Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Draskovics, Vuk
133516 tétel
1999. november 13.
Megjelentek Hervay Gizella Összegyűjtött versei /Polis Kiadó, Kolozsvár, 1999/, szerkesztője Balázs Imre József. A költőnő 1985-ben települt át Magyarországra, ahol adtak ki Hervay-köteteket, de azok már nincsenek meg az Országos Széchényi Könyvtárban sem. /B.D. [Bölöni Domokos]: Hervay Gizella hazatérése. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./
1999. november 13.
Napvilágot látott Jánosházy György könyve Kákonyi Csilla marosvásárhelyi festőművészről /Mentor, Marosvásárhely, 1999/, ez a Művészeti Monográfiák című sorozat indító kötete. /B.D. [Bölöni Domokos]: Kákonyi Csilla festészetéről. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./
1999. november 13.
Nov. 12-én indította földi műsorsugárzását a népszerű PRO TV csatorna Csíkszeredában. A napi háromórás helyi műsor fele román, fele magyar nyelven készül. Az igazgató szerint ez lesz az első nagyobb román kereskedelmi stúdió által létesített kétnyelvű stúdió. Beindult a marosvásárhelyi stúdió magyar nyelvű hírműsora, hamarosan magyar nyelvű adást indít a PRO TV kolozsvári és nagybányai stúdiója is. /Új tévéadó Csíkszeredában. Földi sugárzású PRO TV. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 13./
1999. november 13.
Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek körlevelet adott ki Szent Erzsébet napja alkalmából, azt kérve, hogy a következő vasárnapon a templomi gyűjtést minden egyes plébániai közösség karitatív célra ajánlja fel. A gyűjtés idei célcsoportja az értelmi fogyatékosok köre. /Érseki körlevél. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./
1999. november 13.
Nagyenyeden tanácskoztak a magyarság eredetével foglalkozók a Magyarok Világszövetsége illetve a budapesti székhelyű Magyar Őstörténeti Kutató és Kiadó szervezésében, anyaországi, erdélyi és neves ázsiai egyetemi tanárok, kutatók részvételével. Esztergály Előd, a MŐKK ügyvezetője elmondta, hogy a mellőzött és elhallgatott Kelet-kutatást szeretnék előtérbe helyezni. A tanácskozásra egy japán kutatót, két kínai és egy dagesztáni egyetemi tanárt is meghívtak. - Dr. Kubassek János Kőrösi Csoma Sándorról írt könyve /A Himalája magyar remetéje/ angol nyelvre fordítva a frankfurti könyvvásáron is sikerrel szerepelt. A nagyenyedi tanácskozás előadói között volt a 83 éves Lin Gan professzor, a Belső-Mongóliai Egyetem nyugalmazott tanára, aki a hunok története kutatásának szentelte életét. Belső-Mongólia Kína autonóm tartománya, ahol ma elsősorban mongol lakosság él. Zeng XianFa a Pekingi Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének professzora a magyar őstörténeti kutatások eredményeiről készülő film referense. /Bodolai Gyöngyi: Őstörténet-kutatók Nagyenyeden. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./
1999. november 15.
"Nov. 11-én megkezdődött Budapesten a Magyar Állandó Értekezlet /MÁÉRT/ ülése. A nemzeti érdek és a határon túli magyarok nemzeti érdekeinek összehangolása és ezek érvényesítése a Magyar Állandó Értekezlet célkitűzése - jelentette ki köszöntőjében Tőkés László. A MÉRT résztvevőit levélben köszöntötte Göncz Árpád köztársasági elnök: "percig sem vitás, hogy a határon kívül és a határon belül élő magyarok alapvető érdeke azonos és magába foglalja a közös nyelvi eredetből és kultúrából fakadó hagyományaink ápolását, építését, a kulturális együttműködést." Göncz Árpád kettős kötődésről beszélt: "egyfelől azt, hogy a Kárpát-medence valamennyi országában élő magyarság közös érdeke a Magyar Köztársaság boldogulása, tekintélye, jóléte és békéje, másfelől azt, hogy mindegyikük érdeke annak az országnak a jóléte és békéje is, amelyben él." Németh Zsolt politikai államtitkár elmondta: a MÁÉRT létrehozásával sikerült tisztázni a viszonyokat, átlátható és világos struktúra jött létre a különböző magyar szervezetek között. /Magyar Állandó Értekezlet. Őszintén beszélni a problémás kérdésekről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./ Mára helyreállt a Magyarország három fő külpolitikai célkitűzései közötti egyensúly és új minőségű szomszédkapcsolatok alakultak ki - közölte az államtitkár. - Magyarország határozottan kiáll a vajdasági magyar pártok egységes, hármas autonómia-koncepciója mellett. Nagy jelentőségű eseménynek nevezte, hogy november 4-én az USA szenátusa egyhangúlag elfogadta azt a törvényjavaslatot, amelynek egyik cikkelye a vajdasági magyarok által kidolgozott autonómia-koncepció támogatására szólítja fel az amerikai kormányzatot. Németh Zsolt leszögezte: a romániai magyarság megmaradásának alapvető feltétele a romániai magyar anyanyelvű oktatás teljes spektrumának megteremtése. - Továbbra sem mondunk le az állami magyar egyetem létrehozásáról, hangsúlyozta. A magyar kormány támogatja az erdélyi történelmi egyházak kezdeményezését egy alapítványi egyetem létrehozására. A szlovákiai magyarok helyzetével összefüggésben kijelentette: a kisebbségek hivatali nyelvhasználatáról szóló törvény elfogadásának módja azt jelzi, hogy a szlovák politikai életben mélyek a magyarellenes reflexek. A kárpátaljai magyarok helyzete nehéz, tavaly hatalmas árvíz is sújtotta az ott élőket. A nagymértékű elvándorlás megállítására a magyar kormány igyekszik segíteni a kárpátaljai magyarok szülőföldjükön való megmaradását és gyarapodását. - A kormány kiemelt támogatást nyújt a beregszászi főiskolának és komoly forrásokkal segíti körülbelül 12 ezer ember termőföldhöz jutását. Előrehaladottak a magyarországi munkavállalási feltételek javításáról szóló tárgyalások is. Németh Zsolt végül elmondta: "az ezredforduló elhozta annak lehetőségét, hogy mozaiknemzetből szerződéses nemzetté váljunk". - Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának tiszteletbeli elnöke vitaindító előadásában hangsúlyozta: Az értekezlet egyik legfontosabb kérdése a határon túli magyarok magyarországi jogállásának rendezése. Tudatosítani kell, hogy az "értekezlet asztalánál jogon belüliek és jogidegenek ülnek együtt". - A kérdés az, hogy lehet ezt a különbséget eltüntetni. - Németh Zsolt elmondta, hogy a nov. 11-i, délutáni zárt ülésen Dienes Egon az integráció kérdéseiről tájékoztatta a résztvevőket, Kontrát Károly az önkormányzati és állampolgári ügyekről beszélt, míg Őry Csaba a szociális és egészségügyi kérdésekről tájékoztatta a résztvevőket. Várhegyi Attila, a kulturális szakbizottság elnökeként a határon túli magyarság legidőszerűbb kérdéseit említette meg és Deutsch Tamás miniszter az ifjúsági ügyekről számolt be. Fónagy János az ülésen a Magyarország és a szomszédos országok közötti gazdasági kapcsolatok megerősítésének fontosságát emelte ki. /Magyar Állandó Értekezlet: Mozaiknemzetből szerződéses nemzetté válunk? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./ Nov. 12-én a MÁÉRT-konferencia zárt ülését követő sajtótájékoztatón Martonyi János magyar külügyminiszter kijelentette: Eredményesen és sikeresen zárult le a második Magyar Állandó Értekezlet. A legnagyobb vitákat kiváltó kérdéskörök, amelyekben továbbra sincs egyetértés, a státustörvény, a határon túli magyarok jogállásának kérdése, illetve a külföldön élő magyar állampolgárok választójogának kérdései voltak. A külföldön élő magyar állampolgárok választójogának kérdésében a kormányzó pártok és a MIÉP szerint a világban bárhol élő magyar állampolgároknak rendelkeznie kellene ezzel a joggal, míg az MSZP és az SZDSZ ezt ellenezte. Hozzátette: a magyar kormány a konszenzus érdekében eltekintett ettől a mondattól a nyilatkozatban. /MÁÉRT Konszenzus megoldás született Nagy vitákat váltott ki a státustörvény és a külföldön élő magyarok szavazati joga. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./ Nov. 12-én zárónyilatkozat elfogadásával ért véget a Magyar Állandó Értekezlet. A dokumentum indítványozta, hogy a magyar kormány kezdeményezze a kisebbségben élő magyarok anyaországi különleges jogállásának törvényi szabályozását. Aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy továbbra is fennáll a határon túli magyar közösségek veszélyeztetettsége, lásd romániai vonatkozásban a nacionalista erők fokozott aktivitását Erdélyben, a kolozsvári magyar főkonzulátust ért atrocitásokat, vagy az Agache-ügyet. A MÁÉRT résztvevői - többek között - történelmi jelentőségűnek tartják az erdélyi magyar egyetemre szánt magyar országi támogatást. A vita során az MSZP-s és SZDSZ-es politikusok támadták a határon túli magyarok különleges anyaországi jogállásának törvényi szabályozására vonatkozó javaslatot. Végül minden politikai tényező elfogadta, hogy a határon túli magyarok olyan nemzetrészt képviselnek, amely megkülönböztetett státust kell hogy élvezzen. - A határon túli magyarok képviselői történelmi jelentőségűnek tartják az erdélyi önálló magyar egyetem létrehozását célzó magyarországi támogatás szereplését a 2000. évi költségvetési tervbe. /Székely Kriszta: Különleges státus a határon túli magyaroknak. Takács: érdekünk a magyar parlamenti pártok közti konszenzus. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./"
1999. november 15.
Nov. 13-án Jakubinyi György gyulafehérvári érsek felszentelte Marosfőn az új katolikus templomot. Jelen volt Bálint Lajos nyugalmazott érsek, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely, Marosvásárhely főesperesei, valamint a környékbeli helységek egyházi vezetői. Dr. Jakubinyi György köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak, hogy az impozáns, modern stílusú templom felépülhessen. /Templomszentelés Marosfőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 15./
1999. november 15.
"Huszonöt, Párizsban élő román professzor és tudományos kutató írásos tiltakozást juttatott el a hírügynökségekhez, amelyben felháborodásukat fejezték ki a Sigma Kiadónál megjelent XII-es történelemtankönyv szerzői ellen indított kampányért. Az aláírók között van Monica Lovinescu, és Paul Goma. Véleményük szerint a parlamentnek egyáltalán nem állt volna jogában "kihallgatásra" berendelni a tankönyv szerzőit és a tanügyminisztert, az említett tankönyv ugyanis sehol sem sérti a tantervet vagy az érvényben levő törvényeket. /Párizsi román értelmiségiek szolidarizálnak a Sigma-tankönyv szerzőivel. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./"
1999. november 15.
A bukaresti A Nap című magyar nyelvű hetilap azzal vádolta Virgil Ardeleanu tábornokot, a belügyminisztérium hírszerző szolgálatának vezetőjét, hogy az erdélyi magyarok megfigyelését rendelte el, írta a Transilvania jurnal./Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./
1999. november 15.
Huszonhat elsőévessel indult meg az idén Nagyenyeden a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében működő Tanítóképző Főiskola. Induláskor az egyik legnagyobb gond a tanárkérdés volt. Ez megoldódott, mondta Krizbai Jenő, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója. Négy kolozsvári egyetemi oktató is vállalta azt, hogy lejöjjön Nagyenyedre tanítani: Ferenczi Gyula, Fodor László, Gál László és Lázár Sándor. További segítség, folytatta, hogy két tanáruk (László Enikő és Demény Piroska) doktorandus lett, így joguk van nekik is egyetemi szinten tanítani. A jövőben a legfontosabb egy olyan kiskönyvtár létrehozása, amely a főiskolai tagozat sajátos igényeit is kielégíti. /Szabó Csaba: Megoldódtak a nagyenyedi tanítóképző tanárgondjai. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./
1999. november 15.
"Néhány héttel Sabin Gherman kiáltványának, az Elegem van Romániából! megjelenése után - egy körlevél jutott el Szabó Csaba újságíróhoz, amelyben fiatal magyar családfők egy Magyar Családokért Párt nevű politikai szervezet létrehozását tűzték ki célul. A körlevél szerint az "RMDSZ arisztokráciának" nem törődik ezzel, eljött az ideje annak, hogy egy olyan romániai magyar politikai szervezet is létrejöjjön, hogy amely támogatja a magyar kisgyerekes családokat. Bármilyen fontos is sokak számára a felsőoktatás ügye, ez nem lehet magyarázat arra, hogy az RMDSZ tíz éve ki nem mozdul a "magyar egyetem"-frontról, és semmit nem tesz a magyar gyerekes családok - a jövő! - támogatása érdekében. A körlevelet ennek ellenére nem írta alá. Annak ellenére sem, hogy az RMDSZ olyan "hivatásos magyarokat ültet nyakunkra, akik" amolyan feudális udvartartást alakíthatnak ki maguk körül. Azonban az RMDSZ szétesésével megszűnne jó néhány olyan vidéki RMDSZ-elnök és közösség-kovács munkahelye is, akik önzetlenül, évtizedek óta húzták a szürkeségben a magyarság szekerét. /Szabó Csaba: Óda az egészséges konkurenciához? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./"
1999. november 15.
Nov. 13-án táncházzal ért véget a tizenegyedik alkalommal megrendezett Népzene- és néptánctalálkozó Sepsiszentgyörgyön, melyet hagyományosan a Háromszék Állami Népi Együttes rendez meg. /XI. Népzene- és Néptánctalálkozó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 15./
1999. november 15.
Nov. 13-án Kolozsváron, a városban megjelenő Előretolt Helyőrség folyóirat felolvasóestén György Attila mutatta be Történetek a nyereg alól című legújabb prózakötetét. Műfajilag mágikus realizmussal jellemzik György Attila prózaírói művészetét, mely annyiban mágikus, hogy az eredetmítoszokkal foglalkozik, és annyiban realizmus, amennyiben írás közben figyelmen kívül tudja helyezni a valóságot. A szerző elsősorban olvasható, élvezhető prózát mond magáénak. /Szakács Zsuzsanna: Boszorkányos irodalom. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./
1999. november 15.
Néhány napja véget ért Marosvásárhelyen az V. Nemzetközi Könyvvásár. Káli Király Istvánt, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke elmondta, hogy a magyar kiadók a frankfurti terhekre hivatkozva mondták vissza a jelentkezést, másfelől a román kiadók a bukaresti decemberi Gaudeamus könyvvásár fontosságára hivatkozva maradtak távol. Végül is 29 standot sikerült felállítani, az összforgalom 245 millió lej körül volt, ami abszolút értékben is mintegy 50 millióval kisebb a tavalyinál. A Magyar Könyves Céh bemutatta a marosvásárhelyi közönségnek azokat a könyveket, melyekkel a frankfurti vásáron vett részt. /Bögözi Attila: V. Nemzetközi Könyvvásár Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./
1999. november 15.
Nov. 12-én megáldották Sződemeteren, Kölcsey Ferenc szülőfalujában a felújított református templomot. Az ünnepi istentisztelet előtt pártok, szervezetek, intézmények képviselői, valamint magánszemélyek megkoszorúzták Kölcsey templom elé felállított szobrát. Taxner Tóth Ernő, a Kölcsey Társaság elnöke ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy a tíz éve alakult Kölcsey Társaság határon innen és túl nem csupán rendezvényeket szervezett a magyarlakta területeken, hanem anyagi feltételeket teremtett szobrok, emléktáblák és múzeumok rendbetételére, valamint olyan épületek felújítására, melyek őrzik a magyarság történelmi és kulturális emlékeit. Ilyen a sződemeteri református templom, melyben Kölcseyt megkeresztelték. A helyi gyülekezetnek már csupán 36 tagja van ebben a rohamosan románosodó faluban. - Egy nappal a sződemeteri ünnepi istentisztelet előtt a román kormány megtiltotta, hogy nyilvános helyeken más országok himnuszait énekeljék. /A felújítási munkálatok befejezését követően megáldották a sződemeteri református templomot. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 15./
1999. november 15.
"Nov. 14-én felavatták Szatmárudvarin a Volt Politikai Foglyok Szövetsége kezdeményezésére emelt emlékművet, amely román és magyar nyelven hirdeti: "A kommunizmus áldozatainak emlékére, kiket 1949. augusztus 16-án kivégeztek." A község négy egykori lakosát /Papp Endrét, Chira Gézát, Bíró Endrét, Gyulai Sándort/ 1949. augusztus 16-17-én kivégezték a Szekuritate emberei. Az emlékművet Kovács Albert lázári kőfaragómester készítette. /Szatmárudvari: nyilvános megemlékezés, emlékműállítás - 50 év után. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 15./"
1999. november 15.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Természettudományi és Matematikai Szakosztálya és a Radó Ferenc Matematikaművelő Társaság munkatársai Kolozsváron évi munkaülésük keretében tudományos értekezleten számoltak be kutatási területük eredményeiről és a matematikatanítás legkorszerűbb módszereiről. A közelmúltban minimálisra csökkentették a magyar nyelvű matematikai képzés lehetőségét, nem alakulhatott ki szabatos matematikai szaknyelv. Ezért is szükségesek az ilyen munkaülések. A tudományos értekezlet végeztével dr. Kása Zoltán egyetemi tanár, dékán-helyettes meleg szavakkal köszöntötte a kolozsvári matematikai élet jeles képviselőit, dr. Balázs Márton, dr. Orbán Béla és dr. Páll Árpád nyugalmazott egyetemi tanárokat hetvenedik születésnapjuk alkalmából. Az összejövetel baráti beszélgetéssel ért véget. /Matematikusok egymást között. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./
1999. november 16.
Nov. 6-án Kolozsváron tartotta a Romániai Magyar Közgazdász Társaság /RMKT/ tisztújító közgyűlését. Első napirendi pontként a közgazdász társaság ünnepelt, ugyanis november 3-át, a Magyar Tudományos Akadémia a Magyar Tudomány napjának nyilvánította. Hiszen ezen a napon jelent meg Bolyai nagy műve, és ugyancsak november 3-án Széchenyi István egy évi jövedelmét ajánlotta a Magyar Tudományos Akadémia javára. Második napirendi pont a magyar nyelvű középiskolai szakoktatás kérdése volt, megállapították, hogy hiányoznak a képzett tanárok, továbbá nincs felszerelés. Dr. Kerekes Jenő megtartotta elnöki beszámolóját. A tényleges tisztújítás elmaradt, sikerült meggyőzni dr. Kerekes Jenőt, hogy vállalja az elnökséget még egy évig, és majd a nyári vándorgyűlés és jubileumi ünnepségen újra felveszik a tisztújítás kérdését. Az RMKT vezetőségének a mandátumát meghosszabbították még egy évre. A régi-új felállítás: elnök dr. Kerekes Jenő, ügyvezető alelnök Somai József, gazdasági alelnök Coltea Tibor, oktatási alelnök Szécsi Kálmán, fiókszervezetekkel kapcsolatot tartó alelnök Kelemen Emőke. /Gáspár Miklós: RMKT tisztújítás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8., Az RMKT lépést tart az idővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./
1999. november 16.
Nov. 12-14-e között zajlott le Székelyudvarhelyen a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének /MISZSZ/ VII. kongresszusa. Az RMDSZ vezetése nem képviseltette magát, üdvözlő levelet sem küldtek. Jelen volt viszont Ráduly Róbert Hargita megyei parlamenti képviselő, Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere és Pap Kincses Előd, a Reform Tömörülés alelnöke. Nagy Pált (Székelyudvarhely) újra elnökké választotta a kongresszus. A beszámolókból kiderült, hogy a szórványvidéket kivéve mindenhol feszült a hangulat a megyei RMDSZ-ek és ifjúsági szervezetek között. /Az RMDSZ nemlétezőnek tekintette. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./ A zárónyilatkozat szerint a szövetség nagyobb hangsúlyt kíván helyezni a tagszervezetek közötti együttműködés javítására, valamint a helyi RMDSZ-szervezetekkel való kapcsolattartásra. /MISZSZ-kongresszus. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 16./
1999. november 16.
"Román-magyar kétoldalú békefenntartó parancsnoki és törzsvezetési gyakorlat kezdődött nov. 15-én Aradon. Costache Mihaita dandártábornok, a román szárazföldi hadsereg vezérkari főnöke, a bizalom növelése és a két hadsereg közeledése szempontjából is meghatározónak nevezte a román-magyar közös gyakorlatot. /"Nyitott égbolt" Román-magyar katonai gyakorlat Aradon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./"
1999. november 16.
A romániai magyar történelmi egyházak vezetői szándéknyilatkozatot írtak alá arról, hogy a romániai önálló magyar nyelvű felsőoktatás érdekében közös részvétellel alapítványt hoznak létre. Most készül az egyházi hátterű magyar nyelvű magánegyetem létrehozását szolgáló alapítvány bejegyzési okirata - nyilatkozta Mikó Lőrinc, a romániai magyar történelmi egyházak tanácskozó testületének titkára. Az alapítványi egyetem székhelye Kolozsváron lesz, s ennek karai és részintézményei Erdély különböző régióiban fognak működni. Teljes az egyetértés a romániai magyar történelmi egyházak vezetői és azok között, akik a Partiumi Keresztény Egyetemmel foglalkoznak. A partiumi egyetem is integrálódni fog az öt romániai magyar történelmi egyház által létrehozandó magyar nyelvű magánegyetembe. /Magyar egyetem. Készülnek a támogatás fogadására. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 16./
1999. november 16.
"Nov. 12-14-e között csángó konferenciát rendezett Szamosújváron a Lakatos Demeter Egyesület, a Kallós-alapítvány, a Magyar Művelődési Intézet, az Ipolyi Arnold Népfőiskola és a helyi Téka Alapítvány "A gúnyánkról isz teccődik, hogy magyarok vagyunk..." címmel. A konferencián Gazda Klára, Lőrincz Etel, Pozsony Ferenc, Szentimrei Judit, Táncos Vilmos, Kallós Zoltán és Halász Péter, a Duna Televízió szerkesztője tartott előadást. Vendégek: Duma András, Csicsó Antal és balusesti, bogdánfalvi, jugáni, kelgyesi, szabófalvi hagyományőrzők. A program védnökei: Halász Péter, Kallós Zoltán néprajzkutató és Harangozó Imre, az Ipolyi Arnold Népfőiskola tanára. /"A GÚNYÁNKRÓL ISZ TECCŐDIK MAGYAROK VAGYUNK..." = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10., Erkedi Csaba: Szamosújvár. Csángó konferencia Rangos néprajzkutatók fóruma. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./"
1999. november 16.
"Az RMDSZ-en belül két, egymással nem ellentétes, de a politizálási stílusról eltérő véleményt valló vonulat különül el. Köztudott, hogy a szövetség legutóbbi kongresszusán Markó Béla ellenjelöltje Kincses Előd ügyvéd volt, akit a marosvásárhelyi románság az 1990-es események legradikálisabb magyar személyiségének tekintett, ezért sok évig nem térhetett haza, hiszen bírósági eljárást helyeztek ellene kilátásba. A kongresszuson Kincses alul maradt a megmérettetésben, de Maros megyében ő lett az elnök, Kelemen Attila ellenében. Kelemen Attila képviselő árgus szemekkel figyeli a megyei elnök munkáját, annál is inkább, mivelhogy az állatorvos-képviselő a Maros megyei Területi Képviselők Tanácsának (TKT) elnöke. A minap a helyi sajtóban megfogalmazta kifogásait. Ezzel kapcsoltaban kérte az újságíró Kincses Előd véleményét. Kelemen Atilla felvetette, hogy a Maros megyei RMDSZ-szervezetnek még mindig nincs idei költségvetése, holott immár novemberben járunk. Kincses elmondta, hogy mindaddig nem készíthetnek megyei költségvetést, ameddig az országos költségvetési leosztást nem kapják meg. Az elosztást a központi RMDSZ-től későn kapták meg, ezért nem tudták az idei első TKT-ra elkészíteni a saját költségvetésünket. A következő TKT- ülés a TKT-tagok hiányzása miatt nem volt határozatképes: kilenc olyan TKT-tag, akik egy nappal azelőtt jelezték: jelen lesznek, végül nem vettek részt az ülésen. Kelemen Attila kifogásolta, hogy a megyei vezetőség nem kezdte el a válogatást a helyhatósági választásra. Itt ütközik az RMDSZ-en belüli két koncepció, szögezte le Kincses Előd. Ő annak a híve, hogy előválasztás szükséges az RMDSZ polgármester- és tanácsos-jelöltjeit kiválasztására. Kelemen azonban úgy tesz, mintha szóba sem jöhetne az előválasztás, holott az SZKT-ban is a többség ezt támogatta. - Mélyült-e a szakadék helyi szinten a Frunda-Kelemen-Borbély-Markó-vonal és a Tőkés-Kincses tábor között, tette fel a kérdést Máthé Éva. Kincses Előd válaszában hangsúlyozta, ő a Kincses-vonalat képviseli, ez pedig azt jelenti: megpróbálja mind a két táborból azt hasznosítani, ami tökéletesíti a szövetség érdekképviseleti tevékenységét. - Kincses szorgalmazta, hogy az RMDSZ tisztségviselői, akik nem fizetik a megfelelő nagyságrendű tagságdíjat, ne bújhassanak ki ezen elemi kötelezettségük alól, hiszen státusukat, jólétüket kizárólag annak köszönhetik, hogy az RMDSZ tagsága különböző tisztségekbe juttatta őket. /Máthé Éva: "Én a Kincses-vonalat képviselem..." (mondja a megyei szervezet elnöke) = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./"
1999. november 16.
A Gyergyói Civil Fórum, megalakulásának egyéves évfordulója alkalmából november 9-i jubileumi fórumán önkéntes munkaerőbörzét szervezett. A civil szervezetek sorra elmondták, milyen jellegű munkára lenne szükségük. Több szervezet képviselője elmondta, hogy a szervezet munkáját maga is önkéntesen, belső indíttatásból végzi. /Jubileumi Civil Fórum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./
1999. november 16.
A székelykeresztúri Petőfi Sándor Általános Iskola Üzenet a harmadik évezrednek címmel tudományos jellegű sorozatot indított. Ennek keretében Benedek Dezső, a University of Georgia professzora tartott előadást a kultúrantropológia területéről. Benedek Dezső Kolozsváron született itt végezte az egyetemet is. Már fiatalon kitűnt nem mindennapi adottsága a nyelvek tanulásában. 1978-ban politikai okokból elhagyta hazáját. A Pennsylvaniai Állami Egyetemen mint doktoráns, írta meg 3000 oldalas doktori disszertációját a yamik, egy kőkorszakbeli törzs életéről. A georgiai egyetem tanára. Két évvel ezelőtt a kolozsvári egyetemen (BBTE) mint meghívott megfigyelő vett részt a Dunai Rektorok Konferenciáján. A székelykeresztúri iskola aligazgatója, Bán Árpád levélben hívta meg a tudóst, tartson előadást az iskolában. /Csomafáy Ferenc: Üzenet a harmadik évezrednek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./
1999. november 16.
November 22-24. között tartják Kolozsváron a Kárpát-medencei magyar nyelvű gyermek- és ifjúsági lapok szerkesztőinek második találkozóját. Dr. Bartha Zoltán, a Millennium Alapítvány tiszteletbeli elnöke elmondta, hogy elsősorban Magyarországról, Pécsről és Szegedről jönnek a szerkesztők, de itt lesznek a vajdasági Jó Pajtás és a Mézeskalács szerkesztői is. Horvátországot a Barkóca, Szlovéniát az Ifi fogja képviselni. Várják az Irka beregszászi szerkesztőit, a burgenlandi Hírhozó, Erdélyből a Napsugár és a Diákabrak, a sepsiszentgyörgyi Cimbora és a nagyváradi Szemfüles, továbbá a kolozsvári szerkesztőit. /Szabó Csaba: Gyermek- és ifjúsági lapok találkozója Kolozsvárott. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./
1999. november 16.
"Megjelent A többség kisebbsége /Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 1999/ című tanulmánykötet, amely - alcíme szerint - a székelyföldi románok történetével foglalkozik. A kutatási program vezetője és a könyv társszerkesztője Hermann Gusztáv Mihály, az udvarhelyi Haáz Rezső Múzeum munkatársa volt. Hermann Gusztáv Mihály tanulmánya (Villa nostra olachalis - Egy hamis oklevél utóéletéről) nemcsak a szakemberek számára érdekes. Egy 1301-re keltezett, hamisított oklevél alapján - még kellő ellenérvek felsorolása után is - az oláhfalusi "kenézség" létezésének bizonyítékáról beszéltek román történészek. Sabin Opreanu, aki ismerte az oklevél hitelességét kétségbe vonó véleményeket, 1925-ben azt állította, hogy a 14. században Udvarhelyszék népességének legalább 40%-a román volt. /P. Buzogány Árpád: Tanulmánykötet a székelyföldi többség kisebbségéről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 16./"
1999. november 16.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem római katolikus teológiai kara november 18-20. között Teológiai Napokat szervez Kihívások a teológiában a harmadik évezred küszöbén címmel. Az előadók között van Jakubinyi György gyulafehérvári érsek /A szövetség teológiája a Tórában és Lisieux-i Szent Teréznél/, Benyik György szegedi biblikus /A Qumrán-kutatás újszövetségi vonatkozásai/, a szegedi Thorday Attila /Szent Pál evangéliuma a feltámadásról/, a budapesti piarista tanár Jelenits István /Az Apostolok Cselekedetei az újabb kommentárok tükrében/, a protestáns teológia tanára, Molnár János /Az Egyiptomból való szabadulás és az új kronológia (20. század végi archeológia kutatási eredményei és az ószövetségi kortörténet)/, Erdő Péter, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora /A vegyes házasságokkal kapcsolatos egyházi nyilatkozatok/. Ezután szekciókra osztva folytatódnak az előadások. /Teológiai Napok a katolikus teológiai karon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./
1999. november 17.
November 7-14-e között egyhetes falunapokat rendeztek Csíkszentmártonban. A rendezvénysorozat keretében tartottak könyvbemutatót, közigazgatási szemináriumot, sportvetélkedőket, kirakodóvásárt és cserkészcsapat-avatót. Gergely András polgármester elmondta, hogy a községben a legnagyobb eredmény a vezetékes ivóvíz kiépítése. Már a nyolcadik számához érkezett a helyi kiadvány, a Szentmártoni Figyelő. /Egy hétig ünnepelt Csíkszentmárton. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./
1999. november 17.
Nagyváradon az Arcadia Gyermek- és Ifjúsági Színház Ludas Matyi Társulata legújabb előadásának főpróbáját nov. 17-én tartja: a Rosszcsont Peti kalandjai című mesejátékot a Nagyváradra hazajáró Urbán Gyula rendező jegyzi. A budapesti rendező évente többször visszajár, előadást rendez, mesterkurzust tart a társulatnál. Szereti az itteni művészeket, mert ebben a nehéz helyzetben is tudnak alkotni, és szereti ezt a várost, mert kisugárzása van. /Bemutató előtt a Ludas Matyi Társulat. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 17./