Korábban, 1989-1990-ig a volt szocialista országok egy 1975-ös prágai egyezmény alapján szinte minden diplomát kölcsönösen elismertek, tájékoztatott dr. Kézdi György, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Magyar Ekvivalencia és Ösztöndíj Központjának főtanácsosa, akinek szakterülete a romániai diplomák magyarországi honosítása, illetve a diplomák kölcsönös elismeréséhez tartozó magyar-román kapcsolatrendszer. Magyarországon éppen ez a központ vizsgálja először, hogy a diplomát kibocsátó intézmény államilag elismert felsőfokú oktatási intézmény-e, ezt követi a szakképesítés elismerése. Romániában ez kizárólag az Oktatási Minisztérium illetékessége. A túlzott ottani központosítás megnehezíti az eljárást. Gondot okoz az is, hogy Magyarországon az óvónőképzés főiskolai szintű, Romániában viszont ezt a pedagógiai középiskolák végezték, nemrég posztliceális képzéssé változtatták. - A magyar fél többször tett kísérletet a diplomák kölcsönös elismerésre, de hiába, így Mádl Ferenc romániai útján, Fodor Gábor sem ért el semmit. - Az RMDSZ-nél 219 1994/95-ös tanévben Magyarországon végzett kérte diplomája honosításához a segítséget, közülük ez csak negyedüknek sikerült. - Az RMDSZ küldöttsége januárban jelezte Magyar Bálint művelődési miniszternek, hogy a román fél hajlandó megkötni az ekvivalencia-egyezményt. Májusban román szakemberek delegációja érkezik Budapestre, ebben az ügyben. /Új Magyarország, máj. 8./

Tőkés László püspök áprilisban dél-amerikai körúton volt. Nagy visszhangot váltott ki az a beszéde, amelyet a Sao Paolo-i egyetemen mondott el, angol nyelven, Kelet - és közép-európai változások - A kommunizmus örökébe lépő nacionalizmus címmel. Ebből a romániai helyzetet elemző részt közölte a lap. A bizánci-balkáni típusú despotizmus talaján kifejlődött román nacionálkommunizmus röviddel az 1989 decemberi események után újból megszilárdította pozícióit. Megkezdődött a kommunista visszarendeződés. Ugyanaz a hatalomban maradt pártnomenklatúra nyomja el ma is a nemzeti kisebbségeket. Erdélyben a román hatalom betelepítő és asszimilációs politikája, valamint a kisebbségi elnyomás következtében végbement elvándorlás miatt Erdély demográfiai összetétele gyökeresen megváltozott. Több mint félmillió német és többszázezer zsidó és magyar nemzetiségű állampolgár hagyta el az országot. Ennek folytán a románság létszáma az egykori 54 %-ról 74 %-ra emelkedett, a magyar kisebbség aránya pedig 32 %-ról 21 %-ra csökkent.- Napjaink Romániáját az egypártrendszer helyét egy látszólagos pluralizmus foglalta el. A nyugati típusú ellenzéki erők igen gyengék és szétforgácsoltak. Valamennyi kormány közös jellemzője a nacionalizmus. A román többségi nacionalizmus megjelenési formái a magyargyűlölet, az antiszemitizmus és a cigányellenesség. /Tőkés László romániai helyzetképe. = Magyar Nemzet, máj. 8./

Király Károly a Nagyváradon rendezett polgári fórumon bírálta az RMDSZ vezetőrétegét, mondván, nem tartja szem előtt az erdélyi magyarok érdekeit. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 8./

Románia 23 milliós lakosságának több mint fele a hivatalos statisztikák szerint is a szegénységi küszöb szintjén vagy alatta él. Az állam valutatartaléka 600 millió dollár. A kormány negyedik éve igényli a reformpolitikát, a privatizációt, a gazdaságot továbbra is a túlméretezett, hatékony termelésre képtelen gyáróriások uralják. A magáncégek túlnyomó része Törökországból, az arab államokból, Kínából behozott olcsó árucikkeket forgalmaz - drágán. A munkanélküliség 10-11 %-os, több mint egymillió állástalan tengődik háromezer forintnak megfelelő segélyből. Közülük így mind többen próbálnak szerencsét külföldön, Törökországban, Franciaországban, Izraelben és Magyarországon, ahol például egy építkezésen dolgozó segédmunkás megkeresi a havi húszezer forintot, amit Romániában egy építésvezető mérnök sem kap meg. A lakosság rosszul táplált, fő tápláléka a burgonya, a zsiradék és a puliszka. hat év óta gyakorlatilag megszűnt a lakásépítés, sok városban, így Bukarestben és Brassóban akadozik a vízellátás, jelentette Bukarestből Bogdán Tibor. /Magyar Hírlap, máj. 8./

A kisbethleni Mátyás Ödön /sz. 193. febr. 17./ Sztálingrádi randevú címmel dokumentumregényt írt életének arról a tíz évéről, amelyet hadifogolyként élt szovjet fogságban. Várta hogy a tisztek, a tanult emberek majd megírják a történteket, de ez nem történt meg. Nekifogott és másfél ezer gépelt oldalon megírta emlékeit. Sok emlékező munkát olvasott a hadifogságról, de egyik sem írta le azt a szenvedést, amiben részük volt. Kár volna, ha a kézirat a nagyközönség számára ismeretlen maradna, írta Guther M. Ilona. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

"Ápr. 25-én Kolozsváron a római katolikus, református, unitárius és evangélikus egyházak képviselői ökumenikus konferenciára gyűltek össze, elemezték a felekezeti oktatás helyzetét és perspektíváit a "Pontosítás az egyetem előtti teológiai oktatás megszervezéséről és működéséről" című szabályzat életbe lépése utáni körülményekben. A konferencián az egyházak közös állásfoglalást adtak ki. Az egyházak nem mondanak le a saját, minden fokon kiépített és a jogállamtól anyagilag támogatott felekezeti iskolahálózat megszervezéséről. A pontosításokat tartalmazó dokumentumot a Tanügyminisztérium /1996. 03. 04/27121. sz./ és a Vallásügyi Államtitkárság /1996. 02. 14/2144. sz./ bocsátotta ki, ezzel kapcsolatban az egyházak állásfoglalásukban hangsúlyozták: az országos konzultatív vallásoktatási tanács - amelynek tagjai az egyházak képviselői is - 1996. jan. 19-i ülésén azt ígérték, hogy figyelembe veszik az egyházak javaslatait és a pontosítások kiadása előtt még egy ülést tartanak. Ennek ellenére közzétették a pontosításokat, az egyházak javaslatait figyelmen kívül hagyva. Az egyházak tiltakoznak ez ellen és kifejtik nézeteiket: az egyházak kapcsolata az állammal ne a tanfelügyelőségeken, hanem a Vallásügyi Államtitkárságon keresztül történjen, kérik az oktatáshoz szükséges helyiségek sürgős biztosítását, a teológiai oktatásban foglalkoztatott nevelőket csak az egyház jóváhagyásával lehet kinevezni. Mindezek alapján kérik az egyházak a pontosítások módosítását. Ezt az állásfoglalást megküldték a Vallásügyi Államtitkárságnak, a kormánynak, a parlamentnek, valamint Iliesu elnöknek. /Az ígérettel ellentétben ismét megkerülték egyházainkat. Tiltakozás a vallásoktatással kapcsolatos "Pontosítások" ellen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./ A romániai magyar történelmi egyházak vezetői elkészítették a vallásügyi törvény tervezetét, amelyet mielőbb a parlament elé kellene vinni. A tervezetben az 1918-as gyulafehérvári nagygyűlés határozatára, a teljeskörű vallási és oktatási szabadságra, másrészt az ET 176/1993-as számú ajánlására alapoztak, melynek értelmében Romániát felkérik, hogy szolgáltassa vissza az elvett anyagi javakat, és biztosítsa a felekezeti oktatás anyanyelven folyó feltételeit. Az egyházi vezetők kérik, hogy a felekezeti iskolák legyenek egyenrangúak az államival, továbbá adják vissza az elvett egyházi javakat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./ Előzmény: A magyar történelmi egyházak már 1990-ben elkészítették a vallásügyi törvénytervezetet /!/ és bejelentették, hogy azt megküldik a többi egyháznak is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. szept. 19./ Azóta többször sürgették a tervezet tárgyalását, például: Az erdélyi magyar egyházi vezetők közös levélben fordultak Iliescu elnökhöz. Ebben többek között kifejtették, hogy sürgős lenne a vallásügyi törvény tervezetének parlamenti tárgyalása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1991. máj. 8./"

"Máj. 4-én Alsócsernátonban, a helyi múzeumban nyilvános fórumot szervezett Székelyföld autonómiájáról a Székelyföldi Civil Társadalomért Csoport. Vitaindítóként Csapó József szenátor bemutatta a még tavaly elkészített székelyföldi autonómia-statútum tervezetét. Király Károly megnevezte az autonómia megvalósulásának legfőbb akadályait, illetve akadályozóit: a kormányzat, az alkotmány koncepciója, az anyaország lemondó magatartása, az RMDSZ vezető testületei közül a megalkuvó politika hívei. Király Károly javasolta, hogy az RMDSZ állítson köztársasági elnökjelöltet Tőkés László személyében. A jelenlevők nyilatkozatot fogadtak el, amelyet a sajtóban akarnak közzétenni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./ A nyilatkozat szerint a fórum résztvevői "kifejezték a tömbben élő magyarság önkormányzati törekvéseit, Székelyföld polgárainak autonómia-igényét, mely nem irányul senki ellen, hiszen a székelység otthon akarja érezni magát az államban". Ez a törekvés összhangban van a Nemzeti Megmentési Front 1990 januári nyilatkozatával. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 9./"

Nicolae Vacaroiu miniszterelnök több minisztere és üzletemberek társaságában máj. 7-én Hollandiába érkezett, hogy a kétoldalú kapcsolatoktól és az euroatlanti integrációról tárgyaljon. Wim Kok holland miniszterelnök a romániai kisebbségek helyzetéről, az emberi jogok tiszteletben tartásáról, a büntetőtörvénykönyv előírásairól érdeklődött. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

Ó-Romániában is lesz kataszter. Az ó-királyságban ugyanis nem volt földkataszter, nem is vezették be mostanáig, azonban a kataszterről és az ingatlanok nyilvántartásról szóló, márc. 26-án közzétett 7. számú törvény amely jún. 26-án lép életbe, előirányozza a bevezetését. Ezentúl tehát Erdélyen kívül is bevezetik ezt a nyilvántartást. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 9./

Huszonkettőre emelkedetett Kolozsváron a polgármester-jelöltek száma. Az RMDSZ nem indít a városban önálló jelöltet, viszont vár annak bejelentésével, hogy melyik jelöltet támogatja. Az ilyen megosztottság éppen Funarnak kedvez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

Megtartotta közgyűlését a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete Kolozsváron. Szembeötlő volt, hogy a kétkezi dolgozók kisebb számban voltak jelen, mint régebben, holott az egyesület tagságának többsége munkás. Az egyesület vállalt feladataiból - székház és pénzügyi alapok hiánya miatt - keveset teljesített. Mintegy 30 munkanélkülinek sikerült állást keresni. Az emberek egyre passzívabbak lesznek. A dolgozók, munkanélküliek, nyugdíjasok helyzetének rendezésébe sokkal erélyesebben kell bekapcsolódnia az RMDSZ-nek. Javasolják, hogy az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége hozzon létre munkaügyi főosztályt. Az erdélyi magyarságnak legalább 50 %-a alkalmazott, ezért kellene egy főosztály, amely felmérné a városi lakosság foglalkoztatottságát, bérviszonyait, a munkanélküliek átképzési lehetőségeit. A Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete az RMDSZ társszervezete, de eddig támogatást csak az RMDSZ szociáldemokrata platformjától kaptak, olvasható a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete elnökségének közleményében. /Figyelni a munka világára. Közgyűlés tanulságokkal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

A napokban vették számba a három éve alakult, Király Károly vezetésével jól működő sepsiszentgyörgyi Székely Faluért Alapítvány munkáját. Ennek 1994-ben ikertestvére is született Amerikában /Foundation Székely Faluért Alapítvány, Gorest Hills/, melyet kivándoroltak, Háromszékből elszármazottak hoztak létre. Az alapítvány nem kapott állami támogatást, célja az önerős, önsegélyező falumodell létrehozása. Alapítói és legfőbb támogatói között van a Szántó Barrington Edward és Anikó házaspár. Az amerikai alapítvány sok traktort vásárolt székely falvaknak. /Flóra Gábor: Ezer nap hozadéka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

Máj. 8-án Gyegyószentmiklóson tüntettek az anyanyelvi oktatásért, melyen a Gyergyói-medence valamennyi iskolája képviseltette magát. Megjelent Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke is, kifejtette, hogy nemzeti történelmünk üzenete nem a vesztés, hanem az építkezés. Az oktatásügyben a gyergyói fiatalok példája szimbólummá vált, hétről hétre ébren tartják a tiltakozás lángját. A tüntetésen az ellen is tiltakoztak, hogy az oktatási törvényt az 500 ezer állampolgár aláírásával támogatott nemzetiségi törvénytervezet mellőzésével fogadta el a parlament. A tüntetést a Gyergyói Ifjúsági Szervezetek Koalíciója hívta össze. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége máj. 9-i ülésén a helyhatósági választási kampánnyal foglalkozott. Felkérték az RMDSZ-frakciót, hogy interpelláljon a televíziós kampányműsorok késedelmes szabályozása miatt. Az ülés utáni sajtótájékoztatón Demeter János kampányfőnök bejelentette, hogy a jelöltlisták letétete során nem tapasztalt különösebb törvénysértéseket. A nehézségek nagy része annak tulajdonítható, hogy a törvény egyes cikkelyei ellentmondóak. Kötő József elmondta, hogy a FUEV temesvári kongresszusán a hatalom, a kormány mellett működő Nemzeti Kisebbségek Tanácsa korlátozni akarja a magyar nyelv használati jogát a kongresszuson, annak ellenére, hogy ez a kisebbségek összejövetele. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 10., 777. sz./

Máj. 9-én Kolozsváron, a román állam függetlenségének napján újabb szobrot avattak, a román katona szobrát, az Avram Iancu téren. Az avatáson megjelent Gheorghe Tinca védelmi miniszter, Dorin Gheorghiu, a IV. erdélyi hadsereg parancsnoka, George Gutiu görög katolikus érsek és mások. Bartolomeu Anania ortodox érsek nem vett részt az avatáson, tiltakozásul, mert figyelmeztette Funar polgármestert, hogy a katedrális előtt, az Avram Iancu téren ne rendezzenek diszkó koncertet. /A görögkeleti érsek nem vett részt az ünnepségen. Újabb szobrot avattak Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Takács Csaba ügyvezető elnök máj. 10-én Budapesten, a Magyar Szocialista Párt /MSZP/ székházában találkozott Kósáné Kovács Magdával, az MSZP ügyvezető alelnökével. Megvitatták a további együttműködési lehetőségeket. Az MSZP a jövőben is minden támogatást megad az RMDSZ számára, a romániai magyarság érdekében kifejtett tevékenységéhez, szögezte le Kósáné Kovács Magda. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 14., 779. sz./

Ioan Mircea Pascu védelmi minisztériumi államtitkár április végén Brüsszelben tárgyalt a NATO illetékeseivel, erről nyilatkozott az Evenimentul Zilei máj. 8-i számában. Pascu szerint a NATO nem felvételi kritériumokat fogalmaz meg, hanem elvárásokat. Szerinte fontos tényező lesz a stratégiai érdek. Véleménye szerint nem az a kérdés, hogy bekerül-e Románia a NATO bővítésébe, hanem az, hogy mikor és hogyan kerül sor erre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

1995 nyarán folyt a pénzügyőrség több rosszindulatú pere az Illyefalván Kató Béla tiszteletes által irányított KIDA és LAM alapítványok ellen. Az alapítványok több pert megnyertek, viszont a pénzügyőrség 500 ezer lejes /kb. 22 ezer forintos/ bírságot rótt ki a KIDA alapítványra, mert könyvelését magyar nyelven vezette. Hiába indokolta az érintett azzal, hogy magyar református egyházon belüli alapítványról van szó, a bíróság mégis jogosnak tartotta a bírságot. /Új Magyarország, máj. 10./

"Cseke Gábor újságíró egyetértően idézte Domokos Gézát /akinek nem írta ki a nevét/: amióta hazaköltözött, jobban látja a magyar közösség hibáit, így a nyakra-főre rendezett avatóünnepségek idejét múlt, magamutogató klerikalizmussal körített ceremóniáit, amelyek túltengenek a magyarlakta vidékeken, ugyanúgy, mint amit másoknál hibáztatnak. Cseke Gábor szerint gyöngeségeink feltárásával segítünk. "Ne álltassuk magunkat, hogy a kritikátlan összeborulás erősebbé tehet bennünket hosszú távon." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./"

Hatéves a Védelmi Õrszolgálat, egyszerűen: testőrtestület, közismert nevén: SPP. Ebből az alkalomból Mijea Ioan ezredes, szóvivő és Fainin Florian alezredes, jogász találkozott kolozsvári újságírókkal. 1990. máj. 7-én alakult meg az új testőrtestület. A testőrség az államelnököt, a kormányfőt, minisztereket, parlamenti elnököket és alelnököket és az országban tartózkodó külföldi kollégáikat, valamint azokat a felsoroltak ingatlanait védelmezik. A sajtótájékoztatón cáfolták, hogy az SPP különleges hírszerző szolgálat lenne. A testőrség kizárólag olyan információkat gyűjt, amelyek a védelmében lévő személyek elleni esetleges ellenséges akciókra utalhatnak. /N. Á.: Boldog születésnapot. A testőröknek sem könnyű. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./ Valójában a román titkosszolgálatokkal foglalkozó felsorolásokban mindig szerepel a SPP.

"Orbán Árpád, a Kovászna megye tanácsának elnöke Iliescu államfőhöz írt nyílt levelében biztosította Iliescut arról, hogy a megyében nincsenek etnikai konfliktusok, ellentétben a Kovászna és Hargita megyéből "elüldözöttek" fantomszervezetének állításával és kéri az elnököt, hogy erről konkrét vizsgálattal győződjön meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./ "

Máj. 9-én kétnapos találkozó kezdődött Ilie Fronta vallásügyi államtitkár és magyar partnere, Platthy Iván címzetes államtitkár között. A megbeszélések Aradon és Gyulán folytak. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

Máj. 11-én ünnepelte főtitkársága székhelyén, Kolozsváron, a Szent Mihály templomban ötéves fennállását a Romániai Máltai Szeretetszolgálat, amely az országban 1991. máj. 11-én alakult meg. Ma már az ország 22 városában működik fiókszervezetük. Ludwig Czumbel a romániai főtitkár, dr. Bárányi Ferenc az alelnök. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

A román sajtóban megjelentek szerint Keleti György magyar honvédelmi miniszter azt mondta, hogy egy héten belül Bukarestben tárgyal román kollégájával, Tincával, akkor tisztázza, hogyan érti Tinca azt a kijelentését, miszerint ha Magyarországot előbb veszik fel a NATO-ba, fegyverkezési versenyt gerjeszt a két ország között. Gheorghe Tinca azonban most nem tartja alkalmasnak a találkozást. /Népszabadság, máj. 11./

"Balogh Edgár cikkének címével is jelzi témáját: Nemzetállamgörcs. A néptestvériség hagyománya mellett állt ki újra, szemben a kizárólagosságra törekvő nemzetállami gondolkodással. A posztkommunista román és szlovák nacionalizmus szélsőségben túlhaladja a diktatúrák "homogenizáló" törekvéseit. Balogh Edgár a kiutat a szláv-magyar-román kiegyezésben látja, az elszakított magyar nemzetrészek önigazgatásának megteremtésében. Nem kell hallgatni az olyan sugalmazásokra, melyeket legutóbb Kende Péter fejtett ki Kolozsváron a "Vissza a polgári nemzethez" formulával. /Balog Edgár: Nemzetállamgörcs. = Népszabadság, máj. 11./ "

"A szlovákiai Lukanénye faluban új templomot avattak. A falu szegény, az ünnepségről tudósító Szále László nem értette, miért éppen templomot építettek, és azt sem tudja, miből lett ez a szép templom. A faluban csak négyen íratták gyermeküket az alapiskolába, így nem indul magyar osztály. Bugár Béla, a Magyar Kereszténydemokrata Párt elnöke "elkeseredett dühvel ostorozta a helybélieket, akik nem gondolnak a jövőre". Szále megmagyarázta a helyzetet: az új törvény szerint a fölsőbb osztályokban a szaktárgyakból nem lehet magyarul felvételizni. "Aki tehát magyar iskolába jár, hátrányba kerül a továbbtanulásnál. De hiszen akkor a magyarságukat "eláruló" szülők éppen hogy gondolnak a jövőre, igaz, nem a felvidéki magyarság jövőjére, hanem a gyerekeikére. Akik nem mások, mint a jövő magyarjai." /Szále László: Lukanénye. = Magyar Hírlap, máj. 11./ "

Kétnapos találkozó kezdődött máj. 9-én Aradon Ilie Fonta vallásügyi államtitkár és magyar partnere, Platty Iván, a Művelődési Minisztérium címzetes államtitkára között, a találkozó Gyulán folytatódott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11-12./

Fey László nem fogadta el Balogh Edgár írását, mondván, az RMDSZ-en belül igenis létezik olyan vonal, amelyet Tőkés László, Szőcs Géza, Katona Ádám és Borbély Imre képviselnek. Tőkés László ugyanis nem határolta el magát tőlük. Fey hangsúlyozza, hogy az RMDSZ-en belül két szárny van, de hazugságnak nevezte, hogy Borbély Imre a mérsékelteket kommunistáknak bélyegzi, a maga táborát pedig antikommunistáknak. Fey szerint a mérsékeltek pragmatikusok, reálpolitikusok, a másik táborba tartozók pedig voluntaristák. Balogh Edgár Fey László antiklerikalizmusának tulajdonította, hogy nem tetszik neki a püspök az RMDSZ élén. Fey László ezt a megállapítását is visszautasítja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11-12./ Balogh Edgár cikke: 680. sz. jegyzet /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./

1995-ben emlékeztek meg az aradi magyar középiskolai oktatás 250. esztendejéről. 1919-ben a román állam átvette a gimnáziumot. Az aradi magyar főgimnázium több évig különböző helyeken működött, majd az aradi magyarok összefogásával felépítették a gimnázium jelenlegi épületét. 1959-ben erőszakosan egyesítették a magyar középiskolát a román iskolával. 1990-ben alakult meg a jelenleg 18 osztállyal működő Csíky Gergely Líceum /a névadó egykor a gimnázium diákja volt/. A mostoha körülményeket jelzi, hogy az épületet meg kell osztaniuk a román nyelvű líceummal. A tanulók szerkesztik a Csiky Csuki diáklapot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11-12./

Fegyverkezési hajszát gerjesztene, ha Románia nem kerülne szomszédaival egyszerre a NATO-ba, jelentette ki Melescanu a román rádióban, máj. 11-én. Elmondta, hogy Románia kitöltötte az Európai Unió által átnyújtott jelentkezési kérdőívet. /Vasárnapi Hírek, máj. 12./