Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Draskovics, Vuk
133516 tétel
1997. augusztus 6.
"Ugyancsak aug. 6-án ülésezett - Boros János megyei elnök kezdeményezésére - az RMDSZ Kolozs Megyei Politikai Konzultatív Tanácsa, melyen a PNL-t leszámítva, valamennyi koalíciós párt képviselője részt vett. A megyei elnök tájékoztatta a jelenlévőket a kétnyelvű helységnévtáblák alkalmazásának Tordaszentlászlón elfogadott ütemtervéről, melyet a pártok képviselői elfogadhatónak találtak. A koalíciós partnerek, Gavril Dejeu belügyminiszter kolozsvári felhívására hivatkozva, aki a politikai nyilatkozatoktól való tartózkodásra intette a pártokat, nem találták időszerűnek egy közös nyilatkozat aláírását, de nem zárkóztak el az RMDSZ állásfoglalásától. Helyette inkább az RMDSZ által kezdeményezendő bűnvádi eljárást tartották célravezetőbbnek. Így az eredetileg koalíciós nyilatkozat az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének állásfoglalásaként jutott el a médiához, illetve jelent meg az RMDSZ Tájékoztatóban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 11., 1088./"
1997. augusztus 6.
"Aug. 6-án Tordaszentlászlón üléseztek Kolozs megye RMDSZ-polgármesterei és alpolgármesterei. A tanácskozáson részt vettek Boros János, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, Kovács István önkormányzati alelnök, Pálfi Károly, a Megyei Önkormányzati Tanács elnöke, Boldizsár-Zeyk Imre megyei tanácsos, valamint Tordaszentlászló község tanácsosai. Az ülésen Boros János ismertette a 22/1997 sz. sürgősségi kormányrendelet végrehajtási előírásait, Remus Opris kormányfőtitkár vonatkozó átiratát, és dokumentációval látta el a polgármestereket a kétnyelvű helységnévtáblák kifüggesztésével kapcsolatban. A vita során pontosították a helységnévtáblákkal kapcsolatos jogi, pénzügyi, műszaki-kivitelezési problémákat. Döntés született arról, hogy egy hónapon belül kétnyelvű helységnévtáblák kerülnek azokra a településekre, ahol RMDSZ-polgármester és RMDSZ többségű tanács van, és szorgalmazták a kétnyelvű táblák felállítását azon községek esetében is, ahol az RMDSZ csak alpolgármesteri szinten van képviselve. Aug. 8-án, pénteken hasonló tanácskozásra került sor azoknak az önkormányzatoknak a képviselőivel is, ahol csak tanácsosaink vannak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 11., 1088. sz./"
1997. augusztus 7.
"Aug. 5-én este érkezett meg Sepsiszentgyörgyre Gavril Dejeu belügyminiszter, előzően Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen és Csíkszeredán járt. Tárgyalt a megyei vezetőkkel és a pártok képviselőivel. Tárgyalása után, éjfélkor tartott sajtótájékoztatót. Elmondta, hogy Kolozsváron a főkonzulátus, Marosvásárhelyen a kétnyelvű feliratok ügyében járt, Székelyudvarhelyen a sajtóban emlegetett épület /a csereháti létesítmény/ miatt. Kovászna megyében nincsenek súlyos etnikumközi gondok. Eddig a politikai struktúrák nem mutattak hajlandóságot a párbeszédre. A Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön épülő csendőrlaktanyákról elmondta, hogy megegyeztek a polgármesterrel és a megyei tanács képviselőivel. A laktanyába a megyei rendőrség új székhelye lesz és a jelenlegi megyei rendőrség épületébe költözik a városi rendőrség. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 7./"
1997. augusztus 7.
"A kolozsvári Szabadságnak adott exkluzív interjújában Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kifejtette, hogy az utóbbi időben az RMDSZ úgy próbál nagypolitikát csinálni, hogy szinte elfelejtette kisebbségi meghatározottságát, s mintha az ország nagy gondjainak felvállalása elhomályosítaná a magyarság sajátos ügyeit. A püspök szerint fél évvel ezelőtt még "kigombolt inggallérral tudtuk vállalni, amit vállalni kellett, amit tisztán akartunk kimondani: céljainkat megfogalmazni, elsőbbségeinket, ún. prioritásainak követelni". S ma már "magyarságunk éppoly manipulált, mint a román tömegek általában". Tőkés László szerint az RMDSZ a hatalom vonzásában nem tud az maradni, ami volt. /Miklós László: Nem Tőkés Lászlón múlik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./"
1997. augusztus 7.
"Megjelent a Magyar Kisebbség /Kolozsvár/ nemzetpolitikai szemle 1997. 1-2. száma, amelynek összefoglaló témája: kisebbségi törvények. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./"
1997. augusztus 7.
"A székelyudvarhelyi szerkesztésű ökológiai hírlevél, a Pitypang júliusi száma több pályázati lehetőséget kínál. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./"
1997. augusztus 8.
"Gavril Dejeu belügyminiszterrel folytatott aug. 4-i zárt körű megbeszélésen az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének vezetői következetesen a törvényesség betartását követelték, mondotta Boros János megyei RMDSZ-elnök, és ugyanezt húzta alá a Szabadságnak adott nyilatkozatában Eckstein-Kovács Péter szenátor is. Állásfoglaló nyilatkozatot készítettek elő, de azt szeretnék, ha a kormánykoalíció tagjai is magukévá tennék azt, akkor nagyobb súlya lenne. Eckstein-Kovács Péter szenátor furcsállotta, hogy a belügyminiszter a sürgősségi kormányrendeletekről /oktatással és kétnyelvű feliratokkal kapcsolatban/ azt mondta: akkor lesznek törvényerejűek, ha azokat a parlament megszavazza. /Miklós László: Hajtsák végre a törvényt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./"
1997. augusztus 8.
"Az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa Kolozsváron, márc. 22-én tartott ülésén felmerült egy, az önkormányzatok számára kiadandó hírlevél kérdése. A javaslat alapján az OÖT Elnöksége megpályázta és elnyerte az Illyés Közalapítványnál a hírlevél kiadásának fedezését.Ennek megfelelően ez év augusztus elsejével megkezdte működését az önkormányzatok tevékenységével foglalkozó Hírlevél szerkesztősége. Szerkesztőinek szándéka szerint az Önkormányzati Hírlevél eljut minden olyan községbe, ahol a helyhatósági választások során RMDSZ-színekben valamely jelölt tisztséget szerzett. A lap szerkesztői elsősorban az önkormányzati és a mindennapi életet érintő törvényeket, rendeleteket kívánják ismertetni és magyarázni, természetesen szakértők bevonásával. Továbbá olyan hírekre, eseményekre szeretnék felhívni a figyelmet, amelyek a jó megoldások, gyakorlatok követését teszik lehetővé /infrastruktúra-, gazdaságfejlesztés, civil kezdeményezések bevonása, városkép javítása, közterület rendezése, stb./. A lap egyéb célkitűzései közé tartozik az önkormányzatokat érintő kapcsolatteremtés, amit pályázati lehetőségekkel, illetve alternatív módszerek bemutatásával kíván megvalósítani. Célja továbbá az RMDSZ parlamenti csoportja és az önkormányzatok közötti kapcsolat létrehozása és ennek működtetése. Természetesen a lap szerkesztői számítanak az önkormányzati tisztségviselőkkel, illetve az RMDSZ helyi és országos tisztségviselőivel való állandó és élő kapcsolatra, együttműködésre, annak érdekében, hogy a Hírlevél választ adhasson a különböző területeken felmerülő helyi és országos érdekeltségű kérdésekre, népszerűsíthesse a jó ötleteket és kezdeményezéseket az önkormányzati munka bármely vonatkozásában. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 5., 1084. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./"
1997. augusztus 8.
"Pár esztendos huzavona után Tövishát néven jogi személyként sikerült bejegyeztetni Szilágycsehi székhellyel a várost és környékét felölelő művelődési társaságot. Székházuk van, céljuk a tájegység népi hagyományainak őrzése, ápolása, emlékhelyek, emlékházak létesítése. Jelenleg csak egy emlékház létezik, a Márton Gyula-emlékház szülőfalujában, Nagymonban. A Tövishát Művelődési Társaság dokumentációs központ létesítését is tervezi, valamint a környék néprajzi, történelmi emlékeit népszerűsítő kiadványok megjelentetését. A Tövishát Művelődési Társaság elnöke Baksai Károly közgazdász, megyei tanácsos, alelnöke Sipos László, aki a bodgándi nemzetiségi táncfesztiválok révén ismert. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./"
1997. augusztus 8.
"Az Európai Komisszió /az Európai Unió romániai kirendeltsége és a Romani CRISS, a cigányság szociális és etnikai kérdéseit tanulmányozó központ közös sajtóértekezletet tartott. A roma vezetők elmondták, hogy az országban még csak most ismerkednek a cigányság problémáival. Nicolae Gheorghe roma szociológus szerint Romániában a rendőrség üldözi a romákat, él a megkülönböztetés. 1989 óta a romániai cigányság több mint száz támadást szenvedett etnikai alapon, azonban mindössze két esetben ítélték el a romák megtámadóit. Az 1989-es fordulat óta még egyetlen román kormány sem ítélte el a romák megtámadóit. A múlt században megtörtént a cigány rabszolgák felszabadítása, emlékeztetett Nicolae Gheorghe, most a megkülönböztetés felszámolását kell elérni. A sajtóértekezleten megjelent Paul Abraham rendőrtábornok is, aki csak kivételes eseteknek minősítette a történteket. /Zsehránszky István: kibújt a szeg a zsákból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./"
1997. augusztus 8.
"Székelyudvarhelyen egyelőre napi kétórás adással jelentkezik a város első magyar rádióadója, a Príma 1 Rádió, a 87,9 MHz-es ultrarövid hullámsávon, szept. 1-jétől napi 24 órában fog híreket, zenét, beszélgetéseket sugározni. Az adó 15 km-es körzetben fogható, vezetője Szőke László. /Bővül a hazai magyar média. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./"
1997. augusztus 8.
"Aug. 8-án Debrecenben megkezdődött a Református Világszövetség XIII. Nagygyűlése, melyen 70 millió református képviseletében 102 ország 221 tagegyházának képviselői vettek részt. Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke üdvözölte a résztvevőket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./"
1997. augusztus 8.
"Az Illyés Közalapítvány pályázati lehetőséget hirdetett az ifjúsági szervezetek számára az Ifjúsági Szaktestületen keresztül. A pályázati kiírás célja: a romániai magyar közösségfejlesztés, ifjúsági vezetőképzés, kulturális és művészi programok és szabadidős tevékenységek támogatása; az ifjúsági szervezetek működésének normatív támogatása és infrastruktúrájuk fejlesztése; kutatások, felmérések támogatása. A rendelkezésére álló keretből az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriumának Ifjúsági Szaktestülete félévenkénti elbírálások útján támogatja a romániai magyar ifjúságot. A pályázatok beküldési határideje: 1997. szeptember 10. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 8., 1087. sz./"
1997. augusztus 9.
"Az 1989. decemberi események miatt 5-5 évi börtönbüntetésre ítélt hét zetelaki fiatalembert kegyelembe részesítette Emil Constantinescu elnök. Ez lehetővé teszi, hogy az igazságtalan ítélet miatt Magyarországra menekült fiatalok visszatérhessenek szülőföldjükre. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 9./"
1997. augusztus 9.
"Júl. 1-jétol két héten át végeztek Ferenczi István történészprofesszor irányításával a Homárka néven közismert törésvonalnál. Valamikor Attila útjának vagy Hun árkának is nevezték ezt. Az ásatás az Európai Idő anyagi hozzájárulásával történt. Ferenczi István megállapította, hogy nem római eredetűek a törésvonalak. Nagy valószínűséggel a X. században létesült védőrendszerről lehet szó. Korábbi, mint Ferenczi István előzőleg gondolta, ő ugyanis Szent László korában épült védőfalakat látott ezekben a töltésekben. Biztosan határvédelmi rendszerről van szó. További ásatások szükségesek. Ferenczi elképzelése szerint a védelmi rendszer valahol Szatmár környékén kezdődik, s dél felé haladva földvárak sora alkotta: Halmosd, Kraszna, Vártelek, Zsákfalva, Õrmező, a szilágysági Vaskapu, a Dés melletti Kozárvár, Beszterce földvára, Kusma, Melegföldvár, Malomfalva, Küküllővár, Nagykapus, Kiskapus, Kőhalom, Halmágy, Miklósvár, az erősdi Csókás és a brassói vár. Ezeket a X. század elején építették. - A román régészek is ásattak, és korábbra, IX. századra keltezték a várakat, azt hirdetvén, hogy ezek román létesítmények. Ennek azonban semmi alapja nincs. Malomfalván például karoling kardok kerültek elő, amelyek a magyar kalandozások révén kerülhettek Erdélybe. A Homárka első építési szakasza is a földvárakkal egyidőben történhetett. /Kocsis Károly: Régészeti ásatás a Rétyi Nyírben. Magyar építmény a Homárka! = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), aug. 9./ Előzmény: Európai Idő, máj. 31."
1997. augusztus 9.
"Aug. 9-én Kolozsváron az RMDSZ Szociáldemokrata Platformja, az RMDSZ Kolozs megyei szervezete, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/, valamint a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete /RMDgE/ szervezésében munkaügyi és szociális kérdések kapcsán két előadásra került sor: az első, magyar nyelvűre a Pro Iuventute székházban, a második, román nyelvűre a Kolozs megyei prefektúrán. Az előadások meghívottjai Bara Gyula munkaügyi államtitkár és Böndi Gyöngyike parlamenti képviselő voltak. Bara Gyula államtitkár ismertette a Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium tevékenységét, a törvényhozási kezdeményezéseket, vázolva ezeknek a közeljövőben várható társadalmi következményeit is. Böndi Gyöngyike a törvényhozás szociális jellegű kezdeményezéseiről tartott előadást. Az előadásokon részt vett Boros János megyei elnök, Buchwald Péter alprefektus, a Megyei Elnökség néhány tagja, Bucur Ildikó platformelnök, az RMDgE képviselői, nőszövetségi vezetők. A prefektúrán részt vett a Megyei Munkaügyi Főigazgatóság főigazgatója, más vezető beosztású tisztségviselői, intézmények, szervezetek munkaügyi szakemberei.Bara Gyula államtitkárt a Megyei Munkaügyi Főigazgatóságon tájékoztatták a bezárandó kereskedelmi társaságok listáján szereplő kolozsvári TERMOROM Rt. helyzetéről is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 14., 1091. sz./ "
1997. augusztus 9.
"Új kiadvány jelent meg, a Csíkszentmártoni Figyelő, a csíki önkormányzat és a Szent Márton Társaság közös közéleti lapjának első száma. Száva Antal nyugalmazott tanár írta a beköszöntőt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./"
1997. augusztus 9-10.
"A Bernády György Kulturális Központ /Marosvásárhely/ aktívan működik, pozitív két és fél évre visszanyúló tevékenysége. Borbély László most nem mint államtitkár, hanem a Bernády Alapítvány kuratóriumának elnöke számolt be jelenlegi helyzetükről. Az Illyés Alapítvány támogatásával hangosító berendezést vásároltak, számítógépet kapnak egy svájci alapítványtól, személyesen dr. Szöllősy Árpádtól. A jövő évben beépítik a központ tetőterét. ide szeretnének 3-4 vendégszobát beépíteni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9-10./"
1997. augusztus 9-10.
"A Sulyok István Református Főiskolán /Nagyvárad/ idén megszervezik a tanítóképző szakot. Nappali tagozaton más szakkal társítják a tanítóképzést. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 9-10./ "
1997. augusztus 9-10.
"Aug. 9-én kezdődik Korondon a fazekasvásár, az árcsói turistafogadónál, ahogy az előző tizenkilenc évben is történt. A vásárt a helyi tanács és a Firtos Művelődési Egylet szervezte. A vásárosok tanácskozásra is összeülnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9-10./ "
1997. augusztus 10.
"Aug. 10-én ünneplik Kolozsváron azt, hogy húszéves az erdélyi táncház. Két évtizeddel ezelőtt az erdélyi néptánckincs a Magyarországon akkor beindult táncházakból visszakanyarodott a forrásvidékre. Szinte egyszerre alakultak táncházak Kolozsváron, Marosvásárhelyen, majd Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen és valamennyi magyarlakta erdélyi városban, még Jászvásárban /Iasi/ is. "Mondhatni, az utolsó huszonnégy órában menekült meg az erdélyi néptánckincs az enyészettől, mert hiába gyűjtötték Martin Györgyék, Kallós Zoltánék néptánc-anyanyelvünk eme gyöngyszemeit, amíg az nem került az ifjúság birtokába, nem lehetett több a kutatás tárgyánál." - írta Fekete Réka. Hiába tiltotta be a hatalom a táncházakat a nyolcvanas években, pincékben tovább működtek. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 9./ Aug. 10-én a Kallós Alapítvány rendezésében ünnepelték meg Kolozsváron az erdélyi táncház-mozgalom megindulása 20. évfordulóját. Az itthonról és a határokon túlról összegyűlt alapítókat és a mozgalom mai művelőit a délelőtti nyitóünnepségen az alapítók nevében Könczei Árpád koreográfus, zeneszerző, néptánc-kutató, Kallós Zoltán Kossuth-díjas népzenekutató és Kötő József, az RMDSZ művelődés- és egyházügyi alelnöke, az EMKE ügyvezető elnöke köszöntötték. A szónokok méltatták az irányzat jelentőségét az identitásőrzés és közösségformálás terén, kulturális szerepét egy sajátos tánc-anyanyelv kimunkálásában, és megemlékeztek Könczei Ádámról, aki Kallós Zoltán mellett egyik szellemi elindítója volt Erdélyben a táncházak szervezésének. A részvevők Pávai István szakmai koordinálása mellett tudományos tanácskozás keretében vitatták meg a mozgalom minőségi művelésének kérdéseit. Délután került sor az egykori és mai táncház-zenekarok, énekesek és tánccsoportok gálaműsorára, amelyet a Kallós Alapítvány és az RTV-nek a mozgalom népszerűsítésében nagy érdemeket szerzett magyar szerkesztősége közösen szervezett. Az ünnepi rendezvénysorozatot táncház zárta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 11., 1088. sz./"
1997. augusztus 11.
"Helyenként utcai összecsapások követték aug. 8-án a reform második szakaszaként meghirdetett 17 veszteséges nagyvállalat felszámolásának bejelentését. Ploestiben a munkások köveket és palackokat dobálták a kivezényelt rendőrökre és megrohamozták a prefektúra épületét. A tiltakozásokat a tévé bemutatta. A Ploiesti melletti Valea Calugareasca foszforüzemében alkalmazottai vasúti blokádot hoztak létre, órákon át a sínekre ülve akadályozták a vasúti forgalmat, többek között a Moszkva-Szófia expressz utasai 8 órát várakozhattak. Este a rendőrség számolta fel a blokádot. Victor Ciorbea miniszterelnök aug. 8-án a tévé esti adásában magyarázta a döntés értelmét: a teljes társadalmi csőd elkerülése érdekében kell a veszteséges vállalatokat bezárni. A kormány fellép a törvénysértő akciók ellen. - Sorin Dimitriu, az Állami Vagyonalap elnöke bejelentette, hogy még több száz vállalatot kell felszámolni. - Az ellenzéki politikusok hazugnak és hazaárulónak nevezték a kormány intézkedéseit. A szócsövüknek tekintett Dimineata lap aug. 9-i vezércikke követelte: "Le a hazaáruló és a hazát eladó kormánnyal" - A Román Nemzeti Egységpárt szintén hazaárulást emlegetett és a Nemzetközi Valutaalap tárgyalóbiztosát, Paul Thomsent tette meg Románia "valódi miniszterelnökének". A kormánykoalíció pártjai elkerülhetetlennek mondták ezt a lépést, hasonlóan nyilatkozott Markó Béla is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./"
1997. augusztus 11.
"Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja sürgette az RMDSZ-t, hogy őszi kongresszusán vállalja fel az erdélyi magyarok kettős állampolgárságának képviseletét, adta hírül a Nagyváradon megjelenő Erdélyi Napló új száma. A kérdést Katona Ádám a Tusnádfürdőn lezajlott Bálványosi Nyári Szabadegyetemen is felvetette. A felvetésre a jelen levő Németh Zsolt országgyűlési képviselő, a Fidesz alelnöke diplomatikus választ adott: párta mérlegelni fogja a kérdést, amennyiben az RMDSZ hivatalosan is megfogalmazza álláspontját. - Ingerült elutasítást váltott ki Katona Ádám javaslata a romániai Helsinki Bizottság képviselőiből. Renata Weber szerint az indítvány jogtalanul, etnikai alapon osztja meg Románia állampolgárait. Gabriel Andreescu sem lelkesedett az ötletért. - Az Erdélyi Napló ismertette az Erdélyi Magyar Kezdeményezés egyéb javaslatait is, ezek között van a román-magyar alapszerződés felügyelete, illetve az erdélyi magyarság vezetői szekuritatés dossziéinak az RMDSZ etikai bizottságának való átadása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./"
1997. augusztus 11.
"Adrian Severin külügyminiszter aug. 11-én Koppenhágába látogatott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./"
1997. augusztus 11.
"Victor Babiuc védelmi miniszter Párizsból hazautazva aug. 11-én - útját Budapesten megszakítva - a Ferihegyi repülőtéren találkozott kollégájával, Keleti György honvédelmi miniszterrel. Megállapodtak abban, hogy koraősszel Budapestre látogat a román miniszter. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./"
1997. augusztus 11.
"Aug. 11-én a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal /NKVH/ Tokay György kisebbségvédelmi miniszter kézjegyével ellátott Közleményben foglalt állást a helyhatósági törvény módosításának a többnyelvű feliratokra vonatkozó rendelkezései kapcsán a kormányt érő támadások, illetve kormányellenes hangulatkeltés ügyében. Tokay György mesterségesnek és károsnak ítéli meg a kormányellenes kampányt e kérdésben, és fölöttébb megkérdőjelezhetőnek azt, hogy azok a politikusok és sajtószervek, akik az európai és euroatlanti betagolódás híveinek és előmozdítóinak nevezik magukat, a nemzetközi szabványokhoz való igazodás eme alapvető vonatkozását úgy igyekeznek beállítani, mint a román nép nemzeti léte ellen irányuló merényletet, nemzeti veszélyt, világszerte példátlan, sohasem tapasztalt jelenséget. Holott számos ország mindennapos gyakorlata a többnyelvű feliratozást illetően -kezdve a velünk szomszédos Moldovai Köztársasággal, Jugoszláviával, Ukrajnával, Magyarországgal, és folytatva a sort, a teljesség igénye nélkül, Spanyolországgal, Hollandiával, Németországgal, Ausztriával, Olaszországgal, Franciaországgal, Finnországgal, Nagy-Britanniával - egyformán bizonyítja, hogy ez a veszedelem a képzelet szüleménye. Számos nemzetközi dokumentum előírja a nemzeti kisebbségek anyanyelvének szabad használatát, beleértve a közérdekű feliratozást is e nyelveken, az állam hivatalos nyelve mellett - mutat rá az NKVH Közleménye, és emlékeztet arra, hogy egy volt kommunista közép-európai ország egyebek között éppen azért esett ki a NATO-csatlakozás első köréből, mert megtagadta nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítését az emberi és kisebbségi jogok terén, különösen ami az anyanyelvhasználatot illeti. Miután rámutat arra, hogy Románia lakosságának 10%-a az országban élő 17 nemzeti kisebbséghez tartozónak vallotta magát, és hogy az Alkotmány szavatolja a kisebbségek jogát etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásuk megőrzésére, fejlesztésére és kifejezésére, a dokumentum hangsúlyozza, hogy az "Erdélynek a kormány cinkosságával történő elmagyarosítására", az "Osztrák-Magyar Monarchia korabeli elnevezések visszaállítására", az "RMDSZ-nek tett engedményekre" vonatkozó állításokat az ET Kisebbségvédelmi Keretegyezménye válaszolja meg, amelyet 1995. február 1-jén egy másik kormánykoalíció írt alá, és Románia Parlamentje 1995. május 4-én ratifikált. Románia Alkotmánya – szögezi le végezetül a dokumentum – előírja, hogy "a Parlament által a törvénynek megfelelően ratifikált szerződések a hazai jog részét képezik". /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 12., 1089. sz./"
1997. augusztus 11.
"Aug. 11-én a TERMOROM Rt. szakszervezetének meghívására Boros János Kolozs megyei RMDSZ-elnök többórás tanácskozáson vett részt, melyre a részvénytársaság menedzserén kívül meghívták valamennyi parlamenti párt elnökeit és parlamenti képviselőit, megpróbálva megnyerni ezek támogatását a cég bezárása ellen. Az éles vita jó alkalmat nyújtott az ellenzéki pártok populista, demagóg megnyilatkozásaira, amelyeket a részvevő szakszervezetiek is támogattak. Habár hivatalosak voltak, a tanácskozáson nem vettek részt a Prefektúra, valamint az Állami Vagyonalap képviselői. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 14., 1091. sz./"
1997. augusztus 12.
"Aug. 10-én, vasárnap, a Református Világszövetség XIII. Nagygyűlése keretében /melyet Debrecenben tartanak/ Debrecen négy református templomában határon túli magyar lelkészek - Erdélyi Géza szlovákiai püspök, Gulácsy Lajos kárpátaljai püspök, Tőkés László erdélyi püspök és Csete- Szemes István vajdasági lelkész - hirdettek igét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./"
1997. augusztus 12.
"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a koalíciós pártokhoz ún. viselkedési kódex tervezetét küldte el. Takács Csaba az újságíró kérdésére válaszolva kifejtette, hogy feszesebb koalíciós együttműködési kódexre van szükség, hogy kiküszöböljék az egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat. Köztudott például, hogy a parlamenti tanügyi bizottság parasztpárti elnöke támadta a legvehemensebben a tanügyi törvény módosítását, holott a módosítással a koalíciós egyeztetések során a parasztpárt egyetértett. De ismeretes az is, hogy parasztpárti államtitkár utasítására indították el a helységnévtáblák leszerelését. Rossz benyomást tesz a kormányzatra, hogy az Állami Vagyonalap örökké cáfolja saját kormányának álláspontját. Az RMDSZ-nek ezzel a kezdeményezésével egyetértenek a koalíciós pártok. - A másik kérdés: hogyan léphet fel kormánytényezőként az RMDSZ a kolozsvári magyar főkonzulátus elleni szélsőnacionalista támadásokkal szemben. Takács Csaba szerint különösen aggasztó a fasizmus irányába mutató folyamat, amikor az igazságszolgáltatás vagy annak intézményei tolerálják az etnikai indíttatású bűncselekményeket, anyagi támogatásban részesítik a bűncselekmények elkövetőit. Visszafogott volt a hivatalos román politikai körök állásfoglalása is. Takács Csaba levéllel fordult a főügyészhez és az igazságügyminiszterhez, hangsúlyozva, hogy a szélsőnacionalista megnyilvánulások tolerálását nem csupán politikai, hanem bűnügyi kérdésnek tekintjük. Elfogadhatatlan, hogy Marosvásárhelyen az RMDSZ parlamenti képviselőinek irodájára horogkeresztet mázolnak. Az RMDSZ hallatni fogja szavát a provokációkkal szemben, felveti azokat minden koalíciós tárgyaláson. Az RMDSZ egyes esetekben, például a csereháti ügyben igenis az Európa Tanács emberjogi bizottságához fog fordulni. Amennyiben a kétnyelvű feliratok kapcsán a parlament nem fogadja el a sürgősségi kormányrendeletet, az RMDSZ az alkotmánybírósághoz fog fordulni. /Miklós László: Leszűkült mozgástér? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./"
1997. augusztus 12.
"Aug. 12-én ülésezett az RMDSZ Kolozs Megyei Elnöksége és a Megyei Képviselők Tanácsának /MKT/ Állandó Bizottsága. Az ülésen a szept. 6-ára tervezett, a kongresszusi küldötteket megválasztandó megyei küldöttközgyűlés előkészületeiről, valamint a Kolozs megyei RMDSZ szervezési és oktatási problémáiról folyt tanácskozás. A küldöttközgyűlésre a Kolozs megyei prefektúra nagytermében kerül sor. - A megyei oktatási stratégia kidolgozása érdekében, valamint a nemrég kinevezett és beiktatott megyei főtanfelügyelő-helyettes, Török Ferenc munkájának megsegítése céljából Boros János megyei elnök aug. 14-ére összehívta az oktatási tanácsadó testületet, melynek tagjai a megyei oktatási alelnök, a főtanfelügyelő-helyettes, a szaktanfelügyelők, a Megyei Tanács oktatási szakbizottságának RMDSZ-tagja, a Pedagógusszövetség megyei elnöksége, valamint az MKT oktatási szakbizottsága. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 14., 1091. sz./ "