Funar, az RNEP elnöke a párokhoz írt levelében azt követelte, hogy együttesen függesszék fel hivatalából Ion Iliescu elnököt, javaslatában 14 pontban foglalta össze Iliescu vétkeit. A nemzetárulással vádolt Iliescu elnök súlyos etnikai konfliktusok feltételeit teremti meg Erdélyben, stb. Funar szerint a választások utáni új államfő hatáskörébe kell utalni az alapszerződés újratárgyalását. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./ Javasolta továbbá, hogy - az alapszerződés elleni tiltakozás jegyében - hazaárulásért állítsák bíróság elé Iliescu elnököt. /Népszabadság, aug. 28./

"Makacsul hisz abban, hogy "ebben a városban a színházteremtésnek helye van" - nyilatkozta Parászka Miklós, a szatmárnémeti Harag György Társulat igazgatója, arra utalva, hogy az új évadban tíz fiatal művészt szerződtetett. /Ármány és szerelem... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./"

Aug. 31-én Kolozsváron szimpóziumot tartanak Az unitárius egyház hozzájárulás a magyar kultúrához címmel. Előadást tartanak: dr. László Gyula, dr. Szabó Árpád főjegyző, dr. Bodor András, dr. Molnár István, dr. Gaal György és dr. Faragó József. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

"A magyar irodalom nemzetmegtartó szerepéről beszélt Gál Sándor kassai író a Tokajban tartott Írótábor egyik vitaindító előadásában, amelynek különösen nagy szerepe van a Trianon után immár háromnegyed százada az elszakított magyarság életében. A másik kérdéskör, amire ráirányítja a figyelmet, hogy "a mai, magyarul írott irodalom némely vonulata mennyiben magyar még? Ugyanis az utóbbi két-három évtizedben valamiféle semlegesítődési folyamatot tapasztalok e tekintetben. Jelennek meg magyar nyelven írott alkotások, amelyeknek a nyelven kívül a magyarsághoz alig van közük." Ez az irodalom "betöltheti-e azt a szerepet a magyar nemzet holnapjában", amit az előző korok magyar irodalma betöltött? /Napló (Szabadka), aug. 28./"

"Elek István válaszolt a Magyar Narancs szerkesztőinek írására. A szerkesztők képtelenek érzékelni a nacionalista liberális és a nemzeti liberális fogalma közötti különbséget. "A népi és nemzeti közötti eltérést." Elek István a méltányosság védelmében állt ki, "a nemzeti és kozmopolita fundamentalizmus agresszivitástól fölbosszantva és igazságérzetemtől fölhatalmazva." Ha valaki megunván pimaszságukat, kiosztja őket, még nekik áll feljebb. Azzal vádolni Csoóri Sándort, hogy a nemzet betegségtudatának fenntartását "szándékos, aljas indokból" teszi, ez olyan gazemberség, aminek elviseléséhez a Magyar Nemzet olvasóitól kell elnézést kérnünk, írta Elek István. A Magyar Narancs szerkesztőinek szövegével képet lehet alkotni "vitapartnereink szellemi színvonaláról, morális érzékenységéről, a nemzeti gondok iránti érzékéről, toleranciájáról és tisztességéről." /Elek István: Viszontválasz a Magyar Narancs szerkesztőinek. A méltányosság védelme magyarságügyben. = Magyar Nemzet, aug. 28./

Nicolae Cochinescu, Románia új főügyésze aug. 27-én a bukaresti Cotroceni-palotában Iliescu elnök előtt letette az esküt. Cochinescut elnöki rendelettel nevezték ki, elődje, Vasile Manea Dragulin helyére, aki csehországi nagykövet lesz. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

Aug. 27-én Bukarestbe érkezett Robert Hunter, az USA állandó NATO-képviseletének vezetője, eleget téve a külügyminisztériumi meghívásnak. Gheorghe Tinca védelmi miniszter aug. 28-án fogadta Huntert. A találkozó után Hunter kijelentette: Románia bizonyította, hogy felkészült a NATO-tagságra. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

Szept. 3-ra összehívta - az ellenzéki pártok kezdeményezésére - Gál Zoltán házelnök az Országgyűlés rendkívüli ülését, jelentette be Isépy Tamás kereszténydemokrata frakcióvezető a KDNP, Fidesz és MDF aug. 28-i közös sajtótájékoztatóján. Visszautasította a kormánykörökből származó kijelentéseket, amelyek szerint a kezdeményezés az ellenzék magamutogató lépése vagy politikai hisztériakeltés lenne. A kormánypártok parlamenti arányát /72:28 százalékos/ tekintve az eredmény nem kétséges, de egyértelművé kell tenni a kormány történelmi felelősségét - jegyezte meg Isépy. /Új Magyarország, aug. 29./ Németh Zsolt, a Fidesz frakcióvezető-helyettese elmondta: az ellenzék indítványozta, hogy a rendkívüli ülésre a házelnök hívja meg a határon túli magyar szervezetek vezetőit. Gál Zoltán ezzel nem értett egyet, ezért a meghívást az ellenzék kézbesíti a magyar-magyar csúcs határon túli résztvevőihez. Az egységes ellenzéki fellépés érdekében újabb megállapodást kötött a KDNP, a Fidesz és az MDF parlamenti frakciója. A képviselőcsoportok vezetői ezentúl hetenként összehangolják parlamenti tevékenységüket. /Népszabadság, aug. 29./

Nem az a lényeg, hogy milyen formában kapjon szót Markó Béla RMDSZ-elnök a magyar parlament szept. 3-i ülésén, fejtette ki az Új Magyarországnak Csóti György MDF-es képviselő, hanem az, hogy elmondhassa mindazt, amit a romániai magyarság érdekében fontosnak tart közölni az alapszerződés ügyében. Az MDF szeretné elérni, hogy a közeljövőben a parlament minden fórumán, így a plenáris ülésen is kifejthessék gondolataikat a kisebbségi vezetők az őket érintő kérdésekben. Ehhez házszabály-módosításra volna szükség. /Új Magyarország, aug. 29./

A fő kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja aug. 28-án kiadott közleményében határozottan kiállt az alapszerződés mellett. A közlemény keményen bírálta kisebbik koalíciós partnerét, Funar Román Nemzeti Egységpártját, amely Melescanu távozását és Iliescu államelnök felfüggesztését követeli. A román külügyminisztériumban aug. 28-án sajtóértekezletet tartottak az alapszerződésről a román tárgyalóküldöttséget vezető Dumitru Ceausu, a jogi igazgatóság vezetőjének részvételével. A román diplomata szerint az alapszerződés szavatolja a kisebbségek jogait. /Magyar Hírlap, aug. 29./

Az ellenzéki tömörölés, a Demokratikus Konvenció üdvözli az alapszerződést, és síkraszáll a dokumentum mielőbbi aláírásáért - olvasható az Emil Constantinescu által aláírt közleményben. Egyúttal csodálkozását fejezte ki, hogy Iliescu elnök meghívta a parlamenti pártokat az alapszerződés megvitatására, anélkül, hogy ismernék a szerződés szövegét. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

Pallagi Ferenc, a Vasárnapi Hírek főszerkesztője kiállt az alapszerződés mellett. /Népszava, aug. 29./

Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke bírálta az RMDSZ-t, szerinte az RMDSZ vezetői átgondolatlanul és szerencsétlenül döntöttek akkor, amikor a román-magyar alapszerződésről tárgyalni kezdtek Horn Gyula miniszterelnökkel. Az RMDSZ ezzel a megbeszéléssel rontotta az újabb magyar-magyar csúcs összehívásának esélyeit, jelentette ki pártjának aug. 28-i sajtótájékoztatóján. A kisgazdák szükségesnek tartják az Ukrajnával, illetve Romániával kötött alapszerződést. /Népszabadság, aug. 29./

Az RMDSZ Operatív Tanácsa újabb magyar-magyar csúcsot kezdeményezett, amelyet szept. 4-én Pápán rendeznek meg. Tabajdi Csaba államtitkár kijelentette, hogy a kormány nem tett csúcstalálkozó megszervezésére vonatkozó kezdeményezést, ő sem tartja indokoltnak a találkozót. /Magyar Nemzet, aug. 29./ A HTMH valószínűleg csupán megfigyelői szinten vesz részt a találkozón, mondotta Iván Károly, a HTMH szóvivője. A HTMH úgy tartja, hogy a magyar-magyar csúcstalálkozó névvel bizonyos mértékben visszaélt az RMDSZ, amikor a pápai találkozóra küldött meghívón magyar-magyar csúcsnak nevezte az összejövetelt. - Tőkés László püspök a Ziua lapnak nyilatkozva közölte, hogy szept. 4-én Magyarországon tartanak csúcstalálkozót. /Esti Hírlap, aug. 29./

A vajdasági magyar szervezetek egyhangúan elítélik a magyar-román alapszerződés tervezetét. /Új Magyarország, aug. 29./

A Bocskai Szövetség a magyar-román alapszerződés ügyében pártpolitikai érdekek fölötti tömeggyűlést szervez Budapesten, a Kossuth téren. A tömeggyűlésen beszédet mondanak: Tőkés László református, Tempfli József katolikus nagyváradi püspök és a politikai pártok szónokai. /Magyar Fórum, aug. 29./

"Raffay Ernő történész keményen elítélte a kormány tevékenységét: "miközben nyilvános csúcstalálkozót rendezett a határon túli magyar vezetőkkel, titkos diplomáciai csatornákon befejezte az egyezkedést" Romániával. A magyar kormány lemondott az erdélyi magyar világi és egyházi vagyon legalább részleges visszaadásáról és lemondott a személyi, a kulturális és a területi autonómia követeléséről." A KDNP látszólag a legkeményebb: követeli, hogy azonnal hívják össze az Országgyűlés rendkívüli ülését. Mi célból? vajon ki győz a szavazáson? A Magyarok Világszövetsége végre egy határozott nyilatkozatot adott ki. Raffay Ernő szerint ha nem adnak a románok autonómiát, akkor "visszavesszük ami a miénk". /Raffay Ernő: A "magyar"-magyar csúcstól a "magyar"-román alapszerződésig. Magyarkérdés=határkérdés. = Magyar Fórum, aug. 29./"

Az MTI hírszolgálata bővítette a Romániai Magyar Szónak juttatott segítségét: aug. 29-étől a képszolgálat is vehető a műholdas vevőkészüléken a szerkesztőségben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./

"A csángóság lélekszámát megállapítani mindig is nehéz volt, annyit viszont tudunk, hogy a iasi-i egyházmegyéhez 300 ezer római katolikus hívő tartozik. Tánczos Vilmos kutatására alapozva Moldvában 60 ezren beszélnek még magyarul, nyilatkozta Erőss Péter, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége 1990. okt. 20-án alakult meg. Az első években több támogatást kaptak. Létrehozták a Domokos Pál Péter Alapítványt, amelynek kizárólagos célja a csángó magyar gyermekek taníttatása. A hazai és a magyarországi politikusoknak egységesen kellene fellépniük a moldvai magyarság megmaradása érdekében. A Vatikánnak is tennie kell valamit. "Az RMDSZ sem figyel kellőképpen mireánk" - panaszolta Erőss Péter. Nem kérdezik meg, mi a helyzet a közel 300 ezer moldvai magyar származásúval. Erdélyben körülbelül 7000 áttelepedett moldvai csángó él, de velük sem törődnek, a papok sem. Erdélyben húsz moldvai származású katolikus pap él, őket kellene olyan központokba helyezni, ahol nagyobb számban élnek áttelepedett csángók. A pusztinai hívek 200 aláírással ellátott beadványt nyújtottak be a iasi-i egyházmegyének, hogy magyar szentmiséket kérnek. Megoldás nem született, sőt a kérvényt sem volt hajlandó beiktatni az akkori vikárius, Druma Gheorghe. Ő kiszállt a faluba és megfélemlítette az aláíró híveket. A klézsei hívek szintén küldtek egy beadványt, de választ nem kaptak. A lészpediek még 1991-ben kérvényezték a magyar nyelvű misét, de őket megfélemlítették. A klézseiek idén a tanfelügyelőségtől kérték a magyar nyelv bevezetését az iskolába. Erőss Péter eredményről azonban nem tud beszámolni. /Kisgyörgy Réka: "Nem karitatív, hanem érdekvédelmi szervezet vagyunk." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./"

"A Romániai Magyar Történelmi Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete Kolozsváron, aug. 27-én elfogadott állásfoglalása szerint az államközi szerződések az 1989 után szükségessé vált történelmi igazságtétel kiváló eszközei lehetnének. Az egyházak vonatkozásában a felekezeti oktatáshoz való jog szavatolása és állami támogatása, továbbá az egyházi javak - ingatlanok, iskolák és más intézmények, könyvtárak, levéltárak, kegytárgyak maradéktalan visszaszolgáltatása a demokratikus közélet elengedhetetlen velejárója. Az egyházak már 1990-ben elkészítették egyházi törvénytervezetüket, azonban azt a román parlament mindmáig nem tűzte napirendjére. Megdöbbenéssel vették tudomásul, hogy a román-magyar alapszerződés véglegesnek szánt szövegtervezete nem tartalmaz intézkedéseket jogos követeléseik teljesítésére nézve. "Mi, a romániai magyar történelmi egyházak elöljárói határozottan kijelentjük: az a megállapodás, amely nem szavatolja teljes mértékben alapvető jogainkat, hosszú távon nem szolgálhatja a megbékélést és a demokrácia megszilárdítását, egyszóval nem teljesítheti történelmi küldetését. felkérésük az alapszerződés szövegezésében részt vevő politikai tényezőket, hogy vizsgálják fölül álláspontjukat, és az alapszerződés aláírása előtt intézkedjenek a megfelelő kiegészítésekről." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./"

Gál Zoltán házelnök bejelentette, hogy szept. 3-ra összehívja az Országgyűlés rendkívüli ülését a magyar-román alapszerződés ügyében, így állapodtak meg a frakciók az aug. 28-i házbizottsági ülésen. Úgy döntöttek, hogy még azon a napon szavaznak az ellenzék által beterjesztett határozati javaslatról. Az még nem dőlt el, hogy Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke felszólalhat-e az ülésen. Erről a kérdésről az ülés napján dönt a házbizottság. Németh Zsolt javasolta, hogy Markó Béla szólaljon föl. Az ellenzék indítványozta, hogy az ülésre Gáldi Zoltán hívja meg a határon túli magyar szervezetek képviselőit. Gál Zoltán ezzel nem értett egyet, ezért a meghívókat az ellenzéki pártok küldik el. A rádió és a televízió közvetíteni fogja az ülés első óráit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./

Száz éve, 1896. aug. 28-án született Csíkszentdomokoson Márton Áron püspök, erre az évfordulóra nagyszabású ünnepséget rendeztek aug. 28-án Csíkszentdomokoson. Székelyruhás fiatalok sorfala között több mint tízezren gyűltek össze a felállított szabadtéri oltárnál. Erdély minden vidékéről érkeztek az emlékezők, itt voltak a HTMH, a Magyarok Világszövetsége és számos magyarországi egyesület képviselői is. Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek köszöntője után Bálint Lajos nyugalmazott érsek idézte fel nagy elődje munkásságát, Tempfli József püspök szentbeszédét Márton Áronnak szentelte. Szent ez a hely, amely Erdélynek, a magyarságnak, a világnak adta Márton Áront - mondotta. A szentmise után az összegyűlt sokaság a község központjába vonult, ahol felavatták Szervátiusz Tibor szoborkompozícióját, Márton Áron bronz mellszobrát, mögötte kereszt és sziklába vésett székely szimbólumok magasodnak. Idős Jánosi Antal, a háttér szobrásza a megszokott ábrázolástól eltérő, kissé rusztikus Krisztust vésett a keresztre. Ferencz Alajos polgármester szólt a művész, Szervátiusz Tibor Erdély-, székelység-, és tájszeretetéről. A szoboravatáson dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./

A Romania Libera ellenzéki lap aug. 29-i száma közölte az alapszerződés teljes szövegét. A magyar külügyminisztérium illetékesei súlyos indiszkréciónak, a megállapodás megsértésének értékelték a román lépést. Dumitru Ceausu, a román delegáció vezetője aug. 29-i sajtóértekezletén részletesen ismertette az alapszerződés tartalmát. /Népszabadság, aug. 30./

"Kovács László külügyminiszter a Brassói Lapoknak adott interjút. Simon Judit kérdésére kifejtette ismert álláspontját. Arra a kérdésre, hogy figyelmen kívül hagyták az RMDSZ véleményét, a külügyminiszter válasza: az egyeztetés nem jelenti a kisebbségi szervezetek vétójogát, vétójoga csak a parlamentnek van. Újból elmondta, hogy a lábjegyzet semmit sem zár ki. Értelmetlen lett volna ragaszkodni a kollektív jogok kifejezéséhez, mert "ezzel elveszítettük volna mindazokat a lehetőségeket, amelyeket a dokumentum kínál." Az alapszerződésről való tárgyalást felgyorsította, hogy a NATO jövőre dönt a csatlakozó országok első köréről. - Nem tartja szükségesnek az újabb magyar-magyar csúcsot. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 30./"

Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezetője elmondta: az MDP-s képviselőknek javasolják, ne vegyenek részt a szept. 4-i magyar-magyar csúcstalálkozón. /Népszabadság, aug. 30./

Csak csonka csúcsnak tekinthető a szept. 4-i pápai tanácsozás. A kormány nem tartja indokoltnak és időszerűnek a magyar-magyar csúcs második fordulóját - nyilatkozta Iván Károly, a HTMH sajtófőnöke. Szerinte az alapszerződés aláírása összmagyar érdek.Nem lehet a washingtoni nógatást figyelmen kívül hagyni. /Mai Nap, aug. 30./

"Az alapszerződés-ügynek az a hozadéka, állapította meg Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az aug. 26-i kolozsvári külpolitikai tanácsadó testületi ülésről, hogy "egységbe kovácsolta az RMDSZ-t a mérsékeltektől az úgynevezett radikálisokig, minden frakciót, platformot, sőt a különböző álláspontot képviselő személyeket is, Tokay Györgytől Katona Ádámig." Budapesten Horn Gyula Tabajdi Csaba és Somogyi Ferenc államtitkárok társaságában fogadta az RMDSZ küldöttségét. /Szilágyi Aladár: Interjú Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 30./"

A Magyar Hírlap munkatársa kiállt az alapszerződés mellett. /Scipiades Iván: Egy magyar mítosz vége. = Magyar Hírlap, aug. 30./

"Váncsa István az Élet és Irodalomban élcelődött azon, hogy mit akarunk mi. Hozzátette: Jelentősége az alapszerződésnek akkor volna, ha valamiképp számon lehetne kérni, ami benne van. Létezne mondjuk egy világcsősz. /Élet és Irodalom, aug. 30./"

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt legutóbbi országos választmányi ülésének határozata értelmében megpróbál eleget tenni az új párttörvény követelményeinek /összesen 10 ezer tag, de 15 megyében legkevesebb 300 tag/, ennek megfelelően Gyimesbükkön Nagy Benedek képviselő, az RMKDP vezetőségi tagja és Deáky András helyi tanár előadást tartottak. Mindkét alkalommal sokan beléptek a pártba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./