Kincses Előd 1989 őszén elvállalta a perbe fogott Tőkés László lelkész jogi képviseletét. A forradalom után a Nemzeti Megmentési Front, majd az Ideiglenes Nemzeti Tanács Maros megyei alelnöke lett. Márc. 19-én, a marosvásárhelyi pogrom idején arra kényszerítették, hogy lemondjon tisztségéről. Az RMDSZ szenátorjelöltként akarta indítani Kincses Elődöt, ettől a lehetőségtől azonban igazságtalan törvényszéki határozattal fosztották meg. Kénytelen volt elhagyni Romániát, mert nyilvánvalóvá vált, hogy a Vatra Romaneasca le akar számolni vele. Azóta nem tudott hazatérni. Kincses Előd a vele készült interjúban kifejtette, hogy minden bizonyítás nélkül Smaranda Enachét és őt megfosztották attól, hogy indulhasson a választáson. Kincses Előd hangsúlyozta: Európa felé nem lehet dorongokkal menetelni. A románok a márciusi eseményekért csak magyarokat és cigányokat tartóztattak le. Nemrégen volt egy újabb tárgyalás, ahol tizennégy magyart és hét cigányt vontak felelősségre. Közben a marosvásárhelyi gyilkosságoknak hat magyar áldozata volt és egyetlen román, aki napokkal később halt bele sérüléseibe. Kincses Elődöt megidézték a Maros megyei ügyészségre, ami azt jelentette, hogy a büntetés legalább öt év lehet, különben nem ez a fórum lett volna illetékes. Kincses Előd arról is értesült, hogy letartóztatási parancs van ellene. Iliescu elnök eltűrte a Vatra Romaneascát, sőt támogatta megerősödését. Súlyos felelősség terheli Iliescut és Petre Roman miniszterelnököt, amiért nem léptek fel a marosvásárhelyi erőszak ellen. Az sem lehet véletlen, hogy a Securitate régi tagjai és a leváltott pártvezetők éppen márc. 20-ig /három hónapig/ kaptak fizetést. Ezek az emberek újra akarták magukat hasznosítani. /Poór Csaba: Kincses Előd: Dorongokkal nem lehet Európa felé menetelni. = Magyar Hírlap, jún. 29./

Petre Roman miniszterelnök ismertette kormányának névsorát. A külügyminiszter: Adrian Nastase, védelmi miniszter: Victor Stanculescu, belügyminiszter: Doru-Viorel Ursu, pénzügyminiszter: Teodor Stolojan. /A kormány összetétele: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./ Az előző, ideiglenes kormányban Sergiu Celac volt a külügyminiszter.

Petre Roman miniszterelnök jún. 29-én Svájcba utazott, hogy részt vegyen a Crans Montanaban rendezett, a kelet-európai változásokkal foglalkozó szimpóziumon. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

Petre Roman miniszterelnök júl. 1-jén Svájcban nyilatkozott, a kelet-európai változásokkal kapcsolatos szimpóziumon: a júniusi bukaresti események miatt letartóztatottak közül több mint 170 foglyot bíróság elé állítanak, erőszakos cselekmények miatt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

Júl. 4-én Bukarestbe érkezett Andrej Lukanov bolgár miniszterelnök, eleget téve Petre Roman kormányfő meghívására. A gazdasági kapcsolatokról tárgyaltak, továbbá a műszaki-tudományos együttműködésről. A bolgár vezetőt fogadta Iliescu államelnök is. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

"A magyar képviselők, szenátorok egymás után írják beadványaikat, átirataikat az elemei jogok, mindenekelőtt az anyanyelvi oktatás jogának biztosítása céljából. Legutóbb Király Károly, a szenátus alelnöke kért levelében meghallgatást Ion Iliescu elnöktől. Levelében hangsúlyozta, hogy az anyanyelvi oktatás meghatározó tényező a nemzeti kisebbségek indentitása megőrzése szempontjából. Az új oktatásügyi miniszter, Gheorghe Stefan megértő volt a Domokos Géza elnök vezette RMDSZ-küldöttséggel folytatott megbeszélése során, nem sokkal később azonban a Vatra Romaneasca képviselői Ion Iliescunál tiltakoztak a szakminisztérium "magyar kisebbségre kedvező" határozati miatt. Király Károly levelében leszögezte, hogy a román nacionalisták akciót indítottak a magyar iskolahálózat kiterjesztése ellen, akik az uszító cikkeket közlő román sajtó és egyes megyei tanfelügyelőségek támogatását élvezik. Petre Roman miniszterelnökhöz írt beadványt a magyar nyelvű felsőoktatás ügyében az RMDSZ szenátusi csoportjának több tagja, így például az emigrációból hazatért Szőcs Géza, Demény Lajos volt oktatásügyi miniszterhelyettes és Király Károly szenátusi alelnök, aki annak idején a Ceusescu-rendszerrel szembeszállt. A dokumentum az anyanyelvi oktatás súlyos helyzetéért a kormányt tette felelőssé, amely többszöri ígérete ellenére sem tesz semmit a magyar nyelvű egyetemért. A beadvány felidézte a nagyfokú magyar középiskolai tanárhiányt. 1990. szeptemberében 1132 középiskolás tanárral lesz kevesebb a szükségesnél, az 1995-96-os tanévben már 5352 tanár fog hiányozni. A javulásra a jelenlegi helyzetben nincs remény, mert országos viszonylatban a történelem szakon mindössze három, filozófián öt, jogon tizenkettő, a testnevelési főiskolán pedig hét magyar hallgató tanul. Az utóbbi hónapokban 2500 érettségizett fiatal hagyta el Romániát. /Bogdán Tibor: A levelező nemzetiség. = Magyar Hírlap, júl. 20./"

Petre Roman miniszterelnök júl. 24-én Grigore Zancot nevezte ki Kolozs megye prefektusává. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

A magyarság képviselői számtalan beadványt készítettek, felemelték szavukat a magyar egyetem újraindítása, a magyar oktatási rendszer kiépítése ügyében. Az RMDSZ szenátusi csoportja például Petre Roman miniszterelnökhöz intézett, jún. 23-án kelt levelében tiltakozott amiatt, hogy sem a kormán, sem a minisztérium nem intézkedett a Bolyai Tudományegyetem visszaállításra ügyében. Nem válaszoltak a Bolyai Társaság ez ügyben írt egyetlen beadványára sem. A magyar felsőoktatás megoldatlansága az egész magyar nyelvű oktatást érinti. Nagy a tanárhiány a magyar iskolákban. Kolozsváron, az egyetemen számos szakon megszüntették a magyar nyelvű előadásokat, más szakokra pedig elenyésző számban kerültek be magyarok. A tanügy megoldatlansága kihat a kétmilliós magyar kisebbségre, identitástudatát veszélyezteti. Az utóbbi hónapokban 2500 magyar érettségizett magyar fiatal távozott Magyarországra, hogy ott tanuljon tovább. A Bolyai Tudományegyetem visszaállításának követelését eddig 178 ezren írták alá. Ezt elküldték a miniszternek. A magyar nyelvű felsőoktatást először Kolozsváron tegyék lehetővé. A Bolyai Tudományegyetem mellett szükség van a marosvásárhelyi orvosi egyetemre, továbbá a kolozsvári Műegyetemen, a konzervatóriumban, a képzőművészetin és a kolozsvári Agronómiai Intézetben indítsák újra a magyar nyelvű képzést. Király Károly szintén nyílt levélben kérte Iliescu elnöktől és Gheorghe Stefan oktatási minisztertől a felsőfokú magyar nyelvű oktatás újraindítását. /A társadalom levelező tagjai leszünk? = Valóság (Bukarest), júl. 27./

Az RMDSZ Maros megyei vezetősége aug. 2-án tiltakozó beadvánnyal fordult Iliescu elnökhöz és Petre Roman miniszterelnökhöz, mert Maros megye prefektúrájának személyi összetételénél nem vették figyelembe a magyar lakosság igényeit. Maros megye lakosságának 48 százaléka magyar, ennek ellenére a prefektúra 9 tagjából 7 román. A beadványban kérték ennek megváltoztatását. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./

"Sok levél, értesítés érkezik a Bolyai Társasághoz. Legutóbb Torontóból jött levél. Júl. 8-14-e között tartották meg a Torontói Egyetemen a második szerves kémiai világkongresszust. A megjelent tudósok a következő petíciót írták alá. "Alulírott tudósok, akik részt vettünk az Elméleti Szerves Kémikusok Világszervezete /WATOC/ II. Világkongresszusán kifejezzük méltatlankodásunkat az emberi jogok szüntelen megsértéséért a jelenlegi romániai rendszerben. Az 1989. évi emberi áldozatok ellenére az elnyomás tovább tart. Gyakran erőszakos formában, mind a román többség, mind a magyar, német és más kisebbségek ellen." Továbbra is akadályozzák a kolozsvári Bolyai Egyetem visszaállítását, melyet 1959-bn Ceuasescu utasítására tönkretettek. Ugyancsak Kanadából, Torontóból jött levél, melyet a Torontói Egyetem elnöke, J. Robert S. Prichard küldött júl. 20-án Petre Roman miniszterelnöknek, a másolatot juttatta el a Bolyai Társasághoz. A professzor levelében leszögezet, hogy Kanadában számos francia nyelvű egyetem létezik. A romániai magyar diákok kérték a kolozsvári Bolyai Egyetem és a többi magyar felsőfokú intézet visszaállítását. Az emberi jogok szerint ilyen nagyszámú nyelvi kisebbség megkívánja az oktatási szükségletek kielégítését. /Balázs Sándor: Levélbontás Bolyai-ügyben. = A Hét (Bukarest), szept. 6./ "

"Az állami támogatású Bolyai Egyetem visszaállítására van szükség, hangsúlyozta Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság titkára. Az Egyesült Államok kongresszusának emberi jogi bizottságában működő tagok /Tom Lantos, Frank Woolf és John Porter/ írták alá az Iliescu elnöknek címzett levelet, ebben szerepelnek a magyar nemzetiséggel való bánásmódra vonatkozó észrevételek. Az oktatással kapcsolatban írják: "Hasonló módon nyilvánvalóvá válik a magyar nemzetiségnek az Ön kormánya által való üldöztetése a kolozsvári Bolyai Egyetem újbóli megindításának megtiltásában", amelyet 1959-ben zártak be. Petre Roman miniszterelnök 521-es számú rendelete "korlátozza az anyanyelvi tannyelvű osztályok számát, megtiltja az anyanyelvi oktatást a technikai és kereskedelmi szakiskolákban." A Bolyai Társaság eddig hat beadványt továbbított az egyetem visszaállítása érdekében, válasz egyikre sem jött. Petre Roman kormányfő kijelentette, hogy a világon seholsem működik nemzetiségi egyetem. Wanek Ferenc cáfolatul felsorolt néhányat: Spanyolországban galego és baszk, Svájcban francia és olasz, Finnországban svéd, Jugoszláviában albán, szlovén egyetem létezik. /Jogunk egy állami magyar egyetem is. = Hídfő (Székelyudvarhely), okt. 11./"

Luxemburgban okt. 21-én Petre Roman miniszterelnök írta alá az EGK és Románia közötti együttműködési egyezményt, majd a román kormányfő Párizsba ment, ahol Francois Mitterand elnök fogadta. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./ Petre Roman találkozott Manfred Wörner NATO-főtitkárral is. /MTI/

A kormány leköszön, ha az általa nemzeti érdekeknek megfelelőnek vélt gazdaságpolitikát kétségbe vonják és folytatódnak a destabilizáló és jogokat követelő akciók, jelentette ki Petre Roman miniszterelnök nov. 5-én Bukarestben, a kormány és a szakszervezetek megbeszélésén, melynek középpontjában az árak felszabadítása és a piacgazdaság kérdései álltak. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

Több ellenzéki csoportosulás /köztük a Temesvár Társaság, a brassói November 15 Egyesület, a Társadalmi Dialógus Csoport/ megalakította a Polgári Szövetséget /Alianta Civica/. Az aláírók között van Ana Bladiana, Doina Cornea, Smaranda Enache, Gabriel Andreescu, Petre Mihai Bacanu, Octavian Buracu, Gabriel Liiceanu, Alexandru Paleologu, Mihai Sora, Stelian Tanase, Radu Enescu és Marian Munteanu. A Polgári Szövetség nov. 8-án sajtóértekezleten ismereti céljait. /Megalakult a Polgári Szövetség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

Petre Roman miniszterelnök nov. 28-án kétnapos látogatásra Németországba utazott. /MTI/

A Gyulafehérváron tartott ünnepi ülésen beszédet mondott Szőcs Géza, az RMDSZ főtitkára is. Beszédét szélsőséges csoportok megzavarták közbekiabálással, fütyüléssel, ebben részt vett Petre Roman miniszterelnök is, ahogy a tévében lehetett látni. Ez ellen az RMDSZ december 2-án keltezett nyilatkozatában tiltakozott, követelve Petre Roman miniszterelnök megbízatásának visszavonását. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

Csurkin, a szovjet külügyminisztérium tájékoztatási főosztályvezetője dec. 3-án tiltakozott amiatt, hogy Románia vezetői szovjet Moldova kapcsán beavatkoznak a Szovjetunió belügyeibe. Csurkin Petre Roman miniszterelnöknek a Die Welt című lapban megjelent interjújára reagált. Ebben a román kormányfő Bukarest egyik legfontosabb feladatának a Moldovai Köztársaság függetlenné válásáért folytatott küzdelmet nevezte. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

A Romániai Magyar Kisgazdapártot aggodalommal töltötte el a társadalmi feszültség fokozódása, a Vatra Romanesasca és a Front egyes képviselőinek és szenátorainak soviniszta, kisebbségellenes felszólalásai erősítik az uszító hangulatot. Egyes román lapok, így a Romania Mare, a Zig-zag, a Cuvintul Liber féktelen rágalomhadjáratot indítottak az erdélyi magyarság kiemelkedő személyiségei /Tőkés László, Sütő András, Kincses Előd, Domokos Géza, Király Károly, Szőcs Géza és mások/ ellen. A marosvásárhelyi Cuvintul Liberben Ion Scrieciu tartalékos vezérőrnagy és Ioan Judea ezredes Sütő Andrásra és Kincses Elődre akarják hárítani a felelősséget a marosvásárhelyi eseményekért. A Vatra Romanesasca által szervezett magyarellenes diverziókeltés a kormány tudtával történik, sőt Petre Roman miniszterelnök ösztönzésével, ezt mutatta Gyulafehérváron, ahol vezényelte a magyarellenes tömeg ütemes kiabálását. Felháborító, hogy a parlamentben Vacaru szenátor, a Nemzeti Megmentési Front frakcióvezetője bűnvádi eljárást követelt Tőkés László püspök és Sütő András író ellen. Ez azt mutatja, hogy a magyarellenes diverziókeltést állampolitikai rangra akarják emelni, a Romániai Magyar Kisgazdapárt tiltakozik ez ellen. A párt követeli, hozzák nyilvánosságra a teljes igazságot a tragikus marosvásárhelyi eseményekről és a bukaresti jún. 13-15-i eseményekről, s vonják felelősségre az igazi bűnösöket. /A Romániai Magyar Kisgazdapárt Maros megyei vezetőségének tiltakozása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./

Mircea Druc moldovai miniszterelnök Bukaresten találkozott Petre Roman miniszterelnökkel. /MTI/

Petre Roman miniszterelnök a török kormányfő meghívására jan. 24-én kétnapos hivatalos látogatásra Törökországba utazott. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről tanácskoztak. Románia rövidesen 50 millió dolláros hitelt kap török áruk importálására. Jildirim Akbulut miniszterelnök megelégedéssel nyilatkozott arról, hogy a romániai török kisebbség teljes szabadságot élvez. A román kormányfőt fogadta Turgut Özal államfő is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26-27./ Petre Roman hazaérkezése után sajtóértekezleten összegezte tapasztalatait. Jórészt Románia és Törökország erőfeszítései nyomán valóra váltható az a török elgondolás, hogy Fekete tengeri övezetet alakítsanak ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

Petre Roman miniszterelnök Franciaországba utazott. Strasbourgban találkozott Catherine Lalumiére asszonnyal, az Európa Tanács főtitkárával /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./, jan. 29-én beszédet mondott az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén, kifejtve, hogy Románia a különleges meghívotti státust kéri magának. Petre Roman nemzetközi sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy kormánya mindent megtesz a demokrácia fejlesztéséért. A magyar kisebbség helyzetéről azt mondta, hogy a törvény minden kisebbség számára egyenlő jogokat biztosít és hogy ezeket a kereteket minden oldalról tiszteletben kell tartani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./ A román miniszterelnök jan. 30-án Strasbourgból Párizsba látogatott, ahol Roland Dumas külügyminiszterrel tárgyalt, majd fogadta Francois Mitterrand elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének politikai bizottsága Strasbourgban úgy döntött, hogy támogatja Románia kérelmét a különleges meghívotti státus elnyerésére. Petre Roman miniszterelnök felszólalt az ülésen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2-3./ Petre Roman részt vesz Svájcban, Davosban a világgazdasági fórumon, amelyet febr. 1-3-a között rendeznek. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

A sok magyarellenes cikk közül egy példa: Petre Salcudeanu vezércikke az Adevarul febr. 8-i számában, ebből kiderül, hogy a magyarok a puszta emberei, jellemzőjük a kegyetlenség, a románok viszont szelídek és halk szavúak.

Király Károly febr. 6-án kelt nyílt levélben fordult Petre Roman miniszterelnökhöz, számon kérve a kisebbséggel kapcsolatos régebbi ígéreteit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9-10./

Petre Burca, a Románok Nemzeti Egységpártja /RNEP/ képviselője a parlamentben kifejtette, mennyire helyes volt a tévében a kisebbségi adásidő csökkentése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

"Petre Roman Király Károlynak írt válaszlevelében mindent visszautasított, sőt azt állította, hogy "a nemzeti kisebbségek iránt, más területekkel ellentétben még jobban is bizonyítottuk, hogy betartjuk ígéreteinket." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./ Király Károly nyílt levele: febr. 6-i jegyzet."

"Király Károly reagált Petre Roman miniszterelnök válaszlevelére: csak általánosságokat tartalmaz, "és valós tényeket utasít el sértő szavakkal és vádlón", ezért a választ elhamarkodottnak ítéli. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./ Előzmény: 94. és 111. jegyzet."

Petre Roman miniszterelnök a bukaresti tévé magyar adásában /febr. 18-án/ azt állította, ha egy intézkedés nem tartalmaz diszkriminációt, az már felér a jogegyenlőséggel /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./, továbbá azt, hogy a magyar-román ellentétet a magyar kormánytényezők nyilatkozatai okozzák. Szerinte az egyetemi anyanyelvű oktatás legfeljebb humán tárgyaknál lehetséges. /MTI/

Petre Roman miniszterelnök febr. 11-én Antall József miniszterelnökhöz intézett levelében jelezte Románia érdeklődését a magyar, csehszlovák, lengyel háromoldalú tanácskozáson való részvétel iránt. Febr. 15-i válaszlevelében Antall József közölte, hogy a visegrádi összejövetel résztvevői nem tartják időszerűnek az együttműködést sem Romániával, sem más, csatlakozni kívánó országgal, de elfogadják a részleges együttműködést. /A levélváltás szövegét közölte: Adevarul (Bukarest), febr. 22./

Febr. 27-én Anders Björk, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke beszédet mondott a román képviselők együttes ülésén, majd találkozott Ion Iliescu elnökkel és Petre Roman miniszterelnökkel. Kifejtette, hogy az Európa Tanács nem avatkozik be Románia belügyeibe, egyetlen kivétellel, ezek az emberi jogok, melyek Európában nem képezhetnek belügyet. Anders Björk találkozott a parlamenti csoportok vezetőivel, így Domokos Gézával is, aki elmondta, dokumentumot készítettek a televízió számos intézkedéséről, továbbá az oktatásügy helyzetéről, amely elégedetlenséget keltett a kisebbség körében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./