Orbán Viktor miniszterelnök júl. 28-án délután érkezett Marosvásárhelyre. A repülőtéren a magyar kormányfőt Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet, Markó Béla RMDSZ-elnök és Virág György, a Maros megyei tanács elnöke fogadta. Jelen volt Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár és Kelemen Attila parlamenti képviselő, Maros megyei RMDSZ-elnök is. Megérkezése után, 28-án este Orbán és Markó az RMDSZ marosvásárhelyi szövetségi elnöki hivatalában csaknem kétórás tárgyalást folytatott. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón Orbán elmondta: megvitatták az Emil Constantinescu elnök visszalépésével előállt új romániai belpolitikai helyzetet, és áttekintették, hogyan készül az RMDSZ az őszi parlamenti- és elnökválasztásra. A magyar miniszterelnök úgy értékelte, az RMDSZ összességében sikeresen szerepelt a júniusi helyhatósági választásokon, több polgármesteri és tanácsosi helyet szerzett, mint 1996-ban. A státustörvényt nem vitatták meg részletesen, hiszen az még kidolgozás alatt áll. Végleges formájáról ősszel magas szintű politikai egyeztetés után a Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) döntenek. A magyar kormányfő a késő esti órákban érkezett Marosvásárhelyről Tusnádfürdőre. - Ugyancsak jún. 28-án került sor Sepsiszentgyörgyön Martonyi János magyar és Petre Roman román külügyminiszterek találkozójára. Petre Roman hivatalos volt Tusnádfürdőre, ám a meghívást a legtöbb román kormánytaghoz és vezető politikushoz hasonlóan ő is lemondta. Ehelyett azt ajánlotta Martonyinak, hogy Tusnádfürdőtől mintegy harminc kilométerre, Sepsiszentgyörgyön, vacsorával egybekötve tárgyaljanak. /Tibori Szabó Zoltán: Baráti csevegés Sepsiszentgyörgyön. Martonyi és Roman között valamennyi vitás kérdés szóba került. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./

A Demokrata Párt szövetségesek nélkül akar bekerülni a parlamentbe. Petre Roman pártelnök bízik abban. hogy pártja a választáson eléri a 12 %-ot. /Nem keres szövetségeseket a Demokrata Párt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

Petre Roman külügyminiszter szerint az Európai Unió már ebben az évben feloldhatná a Romániával szembeni vízumkötelezettséget. A külügyminiszter kolozsvári sajtóértekezletén a románok számára ″megalázónak és diszkriminatívnak″ nevezte a vízumkötelezettséget. Mint mondta, Bukarest folytatja a diplomáciai offenzívát a feloldás érdekében. Az EU-csatlakozást illetően a külügyminiszter ismételten leszögezte, hogy Románia 2007-re készen lesz a csatlakozásra. /Petre Roman és a vízumkötelezettség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

Dr. Garda Dezső parlamenti képviselő beszámolt a 2000/1-es törvény alkalmazásáról. Romica Tomescu miniszter módosítani próbálta a parlamentben megszavazott két törvényt, de mindkettőt sikerült meghíúsítani. A próbálkozások folytatódtak, június-júliusban számtalan leirat érkezett a megyei erdészeti hivatalokba, amelyekben az örökhagyó utáni 10 hektár erdő visszaadását kérték. A Gyergyói-medencében azonban már öt település közbirtokossági aktáit érvényesítették, ami azt jelenti, hogy a tulajdonba helyezéstől már nincsenek messze. Gyergyóújfalu közbirtokossága már megkapta az erdőt, augusztus 1-jén pedig a marosfői erdészeti igazgatóság adta át a zöldaranyat. Hátra van még a birtokigazoló tulajdonpapírok kibocsátása. Gyergyószentmiklós, Szárhegy, Ditró és Alfalu kéréseit érvényesítette a megyei bizottság. A Csíki Magánjavak esetében Garda Dezső elérte, hogy ebből a közösségi vagyonból a szórványmagyarságnak legyen jövedelme. Nagyon pontos munka szükséges, mert várhatóak a magyar közösség elleni támadások. Júliusban például az országos erdészeti igazgatóság irányításával egy újságírócsoport jött Hargita megyébe, akik ellenőrizni próbálták a megyei bizottság munkáját, s a román sajtóban rosszindulatú értelmezések jelentek meg. Ezek az emberek ugyanazok, akik 90-91-ben megfogalmazták a Hargita-Kovászna jelentést, majd 97-ben a másodikat. Petre Roman külügyminiszter is nyilatkozott: közbe fog járni a törvény módosításáért. A kolozsvári prefektúrán is akadályozzák a munkálatokat. /Gál Éva Emese: "20 település birtokigényét érvényesítették″ = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

A Demokrata Párt rendkívüli országos vezetése aug. 25-i ülésén egyhangúlag elfogadta Petre Roman jelölését az államelnöki tisztségre. /Petre Roman a Demokrata Párt elnökjelöltje. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./

Csen Delaj, Kína bukaresti nagykövete és Stelian Oancea román külügyi államtitkár aug. 29-én aláírta a két ország között létrejött hitelegyezményt, amely értelmében a keleti ország ötmillió jüan értékű (megközelítőleg 600 ezer dollár) vissza nem térítendő hitelt nyújt Romániának. Petre Roman külügyminiszter elmondta, ebből a hitelből a román külügyminisztérium és a pekingi román nagykövetség műszaki felszerelését korszerűsítik. A kínai kormány az utóbbi három év folyamán immár a negyedik vissza nem térítendő pénzadományt juttatta Romániának, ezek összértéke eléri a 20 millió jüant, azaz körülbelül 2,5 millió dollárt. A kínai nagykövet kifejtette, az adomány lényegében a kínai nép rokonszenvét jelképező gesztus, amiért Románia az ENSZ genfi emberjogi ülésszakán segítette Kínát. Az említett értekezleten Románia küldöttsége tartózkodott a pekingi kormány politikájának szankcionálásáról rendelkező szavazáson. /Pénzadomány Kínától. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./.

Az Európai Bizottság bukaresti küldöttsége aggodalmának adott hangot amiatt, hogy politikai síkra terelődött a román mezőgazdaság szerkezeti átalakítását szolgáló SAPARD-program. Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy nevezzenek ki egy politikailag független, a vidéket és a közigazgatást jól ismerő személyt a leendő SAPARD-ügynökség vezetőjeként, és bízzák rá az ügynökség megszervezését. Az Európai Unió és Románia az év elején egyezett meg abban, hogy az EU a SAPARD előcsatlakozási alapból az elkövetkező hét évben évi mintegy 150 millió euróval támogatná a román mezőgazdaság átalakítását és az EU csatlakozásra való felkészítését. Az ügynökség létrehozásával kapcsolatban heves vita alakult ki a parasztpárti mezőgazdasági miniszter, Ioan Muresan, illetve a demokrata párti külügyminiszter, Petre Roman között. Muresan azzal vádolta Romant, hogy a Demokrata Párt ellenőrzi az EU-támogatásokat, s ugyanezt szeretné a SAPARD-pénzek esetében is, mikor a program több mint 60 százaléka a mezőgazdaságot érinti. Pete István mezőgazdasági államtitkár cáfolta azokat a feltevéseket, amely szerint az ügynökség körül kialakult botrány miatt Románia elesne az idei évre szóló támogatástól. /Tamás Kinga: Botrány a SAPARD ügynökség körül. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

Petru Caraman parasztpárti szenátor szept. 6-án bejelentette, hogy Ion Iliescu és Petre Roman kivételével minden szenátort felkért, írják alá azt a nyilatkozatot, melyben kijelentik: nem működtek együtt a Szekuritátéval. A szenátorok közül 22-en elutasították a felkérést, különböző okokra hivatkozva. Ezek között vannak a liberális Mircea Ionescu-Quintus és Alexandru Paleologu, Victor Apostolache, Liviu Maior, Gheorghe Dumitrascu, Oliviu Gherman, Doru Ioan Taracila RTDP-s szenátorok, Dumitru Badea nagyrománia-párti honatya, valamint Szabó Károly az RMDSZ, Marcian Bleahu a környezetvédők részéről, és más demokrata, egységpárti vagy független szenátorok. Corneliu Vadim Tudor aláírta a fenti nyilatkozatot. /A 22-es csapdájába esett huszonkét honatya. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

A legutóbbi közvélemény-kutatás szerint a novemberi elnökválasztáson a megkérdezettek 40,7 százaléka Ion Iliescura adná szavazatát. Mugur Isarescu a szavazatok 26,4 százalékát kapná, a harmadik helyre a Nemzeti Liberális Párt jelöltje, Theodor Stolojan kerülne a szavazatok 13,2 százalékával. Az indulásukat már bejelentők közül Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke a szavazatok 7,6, Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke 5,3, Teodor Melescanu, a Szövetség Romániáért Párt elnöke 4,9 százalékát kapná. /Iliescu vezet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 8./

"Szept. 6-án Petre Roman külügyminiszter Párizsban tárgyalt Pierre Moscovici francia Európa-ügyi miniszterrel a román állampolgárok vízummentességének kérdéséről. Petre Roman előzően ugyanerről tárgyalt Brüsszelben is. Petre Roman párizsi sajtóértekezletén "diszkriminációnak", "megalázónak" nevezte, hogy hazája polgárait még mindig vízumkényszer sújtja az Európai Unió tagállamaiban, s ennek feloldása fejében azt ígérte, hogy országa az EU támasztotta követelményeknek megfelelően megszilárdítja országa határvédelmét, hogy elejét vegye a nyugatra törekvő illegális bevándorlás fenyegetésének. /Románia vízummentességet kér. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./"

A bukaresti Legfelsőbb Bíróság december 5-ére halasztotta az Agache-ügy vádlottjainak tárgyalását - tájékoztatott Frunda György, a kézdivásárhelyi vádlottak ügyvédje. A védelem az 1989 decemberében meglincselt kézdivásárhelyi milicista meggyilkolásával vádolt Paizs Ottó és Héjja Dezső egészségügyi állapotára hivatkozva kért halasztást. A szept. 12-i tárgyaláson ismét jelen volt az Agache család meghívottjaként Petre Turlea képviselő. Tavaly február 15-én alapfokon elítélték a kézdivásárhelyieket, a november 18-i középfokú ítélet pedig a következőképpen hangzott: Filip Orbán Daniella Kamilla hét év börtönbüntetést, Paizs Ottó és Héjja Dezső négy-négy évet, Reiner Anton három évet és az eredetileg felmentett ifj. Konrád János szintén három évet kap. /Kedvező döntés az Agache-perben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./

Augusztus végén nyolc általános és középiskolás nagygalambfalvi diák egyhetes művésztáborban vett részt a magyarországi Velencén. A faluból származó képzőművész, Sütő Petre Rozália hívta meg őket. A táborozók a művésznő irányítása mellett próbálgatták tehetségüket. A tíz éve Martonvásáron lakó Sütő Petre Rozália irányította munkájukat. Freskáné Szabó Ilona martonvásári üzletasszony fedezte. önzetlenül a nagygalambfalvi gyermekek nyaralásának, utazásának összes költségét. /Sándor Irén, Nagygalambfalva: Művésztáborban a nagygalambfalvi diákok. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 13./

"Dr. Újvári Ferenc emlékeztetőül idézte Ion Iliescut: "Mi, akik a tegnap még elnyomottak voltunk, reánk nézve kedvezően megváltozott történelmi helyzetben nem akarunk átvedleni elnyomókká" (1990), továbbá Nicolae Iorgát: "Nem azért szereztük meg Erdélyt, hogy elvegyük a magyarok egyetemét és más megvalósításaikat, hanem azért, hogy mi, románok is felépíthessük saját egyetemünket, kollégiumainkat, bentlakásaiknak, szeretetházainkat, árvaházainkat, kórházainkat, nemzeti színházunkat és így tovább és így tovább". (1918) A tények rácáfolnak a híres professzor szavaira. Petre Roman volt miniszterelnök 1993-ban Moldova Köztársaságba látogatott, és ott felvetette a Romániához való visszacsatolás gondolatát, mire az egyik "reálpolitikus" azt kérdezte: "jó, jó, miniszterelnök úr, visszacsatoljuk Moldovát, de mit kezdünk a kétmillió orosszal?" A válasz: "egyszerűen visszamennek oda, ahonnan jöttek!" Azok a kolozsvári románok, akik Funart visszaválasztották, ismerik a volt miniszterelnöknek ezt az elképzelését. Akik az ortodox érsekséget Csíkszeredára telepítették, vagy akik Sepsiszentgyörgyön, Nagykárolyban és más helységekben is, rendőri, katonai kaszárnyák felépítését tervezik, szintén találkoztak Roman ezen nyilatkozatával. - Újvári szerint szükség van a "változásra az RMDSZ berkeiben is, mert ahogyan 10 éven át politizáltak, az a stílus és műfaj elévült." Nem szégyen tanulni a román partnerektől sem. /Dr. Újvári Ferenc: Szükségszerű a változás. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./"

Petre Roman külügyminiszter szept. 15-én sajtótájékoztatót tartott New Yorkban. Hangsúlyozta, hogy senkinek sincs akkora esélye az elnöki posztra, mint neki, mert az Iliescu magasan ver mindenkit, de őt egyedül Petre Roman tudja legyőzni. /Petre Roman New Yorkban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

"A PER /Project on Ethnic Relations/ amerikai nemkormányzati szervezet ügyvezető elnöke, Livia Plaks asszony New York-ban él, de Nagybánya szülötte, Elie Wiesel Nobel-díjas író unokahúga, aki románul és magyarul is beszél. A Romániai Magyar Szó munkatársának, Máthé Évának nyilatkozva elmondta, hogy a PER működését az Egyesült Államok négy legnagyobb alapítványa finanszírozza, ezek mind privát alapítványok, például a New York-i Carnegie Corporation alapítványa, a Hewlett Packard elektronikai cég William and Flora Hewlett nevű alapítványa, a világ legnagyobb biztosító társasága által fenntartott Charles Stewart Mott Fundation és újabban az Európa Tanács. A nagy cégek azért áldoznak konfliktusmegelőző, -kezelő programokra, hogy béke legyen, hogy, biztonságosan megtehessék befektetéseiket. Elmondta, hogy a Plaks a férje neve, az ő lányneve Pasch, és hozzátette: ő zsidó. Máthé Éva megjegyezte, hogy általában a zsidó emberekben van egy belső indíttatás egyrészt arra, hogy máson segítsenek, másrészt arra, hogy az ellentéteket elsimítsák. Livia Plaks egyetértett: a "zsidó nép tapasztalata, sok szenvedése vezetett oda, hogy a zsidó emberek békét szeretnének mindenkinek." - A PER 1993, és különösen 1997 óta sokat foglalkozott a szerb-albán kérdéssel. A PER volt az első abban, hogy párbeszédet szervezett a szerb és a koszovói albán vezetők között. Erre 1997 áprilisában New York-ban került sor. Akkor volt az utolsó pillanat, amikor még el lehetett volna kerülni a fegyveres konfliktust. Az albánok készek voltak a párbeszédre. Arról volt szó, hogy a párbeszéd Jugoszláviában folytatódik. Azonban Milosevics addig halasztotta az időpontját, míg kimondta, nincs értelme a tárgyalásnak. - Idén áprilisban ismét volt egy albán kérdéssel kapcsolatos rendezvényük - arról, hogy a koszovói helyzetnek milyen hatása lehet az egész régióra. Az összes albán vezetőt meghívták, nemcsak Koszovóból, hanem Albániából, Montenegróból, Macedóniából. Találkozójukra Budapesten került sor, a Dél-Kelet-Európai Stabilitási Egyezmény rendezvényeként, és "nagyon forró párbeszéd alakult ki Koszovó jövőjéről, Nagy Albániáról. Addig ilyen témájú rendezvény nem létezett." Ennek folytatása december elején lesz. A koszovói albánok csakis önállóan tudják elképzelni a sorsukat. A szerbiai választási eredményeket nem ismerik el. - Koszovó státusa most is nagyon kétértelmű. Egyelőre sem az USA, sem a nyugat-európai nagyhatalmak nem akarnak tovább haladni a tartomány státusának meghatározása terén. - A PER szerint várni kell még a végső megoldásokkal. - A másik sarkalatos kérdés, amivel foglalkozik a PER: a romakérdés. Livia Plaks szerint a kérdés megoldása az egyik feltétele annak, hogy valamely kelet-európai ország EU-tag legyen. "Romániában ez is nehezebben megy, mint a szomszédos országokban. Ez számomra meglepő." A PER szeretné a roma szervezeteket közös nevezőre hozni. Livia Plaks most Marosvásárhelyről Bukarestbe utazik, ahol Emil Constantinescu elnökkel, Petre Roman külügyminiszterrel, Valeriu Stoicával, Markó Bélával, Adrian Nastaseval, Melescanuval és másokkal találkozik. /Máthé Éva: Lívia asszony, a béke "nagykövete". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./"

"Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere ismét levelet intézett Petre Roman külügyminiszterhez, amelyben kérte: hasson oda a magyar hatóságoknál annak érdekében, hogy a "Nagy-Magyarország" jelképeit ábrázoló főkonzulátusi zászlót mihamarabb távolítsák el. A polgármester ugyanakkor azt szeretné, ha a főkonzulátus hivatalos pecsétjén nem szerepelne többé "a bécsi diktátumra emlékeztető" városnév. Alföldi László magyar főkonzul elmondta: A Szabadság olvasói és a romániai magyar közvélemény már hozzászokott ahhoz, hogy az utóbbi évek során a polgármester rögeszmésen összetéveszti az úgymond Osztrák-Magyar Monarchia és a Magyar Köztársaság címerét. Alkotmányunkban benne van, melyik az ország hivatalos címere. Amit mi használunk, természetesen az. A pecsét kétnyelvű, ezen a Cluj-Napoca és a Kolozsvár megnevezés is szerepel. Mi Kolozsvár román hivatalos megnevezését vesszük alapul, ezt is tüntetjük fel iratainkon, ugyanakkor a magyar név is szerepel - mondta Alföldi László. /Kiss Olivér: Rögeszmés a polgármester. Ismét a magyar zászlóval civódik. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./"

Okt. 10-én román küldöttség utazott Belgrádba. Románia készen áll arra, hogy hivatalosan is felvegye a kapcsolatot az új jugoszláviai hatóságokkal, nyilatkozta Mugur Isarescu miniszterelnök. Petre Roman külügyminiszter és Radu Berceanu ipari és kereskedelmi miniszter Vojislav Kostunica államfővel és Zoran Djindjiccsel a szerb Demokratikus Ellenzék egyik vezető politikusával találkozik. A megbeszélésen szó lesz arról, miként vehet részt Románia Jugoszlávia újjáépítésében. /Román küldöttség utazott Belgrádba. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./

"Petre Roman külügyminiszter, a Demokrata Párt államelnökjelöltje korteskörúton okt. 13-án Kolozsváron tartotta A szabadság mint kötelesség című önéletrajzi kötetének bemutatóját. Petre Roman elmondta, hogy könyve a franciaországi Éditions Payot 1992-ben született felkérésére született, és ugyanazon év szeptemberében jelent meg francia nyelven, Le devoir de liberté címmel. 1994-ben jelent meg, a kolozsvári Dacia Kiadó gondozásában a könyv román nyelvű változata. A Paideia Kiadónál idén megjelentetett, átdolgozott változatban Petre Roman leírta '89 decemberében játszott szerepét, majd miniszterelnökségét, és apjának, Valter Romannak is szán egy fejezetet. Petre Roman elmondta, annak idején Ion Iliescu, Dan Martian és Alexandru Barladeanu nem a rendszer megváltoztatásáért, hanem az "ésszerű szocializmus", a peresztrojka érdekében, a Ceausescu házaspár eltávolításáért és a Szovjetunióhoz való közeledésért szálltak síkra. A Szabadság kérdésére Petre Roman elmondta, az 1990. december 1-jei gyulafehérvári népgyűlésen tett gesztusáért /az RMDSZ és a magyarság ellen a szószékről bujtogatta a felbőszült tömeget/ vállalja a felelősséget, de nem táplál szégyenérzetet. Kijelentette, hogy akkor még nem volt érett politikus. "Nem saját szándékomból történt, én nem óhajtottam ezt tenni. Oda nem illő gesztusok mindkét részről voltak, és könnyen azzá alakult a párbaj, amivé nem kellett volna. Az, hogy ma eljutottunk addig, hogy az RMDSZ-szel közösen kormányzunk, mutatja, milyen hosszú utat sikerült megtennünk" - nyilatkozta Petre Roman, aki kihagyta önéletrajzi kötetéből a gyulafehérvári epizódot. A külügyminiszter kijelentette, nem tartja valószínűnek, hogy a Demokrata Párt a választások után az Iliescu vezette RTDP-vel szövetkezne. /Salamon Márton László: Petre Roman: Nem szégyellem 1990. december 1-jét! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./ "

A nagyváradi színház centenáriumi ünnepségsorozata koszorúzásokkal folytatódott okt. 15-én. Az épület főbejáratánál, az immár kétnyelvű felirat alatt elsőként Petre Panait főigazgató köszöntötte a tisztelettevőket. Meleg Vilmos kijelentette, a felirattal végre elismerték, hogy magyar szó is elhangzik e falakon belül. Szigligeti Ede szobránál a Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma, a debreceni Csokonai Színház, a nagyváradi RMDSZ és a Szigligeti Társulat képviselői helyezték el koszorúikat. Szigligeti szülőházánál dr. Indig Ottó irodalomtörténész felelevenítette a drámaíró, színidirektor életútját.A színházban fotókiállítás nyílt, a színházépítést bemutató korabeli fotókból, tervrajzokból, dokumentumokból rendeztek tárlatot. Okt. 15-én második száz esztendejét kezdte meg Nagyvárad kőszínháza. /Pásztai András: Százéves a nagyváradi kőszínház. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 16./

Tőkés László püspök a Bihari Napló főszerkesztőjének, Rais Istvánnak írt nyílt levelében megállapította, hogy "elcsúszófélben jobb sorsra érdemes lapjuk." Az utóbbi időben két fontos nyilatkozatukat nem hozta a lap. A püspök közlésre küldte "Biharban a jövő" című írását. Ebben feltette a kérdést, ki hívta meg Funar Gheorghe polgármestert Nagyváradra, hogy részt vegyen az ökumenikus címerszentelésen. Református, görög katolikus és ortodox főpapok társaságában mit keresett a kisebbség- és magyarellenességéről híres vadnacionalista politikus? A Bihari Napló okt. 13-i számában szemérmesen elhallgatta a meghökkentő látogatást. A helyi román lap beszámolt arról, hogy az ünnepségen - többek között - Kapy István alpolgármester, megyei RMDSZ-elnök és Kiss Sándor, a Megyei Tanács alelnöke, az RMDSZ megyei választmányának elnöke is részt vett Funar Gheorghe és Petre Roman társaságában. - Petre Roman bihari útján kifejezésre juttatta, hogy: "A kisebbségi ügy nem téma", hiszen "a nemzeti kérdéskör rendezése... mára már megvalósult", s "ezért becsüli ebben a tekintetben az egész világ ennyire Romániát" (Bihari Napló, okt. 13.). /Tőkés László püspök: A Bihari Napló Szerkesztőségének. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 17./ A püspök levelére válaszolt Szűcs László főszerkesző-helyettes, leszögezve: nem tudták előre, hogy Gheorghe Funar ott lesz az ünneplők között. Úgy érzik, a püspök igaztalanul marasztalja el a lapot. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 17./

Okt. 17-én Kolozsvárra látogatott Fokion Fotiadisz, az Európai Bizottság, az EU végrehajtó szerve, bukaresti küldöttségének vezetője, és felavatta a prefektúra épületében helyet kapott Európai Információs Központot. A sajtótájékoztatón Fotiadisz elmondta: az európai uniós tagságra várakozó országokat évente 650 millió eurós vissza nem térítendő hitelben részesítik. Az összeg 60-70 százalékát régiófejlesztésre szánják. Az egyik legfontosabb feltétel a különböző projektek folytonosságának biztosítása, illetve az, hogy a programokat ne hassa át a politika. Fotiadisz realizmusra intette mindazokat, akik azt hiszik, Románia rövid időn belül befejezi a tárgyalásokat. Nem kommentálta Petre Roman azon kijelentését, amely szerint 2007. jan. 1-jén Románia az EU tagja lesz. /Kiss Olivér: Távol még Románia uniós tagsága. Fokion Fotiadisz bukaresti EU-nagykövet Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./

Szilágy megyében az államfő-jelöltekneknek gyűjtöttek támogató aláírásokat. A megyében az összes jelölt között Frunda György kapta a legtöbbet, jelöléséhez 15 200 aláírást továbbítottak, Ion Iliescu jelöléséhez pedig 7335-öt. Még szeptember folyamán Mugur Isarescu jelöléséhez 6000 fölött, ugyanannyit Theodor Stolojannak. Vadim Tudor jelöléséhez 5400 aláírás gyűlt össze, ez kétezerrel több támogatót jelent, mint 1996-ban. Petre Roman részére 3400 aláírást továbbítottak a határidő előtt, a DP-től kapott tájékoztató szerint még 300 aláírás maradt Zilahon. /(Fejér László): Frunda kapta a legtöbbet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

A Központi Választási Iroda összesen 13 elnökjelölt jelöltségét hagyta jóvá. A jelöltek közül kilencen politikai párt színeiben, négyen pedig függetlenként indulnak. Az elnök-választásokon a következő személyek lépnek versenybe: Theodor Stolojan (Nemzeti Liberális Párt), Ion Iliescu (Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja), Petre Roman (Demokrata Párt), Frunda György (RMDSZ), Corneliu Vadim Tudor (Nagy-Románia Párt), Paul Philippe de Hohenzollern (Országos Megbékélési Párt), NIcolae Cerveni (Román Szabaddemokrata Párt), Ion Sasu (Román Munkáspárt), Teodor Melescanu (Szövetség Romániáért), valamint a függetlenként induló Mugur Isarescu, Graziela Elena Barla, Gheorghe Eduard Manole és Lucian Orasel. /13 elnök-jelölt indul a választásokon. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./ A CURS által végzett legújabb közvélemény-kutatás szerint még mindig a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja elnökjelöltje, Ion Iliescu vezet 48 százalékkal. Őt követi a liberálisok államfő-jelöltje, Theodor Stolojan és a függetlenként induló Mugur Isarescu kormányfő, akik a megkérdezettek mintegy 13 százalékának a támogatottságát élvezik. Corneliu Vadim Tudorra, a Nagy-Románia Párt jelöltjére az alanyok 11 százaléka, Teodor Melescanura (Szövetség Romániáért), Frunda Györgyre (RMDSZ) és Petre Romanra (Demokrata Párt) jelöltjére pedig a megkérdezettek 5 százaléka szavazna. A pártok esetében szintén a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja szerepel az élen 52 százalékkal, míg a megkérdezettek 11 százaléka a Nemzeti Liberális Pártot támogatja. Ugyanennyien voksolnának a Nagy-Románia Pártra, 7 százalék az RDK 2000-re és az RMDSZ-re, 6 százalék a Demokrata Pártra, 5 százalék pedig a Szövetség Romániáért pártra. /Isarescu és Stolojan egyformán népszerű. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

"Hargita megyében kifüggesztették ki a megyei választási irodánál a bejegyzett jelöltlistákat: 23 párt és választási szövetség tette le parlamenti képviselő- és szenátor-jelöltlistáit a megyében, összesen mintegy 59 szenátor- és 130 képviselőjelölttel. A megyében a versenyben részt vevő politikai alakulatok: Bánáti Bolgárok Szövetsége; Demokrata Párt (PD); Hazáért Párt (PP); Nagyrománia Párt; Nemzeti Liberális Párt - Câmpeanu (PNL); Nemzeti Liberális Párt (PNL); Nemzeti Szövetség (PUNR-PNR); Neokommunisták Pártja (PN); Nyugdíjasok Pártja; RMDSZ; Roma Párt; Román Élet Pártja (PVR); Román Környezetvédő Párt (PER); Román Munkáspárt (PMR); Romániai Demokratikus Konvenció 2000 (CDR 2000); Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt (PLDMR); Romániai Szociáldemokrata Pólus (PDSR-Romániai Humanista Párt-Román Szociáldemokrata Párt); Szabaddemokrata Párt; Szabaddemokrata Szocialista Köztársasági Párt (PLRSD); Szocialista Munkapárt (PSM); Szövetség Romániáért (APR); Titel Petrescu Szociáldemokrata Párt (PSD); Új Nemzedék Pártja (PNG). Független jelöltek nem indultak Hargita megyében. - Az RMDSZ szenátori listáján a következő jelöltek szerepelnek: Verestóy Attila, Sógor Csaba, Dézsi Zoltán és Dombi Dezső. A képviselőházi lista: Ráduly Róbert Kálmán, Asztalos Ferenc, dr. Garda Dezső, Antal István, Kelemen Hunor, Farkas Csaba és Kedves Imre. - A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt is teljes listát tett le, a képviselőházi jelölteknél listavezető maga a párt elnöke, Kiss Kálmán. /Párttúltengés. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 28./"

"Petre Roman külügyminiszter választási provokációnak minősítette, hogy Romániában az 1956-os magyarországi forradalom évfordulójára időzítetten kiadták Méray Tibor Budapest, 1956 című könyvét. A Franciaországban élő magyar író említett könyvével első alkalommal ad lehetőséget a román nyelvű nagyközönségnek, hogy részletesen megismerje az 1956-os magyarországi eseményeket. Méray a román nyelvű kiadást kiegészítette egy fejezettel, amelyben megírta, hogy Nagy Imre és társai miként kerültek a börtönnel felérő romániai száműzetésbe, az akkori román vezetés miként adta ki őket Magyarországnak. A szerző részletesen foglalkozott azzal a szereppel is, amelyet Valter Roman, a jelenlegi külügyminiszter édesapja játszott ebben a történetben. Az Evenimentul Zilei több részletet közölt a könyvből. Petre Roman a lap okt. 26-i számában közzétett levelében határozottan visszautasította, hogy a "nyíltan irredenta Méray azt a Valter Romant próbálja lejáratni, aki annyi irredenta akciót hiúsított meg". Valter Románról "közismert volt mind Romániában, mind Magyarországon, hogy milyen álláspontot képviselt Erdély kérdésében" - folytatta Petre Roman. Emlékeztetett arra, hogy édesapja 1939-ben egy francia lapban "az Erdélyt fenyegető német-magyar veszéllyel szemben határozottan leszögezte: semmit sem szabad engedni, s katonaként bebizonyította, hogy Románia képes ellenállni". A külügyminiszter szerint édesapja 1956-os budapesti jelenlétének semmi köze nem volt ahhoz, hogy a szovjetek egy nekik engedelmes kommunista vezetést akartak hatalomra juttatni Budapesten. "Apám életrajzára, a valódira és nem a meghamisítottra, büszke lehetek" - szögezte le Petre Roman. /Petre Roman apja védelmére kel. Érzékeny pontot érintett Méray Tibor visszaemlékezése. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./ Méray Tibor reagált minderre: "Petre Roman a könyvben felvetett problémákat a mai román belpolitika síkjára terelte, amibe nem óhajtok beavatkozni" - jelentette ki,az MTI-nek Párizsban nyilatkozva. Leszögezte, hogy könyvében történelmi tényeket idézett fel. A Budapest, 1956 címen Bukarestben október 23-án román nyelven megjelent könyv a magyar forradalom évfordulója alkalmából látott napvilágot - hangsúlyozta Méray - , azaz nem a romániai választásokhoz "időzítve", jóllehet Petre Roman ezzel próbálja elterelni a figyelmet azokról a megállapításokról, amelyek Valter Roman 1956-os szerepvállalását elemzik. /A magyar forradalom megítélésében nem Roman az illetékes. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./"

Petre Roman külügyminiszter és Fokion Fokiadis, az Európa Bizottság romániai vezetője nov. 6-án három egyezményt fog aláírni EU-támogatásról. Az egyezmények szerint a vissza nem térítendő támogatás végösszege 228,2 millió euró lesz. A három egyezmény a következő támogatásokról fog rendelkezni: PHARE-program (215,2 millió euró), román-bolgár határ menti együttműködés (8 millió euró), román-magyar határ menti együttműködés (6 millió euró). /Vissza nem térítendő EU-támogatás. 228,2 millió euró Romániának. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 4./

"Ion Iliescu, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának vezetője kilátásba helyezte, hogy államfővé választása esetén elnöki kegyelemben részesítheti Miron Cozma bányászvezért, a Bukarest elleni bányászjárások jelenleg börtönben lévő vezetőjét. Miron Cozmát a román Legfelső Bíróság 1999 februárjában jogerősen 18 évi börtönbüntetésre ítélte az 1991 szeptemberében történt bukaresti bányászjárásban játszott szerepe miatt. A Bukarest elleni bányászjárások Ion Iliescu első 1990 és 1992 közötti elnöksége alatt váltak hírhedt gyakorlattá. A sajtó szerint maga Iliescu volt az, aki 1990-ben a fővárosba hívta a Zsil-völgyi bányászokat, hogy velük veresse szét a kommunista visszarendeződés ellen tüntető diákokat, majd 1991-ben az újabb bányászjárásokat használta fel arra, hogy megszabaduljon a vele szembeforduló akkori miniszterelnöktől, Petre Romantól. Iliescu hangsúlyozta, hogy valamennyi bányászjárást a jelenleg hatalmon lévő erők provokálták, mivel ezek az erők "táplálják az erőszakot Romániában". A bányászok nem bűnösök a történtekért, ellenkezőleg, érdemüknek tudható, hogy szolidaritást vállaltak és támogatták a demokrácia megteremtését Romániában - szögezte le Ion Iliescu. /Ha nyer az elnökválasztásokon. Iliescu kegyelemben részesíti Miron Cozmát. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./"

A magyar egyetem ügye a választási kampányban is terítékre került. Néhány elnökjelöltnek feltették a kérdést: "Ön alá fog írni egy olyan törvényt, amely a kizárólagos magyar egyetemre vonatkozik, s melyet az állam finanszírozna?" A válaszok a következők. Iliescu: "Úgy vélem, hogy a törvényhozás szintjén is, gyakorlatilag is mi megoldottuk ezt a kérdést. Tehát a magyar nyelven való tanulás joga biztosított. Nincs szükségünk exkluzív magyar egyetemre". Isarescu: "Elegendő a jelenlegi törvényes keret. Nincs szükség külön törvényre". Melescanu: "Nincs szükség semmiféle külön törvényre". Petre Roman: "De szükség van. A válasz a kérdésre a következő: a törvény értelmében, mely azt mondja a multikulturális egyetem létesítésével kapcsolatban, hogy ebben a kérdésben a parlament dönt egy speciális törvény által. És ezt fogom én tenni." Stolojan: "Államilag finanszírozottal nem értek egyet. Ellenkezőleg, ezen a területen felesleggel rendelkezünk, már a diplomák inflációjáig jutottunk". - Frunda György viszont biztos abban, hogy lesz önálló magyar egyetem. /Kilin Sándor: Egyetem-ügy a kampányban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 9./

Több román értelmiségi a napokban felhívást tett közzé, amelyben felszólítják Frunda Györgyöt, Mugur Isarescut, Petre Romant és Theodor Stolojant, hogy lépjenek vissza annak a legesélyesebb elnökjelöltnek a javára, aki a második fordulóban lekörözheti Ion Iliescut. A felhívást kommentálva Markó Béla szövetségi elnök elmondta, hogy az RMDSZ-nek nincs szándékában visszaléptetni a jelöltet. Frunda György tehát továbbra is az RMDSZ államelnökjelöltje. Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke, képviselőjelölt korábban a Cotidianulnak nyilatkozatott a kérdéssel kapcsolatban. Szerinte Frunda György is mérlegeli a lehetőségeit és ha úgy látja, hogy tényleg nincs más megoldás, ő maga fogja ezt a döntést egyoldalúan meghozni, és visszalép. /Nincs szó Frunda visszalépéséről. Markó a román értelmiségiek felhívásáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

A román értelmiségiek felhívása szerint Iliescu ellenében csakis egyetlen, minden demokratikus erő által támogatott közös jelöltnek van esélye. Lépjen tehát vissza a többi, és csak egy maradjon. Ez a felszólítás túlságosan későn jött. Eddig ezek az értelmiségiek hallgattak. A felszólított elnökjelöltek nem fogadták el a javaslatot. Petre Roman azt hajtogatta, hogy ő tehát az egyetlen, aki legyőzheti Iliescut. Theodor Stolojan egyetértett a levélben foglaltakkal, de úgy látta, Ion Iliescu után neki van a legnagyobb esélye. Mugur Isarescu jelenlegi kormányfő a felhívást ártalmasnak tartotta. Frunda György szintén elutasította a visszalépést. Az RMDSZ az utolsó pillanatig várt arra, hogy ez az összefogás megtörténjen. Frunda György a televíziós vitában azt is mondta: ha olyan két elnökjelölt kell a románság többségének, mint Iliescu és C. V. Tudor, akkor a lelkük rajta - nem érdemelnek jobbat. Ezt nekik kell majd kezelniük. /Cseke Gábor: Vészfék? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./