1993 májusában alakult meg a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Társasága, mely a Magyarországon kívül élő művészek első önszervező csoportosulása. A társaság a magyarországi művészeti életbe is be akarja vonni a külföldön tevékenykedőket, továbbá feladatának tekinti az elhunyt művészek elhelyezését a 20. századi magyar művészet történetében. - Szeptemberben a Magyarok Világszövetsége székházában megnyitják a kárpát-medencei művészek tárlatát, erre a seregszemlére Erdélyből mintegy 130 művészt hívtak meg. Az erdélyiek tárlatát szept. 3-án nyitja meg Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke. A kiállítás erdélyi részének szervezői Zolcsák Sándor és Simon Endre marosvásárhelyi képzőművészek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

"Kovács László külügyminiszter aug. 21-i sajtótájékoztatóján kijelentette: a magyar kormány szeptemberben kész aláírni az alapszerződést. Erről a kormányban teljes az egyetértés, a szerződés megkötésével az SZDSZ-kormánytagok is egyetértenek. Közölte, hogy semmi okot nem lát a magyar-magyar csúcs összehívására. Az alapszerződés nem zárja ki "a kollektív alapjogok gyakorlását vagy autonómiák létrehozását." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23., Magyar Hírlap, aug. 22./ "

"Aug. 21-én lemondott Iulian Mincu egészségügyi és Viorel Marginean művelődési miniszter.Mincu egészségügyi okokra hivatkozva mondott le, egyes források szerint viszont Iliescu elnök nyomására döntött így, Marginean pedig művészi pályájára való visszatéréssel indokolta elhatározását. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./ Mincut sokan bírálták, Ceausescu idején ő dolgozta ki a "racionális táplálkozási programot", amely gyakorlatilag a lakosság szervezett kiéheztetése volt. /Népszava, aug. 22./ "

"Mindkét fél sikerének és jelentős politikai nyereségének minősítette az alapszerződés véglegesítését Marcel Dinu államtitkár, aki a román küldöttséget vezette a múlt heti bukaresti tárgyaláson. Elhangzott kritikaként, vetette fel Blága Sándor, hogy az alapszerződés hatékony alkalmazása nem lehetséges, mert ehhez Romániában szűk a helyi közigazgatás jogköre. Marcel Dinu ezt visszautasította, szerinte ez a "a román törvénykezéssel kapcsolatos gyakorlati ismeretek hiányáról árulkodik. Az ország alkotmánya határozza meg az elvet, melynek alapján a helyi közigazgatási egységekben a közigazgatás a helyi autonómia elvén és a közszolgáltatások decentralizációján alapul." /Blága Sándor: Az alapszerződés politikai nyereség - nyilatkozta lapunknak Marcel Dinu államtitkár. = Népszabadság, aug. 22./ "

Vannak olyan értesülések, hogy az alapszerződés ügyében megkerülték Tabajdi Csaba államtitkárt és a HTMH-t, akik ezt nem vették jó néven, vetette fel Kepecs Ferenc, mire Kovács László külügyminiszter úgy válaszolt, hogy aug. 20-án találkozott Tabajdi Csabával és a HTMH elnökével, de nem érzékelt sértődöttséget. A HTMH megszüntetésének hírével kapcsolatban a külügyminiszter elmondta, hogy fölmerült a HTMH és a Nemzeti és Etnikai Hivatal összeolvasztása, de az is, hogy a két hivatal feladatköréből kiemelik és társadalmiasítják azokat a feladatokat, amelyek társadalmasíthatóak. A Magyarok Világszövetsége vagy az Illyés Alapítvány foglalkozhat bizonyos kérdésekkel, más kérdéseket a HTMH működéséből esetleg a Külügyminisztériuméba lehetne áttelepíteni. De ezek csak elképzelések, melyeket a kormány még nem tekintett át. /Kepecs Ferenc: Megszűnhet a Határon Túli Magyarok Hivatala. = Népszava, aug. 22./ Kovács László tehát nem cáfolta, hogy megkerülte Tabajdit és a HTMH-t! Így is történt.

A bukaresti Kriterion Kiadó két könyvújdonsággal rukkolt ki. Az egyik az íróként régóta hallgató Varga Gábor Históriás beszéd avagy Kronosz elkomorodása című novelláskötete, a másik a Romániából Németországba telepedett Richard Wagner Román különút című dokumentumirodalmi munkája az 1989 utáni változások román gyakorlatáról és valóságáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./ Varga Gábor /Nagyvárad/ a Bihar megyei RMDSZ elnöke.

"Aug. 19-én a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ ez évben is útnak indította a "HTMH Médiahajót", fedélzetén jelen voltak a határon túli magyar pártok, szervezetek vezetői, a magyarországi parlamenti pártok kisebbségpolitikával foglalkozó politikusai, valamint más, a magyar kisebbség sorsában érintett személyiségek, többek között Tempfli József nagyváradi püsök és Eörsi Mátyás, a külügyi bizottság elnöke. "A magyar-magyar csúcstalálkozó összehívásával kapcsolatban levelet fogalmaztunk meg, melynek címzettje a magyar-magyar csúcsot összehívó Miniszterelnöki Hivatal és a HTMH" - számolt be a romániai és szlovákiai magyar kisebbségi vezetők budapesti tanácskozásáról Duray Miklós, az Együttélés elnöke. "Azt szeretnénk elérni, hogy ebben a formájában az alapszerződés semmiképpen ne kerüljön aláírásra. Az 1201-es Európa Tanács-i határozatot ért lábjegyzetnek mindenképpen ki kell kerülnie ebből a dokumentumból. Az RMDSZ ez ügyben találkozót kért Horn Gyula miniszterelnöktől a Szent István napi ünnepélyek idejére, amit ő elutasított." - tette hozzá Duray. Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ már aug. 16-án konzultációt kezdeményezett, erre várják magyarországi politikusok válaszát. "Másrészt valóban szükségesnek tartjuk a magyar-magyar találkozó összehívását." Az "alapszerződéssel kapcsolatos véleményegyeztetés sem történt meg." "Talán a legsúlyosabb kifogásunk a tervezett szerződéssel szemben, hogy a magyar közösségtől elállamosított javak: ingatlanok, iskolák, levéltárak, műkincsek kérdését ez az alapszerződés nem oldaná meg." Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke kifejezte megdöbbenését, hogy a kormány "nem méltóztatott az ellenzékkel semmiféle párbeszédet folytatni" arról, hogy milyen megállapodást készül aláírni Romániával. Lábody László, a HTMH elnöke kifejtette: nem látja szükségét egy újabb, rendkívüli magyar-magyar csúcs összehívásának. /Udvardy Zoltán: Érdekellentétek a kormány és a kisebbségek között. = Új Magyarország, aug. 21./ A médiahajón Eörsi Mátyás /SZDSZ/, a külügyi bizottság elnöke kifejtette: "Nem tartom időszerűnek az újabb magyar-magyar csúcs összehívását, mert ismét indulatokat gerjesztene, főleg a szlovákok és a románok között, s talán egymás között is, így aztán semmit sem javítana a mostani helyzeten". A médiahajóról szóló cikk mellett az egyik kép aláírása: Két liberális politikus összehajol: A. Nagy László és Eörsi Mátyás. /Szilvássy József: Sistergő Médiahajón. = Új Szó (Pozsony), aug. 22./ A médiahajóról beszámol a lap. "Az újabb magyar-magyar csúcs összehívásáról a hatalom hallani sem akar /azóta főként szirénhangokat hallani, a Határon Túli Magyarok Hivatala szerint semmi szükség rá, az SZDSZ szerint van, ami a Lábody László és Törzsök Erika közötti nézetkülönbséget is markánsan szimbolizálja/, Kovács külügyér pedig kijelenti: ?az alapszerződést mindenféleképpen - az ellenzéki és a határon kívüli pártok tiltakozása ellenére is - meg fogják kötni.? Az eredeti magyar és román demokráciák nagyobb dicsőségére..." /Bogdán László: A demokrácia színeváltozása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 23./"

A szenátus külügyi bizottsága szept. 22-én megvitatta a magyar-román alapszerződést. A felszólalók az alapszerződés mellett voltak. Ion Mocioi, a Nagy-Románia Párt szenátora szerint az 1201-es ajánlásnak nincs helye a szerződésben. Adrian Ovidiu Motiu, a Román Nemzeti Egységpárt tagja felhívta a figyelmet arra, hogy az RMDSZ-nek van már minikormánya és miniparlamentje, amely a szerződés aláírására vár, hogy a felszínre törjön. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

Az aug. 12-15-e között Egerben és Mezőkövesden megtartott VIII. Anyanyelvi Konferencián Péntek János kolozsvári tanszékvezető egyetemi tanár A jövő esélyei a külső régióban címmel tartott előadást. A kisebbségben élő magyar nemzeti közösségek egyszerre veszélyeztetettek és alárendeltek. Ezeket a gondokat kell megosztani a nemzet egészével. Az utódállamok alkotmányai a magyar nyelv alárendelt jogi státusát rögzítették. - A demográfiai helyzet kedvezőtlen, mind az anyaországban, mind a határon kívül öregszik és apad a magyar népesség. Erdélyben az 1990-ben kezdődő demográfiai hullámvölgynek a kezdetét ábrázolhatta az 1992. jan. 7-i népszámlálás. Felsőfokú végzettség tekintetében is rossz a helyzet, a romániai magyarság 3,6 %-os arányával szemben az országos átlag 5,1 %. A veszteséglistán szerepel a folyamatos és kényszerű asszimiláció, nyelvcsere. Becslés szerint Trianon óta a veszteség megközelíti a másfél milliót. - Az államnemzeti stratégia fontos eleme a magyar népesség fokozatos kiszorítása az állami élet kulcsfontosságú területeiről és intézményeiből. - Szükség van önálló egyetemre. Némelyek megtévesztő véleménye szerint nincsenek meg a feltételei, pedig mindaddig nem várható a minőség visszaáramlása, amíg nincs intézményes és egzisztenciális garanciája az otthoni szakmai munkának. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 23./

Szilágyi Domokos Szatmárnémetiben álló szobra, a költő nagysomkúti, magyarláposi és batizi emléktáblája, a sződemeteri és szatmárnémeti Kölcsey-szobrok Kovács Albert Lázáriban élő kőfaragó-mester önzetlen munkája nélkül nem lennének. Ellenszolgáltatás nélkül segítette mindig az alapok öntésével, a betűk metszésével a Kölcsey Kört /Szatmárnémeti/. Aug. 18-án szülőfaluját, Lázárit kereszttel ajándékozta meg Kovács Albert, melyet a település parkjában állítottak föl, talapzatába belevésték a második világháború harcaiban, és a hadifogságban meghalt, távoli, jeltelen sírokban nyugvó lázáriak nevét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./

A Babes-Bolyai Tudományegyetem szociológiai tanszéke román fordításban adta közre az 1850. évi - az akkori osztrák hatalom céljait szolgáló - erdélyi népszámlálás adatait. Dr. Traian Rotariu irányításával, Maria Semeniuc és Mezei Elemér informatikus közreműködésével a Studia Censualia Transsilvanica sorozatban: Recensamantul din 1850, Studia Censualia Transsilvanica, Editura Staff, 1996. A Tanügyminisztérium és a Soros Alapítvány támogatásával megjelentetett munka forrása egy, a budapesti Központi Statisztikai Hivatal munkatársai által 30 gépiratos példányban készített dolgozat szolgált, mely dolgozta a hivatal archívumában 1974-ben felfedezett eredeti anyagra épült. A kolozsvári tanszék munkaközössége a román változatban az erdélyi településhálózat mai, kétségkívül módosult településrendszerére vetítette ki az 1850-es adatokat. Az 1850-es népszámlálás szerint Erdély lakossága /Bánság, Bihar és Máramaros nélkül/ 2 061 645 fő volt, a nemzetiségek százalékos megoszlása: románok 59,4 %, magyarok 17,3 %, székelyek 8,8 % /magyarok tehát összesen 26,1 %/, szászok 8,5 %, németek 0,8 %, cigányok 3,8 %, zsidók 0,8 %, örmények 0,4 %, más nemzetiség 0,2 %. Kolozsvár lakosságának akkor megoszlása a következő volt: 12 317 magyar, 4116 román, 626 szász, 961 német, 585 cigány, 205 örmény, 535 zsidó, más nemzetiségű 267 fő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./ Megjegyzés: Az 1850-es népszámlálást a nemrég Budapesten elhunyt Dávid Zoltán demográfus fordította le és dolgozta ki 1983-ban, azonban a megjelenését nem engedélyezték az akkori kommunista hatóságok, még Köpeczi Béla, az akkori művelődési miniszter sem tudott segíteni. /Ezt Dávid Zoltán mondta el nekem/

Aug. 15-20-a között emlékezett a millecentenáriumra a Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület. Aug. 15-én, Nagyboldoasszony napján meghívták őket Tolan-Mözsre, ahol fellépésükkel is bemutatták, hogy méltók voltak a nemrég nekik ítélt Sebestyén Ádám-díjra. /Heti Új Szó (Temesvár), aug. 23./

A hagyományteremtő Újszentesi Falunapokra eljöttek a magyarországi Sándorfalva küldöttei. Újszentes polgármestere, Szilágyi Géza elmondta, hogy jó a kapcsolat a két falu között. Legutóbb 600 kötetes könyvajándékkal lepték meg a sándorfalvaiak Újszentes lakosait. Újszentesen megemlékeztek a honfoglalás 1100. évfordulójáról. Az ünnepségen fellépett az újszentesi Vadrózsa és a temesvári Rezeda népitánc együttes. /Heti Új Szó (Temesvár), aug. 23., Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./

Márton Áron püspök születésének századok évfordulójára megjelent a Márton Áron Emlékkönyv /Glória Kiadó, Kolozsvár/, melyet Marton József egyháztörténész szerkesztett. A kiadványban kortársai, tanítványai, ismerősei - Jakubinyi György, Tempfli József, Reizer Pál, Domokos Pál Péter, P. Szőke János és mások ? vallanak róla. ? Megjelent Márton Áron Az egyházról című tanulmánya, amely gondosan kidolgozott, de a körülmények miatt a híveknek el nem mondott 20 beszédét tartalmazza. /Magyar Kurír (Budapest), aug. 23., 177. sz./

Iliescu elnök előtt aug. 23-án letették az esküt az új miniszterek: Grigore Zanc művelődésügyi /azelőtt 1990-től Kolozs megye prefektusa volt/ és Daniela Bartos egészségügyi minisztert. Bartos az első női miniszter 1989 óta, belgyógyász, öt hónapja kinevezték államtitkárnak az Egészségügyi Minisztériumban. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./

Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke Iliescu elnökhöz írt aug. 23-i levelében kérte az államfőt, hogy hozza nyilvánosságra a magyar-romén alapszerződés szövegét. Egyben emlékezette az elnököt, hogy a tévé nyilvánossága előtti párbeszédre hívta ki, de erre még nem kapott választ. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./

"Kovács László külügyminiszter sok nyilatkozatot adott a lapoknak, de a rádióban és a tévében is kifejtette nézeteit, ismételgette álláspontját, hangsúlyozta, hogy az elérhető legjobb alapszerződést kötjük. Kifejtette: ő indítványozta a román félnek, hogy közösen fogalmazzák meg az 1201-es ajánlással kapcsolatos álláspontot. Értelmetlennek tartja a rendkívüli ülésszak összehívását, "mert a nemzetközi szerződések mindig aláírás után kerülnek a parlament elé jóváhagyásra, aláírás előtt nem szoktak a parlamentben szerződésről vitát nyitni." Nem látja szükségét újabb magyar csúcsnak sem. /Magyar Nemzet, aug. 24./"

"Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette az RMDSZ fenntartásait a mostani alapszerződés-tervezettel kapcsolatban. Az RMDSZ kidolgozta álláspontját 1994-ben az alapszerződéssel kapcsolatban. Az 1201-es ajánlás egy létező, érvényes dokumentum, fölösleges tehát az értelmezése. Az RMDSZ már korábban is jelezte a magyar külügyminisztériumnak, hogy az 1201-es ajánlás 11. pontjának negatív értelmezését semmiképpen sem lehet elfogadni. Kovács László külügyminiszter kijelentette, hogy a határon túli magyarok tiltakozása ellenére is megkötik az alapszerződést. "Én ezt az elzárkózást eléggé különösnek tartom", mert "higgadt és pontos elemzést készítettünk, amelyben elismerjük bizonyos pozitívumait is ennek az alapszerződésnek, de ugyanakkor teljes egyet nem értésünket fejeztük ki néhány lényeges kérdéssel kapcsolatban. Kovács László idézett kijelentése éles ellentmondásban van azzal, hogy kialakult közöttünk egy kölcsönös tájékoztatás, konzultációkat folytattunk..." /Nagy Iván Zsolt: Az értelmezésben veszélyek rejlenek - véli Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. = Magyar Nemzet, aug. 24./"

"Az alapszerződés megkötését a nyugati diplomácia kényszeríti a dirib-darab Kárpát-medence országaira, írta Sylvester Lajos Az alapszerződés megkötésén szorgoskodnak a kudarcos kormányok is. "Diplomáciai haszonra vágyik a magyar kormányzat is az alapszerződés révén." "Ehhez képest az egyházi javak visszaadása, az, hogy vannak-e csillagok, lábjegyzetek a szerződés szövege alatt, a kollektív jogok, mind mellékes. A magyar ellenzék, a mi szavunk is. Eredményt kell felmutatni. Kovács külügyminiszter úr már ideges és arrogáns." /Sylvester Lajos: Átváltozások. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 24./"

Tamás Sándor, a Magyar Kisebbség főszerkesztője összefoglalta az ET 1201-es ajánlás lényegét, hogy hangsúlyozza, milyen fontos a romániai magyar nemzeti közösség számára az ajánlás, melynek szerepelnie kell az alapszerződésben, továbbá az 1201-est be kell építeni a belső jogszabályokba. /Tamás Sándor: Amit nem szabad elfelejteni: az 1201-es. /Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), aug. 24., 17. sz./

"A III. Magyar Református Világtalálkozó kapcsán fejtette ki Tőkés László püspök: mindig idegenkedetett attól, hogy szembeállítsák az egyházat és a politikát, a vallást és a nemzetet, "ezek a polarizáló megközelítések idegenek az élettől, mert az élet egységes. Véleményem szerint magától értetődő tényállás hogy a nemzet és a hit összetartozik." A kisebbségi létben "az egyház valóságos menedéke lett a nemzetnek." /Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), aug. 24., 17. sz./"

Jól halad a Frunda György elnökjelöltségéért az aláírások gyűjtése, remény van rá, hogy legalább 130 ezren látják el kézjegyükkel a gyűjtőíveket. Háromszéken több mint 20 ezer aláírás gyűlt össze. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 24./

Pusztina moldvai csángó falunak az 1992-es népszámlálás szerint 2677 katolikus lakosa van, mind magyarok, egyetlen román él a faluban, ennek ellenére a templomban és az iskolában nem hangzik el egyetlen magyar szó sem. Naponta ötszáz férfi ingázik Pusztináról más munkahelyekre. Régebben magyarul énekeltek a szentmiséken, emlékszik vissza Nistor Péterné, de azután azt is eltiltották. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 24./

"Hisz abban, hogy "ebben a városban a színházteremtésnek helye van; ennek jegyében történik az, hogy ebben az évadban tíz fiatal művészt szerződtetünk - egy rendezőt és kilenc színészt". Műsortervükben a klasszikus értékeknek akarnak helyet adni. /Ágopcsa Marianna: Klasszikus évad, tíz fiatal művésszel. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 24./ "

A megállapodásnak megfelelően Budapesten folyt szakértői tárgyalás két munkacsoportban, Bagi Gábor helyettes államtitkár, illetve Szénási György nemzetki jogi főosztályvezető, román részről Dumitru Ceausu és Florin Rusu főosztályvezető vezetésével. Szakértői szinten véglegesítették a szöveget. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24-25./

Aug. 22-én a szenátusi külpolitikai szakbizottság nyílt ülést tartott, a téma a magyar-román alapszerződés volt. Azt ígérték, hogy az ülésen meghívottként részt vesz Melescanu külügyminiszter és Markó Béla, azonban egyikük sem jött el, ráadásul a szakbizottsági tagok nem kapták meg az alapszerződés aktuális változatát. Ennek ellenére a szenátorok nyilatkoztak, hűségnyilatkozatot tettek. Veszélyes az 1201-es ajánlás /Gh. Radulescu-Botica/, az RMDSZ mini kormányt és mini parlamentet hozott létre /Adrian Motiu/, a dokumentum szerint az ajánlás kitételei az illető ország törvényei szerint érvényesek /Sergiu Nicolescu, a szakbizottság elnöke/, stb. /Zsehránszky István: A pártok körtánca. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24-25./

Ha az alapszerződést jelenlegi formájában írják alá, az országnak újabb menekülthullámmal kell számolnia. A Magyar Demokrata Fórum a megbékélés híve, de erre a jelenlegi tervezet alkalmatlan. Ezért az MDF a csatlakozik a KDNP javaslatához, a rendkívüli parlamenti ülés összehívásához - jelentette be Lezsák Sándor, az MDF elnöke a párt aug. 22- i sajtótájékoztatóján. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24-25./

Fazekas János 28 évig volt Románia miniszterelnök-helyettese, majd leváltották, mert kényelmetlen munkatárs volt Ceausescu számára. Jó elhatározásnak tartja, hogy az RMDSZ önálló elnökjelöltet állított, Frunda Györgyöt megfelelő jelöltnek látja. Választási beszédeiben nagy hangsúlyt kell helyezni a szociális problémákra, nagy létszámú a munkanélküliség a magyarság körében. Maros megyében 50 ezer, Csíkban, Hargitában 30 ezer, Kovászna megyében is többtízezren tengődnek állás nélkül. A nyugdíjasok a létminimum alatt élnek.Az RMDSZ eddig nem vállalta fel kellőképpen ezeket a problémákat, a magyar képviselők sem foglalkoztak megfelelően ezzel a kérdéssel. Hallotta, hogy Verestóy Attila szenátor elment hat hónapra egy NATO-továbbképzésre, jobb lett volna, ha ezalatt azzal foglalkozott volna, hogy Székelyudvarhelyen és Hargita megyében a gyárak működjenek. Az alapszerződéssel kapcsolatban kifejtette: az erdélyi magyar szocialisták nem értenek egyet azzal, hogy Horn Gyula miniszterelnök elfogadta a román javaslatot az 1201-es ajánlással kapcsolatban. Ez az álláspont a romániai magyarság elárulását jelenti. Horn Gyulát már nem tartja elvtársának. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24-25./

Megjelent a kolozsvári Promedia Plus gondozásában Gavril Scridon irodalomtörténész, egyetemi tanár Istoria literaturii maghiare din Romania /A romániai magyar irodalom történte/ című 600 oldalas munkája. Az éveken át Magyarországon vendégtanárként tanító szerző az előszóban elmondta, hogy munkájának már 1984-ben meg kellett volna jelennie a Kriterionnál, azonban olyan módosításokat követeltek tőle, amibe nem egyezett bele. 1989 után került elő a kézirat egy példánya, így azonban volt módja kiegészíteni könyvét az 1989-ig terjedő korszakkal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24-25./

A megyei magyar napi lapokat csak a saját megyében lehet kapni, a másik megyében már nem. Ezen feltétlenül változtatni kell, szorgalmazta B. Kovács András. /B. Kovács András: Megyei szemellenző. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24-25./