Az 1999-2000-es iskolai évben a gyulakuti tanítók módszertani köre vállalta a II. osztályosok körzeti mesemondó-versenyének megszervezését. Jan. 15-én a Szováta-Balavásár körzetben 35 kisiskolás vett részt a vetélkedőn Szovátáról, Sóváradról, Makfalváról, Hármasfaluból, Nyárádremetéről, Erdőszentgyörgyről és Gyulakutáról. /Ozsváth Éva tanár, Gyulakuta: Mesemondó-verseny Gyulakután. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 17./

Emil Constantinescu államfő Morcea Chelaru hadosztálytábornokot vezérkari főnökké nevezte ki Constantinescu Degeratu hadtesttábornokok helyére, aki az államelnök védelmi tanácsosa lett . /Új vezérkari főnök. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 17./

Takács Csaba ügyvezető elnök február 14-én Kolozsváron az Erdélyi Kárpát-Egyesület vezetőségével tanácskozott. Máthé Gyula országos elnök, Imecs László tiszteletbeli elnök és Prezenszky Tibor, a szervezet aktuális problémáit ismertették. /Takács Csaba megbeszélése az EKE vezetőségével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

A Vendégségben Budapesten - Határon túli magyar színházi estek idei sorozata febr. 26-án kezdődik a Thália Színházban, a Dorottya, vagyis a dámák diadalma a fársángon című Csokonai-vígeposszal, a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház művészeinek előadásában. Az immár hagyománnyá vált kulturális seregszemlét a Fővárosi Önkormányzat, a Kapocs Alapítvány és a Thália Színház szervezi a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával. A következő vendégszereplések: a sepsiszentgyörgyi Háromszék Állami Népi Együttes az Ábel című egyfelvonásossal /márc. 9./, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház négy darabot is játszik Budapesten, a komáromi Jókai Színház Jó estét nyár, jó estét szerelem című zenés játékkal, ápr. 5-én jelentkezik. /Határon túli magyar színházak vendégszereplése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

Hivatalos látogatást tett Bukarestben Pintér Sándor magyar belügyminiszter. A román és a magyar belügyminisztérium együttműködése a legsikeresebbnek tekinthető térségünkben - jelentette ki febr. 16-án Constantin Dudu belügyminiszter megbeszélésük után. Az együttműködést bizonyítja: az elmúlt 10 évben román rendőrök 236 munkalátogatást tettek Magyarországon, magyar rendőrök 106 alkalommal mentek Romániába. Az elmúlt években különösen a határon átnyúló szervezett bűnözés elleni harcban erősödött az együttműködés. Az azonnali megoldást igénylő feladatok között a román belügyminiszter az államhatárokon lévő munkahelyek bővítését és korszerűsítését, a fegyver-, kábítószer- és emberkereskedelem, a műkincs- és gépkocsilopások, a csempészés, a pénzhamisítás és informatikai bűnözés elleni harcban megvalósuló információcsere bővítését említette. Szeretnének közös információs rendszert kialakítani a szervezett bűnözés és az illegális bevándorlás terén. /Román belügyminiszter és a román-magyar együttműködés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./

Febr. 17-én Németh Zsolt politikai államtitkár Csíkszeredában négy székelyföldi város magyar polgármesterével folytatott megbeszélést. A találkozón Csedő Csaba István csíkszeredai, Szász Jenő székelyudvarhelyi, Páll Árpád gyergyószentmiklósi és Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester vett részt. Az erdélyi magyarságnak csak egyharmada él Székelyföldön, mégis a Székelyföld egyfajta központot jelent az egész romániai magyarság számára, s azok az intézmények, amelyek az egész romániai magyarságot szolgálhatják hosszú távon, egyre hangsúlyosabban jelennek meg és fognak megjelenni itt - hangsúlyozta a találkozó után Németh Zsolt. Fontosnak nevezte, hogy a magyar kormány támogatásával létrejövő egyházi hátterű magyar magánegyetemnek legyen egy lába Székelyföldön is. Az egyetem helyéről az elkövetkező hónapokban dönt az illetékes kuratórium. Elmondta, hogy jelenleg két koncepció létezik: az egyik szerint egy erős központnak kell lennie, míg a másik több város intézményei közötti együttműködésben látja az egyetemet. - Elmondta, hogy a magyar és a román kormányfő már eldöntötte: Csíkszeredában és Konstancában magyar konzulátus nyílik. A polgármesterekkel tartott találkozót követően Németh Zsolt a csíkszeredai Corvina könyvesházban mutatta be Fábián Ernő A megmaradás parancsolatai című esszékötetét. Az erdélyiséggel mint politikai entitással foglalkozó írások gyűjteménye a budapesti Osiris kiadó gondozásában jelent meg. /Németh Zsolt Csíkszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 18./

Febr. 17-én Nagybányára érkezett Margot Wallström, az Európai Unió környezetvédelemért felelős biztosa, aki a helyszínen informálódik az Aurul bányatársaság okozta szennyezésről. Az EU-biztossal együtt a helyszínen volt Pepó Pál magyar és Romica Tomescu román környezetvédelmi miniszter. Wallström asszony szerint külföldi szakemberekből álló munkabizottságot kell létrehozni, amelynek több kérdésre kell választ adnia. Így például arra, hogy mi történt, milyen mértékű a károkozás, és mit lehet tenni a környezet helyreállítása érdekében. Tomescu biztosította a jelenlévőket, hogy kormánya teljesíti nemzetközi kötelezettségeit. A román kormánynak soha nem lehet szándéka, hogy egy ilyen súlyos esetben eltitkoljon információkat vagy kisebbítse az ilyen ügyek jelentőségét - mondotta a miniszter, aki szerint Románia bebizonyította, hogy képes a két ország érdekeit szem előtt tartva összehangolt lépéseket tenni. /Margot Wallström EU-biztos Nagybányán. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

Zilahon a jelenleg városi művelődési házként meglevő ingatlant sürgősségi kormányrendelettel kapta vissza a belvárosi református egyház, az épület egykori tulajdonosa, ám formai hiba miatt a végrehajtásra nem került sor, a visszajuttatás csak papíron történt meg. Miután megjelent a sürgősségi kormányrendelet, időnként a helyi román nyelvű sajtóban nyilatkoznak helyi politikusok, ellenvéleményüket hangoztatják. Azt állítják, hogy Zilah református lakossága képtelen volt megépíteni a művelődési házat, azt a magyar állam építette, s az egyház jogtalanul vette birtokába. Az RMDSZ az egyházzal közösen tartott sajtótájékoztatót aKálvineummal kapcsolatban, de nem az jelent meg a lapokban, ami elhangzott, hanem egészen más. Valójában a város reformátusai építették, még az adományozók lajstroma is megmaradt. A Kálvineumban a földszinten 352 ülőhely van, 138 az erkélyen és 50 állóhely. Jelenleg városi művelődési házként működik, azonban éppen a művelődési tevékenység hiányzik. /Fejér László: Mi lesz a Kálvineummal? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./

Petre Roman külügyminiszter sajtóértekezleten kommentálta a nagybányai Aurul okozta ciánszennyezés körüli problémákat. Nem értette, miért beszélt a magyar kormányfő perről, amikor még nem zárultak le a vizsgálatok. "Románia kész vállalni a maga felelősségét, ha felelős, és semmi, amit eddig Románia hivatalosan tett, nem mutatja ennek ellenkezőjét" - mondotta Roman. Felvetésével kapcsolatban a Moldvában tartózkodó Németh Zsolt magyar külpolitikai államtitkár így fogalmazott: "A per mérlegelése gyakorlatilag azonos a román állami felelősség mérlegelésével. Ha a román fél készen áll arra, hogy kilátásba helyezze: kártérítési kötelezettségének eleget tesz, akkor értelemszerűen nem kell semmilyen per. A peren kívüli megegyezés és a per, meggyőződésem szerint, nemzetközi jogi, bírósági kategória". /Vitatják a kártérítés szükségességét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./

A pápa látogatása előtt pár órával kiadott sürgőségi kormányrendelettel a Nagykárolyban levő katolikus konviktus épületét visszaadták eredeti tulajdonosának, az egyháznak. Visnai Csaba, a nagykárolyi Katolikus Gimnázium igazgatója elmondta, hogy ez nesze semmi, fogd meg jól-szerű visszaadás. Ide kellene beköltöznie, mint végleges otthonba, az eddig ide-oda dobált Katolikus Gimnáziumnak. Költözne is azonnal, ha az épület nem lenne valóságos romhalmaz, és a megyei tanfelügyelőség hajlandó volna kiengedni jogköréből. Ráadásul négyszázmillió lej kártérítést kér tőlük a tanügy, mely összeget állítólag felújításként költött rá nemrég. Rossz állapotban van az épület, egy részét lebontották, a téglát elvitték, az emelet és földszint közti plafont kiverték, a megmaradt ajtókat és ablakokat elhordták a szegények. Az épület ma életveszélyes! Ennek ellenére követelnek az egyháztól négyszázmillió lejt. - Riedl Rudolf prefektus kifejtette: nálunk a törvény szándéka és a végrehajtás akarata messze esik egymástól. /Sike Lajos: A végrehajtás akarata fabatkát ér! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./

Cs. Gyimesi Éva búcsúztatta ez elhunyt Vámszer Mártát, volt munkatársát a Magyar Tanszékről. /Cs. Gyimesi Éva: Búcsú Vámszer Mártától. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./ Vámszer Márta /Székelyudvarhely, 1927. jan, 18. - Kolozsvár, 2000. febr. 17./ nyelvész 1949-től nyugdíjazásáig, 1984-ig a Magyar Tanszéken dolgozott. Az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár című mű munkatársa, a VIII. kötet főszerkesztője volt.

Németh Zsolt államtitkár látogatása során febr. 19-ét Székelyföldön töltötte. Kifejtette, hogy a Székelyföldnek vállalnia kell egyfajta "belső anyaország" szerepét a szórványmagyarság számára, a magyar kormány ennek a szerepnek a kialakításához megadja a kellő támogatást. Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy a magyar kormány számára a ciánszennyezés kérdése nem politikai, hanem jogi ügy. Az egyik ország felelőssége alapján történt egy nagyon komoly környezeti kár a másik ország területén, ezért a román állam és az érintett vállalat kártérítési felelősséggel tartozik, kártérítési ügyeket pedig vagy peres eljárásban, vagy peren kívüli megegyezésben, de mindenképpen a jog eszközeivel lehet rendezni. - Elmondta, hogy megindító volt a moldvai csángó-magyarokkal találkozni. Örvendetesnek tartja, hogy rendeletet fogadtak el a magyar nyelvű oktatás helyreállításáról a csángók körében. 1945-58 között volt magyar oktatás Moldvában, sőt, tanítóképző is működött Bákóban, ezért itt az ideje annak, hogy 2000-ben újraindulhasson a magyar oktatás a moldvai magyarság által lakott települések iskoláiban. - Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évben Magyarország volt a legnagyobb romániai tőkebefektető. Azonban a legkevésbé Székelyföld magyar területei részesülnek ebből a tőkéből. /Szondy Zoltán: Belső anyaországként kell működnünk - Beszélgetés Németh Zsolt államtitkárral. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 19./

Klézsei hivatalos látogatása alkalmával Németh Zsolt államtitkár bejelentette, hogy jan. 31-én Andrei Marga tanügyminiszter aláírásával miniszteri rendelet született, amely lehetővé teszi a magyar oktatás újraindítását a moldvai csángó-magyarok által lakott településeken. Klézsén azonban már a bejelentés elhangzásának pillanatában bekiáltott valaki a polgármesteri hivatal folyosójáról, hogy soha nem lesz a faluban magyar nyelvű oktatás. A hangoskodók pedig azzal fenyegették meg a Moldvai Csángó-magyarok Szövetsége helyi vezetőjét, Duma Andrást, hogy bottal verik ki a faluból, ha még magyarkodik. Felvetődik azonban a kérdés, ki fogja a magyar nyelvet tanítani a moldvai falvakban? A szülők engedik-e majd gyermekeiket magyarórára? Megtűri-e majd az iskolák tanári kara körében a magyartanárokat? A iasi-i püspökség azonban mindent ellenez. A két tábor között húzódó ellentétek nagyon mélyek. /Sarány István: Mélyebbek az ellentétek. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 19./

A Közoktatási Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke, Aurel Cornea közölte, hogy a tanügyi sztrájk hétfőn, febr. 21-én is folytatódik, mert a béremelést rögzítő kormányrendeletet - a tervekkel ellentétben - nem bocsátották ki a febr. 17-i kormányülésen. /Szabó Csaba: Szerdán véget érhet a tanügyi sztrájk. Hétfőre tervezik a béremelésről szóló kormányrendelet kibocsátását. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének febr. 18-i sajtótájékoztatóján Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei elnök elmondta: kérni fogja a koalíciós partnerek közbenjárását a kétnyelvű helységnévtáblák ügyében. /A kétnyelvű helységnévtáblák ügyében. Koalíciós partnerei segítségét kéri az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./

A Királyhágómelléki és az Erdélyi Református Egyházkerület elnöksége febr. 18-án Kolozsváron megbeszélést tartott az elmúlt év folyamán a zsinat működésében kialakult zavarok feloldása céljából. A megbeszélés során a következő megegyezésre jutottak: A Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnöksége rendkívüli egyházkerületi közgyűlést hív össze, hogy újratárgyalja a zsinat munkálataiban való részvétel kérdését. Amennyiben a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése határozatban mondja ki a zsinati részvétel felfüggesztésének az eltörlését, a zsinat elnöksége folyó év április 6-ra összehívja a zsinati állandó tanácsot, április 7-re pedig a zsinatot, hogy együttesen elfogadja a kánont. /Megbeszélést tartott a Királyhágómelléki és az Erdélyi Református Egyházkerület elnöksége. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./

A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának Országos Tanácsa febr. 19-én Kolozsváron határozatot hozott a VET Világtanácsának megalakításáról. A VET Világtanácsa a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának tanácsadó testülete. A VET Világtanácsába azok kapnak meghívást, akik Erdélyből elszármaztak, de az erdélyi szellemiséghez hűek maradtak. Hasonlóképpen meghívhatók azok is, akik nem Erdély szülöttei, de életük a közszolgálat jegyében telik, és akik vállalják az erdélyi toleráns nyitottság és megtartó erő értékét. A VET Elnöksége arról tájékoztatott, hogy a világtanácsi tagságra felkért közel ötven személy közül több mint harmincan elfogadó nyilatkozatot küldtek a világ különböző országaiból. A VET Védnöki Testületét alkotó erdélyi történelmi magyar egyházak vezetői - Csiha Kálmán református püspök, Czirják Árpád római katolikus érseki helynök, Mózes Árpád evangélikus püspök, Szabó Árpád unitárius püspök, Tempfli József római katolikus püspök és Tőkés László református püspök - febr. 5-én és 18-án tanácskoztak Kolozsváron. A Védnöki Testület Patrubány Miklóst jelölte a Magyarok Világszövetsége elnöki tisztségére, hasonlóan a VET Országos Tanácsához. /Megalakult a VET Világtanácsa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

"Hoch Sándor a Gloria Nyomda és Kiadóvállalat /Kolozsvár/ igazgatója nehezen tudta felsorolni az 1999. évben megjelent huszonöt könyvkiadványa közül a legsikeresebbeket. Végül összeáll a lista: Sas Péter: Piarista templom; dr. Jakubinyi György: Szent József tisztelete; Isten népének kis zsolozsmáskönyve III.; Jakab Gábor: Mindannyiunk hitvallása; Botár Edit albuma 101 kolozsvári képpel; dr. Marton József, Jakabffy Tamás: Az erdélyi katolicizmus századai; Vasárnap évkönyv 2000; dr. Jakubinyi György: Jubileumi Katolikus Imakönyv; Sas Péter: A kolozsvári ferences templom; Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek (I-II. kötet); Oláh Dénes: Erdélyi karácsony; Vencser László: Egy a Ti Atyátok. A Gloria kiadó és egyben jól felszerelt nyomda is. A gyulafehérvári római katolikus érsekség teljes kiadói szabadságot biztosít a Gloriának. /Ördög I. Béla: Gloria = könyvkiadói szabadság és dicsőség. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./"

Csernakeresztúr Hagyományőrző Csoportja a magyar iskola osztálytermében tartotta próbáját. A csoport február végén részt vesz a kézdivásárhelyi farsangi felvonuláson, majd rövid turnéra indul a környékbeli falvakba. Csernakeresztúron mindig volt tánccsoport, énekkar, az idetelepedett bukovinai székelyek őrzik hagyományaikat. Hivatalosan 1994-ben jött létre a Hagyományőrző Egyesület és ugyanabban az évben, november 19-én, Szent Erzsébet napján felavatták a Tájházat. Az egyesületnek nem engedték meg, hogy a kultúrotthonban próbáljon, ezért a magyar iskolában folynak a próbák. A csoport legtöbbször Magyarországon lépett fel, de Erdély számtalan településén is jártak már. /Gáspár Barra Réka: Bukovinai székely hagyományőrzés Csernakeresztúron. = Nyugati Jelen (Temesvár), febr. 19./

Lovász János dévai református lelkipásztor elmondta, hogy 1956 lelket számlált az egyházközségük, azonban lélekszámuk apad, 1999-ben 27 temetés és 11 keresztelés volt. - Erdélyi viszonylatban általános jelenség, hogy a hívek 10 %-a jár rendszeresen templomba. /Balta János: Ne azt keressük, ami elválaszt, hanem azt, ami összeköt. = Nyugati Jelen (Temesvár), febr. 19./

Kolozsváron megnyílt Valovits László festőművész kiállítása. Dr. Livia Dragoi, a Művészeti Múzeum igazgatója méltatta Valovits Lászlónak a romániai portréfestészetben betöltött jelentős szerepét. /(németh) Németh Júlia: Művelődési arcképcsarnok. Megnyílt Valovits László kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./

A Hargita megye és Maros megye után megjelent a Pallas-Akadémia Kiadó Barangolás a Székelyföldön útikönyvsorozatának harmadik kötete, a Kovászna megye, Kisgyörgy Zoltán munkája. /Kisgyörgy Zoltán: Kovászna megye. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 21./

Emil Constantinescu elnök államfő febr. 18-án Zágrábban találkozott Magyarország államfőjével, Göncz Árpáddal. A találkozón egyetértettek abban: fontos annak elkerülése, hogy a környezeti balesetből politikai problémát csináljanak és fontos, hogy összehangolt erőfeszítéseket tegyenek annak érdekében, hogy a nemzetközi közösség támogatást nyújtson a baleset okainak pontos feltárásához, a következmények felszámolásához. /Államfői tárgyalás a ciánszennyezésről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter román kollégája meghívására febr. 21-én négynapos látogatásra Romániába érkezett. A két miniszter megbeszélésének fő témája az európai integrációban szerzett magyar tapasztalatok átadása lesz, de a felek megvitatják, hogy milyen jogi lehetőségek vannak a nagybányai ciánszennyezés Magyarországot is sújtó következményeinek felszámolására. Dávid Ibolya Brassóban kezdte látogatását, ahol tárgyalt a város polgármesterével, valamint találkozott a brassói magyar kisebbség képviselőivel. /Dávid Ibolya Romániába érkezett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

Virgil Magureanu, aki hat éven át volt a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatója volt, jelenleg a Román Nemzeti Párt elnöke a magyar veszélyről beszélt. Pártjában külön részlegeket hozott létre, ahol tanulmányokat dolgoznak ki. Az első megállapította: "a Budapest által támogatott erdélyi magyar papok Románia föderalizálásán munkálkodnak". A papok a csángókat és a cigányokat megfenyegették, hogy magyaroknak vallják magukat. Az erdélyi magyar papok felkorbácsolják a nacionalista, az alkotmány- és államellenes szellemet, folyamatosan követelik azon egyházi javak visszaszármaztatását, melyeket magyarnak számítanak, azon dolgoznak, hogy megteremtsék az előfeltételeit a Magyarországba való integrálódásnak, ami a magyar revizionizmus stratégiája. Magureanu felsorolta ezeket a papokat: Csató Béla, Lovász Reinholdt, Csiha Kálmán, Bodó Imre, Tőkés László. Árus Csongor László, Erdély Zoltán és Herdian Gyöngy(i), Márkus András, Krizbai Imre, Haray Pavel, Tempfli József, Reizer Pál és Bárányi Ferenc. Magureanu szerint mindezt a magyar-zsidó Sörös Alapítvány támogatásával végzik. /Gyarmath János: (Nemzet)furfangos papok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

Mielőtt nemzetközi bíróság elé kerülne a Nagybánya környékén történt ciánszennyezés ügye, a felek a diplomácia eszközeivel igyekeznek megoldani a vitát - jelentette ki febr. 21-én Brassóban Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter. - Magyarország azt szeretné, hogy mielőbb büntető eljárás induljon a vétkes ellen. Ehhez meg kell állapítani a konkrét felelősséget - hangsúlyozta a magyar miniszter. Dávid Ibolya febr. 21-én Markó Béla RMDSZ-elnökkel munkareggelin találkozott, majd Brassót kereste fel, ahol Ioan Ghisea polgármesterrel tárgyalt. Nemcsak a földrajzi közelség miatt látogatok gyakran Romániába, hanem azért is, mert a nagy lélekszámú romániai magyar kisebbség ügye is közös megoldást igényel - jelentette ki. /Dávid Ibolya romániai látogatása. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 22./

A Román Nemzeti Egységpárt híresztelése szerint Mugur Isarescu kormányfő nemrégiben aláírta a párt ama javaslatát, hogy az ortodox egyház Hargita és Kovászna megyébe "delegált" alkalmazottait plusz juttatásban részesítsék, kárpótlásként a szerintük veszélyes területen végzett tevékenységükért. Dézsi Zoltán, Hargita megye prefektusa elmondta, hogy erről nincs semmilyen információja. Megjegyezte, hogy egy demokratikus államban nem születhetnek olyan kormányzati, hatalmi döntések, amelyek nem publikusak. Igazságtalannak tartaná, ha ezt megtennék. Az ortodox papoknak semmivel sincs nehezebb dolguk, mint a szórványban dolgozó magyar papoknak vagy tanároknak, akiknek a közössége szinte szemmel láthatóan számolódik fel, pontosan a nehéz körülmények miatt. - 1989 előtt a Székelyföldön élő románok nyíltan kivételezett helyzetben voltak. 1989 után nekik rosszulesett a demokrácia. /D. Balázs Ildikó: Egyenlők és egyenlőbbek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 22./

Székelyudvarhelyen működik a Hyperion szellemi műhely. Legutóbbi vendégelőadójuk Veress Emőd jogászhallgató volt, előadásának címe: A román parlament működési problémái. Előadásában kifejtette, hogy a parlament nehézkes és lassan működik. A román kétházas parlament iszonyúan lassú és drága, magas a képviselők és szenátorok száma az ország lakosságához viszonyítva, a törvényhozási eljárás bonyolult és lassú. Veress Emőd dolgozata a II. Erdélyi Diákkonferencia díjnyertes munkája. A Hyperion következő témái: a Szent Korona szimbolizmusáról címmel előad Csutak Attila, Szabó Attila rövid-filmek vetítésére vállalkozott, Mark Schilnk meghívott előadó a huszadik század amerikai irodalmáról fog értekezni. /Oláh István: Hyperion szellemi műhely. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

Elhunyt Molnár Dénes, a tollrajz szerelmese. Molnár Dénes 1947-ben született Vadasdon, a bukaresti Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Főiskolán szerzett oklevelet (1975), majd Marosvásárhelyen tanárkodott (1990-ig a művészeti középiskolában). 1997-től a Maros Megyei Művelődési Felügyelőség tanácsosa volt. 1990-1996 között harminc albuma jelent meg fametszetekkel, szitanyomatokkal. Az elmúlt években gyermekeivel közösen állított ki. /Elhunyt Molnár Dénes. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 22./ Molnár Dénes /Vadasd, 1947. júl. 22. - Marosvásárhely, 2000. febr. 21./

A budapesti Rákóczi Szövetség küldöttsége százezer forintot adott át Székelyhíd polgármesterének, aki egyébként a Partiumi Rákóczi Szövetség elnöke is. Az adományozók arra szánták a pénzt, hogy a székelyhídi Petőfi Sándor Középiskola magyar szaktanterme egy színes televízióval és egy videolejátszóval gazdagodjon. /Százezer forint Székelyhídnak. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 22./