Bukarestben júl. 1-jén a Coral zsinagógában az 1941. jún. 1-jei iasi-i pogrom áldozataira, s általában a romániai zsidó mártírokra emlékeztek. Dr. Moses Rosen főrabbi mondott beszédet, számos jeles külföldi vendég is megjelent. Iliescu elnök és Petre Roman miniszterelnök üzenetet intézett az emlékezőkhöz. /Távirati stílusban, Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

Bodó Barna Petre Roman kormányfőhöz intézett nyílt levelében reagált a miniszterelnök jún. 28-i tévéinterjújára, melyben a kormány egyéves működését értékelte. Petre Roman kijelentette, hogy Romániában minden jobban megy, a reform példaszerű, olyan dolgokat értek el, amire a szomszédos országok képtelenek voltak. Valóban, tette hozzá Bodó Barna, a térség egyetlen országa sem ért el 300 %-os inflációs rátát, Magyarország 20-30 %-ot ért el. Petre Roman kimondta: Magyarországot lehagytuk. Romániában alig van ma társadalmi kategória, amely elégedett volna helyzetével. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./

Látogatóba érkezett Csíkszeredába Sáska Péter Szabófalvából. Elmondta, hogy a személyi igazolványa szerint a neve Sescu Petre Paduraru, de a csángóknak román nevet adnak az igazolványban. Ismerkedni jött Sáska Péter, ismeri Kardalus János népművelési felügyelő nevét. Szeretett volna jelen lenni a Kriza János Néprajzi Társaság gyűlésein, de eddig nem volt erre módja, mert azok mindig egybeestek valamelyik csángó falu búcsújával. /Kardalus János: Látogatóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 4./

Manfred Wörner NATO-főtitkár jún. 3-án kétnapos látogatásra Bukarestbe érkezett. Találkozott Iliescu elnökkel, Petre Roman miniszterelnökkel, júl. 4-én részt vett a parlament két háza együttes ülésén, találkozott pártok vezetőivel, elutazása előtt sajtóértekezletet tartott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

Kincses Előd Iliescu elnöknek és Petre Roman miniszterelnöknek június 8-án írt memorandumában emlékeztetett arra, hogy egy évvel ezelőtt is írt levelet, de arra nem kapott választ, közben népirtásra való felbujtásért indítottak ellene vizsgálatot. - Az 1990 márciusi események négy magyar halálos áldozatának /Csipor Antal, Gémes István, Kiss Zoltán és Sípos Antal/ azonosított gyilkosait nem állították bíróság elé, ugyanúgy nem vonták felelősségre azokat, akik kioltották Sütő András bal szeme világát és több mint 150 magyart súlyosan bántalmaztak. Kincses Előd emlékeztette Iliescut, hogy akkor felkérte, személyesen jöjjön Marosvásárhelyre, de az elnök azt válaszolta, hogy ilyen feszült helyzetben nem jön a városba. Az RMDSZ II. kongresszusát megelőzően szóbeli üzentet küldtek Kincsesnek, hogy népirtásra való felbujtással vádolják. Ez azért meglepő, mert Petre Roman 1991. jan. 29-i strasbourgi sajtóértekezletén azt nyilatkozta, hogy egyetlen olyan személy ellen sem indítanak büntetőeljárást, akiket Srieciu tartalékos tábornok bepanaszolt, vagyis Sütő András, Király Károly, Tőkés László, Kincses Előd és mások ellen. Kincses mellékelt egy bizonyítékot az igazi bűnösök azonosításához, egy megrendelést, amelyet a Vatra Romaneasca állított ki márc. 15-én, hogy idejében biztosítsa híveinek Marosvásárhelyre szállítását, a márc. 19-20-i támadásokhoz. /Kincses Előd: Levél az államelnöknek és a miniszterelnöknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

Petre Roman miniszterelnök júl. 17-én kétnapos látogatásra Párizsba érkezett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./ Petre Roman sajtóértekezleten kijelentette, hogy az antiszemita cikkeket a diktatúra egykori kiváltságosai írják. /MTI/

Bukarestbe érkezett Andrej Kozirev orosz külügyminiszter, megbeszélést folytatott Nastase külügyminiszterrel és Petre Roman miniszterelnökkel. Nastase elmondta, fontos volt ez a munkalátogatás, mert most kísérletezik ki, hogy közvetlen kapcsolatot építsenek ki a Szovjetunió köztársaságaival. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

Júl. 18-án Párizsban Petre Roman miniszterelnököt fogadta Francois Mitterrand köztársasági elnök, majd Edith Cresson miniszterelnökkel tárgyalt. A román kormányfő találkozott az üzleti körök vezető képviselőivel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./ Petre Roman jelezte, hogy több nagy francia vállalattal írnak alá megállapodást. Petre Roman nyilatkozatában kifogásolta, hogy Franciaországban még mindig régivágású kép él Romániáról, ez hátráltatja a beruházásokat. /Párizsban tárgyalt Petre Roman. = Magyar Nemzet, júl. 19./

"A New York Times júl. 2-i számában jelent meg Henry Kamm cikke: A románok tudomást szereznek nemzetük zsidóirtáshoz való hozzájárulásáról. Ebben Elie Wiesel beszédét ismertették, aki családjából egyetlen túlélőként felhívta a figyelmet az újjáéledő antiszemitizmus veszélyeire. Mindenhol ismertek voltak a tények a román zsidóüldözésről, csak Romániában nem. Romániában tömegesen gyilkolták a zsidókat, "néha a németeket is megrázó brutalitással, pogromok voltak, melyeket a katonaság és rendőrség rendezett, zsidók dolgoztak, éheztek, fagytak meg a románok által létesített koncentrációs táborokban." Kétszeresen ölték meg őket, mondta Moses Rosen főrabbi a bukaresti zsinagógában: az 1941-ben kezdődött pogrom végül 400 ezer zsidó halálát okozta, akikről csak zsidók között vagy csak külföldön lehetett beszélni. "Megölték őket a holocaust során és még az elsiratásukat is eltiltották." - mondta Moses Rosen. Ezen a gyászünnepen nem vett részt Iliescu elnök, sem Petre Roman miniszterelnök, hanem koszorút küldtek. Moses Rosen elítélte, hogy a román kormány semmit sem tesz az antiszemitizmus ellen, holott erre ő felhívta a figyelmet. A román népnek tudomására kell hozni a zsidóirtásra vonatkozó teljes igazságot, mondta a főrabbi és tiltakozott Antonescu rehabilitálása ellen. /A cikk szövegének fordítása: Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./"

"Az EBEÉ genfi kisebbségi szakértői konferenciáján a magyar küldöttség egyik tagja, Zalatnay István júl. 15-én ismertette a magyar küldöttség nyilatkozatát. A magyar küldöttség elégedetlen, nem realizálódott annak áttekintése, hogy a részt vevő államokban miként tesznek eleget az EBEÉ keretében vállalt kötelezettségeknek. Kitért a csehszlovákiai és a romániai magyar kisebbség helyzetére. Csehszlovákiában az új szlovák nyelvtörvény nem a kisebbségi, hanem a többségi nyelv érdekeit szolgálja. A csehszlovákiai magyarságot 1945 és 1948 között tömegesen megfosztották jogaiktól. Törvényesen azóta sem rehabilitálták őket teljes mértékben. A romániai magyarság helyzete a koppenhágai értekezlet óta lényegesen rosszabbodott. A nemzetbiztonsági törvény a "szeparatizmust" jelölte meg bűncselekményként. Ez a jogilag nem meghatározható kategória a törvény önkényes alkalmazásához vezethet. Romániában a nemzeti kisebbségeket nyilvánvaló megkülönböztetésnek vetik alá az igazságszolgáltatás terén. 1990 márciusában a Vatra Romaneasca nevű szervezet véres pogromot indított a marosvásárhelyi magyarság ellen. Sütő András írót szinte megölték a magyarellenes erőszakcselekmények során, fél szeme világát elvesztette. Több mint egy év eltelte után még mindig nem állítottak bíróság elé egyetlen tettest sem, csupán magyar és roma személyeket ítéltek el. Egyetlen románt sem találtak bűnösnek, közben a kormány nem hajlandó felülvizsgálni az igazságtalanul elítéltek ügyét. - Halogatják a helyhatósági választásokat. A vezető tisztségekbe kinevezett nemzetiségek aránya. - A Bolyai Egyetem megnyitását nem engedélyezik. Uszító, antiszemita lapok jelennek meg. Csökkentették a magyar tévéműsort. A magyar iskolák elleni támadások. /A magyar küldöttség Zalatnay István által ismertetett nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./ Traian Chebeleu román küldöttségvezető erre reagálva, júl. 17-én mondott beszédében, mindent visszautasított. A szeparatizmus még csak törvénytervezetben szerepel. Az 1990. márciusi marosvásárhelyi események nem "a magyarok elleni véres pogrom", Chebeleu szerint az az előzménye, hogy márc. 15-én több mint tízezer magyar állampolgár átkelt a határon, magatartásuk sértette a románok nemzeti érzelmeit. Azt, hogy történetesen magyarokat és cigányokat állítottak bíróság elé, azzal magyarázta, hogy ellenük voltak bizonyítékok. A cigányellenes incidensekről elmondta, hogy a vétkesek ellen eljárást indítottak. Kijelentette: a Bolyai Egyetemen magyarul is lehet tanulni, erről kiadványuk, a Fehér könyv tartalmaz adatokat. Azt állította, hogy több romániai magyar lap hasonló hangnemű, mint az uszító Romania Mare. Chebeleu szerint Petre Roman miniszterelnök csak autogramot adott a Phoenix antiszemita lapnak. Visszautasította, hogy csökkentették a magyar tévé műsoridejét, ugyanígy elutasította a felvetett oktatásügyi problémákat. /Traian Chebeleu román küldöttségvezető válasza a magyar küldöttség nyilatkozatára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25., 26./"

Petre Roman miniszterelnök júl. 29-én sajtóértekezleten ismertette a bákói árvíz következményeit, elmondta még, hogy 5 milliárd lejt fordítanak 14 alaptermék szubvencionálására. Háromhavonként indexelni fogják a béreket és a nyugdíjakat. A minimális nyugdíjat 75 %-kal emelik. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

Petre Roman miniszterelnök biztosította vendégét, Elie Wiesel írót, hogy szembeszállnak a fasiszta, uszító sajtóval. Ugyanakkor Petre Roman februárban egy tévéinterjúban nem határolta el magát a Romania Mare laptól, sőt a lap iránti szimpátiájának jelét mutatta. /SZER, Világhíradó, magyar adás, MTI/

Ünnepélyesen beiktatták tisztségébe Alexandru Todeát, a görög katolikus egyház bíborosát. A szertartáson jelen volt Petre Roman miniszterelnök is. /MTI/

Kerekes Károly képviselő nyilatkozatában elmondta, hogy a nemzetbiztonsági törvény vitájában Petre Turlea front-képviselő, aki már többször kirohant a kisebbségek ellen, most az antiszemitizmus szó elhagyását javasolta a tervezetből. Aron Todoroni liberális képviselő kifejtette, hogy a román toleráns nép, ezen a tájon sohasem volt antiszemita megnyilvánulás és örvendjenek a zsidók, hogy ilyen nemzet mellett élhetnek. Andreescu képviselő minden bajért a zsidókat vádolta. Ezután szólalt fel Kerekes Károly képviselő: az antiszemitizmus és a fasizmus mindig kéz a kézben járnak, igenis szerepelni kell az antiszemitizmusnak a törvényben. - Erről a vitáról nem számolt be a sajtó. /Ajtay László: Az antiszemitizmus és a fasizmus mindig kéz a kézben jártak. Beszélgetés Kerekes Károly képviselővel. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./

Előzőleg Constantin Tampiza, a Moldovai Köztársaság miniszterelnök-helyettese látogatott Bukarestbe, aug. 6-án pedig Petre Roman miniszterelnök egynapos látogatásra ment Moldovába, a kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kormányegyezmény, valamint a kormányközi gazdasági együttműködési bizottságról szóló egyezmény aláírására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./ Petre Roman miniszterelnök Kisinyovban /Kisinau/ a jelzett egyezményeket aláírta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./

Petre Roman miniszterelnök aug. 19-én Madridban tartott előadást a román reformfolyamatokról. Nyilatkozatában szovjet belügynek nevezte a Szovjetunióban végrehajtott hatalomátvételt. /MTI/

"A moldovai parlament aug. 27-én kinyilvánította teljes függetlenségét. A szavazás egyöntetű volt, de a köztársaság orosz és török kisebbségének képviselői távol maradtak a szavazástól. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./ A kisinyovi parlament döntése után néhány perccel közölték, hogy Románia kormánya elismerte Moldávia függetlenségét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./ Iliescu elnök este ünnepi tévébeszédében kifejtette, hogy "valóra vált a szívünk-lelkünk mélyén dédelgetett álom: Moldova Köztársaság végül szabad és ura sorsának", minden román ünnepnapjának nevezte a történteket. Petre Roman szintén nyilatkozatban üdvözölte az eseményt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./ Bukaresten és más román városokban gyűléseket tartottak a moldovai függetlenség támogatására. Bukaresten a nagygyűlés egyben kormányellenes, királypárti volt. /MTI/"

Petre Roman szept. 12-én egynapos hivatalos látogatásra Szófiába érkezett. Az előző napon Ruszéban hatalmas tömegtüntetést tartottak a román környezetszennyezés miatt, amelyet a Giurgiuban levő vegyi kombinát okoz. A bolgár parlament pedig a román parlamenthez intézett felhívásában a kombinát leállítását szorgalmazta. Petre Roman hangoztatta, hogy az előző kormánytól örökölték ezt a problémát és a jövőben közösen kell küzdeni a problémák megoldásáért. /MTI/ Nastase külügyminiszter villámlátogatást tett Vilniusban, Rigában és Tallinban. A három balti fővárosban egyezményeket írt alá a balti államok és Románia közötti diplomáciai kapcsolatok felvételéről. /Román rádió, MTI/

Csien Csi-csen kínai külügyminiszter Bukarestben találkozott Petre Roman miniszterelnökkel, Iliescu elnökkel és a pártok képviselőivel. Csien Csi-csen melegnek és barátinak nevezte az eszmecserét, a két ország közötti barátság érintetlen maradt, mondta. /MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20, 21-22./

Ján Carnogursky, Szlovákia miniszterelnöke szept. 19-én kétnapos látogatásra érkezett Bukarestbe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21-22./ Megállapodtak, hogy Szlovákia és Románia együttműködik a nemzetközi szervezetek keretében a kisebbségekkel kapcsolatos kérdésekben, így abban is, hogy ne éljenek vissza ezzel a problémával olyan célok érdekében, amelyeknek semmi közük az emberi jogokhoz. Carnogursky tárgyalt Petre Roman miniszterelnökkel és Iliescu elnökkel is. /MTI/

Az Alkotmányozó Gyűlés szept. 24-i vitájában arról volt szó, hogy működhetnek-e etnikai pártok. Többen hevesen kikeltek az etnikai pártok engedélyezése ellen /Petre Turlea /Front/, Gheorghe Dumitrascu /Front/, Ioan Gavra /RNEP/, Radu Ceontea /RNEP/, végül azonban megszavazták az etnikai pártok engedélyezését. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./

A sztrájkoló petrozsényi bányászok különvonatot követeltek, hogy Bukarestbe mehessenek. Kérésüket nem teljesítették, erre a bányászok elfoglaltak egy vonatot és elindultak. Mintegy nyolcezer bányász érkezett Bukarestbe, a hozzájuk csatlakozott helybeliekkel a kormány székházához vonultak, követelték, hogy Petre Roman miniszterelnök hallgassa meg követeléseiket. A kormányfő azonban nem jelent meg, erre a tömeg a kormány székházára támadt, beverték az épület ablakait, a földszint egy részét felgyújtották. A rendőrök összecsaptak a tüntetőkkel. Három ember meghalt, sokan megsebesültek. A rendőrségnek sikerült kiszorítani a tüntetőket a térről, akik átvonultak az Egyetem térre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27., MTI/

"Petre Roman a parlamentben elmondott beszédében szóba hozta a magát "emigráns erdélyi kormánynak" nevező csoport budapesti fellépését. A román nagykövet tájékozódott: a magyar kormány jelentéktelennek ítéli meg az ügyet. Petre Roman bejelentése felhördülést váltott ki a parlamentben. Radu Campeanu, a Nemzeti Liberális Párt vezetője elfogadta a magyar külügyminisztériumi nyilatkozatot, hogy ez nevetséges kezdeményezés, Vasile Vacaru szenátor szerint viszont ezt komolyan kell venni, azonban a románság kész testével megvédeni az ország integritását. (Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27, MTI/"

"Domokos Géza a televízióban olvasta fel az RMDSZ nyilatkozatát: az RMDSZ helyteleníti, hogy Erdély kérdését ismét arra használják fel, hogy a közvélemény figyelmét eltereljék az ország reális gondjairól. Eltúlozzák a magát "emigráns erdélyi kormánynak" nevező csoport akcióját, az RMDSZ elítéli ezt a kalandor akciót és provokációnak tekinti. A feszült helyzetben ennek a provokációnak a fokozása és a fenyegető magyar veszély sugalmazás a Petre Roman kormány felelőtlen eljárása. /Nyilatkozat = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./ "

A tüntető Zsil-völgyi bányászok vezetője, Miron Cosma kijelentette, hogy követelik Petre Roman miniszterelnök lemondását. Éjszaka újabb bányászcsoportok érkeztek Bukarestbe, akik botokkal, csákányokkal és a hozzájuk csatlakozó fővárosiakkal együtt elindultak a kormány épülete elé. Petre Roman miniszterelnök kormánya nevében benyújtotta lemondását, a lemondást Iliescu elnök, majd a parlament két háza elfogadta. /Petre Roman miniszterelnök: 1989. dec. 26-1991. szept. 26./ Az esti órákban többszáz bányász behatolt a képviselőházba, Iliescu elnök lemondását követelve. A tüntetők ezután a tévé székházát akarták elfoglalni. Az eddigi összetűzéseknek két halottja és 284 sebesültje van, közülük 93-at kórházban ápolnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28-29, MTI/ Más forrás szerint nyolc halottja van a tüntetéseknek. /Romania Libera (Bukarest), szept. 27./ Romániában a hadsereget felhatalmazták arra, hogy a belügyminisztérium alakulataival együtt lépjen fel a rend helyreállítása érdekében. Ezt a döntést a Legfelsőbb Védelmi Tanács hozta.

"Mircea Snegur moldovai elnök szept. 26-án telefonon kért magyarázatot Iliescu elnöktől, jelentette a Moldova Press. A Romania Libera szept. 25-i száma Románia kész egyesülni Moldova Köztársasággal címmel ismertette Petre Roman miniszterelnöknek a Die Presse szept. 21-i számában megjelent interjúját. A Romania Libera szerint a román kormányfő azt nyilatkozta, hogy a Moldovában élő oroszoknak javasolhatják, hogy térjenek vissza azokra a területekre, ahonnan származnak. Iliescu megígérte Snegurnak, hogy megvizsgálja a nyilatkozat elhangzásának körülményeit. Külügyminisztériumi közleményt adtak ki, amely pontosan idézi a Die Pressében közölteket. Petre Román az interjúban kimondta, hogy a Moldova Köztársaságban élők "a mi testvéreink; a történelmi alapok közismertek, világos, hogy az egyik legrégebbi román terület. Ám a moldovaiak maguk döntenek jövőjük felől." Az orosz kisebbséggel kapcsolatban kijelentette, hogy sokan közülük a hazatérés lehetőségére gondolnak. Petre Roman nem foglalt állást arról, hogy hazatérjenek-e az oroszok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28-29./ "

"Husi romániai kisvárosban Petre Roman miniszterelnök találkozott Snegur moldáviai elnökkel és Muravski kormányfővel. A két ország által aláírt kormányközi egyezmény életbe léptetéséről tárgyaltak, a vegyesvállalatokról, a gazdasági egységek kapcsolattartásáról, amely "megvalósíthatóvá vált Moldova függetlenségének kikiáltása következtében." /Román rádió, MTI/"

Egy hónapi önkéntes szüneteltetés után újból megjelent a Romania Mare hetilap, legújabb számában támadta Iliescut és Petre Roman miniszterelnököt a hetilapot elmarasztaló kijelentéseik miatt. /MTI/

Avram Iancu halálának 119. évfordulójára emlékezett a Hunyad megyei Cebén a Vatra Romaneasca és a Nagy-Románia Párt /Romania Mare/. Megjelent Iliescu elnök és Petre Roman miniszterelnök is. /MTI/

Többtízezer bányász sztrájkba lépett magasabb béreket követelve. A bányászok közölték: csak abban az esetben hajlandók a sztrájkot befejezni, ha Petre Roman személyesen jön a helyszínre, a követelések megvitatására. Több mint 52 ezer Zsil-völgyi bányász csatlakozott a sztrájkhoz. /Rompres, MTI/