Kocsis István a Nagyváradon létesítendő magyar magánegyetem elleni kifogásokról mondta el véleményét. Tőkés László püspök sok mindenbe belefogott, de képtelen e rengeteg dolgot egybefogni, uralni. Nem tanügyi szakember, és így nem vette figyelembe mindazt, amit egy ilyen egyetem szervezése igényel: megfelelő épület, szakkönyvtár, felkészült tanári kar, bentlakás stb. Anyaországi vendégtanárok meghívásával kapcsolatban megkérdezte, miért nem Kolozsvárra mennének a vendégtanárok? /Kocsis István: Váradi egyetem. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

Az Állami Vagyonalap (FPS) árveréses részvényeladási ajánlatot hirdetett meg a bukaresti Kriterion Könyvkiadó tulajdonában levő (100 százalék) 6646 részvényének értékesítésére. /Privatizálják a Kriteriont! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

"Hetedik alkalommal rendezik meg Marosvásárhelyen november 3?7-e között az Alter-Native Nemzetközi Rövidfilmfesztivált. A fesztiválra 25 országból 162 rövidfilm érkezett, az előzsűri ebből válogatta ki azt a körülbelül ötven filmet, mely a rendezvényen bemutatnak. Az idén a fesztivál fővédnöki tisztét Jancsó Miklós tölti be, a zsűri tagjai pedig olyan neves filmes szakemberek, mint Simó Sándor, a Hunnia Filmstúdió elnöke; Enyedi Ildikó magyarországi rendező; Radu Gabrea, a miniszterelnöki hivatal filmművészeti kérdésekkel foglalkozó főtanácsosa; Jan Kidawa Blonski lengyel filmrendező; Dinu Tanase filmrendező; Florin Mihailescu operatőr, a bukaresti Színház és Filmművészeti Akadémia rektora. /Alter-Native. Rövidfilmfesztivál Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./"

Székelyudvarhelyen a Tomcsa Sándor Színház első teljes évadjának második premierje vígjáték, Carlo Goldoni a Két úr szolgája című komédiája. A sikeres előadás rendezője a magyarországi Gáspár Tibor. /Thália új hajlékában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 2./

Alighanem az idei évad legnagyobb közönségsikert hozó színpadi produkciójaként tartható számon Szatmárnémetiben a helybéli Harag György Társulat és a Csíki Játékszín közös előadásában bemutatott Molnár Ferenc-vígjáték, A doktor úr. /Molnár Ferenc mosolya. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 2./

November elsejétől a PRO Tv marosvásárhelyi nézői magyar nyelven is hallhatnak hírösszeállítást, amelyet hétfőtől péntekig 22 óra 25 perckor sugároznak román feliratozással. Stefan Ghergheli, a kolozsvári PRO Tv igazgatója szerint Kolozsváron is megszülethet egy magyar nyelvű hírműsor, de az 2001 előtt semmiképp sem indulhat meg. /Magyar nyelvű PRO tv-hírek Kolozsváron is? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

A bukaresti Kovács Albert professzor esszéit, tanulmányait és publicisztikáit tartalmazza Szépeszmény poétikák /Kelet-Nyugat Kultúráért Alapítvány és a Lyra Kiadó/ című könyve. - A másik új kiadvány A verselgető népi költők antológiája a Kicsiny dalaim /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 1999/ című kötet. /Új könyvek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

Okt. 26-án, Asztalos Ferenc parlamenti képviselő Budapesten részt vett a Magyar Állandó Értekezlet Oktatási Szakértői Bizottsága alakuló ülésén, ahol a napirendi pontok között szerepelt: az Oktatási Szakértői Bizottság feladata és működésének keretfeltételei, - a határon túli magyar oktatásfejlesztési koncepció tárgya és kidolgozásának ütemterve, a határon túli magyar oktatást támogató intézmények rendszere, működésének értékelése, a határon túli oktatási és tudományos műhelyek nyilvántartási rendszere. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 2. -1592. sz./

Felelőtlenség bizonyítékok nélkül a Romániát fenyegető föderalizációról és az erdélyi probléma kirobbantásáról beszélni - jelentette ki Emil Constantinescu államfő a Transilvania Jurnal című új napilap nov. 2-i számában megjelent interjújában. Ezzel reagált az elnök Adrian Nastase, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja elnökhelyettese vádaskodására. Nastase a román állam egységét fenyegető veszélyre figyelmeztetett. Nastase kijelentése azért is súlyos, mert ő külügyminiszter volt, jelenleg pedig a képviselőház alelnöke - hangsúlyozta Constantinescu. /Lapszemle Constantinescu: Felelőtlenség a Romániát fenyegető föderalizációval riogatni. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

Funar, Kolozsvár polgármestere nyílt levelet intézett Ion Caramitru művelődési miniszterhez, amelyben azt javasolja: a kolozsvári Állami Magyar Opera és az Állami Magyar Színház kerüljön a városháza hatáskörébe. Ugyanakkor a román Nemzeti Színházat és Operát a minisztériumnak hagyná. - Ez provokáció - nyilatkozta erről Kelemen Hunor művelődési államtitkár. A minisztériumnak meg kell tartania a reprezentatív kisebbségi kulturális intézményeket. Ilyen a kolozsvári magyar színház és az opera. Egy nem kisebbségbarát önkormányzatnak nem lehet odaadni ezt a két intézményt. /(kiss): Provokáció a polgármester nyílt levele - véli Kelemen Hunor művelődési államtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

"A Temesváron nemrég véget ért Határon Túli Regionális Együttműködések hetedik Európai Konferenciáján Kolumbán Gábor Hargita megyei tanácselnök javasolta: az erdélyi magyarság nemzeti identitásának megőrzését és az anyaországgal való kapcsolatrendszerének kiépítését célzó intézmények létrehozását és fenntartását bele kell építeni egy román-magyar regionális együttműködés által, esetleg európai támogatással megvalósítandó projektbe. Kolumbán Gábor, aki az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusa tagja, ezzel kapcsolatban kifejtette: "A helyi közigazgatási törvényben ma már biztosított az a joga az önkormányzatoknak, hogy határon túli együttműködésekben vegyenek részt." Az ő javaslata az, hogy Székelyföldet beépítik a határon átnyúló együttműködésbe. /"Románia egyik legkomolyabb politikai kérdését próbáltam megoldásközelbe hozni" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./"

A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) közelgő tanácskozására készül az RMDSZ: nov. 3-án ül össze Bukarestben az RMDSZ Operatív Tanácsa. Tegnap Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta, hogy az Operatív Tanács meghívta a megbeszélésre azt a hat személyt, aki az RMDSZ-t a MÁÉRT szakbizottságaiban képviselte, hogy meghallgassa beszámolóikat. Tőkés László tiszteletbeli RMDSZ-elnököt is meghívták. /Szeghalmi Örs: MÁÉRT-ülés előtti készülődések. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 3./

Alföldi László kolozsvári főkonzul a vele készült interjúban kifejtette, hogy Kolozsváron, Erdély szellemi központjában hagyománya van annak, hogy különböző európai országok külképviseletet vagy legalábbis útlevélhivatalt, irodát tartanak fönn. A világban 12 magyar főkonzulátus van Ausztráliától Kanadáig. A Kárpát- medencei magyarsághoz fűződő sokrétű politikai, kulturális, gazdasági érdek miatt a kolozsvári főkonzulátus az egyik legfontosabb az összes közül. - A román vezetés végül is fölvállalt egy új szomszédságpolitikát, egy új regionális, integrációs politikát. A jelenlegi romániai helyzetre jellemző, állapíthatta meg, hogy születnek kormányhatározatok, születnek pozitív döntések, ugyanakkor ezeket visszavonják, ezek csak papíron léteznek. A magyar külképviseleteken Bukarestben, Kolozsvárt és sok más helyen 90 óta töretlen gyakorlat, hogy a külképviseletek a címeres zászlót használják. Ahol jelentős számú kisebbség él, Erdélyben, a Felvidéken, a Vajdaságban a magyar nemzet szimbólumát használják. A külképviselet vezetőjének joga van, hogy a külképviseleten kívül saját gépkocsiján, illetve rezidenciáján is a bécsi egyezmény szerint, de a magyar-román konzuli kapcsolatokról szóló egyezmény szerint is használja a fogadó ország sajátosságainak figyelembe vételével. - Ismeretes Kolozsvár polgármesterének hosszú évek óta tartó folyamatos, tudatosan gyűlöletkeltő, magyarellenes magatartása. Sajnos nincs olyan politikai légkör Kolozsváron, ami normális, elvárható lenne. - Egy polgármesternek nincs jogosítványa arra, hogy önálló külpolitikát folytasson. - Alföldi László bízik abban, hogy rövid időn belül létre fog jönni a bukaresti Magyar Kultúrház itteni fiókja. /Csomafáy Ferenc: Főkonzulátus és jövője. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

Okt. 31-én Szilágynagyfaluban ökumenikus istentisztelet keretében emlékeztek a két világháborúban elesettekre. Vida Gyula parlamenti képviselő kiemelte, hogy a Don mentén elesettekre öt évtizeden át nem lehetett emlékezni, a mártírok távolban kiömlött vére üzenet a mának és jövőnek, hogy jövőt építő áldozatot hoztak. /Szilágynagyfalui emlékezés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

A Máltai Szeretetszolgálat vagy Segélyszolgálat 1991 májusa óta működik Erdélyben. A nagyváradi fiókszervezet rendszeresen segít a rászorulókon, ezen túl évenkénti zarándoklatokat szervez a mozgásukban súlyosan korlátozottak részére. Idén az Arad melletti Kisiratosra mentek, hogy találkozzanak az ottani otthonban lakó sorstársaikkal. A kisiratosi otthon kizárólag a mozgássérülteké. Dr. Almási Béla másodállásban vezeti az épületkomplexummá bővült otthont, amúgy Kisiratos körzeti orvosa. 1995-ben kezdték az építkezést, ifjúsági munkatábor-rendszerben épültek fel a már meglévő épületek. Átlagosan harminc fiatal érkezik az ország különböző részeiből ide. Egyelőre tizenketten laknak itt, amikor az épület teljesen elkészül, negyven férőhelyes lesz. - Népkonyhát is működtetnek, ahonnan naponta 120-150 adag étel kerül rászoruló falubeliek asztalára. /Szeretetotthon Kisiratoson. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 3./

Acél Ervin kilenc év után nov. 2-án lépett hangversenydobogóra a váradi filharmonikusok szerződtetett karmestereként. /Acél Ervin ismét a váradi pódiumon. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 3./

Nov. 2-án Nagyváradon a Nyílt Társadalomért Alapítvány kolozsvári fiókjának képviselője, Kali Zoltán tájékoztatott a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos legújabb programokról. A meghirdetett pályázatok között szerepel a nemzeti kisebbségek közötti kapcsolatok fejlesztése, művészet a fejlődő etnikai közösségekben, Kolozsvárott szervezendő tanfolyamokon való részvétel, melyeken budapesti szakértők tartanak előadásokat. /Civil szervezetek. Új pályázati lehetőségek. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 3./

A most megjelent nyelvészeti könyv /Vallomások az anyanyelvről (Gloria Kiadó, Kolozsvár, 1999) Gyűjtötte: Péterfy Mihály, gondozta: Tar Károly, kiegészítette: Lázár Oszkár ny. egyetemi tanár, szerkesztette: Sztranyiczki Mihály./ tárgyszerűen aforizma-gyűjteménynek is nevezhető. A kiadványban csaknem 250 magyar és más nemzetiségű szerző több mint félezer rövidebb-hosszabb sorban kifejtett gondolata sorakozik. A svédországi Magyarok Országos Szövetségének Anyanyelvünk Alapítványa, valamint a Magyarok Világszövetsége támogatásával napvilágot látott könyvecske állandó útitársa, lehet minden magyarnak. /László Ferenc: Őszintén erős várunkról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

Biró Gábornak az elmúlt évben jelent meg Középkori templomok című nagysikerű munkája, a szerző most újabb kötettel jelentkezett: Erdélyi magyar népi építészet és hagyományainak továbbéltetése /Impress, Marosvásárhely, 1999/. Elmondta, hogy az 1970-es évek elején kezdte el gyűjteni a népi építészeti emlékeket. A könyv értékét növeli igen gazdag rajz- és képanyag. /Az Impress Kiadó új könyve. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 3./

A Magyar Kisebbség /Kolozsvár/ nemzetpolitikai szemle legutóbbi száma a kettős állampolgárság kérdéskörével foglalkozik. Az 1999/1. számban Tamás Sándor vitaindítójára Benyhe István (Kettős állampolgárság a Kárpát-medencében?), Borbély Imre (Pro vagy kontra. A magyar állampolgárság alanyi jogának kiterjesztése minden magyarra), Csapó I. József (Szabadon választott nemzeti önazonosság, önként vállalt kettős állampolgárság), Harrach Gábor (Különleges státus és nemzetgyarapodás. Demográfiai tendenciák és anyaországi szerep), Pataki Gábor Zsolt (Közép-európaiság és többes állampolgárság) és Varga Attila (Néhány észrevétel a kettős állampolgárság vitájához ) írt válaszokat közli a lap a Fórum rovatban, kiegészítve az európai integráció, a schengeni egyezmény és a határon túli magyarság kérdéskörét taglaló tanulmányokkal, dokumentumokkal. Az Archívum rovatban Vincze Gábor Állampolgárság és kisebbségpolitika Romániában a II. világháborút követő években című írása olvasható. /Magyar Kisebbség ? Nemzetpolitikai Szemle. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 3./

A Csíki Székely Múzeum munkatársa, Benedek Éva könyvrestaurátora sikerrel pályázott az Illyés Közalapítványnál: közel félmillió forintot utaltak ki számára, így beszerezheti egy olyan papíröntő gép beszerzését, mely nem csupán megkönnyíti, de lényegesen felgyorsítja a restaurálási tevékenységet. A csíkszeredai laboratórium lassan olyan regionális műhellyé növi ki magát, amely nem csupán csíki, de akár a régió könyvritkaságainak restaurálását is felvállalhatja. /Pályázatot nyert a könyvrestaurátor. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 3./

Nov. 2-án Budapesten, a Magyarok Házában átadták a húsz évvel ezelőtt létrehozott Bethlen Gábor Alapítvány idei kitüntetéseit. Bethlen Gábor-díjat kapott Tempfli József nagyváradi megyéspüspök. Tamási Áron-díjban részesült Cselényi László, a Duna Televízió rendezője. Márton Áron püspökről elnevezett emlékérmet kapott az erdélyi Berszán Lajos atya /Gyimesközéplok/, a Nyugat-Európában élő Prágay Dezső és a felvidéki Zalabai Zsigmond /Somorja/. Az alapítvány azokat jutalmazza évente, akik munkájukkal az egyetemes magyar kultúra értékeit gyarapítják a határokon belül és kívül, továbbá tevékenységükkel hozzájárulnak a közép-európai népek megbékéléséhez, szellemi együttműködéséhez. /Kiosztották a Bethlen Gábor Alapítvány kitüntetéseit. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

Mugur Isarescu, a jegybank kormányzója szerint 45-47 százalékos év végi inflációra kell számítani az idén. Tavaly év végén 40,6 százalékos inflációt mértek. /Isarescu szerint is 45-47 százalékos az infláció. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) november 11-12-én tartja második ülését Budapesten. Orbán Viktor magyar miniszterelnök meghívására a találkozón a magyarországi parlamenti pártok, a törvényhozási képviselettel rendelkező határon túli magyar pártok és szervezetek vezetői, illetve a nyugati magyarság képviselői vesznek részt. Az ülésen Orbán mellett jelen lesz Martonyi János külügyminiszter, Németh Zsolt, a magyar külügyi tárca politikai államtitkára és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Értesüléseink szerint a budapesti konferencián az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi, Tőkés László tiszteletbeli és Takács Csaba ügyvezető elnök képviseli. A MÁÉRT áttekinti a nemzetpolitikai célok megvalósítása terén az alakuló ülés óta eltelt időszak főbb fejleményeit, és megvitatja a hat szakbizottságának eddigi munkájáról szóló jelentéseket. A Magyar Állandó Értekezlet hat szakbizottságot hozott létre, amelyek több javaslatot tettek az értekezlet napirendjére vonatkozóan. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Ülésezett az Operatív Tanács Egyeztetett RMDSZ-álláspont a Magyar Állandó Értekezleten. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

"Lucian Boia bukaresti professzor az elsők között szállt szembe a román történelem egyoldalúságával. 1996-ban látott napvilágot Történelem és mítosz a román köztudatban című, vihart kavaró könyve. Újabb munkája a Játék a múlttal, alcíme: A történelem valóság és fikció között /Humanitas, Bukarest, 1998/, melyet Demény Lajos történész ismertetett. A románok sokáig hallani sem akartak a dákokról, ők csak a római leszármazottak lehettek, a legvirágzóbb civilizáció örökösei. Minden azonban mintegy száz éve megváltozott. A bennszülött dákok szerepe előtérbe került. - A románok harcoltak a törökökkel, ezt a hősi küzdelmet tanulják a diákok. Ugyanakkor a románok több évszázadon át török fennhatóság alatt éltek, a török világba integrálódtak. A közvéleményben hangsúlyozottabban kiemeltek a román-magyar összetűzések, azonban "a román élettér bizonyos része csaknem egy egész évezreden át Közép-Európa történetének volt részese, többnyire együtt a magyarokkal és szászokkal, mint velük szemben. A mai román civilizáció javában ezen - részben dél-kelet - és részben közép-európai - kölcsönhatások terméke, és csak igen kis mértéken vagy egyáltalán nem a véres összetűzések eredménye." Az 1989-es változások után a román történészek jelentős része eljutott Antonescu teljes rehabilitálásáig. A világháború illetően románok lelkiismerete tiszta. "A gondolkodás egyszerű: a románoknak mindenkor igazuk volt, s mivel a dolgok nem mindig mentek jól, ennek okozói mások /oroszok, németek, amerikaiak, magyarok, zsidók és mások, a történelmi és politikai közegtől függően/. A történelmi áldozat tudata a közgondolkodás súlyos betegsége. A saját hibákkal való számolás és a következmények vállalása hiányzik, s ez a legnagyobb akadálya annak, hogy a román társadalom újra megtalálja helyét és ezzel együtt európai integrálódását is." - hangsúlyozta könyvében Boia. /Demény Lajos: Még egyszer a román történelmi mítoszokról. = A Hét (Bukarest), nov. 4./"

"Brassóban okt. 29-31-e között rendezték meg a hatodik alkalommal megtartott Bartalis János Szavalóversenyt, melyet a brassói Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület szervezett. Az ország minden tájáról jöttek részvevők, sőt győri és budapesti vendégek is voltak. Banner Zoltán. a zsűri elnöke kiemelte a szervezőnek, "a lényegében egytagú Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület elnökének, Bódog Erzsébetnek" a munkáját. - Banner megdöbbenten hallotta, hogy Erdélyben a tankönyvkészítők kiveszik a tanagyagból Bartalis költészetét. /VI. Bartalis János Szavalóverseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./"

A sepsiszentgyörgyi Berde Áron Tudományos Társaság elnöke, Birtalan Ákos kezdeményezésére okt. 29-én megvitatták a középfokú (köz)gazdasági oktatás helyzetét. A rendezvényen részt vettek: Brassó, Kovászna és Hargita megye gazdasági szakközépiskoláinak, illetve gazdasági szakosztályainak tanárai, dr. Vincze Mária egyetemi tanár, Szécsi Kálmán, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság országos alelnöke, valamint a fenti megyék RMKT-fiókjainak képviselői. A jelenlévők elhatározták: folytatják az együttgondolkodást. Megállapították, hogy szakszerű felmérést kell készíteni a gazdasági szakközépiskolákban, a diákok körében arról, hogy mit akarnak tanulni e téren és milyen nyelven. Szükség van az alternatív közgazdaságtan-tankönyvek megírására, illetve a szaktantárgyak román nyelvű tankönyveinek magyarra fordítására, szakszótárakat és gyakorlati munkafüzeteket kell készíteni. /A középfokú (köz)gazdasági oktatásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

Nov. 3-án Kőrösi Csoma Sándor és keleti gyökereink címmel konferencia kezdődött Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban. Nov. 4-én dr. Csetri Elek megnyitja a tudományos ülésszak munkálatait. Az előadók között van Szilágyi Ferenc, Kubasek János, Ikeda Tetsuro (Japán), Lin Gan, Zheng Xian Fa /Kína/ és Györffy Dénes. /Nemzetközi őstörténeti értekezlet Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

Nov. 6-án adják át Kolozsváron a Diaszpóra Alapítvány idei Czedler Márton és Földes Károly szórványdíjait. Az ünnepségen Vetési László elnök bemutatja a díjazottakat. A Czedler Márton-díjat ifj. Kun Árpád lelkésznek, a Földes Károly-díjat Pásztor Lajos mezőörményesi presbiternek dr. Bustya Dezső egyházkerületi főjegyző nyújtja át. /A Diaszpóra Alapítvány díjai. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

Október 24-29 között Szegeden tartották meg a romániai magyar pedagógusok szakmai továbbképzését, amelyet a magyar Oktatási Minisztérium, illetve a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola közösen szervezett. A román-magyar együttműködési oktatási munkaterv alapján - 1995-től - minden évben megszervezett tanfolyamon 25 vezetői állást betöltő pedagógus vett részt, azokat a megyéket képviselve, ahol magyar nyelven is zajlik az oktatás. /(Klárik Attila): Romániai tanügyi vezetők továbbképzése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./