Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Dorcu, Petre
1072 tétel
1991. február folyamán
Erdélyi övezeti értekezletet tartott Marosvásárhelyen a kormányzó Nemzeti Megmentési Front. A tanácskozásra nem engedték be a helyi magyar újságírókat. A megjelent Petre Roman miniszterelnök kijelentette, hogy európai normákat szándékoznak biztosítani a kisebbségeknek. /MTI/
1991. március 5.
Petre Roman miniszterelnök márc. 4-12-e között latin-amerikai körútra indult, Chilébe, Ecuadorba és Brazíliába látogat. /Román rádió/
1991. március 6.
"Petre Turlea, a Nemzeti Megmentés Frontja képviselője be akarja tiltani márc. 15-e megünneplését. "Felkérjük a kormányt, akadályozza meg az államellenes cselekedeteket és a magyar állampolgárokat március 10 és 17-e között ne engedje az ország területére." - jelentette ki a parlamentben. Ion Gavra vatrás képviselő hasonlóképpen beszélt: "a magyarok hatalmas hulláma akar az országba bejönni és itt bent is készülődnek Magyarország nemzeti ünnepének megtartására. Ezt meg kell akadályozni." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./"
1991. március 12.
Petre Roman miniszterelnök Ecuadorban több gazdasági egyezményt írt alá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./
1991. március 13.
Márc. 13-án gazdasági és kereskedelmi egyezmény aláírásával ért véget Petre Roman miniszterelnök kétnapos brazíliai látogatása. Ezt megelőzően a kormányfő Chilében és Ecuadorban járt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./
1991. március 15.
A Romániai Újságírók Országos Konvenciója Petre Roman miniszterelnökhöz írt nyílt levelében aggodalommal állapította meg, hogy folytatódnak a sajtószabadság elleni merényletek. A kormány most törvénytervezeteket szorgalmaz a sajtószabadság megszegése bizonyos eseteinek büntetéséről. Amennyiben elfogadják, az szembeszökően sérteni fogja a véleménynyilvánítás szabadságát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./
1991. március 17-18.
Az NMF /Nemzeti Megmentési Front/ kétnapos /márc. 17-18./ országos értekezletén elhatározták, hogy a nemzetiségekkel és az etnikumközi kapcsolatokkal foglalkozó állandó bizottságot hoznak létre. A párt vezetője ismét Petre Roman lett, az általa beterjesztett politikai programot nagy többséggel elfogadták. Az Irányító Tanács elnökének Ion Aurel Stoicát választották. A beterjesztett program ellen szavazók bejelentették, hogy megalakítják a Szociáldemokrata Nemzeti Megmentési Frontot. Az NMF nyilatkozatában mély aggodalmát fejezte ki a Moldovai Köztársaságban rendezett népszavazás miatt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./ A TASZSZ ezt a nyilatkozatot a Szovjetunió belügyeibe való beavatkozásnak minősítette. /MTI/
1991. március 23-24.
Petre Roman nem fogadta el miniszterei lemondását, arra hivatkozva, hogy a reformok sikere érdekében szükség van a kormány egységére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23-24./
1991. március 29.
Az RMDSZ vezetői márc. 16-i nyilatkozatukban tiltakoztak amiatt, hogy Petre Roman miniszterelnök szívélyes üdvözletét küldte a nagyváradi Phoenix hetilapnak. Ez azt jelenti, hogy a kormányfő rokonszenvezik ezzel a szélsőséges, magyarellenes, antiszemita kiadvánnyal. /Tiltakozó nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./
1991. március 30.
A szenátus ülésén Alexandru Birladeanu, a szenátus elnöke hevesen bírálta a Petre Roman vezette kormány programját, továbbá a Nemzeti Megmentési Front alapszabályzatát, mert túlzottan nagy hatalmat ad a miniszterelnöknek. Koalíciós kormányra van szükség, mondta. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./ A kormánypárt nyilatkozatban utasította vissza Birladeanu vádjait, ugyanakkor konzervativizmusáért, a reformeszmékkel való szembenállásáért elmarasztalta Alexandru Birladeanut, a szenátus elnökét. /MTI/
1991. április 11.
Nicolae Tau, Moldova Köztársaság külügyminisztere Bukarestbe látogatott ápr. 9-én, fogadta Iliescu elnök is. Románia és Moldova közvetlen kereskedelmi megállapodást kötött, a szerződést Petre Roman miniszterelnök és Nicolae Tiu moldovai külügyminiszter írta alá Bukaresten. Megállapodtak abban, hogy tíz napon belül megnyílik a iasi-i és a kisinyovi /Kisinau/ főkonzulátus, rövidesen négy újabb határátkelőhelyet adnak át. Szakértői vegyes bizottság alakul a kormányközi szerződés előkészítésének meggyorsítására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./
1991. április 11.
Petre Roman miniszterelnök április közepén kétnapos magánlátogatást tesz az Egyesült Államokban, ahol üzletemberekkel, illetve az emigráció képviselőivel találkozik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./
1991. április 29.
Petre Roman miniszterelnök ápr. 29-én kormányátalakítási indítványt terjesztett elő. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./ A szenátus elfogadta Petre Roman kormányátalakítási tervében szereplő összes változtatást, a képviselőház ápr. 30-i ülésén viszont két személyi változtatást nem szavazott meg. /MTI/
1991. április 30.
Petre Roman véglegesítette a kormány összetételét. A legjelentősebb változtatás: Victor Stanculescu védelmi miniszter felmentése, aki ápr. 30-tól ipari miniszter /Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./, a védelmi tárca élére Constantin Nicolae Spiroiu került. /MTI/
1991. április folyamán
Petre Roman miniszterelnök ápr. 15-én Washingtonba utazott, kongresszusi képviselőkkel, üzletemberekkel találkozott, ápr. 16-án pedig Baker külügyminiszterrel tárgyalt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./ Bush elnök nem fogadta Petre Romant, a román miniszterelnök április 18-án érkezett haza Washingtonból. /Román rádió, MTI/
1991. május 8.
Petre Roman miniszterelnök máj. 8-án nyolcfős szűkebb kabinetet hozott létre a 24 tagú kormány egyes minisztereiből, a gazdasági reformprogram meggyorsítására. /MTI/
1991. május 10.
Határ menti találkozót tartott máj. 9-én Petre Roman és Mircea Druc moldovai miniszterelnök, Bukarest és Kisinyov együttműködéséről tárgyaltak. Petre Roman diák- és tanulócserék rendszeresítését ígérte. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./
1991. május 23.
"Az RMDSZ törvényhozói máj. 21-én tiltakozásul kivonultak mind a képviselőház, mind szenátus üléséről a tárgyalt törvénytervezetek kisebbségellenes jellege miatt. A szeparatizmusról szóló vitánál Vasile Mois szenátusi alelnök ülésvezetőként vétett az elnök funkció ellen, amikor gúnyosan sorolta, mit akar a magyar kisebbség a szeparatizmussal: enklávét, külön vonatokat, szeparált villamosokat? Verestóy szenátor megpróbált e szerencsétlenül megfogalmazott törvénytervezeten javítani, végül azonban be kellett jelentenie: erre a törvényre szükség van, azonban már a kezdő cikkely a politikai stabilitást a nemzetbiztonság feltételei közé sorolja. A 2. cikkely szerint minden állampolgár kötelessége támogatni a nemzetbiztonsági szolgálatot. A szeparatizmus az a bélyeg, amelyet mindig rá lehet sütni a magyarság önállósulási kísérleteire. Mivel az RMDSZ semmilyen érvelése nem használt, azért az RMDSZ-frakció tiltakozásul kivonult a szenátus üléséről. /Béres Katalin: Miért vonult ki a szenátusból az RMDSZ-frakció? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./ A képviselőházi ülésen Bárányi Ferenc terjesztette elő a háborús veteránok és hadirokkantak segélyezésének jogszabályát, beleértve: vizsgálják meg, miként lehetne a román katonákkal együtt harcoló hajdani magyar katonákat is segélyezni. Erre elítélő nyilatkozatok özöne volt a válasz. Petre Turlea, Mircea Cretu, Dan Capatina hevesen tiltakoztak, bűnösnek nevezte a magyar katonákat. Az RMDSZ nevében Borbély László tiltakozott a magyarság kollektív bűnösségének hangoztatása ellen, hozzátéve: ha ilyen hangnemben folyik a vita, az RMDSZ kivonul az ülésről. Ekkor hangzott el két-három Front-képviselő szájából, hogy "menjetek ki az országból is." A hangnem durva volt, Baciu Severin leteremtette Domokos Gézát, s feltette a kérdést, miként lehet az, hogy a román parlamentben ül. Ekkor Borbély Ernő dühösen kiáltotta: "Szégyellje magát a parlament!" Ezután az RMDSZ képviselői elhagyták az üléstermet. Egyórás szünetet tartottak. Dan Martian képviselőházi elnök elítélte a közbekiáltókat, ugyanakkor Borbély Ernőt is a képviselőház megsértéséért. A magyar képviselők visszatértek, majd a törvényjavaslatot megszavazták, egy kivétellel, András Imre voksolt ellene. A másik, a nemzetbiztonságról szóló törvényjavaslat újból feltüzelte a kedélyeket. Dorin Staicu képviselő feltette a kérdést Virgil Magureanunak, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójának, mi történt Berevoiestinél, ahol a Securitate iratait megtalálták. Magureanu szerint munkatársainak régi szekusdossziékat kellett volna elégetniük, de ezt inkább elásták. /Román Győző: Magyarok kimenetele ? Magureanu bejövetele. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./"
1991. május 23.
Petre Roman miniszterelnök az Öböl menti országokban tett körutazása során Kuvaitba látogatott, ahol a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről tárgyalt. A kormányfő Kuvaitból az Egyesült Arab Emírségbe utazik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./
1991. május 28.
Petre Roman miniszterelnök befejezte háromnapos hivatalos látogatását az Egyesült Arab Emírségben, ahol ipari és kereskedelmi egyezményeket írt alá, hazatérve útját megszakította Cipruson, ahol Vasszosz Lysszaridesz ciprusi alelnökkel találkozott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./
1991. május folyamán
Bukaresten Petre Roman miniszterelnök ellátogatott egy gyárba /Faur/, ahol a munkások szidalmazták és rátámadtak. /AFP/
1991. június 4.
A Washingtonban működő Erdélyi Magyarságért Kulturális Alapítvány meghívására az Egyesült Államokban járt Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Összesen 16 előadást tartott Torontótól Houstonig, Los Angelestől Washingtonig. Az erdélyi magyar kultúra sajátos helyzetéről beszélt. Az előadások után mindig beszélgetésre került sor. Amerikai magyar emigrációs körök, egyletek, alapítványok vendége volt. Költőként is fogadták, volt, ahol verseiből olvastak fel. Markó elmondta még, hogy Petre Roman miniszterelnök amerikai látogatása nem volt hivatalos, ezért a visszhangja is szűkebb volt. Petre Roman sok kérdést kapott, a magyar kisebbség helyzetére vonatkozóan is. Az ezekre adott válaszokat egyáltalán nem tartották kielégítőnek. Az amerikai visszhangot itthon megpróbálták kozmetikázni. /Béres Katalin: Magyarok az Óceánon túl. Beszélgetés Markó Béla író-szenátorral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./
1991. június 4.
"George Stancov képviselő máj. 30-án a képviselőházban bejelentette: negyvenöt esztendővel ezelőtt végezték ki Antonescu marsallt, aki szerinte "a nemzet újraegyesítésének, a román nép méltóságának harcosa volt." Egy perces felállásra szólította fel képviselőtársait. A terem nagy része felállt, az RMDSZ-képviselők ülve maradtak. Később Kerekes Károly RMDSZ-képviselő kifejtette, hogy Antonescut háborús bűnösként ítélték halálra. Malaparte Kaput című könyvében leírta iasi-i pogromot, Antonescu ezenkívül Transznisztriába száműzte a cigányokat. Közben a parlament előtt ülnek az éhségsztrájkolók, a decemberi forradalom résztvevői, akik követelik, nekik is juttassanak segélyt. A szenátus már megszavazta a juttatásokat, a képviselőházon volt a sor. Több román képviselő felszólalt, hevesen ellenezve a segélyt. Petre Turle, Catalin Radulescu például, Constantin Ivanovici pedig megjegyezte: szerinte Tőkés László, Ana Bladiana és Doina Cornea nem voltak a forradalom résztvevői. Bárányi Ferenc képviselő vitába szállt képviselőtársával: "Ami pedig Tőkés Lászlót, Ana Bladianát és Doina Corneát illeti, bárhogy akarják egyesek, nélkülük nem lehet megírni a román forradalom történetét. Mert az az igazság, hogy december 16-án Tőkés László lobbantotta fel a forradalom szikráját." /Román Győző: Ülve és állva. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./ "
1991. június 5.
"A Vatra Romaneasca Marosvásárhelyen országos értekezletet tartott /jún. 1-2./. A résztvevők egyperces néma felállással adóztak az 1946. jún. elsején kivégzett román fasiszta vezér, Ion Antonescu és az 1990. márciusi marosvásárhelyi tragikus események román áldozatai emlékének. Megválasztották az új vezetőséget, elnök: Zeno Opris, aki egyben a Románok Nemzeti Egységpártja tiszteletbeli elnöke /az eddigi elnök, Radu Ceontea, aki egyúttal a Román Nemzeti Egységpárt elnöke, tiszteletbeli elnök lett/, a másik tiszteletbeli elnök Iosif Constantin Dragan volt vasgárdista, az antiszemita, nacionalista Europa hetilap anyagi támogatója, alelnök: Iustinian Petrescu kolozsvári egyetemi tanár. A szóvivő továbbra is Carolina Ilica. A résztvevők beadvánnyal fordultak Iliescu elnökhöz, kérve, hogy "távolítassa el az országból a magyar múltra emlékeztető összes emlékművet". Hangsúlyozták, hogy küzdenek a Molotov-Ribbentrop paktum érvénytelenítéséért. Felszólították a román kormányt, hogy kényszerítsen ki a magyar kormánytól olyan nyilatkozatot, hogy nem tart igényt Erdélyre. A Vatra pontokba szedte követeléseit, ezek között szerepel, hogy utasítsanak el minden követelést a magyarság nagyobb kulturális autonómiájára és a magyar nyelvű oktatás kiszélesítésére vonatkozóan, ne engedjék a Bolyai Tudományegyetem megnyitását, ne engedélyezzék magyar konzulátus megnyitását, minden Hargita és Kovászna megyéből elüldözött románt telepítsenek vissza, amennyiben ezt megakadályozzák, az államelnök vizsgálja meg a két megyében a szükségállapot bevezetését. Biztosítsanak mindenütt székházat a Vatra Romaneascának. Az egyik Kovászna megyei Vatra-küldött követelte: a kormány tiltsa be a magyar nyelvet. - A Vatra a kettészakadás veszélyével néz szembe, nemrég ugyanis volt Kolozsváron is egy Vatra konferencia, amit ez a mostani marosvásárhelyi nem ismert el érvényesnek. /Tófalvi Zoltán: A Vatra Romanesca "határozat-csomagterve". = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 4., Bögözi Attila: Helyszíni tudósítás a VR országos konferenciájáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./ "
1991. június 12.
Az RMDSZ szenátorai Petre Roman miniszterelnöknek írt levelükben tiltakoztak amiatt, hogy jún. 7-én a Vatra Romaneasca és a Román Nemzeti Egységpárt képviselői Marosvásárhelyen megakadályozták, hogy a Demény Lajos oktatási miniszterhelyettessel az élen érkező küldöttség eleget tegyen feladatának, mozgásukban korlátozták őket. /Tltakozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./
1991. június 13.
Szőcs Géza, az RMDSZ politikai alelnöke, a szövetség szentátusi csoportjának vezetője elmondta, hogy jún. 10-én találkoztak az ellenzéki pártokat tömörítő Demokratikus Konvenció és a kormány képviselői. A konvenció szerint az új kormánynak egy független személyiség legyen a miniszterelnöke. Petre Roman kormányfő ezt nem tartotta elfogadhatónak. Szőcs Géza beszámolt arról is, hogy az Alkotmányozó Parlament Állandó Bizottságában megdöbbenve tapasztalta: előzőleg konszenzusra jutottak abban, hogy az anyanyelv használatának jogát biztosítják, mégis visszakerült a vagy szócska a szövegbe, ami azt jelenti, hogy elegendő, ha a kisebbségek számára biztosítják az anyanyelv megtanulásának jogát /és nem anyanyelven való tanulást!/. /Béres Katalin: A házelnökök konszenzusra törekedtek. Beszélgetés Szőcs Gézával, az RMDSZ politikai alelnökével, a szövetség szentátusi csoportjának vezetőjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./
1991. június 18.
Bukarest legnagyobb vállalata, a Faur június 6-a óta sztrájkoló munkásai a június 17-én a kormány székháza elé vonultak, ahol Petre Roman tárgyalt küldöttségükkel, és elfogadta korábban elutasított követelésüket, hogy a vállalat székhelyén tárgyaljon a dolgozókkal. Erre június 19-én kerül sor. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./
1991. június 26.
A kolozsvári magyar főkonzulátus megnyitására egy jó ideig nem kerülhet sor, jelentette ki Petre Roman Svájcban, Crans-Montanában, egy nemzetközi konferencián, amikor ott Csóti Györggyel, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnökhelyettesével tárgyalt. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./
1991. június folyamán
Doru-Viorel Ursu belügyminiszter Kisinyovba látogatott, Iliescu elnök és Petre Roman miniszterelnök üzenetét tolmácsolta. Az üzenet kifejezte a kölcsönös kapcsolatteremtés vágyát. A belügyminiszter egy ezzel kapcsolatos intézkedéscsomagot is vitt magával. /Román rádió/
1991. június folyamán
Petre Roman miniszterelnök a készülő országos sztrájk miatt lemondta párizsi látogatását, találkozott volna a miniszterelnök asszonnyal. Június 19-re országos sztrájkot hirdettek meg a szakszervezetek. A több nagy szakszervezeti központból nemrég megalakult országos konföderációs unió a kormány lemondását, a televízió vezetőségének menesztését és az intézmény nemzeti felügyelet alá helyezését követeli. Az egyes ágazati szakszervezetek gazdasági követelésekkel léptek fel, velük egyenként meg tud egyezni Petre Roman. /MTI/