes megnyilvánulásokat, amelyek semmiben sem különböznek a tíz évvel ezelőtti márciusi eseményekhez vezető magyarellenes uszítástól. Hangsúlyozta, hogy ezekkel az ország euroatlanti integrációját gátoló, nemzeti gyűlöletet szító megnyilvánulásokkal szemben a romániai politikai elit nem maradhat közömbös. /Kerekes Károly politikai nyilatkozata a Képviselőházban. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 29. - 1669. sz./ Előzmény:A legnagyobb ellenzéki párt, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (PDSR) bízik abban, hogy szoros együttműködés alakul ki a párt és a Vatra Romaneasca nevű szervezet között - állt abban az üzenetben, amellyel Ion Iliescu volt államfő, a PDSR elnöke üdvözölte a szélsőségesen nacionalista szervezet alapításának 10. évfordulóját. A magyarellenes Vatra Romaneasca febr. 26-án ünnepelte Marosvásárhelyen alapításának 10. évfordulóját. Az ünnepség díszvendége és vezérszónoka Corneliu Vadim Tudor, a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke volt. A magyarok már ezer éve ciánnal mérgezik a románok lelkét és ezért vajon ki fizet kártérítést - ez volt Tudor beszédének egyik központi gondolata. A PRM elnöke a mintegy 3 ezer fős tomboló hallgatóság előtt kijelentette, hogy amennyiben hamarosan ő lesz Románia elnöke, néhány óra alatt rendet teremt a románok hazájában: elkobozzák a törvénytelenül szerzett vagyonokat, feloszlatják az RMDSZ-t és bevezetik "a törvényesség diktatúráját". /C. V. Tudor a Vatra 10. évfordulóján. A magyarok ezer éve ciánnal mérgezik a románok lelkét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 29./

A határon túli ösztöndíjakról szóló hallgatói fórumot rendeztek nemrég Debrecenben az itt tanuló külföldi (magyar állampolgársággal nem rendelkező) diákok számára. A magyar állam azért támogatja ösztöndíjjal az 1998 szeptembere előtt felvételizett külföldi hallgatókat - mint ismeretes, a jelenlegi első-, illetve másodévesek már nem kapnak ösztöndíjat, sőt költségtérítést is fizetniük kell - , hogy ezzel segítséget nyújtson a határon túli magyarság leendő értelmiségi rétegének a képzéséhez. A magyar állam azért költ a határon túli magyar diákokra, hogy azok tanulmányaik befejezése után, térjenek vissza szülőhazájukba és tudásukat ott kamatoztassák. Azonban a szomszédos országokból érkező magyar diákok több mint 90 százaléka a diploma megszerzése után nem tér vissza szülőföldjére, Magyarországon marad. - Emiatt a külföldi magyar diákok számára Debrecenben és más magyarországi egyetemi központokban külön szakkollégiumokat hoznak létre. Az ebbe a kollégiumba beköltöző diákok ösztöndíját 4 vagy 6 ezer forinttal megemelik. A mostani hallgatói fórumon ismertették a most beinduló Debreceni Márton Áron Szakkollégium Tanulmányi és Vizsgaszabályzatát. Ezek szerint határon túli magyar hallgatók számára a szakkollégiumi jogviszony kötelező. A szakkollégiumban a hallgatók az egyetemi tanulmányaikat kiegészítő térítésmentes képzésben részesülnek, a következő tantárgyakból: angol nyelv, Közép-Európa tanulmányok, informatika, karrierfejlesztés. A szakkollégiumba csak az kerülhet be (ösztöndíjat a harmad-, negyed-, ötödévesek közül is csak az kaphat!), aki írásban kötelezettséget vállal arra, hogy Magyarországon nem kér letelepedési engedélyt, hanem egyetemi tanulmányai befejezése után tudását kamatoztatandó visszatér abba az országba, ahonnan érkezett. /Magyarországon tanulók. Szakkollégium, ösztöndíj csak annak, aki nem kér letelepedési engedélyt! = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 29./

Székely Árpád, a Református Kollégium /Kolozsvár/ igazgatója arról tájékoztatta a Szabadságot, hogy febr. 24-én az autóbuszon iskolájuk két diákját megverték. Két román lány rájuk szólt, hogy ne beszéljetek magyarul, majd ütötték, rúgták a két magyar lányt, majd megfenyegették az egyiket, ha még egyszer meglátják a környéken, megölik. Egy másik magyar lányt két román lány lefogott és összeverték, eltörték az állkapcsát. A két lány szülei kihívták a rendőrséget, majd rendőrségi feljelentést tettek. A rendőrség az üggyel kapcsolatban a szerkesztőség többszöri érdeklődése sem adott felvilágosítást. /Tamás Kinga: Magyarul beszélő diákokat vertek meg a buszon. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 29./

A Csíkszeredai Polgár Társ Alapítvány február 16-án találkozót hívott össze Gyergyószentmiklóson, a városi tanácsteremben, abból az alkalomból, hogy itt is beindítja Párbeszéd a polgárokért programját. Potoczky László, az alapítvány igazgatója ismertette a Polgár Társ Alapítványt, amely a The German Marshall Fund of Us, Usaid és a Charles Stewart Mott amerikai alapítványok támogatásával öt éve indította be a Párbeszéd programot Csíkszeredában, Focsani-ban és Szebenben, és célja a polgárok bevonása a demokratikus döntéshozatali mechanizmusba. Másik programja a Partnerség a környezetért, amely Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában már régebben működik, és 1999 novemberétől Romániában is beindult. E program célja az ökológiai mozgalom erősítése egy fenntartható társadalom kialakítása érdekében, és az ország 21 megyéjében, összesen 30 000 dollár értékben finanszíroz környezetvédelmi programokat. Gyergyószentmiklóson meg akarják indítani a tömbházlakók egyesületeinek megalakítását. /Párbeszéd Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./

A csíkszeredai Hargita Együttes új bemutatóra készül: Múltunk, jelenünk, jövőnk című előadása a magyarlakta tájegységek zene- és táncvilágába nyújt betekintést. Az előadásának bemutatója március 7-én lesz Csíkszeredában. /Bemutatóra készül a Hargita Állami Székely Népi Együttes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./

Megtartotta idei első bemutatóját a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház. Műsorra tűzték Noel Coward Vidám kísértet című darabját. A meghívott rendező, Lohinszky Lóránd, érdemes művész elmondta, hogy Merő Béla művészeti vezető meghívására utazott januárban Udvarhelyre. A darabot ő választotta, a szereplőket szintén. /Vidám kísértet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./

Febr. 26-án rendezték meg hetedik alkalommal az aradi székelyek találkozóját. Matekovits Mária Arad megyei EMKE-elnök köszöntötte a megjelenteket. A résztvevők rendelkezésére állt az I. Székely találkozón elindított emlékkönyv, amely egyszerre szolgált mementóul és a friss élmények rögzítésére. A VII. Székely találkozó most is sugározta az itt megtelepedett székelyek ragaszkodását hagyományaikhoz. /VII. Székely Találkozó. = Nyugati Jelen (Arad-Temesvár), febr. 29./

László Anikó a csernakeresztúri hagyományőrzők kapcsán a bukovinai székelyekre emlékezett. Nagyapja, László János kézirata /A Bukovinában élő (élt) magyarság és kirajzásának története 1762-1914-ig, az első világháború kitöréséig. Írta László János, dévai telepesgazda 1935-ben/ sok emléket összegyűjtött családjuk, rokonságuk múltjából, az 1764-es madéfalvi székelyirtástól kezdve a Moldvában létrehozott településeken /Istensegíts, Fogadjisten, Hadikfalva, Andrásfalva, Józseffalva/ át a kirajzásig. /László Anikó könyvtáros: Családi (közösségi) krónika? = Nyugati Jelen (Arad-Temesvár), febr. 29./

Székelykeresztúron a Molnár István Múzeum a helyi közösség példás összefogásának eredményeként jött létre, még 1946-ban. Egyik alapvető feladata ma is az egykori Keresztúrszék régészeti emlékeinek megmentése és közkinccsé tétele. Idén nyílik majd meg a várostörténeti kiállítás. A városról 1997-ben megjelent egy összefoglaló munka Középkori mezőváros a Székelyföldön címmel, dr. Benkő Elek-Demeter István - Székely Attila közös munkájaként. A három szerző közül ma már csak Székely Attila dolgozik a múzeumnál, aki 1997-től a Kokán kertben végzett ásatásokat, s egy XV. századi kúria alapjait tárta fel, a leletanyag gazdagsága és változatossága minden várakozást felülmúlt. A restaurálási munkálatokkal párhuzamosan folyik a tudományos feldolgozás. A múzeum alapításának 50. évfordulója a szabadtéri részleg gyarapodását eredményezte. - Rendszeressé válnak a múzeumi órák, közel két évtizede indult a kamarakoncert-sorozat, gyakoriak az irodalmi találkozók, emiatt a múzeum a kisváros közművelődési központja lett. Fülöp Lajos 23 éve a múzeum igazgatója. /Veres Ferenc: Mit ér a múzeum egy kisváros életében? = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 29./

Kocsis Rudolf /Arad/ szobrászművész Kisjenőben született, Iasiban végezte a Képzőművészeti Akadémiát, jelenleg Temesvárott az egyetem képzőművészeti karán tanít. Több egyéni kiállítása volt hazai városokban, továbbá Magyarországon és Németországban. Számos nemzetközi kiállításon is láthatták munkáit, Tokiótól Clevelandig. Szobrai megtalálhatók belga, finn, olasz, svájci stb. magángyűjteményekben. Tavaly decemberben a Romániai Képzőművészek Szövetsége neki ítélte az évi szobrászati díjat. Néhány éve Aradon kiállította formabontó munkáit: két ósdi esernyőt, illetve egy pár bakancsot. Munkáiban a népi motívum meghatározó szerepet játszott és játszik manapság is. A szobrászatban ma a posztmodern kort éljük, amikor már mindent kipróbáltak, jegyezte meg a művész. /Puskel Péter: Országos szobrászati díjat kapott Kocsis Rudolf. = Nyugati Jelen (Arad-Temesvár), febr. 29./

Febr. 26-án ünnepelte megalakulásának tizedik évfordulóját Csíkszereda helyi cserkész egyesülete. Az ünnepségnek több mint százharminc cserkész résztvevője volt. Meghívottként részt vett Hajdú Gábor szenátor is, aki 1990-1992 között a bíróságon védte a Romániai Magyar Cserkész Szövetség jogszerűségét. Két év alatt négy alkalommal volt tárgyalás, hiszen a hatóságok nem akarták elismerni a szövetség létjogosultságát. Többen félkatonai szervezetnek minősítették a cserkész-szövetséget. /Tíz éve alakult újra a csíkszeredai Cserkész Egyesület. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./

Pécska Battonyával fenntartott testvértelepülési kapcsolata lehetővé tette, hogy február 27-én a Pécskai 2-es számú Iskolából összesen 40 tagú dal-, néptánc- és dramatikus játékot bemutató csoport szerepelhessen a battonyai zsűri és a népes közönség előtt. A pécskai Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület öt versmondója is fellépett. /Nagy István: Pécskaiak sikere Battonyán. = Nyugati Jelen (Arad-Temesvár), febr. 29./

Szilágyi Ferenc, a szilágysámsoni nótafa, fafaragó és bortermelő 75 éves. Sokan ismerik, mert alig van jelentősebb népdaléneklési verseny a Kárpát-medencében, amelyen ne vett volna részt. Szerepelt a román televízió magyar adásában, a Duna TV-ben, az MTV-ben, a budapesti, bukaresti, kolozsvári és a marosvásárhelyi rádióban. Szinte mindenütt világának, a Szilágyságnak és a Tövishátnak népdalait énekelte. Szilágyi Ferenc fájlalja, hogy Szilágysámsonban megszűnt a nagy múltú dalárda, eltűnt a dalárda egész kotta- és irattára is. /Sike Lajos: Menjenek e sorok Szilágysámsonba, de ne csak Szilágyi Ferihez! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./

A kormány febr. 28-i rendkívüli ülésén elfogadta az idei évre szóló költségvetési törvény tervezetét, amely a jövő héten kerül a parlament elé. A tervezetben 1,3 százalékos növekedés és 27 százalékos infláció szerepel, a költségvetési hiány pedig nem haladja meg a GDP 3 százalékát. Isarescu sajtóértekezletén közölte, a tavalyi költségvetéshez képest idén jelentősen nőttek a tanügyre és mezőgazdaságra szánt összegek. Több pénzt fordítanak környezetvédelemre és területrendezésre. A legtöbb pénzt a tanügyre és a katonai kiadásokra fordítják. Ez utóbbi a belügy és védelmi minisztérium kötelékeibe tartozó egységeket jelenti. /A kormány elfogadta a költségvetési tervezetet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 1./

A Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja febr. 29-i sajtóértekezletén bejelentették, hogy Ion Iliescu levélben tájékoztatta Emil Constantinescu államfőt a tudomására jutott tervről, melyet az elnök hivatala dolgozott ki az ő fizikai megsemmisítésére, s egyben magyarázatot kért az elnöktől. - Az államfői hivatal közleményben tudatta, hogy Emil Constantinescu államfőt megdöbbentette Ion Iliescu levele. A vádak olyan súlyosak, hogy Ion Iliescunak azonnal Románia Legfelső Ügyészségéhez kell fordulnia. /Iliescu merénylettől tart. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 1./

A National bukaresti napilap febr. 16-i száma közölte Virgil Magureanu, a Román Nemzeti Párt elnöke cikkét magyar papok és magyarországi cinkosaik próbálkozásairól, hogy Erdélyt elveszejtsék. Az oldalt Tőkés László fényképe uralta. Ugyancsak február 16-án a Curierul National is közölte Tőkés László portréját, mellette bőven idézte Bodor Pálnak a budapesti 168 Óra című hetilapban megjelent cikkét: a püspökség Partiumi Közlöny című, saját lapjának egyik számában nyolcszor szerepel Tőkés László, lehetne szerényebb és bölcsebb, továbbá sejtelmes utalás történik holmi pesti származású alapítványi forintmilliókra is. - A Tőkés László elleni, máig tartó támadások sorát C. V. Tudor indította el tíz évvel ezelőtt Romania Mare című újsütetű extremista hetilapjának 1990/7-es számában: már akkor azzal vádolta a püspököt, hogy az ország megcsonkítására tör. Virgil Magureanu most a Nationalban Tőkés László "hazaárulását" az egész romániai magyar klérus úgymond irredenta propagandájában próbálta beágyazni. Magureanu vádaskodását hirdette már tíz évvel ezelőtt, 1990-ben az akkor indult Romania Mare hetilap minden száma. Eugen Florescu, a Ceausecu-féle propagandagépezet egykori sajtófőnökének Demokratia című, rövid életű hetilapjának 1990. szeptember 3-i számában Radu Theodoru tartalékos ezredes Riadókészültség című cikkében ez állt: "A hungarizmus offenzívája olyan méreteket öltött, hogy türelmünk végére jutottunk. A készülő genocídium közömbösen hagyja a kormányt, nem talál megoldást a magyar revizionizmusra és Erdély létkérdéseire. A magyarság fegyverkezik Erdélyben, a magyar hadsereg rohamosztagokat készít föl külföldön" stb. Virgil Magureanu ezek szerint még akkor sem mondott újat, amikor pártjának 1999. júliusi konferenciája alkalmából azt nyilatkozta Kolozsváron, hogy "a 90-es évek elején létezett egy forgatókönyv, amelynek alapján a román államot meg kellett volna csonkítani". A most február 16-án közzétett Magureanu-féle Erdély-védő manifesztum összes vádpontjai fellelhetők az általa hat éven át vezetett Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ parlamenti jelentéseiben. - Magureanu azt állította a Nationalban, hogy a magyar cserkészeket románellenes szellemben nevelik, arra biztatva őket, állítsák vissza Szent István Nagy-Magyarországát, e célból papok katonai jellegű kiképzésben is részesítik őket. - Magureanu leleplezőnek szánt adata szerint Tőkés László püspök fennhatósága alatt Nagyváradon nyomda működik, itt készül a Partiumi Közlöny - ez utóbbit a budapesti 168 Óra is támadta, a közlöny Bodor Pál szerint Tőkés László szerénytelenségének megnyilvánulása. Barabás István megjegyezte: "tetszik bizonyos pesti és bukaresti köröknek vagy nem tetszik, tény: a nagyváradi püspökségi közlöny jó szolgálatokat is tesz kiadójának. 1998. június 22-én az Adevarulban Dobrin Suciu, az Iliescu-rendszer budapesti tudósítója cikket közölt a következő szenzációs címmel: Tőkés-Orbán titkos egyezség: a püspök a Romániával való kapcsolatok megmérgezésére kérte a magyar miniszterelnököt. Tőkés László másnap már nyilatkozott a súlyos vád ellen, ezt azonban az Adevarul nem közölte, hanem a Partiumi Közlönyben látott napvilágot, hogy pontról pontra cáfolja Dorin Suciu rendelésre írott koholmányát." Tőkés Lászlót támadni hazafias virtusnak számít: Iosif Veverca exmilicista főtiszt 1998. február 13-án azt nyilatkozta a román sajtónak, szívesen emlékszik vissza arra, hogy 1989. decemberében megütötte Tőkés Lászlót. /Barabás István: A választási hisztéria nyitánya. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere, az RMDSZ megyei elnöke a vele készített interjúban arra a kérdésre, hogy tudná az RMDSZ megakadályozni az erdélyi magyar fiatalok kitelepedésének felgyorsulását, kifejtette, hogy az RMDSZ semmit sem tud tenni. Románia gyors gazdasági fellendülése segítene. Szerinte a vegyes házasságok csökkentésében nagy szerepe volna az egyháznak, de nagyon sok helyen az egyház általában semmit sem tesz ennek érdekében. A megmaradást segíti, ha a fiatalok magyar tagozaton tanulnak és például olyan magyar szellemiségben, mint Szatmárnémetiben. Ilyés hozzátette: Magyarországon a népesedés egyre inkább csökkenő tendenciát mutat, és ideálisabb, hogy magyar bevándorlókkal töltődjön fel az ország, és ne kínaiakkal. /Nagy Ágnes: Nagy szerepe volna az egyháznak, de... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

"A Matyi-napok rendezvénysorozat alkalmából febr. 24-26-a között Nagyváradon találkoztak az erdélyi magyar bábtársulatok képviselői. A megbeszélésen jelen voltak: Nagy Kopeczky Kálmán - Tamási Áron Színház /Sepsiszentgyörgy/, bábtagozat; Szőke Kavinszki András - Arcadia Gyermek- és Ifjúsági Színház , Ludas Matyi Társulat /Nagyvárad/, György László - Puck Bábszínház, magyar tagozat /Kolozsvár/, Szilágyi Regina - Brighella Bábszínház /Szatmárnémeti/, Bereczky Gyula - 1001 Mese Bábszínház /Dés/, Meleg Attila - Matyi Műhely Magánbábszínház /Nagyvárad/, Vincze László - Keljfeljancsi Komédiás Kompánia /Kolozsvár/. További két meghívott /a marosvásárhelyi Ariel Gyermek- és Ifjúsági Színház magyar tagozata, valamint a kolozsvári Sétáló Bábszínház/ nem képviseltette magát a találkozón. A jelen levő társulatok képviselői bejelentették az Erdélyi Magyar Bábos Céhnek, a magyar bábosok érdekképviseleti és szakmai szövetségének a megalapítását. A céh megválasztotta a szövetség vezetőségét, melynek tagjai: Meleg Attila elnök, Nagy Kopeczky Kálmán és Vincze László alelnökök. /Megalakult az Erdélyi Magyar Báboscéh. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./"

Kétszeri sikertelen próbálkozás után a sepsiszentgyörgyi tanács harmadszorra úgy döntött, hogy a megyei közgyűlés elé terjeszti az utcanévadásra vonatkozó javaslatát: Sepsiszentgyörgyön legyen Petőfi és Gyertyánffy Ferenc utca. Előzőleg ugyanis a prefektus megtámadta a városi tanács erre vonatkozó határozatát. Első fokon pert nyert a megyei közigazgatási bíróságon, de a városi önkormányzat a brassói táblabíróságon megfellebbezte az ítéletet, és végérvényesen meg is nyerte a pert. /(Szekeres): Újra a Petőfi utca. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 1./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa határozatban rögzítette, hogy a választások előtt fontosnak tartja a Református Egyház és az RMDSZ viszonyának rendezését. Ezért párbeszédet kezdeményez, és egyeztetésre törekszik az RMDSZ-szel. A megbeszéléseknek ki kell térniük az egyház elvárásaira, a belső választások kérdésére, a magyar nyelvű felsőoktatás ügyére is. /Elek György: Az egyházak szerepe a helyhatósági választások előkészítésében. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 1./

"Február 24-28-a között a magyarországi Dobogókőn rendezett nemzetközi konferenciát az Európa Akadémia /Budapest/, az Európa Centrum Egyesület, az Európa Házak Nemzetközi Szövetsége (FIME) és a Konrad Adenauer Alapítvány. Témaként szociálpolitikai, gazdasági és szociális kohéziós kérdések, az Európai Szociális Charta és az eurorégiós együttműködés érdekében jelentkezett kárpát-medencei feladatok szerepeltek. Őry Csaba, a Magyar Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára, azokat a jogharmonizáció szempontjából integrációs feltételként ismert EU-s elvárásokat sorolta, amelyeket Magyarország már bőven túlteljesített: a munkához való jog, az igazságos munkafeltételekhez való jog, a biztonságos és egészséges munkához való jog, szervezetek alakításához való jog, a dolgozó nők védelméhez való jog, az egészségvédelemhez való jog, a szociális és egészségügyi ellátáshoz való jog, a szociális jólléti szolgáltatásokhoz való jog, az anyák és gyermekek védelméhez való jog. Éliás István, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság igazgatója és Dobos András, az Új Kézfogás Közalapítvány igazgatója szintén az anyaország határain túl élő magyarsággal való együttműködés szorosabbá tételét szorgalmazták. A konferencián Erdélyből hatvanan, közülük tízen a kolozsvári Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége szervezésében vettek részt. Az utóbbi elnöke, Farkas Mária, előadásában azt feszegette: miért nem vállalkoznak képességeikkel és lakossági létszámukkal arányos mértékben a romániai magyarok. A statisztikai adatok elgondolkodtatóak: 1000 lakosra Erdélyben 32,6, egész Romániában 33,2 vállalkozás jut, 1000 aktív lakosra számítva pedig 72,6 Erdélyre és 72,5 Romániára. A többségükben magyar lakosú megyék lemaradnak az átlagtól: Hargitában 1000 lakosra 24,2 vállalkozás jut, Kovásznában 29,6, Marosban 28,2; az aktív lakosságot nézve pedig 1000 emberre 56,6 vállalkozás esik Hargitában, 68,9 Kovásznában, 64,5 Marosban. Az országos toplistát a következő megyék vezetik: 1. Kolozs (1000 lakosra 96,1 vállalkozás), 2. Máramaros (88,8), 3. Arad (84,2), Brassó (81,2). Kolozs megyében az összvállalkozók száma megközelíti a 30 ezret, de ebben aránytalanul kevés a magyarok száma. Az okok között említhető az elöregedés, a kivándorlás, de a vállalkozói készség hiánya is. A cél nem a valamiféle elszigetelődés, a "magyar vállalkozói elgettósodás", hanem egy egészséges kisvállalkozói szellem meghonosítása. /Ördög I. Béla : Romániában aránytalanul kevés a magyar vállalkozók száma. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./"

Kolozsváron, a VIII. Mátyás-napok alkalmával a Szent Mihály-templomban fellépett a Schola Gregoriana Monostorinensis, a kolozsmonostori egyházközség gregorián énekegyüttese. Vezetőjük, Jakabffy Tamás elmondta: az együttes 1998-ban létesült azzal a célkitűzéssel, hogy a gregorián éneket újra funkcionális liturgikus zenévé avassa. A Schola Gregoriana Monostorinensis a Romániai Magyar Dalosszövetség tagja, az "amatőr" csoportja két-háromhetente liturgikus keretek között énekli a cantus planust, "profi" csoportja pedig alkalomról alkalomra bemutató énekléseket tart a gregorián megismertetésére, népszerűsítésére. Jakabffy Tamás rövid összekötő szöveggel, magyarázattal ismertette a különböző típusú gregorián dallamokat, amelyek előadási sorrendben a kinyomtatott műsorlapon is fel voltak tüntetve. /Kulcsár Gabriella: VIII. Mátyás-napok. Veni Sancte Spiritus. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

Nagyszentmiklós, Csanád és Makó polgármesterei, valamint Temes és Csongrád megyék önkormányzatainak több tanácsosa Nagyszentmiklóson arról tárgyaltak, hogy a három nevezett település egyesülésként jegyeztesse be magát a bíróságon. Ez lenne a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió első kistérsége. A bejegyeztetés jogi eljárása folyamatban van a Temesvári Bíróságon. Ezzel a Phare-program kínálta lehetőségekkel tudják együttműködésüket fejleszteni. Nagyszentmiklóson irodát nyit az egyesülés. Az iroda munkatársai a zöldségtermesztés, szárnyastenyésztés, kereskedelmi kapcsolatok és szabadövezet kialakításának kérdéseit hivatottak ügyintézni. /Polgármesterek találkozója. Létrejön a DKMT első kistérsége. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 1./