A szlovák kormány immár másodszor hazudtolja meg saját ígéreteit - írta a bukaresti Adevarul máj. 11-i száma. Az első ígéret 1994-ben történt, amikor Meciar miniszterelnök biztosította román kollégáját: az ET 1201-es ajánlást nem fogja engedni a magyar-szlovák alapszerződésbe foglalni. Mégis megtette. Most pedig, bár fogadkozott, hogy nem ratifikálja az alapszerződést, amíg a magyar-román alapszerződés meg nem születik, mégis megtette. /Vasárnapi Hírek, máj. 12./

Máj. 12-én zárult Nagyváradon a Varadinum ünnepségsorozat: ünnepi istentisztelettel, valamint református püspöki palotában helyreállított Sulyok István emléktábla felavatásával ér véget. Az igehirdetés után Tőkés László és Tempfli József püspökök, Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ elnöke, Markó Béla RMDSZ-elnök és dr. Csapó József szenátor szólt a megjelentekhez. Ezt követően került sor a Varga Gábor, Bihar megyei RMDSZ-elnök által vezetett fórumra. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 14., 779. sz./

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége máj. 9-én Kolozsváron megtartott ülésén elfogadta a magyar nemzeti autonóm közösség jogállásáról szóló törvénytervezetet, valamint a romániai nemzeti közösség szociális és kulturális önkormányzatának statútum-tervezetét. Az elnökség a dr. Csapó József által kidolgozott személyi elvű autonómiára vonatkozó statútumot egy szakértői csoporttal kodifikálta, majd az RMDSZ parlamenti frakció jogászaival véleményeztette. Az elnökség javasolja, hogy az RMDSZ parlamenti frakciója terjessze be a két törvénytervezetet a parlamentbe. A részletes szabályozást az elnökség kidolgozza. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 13./

Hazai és kárpát-medencei írók, költők, politikusok voltak máj. 10-12-e között a keszthelyi Festetics-kastély vendégei, a Berzsenyi Társaság és az Anyanyelvi Konferencia Helikon-napok rendezvényén. Máj. 11-én tartották az anyanyelvvédelmi fórumot. Lábody László címzetes államtitkár, a HTMH elnöke előadásában elmondta, hogy minden nyolcadik európai ember valamilyen kisebbséghez tartozik, és több mint 70 nyelvjárást beszél. Már csak emiatt sem járható út, hogy a polgárok sokszínűsége az államhoz igazodjék, és ez ne fordítva legyen. Aggasztónak nevezte, hogy demokratikus módon is lehet antidemokratikus törvényeket hozni. A szlovákiai nyelvtörvényt és a romániai iskolatörvényt hozta fel példaként. /Magyar Nemzet, Népszava, máj. 13./

"Gheorghe Tinca védelmi miniszter kolozsvári látogatása alkalmával az erdélyi 4-es számú hadsereg parancsnokának kísértében felkereste a magyar-román határ közelében nemrég visszaállított, illetve újonnan felállított szatmári és nagykárolyi katonai körzeteket. Tinca Nagyváradon tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a határ közelébe telepített katonai egységek "nem fenyegetik a magyar etnikumú román állampolgárokat", továbbá minden állam szuverén joga fegyveres erőinek saját területén való elhelyezésének meghatározása. /Népszabadság, máj. 13./"

Máj. 13-án a képviselőházban megvitatták 50 ellenzéki képviselő indítványát, amely elmarasztalta a kormányt a Nemzetközi Valutaalappal kötött egyezmények nem teljesítéséért /emiatt a Valutaalap befagyasztotta a hitel folyósítását/. A beadványt a többség elutasította, az RMDSZ a szavazásnál tartózkodott, a szakmailag és politikailag primitíven megfogalmazott beadványt az RMDSZ nem írta alá, mivel ezt nem igényelték tőlük. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 17., 782. sz./

A honfoglalás 1100., a magyar iskola 1000., valamint az 1956-os forradalom 40. évfordulójára számos műsortervet készítettek, azonban többségük nem készülhet el a súlyos pénzhiány miatt, nyilatkozta Sára Sándor, a Duna Tv főigazgatója. Összesen kilenc műsor tervét nyújtották be a Nemzeti Kulturális Alap pályázatára, elkészítésükhöz 132 millió forintra lett volna szükség, azonban összesen 3,8 millió forintot kaptak. Egyre súlyosabb a Duna Tv pénzhiánya. /Új Magyarország, máj. 13./

Semmiféle veszélyt nem jelentenek Magyarországra nézve az újonnan létrehozott romániai katonai körzetek, nyilatkozta a Népszabadságnak Erdélyi Lajos ezredes, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője. /Népszabadság, máj. 14./

"Tőkés Lászlót javasolta romániai elnökjelöltnek Király Károly azon a csernátoni civil fórumon, amelyet a sajtó kizárásával tartott május első napjaiban a frissen alakult Székelyföldi Civil Társadalomért Csoport, jelentette a Mediafax bukaresti hírügynökség. A hírrel kapcsolatban a bukaresti román lapok, illetve a rádió- és tévéadások megjegyezték, hogy a civil fórumon a székelyföldi területi autonómia megteremtésére történt, "egyelőre" elméleti kísérlet. /Király Károly Tőkés Lászlót javasolta elnökjelöltnek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./"

Fehér megyében két magyar líceum létezik, a Bethlen Gábor Líceum /Nagyenyed/, igazgatója Letanovszky István és Gyulafehérváron a Gróf Mailáth Gusztáv Károly Római Katolikus Líceumi Szeminárium, igazgatója Csintalan László. A két líceum diákjai kapcsolatban vannak egymással, legutóbb április végén a nagyenyedi XI. osztályosok meglátogatták a hasonló gyulafehérvári XI. osztályosokat. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

"Az árkosi kastélyban találkoztak a fiatal írók, meghallgatták Borcsa János előadását, végül nem dőlt el, hogy az összegyűltek nemzedéket alkotnak, vagy csak csoportot. A vita arról is zajlott, hogy érdemes-e hagyományos megközelítésben értékelni a műveket, amikor valójában már sem a szerző, sem a mű nem érdekes, csak az olvasat. Máj. 4-én Sepsiszentgyörgyön Bencze Annamária, Balázs Imre József, Fekete Vince, György Attila, Karácsonyi Zsolt, Kelemen Hunor, Lakatos Mihály, László Noémi, Lövétei Lázár László, Orbán János Dénes, Papp Sándor Zsigmond, Sántha Attila és Simon Attila verseit, prózai írásait hallgatta meg a közönség, a szerzők tolmácsolásában. A vitában szó esett a vihart kavart transzközépről. Főideológusa szerint: "A transzközép megvédi a zember mundérjának becsületét", mivel "a transzközepet a zember érdekli". Másnap Sántha Attila Árkoson tartott előadást a posztmagyarról. A posztmagyar nem egyszerűen posztmodern, mivel "saját körön belül" próbál túllépni a rendszeren, mely nagy eszmét feltételez. Az új magyar nyelvfilozófiai irányzatként jelentkező posztmagyar szerint semmi sem biztos, az egyetlen dolog a kommunikáció s a nyelv, bár erre nem alkalmas, mégis létezik. /Kinde Annamária: Írótalálkozó Árkoson. A "zember" mundérja. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 15./"

Máj. 10-11-én Gyergyószentmiklóson kétnapos történészkonferenciát rendeztek. Az előadók között volt a budapesti dr. Péter Katalin, aki Bethlen Gábor fejedelemről beszélt, dr. Demény Lajos bukaresti akadémikus a gyergyói székely társadalom szerkezetét elemezte az 1604-es, 1614-es, 1616-os és az 1619-es összeírások tükrében. Ezekben a Bethlen-lustrákban jelent meg először az Erdélybe betelepülő román lakosság, Marosszéken 5%-os, Gyergyóban 2-3 %-os arányban. Dr. Tüdős Kinga bukaresti történész a XVII. századi székely főnemesi életmódot mutatta be. Magyari András kolozsvári egyetemi tanár, dr. Garda Dezső gyergyószentmiklósi történész és dr. Egyed Ákos kolozsvári akadémikus tartott még előadást. A konferencián köszöntötték dr. Demény Lajost 70. születésnapján. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

Magyarországot tette felelőssé az alapszerződés aláírásának elmaradásáért Traian Chebeleu elnöki szóvivő máj. 13-i sajtótájékoztatóján. Az aláírás késlekedésének az oka az a makacsság, amellyel Budapest ragaszkodik az ET 1201-es ajánlásának a szerződésbe illesztéséhez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

Négy évvel ezelőtt magyarok százezrei támogatták a Demokratikus Konvenciót /DK/, amely azóta valósággal kipenderítette az RMDSZ-t az ellenzéki erők összefogásából. A magyarfaló Radu Ceontea már szintén ott található a DK színeiben, mint szabadelvű. A DK nagyváradi választási gyűlésén Mircea Ionescu Quintus, a Stolojan kormány volt igazságügy-minisztere így fogalmazott: Mit nem adna, hogy miniszter legyen a Tiszától a Dnyeszterig. Romániában a szavazatok elnyeréséért a Tisza-Dnyeszter távlatokban lehet csak gondolkodni, tette fel a kérdést a beszámoló írója. /Benkő Levente: Miniszter a Tisza-Dnyeszter közén. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 15./

Személyiségi jogaiban durván sértette az, hogy Melescanu külügyminiszter románnak nevezete és román nevet adott neki, nyilatkozta az Erdélyi Napló munkatársának, Simon Juditnak Torgyán József. A román bíróság előtt kér elégtételt, meghívja az emberjogi szervezetek képviselőit is, a bíróság előtt magyarul kíván szólni. Eckstein-Kovács Péter szerint Torgyán Józsefnek van jogalapja bírósághoz fordulni. Bencsik András, a Magyar Újságírók Szövetsége /MÚOSZ/ főtitkára szerint ez fölösleges politikai akció, szerinte ez nem tenne jót az erdélyi magyarságnak. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 15./

Vincze Gábor fiatal szegedi történész az erdélyi történelem 1945 utáni éveit tanulmányozza, Bárdi Nándor kollégája szintén az erdélyi történelem elmúlt 70 évével foglalkozik. Vincze Gábor elmondta, hogy az egyetemen Csatári György és Raffay Ernő előadási fordították a figyelmét Erdély felé. Vincze Gábor nem eszmetörténettel, hanem intézménytörténettel és politikatörténettel foglalkozik. Leginkább a liberalizmus érdekli, de erről Romániában 1945 után nem beszélhetünk. 1945-46-ban volt egy magyar erdélyi polgári csoport, akik Márton Áron püspök köré tömörülve bírálták a Magyar Népi Szövetség tagjainak tevékenységét és fellépéseikkel próbálták védelmezni az erdélyi magyarság érdekeit. A magyar baloldal heterogén csoport volt, a szélsőbalosok vakon engedelmeskedtek a pártutasításnak, ilyen volt Bányai László. A másik szárny a nemzeti érdekeket próbálta képviselni, például Kurkó Gyárfás. /Kisgyörgy Réka: Csak idő kérdése. Interjú Vincze Gábor történésszel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

"Megjelent Domokos Géza emlékiratainak első kötete /Esély, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/. A szerző a bukaresti Magyar Kulturális Központban a város magyar értelmiségével és az RMDSZ parlamenti frakcióinak jónéhány tagjával rendezett találkozón s dedikálta a kötetet. Az "Esély" az RMDSZ első elnöke politikai pályájának krónikája. A bemutatkozó kötet az első, év történetét dolgozta fel. Sokan vitairatnak tekintik a visszaemlékezést. A találkozón Domokos Géza kifejtette, hogy a "sérelmi politika" a szüntelen tiltakozás nem vezet eredményre. Sokszor vádolták azzal, hogy "tájba simuló" politikát folytatott: nos, fejtette ki, ő e "tájba" nem akart "belesimulni". Domokos Géza könyvében nem tagadja, hogy korábban jó kapcsolata volt Ion Iliescuval, azt ma sem tartja hibának, hogy személyes téren meg tudta őrizni a szívélyességet. /Baracs Dénes: Domokos Géza Esélye. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./"

Sylvester Lajos, az Úz-völgyi hegyomlás című könyv szerzője és a Buglya Sándorral közösen erről rendezett film forgatókönyv írója elmondta, hogy az 1944. augusztusi, az z Úz-völgyében lezajlott harcok túlélői már negyed százada minden év augusztus első szombat-vasárnapján eljöttek az egykori csaták színhelyére, kitéve magukat a szekuritátés zaklatásoknak. Emlékművet állítanak a hajdani csaták színhelyén. Az emléket ápolók megalakították a Háborús Veteránok Háromszéki Szövetségét. /Úz-völgyi hegyomlás. Riportkönyv és történelmi dokumentumfilm a székely határőrség történetéről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

A máj. 14-i román sajtó ismertette Corneliu Vadim Tudor máj. 13-i sajtóértekezletét, aki tíz olyan kazettát mutatott be, amelyek állítólag a Román Hírszerző Szolgálattól /SRI/ származnak és számos román politikus, közéleti személyiség és újságíró törvénytelenül rögzített telefonbeszélgetését tartalmazták. Sajtótájékoztatójára meghívta az SRI egyik tisztjét, Bucur századost, aki elismerte, hogy a felvételek eredetiek, az SRI rendelésére készültek, ügyészi jóváhagyás nélkül. Nicolae Ulieru, az SRI szóvivője elismerte, hogy a hangszalagok egy része valódi, de azokat ügyészi jóváhagyással rögzítették. Tudor rendkívül éles támadást indított Iliescu elnök és Magureanu, SRI-elnök ellen, hangoztatva, hogy az SRI nem mondott le a Securitate eszközeiről. A katonai ügyészég nyomozást rendelt el, Bucur századost a katonai eskü megszegésével vádolja, jelenti Gyarmath János Bukarestből. /Magyar Nemzet, máj. 15., 16./

Iliescu elnök meghívására máj. 14-én kétnapos hivatalos romániai látogatásra érkezett Aleksander Kwasniewski lengyel államfő. Megbeszélést folytatott Iliescu elnökkel, Vacaroiu miniszterelnökkel, a parlamenti házak elnökeivel és az ellenzéki pártok vezetőivel is. Az év végéig szabadkereskedelmi megállapodást kötnek, jelentette ki a lengyel elnök. Lengyelország támogatja azt, hogy Románia csatlakozzon a CEFTÁ-hoz, melyet Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország s Szlovénia alkot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

Máj. 15-én Budapesten kicserélték a két ország miniszterelnök által 1995. márc. 19-én Párizsban aláírt magyar-szlovák alapszerződés okiratait, ezzel életbe lépett a szerződés. /Magyar Hírlap, máj. 16./

A szenátus titkosszolgálatot ellenőrző bizottsága máj. 15-én meghallgatta Virgil Magureanut, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatóját, illetve Constantin Bucur titkosszolgálati tisztet a kirobbant lehallgatási botrány miatt. A szélsőséges Nagy-Románia Párt sajtóértekezletén ugyanis Corneliu Vadim Tudor pártelnök bemutatott tíz kazettát, politikusok és közéleti személyiségek telefonbeszélgetéseiről. A jelen levő Bucur százados és Magureanu két egykori helyettese, Dumitru Cristea és Victor Marcu igazolták a felvételek eredetiségét. A meghallgatáson Magureanu kifejtette, hogy a bemutatottak közül egyik lehallgatást sem engedélyezte, újságírókat és politikusokat nem hallgattak le. Bucur százados, akit kitettek a titkosszolgálatból, azt vallotta, hogy parancsra cselekedett a lehallgatásokkal. Felettese, Zamfir ezredes cáfolta ezt. Szabó Károly /RMDSZ/ szenátusi bizottsági tag szerint, nem biztos, hogy az SRI készítette a hangfelvételeket, mert vannak más intézmények is. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 16., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

Az RMDSZ és a Romániai Német Demokrata Fórum közös rendezésében máj. 16-án nyílt meg Temesváron a FUEV 41. kongresszusa. Markó Béla üdvözlő beszédében rámutatott arra, hogy a romániai magyar kisebbség számára kiemelten fontos egy európai normarendszer kialakítása, mert ebben a régióban nem kezdődött el a kisebbségben levő népközösségek sorsának rendezése, ellenkezőleg, folytatódtak az asszimilációs törekvések, nyílttá vált a szélsőséges nacionalizmus, tiltó rendelkezések korlátozzák az anyanyelvű oktatást, nem sikerült megnyitni a kommunizmus alatt bezárt egyetemet, nem használhatják szabadon anyanyelvüket a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 16., 781. sz./

Az 50 éves Keresztes Dénest, a marosvásárhelyi Erdélyi Figyelő főszerkesztő-helyettesét lakása közelében megtámadták és félig agyonverték. Szeme súlyosan megsérül, homlok- és arccsontját, alsó és feslő állkapcsát összetörték olyan mértékben, hogy beszélni sem tud. Sürgős arc- és szájsebészeti, valamint szemműtétre szorul. Kollégái - köztük az ebben az ügyben Budapestre érkezett Lázok János - elsősorban a kiváló, Marosvásárhelyről Debrecenbe áttelepült dr. Sukó Ildikó idegsebészre szeretnék bízni. Keresztes állapota olyan súlyos, hogy csak helikopteren szállítható. Magyarországra szállításáért az Agrocaritas 250 ezer forintot kér. Lázok János elmondta. hogy Keresztes Dénest nem rabolták ki. /Magyar Hírlap, máj. 16./ Előzmény: 892. sz. jegyzet.

Nagyváradon a Varadinum ünnepségekkel párhuzamosan a Független Értelmiségiek Köre elnevezésű nyitott, vezetőségtől, alapszabálytól mentes társaság egy Alternatív Varadinum elnevezésű rendezvénysorozatot indított. Céljuk nem a versengés volt, hanem a fesztivizmustól, merev külsőségektől mentes összejövetelek szervezése. Sor került kerekasztal-beszélgetésre a művészetről, eszmecsere a nagyváradi polgári sajtó újjászületéséről és haldoklásáról, bemutatkozott a Dúdoló Görény, a váradi szerzők hangos faliújsága - alkalmanként egy tucat, maximum száz résztvevővel. A Varadinum néhány szervezője támadta ezt az alternatív kezdeményezést. A Varadinum nívós rendezvényein általában 100-200-an vettek részt, kivéve a körmenetet, a vasárnapi teltházas színházi előadásokat. /Pengő Zoltán: Alternatív Varadinum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

Közel hat évi rendszeres megjelenés után megszűnt az 1989. decemberi fordulat után megteremtett rangos nagyváradi magyar irodalmi, művészeti, közéleti folyóirat, a Kelet-Nyugat adja tudtul a nagy késéssel megjelent idei márciusi szám vezércikkében dr. Indig Ottó, a lap felelős szerkesztője. A kezdetben hetilapként, majd folyóiratként megjelenő lap helyzete azután lett bizonytalan, hogy 1995-ben átvette a Szőcs Géza tulajdonában lévő Erdélyi Híradó nevű kolozsvári kiadó. /Megszűnt a Kelet-Nyugat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

Máj. 11-re virradóan ismeretlenek meggyalázták a Brassótól néhány kilométerre, a Brassó-Predeal országút mentén felállított emlékművet, amelyet az 1848-ban a Tömösi-szoros védelmében elesett hősök tiszteletére emeltek. Az emlékműhöz minden évben zarándoklatot szerveztek. Ismeretlenek letörtek egy darabot a hősök neveit őrző emlékműből, a táblát bemázolták, az emlékmű körüli földemelvényt letaposták Ezelőtt négy évvel hasonlóan megrongálták az emlékművet, akkor az RMDSZ ezt nem tette szóvá, a lakosság közadakozásból felújította az emlékművet, most viszont az RMDSZ Brassó megyei szervezete feljelentést tett, tiltakozva az emlékmű meggyalázása ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

Budapesten Erdély magyar egyeteméről értekeztek máj. 15-én a Bolyai Egyetem Baráti Köre és a Magyarok Világszövetsége Szent László Akadémiája rendezésében. A Bolyai Tudományegyetem a magyarországi vendégtanárok helytállásának köszönhetően maradt meg. Az alapító rektor, Csőgör Lajos az orvostudományi fakultás kényszerű kiválásának és Marosvásárhelyre való településének hátterét világította meg. A Nagyszebenből visszatelepülő román egyetem ugyanis az orvosi kar összes épületét és klinikáját magának követelte, ezért kellett a magyar orvosi karnak Marosvásárhelyre települnie. /Új Magyarország, máj. 17./

Máj. 17-én a kormány kezdeményezésére a parlamenti parlamenti pártok megbeszélést tartottak a helyhatósági választásokkal kapcsolatos kérdésekről. Szabó Károly szenátor nehezményezte, hogy a katonák nem találkozhattak a jelöltekkel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 17./

A Hivatalos Közlönyben megjelent rendelet értelmében a Nemzeti Kisebbségek tanácsában részt vevő szervezetek tanulmányozhatják és felhasználhatják a prefektúrákon, levéltárakban fellelhető dokumentumokat, nyilvántartásokat, amelyek a nemzeti kisebbségek történelmére, ingatlan javainak jogi helyzetére vonatkoznak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./