"Júl. 6-án, vasárnap Csíksomlyón megtartották az Ezer Székely Leány Találkozót. A kegytemplomban Gergely István plébános tartotta az ünnepi szentmisét, majd felvonultak két Somlyó közti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz. Dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere nyitotta meg a rendezvényt. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 8./"

"Bill Clinton amerikai elnök elismerte, hogy Románia kivételes erőfeszítéseket tett az integrációért, pozitív tényezőként aláhúzta, hogy rendezte viszonyát Magyarországgal, illetve azt, hogy a magyar kisebbség minisztereket küldhetett a kormányba. Hozzátette: "A gond az, hogy nem merem kijelenteni, hogy Románia és Szlovénia, összehasonlítva a másik három országgal, nyilvánvalóan kész eleget tenni a szövetség követelményeinek." Közben éles és következetes kampány folyik Magyarország és az RMDSZ ellen, állapította meg Gyarmath János főszerkesztő. Ebben nemcsak a nacionalista, ellenzéki pártok vesznek részt, hanem az ország egyik legnagyobb példányszámú napilapja, az Adevarul is. A lap rögeszmésen visszatérő témája az "álnok" magyar külpolitika, illetve az erdélyi magyarság "szemtelenül túlzott követelései", illetve az RMDSZ zsarolásig menő akciói az erdélyi magyarság problémáinak megoldásában. Az Adevarul szövetségeseket talál a koalíción belül is. Jeles példa erre a parasztpárti szenátorok akciója a tanügyi törvény módosítása ellen. Gyarmath azonban bizakodik: szerencsére Románia kül- és belpolitikáját Emil Constantinescu, Victor Ciorbea és Adrian Severin irányítja. /Gyarmath János: Mi fáj jobban? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./"

"Júl. 8-án a szenátus ratifikálta a Helyi Autonómiák Európai Chartáját. A vitában az RMDSZ támogató álláspontját Frunda György szenátor, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése román parlamenti küldöttségének RMDSZ-képviselője, az ET jogi bizottságának tagja fejtette ki. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 8., 1066. sz./"

"A Romániai Magyar Keresztény Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete jún. 25-én Kolozsvárott ülésezett. A Vallásügyi Államtitkárság megkeresése nyomán foglalkoztak az 1993. okt. 28-án benyújtott vallásügyi törvénytervezettel és megtették módosító javaslataikat. Az elöljárók értekezlete állásfoglalást adtak ki. Az állásfoglalás szerint aggodalommal állapították meg, hogy a tanügyi törvényt módosító tervezet ellentmond az Európa Tanács előírásainak, illetve az egyházak elvárásainak, ugyanis nem biztosítja a felekezeti oktatás helyreállítását és nem teszi lehetővé az elkobzott egyházi ingatlanok visszaadását. Az Európa Tanács 176/1993-as véleményezésének 8. pontja kimondta, hogy Románia szolgáltassa vissza az egyházi tulajdonokat és biztosítsa az egyházi iskolák alapítását. Az Európa Tanács 1115/1997-es határozatának ajánlásában felkérte a román kormányt, hogy "módosítsák olyan értelemben az elkobzott és államosított javak visszaszolgáltatására vonatkozó 18/991. és 112/1995. számú törvényeket, hogy azok a javak in integrum visszaszolgáltatását, vagy ehelyett méltányos kárpótlást biztosítsanak". /Állásfoglalás a felekezeti oktatás és az elkobzott egyházi tulajdon visszaszolgáltatása tárgyában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./"

"Júl. 8-án üléseztek Bukarestben a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal mellett konzultatív szervként működő Nemzeti Kisebbségek Tanácsa művelődés-, egyház- és médiaügyi, pénzügyi, valamint oktatás-, tudomány- és ifjúságügyi bizottságai. A bizottságok munkálataiban az RMDSZ képviseletében részt vett Márton Árpád képviselő (a művelődés-, egyház- és médiaügyi bizottságban), Czédly József (a pénzügyi bizottságban) és dr. Kötő József ügyvezető alelnök (a művelődés-, egyház- és médiaügyi, valamint az oktatás- tudomány- és ifjúságügyi bizottságban)."

"A művelődés-, egyház- és médiaügyi bizottság közleményt fogadott el és hozott nyilvánosságra, amelyben felszólítja a közszolgálati Román Televízió /TVR/ vezetőségét a nemzetiségi adások időtartamának a nemzetiségi arányszámnak megfelelő biztosítására és ezeknek az adásoknak az ún. közepes nézettségi adásidőben történő sugárzására. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 8., 1066. sz./"

"Funar polgármester levélben szólította fel Ciorbea kormányfőt, tekintsen el az oktatási törvény módosításától. Szerinte a törvény az erdélyi románok elmagyarosítását és az etnikumközi konfliktusok kirobbantását szolgálja. A kolozsvári RMDSZ tanácsosok harmincnapos haladékot adtak Funarnak a törvény alkalmazására, ezután a polgármester felfüggesztését kérik. /Népszabadság, júl. 8./"

"Ion Iliescu volt államfő, a Társadalmi Demokrácia Pártja elnöke tárgyalásokat kezd a két szélsőséges nacionalista erővel. az RNEP-vel és a Nagy-Románia Párttal való parlamenti szövetség létrehozása érdekében. /Új Magyarország, júl. 8./"

"A Máltai Szeretetszolgálat nagyenyedi tagozata 1993 szeptemberében alakult meg, 1994-től rendelkeznek önálló székházzal Nagyenyeden. Először felújították az épületet, tájékoztatott helyzetükről Fari Palkó Ilona, a nagyenyedi tagozat vezetője. 1994-től 70 árva, félárva, szétesett családot gondoznak. A kapott élelmiszert szétosztják, segítik sokgyermekes családokat, az időseket. A Németországból kapott gyógyszerekkel minipatikájukban ellátják a rászorulókat, orvosaik segítségével. Gyermekeket nyaraltatnak. A nagyenyedi tagozatnak 27 tagú lelkes csoportja van, ők segítkeznek a munkában. /Győrfi Dénes. "Szeretni csak szolgálva lehet, és szolgálni csak szeretettel lehet. " =/Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./"

"Amikor megjelent Gazda József Így tudom, így mondom című válogatása, tudható volt, hogy ez csak ízelítő az általa gyűjtött oral history anyagból. Gazda József nem hagyta abba magnós portyázását, túlcsapva Erdélyen, a Partiumon, a Regáton, a Kárpát-medence utódállamaiban, hellyel-közzel Magyarországon is elidőzött a több mint ezer históriaidéző beszélgetőtársat toboroztában, így született meg az "emlékezet-kalangya": Jaj, mik történtek, jaj, mik is történtek /A szétszabdalt magyarság XX. századi sorstörténete/ (Püski Kiadó, 1997) című könyve, mutatta be a könyvet Szilágyi Aladár. Akár "szenvedésmonográfiának" is lehet nevezni a két kötetes munkát. Ennek a könyvnek a millecentenáriumi rendezvények kezdetén kellett volna megjelennie. /Szilágyi Aladár: A népi emlékezet kalangyája. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 8./"

"Székelykeresztúr városi tanácsának máj. 30-i határozata alapján a Városi Múzeum dr. Molnár István nevét vette fel. Dr. Molnár István Kolozsváron szerezte meg diplomát, 1935-től kezdett tanítani a Székelykeresztúri Unitárius Gimnáziumban. A tanítás mellett minden idejét a néprajzi tárgyak gyűjtésére fordította. 1948-ban elnyerte a néprajzi tudományok doktora címet. 1948-ban megnyitották a Városi Múzeumot, melyet nyugdíjba vonulásáig igazgatott. Több mint száz tudományos dolgozata jelent meg. A múzeum névadóját 1997. jan. 12-én temették el Székelyudvarhelyen. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 8./Dr. Molnár István /Bordos, 1910. dec. 17. - Székelykeresztúr, 1997. jan./"

"Jún. 28-án - a népművészeti kiállítás megnyitásával egyidőben - megnyitotta kapuit a 20. Homoródmenti Alkotótábor. Igaz, szokatlan helyen, nem Homoródszentmártonban, mint eddig, hanem Székelyudvarhelyen. Csak ezzel a kompromisszumos megoldással lehetett elérni, hogy a megyei Művelődési Felügyelőség támogatást nyújtson. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 8./"

"Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform júl. 5-én nyílt levelet intézett az SZKT-hez és az ügyvezető elnökséghez. Még mindig nem kodifikálták dr. Csapó József személyi elvű autonómia-tervezetét. Az EMK megdöbbenését fejezte ki azért, mert Bardóczy Csabától megvonta az RMDSZ a bizalmat. Az SZKT még sohasem foglalkozott a székelyföldi román betelepítéssel, holott erre 1994 óta fölkérték. Az EMK kifogásolja, hogy Tokay György kisebbségvédelmi miniszter nem tárgyalt az Európa Tanács bizottságának Bukarestbe érkezett küldöttségével, helyette Adrian Nastase tájékoztatta az illetékeseket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./"

"A moldvai magyarok júl. 5-én Karácsonykőn /Piatra Neamt/ tartották meg első szórványtalálkozójukat. A találkozó előtt tíz napon át református teológusok gyülekezet-összeíró missziót végeztek Moldva területén. Az ünnepség istentisztelettel kezdődött, majd Árus László moldvai szórványlelkész /aki a beszámolót is írta/ köszöntötte a megjelenteket. Sok helyről jöttek, szép volt a találkozó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./"

"Júl. 6-án Barátoson megtartották a fúvószenekarok hagyományos találkozóját. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 9./"

"Megszületett a döntés júl. 8-án, hogy a NATO-csúcstalálkozóra, Madridba, az első körben Lengyelország, Magyarország és Csehszlovákia kap meghívást, a NATO-csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Románia a második körben maradt. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./"

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke nyílt levelet intézett Hegyi Sándor /Székelyudvarhely/ tiszteleteshez, aki az RMDSZ vezetőségéhez címzett levelében védelmébe vette Bardóczy Csabát. Markó Béla kifejtette: Bardóczy tette, hogy az apácákat kitette a házból, nem "bátor cselekedet", nem menthető. Az RMDSZ elnöke emlékeztette arra, hogy az RMDSZ vezetői, parlamenti frakciója, miniszterei és államtitkárai hónapokig szívósan küzdöttek, amíg a Vacaroiu-kormány jogsértő határozatát sikerült megsemmisíteni. Bardóczy Csaba tettének következménye az volt, hogy megakadt az oktatási törvény, újabb Hargita-Kovászna bizottságot kezdeményeztek. - Szemléletük között morális szakadék van, "riaszt az ön látásmódja", írta Markó Béla, kifejtve, hogy nem ért egyet a tiszteletes bírálatával. Azt viszont elismeri, hogy hiányzik az élő kapcsolat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./Hegyi Béla levele: júl. 3"

"Az Erdélyi Református Egyházkerület 1996-os statisztikai adatai a következők: 1004 egyházközségből állt, tagjainak száma 404 066 fő. Az év során 3 604 keresztelés és 6 816 halálozás volt, emiatt a hívek lélekszáma 3321 fővel csökkent /1995-ben is 3000 fős csökkenés volt./ Az 1996-os évben 4 802 ifjú konfirmált. /Népújság (Marosvásárhely), júl. 9., ismerteti az Üzenet (Kolozsvár), az Erdélyi Református Egyházkerület lapjának 13-as, júl. 2-i számából Székely Miklós missziói előadó összeállítását./"

"A választásokat megnyerő Román Demokrata Konvenció eltérő ideológiájú pártokat foglal magába. A viszály a Konvenció és a Petre Roman vezette Demokrata Párt között van. A napokban a kormány ellenőrző testülete jelentést tett közzé, amely többek között Petre Romant, a szenátus elnökét és több demokrata párti minisztert azzal vádolt, hogy szabálytalanul jutott protokollvillák és lakások birtokába. - A konfliktusok bomlasztják koalíció egységét. /Új Magyarország, júl. 9./"

"Brassóban májusi számával jelentkezett az Áprily Lajos Líceum SzINFÓnia című informatív diáklapja, ez az I. évfolyam 3. száma. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./"

"Brassóban új, kreatív szellemű irodalmi lap indult a Fulgur Kiadó jóvoltából, a Szemfog. Szerkesztői: Daradics Csaba, Orbán János és Szente Levente, első száma júniusban látott napvilágot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./"

"Megjelent Gyergyószentmiklós hetilapja, a Gyergyói Kisújság 150. száma. A lap az 1994-ben indult Gyergyói Synten Minden hetilap második évfolyamától felvette a Gyergyói Kisújság nevet, folytatva a számozást. A Gyergyói Synten Minden szerkesztője Péter Csaba volt, a lapot a Syntax Rt. adta ki. A jelenlegi lapnak idén májustól Lukács János a főszerkesztője. 1989 után a városban 1991-ben jelent meg újság, a Gyergyó, Csata Ambrus szerkesztésében. Nemsok szám látott napvilágot. A következő kezdeményezés a Gyergyói Szemle volt, melyet Dezső László vállalkozó hívott életre. Az ünnepi számban bemutatkoztak a lap szerkesztői. Lukács János /sz. Kolozsvár,1973. márc. 30/ Kolozsváron a bölcsészkaron végzett, Gyergyóalfaluban él, magyartanár, a helyi Nyitogatónak is ő a szerkesztője. A Gyergyói Kisújság munkatársai: Péter Csaba, Botos László, Rokaly Zsolté s Tamás Gyopár. /Gyergyói Kisújság (Közéleti hetilap, Gyergyószentmiklós), júl. 9., IV. évf. 150. sz./"

"Vogel Sándor ismertette a fordításában, bevezető tanulmányával és jegyzeteivel megjelent könyv kálváriáját. Lefordította Georg Kraus Erdélyi krónika 1608-1665 című könyvét. A történészek szerint ez a munka a 17. századi Erdély történetének egyik legjelentősebb forrása, egyben értékes irodalmi alkotás is. A sajtó beszámolt a könyv megjelenéséről /Magyar Nemzet, 1995. márc. 13. stb/, melyet a budapesti Ómagyar Kultúra Baráti Társaság adott ki. A könyv azonban nem kapható, nem jutott el egyetlen erdélyi magyar intézmény könyvtárába sem, így az Erdélyi Múzeum-Egyesület könyvtárának sincs példánya belőle. A könyv kiadását az Országos Kiemelésű Társadalomtudományi Kutatások /OTKA/ 2,5 millió forinttal támogatta. Benda Kálmán az OTKA elnökeként támogatta a könyvet, azonban ő 1994. márc. 13-án váratlanul elhunyt. Ezután az OTKA főtitkára, Bóta László kizárólagos irányítása alá került a könyv kiadása. Bóta csak kétéves késéssel adta ki a munkát, közben összeveszett mindenkivel, Vogel Sándorral is. Bóta visszautasította azt, hogy a könyv könyvesboltokba kerüljön, a 2800 példányban kiadott könyvet csak személyesen tőle lehet megvásárolni. - Georg Kraus krónikájára nagy szükség lenne Erdélyben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./"

"A kormány júl. 9-i ülésén elfogadta az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletet, amely tartalmazza a kisebbségi anyanyelvi oktatás korlátozásának megszüntetését. A kormány ülése után kiadott közlemény szerint a rendelet értelmében a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van rá, hogy anyanyelvű oktatásban részesüljenek minden szinten. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./ A rendelet a parlamenti benyújtás pillanatában lép életbe. /Népszabadság, júl. 10./"

"A román ellenzéki pártok Kolozs megyei szervezetei Kolozsvári felhívás címmel közös nyilatkozatban szólítottak föl a Ciorbea-kormány megdöntésére, illetve arra, hogy az RMDSZ-t távolítsák el a kabinetből és függesszék fel az oktatási törvény módosítását. A felhívást az RNEP, a Nagy-Románia Párt, a Szocialista Munkapárt, a Szocialista Párt és még két kisebb szervezet írta alá. Elvárják, hogy más pártok és szervezetek is csatlakozzanak a haza "válságos helyzetében", hogy megakadályozzák "a nemzeti oktatás felszámolását és az ország föderalizálását." A felhívást ismertető sajtóértekezleten Liviu Medrea az RMDSZ tevékenységét leleplező kötetet népszerűsített, melynek egyik társszerzője Hajdu Győző. Felszólalásában kijelentette, hogy az RMDSZ románellenes, irredenta szervezet, és Magyarországgal nem szabad békülgetni. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./"

"Júl. 9-én együttes ülést tartott a szövetség bukaresti székházában az RMDSZ szenátusi és képviselőházi frakciója. A III. törvényhozási ciklus 2. ülésszakának utolsó együttes frakcióülésén Markó Béla tartott rövid beszámolót a koalíciós egyeztetésekről, a törvényalkotói, illetve a kormányzati munkáról. A szövetségi elnök szólt a szerdai újabb koalíciós egyeztetésekről a hazai beruházások törvényének kérdésében és a tanügyi törvény módosítására vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet illetően. Ez utóbbi vonatkozásában végül is sikerült megegyezésre jutni, és a szerdai kormányülésen a kabinet minden változtatás nélkül elfogadta az 1995/84-es tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletet. Végezetül Markó Béla megköszönte az elmúlt időszakban az RMDSZ-frakciók, illetve a kormányzati tisztségviselők által végzett munkát, amelynek eredményei közös sikerként könyvelhetők el. Ezután került sor az RMDSZ kormányzati tisztségviselőinek szokásos heti találkozójára a szövetség vezetőivel. Markó Béla rövid politikai helyzetelemzés után bejelentette, hogy a Ciorbea-kabinet elfogadta a tanügyi törvény módosítására vonatkozó kormányrendeletet, amelyet csütörtökön letesznek a parlamentbe. Ezt követően az államtitkárok beszámoltak az utóbbi héten végzett munkáról és a felmerült problémákról. A részvevők megállapodtak abban, hogy a nyári szabadságok idején is folyamatos lesz a konzultáció, a kapcsolattartás a szövetség vezetőivel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 10., 1068. sz./"

"Markó Béla szövetségi elnök július 10-én, csütörtökön bukaresti hivatalában fogadta dr. Szabó Bélát, a Magyar Köztársaság Nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét és Bitay Károlyt, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulját. "

"Bardóczy Csaba reagált Markó Béla RMDSZ-elnök nyílt levelére. Jelezte, hogy kezdettől ott volt az RMDSZ harcaiban. Nem fogadta el azt, hogy az apácák rángatása történt. Ezek az apácák éjnek idején lopták be magukat az épületbe. Bardóczy azt sem érti, miért nem hangzik el a svájci Bürger neve, a törvénytelenül az épületben tartózkodó holland házaspár neve. Igazat ad Verestóy Attila szenátornak, ő nem a város hőse, hősök azok a székelyudvarhelyi polgárok, akik lépni mertek a törvénytelenség ellen. /Bardóczy Csaba: Én nem így látom. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 10., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./"

"Székelyudvarhelyen ellentétek vannak a városi tanácsban a függetlenek és a tanács RMDSZ-es tagjai között. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 10./ "

"Boros Zoltán, a bukaresti tévé magyar adásának vezetője elmondta: a képviselőház médiabizottsága azt tervezi, hogy júl. 14-étől átszervezi a Román Televízió műsorrendjét, megváltoztatva a magyar adás idejét, áthelyezve olyan időszakra, amikor kisebb a nézettség. Erről tud az ország elnöke és miniszterelnöke, akik azt tanácsolják, hogy a tévé vezetősége jusson egyességre a nemzetiségi adások főszerkesztőivel. Az eddigi tárgyalásokon még nem született olyan megállapodás, amely előnyös lenne a magyar szerkesztőségnek. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 10./"