Jún. 10-én Kaffka Margit születésnapján, Nagykárolyban szeretné leleplezni a Kaffka Margit Társaság az írónő mellszobrát. A szobrot Deák Ernő nagyváradi szobrászművész készíti. /Nagykároly. Kaffka Margit-szobrot állítanak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 2./

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke április 8-án az RMDSZ bukaresti székházában tart sajtóértekezletet. Ápr. 8-án este Budapesten, Csáky Pál szlovák miniszterelnök-helyettessel együtt részt vesz a Friedrich Ebert Alapítványnak A határon túli magyarság kormányzati stratégiái című vitaestjén, Ápr. 11-én pedig a Kőrösi Csoma Sándor emlékünnepségen lesz jelen Csomakőrösön. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

Jugoszlávia bombázása miatt működésképtelenné vált a négy romániai, négy magyarországi megyét, illetve a Vajdaságot magába foglaló Duna-Maros- Körös-Tisza Eurorégió. A szervezet soros elnöke, Viorel Coifan Temes megyei tanácselnök bejelentette, hogy a NATO-támadás miatt lemondták a soron következő eurorégiós találkozót, melyre Kecskeméten került volna sor. Az Eurorégió temesvári elnöke - mint mondotta - rokonszenvéről biztosította Bosko Perovics vajdasági vezetőt, aki válaszában felrótta, hogy a bombázók a magyar légtérből támadják Jugoszláviát. - A román-szerb határállomásokról olyan hírek érkeznek, miszerint a háborús állapotok ellenére újból beindult a Romániából Jugoszláviába irányuló üzemanyag- csempészet. /A jugoszláviai konfliktus hatására. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

"Tízéves a Korondon megjelenő Hazanéző folyóirat. Ambrus Lajos főszerkesztő írta: "a Sóvidék hungarológiai folyóirataként jelezzük: kik vagyunk és milyen kincset rejtegetünk." "Elkerülhető-e a csapda, hogy törekvéseink ne csupán öncélú múltidézgetőkké sekélyesedjenek", tette fel a kérdést. A lap tíz évfolyama igennel válaszol. Az 1990-től megjelenő Hazanéző egyéni hangjával könnyen felismerhető a többi folyóirat között. Az egyes számok megszületésében közel másfél száz munkatárs működik közre önzetlenül, akik legfeljebb egy tiszteletpéldányt kapnak. /Tízéves a Hazanéző. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 3. Múzsák mell./ "

A Magyarok Világszövetsége soros küldöttgyűlését tartja Budapesten, ápr. 9-10-én. A rendezvényre a szervezők várják a világ 52 országában működő szövetség 300 küldöttjét és tisztségviselőit. A küldöttgyűlés ápr. 9-én megtárgyalja az MVSZ alapszabályzatára vonatkozó módosító indítványokat és szavazással dönt. Ápr. 10-én a Világszövetségről szóló törvénykoncepció tervezetét vitatják meg. E nap témája lesz a 2000. évi tisztújító közgyűlés előkészítése és a Magyarok V. Világkongresszusa szabályzatának megvitatása. A közelgő millenium jegyében születő MVSZ-programok általános vitájával és feltehetően azok elfogadásával zárul a program. /MVSZ-küldöttgyűlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

Ápr. 4-én, 70. életévében elhunyt Balogh Dezső nyugalmazott egyetemi tanár. Ápr. 8-án temették el a Házsongárdi temetőben. Marosvásárhelyen végezte a középiskolát, majd a Bolyai Tudományegyetemen, magyar szakon szerzett diplomát. Az akkori kolozsvári napilap, az Igazság szerkesztőségében kezdte pályafutását, majd az egyetemen a magyar nyelvészet tanára lett. Doktori disszertációját Horváth István szókincséből írta /ezzel az erdélyi magyar irodalom első teljes körű költői szótárát készítette el/. /László Ferenc: Búcsú a magyar nyelv szerelmesétől, dr. Balogh Dezsőtől /1930-1999/. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./ Balogh Dezső /Mezőcsávás, 1930. jan. 22. - Kolozsvár, 1999. ápr. 4./ az egyetemen tanított 1959-től 1995-ig.

"A nyugati politika "mindig csak az események mögött kullog", nyilatkozta Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, a koszovói válság kapcsán. Megítélése szerint változtatni kell a nyugati világ értékrendjén, hogy inkább a békés, biztonságot szavatoló kisebbségi magatartást kellene értékelniük, mint ami a romániai magyarságot jellemzi. Azt azonban tendenciózus beállításnak tartja, hogy Erdély Koszovó sorsára juthat. Csak azok a magyarellenes politikusok hangoztatják ezt, akik ütni akarnak a magyarságon. - Nem kell kettős mércével mérni, az autonómia nemcsak Koszovónak jár. /Fodor István: Tőkés László szerint. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 6./"

Az Apáczai Közalapítvány a szülőföldön maradást támogatja, fejtette ki a vele készült interjúban dr. Kroó Norbert professzor, Magyarország Oktatásügyi Minisztériumának államtitkára. Az Apáczai Közalapítvány vezetője az Erdélyből elszármazott Csete Örs. Máris több pályázat érkezett, mint az idei évre rendelkezésre álló pénzalap. Jelenleg folyik a közalapítvány bejegyzése. A kuratórium elnöke Berényi Dénes professzor Debrecenből, titkára pedig Pósán László parlamenti képviselő. A kuratóriumot Erdélyben, Kárpátalján, Felvidéken, Vajdaságban, Szlovéniában élő jeles személyiségekből álló tanácsadó testület segíti. - A lehetséges támogatás mintegy felét nagyobb dolgokra szánják, így például vendégházak vásárlására, hogy a vendégprofesszorokat fogadni tudják. /Gui Angéla: Szülőföldön való oktatást támogat az Apáczai Közalapítványt. Interjú dr. Kroó Norbert professzorral, Magyarország Oktatásügyi Minisztériumának államtitkárával. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 6./

Ismeretlen tettesek garázdálkodtak Mezőterem római katolikus temetőjében, tönkretették a keresztúti stáció képeit: 6 eltűnt, 8-at pedig megrongáltak. /Mezőterem. Tönkretett keresztúti stációs képek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 6./

Érszentmihályon is megjelent a kétnyelvű helységnévtábla, de nem sokáig, mert máris lefestették a magyar elnevezést. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 6./

Strobe Talbott amerikai külügyminiszter-helyettes Románia látogatott, ápr. 5-én Andrei Plesu külügyminiszterrel tárgyalt a jugoszláv válságról. Románia mintegy 6000 menekültet képes befogadni, de ehhez támogatásra - menekültenként és naponta 15 dollárra - van szüksége, jelentette ki Plesu. Plesu kifejtette, hogy a NATO-hadműveletek a menekültek hazatérését és nem a jelenlegi határok megváltoztatását célozzák. /Nyugat kész anyagilag is támogatni Románia humanitárius akcióit. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

Az Adevarul ápr. 5-i száma közölte, hogy Zivadim Jovanovics jugoszláv külügyminiszter Andrei Plesu külügyminiszternek írt levelében arra szólított fel, hogy Románia követelje a NATO-akciók azonnali leállítását és függessze fel azon döntését, amellyel légterét a NATO rendelkezésére bocsátotta. A román külügyminisztérium megerősítette a levél tényét, hozzátéve, hogy hasonló tartalmú levelet kaptak a Jugoszláviával szomszédos összes országok. Simona Miculescu külügyi szóvivő visszautasította azt az alaptalan feltételezést, miszerint Románia engedélyezte volna légterének használatát a Jugoszlávia elleni NATO-csapásokhoz. /Jugoszlávia felszólította Romániát: követelje a NATO-akciók azonnali leállítását. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

"Nyílt levél jelent meg az Erdélyi Naplóban. A címzettek: Orbán Viktor miniszterelnök, Martonyi János külügyminiszter és Németh Zsolt a Külügyminisztérium politikai államtitkára. A szerzõ, Ferenczes István csíkszeredai író, a Székelyföld fõszerkesztõje a Budapesten megrendezett magyar-magyar csúcstalálkozóra utalva leírta: hiányérzete van, mert a találkozónak volt egy nagy hiányzója, mégpedig a moldvai csángómagyarok képviselõje. A szerzõ a húsz-harminc ezres magyarországi románság elementáris jogának nevezte a gyulai ortodox püspökség megalakulását, ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a moldvai csángómagyarok nemcsak jogilag, politikailag, hanem fizikailag is veszélyeztetettek. Ferenczes István a következõ megállapítással zárta nyílt levelét: "A Vatikán a moldvai csángómagyarokat mint magyarokat leírta". Végezetül pedig felteszi a kérdést: "Leírta volna a moldvai csángómagyarokat Magyarország is, a jelenlegi magyar kormány is?" Az MTI-Press továbbította a kérdést a nyílt levél egyik címzettjének, Németh Zsolt külügyi politikai államtitkárnak.- A kérdés ilyen felvetése is botorság, mert a FIDESZ ellenzéki korában, és kormányzati erõként is mindig támogatta a moldvai csángómagyarok ügyét - válaszolta Németh Zsolt. - Orbán Viktor a FIDESZ elnökeként a '90-es évek elejei nagy árvíz idején fontosnak tartotta, hogy elmenjen Szabófalvára, Lészpedre és a többi, csángók által lakott településre. A FIDESZ lehetõségei szerint megteremtette a csángómagyar közösség támogatásának feltételeit. Azt sem szabad feledni, hogy minden lehetséges fórumon igyekeztünk felhívni a világ figyelmét a moldvai csángómagyarok sanyarú sorsára. - Ezek szerint nincs ok panaszra? - Tulajdonképpen arra a kérdésre kellene pontos választ adni, hogy kellõképpen képviseli-e a csángómagyarok ügyét az RMDSZ, a magyar kormány és a világ összmagyarsága. A magam részérõl a kormány nevében is elismerem, hogy nagyon komoly adósságaink vannak a moldvai csángómagyarsággal szemben, de az ügy az RMDSZ kompetenciájába tartozik. Nem akarok pálcát törni az RMDSZ felett, mert meggyõzõdésem, hogy számos erdélyi magyar politikus képviseli a csángómagyarok érdekeit. Kötõ József mellett megemlítem Eckstein-Kovács Pétert, aki napirenden tartja az ügyet a kisebbségi minisztérium részérõl, de tudom, hogy Szilágyi Zsolt képviselõ is interpellált a kérdésben. - A budapesti magyar-magyar találkozón viszont nem voltak jelen a csángómagyarok képviselõi. - Az Állandó Magyar Értekezlet jól átgondolt jogi struktúra szerint mûködik, amely kimondja: a találkozó ülésein a legitim parlamenti vagy tartományi képviselettel rendelkezõ magyar politikai erõk vesznek részt, és véleményem szerint jogi értelemben az RMDSZ-nek a feladata képviselni a moldvai csángómagyarok érdekeit. - Csángómagyar kérdésben mit tehet a magyar kormányzat? - A moldvai csángómagyarok helyzete nem megnyugtató. Támogatjuk azt a törekvésüket, hogy szabadon vállalhassák identitásukat, hiszen ez a célja a Csángómagyar Szövetségnek is. Tudjuk, komoly nehézségekbe ütközik a magyar anyanyelvû oktatás. A magyar nyelvû szentmisék tartásához a katolikus egyház is ellentmondásosan viszonyul. Példák bizonyítják, amíg egy erdélyi plébános vállalja, hogy magyarul misézzen a moldvai csángómagyaroknak, addig ezt ott sokszor a saját papjaik tiltják meg. - Az Önhöz is címzett nyílt levélben ez áll: "A húsz-harminc ezres magyarországi románságnak joggal adott püspökség ellenében talán lehetett volna számukra is kérni egy-egy magyar nyelvû misét és anyanyelvük oktatását." - Hadd kérdezzem meg: kinek kell kérni? A magyarországi románságnak azért tudtuk teljesíteni ezt az igényét, mert azt világosan megfogalmazták. Ebben a helyzetben is az az alapvetõ kérdés, hogy artikulálódik-e vagy sem egy közösségnek az igénye. Nem tartom helyesnek, hogy egymáshoz méricskéljük a különbözõ jogokat. Valamely közösséget nem attól függõen illet meg bármilyen jog, hogy milyen a helyzet a szomszéd országban, hanem azért jogosult bizonyos jogok gyakorlására, mert létébõl és emberi minõségébõl fakad, hogy szabadon vállalhassa önmagát. Más kérdés, hogy amennyiben egyértelmûen megfogalmazódik egy közösség igénye, az adott kormányzat igyekszik-e annak eleget tenni. - Már tudjuk, hogy a pápa nem látogatja meg erdélyi híveit. Volt e szándéka, eszköze a magyar külügyi tárcának, amellyel befolyásolhatta volna a pápa tervezett romániai látogatását? - A legkülönbözõbb módon kifejezésre juttattuk a véleményünket. Fontosnak tartjuk most is, hogy a katolikus egyházfõ keresse fel az egymilliónál is több erdélyi római- és görög katolikust. Ez hozzájárulhatna az ortodoxia és a katolicizmus közötti együttmûködés kiteljesedéséhez, valamint a nemzetiségi választóvonalak lebontásához is. - Tervezik e a külképviselet bõvítését, nevezetesen is: mikor lesz magyar konzulátus Csíkszeredán? - A kormány fontosnak tartja a külképviseleti rendszer bõvítését. Javasoltuk, hogy létesüljön konzulátus Csíkszeredán. A székelyföldi konzulátus nemcsak azért indokolt, mert oda nem terjed ki a kolozsvári konzulátusunk joghatálya, hanem azért is, mert itt él több mint félmillió magyar. Brassóban és Temesvárott is szeretnénk képviseletet nyitni és azt már elmondhatom, hogy Konstancában napokon belül megnyílik (lapzártakor már meg is nyílt - a szerk.) a tiszteletbeli magyar konzulátus. Felajánlottuk román kulturális intézet létesítését bármelyik magyarországi városba. - Az utóbbi idõben gyakran került szóba a kettõs állampolgárság. Mi errõl az Ön véleménye? Egyáltalán: a kormány foglalkozik e a kettõs állampolgárság valamilyen módon való megadásával? - A kettõs állampolgárság mögött alapvetõen két dolog húzódik meg: az egyik a határátlépés ügye, a másik pedig a magyarországi jogi helyzet. A problémamentes határátlépés többféleképpen is megoldható, abban az esetben is, ha Magyarország tagja lesz az Európai Uniónak. A legkézenfekvõbb az lenne, ha továbbra is fennmaradna a vízummentesség az EU tagországok irányában, mint ahogy Szlovákia esetében jelenleg is így van. Románia esetében is ezt az eredményes határõrizeti és védelmi rendszerhez kötik. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni: a vízumot nem azért találták ki, hogy megakadályozza a magyar- magyar kapcsolattartást. Már az Európai Unióban is vannak "nemzeti vízumok", ezek öt évre lehetõvé teszik a tetszõleges alkalommal történõ belépést, sõt a munkavállalást is fél éven belül 90 napos idõszakra. A kettõs állampolgárság gondolata mögött, sajnos, ott bujkál az a fájdalom is, hogy a határon túli magyarok sok esetben csak turistának érzik magukat az anyaországban. Ezen az állapoton kell változtatni! Meg kell teremteni annak a lehetõségét, hogy oktatási-kulturális és más jellegû többletjogokat kapjanak a határon túli magyarok. A frissen létrehozott Állandó Magyar Értekezletre és annak szakmai bizottságaira vár a feladat, hogy meghatározzák azokat a jogi és jogszabályi feltételeket, amelyek biztosítani fogják ezeket a többletjogokat. /MTI-Press/ /Válasz egy erdélyi nyílt levélre: Többletjogokat kaphatnak a határon túli magyarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./"

"Az RMDSZ Maros megyei szervezete tiltakozott dr. Anghel Andreescu dandártábornok, országos csendőrparancsnok Marosvásárhelyen elhangzott kijelentése ellen, melyet a helyi román sajtó közölt. Andreescu szerint a mozgó egységek keretében "a szeparatista akciók elleni, különlegesen felkészített alegységeket hoznak létre, válaszként egyes radikális RMDSZ-vezetők szeparatista tevékenységet kezdeményező kijelentéseire." Az RMDSZ ellenzi a magyar lakosság megfélemlítését és követeli, ne léptessék életbe a különleges alegységek létrehozását. /Tiltakozás. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 7./"

Markó Béla elnökletével ápr. 3-án Kolozsváron ülésezett az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriuma. A szaktestületek elnökeivel, illetve képviselőivel közösen tartott ülésen elosztották a rendelkezésre álló keretet a különböző szaktestületek között. Ugyanaznap külön is ülésezett az alkuratórium. Mivel az eddigi titkár, Somai József más elfoglaltságára való tekintettel kérte felmentését, a testület Tibád Zoltán személyében új titkárt nevezett ki. - A Magyar Ifjúsági Tanács előterjesztésének alapján az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége javasolta, az alkuratórium pedig jóváhagyta az Ifjúsági Szaktestület új összetételét. Meghívottként az ülés mindkét felében részt vett Veres László, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának újonnan kinevezett irodavezetője. /Új titkára van az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

Ápr. 6-án magyar tiszteletbeli konzulátus nyílt Konstancán. A tiszteletbeli konzul feladatát Cezea Manole Armeanu, a konstancai tengeri árutőzsde elnöke látja el. A konzulátus székhelyének megválasztását elsősorban a gazdasági szempontok határozták meg. Konstancán nem egészen 1500 magyar nemzetiségű lakos él. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

Az egyre nehezebb anyagi helyzetben a színházaknak igazodniuk kell az új pénzügyi kihívásokhoz, kommerszdarabokkal kell elébe menni a gondoknak, fejtette ki Interjú Béres András, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészeti igazgatója. A zenés előadásoknak is művészi színvonalon kell megjelenniük. Marosvásárhelyen járt Caramitru miniszter, Béres András azt szorgalmazta, hogy a költségvetés összeállításánál vegyék figyelembe, hogy itt két társulatról, egy magyarról és egy románról van szó. - A társulat Kolozsváron fog vendégszerepelni, majd ápr. 25-én Budapesten. /Lokodi Imre: Interjú Béres Andrással, a Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészeti igazgatójával. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 7./

"Az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Honismereti Szövetség körkérdéssel fordult a világ magyarságának jeles személyiségeihez, választ várva arra, hogy milyen élményből táplálkozik anyanyelvi tudata, veszélyben van-e anyanyelvünk, továbbá milyennek látja az anyanyelv jövőjét. Péntek János egyetemi tanár, nyelvészprofesszor válaszát közölte a lap. Õ Kalotaszeg szülötte, ott tanulta meg azt a táji változatot, amelyet később mint dialektológiai anyagot fedezett fel. Nagyváradon járt gimnáziumban, akkor még a város "magyar volt nyelvében, szellemében". A végső tudatosságot Kolozsvár alakította ki benne. - "Az egész magyar nyelvterületen, minden magyar közösségben szükség van a nyelv karbantartására, a nyelvi minta felmutatására, szükség van a kodifikáció érvényesítésére..." Kellő nyelvi és nemzeti önérzet és tudat nélkül nem maradhatunk meg azok, akik vagyunk. /Péntek János: A magyar nyelv helyzete az ezredfordulón. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 7. - átvétel az Édes Anyanyelvünk folyóiratból/"

"Markó Béla RMDSZ-elnök a vele készített interjúban az RMDSZ májusi kongresszusának előkészítéséről nyilatkozott. A programmódosító bizottság már vizsgálja a beérkezett javaslatokat. Az alapszabályzat módosítására szükség lenne olyan értelemben, hogy az értelmiségi rétegeknek, az egyházak, és a szakmai szervezetek képviselőinek (akik a Szövetségi Egyeztető Tanácsban vannak jelen) nagyobb szerep jusson a politikai döntéshozás folyamatában. Tekintve az RMDSZ-t ért kihívásokat, a kongresszusnak a politikai összefogás jegyében kell létrejönnie. A jugoszláviai események jól mutatják: "nem igaz, hogy ebben a régióban a kártyák már le vannak osztva", Románia esetében ugyanis sajnos még nyitott az alternatíva, "hogy Nyugat felé fog-e haladni, vagy Kelet felé". Az RMDSZ és a románság viszonyáról nyilatkozó Markó elmondta: az RMDSZ részéről világos az az üzenet, hogy a romániai magyarság csakis politikai eszközökkel kíván küzdeni jogaiért. Markó hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-nek, mint országos politikai pártnak "dialógusban kell lennie az országgal". Ennek érdekében "a románokkal való párbeszédet programszerűen kellene folytatni". Ha a kisebbségi problémák politikai eszközökkel való megoldását tekintjük, az egyetlen valós vita az ilyen módszerek hatékonysága körül alakulhat ki - mondta Markó. Aki úgy véli, hogy a kormányban maradásról hozott döntés nem volt helyes, "annak felelnie kellene arra is, hogy most hol tartanánk?". Az RMDSZ üzenetének világosnak kell lennie: a magyar közösség maradjon meg szülőföldjén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7., folyt.: ápr. 8./"

Emil Constantinescu államfő ápr. 7-re összehívta a politikai pártok, szakszervezetek és civil társadalmi képviselőit, hogy nyilvánosan megvitassák a kormány válságkezelő programját. A megbeszélésen résztvett: a kormányfőt betegsége idején helyettesítő Victor Babiuc nemzetvédelmi miniszter, Radu Berceanu iparügyi, Alexandru Athanasiu munkaügyi, Decebal Traian Remes pénzügy-, Valeriu Stoica igazságügyi, illetve Constantin Dudu Ionescu belügyminiszter, Radu Sarbu, az Állami Vagyonalap elnöke, a parlamenti pártok vezetői, üzletemberek, szakszervezeti konföderációk elnökei, központi napilapok főszerkesztői és neves közéleti személyiségek. Constantinescu megnyitó beszédéből kiemelte: a résztvevőknek meg kell találniuk a jelenlegi súlyos gazdasági válságból kivezető megoldásokat, a tulajdon kérdésének megoldását, a magánosítás és a gazdaság szerkezeti átalakítása felgyorsításának eszközeit. Petre Roman szenátusi elnök politikai paktumot javasolt a kormányprogram támogatására. Ion Iliescu, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja elnöke szerint szükség van egy konzultatív tanács létrehozására, amely kidolgozza a gazdasági stratégiát. A szakszervezeti vezetők kijelentették, hogy gyors intézkedések meghozatala nélkül nincs esély a sztrájkok elkerülésére. /Nyilvános cotroceni-i vita a válságkezelő programról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./

Ápr. 7-én, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlésén Szilágyi Aladár ismertette a sajtóban már közzétett döntését: lemond főgondnoki tisztségéről. Elsősorban saját tehetetlenségét vette figyelembe, amikor így határozott. Döntéséről nem nyilatkozik bővebben, annak ellenére, hogy erre többen felkérték, az Evenimentul Zilei laptól a dán Politikonig. A következő választásig a rangidős egyházmegyei főgondnok, Kovács Zoltán tölti be ezt a tisztséget. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 8./

Románia is megpróbál segítséget nyújtani a jugoszláviai menekültek számára. A World Vision Romania körülbelül 20.000 dollár értékű segélyszállítmányt juttatott el Tiranába. James Rosapepe, az Amerikai Egyesült Államok romániai nagykövete elégedettségét fejezte ki amiatt, hogy a román kormány felvállalta 6.000 koszovói menekült befogadását az országba. /Romániai segélyszállítmány jugoszláv menekülteknek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./

Nagyváradon egy ismeretlen férfi fényes nappal felmászott Szent László bronzszobrára és letörte a korona keresztjét. /Szoborgyalázás fényes nappal. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 8./

Zoe Petre, az államfő politikai főtanácsadója ápr. 8-án a rádiónak nyilatkozva kijelentette: a koszovói helyzet román megítélése szorosan összefügg Románia euroatlanti törekvéseivel, tehát ebben a kérdésben az ország nem lehet semleges. A globális semlegesség nem lehet a román külpolitika célja, az ország számára továbbra is az euroatlanti integráció a legfontosabb. /A semlegesség kizárt. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

"A kolozsvári ügyészség írásban értesítette Sabin Ghermant, hogy nem indítanak bűnvádi eljárást ellene abban a "hazaárulás-ügyben", amelyet az RTDP, NRP és RNEP helyi szervezete próbált meg a fiatal tévészerkesztő nyakába sózni. Vasile Chis, Kolozsvár főügyésze kiemelte, hogy az Elegem van Romániából kiáltvány és általában Sabin Gherman véleménynyilvánításai nem olyan természetűek, hogy Románia területi egységét veszélyeztetnék. - Mivel az ügyészség "ártatlannak" talált - mondta Gherman -, elhatároztam, hogy most én verem el a port a "hivatásos nemzetmentőkön": Húsvét után beperelem őket becsületsértés, rágalmazás és zaklatás vádjával. Kíváncsi vagyok, milyen képet fognak vágni hozzá? /Szabó Csaba: Már nem "hazaáruló" Gherman. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./"

"Dr. Anghel Andreescu dandártábornok, országos csendőrparancsnok Marosvásárhelyen jelen volt a csendőrség intervenciós hadosztályának megalakulásakor. Kijelentette, hogy ezen belül olyan speciális alegységek is lesznek, amelyeket "a szeparatista akciók elleni fellépésre" képeznek ki. Ezzel kapcsolatban Kerekes Károly kérdést tett fel a belügyminiszternek: vajon ez a csendőrparancsnok egyéni kezdeményezése, továbbá azt, hogy milyen szeparatista akciók tették ezt szükségessé? /Brassói Lapok (Brassó), ápr. 9./"

Románia szeretné a román-orosz kereskedelmi mérleg egymilliárd dolláros hiányát csökkenteni. A tavalyi forgalom több mint egymilliárdos összegéből a román kivitel mindössze 81 millió dollárt ért el. Románia ugyanakkor nem tudja visszafogni a kőolaj- és földgázszállításból származó importot. /Román-orosz kereskedelem. Egymilliárdos hiány. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 9./

"Nicolae Ionaescu Galbeni, a parasztpárt egyik ideológusa arra figyelmezetett, hogy bármely nyugati eszmekör, így a kereszténydemokrácia is csak nagy nehézségek árán verhet gyökeret ott, ahol a keleti kereszténységből kinőtt észjárás a meghatározó. Ulm Spineanu, a párt reformpolitikusa pedig leszögezte, hogy a "nyugati modellek" Romániában csak jelentős módosításokkal vehetők át, ha egyáltalán igény mutatkozik átvételük iránt. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 9./"

"A két egymással szinte összenőtt falu, Iriny és Érdengeleg kétnyelvű helynévtábláin a magyar nevet ismeretlenek fekete festékkel bemázolták. /Kereskényi Sándor: "Nyugati stílus" a román politikában. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 9./"

"Ápr. 8-án Bukarestben bemutatták az RMDSZ megrendelésére készített felmérés eredményét, melyet a romániai magyarság körében készített a kolozsvári székhelyű Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontja. A közvélemény-kutatás a romániai magyarok közérzetét, jelenlegi életkörülményeit, politikai opcióit, az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának megítélését, a szövetség döntéshozó és végrehajtó testületeiről, a román-magyar viszony alakulásáról, a Bolyai-egyetem ügyéről alkotott véleményét mérte fel. a romániai magyarság 67 %-a úgy véli, hogy az ország rossz irányba halad /az össznépességre vonatkozóan hasonló választ adott a megkérdezettek 74 %-a/. Egyre nehezebb mozgósítani a magyar közösséget, ugyanis a megkérdezettek 45 %-a nem jelenne meg a következő vasárnap megrendezett választásokon; ugyanakkor a szavazni szándékozók döntő többsége (88%) az RMDSZ-re szavazna. A romániai magyarok döntő többsége a kormányban maradás mellett foglalt állást" (78,8%); csak 9,1% szeretné a kormányból való kilépést. Ezen felül, a megkérdezettek 71%-a úgy véli, hogy amióta az RMDSZ kormányon van, nagymértékben a romániai magyarság gondjaival foglalkozik. A magyarság a legjobban az egyházakban /85 %/, a magyarországi tévéadókban és az RMDSZ-ben /77 %/ bízik. A megkérdezettek 65 %-ának fogalma sincs az RMDSZ-ben levő platformokról. A megkérdezettek a magyar tisztségviselők közül Markó Béla elnök tevékenységével a legelégedettebbek /74 %/, őt követi Tőkés László tiszteletbeli elnöke /59 %/, az RMDSZ parlamenti frakciója /59 %/, Takács Csaba ügyvezető elnök /51 %/. Az RMDSZ-politikusok között a sorrend: Frunda György /56 %/, Markó Béla /55 %/, Tőkés László /39 %/ és Verestóy Attila /25 %/. A Bolyai Egyetemet illetően a megkérdezettek 79,3 %-a szerint az önálló magyar egyetem létrehozásáról nem szabad lemondani. A romániai magyarok 31 %-a olvas rendszeresen helyi magyar napilapot. /Felmérés = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9., 10./"