Az 1989-es fordulat óta negyedszer szervezték meg a Ki mit tud? vetélkedőt november 20-án Máramarosszigeten a helyi Hollósy Simon Művelődési Egylet, a kisebbségügyi tárca, valamint helyi támogatók segítségével. Zahoránsznky Ibolya, az egylet elnöke bevezető szavaiban kiemelte: először sikerült az egész történelmi Máramaros magyarlakta településeinek műkedvelőit összehozni. Közel 200 műkedvelő mutatta be helyi népi dal-, tánc- és játék-szokásait, a szép verseket, továbbá a modern tánc példáit. Az 1992-es népszámlálás adatai szerint hozzávetőlegesen Máramaros megyében 15 ezer magyar él - a több mint nyolcezres Máramarossziget és a jó kétezer lelkes Hosszúmező kivételével - 10-15 településre szétszóródott, pár száz fős közösségekben, Sziget és Hosszúmező kivételével azonban a többi településen magyar nyelvű iskola, óvoda nem létezik, a gyermekek csak az egyház keretében, vagy fakultatív órakon tanulhatják anyanyelvüket. A szünetben Felsővisó csapatának tagjai egymás között csak románul vagy németül beszéltek, mert ott magyar nyelvű oktatás csak az RMDSZ-székházban folyik, annak ellenére, hogy a községnek 650 magyar lakója van a 13 ezer román mellett. A borsabányai, vagy akár az aknasugatagi résztvevők magyar kiejtése már nem volt tiszta. Tíz település képviselői vetélkedtek, Tiszavörösmart, Hosszúmező, Nagybocskó, Kistécső, Kövesláz, Aknasugatag, Rónaszék, Felsővisó és Borsabánya és a helybeliek. /Farkas E. Zoltán: Ki mit tud a történelmi Máramarosban ? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24., Végvári vetélkedő 200 résztvevővel. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 26. ? dec. 2./

A Romániai Magyar Szó felhívására, hogy az RMDSZ legfontosabb, kinevezett tisztségviselői írják meg gondolataikat Tőkés László tiszteletbeli elnök kijelentéséről, miszerint az RMDSZ egy kommunista típusú pártszervezet, megjött az első válasz. Czédly József bukaresti alprefektus és Szatmári Tibor szintén visszautasította azt, hogy az RMDSZ-t kommunista típusú pártszervezet lenne. Utóbbinak a vezetés intoleranciájáról, a másság eltiprásáról az egyik egyházkerület jutott eszébe. /Az első fecske. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

"A kormány újabb egykori kisebbségi és egyházi ingatlanok visszaadására vonatkozó jogszabály előkészítésén dolgozik. A helyi közigazgatást felügyelő kormányhivatal november elején felkérte Kolozs megye prefektúráját, hogy szerezze be és készítse elő 39 olyan kolozsvári és Kolozs megyei ingatlan tulajdonjogi dokumentációját, amelyek egykor "a Romániában élő nemzeti kisebbségi közösségek tulajdonát képezték". A jelenlegi tulajdonjogi helyzet feltérképezésének az a célja, hogy lehetővé váljon az ingatlanok visszaadására vonatkozó jogszabály előkészítése. Az ingatlanok listáját az érintett egyházak és kisebbségi szervezetek kérései alapján állították össze. /Újabb 39 Kolozs megyei egyházi ingatlan? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./"

A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága /VET/ állásfoglalást adott ki a külhoni magyarok jogállása kérdésében. Az állásfoglalásban a VET visszatekintett arra, hogy az MVSZ 1998. április 5-én társadalmi méretű vitát kezdeményezett a világon bárhol élő magyarok magyar állampolgársághoz való alanyi jogáról. A szokatlan intenzitású vita jótékony hatásúnak bizonyult, mert jól kidomborította a kérdéskör neuralgikus elemeit. A vita anyagát a VET kiadásában megjelenő Magyar Kisebbség nemzetpolitikai szemle 1999/2-3. száma ismertette. A külhoni állampolgárság intézményére vonatkozó javaslatát a VET az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet szeptemberben, Bécsben megtartott felülvizsgálati konferenciáján ismertette. A javaslat a külhoni státuszhoz nem rendel választójogot, továbbá nem jelent automatikusan le-, illetve áttelepedési jogosultságot, ezzel megakadályozza az exodus-veszélyt. A külhoni állampolgárság fogalma értelemszerűen magába foglalja a külhoniak magyarországi státuszának rendezését is. - A részletes kimunkálásra váró külhoni állampolgárság intézménye jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország euro-konform megoldást találjon a magyar nemzet számára megkerülhetetlen, az állampolgárság fogalmát is érintő kérdésben. /Patrubány Miklós: Állásfoglalás a külhoni magyarok jogállása kérdésében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

A Gheorghe Sincai Elméleti Líceum /Kolozsvár/ igazgatósága beadvánnyal fordult a kolozsvári polgármesteri hivatalhoz, amelyben alkotmányellenesnek minősítette a Református Kollégium volt épületének visszaszolgáltatásáról rendelkező sürgősségi kormányrendeletet. Funar polgármester kijelentette, kérni fogja, hogy a kormány vonja vissza a rendeletet. A Kolozs megyei törvényszék az épületet szeptember 13-án telekkönyvezte az egyházkerület nevére, és így az ingatlan törvényesen is visszakerült az erdélyi református egyház tulajdonába. Tőkés Elek, az egyházkerület oktatási főosztályának vezetője azt javasolta, hogy az iskola igazgatósága elsőnek engedje be a jelenleg a 16-os iskolában ideiglenesen működő Református Kollégiumot a Farkas utcai épületrészbe, és nyolc tantermet bocsássanak a kollégium rendelkezésére, 2000. augusztus 15-ig teljes egészében adják át a Farkas utcai ingatlant a kollégiumnak, 5-10 év alatt építsenek maguknak új iskolát, addig is viszont az épületben maradhatnak. A Gheorghe Sincai Elméleti Líceum jelenleg huszonhét teremben folytat tevékenységet, az épületnek nyolcvannégy tanterme van. /Papp Annamária: Tiltakozik a Sincai-líceum a Református Kollégium visszaszolgáltatása ellen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kolozsváron, november 20-án tartott választmányi ülésén meghatározta álláspontját a romániai magyar felsőoktatás fejlesztésével kapcsolatban. Az EME támogatja a nemzeti közösségnek a Kolozsvár központú, önálló, állami magyar egyetemhez való jogát és igényét. Az egyetemépítést olyan háttérintézményekkel (pl. kollégiumokkal) kell kezdeni, amelyek a majdani önálló egyetem keretében fontos funkciót tölthetnek be. Addig is alapvető fontosságú a jelenlegi intézményes keretek bővítése mind a kolozsvári egyetemen, mind a marosvásárhelyi orvostudományi és gyógyszerészeti egyetemen és a színművészeti főiskolán. Ennek feltétele az egyetemek és főiskolák kari szintű önállósodása. A magyar nyelvű oktatás kereteit és feltételeit minden olyan intézményben javítani kell, ahol magyar nyelvű egyetemi oktatók és hallgatók vannak. Végig kell gondolni Székelyföld és a Partium felsőoktatási igényeinek szakmai hátterét. Az oktatáspolitikai döntésekben tekintettel lenni a szakmabeliek véleményére. - Az aláírók között van Benkő Samu, Bocskay István, Dávid Gyula, Imreh István, Jenei Dezső és Péntek János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

Nagyváradon nov. 24-én a Kiss Stúdió Színház irodalmi estjének vendége Kocsis István. A Kolozsvárról 1984-ben Budapestre áttelepült író, drámaíró a Szent Korona-tanról tart előadást. A szerzői esten részletek hangzanak el az író Bolyai János estéje, Széchenyi és Árva Bethlen Kata című monodrámáiból. /Kocsis István szerzői estje. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 24./

Az Erdélyi Tankönyvtanács kiadásában 300 példányban megjelent a Magyar népi kultúra című tankönyv /Kolozsvár, 1999/, mely mindenekelőtt a középiskolai oktatás számára készült. A tankönyv szerzői a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelv és Kultúra Tanszékének tanárai. Mivel a jövő egyetemi tanévtől kezdődően a néprajz szakra felvételizők számára ez a tankönyv előreláthatóan kötelező vizsgaanyag lesz, kívánatos volna , ha a magyar nyelvű iskolák könyvtárai beszereznék a kézikönyvet. /Néprajz szakra felvételizők figyelmébe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

Az elhunyt dr. Székely József helyett Muhi Miklós fizikatanárt nevezték ki Kölcsey Ferenc Kollégium /Szatmárnémeti/ igazgatói székébe, ideiglenes jelleggel. Muhi Miklós /sz. 1942/ évek óta a Gábor Dénes Szabadegyetem szatmárnémeti fiókjának a vezetője, a lelke. /[Kereskényi Sándor] (kereskényi): Muhi Miklós lett a Kölcsey Ferenc Kollégium ideiglenes igazgatója. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 24./

Az 1994-ben külföldi kezdeményezésre és a katolikus egyház anyagi támogatásával elindított romániai gépköri mozgalom hivatalos szakmai elismerése késlekedett. Gyergyószentmiklóson országos méretű szimpóziumot szerveztek. Anyagi gondok miatt a Bajor Gépkörök Kuratóriumával együtt Phare-pályázaton nyertek és új gépkörök alakultak. A támogatások megszűntével a gépkörök válságos helyzetbe kerültek. Az újabban meghirdetett SAPARD SPP pályázat segítséget jelenthet. /SAPARD-fényben a gépkörök. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 24./

A MOL Romániában a harmadik legnagyobb kúthálózattal rendelkezik. A társaság nov. 23-án MOL Marosvásárhelyen nyitotta meg 39. romániai üzemanyagtöltő állomását, és idén decemberben átadják a 40. állomást is. /Terjeszkedik a MOL. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 24./

"A Perspektíva (a Kolozsvári Magyar Diákszövetség lapja, november 4-i és 11-i szám) hasábjairól megtudható, hogy a KMDSZ közgyűlésén a diákszervezet új elnököt választott Boda Szabolcs Levente közgazdász hallgató személyében. A Suli Lapi (Baróti Szabó Dávid Középiskola, Barót diáklapja, novemberi szám) nyári élménybeszámolóknak és irodalmi próbálkozásoknak adott helyet. A Nagykároly és Vidéke (regionális hetilap, november 3-i szám) az 1956-os magyar forradalom romániai "elszenvedőire" emlékezett. - A Kis Tükör /a romániai CE Szövetség kiadványa, református missziói lap/ szeptember-októberi száma hírt adott arról, hogy közös táborozást szerveztek a magyarországi Bethánia CE szövetséggel. A Besztercei Híradó (közéleti havilap, idei június-szeptemberi, összevont szám) beszámolt a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ küldöttgyűléséről. /Hónapzáró lapszemle. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23., folyt. : nov. 24./"

Nov. 20-21-én kétnapos konferenciát tartottak Szamosújváron az erdélyi örmény-magyar szervezetek. A csíkszeredai Szentháromság Alapítvány elnöke, Ajtony Gábor elmondta, hogy mintegy száz résztvevő képviselte Brassó, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Gyergyó, Kolozsvár, Szatmárnémeti, Nagyvárad és Szamosújvár örmény-magyarságát. A konferencia első napján tudományos ülés keretében az előadók elemezték az örmény katolikus egyház, az identitástudat, múlt és jelen helyzetét. A második napon a résztvevők Szamosújvár örmény vonatkozású történelmi színhelyeit keresték fel. A konferencia résztvevői intézőbizottságot alakítottak, amely kidolgozza az örmény szervezetek szövetségének keretét. /Szövetségbe tömörülnek az örmény szervezetek. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 24./

"A Reform Tömörülés RMDSZ-platform küldöttsége hazatért két napos budapesti útjáról, amelynek célja a platform és a FIDESZ, illetve az állami intézmények közötti kapcsolat kiépítése. A küldöttség kiegészült Borbély Zsolttal, az RT SZKT-küldöttjével. A küldöttség találkozott Németh Zsolt államtitkárral is. "A megbeszéléseken a Reform Tömörülés politikusai a további együttműködésről is tárgyaltak. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke furcsállotta, hogy a látogatás pártjellege összemosódott az állami jelleggel. Németh Zsolt kijelentette: "A magyar kormány időnként kényelmetlen helyzetben találja magát, ugyanis bizonyos esetekben közvetítőként kell fellépnie az RMDSZ-en belül szemben álló felek között." Markó Béla erre reagálva elmondta: nem kérték az államtitkárt, hogy közvetítőként lépjen fel. Ha az RMDSZ-nek vannak belső konfliktusai, azokat meg tudja oldani. /A Reform Tömörülés küldöttsége visszatért Budapestről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./"

Nov. 22-én Bukarestben az RMDSZ helyi szervezete megnyitotta irodáját, amely a jövőben naponta 10-14 óra között a tagság rendelkezésére áll. /RMDSZ-iroda nyílt Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

A gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet öregotthon bentlakói és ápolói szerkesztésében jelent meg a Hárászkendő időszakos kiadvány első száma. Az öregotthon 1996 szeptember 18-án nyitotta meg kapuit a magányos, idős emberek előtt, ma 105 személynek nyújt otthont. A közeljövőben kibővítik az öregotthon barkács- és kézimunka műhelyeit. /Megjelent a Hárászkendő, az öregotthon lapja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

"Leltárt kellene készíteni egyszer magyar létformáinkról, írta Lászlóffy Aladár. Abba a leltárba fel kellene venni "minden templomot, a jáki romokat és a magyarigenit, ahol a falak állnak csak, maholnap nem ül be közéjük senki." /Lászlóffy Aladár: Nomád milleneum. = Helikon (Kolozsvár), nov. 25./"

"Szőcs István vitába szállt Láng Zsolttal, aki Dobok. Trolius és Cressida kolozsvári előadásáról /Látó (Marosvásárhely), 1999/8-9. sz./ címmel a legnagyobb elismeréssel méltatta a Tompa Gábor-rendezte előadást. Szőcs István nem fogadta el Láng Zsolt értelmezését: "Amikor Thersites a szent edénybe vizel... felfedi a világ értelmezhetetlenségét." Szőcs István megjegyezte, hogy "a vizelő fickó mutatványa kötelező egy Európába igyekvő rendező gesztustárában." Láng Zsolt "a romantikus színházi tradíciók eltakarítását" ünnepelte az előadás alkalmával, elfogadta, hogy Tompáék elvetik a konvenciókat "mint Hősiesség, Nép, Döntés, Becsület, Nemzeti Érdek Stb". Szőcs István szerint Lángéknak és Tompáéknak nem is annyira a bolsevizmus kollektivitása fáj, hanem a konzervativizmus eszmerendszere. /Szőcs István: Szeget szeggel. = Helikon (Kolozsvár), nov. 25./"

A kárpát-medencei magyar nyelvű gyermek- és ifjúsági lapok szerkesztői tanácskozásra gyűltek össze nov. 22-én Kolozsváron. Nov. 23-án Mirnics Zsuzsa, a szabadkai Mézeskalács szerkesztője elmondta, hogy a gyermek, ha felnő, főleg a rövid műfajokat fogja kedvelni. Lévay Erzsébet, a Hírhozó burgenlandi gyerekeknek főszerkesztője szerint az internet miatt a gyermekek könyvet már nem értékelik. Lennert Géza, a szabadkai Jó Pajtás szerkesztője felhívta a figyelmet arra, hogy a gyermeket meg kell kímélni a háború borzalmaitól, főleg, ha ezek a gyerekek már átélték azokat. A Szemfüles /Nagyvárad/ a 6-10 éves gyermekeknek, a Diákabrak pedig a tizenéveseknek szól. Biztató, hogy Erdélyben még olvassák a lapokat. Havonta 94 000 példány kel el ifjúsági kiadványokból, ami azt jelenti, hogy három gyerek közül kettő valamelyiket olvassa, és itt még nem is beszélhetünk a szórványban élőkről, mivel a terjesztés ott igencsak akadozik. /Horváth Gyöngyvér: A következő évszázad a mese reneszánszának lesz a kora. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./ Nov. 24-én véget ért a találkozó. Az utolsó nap kalotaszegi kirándulással telt, majd a vendégek a Napsugár /Kolozsvár/ szerkesztőségébe látogattak, ahol Zsigmond Emese, a lap főszerkesztője fogadta őket, ezután a Tinivár /Kolozsvár/ szerkesztősége következett. A találkozó elérte célját, annak ellenére, hogy a szlovéniai Ifi, a kárpátaljai Irka és a szlovákiai Tábortűz anyagi gondok miatt nem volt jelen. A találkozón létrehoztak egy szakmai fórumot, melynek célja a régiókban történő magyar nyelvű gyermeklapok kiadásának figyelemmel követése, esetenként támogatása, a közös együttműködés kialakítása. A következő évben Szabadkán találkoznak. /Horváth Gyöngyvér: Jövőre Szabadkán találkoznak. Sikeres volt a gyermeklapok kolozsvári fóruma. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

Az állam által elismert vallási felekezetek képviselői nov. 24-én a képviselőház emberjogi bizottságának meghívására immár második alkalommal találkoztak a bizottság tagjaival, hogy kifejtsék véleményüket az egyházügyi törvénytervezettel kapcsolatban. A magyar történelmi egyházak vezetői levelet intéztek Emil Constantinescu államfőhöz, amelyben a törvénytervezet visszavonására, illetve egy új jogszabály kibocsátására szólították fel a kormányt. Leszögezték, hogy a romániai egyházak képviselőinek sikerült egy konszenzusos szövegváltozatban megállapodniuk, mégis a magyar egyházak alapvető érdekeit sértő szövegváltozatot terjesztettek a parlament elé. Ez a változat nem szavatolja az állam által elismert vallási felekezetek közti egyenlőséget, valamint korlátozta a parókiák létesítését. A magyar történelmi egyházak tiltakoztak amiatt, hogy a tervezet az ortodox egyházat állami egyháznak nyilvánította.- Az ortodox egyházat kivéve az egyházak többsége nem értett egyet a parlament elé terjesztett törvénytervezet szövegével. Az RMDSZ képviselői a tervezet visszaküldése mellett foglaltak állást. A nemzetközi fórumok jelezték, hogy a törvénytervezet nem felel meg az alapvető emberjogi, illetve vallásszabadsági követelményeknek. /Papp Annamária: A vallásügyi törvénytervezet visszavonását kérik a magyar történelmi egyházak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

Unitárius templom alapkövét helyezték el nov. 21-én Marosvásárhelyen, dr. Szabó Árpád püspök jelenlétében. A tervek szerint a 380 férőhelyes templom mellett az épület egy tanácstermet, két irodát és mellékhelyiségeket foglal magába. Örök időkre vetnek fundamentumot, hangsúlyozta Nagy László, marosvásárhelyi unitárius lelkész. A városban élő unitáriusok elhatározták: a városban létrehozzák a második egyházközséget. Ennek hajléka lesz majd a kövesdombi templom. /Máthé Éva: Unitárius templom alapkövét helyezték el Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

Mészáros Zoltán Gyergyószentmiklóson megalakította az egyelőre négy tagot számláló Székely Színpadot. Elmondta: a Székely Színpaddal nem akar második gyergyószentmiklósi színházat /a Figura mellett/ létrehozni, hanem turnékra akar indulni Székelyföldön és Erdélyben. Szeretné, ha új társulata minőségi stúdióelőadásokat nyújtana. /Emigránsok a Székely Színpadon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

"Az Interetnikus Párbeszéd Egyesület /alapította dr. Octavian C. Buracu, 1992-ben/ tiltakozott Gheorghe Funar kolozsvári polgármester kezdeményezése ellen, hogy Ion Antonescu marsallnak szobrot emeljenek. Ion Antonescu Romániában fasiszta típusú diktatúrát vezetett be, Romániát "nemzeti- legionárius államnak" kiáltották ki, ő maga a "Conducator (Vezér)" címet vette fel, a többi fasiszta vezető mintájára: Führer, Duce, Caudillo, Poglavnik, Nemzetvezető. Antonescu szándékában állt a zsidóság teljes megsemmisítése, közvetlenül felelős a zsidók ellen elkövetett tömegmészárlásokért, a bukovinai és besszarábiai zsidóknak Transznisztriába való deportálásáért, akiknek nagy része elpusztult az úton vagy a megsemmisítő lágerekben. Az áldozatok száma 100 ezernél többre becsülhető. Antonescu 25-30 ezer romát is Transznisztriába deportált, akik közül sokan elpusztultak az úton vagy a lágerekben. A megszállt területeken a marsall beosztottjai rendszeresen követtek el vérengzéseket a polgári lakosság, elsősorban a zsidók ellen. Egyedül Ogyesszában mintegy 40 000 személyt öltek meg, többnyire zsidókat. Európában sehol sincs a közterületeken szobruk volt fasiszta vezéreknek, a háborús bűnösöknek, nem neveznek el róluk utcákat. /Tiltakozás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./"

Nov. 23-án a kisebbségek nyelvén írt magyar nyelvű líceumi tankönyvekről tanácskoztak a Tanügyminisztériumban. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségét (RMPSZ) Lászlóffy Pál elnök, Burus Botond, a Hargita megyei Pedagógusok Háza igazgatója, Farkas István Kovászna megyei tanfelügyelő, valamint az Erdélyi Tankönyvtanács szerkesztője, Székely Győző képviselte. Évtizedek óta nem volt erre példa: a minisztérium pedagógiai jellegű civil szervezeteket hívott a magyar nyelvű líceumi tankönyvek ügyének rendezésére. Lászlóffy Pál, az RMPSZ elnöke a kisebbségek tankönyvgondjait felvállaló kiadó létrehozásában látta a megoldást. A fordításra javasolt tankönyvek példányszámának növelése érdekében más javaslat is elhangzott: a magyar és német nyelvű tankönyvek ügye kapcsolódjék valamiképpen össze. Megállapították, hogy a kilencedikes tankönyvek ügyét meg kell oldani: magyar nyelvű tankönyveket kell adni a kilencedikesek kezébe. /Szabó Csaba: Tanügyminisztériumi nyitás A civil társadalom kezében a magyar nyelvű líceumi tankönyvek ügye. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

A kommunista hatalom Romániában 1948-ban feloszlatta a ferences szerzetesrendet. Csakhogy a Ferenc-rend nem volt hajlandó feloszlani. 1949-ben felheccelt munkások megrohanták Vajdahunyadon a ferences főiskolát, berendezését összezúzták, a tanári kart és a növendékeket elűzték. 1950. augusztus 20-án éjjel valamennyi erdélyi ferences rendházból Máriaradnára hurcolták a szerzeteseket, összesen 150 főt. . Az állam azt tervezte, hogy elszakítja a katolikusokat Rómától és békepapok segítségével a hatalmat kiszolgáló központokat szervez. Páter Gurzó Anaklét jogászprofesszor és Godó Mihály jezsuita pap összeállítottak egy olyan anyagot, amely azután szinte kézikönyve lett az ellenállásnak és megerősítette a papokat abban, hogy ki kell tartaniuk a bebörtönzött Márton Áron püspök mellett. Máriaradnáról 1952-ben három helyre, Désre, Esztelnekre és Körösbányára hurcolták a ferenceseket, internálásuk 1967-ig tartott, addig rendszeresen jelentkezniük kellett a rendőrségen. 1954 márciusában kiengedték a börtönből Márton Áron püspököt, aki semmilyen feltételt nem volt hajlandó elfogadni. Ugyanakkor viszont Gurzó Anaklétot és társait, tizenvalahány papot letartóztattak és koncepciós pert indítottak ellenük. /Balázs János: Az üldöztetés évei. = Brassói Lapok (Brassó), nov. 26./

November 26-án Budapesten aláírták a román és magyar kormány közötti tudományos és technológiai együttműködési megállapodást. Az Országos Tudomány-, Technológiaügyi és Újítási Ügynökség négytagú delegációját Lányi Szabolcs, az Ügynökség elnöke vezette, magyar részről pedig az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság képviselői voltak jelen. A román-magyar alapszerződésben foglaltaknak megfelelően létrejövő keretszerződésről nyilatkozva Lányi Szabolcs kifejtette: a román fél számára azért fontos ez a szerződés, mert kibővíti a román-magyar kormányközi együttműködést, a magyar félnek pedig azért előnyös, mert a szerződés értelmében új, külön kapcsolatrendszer alakítható ki Romániával. Mindkét ország a szerződés által a tudomány és technológia terén különleges státuszhoz juthat. A különleges státusz értelmében a romániai kutatók magyarországi tudományos intézetekben, laboratóriumokban együtt dolgozhatnak magyar kollégáikkal. Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

"Az RMDSZ az elmúlt napokban civil szervezetek részvételével több szakmai találkozót is szervezett a tervezett erdélyi egyetem koncepciójáról, nov. 26-án Marosvásárhelyen tartották a legújabb megbeszélést. A Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) örömmel értesült a Romániai Magyar Demokrata Szövetség által szervezett szakmai találkozókról. Fontosnak tartja, hogy a romániai magyar szervezetek véleményt nyilvánítsanak a jövendő magyar egyetem ügyében - mondta az MTI érdeklődésére Szabó Tibor, a hivatal elnöke. "Fontos, hogy megkezdődjenek a hivatalos megbeszélések az RMDSZ vezetőivel a tervezett egyetem létrehozására és működtetésére vonatkozó szakmai elképzelésekről és javaslatokról - szögezte le Szabó Tibor. Megerősítette, hogy az első megbeszélésre a közeli napokban kerül sor. "Ahogyan az már a korábbi kormányzati nyilatkozatokban is elhangzott, az erdélyi püspökök által tett szándéknyilatkozattal összhangban az önálló magyar egyetem tulajdonosának a romániai magyar történelmi egyházak Felekezetközi Alapítványát tekintjük - tette hozzá. /A HTMH elnöke az erdélyi magyar egyetemről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./"

Radu Vasile román miniszterelnök moszkvai látogatása inkább gazdasági témájú volt. Az alapszerződés ügye csak érintőlegesen merült fel a Vlagyimir Putyinnal folytatott megbeszélések során. Vasile kijelentette, hogy elkezdik az Oroszországgal kötendő szabadkereskedelmi egyezmény kidolgozását. Nem is lesz könnyű most ilyen szerződést összehozni, mert Románia már belépett a CEFTA-ba. Vasile többször is hangoztatta szorosabb együttműködési elkötelezettségeit Moszkvával. /Tovább barátkozunk Moszkvával? = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 27./

"RMDSZ-színvallató sorozat. Bara Gyula címzetes államtitkár, államtanácsos leszögezte: "Nem fogadhatom el a 'Markó-klikk' megfogalmazást, ergo, nem lehetek a tagja. Szeretnék azoknak a 'klikkjéhez' tartozni, akiknek munkája hasznos a társadalom egészének és a Szervezetnek. Azt is szeretném, ha ez a klikk minél népesebb lenne." "Jómagam is szorgalmazom a hiteles mérlegkészítést RMDSZ-nek és koalíciónak egyaránt. De ha csak egy lehetőség van rá, ne a botrányok árnyékában tegyük ezt..." /Bara Gyula címzetes államtitkár, államtanácsos. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./"

Nov. 27-én Kolozsváron csángó-napot tartott a Kriza János Néprajzi Társaság. Mirk László Beszámoló a csángó gyermekek csíkszeredai oktatásáról címmel tartott előadást. Ezt követte Pozsony Ferenc és Hegyeli Attila A moldvai csángók társadalma és kultúrája című előadása, majd Csicsó Antal a moldvai csángók érdekvédelméről, míg Duma András a csángók identitástudatbeli zavarairól beszélt. Bemutatták a Pozsony Ferenc szerkesztette Csángósors c. könyvet. Pozsony Ferenc elmondta, hogy az 1989-es változások után Péntek János professzor kezdeményezte a néprajzkutatás oktatását a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. A néprajzos csoport fölvállalta a moldvai csángókultúra, a társadalomszerkezet kutatását. Évi rendszerességgel kutatóutakat szerveznek a moldvai csángók körébe, ahol nemcsak a tanszékiek vettek részt, hanem a Kriza János Néprajzi Társaság székelyföldi és máshol élő szakemberei is. A vizsgálódásokba bevonták a magyarországi kollégákat is. Összeállt egy kötetre való anyag, amit a Kriza János Néprajzi Társaság ötödik évkönyvében jelentettek meg. A most megjelent Csángósors című kötet a moldvai világnak egy olyan arcát mutatja be, amelyet a politikusok, tanügyiek és más szakemberek is hasznosíthatnak. A könyvet Tánczos Vilmos tanulmánya vezeti be. Ezt követi Halász Péter nagyobb lélegzetű írása. Külön tanulmány foglalkozik a moldvai csángók oktatásának tapasztalataival. - A csángó napon az érdeklődők megnézhették Ferenc Csaba és Fekete Reka filmjét Pusztináról. A rendezvény főszervezője Fistos Gizella, aki a bákói Diószénről származik. Jelenleg a Babes-Bolyai Tudományegyetem Római-Katolikus Hittudományi Kar Teológia-Történelem szakán harmadéves egyetemi hallgató. /(András Szabolcs) = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27., Nánó Csaba: Csángó Nap Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./ Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 5. Dolgozatok a moldvai csángók népi kultúrájáról /Kolozsvár, 1997/ Csángósors /Teleki László Alapítvány, Budapest, 1999/ - Moldvai csángók a változó időben