"Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum /MDF/ elnöke erdélyi körútra indult, máj. 23-án Nagyváradon találkozott Tőkés László püspökkel, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. Máj. 24-én Marosvásárhelyen Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével tárgyalt. Megegyeztek abban, hogy a jövőben szorosabb kapcsolatra van szükség a két szervezet között. Lezsák Sándor megerősítette, hogy az alapszerződés megkötésének előfeltétele a romániai magyarság egyetértése, illetve az anyanyelvű oktatás megoldása, az egyházi javak visszajuttatása. Fontosnak nevezte, hogy az RMDSZ feje fölött ne szülessenek a romániai magyarságra vonatkozó döntések. "Ha az MSZP-SZDSZ külpolitika létrehozná a romániai magyarok feje fölött az alapszerződést, azt mi harmadik Trianonnak tekintenénk." - jelentette ki Lezsák Sándor. "A magyar-szlovák alapszerződés kudarca" - fejtette ki az MDF elnöke - azt jelzi, hogy a magyar politika "két éve tévesen ítéli meg a folyamatokat". Markó Béla elmondta, hogy elvi egyetértés volt vendégével szinte mindenben. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ számára nagyon fontos, hogy a magyarországi pártok támogassák az RMDSZ által javasolt megoldásokat. Lezsák Sándor részt vett a pünkösdi csíksomlyói búcsún. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./ "

"Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum /MDF/ elnöke erdélyi körútra indult, máj. 23-án Nagyváradon találkozott Tőkés László püspökkel, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. Máj. 24-én Marosvásárhelyen Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével tárgyalt. Megegyeztek abban, hogy a jövőben szorosabb kapcsolatra van szükség a két szervezet között. Lezsák Sándor megerősítette, hogy az alapszerződés megkötésének előfeltétele a romániai magyarság egyetértése, illetve az anyanyelvű oktatás megoldása, az egyházi javak visszajuttatása. Fontosnak nevezte, hogy az RMDSZ feje fölött ne szülessenek a romániai magyarságra vonatkozó döntések. "Ha az MSZP-SZDSZ külpolitika létrehozná a romániai magyarok feje fölött az alapszerződést, azt mi harmadik Trianonnak tekintenénk." - jelentette ki Lezsák Sándor. "A magyar-szlovák alapszerződés kudarca" - fejtette ki az MDF elnöke - azt jelzi, hogy a magyar politika "két éve tévesen ítéli meg a folyamatokat". Markó Béla elmondta, hogy elvi egyetértés volt vendégével szinte mindenben. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ számára nagyon fontos, hogy a magyarországi pártok támogassák az RMDSZ által javasolt megoldásokat. Lezsák Sándor részt vett a pünkösdi csíksomlyói búcsún. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./ "

Máj. 25-én tartotta Nagyváradon az RMDSZ Bihar megyei szervezete a választási nagygyűlést. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, majd Csapó I. József szenátor, Nagyvárad polgármester-jelöltje szólt az egybegyűltekhez. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 28., 789. sz./

A kisebbségi kérdés megoldásához a többség politikai akaratán kívül arra is szükség van, hogy mind a kisebbség, mind a többség elfogadja: együttélésük tartós állapot - hangoztatta Lábody László, a HTMH elnöke a Kommunikációs megoldások a vallási és etnikai problémákra című máj. 27-én tartott előadásában, az IPRA /nemzetközi PR-szövetség/ Budapesten tartott nemzetközi PR-szemináriumán. Lábody rámutatott: a kisebbségi kérdés világjelenség, globális probléma. A kisebbségek alapvető jogaihoz tartozik, hogy anyanyelvükön tanuljanak, saját nyelvükön vehessenek részt a közigazgatásban és igazságszolgáltatásban, illetve hogy rendelkezzenek olyan intézményekkel és médiumokkal, amelyek anyanyelvükön szólnak hozzájuk. A nemzetközi szeminárium Horn Gyula miniszterelnök beszédével ért véget. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29., Magyar Hírlap, máj. 28./

A PER /Project on Ethnic Relations/ román-magyar újságíró-találkozót szervezett Bukarestben és Szinajában, melyre meghívta a budapesti politikai napilapok /az Új Magyarország kivételével/, a román lapok közül az Evenimentul Zilei, az Adevarul, a Curieriul National, a Cronica Romana, továbbá a Romániai Magyar Szó egy-egy vezető képviselőjét. Több kérdésben közeledtek az álláspontok, mindnyájan hasznosnak tartották a találkozót. Abban egyetértettek, hogy lapjaikból ki kell szűrni a szélsőséges megnyilvánulásokat. /Gyarmath János: Határon átnyúló kézfogás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

Szecseleváros lakosságának egyharmada magyar nemzetiségű, ennek ellenére a kormánypárti polgármester, Vasile Lata listáin nem szerepelnek magyar képviselők a választási irodák élén. Az RMDSZ megyei vezetőség óvást emelt a jogtalan eljárás ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

Manapság sok szó esik a másságról, írta Gereben Ferenc. A leghangosabb véleményformálók szerint azonban nem minden másság méltó a türelemre. A fogalom leggyakrabban olyan társadalmi jelenségek társaságában jelenik meg, amelyek a hagyományos értékektől és viselkedésformákból való kilépést testesítik meg /drogfogyasztás, szekták, homoszexualitás/. Amennyiben a másságot a többségtől eltérő, védelemre szoruló kisebbségként értelmezzük, szellemi divatdiktátoraink pártfogó figyelme miért nem terjed ki olyan kisebbségi magatartásformákra is, mint a történelmi egyházakhoz kötődő vallásosság, a diszkriminációtól szenvedő egyházi iskola, a sokgyermekes család, a közösségek hálózata, és a nehéz helyzetben levő magyar nemzeti kisebbségek, amelyek fennmaradásukért küzdenek, stb. - Arról alig esik szó, hogy a más, az eltérő iránti elfogadó türelmet csak az egészséges azonosságtudatra építhetjük. /Gereben Ferenc: Azonosság- és másságtudat. Nemzeti önképünk árnyoldalai. = Magyar Nemzet, máj. 28./

Románia javasolta Magyarországnak, hogy a kisebbségi problémák megoldása érdekében vegyen példát a nemrégiben megkötött jugoszláv-román szerződésről, jelentette ki Traian Chebeleu elnöki szóvivő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

Máj. 27-én négynapos látogatásra Tokióba érkezett Melescanu külügyminiszter, megkezdte tárgyalásait Ikeda Jukihito japán külügyminiszterrel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

Máj. 24-én nem történt árverés Kolozsváron, melyet a Református Egyházak Vagyonközössége hirdetett meg Szőcs Géza költő, az Erdélyi Híradó tulajdonosa által felajánlott kolozsvári ötszobás lakásra. Szőcs Géza ugyanis ezt az ingatlant ajánlotta fel 140 millió lejes tartozása fejében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

"Markó Béla, az RMDSZ elnöke felhívásában hangsúlyozta: nem mindegy, kire fognak szavazni. "Az RMDSZ jelöltjei mögött ott áll egy erős szervezet, programot, támaszt, ellenőrzést kínál a választóknak." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./"

Az RMDSZ parlamenti csoportja összefoglalót adott tevékenységéről, részletezve, hogy milyen módosításokat sikerült elérniük a törvényalkotás során, mit tettek az egyes bizottságokban. ebben szerepel - többek között - az, hogy a külügyi bizottságban sikerült elérni, hogy az ET-raportőrök minden egyes romániai látogatása során találkozzanak az erdélyi magyar püspökökkel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szemenszedett hazugságnak tartja az Evenimentul Zilei meg nem nevezett RMDSZ-forrásokra alapozott állítását, hogy az RMDSZ által támogatandó kolozsvári polgármester-jelöltről döntő gyűlésen Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke manipulálással vádolta volna meg az RMDSZ megrendelésre készült közvélemény-kutatást, továbbá árulónak nevezte Markó Bélát és az RMDSZ-ből való kilépéssel fenyegetőzött. A román lap cikkével szemben Tőkés László éppen a román-magyar barátság mellett tett hitet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

Harmadik Trianont készít elő a külpolitikai kormányzat a magyar-román alapszerződéssel, jelentette ki Lezsák Sándor, az MDF elnöke máj. 30-i sajtótájékoztatóján. Lezsák Sándor elmondta, hogy romániai tárgyalásain Markó Béla RMDSZ-elnök és Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke egyaránt úgy nyilatkozott: az Antall-kormány képviselte hitelesen a magyarság érdekeit a nemzetközi fórumokon. /A Népszabadság kérdésére Markó Béla elmondta, hogy a Lezsák Sándorral nem tárgyaltak az Antall-kormányról. Egyetértettek viszont abban, hogy az alapszerződést nem szabad a romániai magyarság nélkül megkötni./ Az MDF ragaszkodik ahhoz, hogy az alapszerződésről folyó tárgyalásokba vonják be a romániai magyar szervezeteket. Lezsák Sándor felelőtlennek nevezte Kovács László külügyminiszter tárgyalásait a román féllel, tudomása szerint ugyanis nem esett szó arról, hogy a történelmi egyházaknak adják vissza tulajdonaikat, és biztosítsák az egységes magyar anyanyelvű oktatási rendszert. /Népszabadság, Magyar Nemzet, máj. 31./

Máj. 30-án a Duna Tv-t felügyelő Hungária Közalapítvány Sára Sándort, az intézmény eddigi elnök-főigazgatóját választotta a részvénytársaság új elnökévé. /Magyar Hírlap, máj. 31./

"Frunda György elmondta, hogy a nemzeti kisebbségek kérdésének európai megítélésének kérdésénél 1990 óta nagy változás, hogy a kisebbségi kérdés önálló emberjogi probléma lett. Bizottsági szinten sikerült bevinnie egy fontos dokumentumba azt, hogy az Európa Tanács nemzetiségi ügyekben ne csak az egyes országok kormányaival tárgyaljon, hanem a kisebbségi szervezetekkel is. - nyilatkozta Frunda György. Szerinte a monitorizálás, az ellenőrzés a garancia arra, hogy ezek az intézkedések Romániában is érvényesüljenek. Melescanu külügyminiszter csúsztatott, amikor azt állította, hogy a keretegyezményt csak akkor alkalmazzák, ha azt 12 ország aláírta. valójában amint a keretegyezményt egy ország aláírta, az már belső törvény. Az "országot egy olyan kormánykoalíció vezeti, amely intoleráns, xenofób és nemzetiségellenes." - állapította meg Frunda szenátor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./"

"Kincses Előd tett kritikai észrevételeket Domokos Géza Esély /Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1996/ című visszaemlékező kötetére. Hibájául rótta fel, hogy késedelmeskedett az RMDSZ párt-bejegyzésével, annak ellenére, hogy ezt megígérte. Amennyiben az RMDSZ-t kezdetben pártként jegyzik be, akkor az ellenpólusaként létrehozott Vatra Romaneaskát sem lehetett volna "kulturális" szervezetként bejelölni. Domokos könyvében nehezményezi, hogy Kincses Előd visszaszorításán iparkodott. Kincses ehhez hozzáfűzte: a kolozsváriakkal közösen kialakított álláspontról volt szó. Domokos nem értette meg a marosvásárhelyi pogrom jelentőségét, hangsúlyozta Kincses Előd, nem volt hajlandó a tévében tiltakozni /márc. 16-án/, kijelentve: amit főztetek, egyétek meg. A marosvásárhelyi vérengzés után /ezt nem idézi Domokos Géza/, márc. 22-én az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt közös nyilatkozatot adott ki, melyben a történetek, a provokáció egyik okát külföldi reakciós körökben látták, amelyek magyar részről az irredentizmus, román részről pedig a szélsőséges nacionalizmus hívei, mindkettőtől elkülönítik magukat. Domokos Géza nem ismerte fel, hogy az elbizonytalanodott román hatalommal szembeni defenzívába vonulás milyen végzetes hiba volt. /Kincses Előd: Esély-telenség, avagy mi maradt ki Domokos Géza visszaemlékezéséből. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./"

Idén is van két Beszterce-Naszód megyei díjazottja a budapesti Néprajzi Múzeum évente meghirdetett gyűjtőpályázatának. A sófalvi Wass György első díjat kapott Beszterce-Naszód megye szakrális helyei című pályamunkájára, melyet kiadásra is javasolnak. Wass György nyugalmazott tanító 1990 óta évente egy-két dolgozattal jelentkezik. Eddig mindig díjazták munkáit. A Győrffy István Néprajzi Egyesület 1993-ban kiadta Zselyk című, szótár formájában megszerkesztett falumonográfiáját. Ez a munka hiánypótló, mert ennek a vidéknek a magyarságával eddig senki sem foglalkozott, néprajzi szempontból. Wass György arról is gondoskodott, hogy mással is megkedveltesse a néprajzot. Egyik tanítványa, Kocsis Tibor /idén érettségizik Besztercén/ második díjat nyert ifjúsági kategóriában Háziipar Sófalván és Tacson című munkájával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

A belügy- , hadügy-, igazságügy-minisztérium, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/, a Speciális Távközlési Szolgálat, a külügyi hírszerző szolgálat, a védelmi és őrszolgálat, valamint a közmunkaügyi és területrendészeti minisztérium közös rendelete alapján katonai jellegű létesítmények építési, bővítési munkálatai speciális építési engedély alapján történnek. Ezeket az engedélyeket a felsorolt intézmények bocsáthatják ki, a területrendészeti és környezetvédelmi minisztérium jóváhagyásával. A helyi hatóságoknak tehát nem lehet beleszólási joga. Egy előző kormányhatározat szerint a városrendezési tervet jóvá kell hagyatni a belügy, a hadügyminisztériumnak és az SRI-nek is. Ennek értelmében Sepsiszentgyörgyön mégis felépítik a csendőrlaktanyákat a szolgálati lakásokkal együtt. /Szekeres/: Sepsiszentgyörgyön mégis felépül a csendőrlaktanya. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 1./

Ion Antonescu szimpóziumot rendez a háborús bűnös marsall kivégzésének 50. évfordulóján, jún. 1-jén Kolozsváron a városháza. A Ion Antonescu Ligával és Alapítvánnyal közösen szervezett megemlékezés résztvevői: Stefan Pascu és Camil Muresan akadémikusok, Petru Turlea parlamenti képviselő, Crisan Mircioiu, Raoul Sorban, Ion Aurel Pop és Gheorghe Buzatu egyetemi tanárok, valamint dr. Gelu Neamtu. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

A Románia-Európai Unió parlamenti vegyes bizottság máj. 30-án véget ért bukaresti ülésén határozatot fogadtak el a román és az Európa Parlament számára. A testület javasolta a Magyarországgal való történelmi megbékélés továbbvitelét, az Európai Unióval együttműködést a vízumrendszer megváltoztatásáért. Az Európa Parlament ajánlotta a helyi autonóm közösségek chartájának, a regionális és kisebbségi nyelvekről szóló egyezmény ratifikálását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1-2./

A Magyarok IV. Világkongresszusa és tudóstalálkozója jún. 13-án kezdődik. A fő szervező a Magyarok Világszövetsége. Az egyhetes rendezvénnyel kapcsolatban nyilatkozta Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke: a manapság sokat hangoztatott európai integráció előfeltétele a magyarok egyesülése és összetartása. Akkor lehet a kontinentális integrációt megvalósítani, ha az anyaország magyarsága és a határon túl élő magyarság között tátongó űr megszűnik. Úgy gondolom, elsősorban ezért van szükség a Magyarok Világkongresszusára. /Vasárnapi Hírek, jún. 2./

Jún. 1-jén kopjafát állítottak Németh Géza másfél éve elhunyt református lelkipásztor emlékére Budapesten. Németh Géza kezdeményezésére alakult meg az Erdélyi Gyülekezet, amely 1992-ben átvett egy volt laktanyát, amelyet Reménység Szigetének neveztek el, létrehozva egy karitatív központot a menekültek számára. Beszédet mondott Pánczél Tivadar református lelkész, aki Németh Gézával elsőként fogadta az erdélyi menekülteket, továbbá a kolozsvári Tőkés István lelkész és Erdélyi Géza, a szlovákiai magyarok újonnan megválasztott református püspöke. /Magyar Nemzet, jún. 3./

Jún. 2-án tartják a helyhatósági választások első fordulóját, mintegy 16 millió román állampolgár járulhat az urnák elé. Ahol egyetlen polgármester-jelölt sem ér el abszolút többséget, ott két hét múlva második forduló lesz. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

A vezető kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártját is beperelte Funar, 5 milliárd lej kártérítést követelve, mert megsértették a hatóságot, vagyis őt. A sértés abban állt, hogy a kormánypárt közleményben vádolta meg Funart tiszteletlenséggel a nép hősei é az egyház iránt, amikor a románság megváltójának képzeli magát, és a nemzet legszeretettebb fia módjára mindenhová kiragasztja plakátjait. Grigore Zanc megyei prefektus kijelentette, hogy a közleményben szereplő állítások nem adnak okot perindításra. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

Szovátán Közös folyóink tisztasága címmel jól sikerült nemzetközi konferencia zajlott az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/ és a Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetsége /MMÉV/ szervezésében. A konferencia két nyelven folyt. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

Kisvárdán jún. 2-án nyílt meg a Határon Túli Magyar Színházak VIII. fesztiválja, melyen megjelent Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter. A miniszter ismertette az elképzeléseket: a jelenlegi 16-20 millió forintos támogatást 70-80 millióra szeretnék növelni. Hangsúlyozta, hogy az anyaországnak kötelessége a határon túli színházak segítése, bár a színházak fenntartását nem vállalhatja át. Az első napon a kolozsvári Puck Bábszínház és a szatmárnémeti Északi Színház magyar tagozata lépett fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

Kolozsváron 257 ezer szavazati joggal rendelkezõ polgár közül 174 ezren járultak az urnákhoz, 4007 szavazat érvénytelen volt, a 169 704 érvényes szavazatból Funar 50,67 %-ot, Radu Sarbu, a Demokratikus Konvenció jelöltje 37,05 %-ot, Ioan Rus, az RTDP jelöltje 4,35 %-ot, Petru Litiu /Liberális Párt'93/ 1,79 %-ot kapott, más pártok hasonlóan kevés szavazatot nyertek. A helyi tanácsba az RNEP 13, a Demokratikus Konvenció és az RMDSZ 6-6, az LP'93, a PSZP, a Környezetvédõ Mozgalom, a Szociáldemokrata Szövetség, a Nagy-Románia Párt és az RTDP 1-1 tanácsost küldött. A jelenlegi hét helyet a jövõben csak 6 tanácsos képviseli az RMDSZ-t, a magyar szavazók passzivitása miatt. 1992-ben 50 ezer magyar szavazó voksolt a magyar jelöltekre, most 26 766-na voltak. /!/ A szavazás megismétlését kéri a Kolozs megyei RMDSZ, mert több körzetben a katonák kétszer szavaztak. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

Marosvásárhelyen magyar polgármester nyert, Fodor Imre, az RMDSZ jelöltje, a szavazatok 52,52 %-ával. Székelyudvarhelyen /az RMDSZ jelöltjét, Ferenczy Ferenc polgármestert maga mögött hagyva/ két magyar független jelölt vetélkedik a polgármesteri székért, hasonló a helyzet Csíkszeredában is, Kézdivásárhelyen szintén független lesz a polgármester. Biztos RMDSZ-győzelmet Kovásznán, Sepsiszentgyörgyön, Baróton, Székelykeresztúron, Gyergyószentmiklóson, Szovátán, Szilágycsehen, Nagyszalontán ünnepelhetnek. Nagykárolyban RMDSZ-jelölt és független magyar jelölt mérkőzik a második fordulóban. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

"Tőkés László a vele készült interjúban kifejtette, hogy az RMDSZ a magyarság ügyeit vállalja fel. "Akik ebből a sorból kilépnek, alátámasztják a hatalomnak azt a propagandisztikus állítását, miszerint az RMDSZ nem képviseli a magyarságot, nem létezik kollektív képviselet..." Még rosszabb, ha nem függetlenként, hanem más pártokhoz átigazolva indulnak, ezzel nagy károkat okoznak. Látni kell, hogy "a hetvenöt év alatt olyan megosztó közegbe kerültünk, olyan károkat okozott főleg az utóbbi negyvenöt év az emberek tudatában, lelkében, önbecsülésében, hogy az "eredmény" nélkül nem múlik el." "Meg kell mutatni, hogy vannak gyászmagyarok, akik tudván tudva működnek együtt - közvetve vagy közvetlenül - ellenségeinkkel, de azt is kell látnunk, hogy vannak megtévesztettek." A megtévesztetteket türelemmel fel kell világosítani. /Szabó Csaba: Gyászmagyarok és megtévesztettek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./"