A bukaresti ítélőtábla március 22-én helyt adott a Nagy-Románia Párt megkeresésének az önálló magyar egyetem elutasítására vonatkozóan, a kormány ezért harmadszor is fellebbezni fog. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

Megjelent a VI. és VII. osztályosoknak szánt A romániai magyar nemzeti kisebbség történelme és hagyományai /Stúdium Kiadó, Kolozsvár/ című tankönyv, László László zilahi és Vincze Zoltán kolozsvári történelemtanárok írták a könyvet. A tankönyvet Csetri Elek egyetemi tanár ellenőrizte. A 20 ezer példányban megjelenő tankönyvet ingyen kapják meg a tanulók. Ennek a tankönyvnek szellemi kiötlője Tőkés Elek, aki a kolozsvári tanfelügyelőség inspektora volt, amíg ki nem tették onnan. Ekkor alapította meg a Stúdium Kiadót. /Csomafáy Ferenc: Egy magyar nyelvű tankönyv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./

"A Romániai Magyar Szó aláírás nélküli hír közölt arról, hogy a kolozsvári Szabadság napilap a Krónika helyi mellékleteként "és nem független kiadványként láthat napvilágot". A hír hamis, és ellenőrizetlen információn alapul, de nem légből kapott. Való igaz ugyanis, hogy az országos napilapot kiadni készülő magyarországi befektetőcsoport megkereste ajánlatával a lapot, de erre a Szabadság választ még nem fogalmazott meg, és nem is biztos, hogy fog. Emiatt az RMSZ híroldalában közölt anyag első mondata nemcsak valóságtartalmánál fogva kifogásolható, hanem szakmailag azért is, mert kétértelműséget tartalmaz. Pontatlan a cikkben az, hogy a Szabadság Kft.-t létrehozó személyek lennének a kft. jelenlegi társtulajdonosai. A legfájóbb az, hogy a Szabadság vezetőségét az RMSZ nem kereste meg a kérdésben, annak álláspontját nem foglalta bele az írásba. Az RMSZ sajtóetikából elégtelenre vizsgázott. Egy biztos: Kolozsvárnak és környékének továbbra is lesz napilapja, nem mellékletként. A Szabadság Szabadság marad. /Balló Áron, a Szabadság főszerkesztője: A Szabadság Szabadság marad. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./"

Illyefalván pénzintézet felállításáról határoztak. A cél a gazdák támogatása ? általában a hitelfolyósítás ? intézményes kereteinek megteremtése. A LAM Alapítvány biztosította hitelek ügyvitele ugyanis túlnőtte egy civil kezdeményezés nyújtotta lehetőségeket. Ezért határoztak hitelszövetkezeti alapon létrejövő pénzintézet megalakításáról. A kezdeményezés létrejöttéhez minimálisan 100 fizető tagra van szükség (az alapító tagsági díj 500 ezer lej), ami különösebb erőfeszítés nélkül biztosítható. A pénzintézetbe betársul a LAM Alapítvány is, ám túl ezen, a rendelkezésre bocsátandó háromezer dollár révén megalapozzák az induláshoz szükséges forgótőkét is, ugyanakkor a közismert alapítvány kölcsöneit a hitelszövetkezeten keresztül folyósítja a gazdáknak. A szervezés szakaszában lévő gazdabank az ősszel kezdi meg konkrét tevékenységét, és úgy tervezik: a jelenlegi követelményekhez igazodva alapozzák meg a hitelszövetkezet hatékony munkáját. /Gazdabank Illyefalván? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./

"Márc. 23-án a magyar parlament napirendre tűzte a Magyar Állandó Értekezletről szóló határozati javaslat vitáját. Németh Zsolt államtitkár arról beszélt, hogy a február végi budapesti találkozónak ? amelyen döntöttek az értekezlet felállításáról - , kedvező visszhangja volt mind a határon túli magyarságnál, mind a környező államok kormányainál, mind nemzetközi szinten. Az államtitkár a fórumot a nemzetpolitikának az euroatlanti integrációval és a szomszédságpolitikával történő összehangolásának helyeként említette. A vitában Csapody Miklós (MDF) azt közölte, hogy frakciója az indítványt "magáénak érzi és támogatja", kifejezve egyben reményét, hogy az értekezlet biztosítja az egyenrangú és tartalmas konzultáció lehetőségét. Szent-Iványi István (SZDSZ) sikeresnek értékelte a februári magyar-magyar konferenciát, amelyen ? szavai szerint ? józan kompromisszumok születtek. Közölte: a megalakuló bizottságok jelentik annak a garanciáját, hogy az értekezlet gyakorlatban is ki tudja fejteni tevékenységét. Surján László (Fidesz) meg van győződve, hogy az értekezlet felelősséggel fogja végezni munkáját. Csurka István (MIÉP) az összetartozás gondolatára hívta fel a figyelmet: Minden magyar felelős minden magyarért! Horváth Béla (FKGP) a kisgazdapárt nevében azt javasolta, hogy a Magyar Állandó Értekezlet őszi találkozójának napirendjén szerepeljen a millenniumi rendezvények ügye. Tabajdi Csaba (MSZP) támogatva az állandó értekezlet megalakulását, kijelentette: a februári magyar-magyar konferencia ? többek között ? azért lehetett eredményesebb az 1996-os hasonló rendezvénynél, mert a jelenlegi román, illetve szlovák vezetés nem a kisebbségek feje felett dönt. Az Országgyűlés 303 szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet megalakulásához kapcsolódó feladatokról szóló határozati javaslatot. Eszerint az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy biztosítsa az értekezlet működési feltételeit. Évente legalább egy alkalommal számoljon be az Országgyűlésnek a határon túli magyarokra vonatkozó politikai feladatok végrehajtásáról, beleértve a Magyar Állandó Értekezlet ajánlásainak végrehajtását is. - Orbán Viktor miniszterelnök, szokásos szerda reggeli rádióinterjújában örömtelinek nevezte, hogy az Országgyűlés márc. 23-án egyhangúlag, pártpolitikai különbségek nélkül döntött a Magyar Állandó Értekezlet felállításáról. Elmondta: a bizottság feladata az lesz, hogy egy-egy fejleményt, kormányzati, vagy parlamenti döntést a kárpát-medencei magyarság egésze szempontjából elemezzen és szükség esetén változtatásokat is javasoljon. A legfontosabb célkitűzések közül a határon túli magyarság óvodától egyetemig tartó anyanyelvi oktatásának megteremtését és az egyházi ingatlanok visszajuttatását nevezte meg Orbán Viktor. /Az Országgyűlés jóváhagyta a Magyar Állandó Értekezlet intézményét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./"

"A februári magyar-magyar csúcs után ismét találkoztak Budapesten az azon résztvett kisebbségi magyar szervezetek vezetői, hogy egyrészt jelen legyenek a márc. 23-i parlamenti vitán a Magyar Állandó Értekezlet felállítása elfogadásáról, illetve hogy a magyar kormány illetékeseivel megbeszéljék az ezutáni teendőket. Az RMDSZ-t Tőkés László tiszteletbeli és Takács Csaba ügyvezető elnök képviselték. A vendégeket fogadta Áder János, az Országgyűlés elnöke, illetve Martonyi János külügyminiszter. Ez utóbbi reményét fejezte ki aziránt, hogy a Vajdaságban a koszovóihoz hasonló feszültséggóc nem fog kialakulni. Elmondta továbbá, hogy az állandó értekezlet létrehozása után hamarosan gazdasági, szociális, kulturális, tudományos, jogi és önkormányzati, valamint az európai integráció kérdéseivel foglalkozó szakbizottságok fognak megalakulni, amelyekben a szakértőkön kívül helyet kapnak a magyarországi parlamenti pártok és a határon túli magyar szervezetek képviselői. A szakbizottságok ajánlásokat készítenek a magyar kormány számára. Ezzel kapcsolatban Tőkés László, újságírók előtt kifejtette: az illetékes szakbizottság feladata lesz kidolgozni egy olyan különleges jogi státuszt a határon túli magyarok részére, amely - a nemzetközi normákba illeszkedve - lehetővé tenné kapcsolattartásukat az anyaországgal. Az eseménnyel kapcsolatban Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának tiszteletbeli elnöke elmondotta: a Magyar Állandó Értekezlet létrehozása olyan korszakalkotó lépés, amely új lehetőséget teremt a kisebbségi magyarság és az anyaország kapcsolatában, anélkül, hogy kétségbe vonná az európai status quot. A Magyar Állandó Értekezletről szóló határozat meghozatalát a jelenlévő határon túli magyar szervezetek képviselői - Tőkés László (RMDSZ), Ágoston András (VMDP), Tóth Horti Gábor (KDT), Pozsonec Mária (Szlovén Nemzetgyűlés), Józsa László (VMSZ), Duray Miklós (Magyar Koalíció Pártja), Tomka György (MMNÖK), Jakab Sándor (HMDK), Takács Csaba (RMDSZ), Dobos László (MVSZ), Kovács Miklós (KMKSZ)- az alábbi nyilatkozatban üdvözölték: "A Magyar Köztársasággal szomszédos országokban élő magyar nemzetrészek közképviseleti, érdekvédelmi és politikai szervezeteinek az Országgyűlés 1999. március 23-i ülésén megjelent képviselői megelégedéssel és örömmel üdvözlik a közelmúltban megalakult Magyar Állandó Értekezlet határozatba foglalását, a magyar nemzeti egyeztetés intézményes keretei megteremtésének az Országgyűlés általi megerősítését. Különleges örömünkre szolgál az a körülmény, hogy nemzeti közösségünk felemelkedésére irányuló törekvéseink szervesen beleillenek az euroatlanti integráció folyamatába, ugyanakkor teljes összhangban állnak a Magyar Köztársaság és a szomszédos államok közeledési szándékaival. Bízunk benne, hogy a Magyar Állandó Értekezlet eredményesen szolgálhatja a térség stabilitását és a még meglévő békétlenségek oldását, különös tekintettel a vajdasági magyarság helyzetére. Az egész Kárpát-medencében a minap megünnepelt nemzeti ünnepünk által hirdetett testvériség szellemében, békességre való igyekezettel tekintünk a küszöbönálló új évezred elébe." /Határon túli magyar szervezetek vezetői Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./"

Bukaresten márc. 24-én százezres tömeg tüntetett az életszínvonal csökkenése, a gazdasági reform elszabotálása miatt. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

"A NATO katonai gépei márc. 24-én megkezdték a légitámadást Jugoszlávia ellen, /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./ A bombázás során találat ért célpontokat Újvidéken, Zomborban, Belgrádban és Pristinában. - Szlobodan Milosevics elnök nyilatkozatában üdvözölte a képviselőház március 23-i döntését, hogy nem fogadja el külföldi csapatok jelenlétét az országban. Kifejtette, hogy "az igazság a mi oldalunkon áll" és megvédik az országot. /Magyar Szó (Újvidék), márc. 25./"

"Márc. 24-én Nagyváradon, a Lorántffy-központban megkezdődött a stúdiószínházak első kárpát-medencei fesztiválja. A nagyváradi Kiss Stúdió által Középen a színész címmel szervezett fesztivál egybeesik a magánszínház születésének ötödik évfordulójával. Dobos László, a Magyarok Világszövetségének kárpát-medencei elnöke beszédében kiemelte, hogy a "jövőben is fóruma, pódiuma kell legyen a határon túli magyarság színházi törekvéseinek". /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 25./"

"Belgrád márc. 22-én "a Jugoszlávia elleni NATO agresszió lehetséges politikai és katonai következményeire" figyelmeztette Bukarestet. Javier Solana NATO-főtitkár márc. 25-én a Radu Vasile miniszterelnöknek küldött üzenetében elfogadhatatlannak minősítette a Románia címére küldött jugoszláv fenyegetést. Constantin Degeratu tábornok, vezérkari főnök elmondta, hogy továbbra is érvényben van az a határozat, amelyet a román parlament tavaly október végén hozott a NATO esetleges koszovói beavatkozásával kapcsolatban. A parlament többséggel jóváhagyta, hogy a NATO légiereje rendkívüli esetekben igénybe vegye a román légteret, illetve elvi felhatalmazást adott ahhoz, hogy Románia fegyvertelen alakulatokkal részt vegyen az esetleges koszovói békefenntartó és humanitárius akciókban. Ugyanakkor Ioan Mircea Pascu, a képviselőház védelmi bizottságának RTDP elnöke kifejtette: Románia nem tagja semmilyen katonai szövetségnek, s a tavalyi elvi döntést a parlamentnek most a konkrét helyzetet figyelembe véve ismét meg kell erősíteni. Az ellenzéki pártok közül a Román Nemzeti Egységpárt márc. 23-án ismételten leszögezte, hogy Románia semmilyen formában nem vehet részt egy Jugoszlávia elleni támadásban. /Jugoszláv fenyegetés Romániának A NATO védelméről biztosított Solana főtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./"

"Markó Béla RMDSZ-elnök szerint a szenátus március 23-i döntése, Corneliu Vadim Tudor /Nagy-Románia Párt elnöke/ mentelmi jogának megvonása "pozitív és rendkívül fontos jele annak, hogy a többség eltökélt szándéka a sovén, nacionalista és szélsőséges megnyilvánulások megszüntetése". /Az RMDSZ értékeli C. V. Tudor mentelmi jogának megvonását. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./"

Andrei Marga tanügyminiszter jóváhagyta az Országos Oklevélhonosító Hivatal működési szabályzatát. Az oklevelek automatikus elismerésére, melynek procedúrája 60 napra is kitolódhat, érvényben levő országközi oklevélhonosítási megállapodás szükséges. Ugyanakkor, ha az automatikus honosítás nem lehetséges, a válaszadás 90 napra is kitolódhat. /Intézmény az oklevélhonosításért . = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kijelentette: meglepődve értesült a sajtóból arról, hogy Csurka István, a MIÉP vezetője őt szeretné a magyar államfői posztra jelölni. Cáfolta azt, hogy erről a kérdésről előzetesen egyeztetett volna Csurka Istvánnal vagy bárki mással. Csurka István a Népszavának viszont azt állította, hogy Tőkés Lászlóval megbeszélték ezt a kérdést, és a református lelkész megtisztelőnek tartotta ezt a gondolatot, illetve felvetést. /Tőkés: nem beszéltem Csurkával. Csurka: beszéltem Tőkéssel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

1997. máj. 20-án alakították meg a Pro Zilah Egyesületet, ismertette történetüket Kerekes Edit, az egyesület titkára. Forró László lelkipásztort választották meg elnöknek. Az egyesület megszervezte 1997-ben és 1998-ban a Zilahi Napokat. A hivatalos bejegyzést csak most tudták elintézni, mert eddig nem volt meg a szükséges anyagi fedezet. A márc. 18-i közgyűlésükön megválasztották az új elnököt /a lelkész ugyanis lemondott/ Fodor István személyében. /Szabó Csaba: Bejegyezték a Pro Zilah Egyesületet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke márc. 24-én tartott sajtótájékoztatóján beszámolt az előző napi, márc. 23-i találkozóról, amikor Emil Constantinescu államfő, a koalíciós pártok vezetői és Radu Vasile kormányfő találkoztak. A résztvevők egyetértettek abban, hogy nincs szükség előrehozott választásokra, ugyanakkor készségüket fejezték ki ellenzékkel, a szakszervezetekkel való dialógus megkezdésére. Megegyeztek abban, hogy kéthetente fognak egyeztetni a koalíciós vezetők. Markó Béla hangsúlyozta, hogy egyetért Emil Constantinescu koszovói helyzetértékelésével, egyben úgy látja, hogy C. V. Tudor mentelmi jogának megvonása jelzés arra, hogy a hatalom, a román társadalom gátat kíván állítani a szélsőséges megnyilvánulásoknak. /A szokásos "szerdain" hangzott el. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./"

Kiásták Szent László kőszobrát Nagyváradon, az egykori múzeum udvarán. A hatvanas évek elején temették el a múzeum munkatársai, hogy megmentsék az utókor számára. A szobor aránylag jó állapotban vészelte át a földben töltött évtizedeket. Szent László szobrát a Szent László téren állították fel 1738-ban. Az államosításkor a szobrot a püspökségi kertbe dobták, innen vitték át a múzeum udvarára, itt ásták el később. /Kiásták Szent László kőszobrát. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 26./

Marosszentgyörgyön az általános iskolában 1992-ben alakították meg a Szőcs Kálmán Irodalmi Kört. Azóta számos rendezvényt tartottak. a kör diáklapot is kiad, a címe: Bűvös Penna. / Bűvös Penna. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 26./

A kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok helyzetéről folytatott konzultációkat román partnereivel Bukarestben Balás Péter, a gazdasági minisztérium helyettese államtitkára. A tárgyalás után kijelentette, hogy a jelen pillanatban nyitott probléma, megoldandó kérdés nincs a kétoldalú magyar- román kereskedelmi kapcsolatokban. Román részről megerősítették, hogy a magyar búza és a magyar liszt esetében lekerült a napirendről a CEFTA-kedvezmények megvonása. Sikerült megegyezni a magyar piacra irányuló román acélszállítások ügyében. /Nincsenek nyitott problémák a román-magyar kereskedelemben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

"A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége 1998. dec. 28-án és 1999. febr. 7-én levélben fordult a iasi-i püspökséghez, magyar nyelvű szentmisék engedélyezését kérve. A levélben szerepelt az is, hogy Klézsén, ahol magyar nyelvű oktatás újraindítását tervezik, 1998 novemberében az egyik vasárnap Augustin Pascariu pap a szentmisén felszólította a híveket, hogy "végezzenek gyorsan azokkal, akik magyar tannyelvű oktatást kérnek". Nem ő az egyedüli pap, aki megfélemlítést gyakorol. /Tilos magyarul. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./"

"Tőkés László Királyhágómelléki református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke visszautasította, hogy személyét magyarországi belpolitikai ügyekbe próbálják belekeverni. Közleményében emlékeztetett arra, hogy a Népszabadság arról írt: a Magyar Igazság és Élet Pártja őt ajánlotta a Magyar Köztársaság államfői tisztére, s Csurka István, a MIÉP elnöke a bejelentés előtt egyeztetett a püspökkel. Bár Tőkés László az MTI-nek adott nyilatkozatában határozottan cáfolta a lap információit, a Népszabadság márc. 25-i számában "Győry Béla MIÉP-szóvivőre hivatkozva az előzetes egyeztetésre vonatkozó téves híradását" megismételte és megerősítette. "Senkinek nem vitatható el azon elemi joga, hogy politikai szándékairól maga nyilatkozzék. Ennek értelmében - enyhén szólva - furcsának találjuk, hogy Csurka István és Győry Béla az RMDSZ tiszteletbeli elnökének szándékait jobban tudni véli, mint maga az érintett. A megtisztelő ajánlás szerzőinek felelőtlen híresztelése két vonatkozásban sem felel meg a valóságnak: nem igaz, hogy a bejelentés előtt az államelnök-jelöltség ügyében egyeztetés történt volna. Tudomásunk szerint a MIÉP nemhogy ajánlotta volna Tőkés Lászlót, de illetékes testületei ezzel a kérdéssel egyáltalán nem foglalkoztak" - olvasható a közleményben. Tőkés László visszautasította a reá vonatkozó és a személyét a magyarországi belpolitikai ügyekbe belekeverni szándékozó valótlan állításokat. A közlemény hangsúlyozta, hogy Tőkés László - Románia állampolgáraként - a föltétlen otthonmaradás híve. "Sejtelmünk sincs róla, hogy az RMDSZ küszöbön álló kongresszusa, illetve a tiszteletbeli elnök ellen irányuló sokrétű támadási hadjárat közepette nevének ilyen fajta ?népszerűsítése? mögött milyen meggondolások állnak. Sajnálatos volna, hogyha egyes körök ezt a rossz ízű ügyet a ?kettős állampolgárság? néven közismertté vált különleges jogi státus ellenében próbálnák felhasználni." /Tőkés László itthon akar élni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26-27./"

Új természetbarát folyóirat látott napvilágot, az Erdélyi Nimród, kiadja a székelyudvarhelyi Aves Alapítvány. Az új kiadvány 28 színes oldalon jelenik meg, felöleli a hazai állatvilág helyzetét. Az első február-márciusi szám bemutatta a nemrég elhunyt Kohl István ornitológus tudóst és muzeológust. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

"Sántha Attila /sz. Kézdivásárhely, 1968/ Kolozsváron él, megjelenés előtt áll második verseskötete. A Kolozsvárott megjelenő Előretolt Helyőrség irodalmi folyóirat felelős szerkesztője. A lap szerkesztőségének munkáját 1996-ban Sziveri János díjjal ismerték el. A transzközép meghirdetésével ki akartak törni a "transzilvanizmus bűvöletéből", ez az irodalom bizonyos fokú modernizálásával járt. Kovács András Ferencék is közelítették az erdélyi irodalmat a magyarországihoz. Sántha Attila hangsúlyozta: "nem minden tetszik nekünk a magyarországi irodalomban." A transzközép csak eszköz volt. "Egy irányzatként működő, de nem irodalmat akartunk létrehozni" - vallotta. "Annyi év után be lehet vallani, hogy az egész egy nagy blöff volt", ismerte el. "Amikor megjelent a transzközép kiáltványa, elhatároltuk magunkat a posztmoderntől és a moderntől, hogy ne mondhassák: visszatértünk hozzá." A posztmodernre az irónia jellemző, valamint a történet hiánya. A transzközép ezzel szemben azt monda, hogy a történet lehetséges. Nem léptek be a József Attila Körbe, mert a JAK a határon túli írókat csak tiszteletbeli tagként sorolta be. Beléptek viszont a tavaly alakult Fiatal Írók Szövetségébe, annak Sántha Attila elnökségi tagja. - A magyar posztmodern irodalmat a "nem"ekre tett hangsúly jellemzi. Nem lehet történetet írni, nem lehet semmi értelmeset csinálni, az egésznek semmi tétje sincsen. "Ennek az a következménye, hogy az ilyen szövegeket olvasva halála unjuk magunkat." - György Attila közelmúltban indult prózaíró szintén a történethez nyúlt vissza. /Haklik Norbert: Fölkavartuk az erdélyi irodalom állóvizeit. = Napi Magyarország, márc. 27./"

Radu Vasile miniszterelnököt március 26-án szívbántalmak miatt kórházba szállították, infarktuson esett át. A kormány irányításával ideiglenesen Valeriu Stoica igazságügyminisztert bízták meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

"Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete március 27-i ülésén Kincses Elődöt jelölte a szövetségi elnöki tisztségbe. Kincses Előd kifejtette, hogy változtatni szeretne azon, hogy "hogy az RMDSZ-ben állandóan egymásnak feszülnek a pragmatikusok és a radikálisak. Az áramköröket szeretném összekapcsolni. A pragmatikusan radikális politizálás híve vagyok." /Kolozsvár Kincsest támogatja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./"

Márc. 27-én Temesváron a Nagy-Románia Párt NATO-ellenes nagygyűlést szervezett. A rendezvényen részt vettek a Román Nemzeti Egységpárt és a Szocialista Munkáspárt és a Szerbek Szövetsége képviselői is. A tüntetők Jugoszláviát éltették, elítélték a NATO-bombázásokat és az akciót támogató román kormányt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

"Románia nagyon sajnálatosnak tartja, hogy katonai megoldáshoz kellett folyamodni a koszovói válság megoldása érdekében, még ha ez a döntés elkerülhetetlen is volt. Továbbra is az a véleménye, hogy az optimális megoldást a politikai rendezés jelenti - hangsúlyozta Bukarestben Andrei Plesu külügyminiszter. Románia ebben a tragikus helyzetben a szerb nép oldalán van, mondotta. "Elegendő azonban egyedül az a tény, hogy miként bánt a támadások megindulása után a jugoszláv hivatalos vezetés a nemzetközi sajtóval annak megítéléséhez, hogy milyen rezsimmel, milyen gondolkodásmóddal áll szemben Európa" - tette hozzá. Határozottan visszautasította Markó Béla, az RMDSZ elnöke azokat a Romániában egyre hangosabban visszatérő véleményeket, amelyek párhuzamot vonnak Koszovó és Erdély között. Markó arra hívta fel a figyelmet, hogy a Szerbiában zajló események bizonyítják: Romániának is számolnia kell azzal az alternatívával, hogy nem a nyugati integráció felé halad az ország, hanem elfordul ettől. "A Nyugat beavatkozását csak helyeselni lehet" - hangsúlyozta, kiemelve annak jelentőségét, hogy a NATO, illetve a Nyugat nem megy el szó nélkül a kisebbségekkel szembeni jogtiprások mellett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./"

Andrei Plesu külügyminiszter márc. 31-én Kínába látogat. /Mi vár ránk a héten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

"Erdély püspökei és vezető papjai bebörtönzése után a kommunista diktatúrában megkezdték a szerzetesek letartóztatását is. Dr. Szim Irén Lídia apácát 1954. aug. 23-án tartóztatták le. 1951-ben ő kézbesítette Jakab Antal ordinátusnak a bukaresti nunciusnak szánt levelét. Ezt kémkedésnek minősítették. Dr. Szim Irén a kolozsvári egyetemen volt tanársegéd a neveléslélektan tanszéken. 1948-ban, amikor a kommunista tanárok vették át a vezetést az egyetemen, lemondott. Letartóztatása után nyolc hónapig hallgatta ki a Securitate. 1955-ben közölték vele, hogy hazaárulásért 16 év börtönre ítélték. A legfelsőbb katonai törvényszék ezt az ítéletet - bizonyítékok hiányában - megsemmisítette, az újabb tárgyaláson 5 évre ítélték. Végül 1957-ben szabadon engedték. Szim Irén jelenleg Gyulafehérváron él. /Hetényi Varga Károly: Akit üldöztek az igazságért. 16 év börtön egy levélért. = Keresztény Élet (Budapest), márc. 29./"

"Teodor Melescanu volt külügyminiszter, a Szövetség Romániáért párt elnöke úgy véli: az Erdély autonómiáját követelő szélsőségesek lépéseinek kedvez a koszovói precedens. Melescanu azzal vádolta Orbán Viktor magyar kormányfőt, hogy "a koszovóihoz hasonló eljárást sürgetett a Vajdaság számára is". /Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./ "

Márc. 26-án Marosvásárhelyre költözésének 50. évfordulójára emlékeztek az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem gyógyszerészeti karának volt és jelenlegi tanárai, végzettjei és hallgatói. Marosvásárhelyen 1948-ban hozták létre az önálló gyógyszerészeti fakultást Hankó Zoltán, Eperjessy Anna, Kiss Árpád, Mártonfi László és Jablonkai István tanárok irányításával. A hatvanas évek elején kezdték bevezetni a kétnyelvű oktatást. Dr. Tőkés Béla egyetemi tanár, a gyógyszerészeti kar dékánja mondott beszédet. - Ötven év alatt közel másfélezer gyógyszerészt képeztek az egyetemen. /Bodolai Gyöngyi: Ünnepelt a marosvásárhelyi gyógyszerészeti kar. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 30./