"Kőrösfőn júl. 6-7-én tartották meg a Vasvári Pál napokat Ezek az évente ismétlődő ünnepségek hagyományt teremtenek. Júl. 7-14-e között a Kolozsvár melletti Magyarfenesen tartják az évente megrendezendő népzene- és néptánctábort. A táborozás Válaszúton 14-24-e között lesz. Mindezeknek a szervezője az EMKE. /Júliusi EMKE.naptár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./ A Vasvári Napok Kőrösfőn rendezett záróünnepségén részt vett - többek között - Boros János megyei RMDSZ-elnök, Buchwald Péter alprefektus, valamint Kónya-Hamar Sándor és Mátis Jenő parlamenti képviselő. A Vasvári Pál emlékére emelt kopjafánál koszorút helyeztek el az RMDSZ Kolozs Megyei Szervezete nevében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 9., 1067. sz./"

"A kommunista diktatúra idején a Duna-deltában levő salciai láger volt a leghírhedtebb haláltábor, ugyanis volt olyan éjszaka, amikor 800 embert végeztek ki Albion szekuritatés ezredes parancsára. Salcián több tömegsírt takar a föld, a gát és a Duna, ugyanis mindennap voltak kivégzések. A kivégzendőket meztelenül vagy egy szál ingbe vitték a kivégzőhelyre, megásatták velük sírjaikat, majd tartólövéssel végeztek velük. A foglyokkal télvíz idején, térdig érő vízben nádat vágattak. Az ott levő belügyisek, Pavel Ioan parancsnok vezetésével, válogatott szadista hóhérok voltak. Sok esetben élve eltemettek foglyokat. Nyáron fejjel lefelé akasztották fel őket, kitéve a szúnyogok marásának. Az egyik túlélő írta ezt a rövid emlékezést, arról értesülve, hogy a Nagy Románia Párt és a Szocialista Munkáspárt jún. 27-én Bukarestben szervezett tüntetésén a Román Kommunista Párt zászlait lengették. /Sipos János: A salciai haláltábor. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 10./"

"Az amerikai elnök modellértékűnek minősítette Romániát a nézeteltérések kezelésében és rendezésében - jelentette ki Emil Constantinescu elnök júl. 9-én Madridban, a sajtóértekezletén. Egyetlen állam sem nyilatkozott negatívan Romániáról. Constantinescu két okra vezette vissza, hogy Románia nem került be a meghívottak körébe. Az egyik, hogy a három meghívott országban már hét éve folynak a gazdasági és politikai reformok, Romániában az igazi átalakulás csak hét hónapja kezdődött, a másik ok gazdasági, az infrastruktúra fejletlensége. /Románia megítélése kedvező. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./"

"A román külügyminisztérium júl. 9-én közleményben üdvözölte a NATO-bővítés folyamatának megkezdését. A közlemény szerint a NATO kötelezettséget vállalt a folyamat folytatására azzal, hogy világosan megjelölte az 1999. évi időhatárt és megnevezte Romániát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./"

"A román ellenzéki politikusok élesen támadták a kormányt, a szélsőséges pártvezetők pedig Magyarországot. Iliescu volt államfő pártja, az ellenzék főerejét képező párt nyilatkozatban szögezte le, hogy a román közvélemény szomorúsággal fogadta a madridi döntést. Ezért az igazságtalan döntésért a kormánykoalíció is felelős, mert túlzott várakozást keltett. - Gheoghe Funar szerint nagy a kockázata, hogy megismétlődik az 1940-es év szomorú története, egy Románia fölötti "új diktátummal". Szerinte "Erdélyben meglesz az ürügy ahhoz, hogy Magyarország a NATO segítségét kérje a térség nyugalmának és békéjének biztosításához." - nyilatkozta Funar a Rompresnek. /A román ellenzék rákapcsol. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./"

"Júl. 9-én Bukarestben ismét megbeszélést tartottak a Cserehát ügyében. Jelen volt Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, Dézsi Zoltán prefektus, Kolumbán Gábor, a megyei tanács elnöke, a svájci Basel Hilf Alapítvány képviselője, a görög katolikus egyház képviselője és Remus Opris kormányfőtitkár. A kormányközlemény szerint a megbeszélés eredménytelenül végződött. A székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal közleménye szerint a tárgyalások azért akadtak el, mert a svájci alapítvány képviselője kérte: változtassák meg az épület rendeltetését, a kisegítő iskolából legyen árvaház. Ebbe a székelyudvarhelyi önkormányzat nem egyezett bele. /Ismét Cserehát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 11./"

"Levélben gratulált Magyar Bálint művelődési miniszter román kollégájának, Virgil Petrescunak a kormány sürgősségi rendeletéhez, amellyel módosították az oktatási törvényt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12., Népszava, júl. 11./"

"Júl. 10-én tartotta soros ülését Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Napirenden szerepelt többek között az SZKT előkészítéséről szóló beszámoló meghallgatása, az RMDSZ-kongresszus előkészítését célzó dokumentumok megvitatása, a szövetség 1997. évi költségvetése Birtalan József gazdasági igazgató, megbízott gazdasági ügyvezető alelnök előterjesztésében, az RMDSZ Alapszabályzatának módosításával kapcsolatos ügyvezető elnökségi álláspont kialakítása. A testület megvitatta ? Székely István ügyvezető alelnök előterjesztése alapján ? a 69-es helyi közigazgatási törvényt módosító 22/1997-es Sürgősségi kormányrendelet alkalmazásával kapcsolatos kérdéseket, valamint Kötő József ügyvezető alelnök előterjesztését a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet gyakorlatba ültetésére irányuló konkrét cselekvési programról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 11., 1069. sz./"

"A kolozsvári magyar főkonzulátus júl. 15-től ügyfeleket fogad, ünnepélyes megnyitására pedig egy héttel később, júl. 23-án Kovács László magyar és Adrian Severin román külügyminiszter részvételével kerül sor. /Népszabadság, júl. 11./"

"Megváltoztatják a Román Televízió műsorrendjét, ez az intézkedés hátrányosan érinti a magyar adást a területi stúdióknál is. A napi adás túlnyomó részét krimisorozatok alkotják, ezért megváltozatták a kolozsvári terület adás időpontja és műsorideje is. Az RTV Kolozsvári Stúdiója 1990. jan. 3-án kezdett működni. Ekkor a műsoridő egyharmadát magyar nyelven sugározták, emlékezett a kezdetre Csép Sándor. Jelenleg Csép Sándor a magyar és német adás felelőse. A viták, megbeszélések után a kolozsvári adás az eddigi 500 percből 375 percet tarthatott meg, elvesztették a kora délutáni műsoridőt. Magyar adás szerdán reggel 55 perc az egyes műsoron és az országos adásból kaptak 30 percet péntekenként a kettes adón. A magyar adás nem kapta meg az egyharmadnyi műsoridőt. /Simon Judit: harc a percekért. = Brassói Lapok (Brassó), júl. 11./"

"Júl. 11-én 72 éves korában meghalt Herédi Gusztáv Kolozsváron. A Bolyai Tudományegyetemen filozófia szakon végzett, szerkesztőként dolgozott az Igazságnál, az Utunknál, főszerkesztő helyettesként a Falvak Népénél, majd nyugdíjazásáig a Korunk rovatvezetője volt. Több regénye, novellája jelent meg, helytörténeti, művelődéstörténeti és demográfiai tanulmányokat is írt. Az RMDSZ alapító tagja volt, hosszú ideig Kolozsváron városi tanácsosként is dolgozott, hozzájárult Kolozsvár magyarsága jogsérelmeinek orvoslásához. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./ Herédi Gusztáv /Kolozsvár, 1925. máj. 14. - Kolozsvár, 1997. júl. 11./ a Romániai Magyar Szó Kutyatej című rovatát szerkesztette, részt vett az EMKE, az EME, az RMGE újraalakításában, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, a Kibéden a Nyírő József Társaság, Mészkőn a Balázs Ferenc Művelődési Egylet, Parajdon az Áprily emlékház létrehozásában."

"A kormány jún. 16-i, 294-es határozata értelmében okt. 1-jétől indul Sepsiszentgyörgyön a Babes-Bolyai Tudományegyetem menedzserképző hároméves közgazdasági kollégiuma. A kollégium 25 fős csoporttal indul, ez 5-10 másoddiplomára jelentkezővel egészül ki, tájékoztatott Domokos Ernő közgazdász, a kollégium igazgatója. Az oktatás nyelvét még nem döntötték el. Domokos Ernő kétnyelvű képzést javasol. Ez csírája a háromszéki felsőfokú oktatásnak. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 11./"

"Júl. 11-én a vámtarifáról szóló törvény megszavazásával véget ért a szenátus rendkívüli ülésszaka. Közvetlenül az ülésszak munkálatainak berekesztése előtt két kérést nyújtottak be újabb rendkívüli ülésszak összehívására. Egy 51 szenátorból álló csoport a földtörvény, egy másik, 59 szenátorból álló csoport pedig a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet megvitatását igényelte. Az elnöklő Petre Roman házelnök bejelentette az új rendkívüli ülésszak összehívását. Ennek napirendjét hétfőn véglegesítik. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 11., 1069. sz./"

"Megváltoztatták a Tanügyminisztérium nevét, Nemzetnevelésügyi /vagy Nemzeti Nevelésügyi/ Minisztérium az új elnevezése. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 11./1938-ban kapta ezt a nevet a minisztérium, melyet csak a háború után változtattak meg. Ezzel tehát visszatértek a régi időszak névhasználatára."

"Júl. 10-én Bitay Károly kolozsvári főkonzul megkapta a román hatóságoktól a működési engedélyt. A magyar főkonzulátus hivatala júl. 16-án kezdi meg működését. Ideiglenes helye Kolozsvár főterén van /Unirii tér 23. II. emelet 3. számú lakás/ A főkonzulátushoz Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Szilágy és Kolozs megyék tartoznak. Az ünnepélyes megnyitó júl. 23-án lesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./"

"Bill Clinton amerikai elnök júl. 7-én nyolcórás hivatalos látogatást tett Romániában. A repülőtéren Victor Ciorbea miniszterelnök fogadta, a hivatalos fogadás az elnök palotában, a Cotroceni-ben volt. Clinton Emil Constantinescu államelnökkel tárgyalt, majd kormánypárti és ellenzéki politikusokkal találkozott. Az amerikai elnök Bukarestben, az Egyetem téren mondott beszédet. Kijelentette: büszke arra, hogy az első amerikai elnök lehet, aki a szabad Romániába látogat. Elismerőn szólt a Romániában bekövetkezett változásokról, kiemelte az RMDSZ kormányban való részvételének fontosságát, a román-magyar megbékélés jelentőségét. A NATO-hoz való csatlakozás a hazai politikai élet, a reform alakulásától, a kisebbségi kérdés jogszerű megoldásától függ. Az elnököt kísérő Madeleine Albright külügyminiszter pedig Adrian Severin külügyminiszterrel tárgyalt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./"

"Ion Mihai Pacepa, a román hírszerzés egykori vezetője /1978-ban disszidált az Egyesült Álalmokba/ szerint a román titkosszolgálatok apparátusában még mindig nagy számban vannak olyan emberek, akikre nem szabad NATO-titkokat rábízni. A román titkosszolgálatokban erős ellenállás tapasztalható a reformokkal szemben. Pacepa név szerint említette az "óriási befolyással" rendelkező Mihai Camaran tábornokot, akit annak idején a KGB kitüntetett "a NATO elleni harcban elért kiemelkedő eredményeiért". Az AP idézi Michael Ledeent, az American Enterprise Institute kutatóintézet munkatársát, aki egyetért Pacepa javaslatával, hogy Románia esetében a lassú előrehaladás politikáját kell alkalmazni. A The New York Timesnak adott interjújában Constantin Ionescu védelmi miniszterhelyettes is elismerte: ahhoz, hogy Románia elfogadható legyen a NATO számára, "meg kell tisztítania" külföldi hírszerző szolgálatát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./"

"A Romániai Magyar Szó interjút közöl Szilágyi Pállal a tanügyi törvénnyel kapcsolatosan. A rektor-helyettes elmondja, hogy nem beszélhetünk új tanügyi törvénytervezetről, hanem csupán a meglévő tanügyi törvény néhány vonatkozásának korrigálásáról. "Ahhoz, hogy Románia felzárkózzon az európai normákhoz, ezt a törvényt az elejétől végéig át kell alakítani... Külön kellene választani az alapképzést, az elemi és középfokú oktatást és külön kellene egy felsőfokú oktatási törvényt létrehozni" ? fejtette ki véleményét Szilágyi Pál. Szerinte az egyetemeken nemcsak az oktatásra, hanem a kutatásra is kellene hangsúlyt fektetni, meg kell teremteni egy támogatási rendszert, amely az egyetemeket aszerint pénzeli, hogy mit mutatnak fel. Úgy véli, hogy azok, akik ellenzik a tanügyi törvény kisebbségi oktatásra vonatkozó előírásait, pártpolitikai tőkét akarnak kovácsolni a kérdésből. Kifejti az anyanyelven való oktatás fontosságát, az abból származó hasznokat. Szilágyi Pál úgy értékeli, hogy az Országos Nevelésügyi Minisztérium lemarad a reformok terén, a Ciorbea-kormány pedig azért folyamodott a sürgősségi kormányrendelethez, mert Románia külföld előtt is elkötelezte magát a törvény módosítására, valamint azt előírta a kormányprogram is. Úgy véli, hogy a hat hónapos határidőből kifutottak és ezért kényszerhelyzetbe kerületek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./"

"Bocskai István mellszobrát, Horváth Géza alkotását a században már kétszer eltávolították, a templomban őrizték a szobrot. Júl. 12-én Nyárádszereda főterén, ahol egykor Bocskait fejedelemmé választották, egyházi méltóságok, RMDSZ-vezetők, sok vendég, érdeklődő és Bekecsalja népének jelenlétében - immár harmadszor - visszaállították a fejedelem mellszobrát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./"

"Júl. 12-13-án Kolozsváron tartotta ülését az RMDSZ szerve, az SZKT. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a tét a nemzetiségi kérdés sok évszázados kezelésének megváltoztatása. Szükséges az erők összefogása. Bill Clintonnal Bukarestben tartott megbeszélésén kitűnt, hogy mekkora jelentőséget tulajdonít Amerika a romániai magyarok és románok közötti viszony javulásának és az RMDSZ kormányba emelésének. Ezután az RMDSZ államhatalmi tisztségviselőinek beszámolója következett. Tokay György kisebbségvédelmi miniszter a törvényalkotásban való részvételt emelte ki és azt, hogy a tanügyi törvénymódosítás kormányhatározata márc. 18-a óta kész volt, de a bürokráciával mostanig elhúzták az alkalmazását. Az Európa Tanács szakbizottságának bukaresti ülésétől való távolmaradását azzal indokolta, hogy hivatalos volt Göncz Árpád fogadására. Sorra beszámoltak a többiek is, Birtalan Ákos idegenforgalmi miniszter, Bara Gyula munkaügyi államtitkár, Béres András oktatási államtitkár, Borbély László közérdekű beruházásokkal foglalkozó államtitkár. Tokay Györgyhöz több kérdést intéztek. Papp Kincses Emese a kulturális alap elosztását méltánytalannak tartotta. Katona Ádám nem fogadta el Tokay magyarázatát az Európa Tanács bizottsági megbeszéléséről, számon kérte a jogsérelmeket, a Székelyföldre történő román betelepítés folytatódását, a Bolyai Tudományegyetem helyreállításának elfelejtését. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rámutatott, hogy mérhetetlen demagógia erőszakról beszélni a székelyudvarhelyiek részéről, amikor az apácák akciója erőszakosabb cselekedet. Tokayt a román nemzeti politika védnökének nevezte és javasolta, hogy az SZKT vonja meg tőle a bizalmát. Beszámolt munkájáról Molnár Géza egészségügyi, Kelemen Hunor művelődési, Kis Botond környezetvédelmi, Kovács Adorján mezőgazdasági államtitkár és Neményi Nándor József, a versenytanács tagja. Markó Béla Tőkés László javaslatára megjegyezte, csoda, hogy csupán egy miniszternek a menesztését kéri a tiszteletbeli elnök, majd ismertette a csereháti ügy következményeit, azt állítva, hogy amiatt akadt el a tanügyi törvény módosítása. Markó Béla ismertette a csereháti ügy történetét 1992-től. Borbély Zsolt nem értett egyet Verestóy Attila beszámolójának azzal a megállapításával, hogy hozzánemértők beleártják magukat szakértői ügyekbe. Az SZKT-tagok azért vannak, hogy beleártsák magukat szakértői ügyekbe. Verestóy Attila szemére vetette Borbély Zsoltnak, hogy magyarországi lapokban megjelent cikkeivel nagyobb kárt okoz az RMDSZ-nek, mint politikai ellenfelei. Azok okoznak a legnagyobb kárt a szövetségnek, akik eltérnek a programjától, válaszolt Borbély Zsolt. Papp Kincses Emese tisztázást követelt, miért váltotta le Kincses Elemér rendezőt Kelemen Hunor államtitkár. Az államtitkár azt bizonygatta, hogy hosszas tájékozódás után döntött így. Katona Ádám Constantin Dumitrescut idézte, hogy a mai román kormányban is vannak kommunisták. Erre Markó Béla követelte: az SZKT ne engedje, hogy a kisebbségbe szorult ellenzék azt a látszatot kelthesse, hogy az SZKT-nak kifogásai vannak a kormány ellen. A következő napon a Marosvásárhelyen okt. 3-4-ére tervezett RMDSZ-kongresszus előkészületeiről volt szó. /Nits Árpád: SZKT-ülés Kolozsváron. Leradírozott ellenzék. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./ Az SZKT üléséről kiadott közlemény összegezte az elhangzottakat. A részletes, információbő tájékoztatók vitája során nyilvánvalóvá vált, hogy az RMDSZ képviselői jelentős munkát végeznek, részt vállalnak a reform elindításából minden területen, és partneri, igen jó kapcsolat alakult ki a legmagasabb szinteken. A helyhatósági, valamint az oktatási törvényt módosító kormányrendeletek fontossága rendkívüli akkor is, ha nem minden RMDSZ-céltételezést sikerült megvalósítani. A vita során az is egyértelművé vált, hogy az általános kérdések mellett komoly figyelmet kell szentelni a helyi közösségek gondjainak, a megfelelő megoldások kimunkálása a helyi és országos erők együttes munkája kell hogy legyen. Az RMDSZ-kongresszus előkészítésére vonatkozóan az SZKT döntött az időpont kérdésében – 1997. október 3-4. –, határozott a képviseleti normákra és a küldöttek kijelölésére vonatkozóan, valamint döntés született a kongresszus napirendjét illetően is. Az SZKT megvitatta és elfogadta a szövetség idei – 1997. április 1-től 1998. március 31-ig tartó időszakra szóló – költségvetését. Az ügyvezető elnök javaslatára a testület megerősítette tisztségében Birtalan Józsefet, akit a szövetség elnöke korábban gazdasági ügyvezető alelnökké nevezett ki. A továbbiakban az SZKT elfogadta az Etikai Bizottság új szabályzatát, fölvette a szövetség kollektív tagjainak sorába az Erdélyi Kárpát Egyesületet. Az SZKT meghallgatta a Szabályzat-felügyelő Bizottság jelentését Szőcs Géza kongresszusi fellebbezésének a tárgyában, ugyanakkor a Maros megyei RMDSZ tisztújításával kapcsolatos óvással, mint nem rá tartozó kérdéssel, nem kívánt foglalkozni. Az SZKT nyilatkozatot fogadott el a madridi csúccsal kapcsolatban. A nyilatkozatot közzéteszik. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 14., 1070. sz./ Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa kolozsvári ülésén az 1997. július 8-i madridi csúcstalálkozón született döntéssel kapcsolatosan a következő nyilatkozatot fogadja el: Az RMDSZ üdvözli a madridi NATO-csúcstalálkozó azon döntését, hogy az euroatlanti biztonsági rendszerbe új, kelet-közép-európai tagokat vesznek fel. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy nyilatkozatában a NATO Romániát név szerint megemlíti, és ezáltal közvetve a következő bővítés egyik fő esélyesének tekinti. Ez a madridi döntés, valamint közvetlenül utána Clinton amerikai elnök romániai látogatása is bizonyítja, hogy eredményesek voltak az 1996. novemberi választások utáni erőfeszítések, melyeket Románia elnöke és kormánya, illetve a kormánykoalíció tagjai - közöttük az RMDSZ - fejtettek ki az ország euro-atlanti integrációja érdekében. Igazolja azt a kormányprogramot, amelynek célja életbe léptetni a mélyreható gazdasági reformokat, visszaszorítani a korrupciót, biztosítani az emberi és nemzeti kisebbségi jogokat, érvényt szerezni a jogállamiság alapértékeinek, rendezni a tulajdonjogokat mint a társadalmi és politikai stabilitás alapvető feltételeit. Ezek a belpolitikai változások, valamint az új alapokra helyezett külpolitika, melynek fontos eleme a jószomszédi kapcsolatok kiépítése és fejlesztése, a korábban esélytelen országok közé sorolt Romániát a NATO-tagság közeljövőbeni elnyerésének fő esélyesévé emelték. Az RMDSZ érdekelt e folyamatok további erősítésében és kiteljesítésében, és továbbra is vállalja a politikai felelősséget a reformfolyamatokban elkötelezett kormányprogram maradéktalan érvényesítése érdekében mind a végrehajtás, mind a törvényhozás terén. Megerősítést nyert az a tény, hogy Románia demokratikus államok közösségébe való beilleszkedésének elengedhetetlen feltétele a nemzeti kisebbségek jogainak törvények általi szavatolása, ami nemcsak a kisebbségeknek, hanem a többségi nemzetnek is alapvető érdeke. Fontosnak tartjuk, hogy a közigazgatási és a tanügyi törvény sürgősségi kormányrendelettel való módosítása új lehetőségeket biztosít az anyanyelvhasználatban és az anyanyelvű oktatásban is, és ezáltal megkezdődött az elmúlt évtizedekben felhalmozódott egyenlőtlenségek felszámolása. Természetesen azt is fontosnak tartjuk, hogy később a parlament erősítse meg ezeket a kisebbségjogi szempontból jelentős normákat. Ugyanakkor közös érdekeink jegyében ezúton is felhívjuk koalíciós partnereink figyelmét, hogy együttes erőfeszítéssel fel kell számolni azokat a véleménykülönbségeket és működési zavarokat, amelyek fölösleges akadályokat gördítenek a reformfolyamatok kiteljesítése és a választóink jogos elvárásainak teljesítése, ezen belül a román-magyar megbékélést szolgáló nemzeti kisebbségi kérdés európai normák szerinti rendezése elé, melyek fékezik a jogállam működését szavatoló törvények és intézmények létrehozását a társadalmi élet minden területén. Meggyőződésünk, hogy Románia nevesítése a madridi találkozón az elkezdett folyamatok pozitív értékelését jelenti, és egyben arra is biztosíték, hogy a megkezdett úton való következetes továbbhaladás, a reformok további vállalása és kiteljesítése az elvárt eredményekhez vezet. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 14., 1070. sz./ Az SZKT üléséről, a heves vitáról beszámoltak a lapok. Gál Mária kolozsvári tudósításának címe: Tőkésék bírálták az RMDSZ kormánybeli szereplését /Népszava, júl. 14./ "

"A Jussunkat követeljük című, magyar egyházi ingatlanokat összesítő RMDSZ-kiadvány után megjelent a Királyhágómelléki Református Egyházkerület állam által elkobzott ingatlanait számbevevő könyv is /Részünk és jogunk - Partea si dreptul nostru - Our portion and right/, amelyet júl. 13-án Kolozsváron mutattak be, sajtóértekezlet keretében. A három - magyar, román és angol - nyelven írt, pontos adatokat tartalmazó könyvet Tőkés László püspök, Szilágyi Aladár főgondnok és Fornai István főjegyző ismertette a jelenlevőkkel. A kötet az egyházkerület küzdelmének főbb állomásait mutatja be, előterjesztések, állásfoglalások, levelek, beadványok formájában. Az egyházkerület 277 ingatlanából hét évi küzdelem és számtalan folyamodvány ellenére nem szolgáltattak vissza egyet sem. A 277 ingatlanból 44-et lebontottak, 15 kihasználatlanul áll, 80 más rendeltetést kapott, s valamennyi épület leromlott, tatarozásra szoruló állapotban van. A könyv bemutatói elmondták, hogy a Románia monitorizálását megszüntető 1997/123-as határozat, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének utasítása határozottan felkéri a román hatóságokat, hogy módosítsák az elkobzott és államosított egyházi javak visszaadására szolgáló törvényeket - az 1991/18. és az 1995/112. számú törvényeket, hogy a javak visszaszolgáltatását vagy méltányos kárpótlást biztosítsanak. /Szabó Piroska: Részünk és jogunk. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14., Halmos Miklós: Jussunk jogán. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 8./"

"Victor Ciorbea miniszterelnök júl. 14-én kelt rendeletével kinevezte Niculescu Antalt a kormány főtitkárának helyettesévé, államtitkári rangban. Niculescu Antal hatáskörébe tartozik a Remus Opris által vezetett kormányfőtitkárságon, illetve a helyi közigazgatási szerveket koordináló kormányhivatalon belül három igazgatóság: a minisztériumok főtitkárainak munkáját irányító igazgatóság, a protokoll-igazgatóság és a jogszabályok alkalmazását felügyelő igazgatóság. Niculescu Antal kinevezésével az RMDSZ megkapta az 1996. novemberi választási eredmények alapján kialakult algoritmus, illetve a koalíciós egyeztetés szerint a szövetséget megillető nyolcadik államtitkári tisztséget. Niculescu Antal 1964. május 6-án született Marosvásárhelyen. A bukaresti Ady Endre Matematika-Fizika Líceumban érettségizett 1982-ben, majd vegyészmérnöki diplomát szerzett Bukarestben, a Műszaki Egyetem ipari vegyészeti karán, 1991-ben. Szerkesztőként /Valóság, Bukarest, 1990-1991/, majd 1991-1993 között a Friedrich Naumann Stiftung /német liberális alapítvány/ politikai tanácsosaként dolgozott, 1993-tól pedig az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatalának politikai tanácsosa, Markó Béla kabinetfőnöke volt 1996. májusáig. Közben Frunda György államelnökjelölt szóvivőjeként és választási kampányfőnökeként, 1996. májusától pedig mostani kinevezéséig a Ciorbea-kormány szakértőjeként dolgozott. Alapító tagja és első elnöke volt a bukaresti MADISZ-nak /1989-1990/, tagja a MISZSZ elnökségének /1990-1992/, illetve SZKT-képviselő /1993. január ? 1995. májusa között/. A berlini Berghof Válságkezelő Központ kutatási ösztöndíjasaként etnikumközi válságkezelő tanfolyamot végzett 1994. júniusa és augusztusa között, illetve 1992-1995 között a KSZE Consult /Németország/ szervezésében etnikumközi válságkezelési tanfolyamot vezetett. Több belföldi és külföldi nemzetközi rendezvényen, értekezleten (ENSZ, EBESZ) képviselte az RMDSZ-t Budapesten, Genfben, Varsóban, részt vett a PHARE Democracy Program keretében szervezett politikai tanulmányutakon Nagy-Britanniában, Belgiumban, Németországban, továbbá az EU meghívására Dániában és Spanyolországban, illetve az amerikai kormány meghívására egyhónapos politikai tanulmányúton az Egyesült Államokban. Nős, felesége: Niculescu (Dezső) Olga, a Gallup bukaresti fiókintézetének vezetője. A magyar és román nyelv anyanyelvi szintű ismerete mellett angolul felsőfokon, németül középfokon ír és beszél, franciául alapfokon beszél. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 14., 1070. sz./"

"A hivatalos látogatáson Japánban tartózkodó Emil Constantinescu elnök júl. 14-én Tokióban találkozott Hasimoto Rjutaro japán kormányfővel. A gazdasági beruházásokról tárgyaltak. A tárgyalások előtt a román és a japán külügyminiszter jegyzéket váltott 22 milliárd jen értékű japán kölcsön folyósításáról. Ez lesz az első alacsony kamatozású japán kölcsön Romániának, rendeltetése: új konténerátrakodóhely létrehozása Konstanca kikötőben, valamint új utak építése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./ Júl. 17-én Emil Constantinescu elnök Indonéziába utazik, ahova Szuharto elnök hívta meg, háromnapos hivatalos látogatásra. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 17./"

"Szinte mindegyik hétfői, júl. 14-i román lap beszámolt a hétvégi SZKT-ról. A lapok főleg a "radikálisok és a mérsékeltek" közötti vitát emelték ki az elmúlt ülésről. Az Evenimentul Zilei megemlítette, hogy Tőkés László javasolta a testületnek, vonja meg támogatását Tokay György kisebbségügyi minisztertől, valamint hogy Katona Ádám kijelentette, a Ciorbea-kormány semmivel sem különb a Groza-kormánynál. A lap szerint az utóbbi kijelentés rendkívüli felháborodást idézett elő az RMDSZ kormánybeli tisztségviselői között, valamint Markó Bélában. Az említett sajtóorgánum megemlíti, hogy az RMDSZ elnöke erélyes felszólalásában bírálta a Tőkést és Katonát, majd Birtalan Ákos idegenforgalmi miniszter szégyenletesnek nevezte a jelenlegi miniszterelnök Grozahoz való hasonlítását. Markó Béla emlékeztetett, hogy Bill Clinton is elismerte az RMDSZ kormányzásban való részvételének fontosságát, ezt követően az RMDSZ vezetője pedig visszautasította Katona Ádám alkotmánymódosítással kapcsolatos kijelentését. "A kormányprogram nem írja elő az alkotmány módosítását, akinek pedig ez nem felel meg, távozhat az RMDSZ-ből" ? jelentette ki a szövetségi elnök. Az Evenimentul Zilei ugyanakkor megemlíti, hogy Tőkés László júl. 12-én sajtótájékoztatót tartott a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében, a jogtalanul elkobzott egyházi javakról, mely alkalommal bemutatta a Királyhágómelléki Református Egyházkerület gondozásában megjelent Részünk és jogunk című kötetet. Tőkés László megemlítette, hogy mindeddig nem sikerült eredményt elérni az elkobzott javak visszaszerzésében. Az Evenimentul Zilei másik cikke szerint "az SZKT hozzájárul Markó Béla jólétéhez". A lap megemlíti, hogy a testület a parlamenti fizetéssel egyenlő tiszteletdíjat szavazott meg az RMDSZ elnöknek. A Ziua is a szombati vitát emelte ki az SZKT-ülésből. A lap megemlítette, hogy Tokay György a személyét ért vádakra válaszolva elmondta a kétnyelvű táblák használatához szükséges 20%-os kisebbségi részaránnyal kapcsolatban, "annak ellenére, hogy úgy vélik, elárultam a magyarságot, szükséges tudni, hogy a tárgyalások rendkívül kemények voltak". Az Adevarul az SZKT-ról való beszámoló címeként kiemeli, "Az RMDSZ szélsőségesei Románia Alkotmányának megszegésére bíztatnak ? ők hősnek kiáltották ki a székelyudvarhelyi apácák bántalmazóját, Bardóczy Csabát". Az említett újság szerint a hétvégi SZKT-n még inkább elmélyült a radikálisok és a mérsékeltek közötti szakadék. A lap kizárólag a szombati vitáknak szenteli beszámolóját, részletesen ismertetve Katona Ádám és Tőkés László kijelentéseit, valamint a csereháti ügy körüli nézeteltéréseket. Dumitru Tinu lapja szerint Tokay György elegánsan megcáfolta a személyét ért vádakat, kijelentve, hogy a kormányba való belépésekor az alkotmányra tett esküt, és mint a román állam tisztségviselője, kötelességének látja csak a törvényes kereteken belül cselekedni. A lap szerint az RMDSZ-es miniszter kijelentette, hogy a magyar történelemben soha nem tartották hősöknek azokat, akik asszonyokkal harcoltak, és kifejezte azon meggyőződését, hogy az udvarhelyi közösség van olyan erős, hogy megőrizze identitását, néhány román apáca és gyerek ottani letelepedése után is. Idézik Verestóy Attilát, mint olyant, aki válaszolt a “radikális” vádakra. A Hargita megyei szenátor kijelentette, Amerikában Bardóczy Csabát 5-10 évre ítélték volna el. A Curierul National is azt emeli ki, hogy “Tőkés László Tokay György leváltását kérte”. Az Adevarul de Cluj szerint az SZKT-n döntés született arról, hogy az RMDSZ következő célja az egyházi javak visszaszolgáltatása. A lap ismerteti Markó Béla kijelentését, miszerint a visszaszolgáltatás a kultusztörvény alapján fog történni, melyet nemsokára elfogad a parlament. A Stirea is kiemeli, hogy “Markó Béla távozásra szólította fel a szélsőségeseket”. A lap megemlíti, hogy Tőkés László sajtótájékoztatóján kijelentette, a jelenlegi kormány álláspontja az elkobzott javak visszaszolgáltatása kérdésében nem különbözik az előbbiétől. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), júl. 14., 131. sz./"

"Emil Constantinescu államelnök több minisztere - köztük Adrian Severin külügyminiszter- , valamint üzletemberek kíséretében júl. 12-én Japánba utazott. Elutazása előtt nyilatkozott, hangsúlyozva, hogy húsz év óta először látogat román kormányfő Japánba. Az elnök Japánból jún. 17-én Indonéziába látogat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./"

"Júl. 15-én véget ért a Szenátus két napra összehívott 3. rendkívüli ülésszaka. Az ülésen napirenden szerepelt a földtörvényt módosító törvénytervezet és a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet. A földtörvény vitáját a parlamenti küzdelem minden eszközét ? a vitáról való kivonulást is ? igénybe véve igyekeztek megakadályozni az ellenzéki pártok frakciói. Végül annyit értek el, hogy az érdemi vita befejeződését követő végszavazást kvórum hiányában őszire kellett halasztani. A tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet körül ugyancsak vihar kavarodott. Nyilvánvalóvá vált, hogy az ellenzéki frakciók nem hajlandók elfogadni legfőképpen a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásra vonatkozó tilalmakat eltörlő rendelkezéseket, és hogy e tekintetben csatlakozott hozzájuk a Szenátus tanügyi bizottságának parasztpárti elnöke, George Pruteanu szenátor is. Miután reménytelennek bizonyult az elfogadható konszenzus kialakítása a szakbizottságon belül, a bizottság jelentést készítő munkálatairól kivonultak előbb az RMDSZ-szenátorok, majd pedig a kormánykoalícióhoz tartozó több más szenátor is. Mivel az illetékes szakbizottság jelentése nem készült el, a házszabály értelmében a plénumban nem kerülhetett sor a jogszabály vitájára. Megtárgyalása így az őszi rendes ülésszakra maradt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 15., 1071. sz./"

"A legutóbbi, Kolozsváron /júl. 12-13/ tartott SZKT-n hevessé vált a vita a szövetség úgynevezett radikálisai és mérsékeltjei között. Markó Béla azt hangoztatta, hogy a bírálatra mindenkinek joga van. A tanácskozást értékelő román lapok az ellentétet emeleték ki. Az Adevarul szerint Katona Ádám szemére vetette Tokay György kisebbségi miniszternek, hogy az alkotmány tiszteletben tartása mellett nyilatkozott. Tokay erre leszögezte, hogy a kormányba lépésekor esküt tett az alkotmányra, csak a törvény keretei között járhat el, még ha egyénileg nem is ért egyet az alkotmány nemzetállami megfogalmazásával. A National ismerteti Katona Ádám autonómiapárti nyilatkozatát, majd Markó Béla kemény hangú válaszát: "Ami sok, az sok. Az SZKT minden ülésén egy kisebbségi csoport megkísérli, hogy más képet alakítson ki a szövetségről, mint ami a politikája. Ismét kijelentem: akinek nem tetszik az RMDSZ politikája, az távozhat." /Román lapok az RMDSZ hét végi tanácskozásáról. = Magyar Nemzet, júl. 15./"

"A csereháti ügyből ismertté vált svájci Cyrill Bürger /aki mindenképpen a román apácáknak akarja adni a székelyudvarhelyi épületet/ nyílt levelet írt a székelyudvarhelyi katolikus plébánosnak. Elszomorította, írja, hogy a plébános ellene van annak, hogy a román apácáké legyen az épület, hiszen ott a személyzet nagy része magyar lesz, biztosítják a gyermekeknek anyanyelvük használatát. Az otthonba árvákat vesznek majd fel és testi fogyatékos székelyudvarhelyi gyermekeket. Kovács Sándor főesperes válaszát azzal kezdte: sajnálja, hogy először keresi fel, de most is csak levélben. A magyar katolikus papok mindig segítették a görög katolikusokat az üldözésben. Kovács Sándor feltette a kérdést: miért jöttek Székelyudvarhelyre, miért erőszakoskodnak. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 15./"

"Több olvasói levél érkezett a szerkesztőségbe, a levélírók kiállnak Hegyi Sándor lelkész mellett és nem értik, miért ítélte őt el Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /UH-posta. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 15./"

"Máj. 12-én a román kormány elfogadta az Európai Unióval közösen elkészített regionális fejlesztési koncepciót, melynek értelmében Romániában nyolc fejlesztési makrorégiót alakítanak ki. Hargita megye a központi régióban helyezkedik el, Kovászna, Brassó, Szeben, Maros és Fehér megyékkel együtt. Júl. 3-án Gyulafehérváron volt ennek a makrorégiónak az alakuló ülése. A makrorégióban létező hat megye együttműködéséről van szó, hogy egymást segítve egységes fejlesztési koncepciót alakítsanak ki. Kolumbán Gábor, Hargita megyei tanácselnök júl. 4-én, a kis- és középvállalkozások képviselőinek fórumán ismertette a makrorégió fejlesztési koncepcióját, mert mindazt a vállalkozásokkal együtt kell végrehajtani. Az Európai Unió normái szerint a fejlesztési koncepciónak hat alapelve van: a szubszidiaritás elve, a programozhatóság elve /a fejlesztési erőforrásokat időben kell tervezni, konkrét célokra kell pályázni/, a koncentráció elve /az erőforrásokat nem szabad szétdarabolni/, a partnerség elve /egy fejlesztési kérdésben több intézménynek kell együttműködni/, az addícionalitási elv /a járulékos költségeket minimalizálni kell/, a résztvevők közös kockázatvállalásának elve. Hargita megye fejlesztési prioritásai között az ásványvíz erőforrások kiaknázása, a faipar és az erdőgazdákodás szerepel. Ezenkívül a szolgáltató ipart szeretnék fejleszteni. Középtávú célkitűzés a tudásintenzív iparágak /hi-tech/ idetelepítése. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 15./"