Az RMDSZ márc. 10-én Bukarestben sajtóértekezletet tartott. A RMDSZ vezetése teljes mértékben egyetért az ügyészségi zaklatásnak kitett politikusok tiltakozásával, és követeli, hogy vessenek véget a minden jogi alapot nélkülöző eljárásnak a tavalyi alsócsernátoni fórumon felszólalókkal szemben - hangzott el a sajtóértekezleten. Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta: az ő kezdeményezésére az SZKT legutóbbi ülésén már elítélte, hogy a brassói fellebbviteli bíróság mellett működő ügyészség a kolozsvári polgármester feljelentése alapján vizsgálatot kezdett az alsócsernátoni fórum résztvevői ellen, személyesen kérte fel Románia főügyészét, az igazságügyi minisztert /aki egy korábbi nyilatkozatában tagadta azt, hogy Markó őt ez ügyben megkereste volna/ és Emil Constantinescu államelnököt, hogy járjanak közbe a vizsgálat beszüntetése érdekében. Amennyiben folytatódik a romániai magyar politikusok szabad véleménynyilvánítása, valamint a szólásszabadság ellen irányuló ügyészségi eljárás, az RMDSZ a román és a nemzetközi emberi jogi fórumokhoz fordul az ügyben - közölte a szövetségi elnök. /Az RMDSZ a brassói ügyészség jogszerűtlen eljárásának beszüntetését követeli. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

Emil Constantinescu elnök szerint Romániát a hadsereg felkészültsége és a demokrácia állapota politikailag alkalmassá tenné a NATO-csatlakozásra, az ország gazdaságilag azonban most képtelen lenne erre. Az elnök kijelentését mintegy alátámasztva, a román statisztikai hivatal márc. 10-én közölte, hogy az ország bruttó hazai termékének értéke tavaly 7,3 százalékkal zuhant. A gazdaság egy évvel korábban is már 6,6 százalékos visszaesést mutatott. Románia tavalyi gazdasági teljesítménye jócskán elmaradt a korábbi hivatalos előrejelzéstől is, amely még 5,5 százalékos GDP-csökkenéssel számolt 1998-ra. A visszaesés januárban is folytatódott: az ipari termelés volumene az idei első hónapban 7,8 százalékkal volt kevesebb a decemberben mértnél, s 12,8 százalékkal maradt el a tavaly januáritól. /Emil Constantinescu: Románia gazdaságilag alkalmatlan a NATO-csatlakozásra. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

"A nagykárolyi magyar fiatalság lélekszáma apad. A születési és elhalálozási statisztika, a megnövekvő vegyes házasságok statisztikája szintén az apadást jelzi, mi a teendő, hangzott a kérdés. Tőkés László püspök szerint: "Tudomásul véve a szociális-és gazdasági körülményeket, azt ami van, a realitást, az elcsüggedés, belenyugvás, létbizonytalansági vergődés helyett változtatniuk kell magatartásukon, váljanak a társadalmi megújulást képező változások főerejévé." Az oktatási helyzet megoldása a tanügyi autonómia. A gazdasági nehézségek tapasztalhatók, a diszkrimináció létezik, a kivándorlás azonban nem jelenthet megoldást. "A megoldás: nagyobb türelemre, odaadásra, szívósságra, lelkesedésre van szükség, hogy az emberek sorsukon változtassanak." Hogyan látja az erdélyi magyarság jövőjét? - tette fel a kérdést Nagy Ágnes. "A legfontosabb a HIT. Csak akkor születtek nagy dolgok, ha bátrak voltak, akik mertek. Ahol HIT volt, ott EREDMÉNY. Érdemes volna összeállítani a leltárát annak, hogy Erdélyben a hívő, cselekvő emberek mi mindent valósítottak meg." /Nagy Ágnes: Beszélgetés Tőkés Lászlóval, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./"

Kincses Előd, a Maros megyei RMDSZ új elnöke még nem döntött arról, hogy megpályázza-e az RMDSZ szövetségi elnöki tisztséget. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

"A múlt év végén jelent meg dr. Vofkori László tanár Székelyföld útikönyve című, 20 ezer adatot tartalmazó kétkötetes munkája, melyet Zayzon Sámuel "jól felépített adatkatedrálisnak" nevezett. Két évtizedig dolgozott ezen a munkán, mondta el a szerző. Készül következő munkája: A Kárpát-medence magyarságának alkotásföldrajzi atlasza. Ez azt jelenti, hogy minden kutató, író, alkotó, felfedező, sportoló, politikus, diplomata és egyházi ember születési helye szerint rákerül a térképre. /Kovács Kinga: Interjú dr. Vofkori Lászlóval. = A Nap (A Ziua magyar nyelvű hetilapja, Bukarest), márc. 11./"

Márc. 7-én lett volna hetvenéves Székely János költő, drámaíró, műfordító. Ebből az alkalomból Marosvásárhelyen, a Bernády György Művelődési Központban emlékestet tartottak, melynek keretében Demény Péter, a Kriterion kolozsvári szerkesztője bemutatta a kiadó két friss kötetét: a Semmi soha Székely János válogatott verseit, A másik torony című pedig prózai írásait tartalmazza. /Székely Jánosra emlékezve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./ Székely János /Torda, 1929. márc. 7. - Marosvásárhely, 1992. aug. 24./

A Romániai Magyar Közgazdász Társaság Ifjúsági Frakciója /RIF/ márc. 5-7-e között Torockón, a Tóbiás Ifjúsági Házban megrendezte az I. Ifjú Közgazdász Találkozót. Megválasztották a RIF vezetőségét is. Elnök: Vass Attila /Kolozsvár/. /Rácz Éva: A közgazdászok szeretik Torockót. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

Márc. 12-én megjelent a Romániai Magyar Szó 3000. száma. Az ünnepi számban sok vallomás, emlékezés, interjú sorakozik /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./ A Romániai Magyar Szó első száma 1989. dec. 23-án jelent meg.

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a vele készült interjúban erkölcstelennek minősítette azt a vádat, hogy a feladta volna a magyarság érdekvédelmének képviseletét. Az "RMDSZ teljes felelősséggel dolgozott, a lehetséges eszközök a legjobbakat választotta ki", hangsúlyozta. - Az erdélyi magyarság alternatíváira is kitért. "Fel kell figyelnünk arra, hogy e közösség demográfiailag fogyóban van, Magyarország szívóhatása fokozódni fog." Ennek ellenére "stratégiánk alapköve a szülőföldön maradás". "Nekünk ki kell kényszerítenünk a szülőföldön való megmaradás valamennyi jogi és egyéb feltételét." /Gyarmath János: Interjú Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./"

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szerint az RMDSZ a pártosodás felé halad és halványul érdekvédelmi jellege. A püspök szerint "az igazodás útját járja az RMDSZ. Igazodik a román kormányhoz, a nemzetközi politikai helyzethez..." Az Alsócsernátonban megindult fórummozgalom célul tűzte ki az RMDSZ megújítását. - A kettős állampolgárság vitájával kapcsolatban Tőkés László leszögezte: "én egy különleges státus bevezetésének a lehetőségét villantanám meg, melyet nevezhetünk akár kettős állampolgárságnak vagy akármi másnak." Egyetért Markó Bélával abban, hogy ezt a kérdést vétek politikai csatározásokra felhasználni. /Józsa Tímea: Ahogyan a tiszteletbeli elnök látja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./"

Arra kérdésre, hogy milyen megoldatlan ügyek maradtak elődjétől, Tokay Györgytől, Eckstein-Kovács Péter nemzetiségi miniszter védelmére sietett: legnagyobb méltánytalanság lenne, ha azt mondaná, Tokay nem oldotta meg. A kisebbségek megoldatlan problémái hosszú távúak /egyetem létrehozása stb./. Eckstein-Kovács Péter találkozókat szervezett az egyházi ingatlanok visszajuttatásában érdekelt felekezetek vezetőivel. Már Tokay jelezte, hogy a Kisebbségi Hivatal monitorizálási feladatát nem tudta ellátni, mert nem volt meg hozzá a szükséges hálózata, emlékeztetett Zsehránszky István, megkérdezve, van-e változás. Egy hónap alatt nem változott meg a Kisebbségi Hivatal ellátottsága, hangzott a felelet. Szükséges, hogy a lakosság forduljon hozzájuk, amennyiben megsértik a kisebbségi jogokat. A hivatalnak mellérendeltségi viszonya van a Kisebbségi Tanáccsal. A Kisebbségi Hivatal és a Kisebbségi Tanács minisztériumközi bizottságot hozott létre a kisebbségi kérdések megoldása érdekében. /Zsehránszky István: Beszélgetés Eckstein-Kovács Péter nemzetiségi miniszterrel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

"Egy "1998. októberi kormányrendelet értelmében a magyar közigazgatásban minden tárca feladat- és hatáskörében megjelenik a határon túli magyarok ügyének képviselete és konkrét kezelése. Ezt az egész munkát a kormányrendelet értelmében a HTMH fogja koordinálni. Tehát a HTMH illetékessége, hatásköre bővült, jelentősége megnőtt." - adott tájékoztatást a Romániai Magyar Szónak interjút adó Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Meg kell próbálni közösen kihasználni az integrációból adódó lehetőségeket, például a regionális együttműködés hatékonyabbá tételét. A kormányzat igényli a HTMH által kidolgozott terveket, javaslatokat. - A HTMH kapcsolatot tart minden szervezettel, csoporttal, amely a határon túli magyar közösségek egy csoportját megjeleníti. - A febr. 20-án életre hívott Magyar Állandó Értekezlet szakértőiből alakuló bizottságok "az Európai Uniós csatlakozással összefüggő kérdések mellett az oktatás, a gazdasági és szociális kapcsolatok, a jogi és önkormányzati együttműködés, valamint a kultúra témakörében kívánnak érdemben foglalkozni." E műhelyek munkájában a HTMH részt vesz. /Gyarmath János: Interjú Szabó Tiborral, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./"

Magyar tanítóképző főiskolai tagozat ősztől indul Szatmárnémetiben. A tagozat a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemhez tartozik. /Brassói Lapok (Brassó), márc. 12-18./

Márc. 12-én a NATO teljes jogú tagjává vált Magyarország, együtt Csehországgal és Lengyelországgal. A három ország külügyminiszterei ezen a napon az amerikai Independence-ben átadták a csatlakozási okmányokat Madeleine Albright-nak. A román külügyminisztérium ebből az alkalomból köszöntötte a három ország csatlakozását. kifejezve bizakodását, hogy Románia is mihamarabb a NATO tagja lesz. - Sinaián zajlott le a román-bolgár-török csúcstalálkozó, a három államfő, Emil Constantinescu román, Peter Sztojanov bolgár és Szulejman Demirel török elnök közös táviratot küldött a csatlakozó országok államfőinek. A három elnök Sinaián reményét fejezte ki, hogy a NATO bővítése folytatódik, főleg Délkelet-Európa irányába. /Románia üdvözli Magyarország, Csehország és Lengyelország csatlakozását az észak-atlanti szövetséghez. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

Negyvenöt esztendővel ezelőtt, 1954. márc. 15-én sugárzott először a Kolozsvári Rádió. Erdély 12 megyéjében hallható az adó. Az emlékező rendezvénysorozat márc. 13-án magyar nyelvű különkiadással indul. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

Funar, Kolozsvár polgármestere közleményben hívta fel a város lakosságát arra, hogy a márc. 15-i ünnepségekre nem adott engedélyt. Közleménye szerint az RMDSZ által kezdeményezett rendezvények alkotmány- és törvényellenesek, a román lakosság ellen irányulnak, kifüggesztik Nagy-Magyarország zászlaját, eléneklik Magyarország himnuszát. Funar felszólította a prefektust, a rendőrséget és a hírszerző szolgálatot, hogy filmezze a résztvevőket, rögzítse a felszólalásokat, azonosítsa a megjelenteket bíróság elé állítás céljából. /Akiknek ünnepünk állam- és törvényellenes. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

Reizer Pál szatmári megyéspüspök márc. 9-én érkezett meg Bukarestből, a püspöki konferenciáról, ahol a pápa látogatásával kapcsolatban egyeztettek. Végleges döntés nem született a konferencián. Reizer Pál püspök elmondta: hívei várják a pápa erdélyi látogatását, de ha ez nem történik meg, akkor is hűségesek maradnak a pápához és elmennek Bukarestbe, a fogadására. - A püspök évek óta harcolt azért, hogy Szatmárnémeti történelmi főterén, a székesegyház előtt felállítsák Hám János püspök szobrát. A várost ma is azok az épületek határozzák meg, amelyeket ő emelt, mint a székesegyház., püspöki palota, az Irgalmas Nővérek zárdája, a konviktus és a többiek. Az óvodától a tanítóképzőig kiépítette az oktatás teljes vertikumát. - Reizer Pál beszámolt az 1990 óta eltelt időszak építkezéseiről: tizenöt kisebb-nagyobb templom, kápolna épült, emellett új lelkipásztori központ, lelkigyakorlatos ház, diákotthon, idős papok otthona, nővérotthon és más intézmény. - Az egyházmegye legnagyobb gondja a fogyás: egyre kevesebb gyermek születik, a kivándorlás tart Magyarországba, illetve Németországba. /Sike Lajos. Építő egyház kell, hogy legyünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13-14./ Hám János 1827-től 1857-ig, haláláig volt szatmári püspök.

A Szigligeti Társulat /Nagyvárad/ márc. 14-én bemutatta Varga Gábor Tábornokok című drámáját. Amennyiben másfél évtizede nem tiltja be a cenzúra, akkor többletjelentéssel szolgált volna a közönségnek. A darab az aradi várban játszódik le, a kivégzés előtti éjszakán, Damjanich, Schweidel és Nagysándor tábornokok találkoznak a drámában. /Szűcs László: Tábornokok éjszakája. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 16./ Varga Gábor a Bihar megyei RMDSZ elnöke.

A bukaresti táblabíróság márc. 15-én törvény- és alkotmányellenesnek minősítette a Petőfi Schiller Egyetem létrehozását kimondó kormányhatározatot. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ A határozat ellen a Román Nemzeti Egységpárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja és a Nagy-Románia Párt fellebbezett.

"Radu Vasile miniszterelnök üzenete az 1848. március 15-i magyar forradalom évfordulóját ünneplő rendezvények résztvevőihez. Ebben - többek között - megállapította: "Közösségi emlékezetünk különböző, olykor egymásnak ellentmondó képet őrzött meg ezekről az eseményekről." "A korabeli románoknak és magyaroknak nem sikerült ésszerűen dönteniük és cselekedniük, a szenvedély pedig, amely gyakran felülkerekedett a józan észen, sok meg nem értéshez, ellenérzéshez és ellenségeskedéshez vezetett. De eljött az ideje annak, hogy bölcsebbek legyünk, megértsük, hogy közös a sorsunk." "Ezért illendő emlékeznünk, 1848 tavasza után, 1849 őszére is, amikor Balcescu és Kossuth a térség forradalmi mozgalmainak közelítésére törekedett, a szolidaritásnak, sajnos, kései példájaként." A jelenben "románoknak és magyaroknak igaz partnerként és egymásba bízó barátként kell egymásra találniuk." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./"

A Román Szociáldemokrata Párt vezetőtanácsa úgy határozott, hogy egyesül a Szövetség Romániáért Párttal. A kormányzó RSZD a Demokrata Párttal is szövetséget alkot Szociáldemokrata Unió néven. /Röviden rovat. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 15./

Kelemen Attila állatorvos 1988-ban távozott Marosvásárhelyről, az Egyesült Államokban telepedett le, 1991 júniusában végleg hazatelepedett. Az állam semmit sem adott vissza, mindent elölről kellett kezdenie. Erős idegzet kell a hazatelepüléshez, vallja, sok sértést kellett elviselnie. - Kelemen Attila 1996 óta az RMDSZ parlamenti képviselője. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

Marosvásárhelyen, a Bernády Házban megnyílt az 1848-1849 dokumentumai című kiállítás.Az anyagok nagy része most kerül először múzeumon kívül a nagyközönség elé. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 15./

Márc. 15-ét Erdély sok magyarlakta településén megünnepelték. Kolozsváron az előző napon megkezdődtek az emlékezések, márc. 15-én pedig az Állami Magyar Színházban tartottak ünnepi előadást, a szónok Kónya-Hamar Sándor képviselő volt. Kalotaszeg templomaiban is megemlékeztek az évfordulóról, Kőrösfőn a Vasvári-emlékműnél koszorúztak. Szilágysomlyón és Szilágycsehen is emlékeztek, Nagyenyeden Egyed Ákos mondott beszédet. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

Márc. 15-én nyílt meg Kolozsváron Mózes Árpád evangélikus püspök jóvoltából a püspöki székhelyen a pincegaléria, a Reményik Sándor Galéria. A galéria avatásakor egyben megnyitották az első kiállítást, Essing Klára festő-tanár gyermekrajz-kiállítását. /Németh Júlia: Megnyílt a Reményik Sándor Galéria. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

"Nem kizárt, hogy újabb magyar-magyar találkozóra kerül sor az anyaországban, amelyen azok a határon túli érdekvédelmi és civil szervezetek vennének részt, amelyek nem kaptak meghívót a februári csúcsra. A múlt hónapban Budapesten tartott összmagyar konferencián csak a parlamenti képviselettel rendelkező pártok és politikai tömörülések vehettek részt. A válogatás kritériumát a kívül rekedtek közül többen bírálták. A Határon Túli Magyarok Hivatalában (HTMH) ezért "intenzíven foglalkoznak a gondolattal", hogy a csúcsról kimaradt szervezetek képviselőit is találkozóra hívják. Szabó Tibor, a HTMH elnöke a budapesti Népszabadságnak úgy nyilatkozott: az előkészítés időt igényel. Megkezdődött az öt - határon túli és hazai szakértőkből álló - bizottság összeállítása, amely a Magyar Állandó Értekezletté átalakult csúcskonferencia előkészítését segíti. A testületek az oktatással, gazdasági és szociális kapcsolatokkal, a jogi és önkormányzati együttműködéssel, a kultúrával, valamint az EU-csatlakozással foglakoznak. Feladatuk nem csupán az újabb magyar-magyar csúcs előkészítése lenne, hanem - a HTMH koncepciójával összhangban - a határon túli magyarok jelenlegi helyzetének felmérése is. A HTMH elnöke szerint április elején valószínűleg megkezdheti működését az első bizottság, amely az EU-csatlakozással kapcsolatos kérdésekre, mindenekelőtt a schengeni kihívásokra keresi a választ. /Határon túliak civil fóruma? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./"

"Mégsem kell románra fordítani a nem román nyelven sugárzott élő tévéműsorokat és helyszíni közvetítéseket - módosította korábbi döntését a román Országos Audiovizuális Tanács (CNA). A CNA két héttel ezelőtt hozott határozatot arról, hogy feliratozással vagy szinkrontolmácsolással román nyelvre kell fordítani a romántól eltérő nyelven sugárzott tévé- és rádióműsorokat, még akkor is, ha élő közvetítésről van szó. A döntés ellen hevesen tiltakozott az RMDSZ, az érintett rádió- és tévéadók pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy ez a kötelezettség nemcsak képtelen helyzetbe hozza őket, hanem gyakorlatilag lehetetlenné teszi működésüket. A tanács most "finomított" döntésén és kimondta: a rendelkezés csak a televíziós műsorokra vonatkozik, az élő televíziós adásokat pedig akkor kell román feliratozással ellátni, ha a műsort felvételről megismétlik. A felvételről sugárzott nem román nyelvű tévéadásokat már a CNA februári határozata előtt is románra kellett fordítani. /Visszakozott a médiatanács. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./"

"Dr. Tamás Sándor parlamenti képviselő számos dokumentummal nyújtott tájékoztatás az Agache-ügyről. Ebből közölt összeállítást a napilap. 1989 óta Oroszhegy és Zetelaka mellett. Kézdivásárhely is a "bűnös" székelyföldi települések lajstromában szerepel. Kézdivásárhelyen 1989. dec. 22-én meglincselték Aurel Agache őrnagyot, a gazdasági rendőrség hírhedt vezetőjét. Agache rettegésben tartotta lakosságot, visszaéléseit többen is jelentették a milícián, végül az ügyészség "büntetésből" áthelyezte Agachét Kézdivásárhelyről Barótra, ahonnan ismét "büntetésből" visszahelyezték Kézdivásárhelyre. Az ügyvédek kérésére az áldozatok sorra vallomást tettek arról, hogy mit művelt Agache, törvénytelen házkutatásokat tartott, aranyat vett el az emberektől, egyeseket megvert. 1993-ban Iliescu államfő elnöki rendelettel forradalmi mártírhőssé nyilvánította Aurel Agachét, post mortem ezredesi rangot is kapott. Bákóban utca viseli a nevét. 1991. nov. 26-án őrizetbe vették Héjja Dezsőt, 29-én Filip Orbán Daniella tanárnőt, dec. 4-én pedig Paizs Ottó borbélyt. Mindhármuknak egy hónapig vizsgálati fogságban tartották. - Agache özvegyének kérésére újból foglalkozni kezdtek az üggyel, 1997. okt. 14-én kihallgatták Paizs Ottót és Héjja Dezsőt, Filip Orbán Daniella nem jelent meg a kihallgatáson. Kiss Alexandru ügyvéd 1997. dec. 15-én elkészítette a vádiratot, melyben a fenti három személy vádlottként szerepel. 1998. febr. 9-én tartották meg az első tárgyalást, febr. 15-én ítéletet hirdettek: Filip Orbán Daniela hét év börtön, Héjja Dezső és Paizs Ottó négy év, Reiner Anton három év /felfüggesztett/, Konrád Jánost felmentették. A négy elítéltnek összesen 260 millió lejt /kb. 20 ezer dollár/ kártérítést köteles fizetni, továbbá meg kell fizetniük a perköltséget is. A bíróság elrendelte a vádlottak letartóztatását. Az ügyvédek fellebbeztek, a rendőrség nem kapott letartóztatási parancsot. Az RMDSZ kézdiszéki és kézdivásárhelyi szervezete febr. 19-én, az RMDSZ legfelső fóruma, az SZKT febr. 27-én, a Reform Tömörülés RMDSZ-platform márc. 6-án tiltakozott az igazságtalan ítélet ellen. A vádlottak hozzátartozói és ismerősei éhségsztrájkot kezdtek tiltakozásul. Ezt a tiltakozási formát aláírásgyűjtési akció váltotta fel. /Oroszhegy és Zetelaka után... Kézdivásárhely. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16., 17./"

Új lap látott napvilágot, a 16 oldalas Szászrégen és Vidéke, első száma márc. 15-én jelent meg. A lapot az Impress Kiadó jelenteti meg, főszerkesztője Csernátoni József. Egy lelkes értelmiségi csoport állt össze, hogy megszülessen a lap. Márk Endre elnök a szászrégeni RMDSZ tevékenységét mutatta be, az 1848-as forradalom szászrégeni vonatkozásait pedig Bíró Donát tanár, aki eddig már több kötetet tett le az olvasók asztalára. /Szászrégen és Vidéke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

Újból megjelent a budapesti Kovács István történész, költő Bem apó című könyve a H. Press Kiadónál (Sepsiszentgyörgy). A könyvet márc. 14-én a Székely Nemzeti Múzeumban (Sepsiszentgyörgy) mutatta be Kónya Ádám múzeumigazgató és Farkas Árpád költő. Ezzel kezdődtek Sepsiszentgyörgyön a márc. 15-i megemlékezések. /A legendákon túl. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./