"Mintegy félszáz, a román ellenzékhez, elsõsorban a Ion Iliescu volt államfõ vezette SZDRP-hez közel álló nacionalista és ultranacionalista értelmiségi "Demokrata Fórum" létrehozására buzdító felhívást tett közzé a márc. 26-i román sajtóban. Az aláírók között van maga Ion Iliescu, Sergiu Nicolaescu filmrendezõ, Razvan Theodorescu akadémikus, Fanus Neagu drámaíró, Petre Salcudeanu író, volt mûvelõdési miniszter és számos más ismert akadémikus, író, egyetemi tanár, akik "a Demokrata Fórum létrehozására alakított bizottságként" határozzák meg magukat. A terjedelmes szöveg általánosságban támadja a jelenlegi kormányzati erõket és politikájukat, amelyeket egyebek között azzal vádol, hogy meg akarja változtatni Románia "demokratikus útját", és egyelõre még demokratikus úton "'tekintélyelvû gondolkodást és gyakorlatot" vezet be, a gazdaságpolitikában "figyelmen kívül hagyja a szociális szempontokat". Ugyancsak aggódnak a szerzõk "az erdélyi románellenes offenzíva" miatt, és attól tartanak, hogy Románia "gazdasági, erkölcsi és kulturális lényegének hanyatlása miatt elvesztheti nemzeti szuverenitásának elemeit". Ezért a szerzõk a román értelmiség egészét szólítják fel, hogy csatlakozzon kezdeményezéséhez, amelynek célja Románia túlélésének biztosítása. /MTI/"

Victor Ciorbea márc. 30-i lemondását követően márc. 31-én Bukarestben összeült a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt vezetősége, hogy elemezze a politikai helyzetet és kiválassza jelöltjét a kormányfői posztra. Az ülést Ion Diaconescu pártelnök vezeti, jelen van Gabriel Tepelea első alelnök, Radu Vasile főtitkár és a párt több alelnöke, köztük Ciorbea is. Márc. 31-én délben a Cotroceni-palotában Emil Constantinescu elnök közös konzultációt folytat az 1996-ban létrejött koalíció valamennyi pártjának vezetőivel. Ezen a megbeszélésen részt vesz Petre Roman, a koalíciós válságot Ciorbea lemondására vonatkozó januári követelésével kiváltó Demokrata Párt elnöke is, aki márc. 30-án nem volt jelen azon a konzultáción, amelyet a kormányban részt vevő pártok - a Demokratikus Konvenciót alkotó Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, a Nemzeti Liberális Párt és Románia Alternatívája Párt, illetve másfelől az RMDSZ és a Román Szociáldemokrata Párt - vezetőivel folytatott az államfő, hogy együtt határozzák meg a kormányalakítási tárgyalások menetrendjét. /MTI/

"A Reuter hírügynökség múlt évben végzett felmérése a Nagy-Románia Pártot nyíltan antiszemita pártnak minősítette /valamivel burkoltabb az Egységpárt is hasonló/, azóta újjászületett a Legionárius Mozgalom, hangja fölerősödött, főleg amióta az élén ortodox papok jeleskednek. A Legionárius Mozgalmat 1995 júliusában bejegyezték a bukaresti bíróságon. Vannak román történészek, akik megpróbálják letagadni azt, hogy valaha zsidóüldözés volt Romániában. Azt sem fogadják el, hogy a második világháború alatt 800 ezer romániai zsidó vesztette életét a haláltáborokban. A Vasgárdából megmaradottak /az Olaszországban élő C. I. Dragan anyagi támogatásával/ új tagokat toboroznak, élükön Serban Suruval, aki főiskolákon fejti ki népszerűsítő tevékenységét. A nyíltan antiszemita hetilap, az Atac la persoana mintegy kétszáz zsidó származású román nevét közölve, akik - a lap szerint - "az irányító, kulturális és gazdasági hatalom minden szintjére beszivárogtak". Köztük van Petre Roman pártelnök, Victor Babiuc volt védelmi miniszter, Zoe Petre elnöki tanácsos és Ulm Spineau. Egymás után láttak napvilágot antiszemita könyvek is. Traian Romenescu Marea conspiratie evreiasca vagy Radu Theodoru Nazismul sionist című munkája. /Veres József: Antiszemitizmus: ha nincs, miért van? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./"

A bukaresti magyar nagykövetségen bemutatták a Dacia Kiadó /Kolozsvár/ által Göncz Árpád műveiből, Anamaria Pop fordításában megjelent román nyelvű válogatást. A bemutatón megjelent Zoe Petre asszony, Emil Constantinescu elnök tanácsosa és Alexandru Paleologu szenátor, történész is. Laurentiu Ulici, a Romániai Írók Szövetségének jelenlegi, illetve Mircea Dinescu költő, a szövetség volt elnöke méltatta a Göncz Árpád munkásságát. Jelen volt és beszédet mondott Pomogáts Béla, a Magyar Írók Szövetségének elnöke, Gálfalvi Zsolt, az A Hét hetilap főszerkesztője, a Romániai Magyar Írók PEN Clubjának elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

Javier Solana, a NATO főtitkára, aki ápr. 1-jén érkezett Bukarestbe, tárgyalásai során biztosította a román vezetőket, hogy a NATO továbbra is a nyitott ajtók politikáját folytatja és a szövetség nem fogja elfogadni a bővítési folyamat befagyasztását. Ugyanakkor Solana nem volt hajlandó többet elárulni a bővítés további menetéről, arra hivatkozva, hogy a jövő áprilisi NATO-csúcson, amelyen a szervezet alapításának 50. évfordulóját ünneplik, újra értékelik a helyzetet, amint azt már a tavalyi madridi csúcstalálkozón leszögezték a szövetség vezetői. Solana találkozott a szenátus és a képviselőház elnökével, Petre Romannal és Ion Diaconescuval, megbeszélést folytatott Gavril Dejeu ügyvezető és Radu Vasile kijelölt miniszterelnökkel, illetve Emil Constantinescu elnökkel. Solana nagyra értékelte Románia szerepét a térség stabilitásának megőrzésében. Köszönetet mondott Románia erőfeszítéseiért, amelyeket a boszniai béke érdekében tesz egyrészt békefenntartóinak jelenlétével, másrészt javaslataival, diplomáciai erőfeszítéseivel. /MTI/

"Radu Vasile miniszterelnök 1998. május 14-én kinevezte az RMDSZ öt új, illetve új tárcához beosztott államtitkárát. Az új kinevezettek: - Birtalan József - Szállításügyi Minisztérium; - Dr. Demeter János - kormányfőtitkár-helyettes a kormány főtitkárságán; - Dr. Kötő József - Nevelésügyi Minisztérium; - Niculescu Antal - Európai Integrációs Főosztály; - Pete István - Mezőgazdasági Minisztérium. A többi öt RMDSZ-államtitkár megőrizte korábbi tisztségét, éspedig: Bara Gyula - a Munkaügyi és Népjóléti Minisztériumban; Borbély László - a Területrendezési Minisztériumban; Erős Viktor -a Privatizációs Minisztériumban; Kelemen Hunor - a Művelődési Minisztériumban; Lányi Szabolcs - az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 14., 1263. sz./ A román kormány ülésén az RMDSZ által jelölt több államtitkár kinevezését, illetve cseréjét hagyta jóvá. Így a Közoktatási Minisztériumban Béres András államtitkár helyét Kötő József, az RMDSZ eddigi első ügyvezető alelnöke és oktatási főosztályának vezetője vette át. Niculescu Antal, a kormány főtitkárának eddigi államtitkári rangú helyettese a kormány európai integrációs hivatalában lesz az államtitkár (itt csak egy államtitkár van, a hivatal élén miniszter áll a parasztpárti Alexandru Herlea személyében), Niculescu eddigi helyére pedig Demeter János, az RMDSZ önkormányzati ügyvezető alelnöke kerül. Kötő József és Demeter János jelölését az RMDSZ Operatív Tanácsának legutóbbi ülésén határozták el, de eddig még folyt az egyeztetés az érdekelt hivatalok vezetőivel. Ugyancsak közzétette a kormányszóvivő Birtalan József, az RMDSZ volt gazdasági alelnökének kinevezését közlekedési államtitkárrá: ő mintegy két hónapja már a Távközlési Minisztériumban töltött be ilyen tisztséget. A Mezőgazdasági Minisztériumban az RMDSZ döntése alapján Kovács Adorján helyébe Pete István nagyváradi közgazdászt nevezték ki államtitkárrá. Az RMDSZ által betöltött többi államtitkári poszton nem történt változás. - Figyelmet keltett a Pénzügyminisztériumban Corneliu Gorcea államtitkár felmentése. Gorcea a múlt héten anélkül, hogy konzultált volna erről miniszterével és a kormányfővel, befagyasztotta a RENEL, a villamosművek számláját, tekintettel az állammal szemben fennálló tartozásaira. A lépést Vasile kormányfő előbb jogosnak nevezte, de aztán a RENEL vezetőivel találkozva, illetve a Demokrata Párt elnökének, Petre Romannak ellenvetései nyomán az intézkedést visszavonták, illetve felfüggesztették addig, míg a Pénzügyminisztérium vizsgálatot folytat a RENEL pénzügyeiről - Gorcea pedig bejelentette lemondását. A RENEL nemrég emelte az áram tarifáját, ugyanakkor ennél a monopolhelyzetben lévő szolgáltató vállalatnál a legmagasabb a bérszínvonal. Több lap is úgy kommentálta az epizódot, hogy a kormány, akárcsak elődje hasonló helyzetekben, meghátrált. A kormányszóvivő szerint Gorcea már régebben jelezte lemondási szándékát, felmentésének nincs köze az ügyhöz. /MTI/"

"Funar terve szerint a román és angol nyelvű szöveg "Alexandru Petrovici magyarosított nevű szerb költő" kolozsvári tartózkodására emlékezik. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete tiltakozott, az akciót törvénytelennek titulálva, mivel nincs arra vonatkozó helyi tanácsi engedély, és "etnikumközi konfliktusokra" való uszítással vádolta Funart. Razvan Popescu kormányszóvivő nyilatkozatában a "valóságtól elrugaszkodónak" nevezte a polgármester kezdeményezését. A lap szerint Alexandru Farcas felszólította Funart, hogy mondjon le szándékáról; Zoe Petre elnöki tanácsos pedig telefonon tájékozódott a prefektustól, aggodalmát fejezve ki egy új konfliktusos helyzet kialakulása miatt. /Petőfi emlékét gyalázó tábla a Biasini Szállón. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./"

A román televízió az új kormány névsorának ismertetése után két állami hivatalnokokból álló csoport bűntetteiről is beszámolt. Az egyik a Németországba akkreditált román diplomaták esete, akik román zsebtolvajok számára jó pénzért hamis útleveleket állítottak ki, a másik az egyetemi felvételi tételek múlt évi kiárusításában közrejátszó magas rangú rendőrök ügye. Az adásban sugallt ítélet az, hogy Románia gyakorlatilag kormányozhatatlan. A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt által meghirdetett morális reform elengedhetetlen feltétele annak, hogy az ország ismét kormányozhatóvá váljon, vallja írásában Bíró Béla. Azonban a parasztpártiakkal vitatkozó Demokrata Párt elnöke, Petre Roman ugyanezen az estén a morális megtisztulás, vagyis a jóvátételnek, a szekuritátés dossziék ügyének és az 1989-es gyilkosságoknak a napirenden tartását minősítette reformellenes időpocsékolásnak. Nem véletlen, hogy a parasztpárti-demokrata konfrontáció mindvégig erkölcsi kérdések körül zajlott. A Demokrata Párt törzsgárdája a korábbi kommunista elit fiatal, jobbára nyugati egyetemeken végzett szakembereiből verbuválódott, ők gyors privatizációt szeretnének, a parasztpártiak viszont átgondoltabb, méltányosabb, a kártérítéseket is felölelő privatizáció akarnak. /Bíró Béla. A reform erkölcse vagy az erkölcs reformja? = Magyar Hírlap, máj. 23./

"Máj. 30-án Kolozsváron tanácskozott a Kolozs megyei RMDSZ Képviselői Tanácsa. Az MKT-ülésen jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Tőkés László tiszteletbeli elnök, Kötő József oktatásügyi államtitkár, Eckstein Kovács Péter szenátor, Kónya Hamar Sándor és Mátis Jenő képviselők, egyetemi tanárok, egyházfők, vezető értelmiségiek. Napirenden az állami önálló magyar egyetem újraindításának kérdése szerepelt. A jelenlévők többórás hozzászólás-sorozatban vitatták meg a kérdést, és határozat született arról, hogy felkérik az RMDSZ parlamenti képviseletét, hogy folyó év június 15-ig nyújtsák be a kolozsvári székhelyű egyetem alapításáról szóló törvényt. Az ülést követő sajtóértekezleten, újságírók kérdéseire válaszolva Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta, hogy abban az esetben, ha a parlament nem emeli törvényerőre a 22-es és 36-os sürgősségi kormányrendeleteket, az RMDSZ nem tudja elképzelni a koalíciós együttműködést olyan pártokkal, amelyek ellenzik alapvető kisebbségi jogok megadását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 1., 1275. sz./ Horváth Andor, a Bolyai Társaság elnöke vitaindítójában alapos helyzetelemzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az új kormány megalakulásával, egy új oktatásügyi államtitkár kinevezésével némileg változás állt be az oktatás kérdésében, a multikulturalitás eszméjének állampolitikává emelése, továbbá az egyre nehezedő anyagi helyzet igen nehézzé teszi az előrelépést, de ugyancsak súlyosbító tényezőként látja a román közvéleményben, valamint az RMDSZ és a civil szervezetek viszonyában tapasztalható válságot is. Kötő József államtitkár helyzetértékelése szerint a fokozatos eredmények elérése is lehet az eredményesség fokmérője, amelyek között megemlítette a teljes körű kisebbségi oktatáspolitika kidolgozását, a hat főiskolai intézmény tagozatosításának tervét, a minisztériumi határozatot, amelynek értelmében magyar tankönyvek beszerezhetők fordításból, eredeti alkotásból, vagy importból. Tőkés László emlékeztetett arra, hogy a kormányban való részvétel módjával kapcsolatban 1996 november óta ellentétes álláspontja volt a csúcsvezetéssel. "Ilyen homályos elképzelésekkel nem is lehet eredményt elérni" - mondotta a püspök, aki szerint "a nem eredményes politika fényezése önámítás". Tőkés köszönetet mondott a kolozsváriaknak azért, hogy felhívták a figyelmet az egyetem ügyére. Péntek János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese ismertette a magyar oktatás helyzetét a kolozsvári egyetemen, arra a következtetésre jutva, hogy a "koszovói kivonulási modell" nem lehet megoldás a magyar felsőoktatást illetően, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség pedig állásfoglalásában az egyetemalapítás csökkenő esélyeire figyelmeztetett. Az ülés további felszólalói a magyar felsőfokú oktatás, a magyar oktatáspolitika, valamint ezeket érvényre juttató politikai eszközök hatékonyságát, lehetséges alternatíváit elemezték Tonk Sándor egyetemi tanár leszögezte: a problémamegoldás immár nem a szakembereken, hanem a politikusokon múlik, továbbá szükségesnek látszik egy, a magyar egyetem létrehozására vonatkozó törvény kidolgozása. Markó Béla a maga részéről bevallotta: 1996 őszén esélyt látott a kormányzásban, és ha másfél év után kiderül, hogy az RMDSZ tévedett, történelmi vétket követett el, akkor le kell vonni a személyi konzekvenciákat. Ugyanakkor az elnök elmondja, megdöbbentette az a keserűség, reménytelenség amely meglátása szerint terjedőben van, ezért figyelni kell a jelenségre. Az elnök továbbá kifejtette, a csúcsvezetőség is aggodalommal követi a tanügyi, valamint a helyhatósági kormányrendelet sorsát, viszont ezek esetleges kudarca esetén határozott lépésre lesz szükség az RMDSZ részéről: amennyiben a 22-es, illetve a 36-os kormányrendelet elesik, az RMDSZ nem tekintheti magát a kormánykoalíciós partnerek szövetségesének. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1., /Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./ A Kolozsvári Magyar Diákszövetség, az RMDSZ társult tagja a vita alkalmából közzétett állásfoglalásában a többi kormánypárt negatív hozzáállása mellett az "RMDSZ politikai tehetetlenségét" is okolta a Bolyai egyetem újraindításának elakadása miatt és "politikai eszközváltást" sürgetett. Nevezetesen azt, hogy az RMDSZ Petre Roman Demokrata Pártjához hasonlóan (a kormányból való kilépéssel, a parlamenti támogatás feltételekhez kötésével) küzdjön célkitűzéseiért, ehhez hozzátette az "önálló külpolitika" gondolatát is. A KMDSZ azt sürgette, hogy "az RMDSZ kormányzati szereplésével valótlanul ne javítsa Románia nemzetközi megítélését, inkább vállalja az erdélyi magyarság jogtiprásainak nemzetközi propagálását" és javasolta, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa június végére tervezett ülésén tűzze napirendre az RMDSZ rövid- és középtávú stratégiájának elemzését, valamint a Bolyai egyetem kérdését. /A KMDSZ Diáktanácsának és Bolyai Csoportjának közös állásfoglalása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./"

Június 4-én, csütörtökön újabb sajtóértekezletet tartott az RMDSZ-vezetés a szövetség bukaresti székházában. Markó Béla szövetségi elnök mellett jelen volt Borbély László területrendezési államtitkár, az RMDSZ kormányzati tevékenységének koordinálásával megbízott ügyvezető alelnök és Székely Ervin képviselő. Bevezetőjében Markó Béla az RMDSZ-t, a romániai magyarságot leginkább foglalkoztató tanügyi kérdéssel, pontosabban a kolozsvári székhelyű önálló magyar egyetem létrehozásával kapcsolatban a sajtóban közölt véleményekre és sajtókommentárokra utalva elmondta, hogy a kérdés megoldatlansága miatt az RMDSZ választói körében, a területi szervezetek szintjén igen nagy mérvű az elégedetlenség, s ez kifejezésre jutott nemrég a szervezet kolozsvári MKT-ülésén. Elfogadhatatlan az, hogy bár az RMDSZ immár másfél éve részese a kormányzásnak, a magyar kisebbséget érintő legfontosabb kérdések törvényes rendezése semmit sem mozdult előre. Markó Béla utalt a két sürgősségi kormányrendeletre, amelyek helyzete veszélyezteti az elvben elfogadott kisebbségi jogokat, és megerősítette korábban már nyilvánosságra hozott álláspontját, miszerint ha a szóban forgó rendeleteket a Parlament nem emeli törvényerőre, az RMDSZ nem tudja vállalni a további koalíciós együttműködést. A kisebbségi jogok rendezésére vonatkozó politikai akaratról szóló számtalan nyilatkozat ellenére veszélyben vannak azok a jogok, amelyekről elvben nagyon sok szó esett már, de jogi rendszerbe foglalásuk mindmáig elmaradt. Ez az állapot továbbra már tarthatatlan ? hangoztatta a szövetség elnöke. Kérdésre válaszolva Markó Béla hangsúlyozta, hogy az RMDSZ álláspontjának megerősítését nem lehet zsarolásnak minősíteni, hiszen nem az RMDSZ újabb, eddig nem ismert követeléseiről van szó, hanem a koalíció közösen kidolgozott kormányprogramjában foglaltak valóra váltásáról, azaz helyesebben: valóra nem váltásáról. Itt az ideje a számvetésnek, nézzük meg, mit teljesített a koalíció a programjából - mondotta Markó Béla, és hozzátette, nem az RMDSZ szabott határidőt e kérdések rendezésére, hanem a közös kormányprogram, jelesen az újabb kormányprogram. Petre Roman állítását cáfolva, miszerint a kisebbségek jogait széleskörűen rendezték Romániában, a szövetségi elnök leszögezte: ezek a törvényerőre nem emelt jogok egyetlen tollvonással törölhetők, mint ahogyan a gyakorlatban a politikai pártok - beleértve egyes koalíciós pártok politikusait is - vitatják és ellenzik is őket, a koalíciós partnerek pedig nem védték meg saját törvénykezdeményezésüket. Nyilatkozatokból, ígérgetésekből immár elég van, semmire sem mehetünk velük, csak a megoldás halogatását szolgálják, amit tovább már nem tudunk elfogadni. Határidőt nem jelöl meg az RMDSZ, de ítélje meg a sajtó, elfogadható-e ez a halogatás ? mondotta Markó Béla, és idézte az ország elnökének 1997. december 10-én kiadott közleményét, amely tételesen említi a magyarság jogát egy önálló felsőoktatási intézmény létesítésére. Itt nem is csak a kisebbségi kérdésekhez való viszonyulásról van szó, hanem általában a gazdasági kérdésekhez, a privatizációhoz, a reformintézkedésekhez való viszonyulásról is - fogalmazott a szövetségi elnök. - Vagy tiszteletben tartjuk a közösen elhatározott döntéseket, vagy nem megyünk semmire. A koalíciós együttműködés összehangolása, felügyelete igenis elengedhetetlenné teszi a pártvezetők állandó konzultációját - vélekedett a szövetség elnöke, és bejelentette, hogy a tanügyi kérdésben a jövő hét folyamán csúcsszintű megbeszélésre kerül sor az RMDSZ kezdeményezésére. A koalíciós együttműködés folytatására vagy a koalícióból való kiválásra vonatkozóan nem a szövetségi elnök dönt, hanem az SZKT - szögezte le kérdésre válaszolva Markó Béla. A sajtóértekezleten Borbély László a RMDSZ-miniszterek és -államtitkárok jelentős kormányzati munkáját méltatta, és külön szólt a területrendezési minisztérium által kidolgozott, a lakásépítkezést szabályozó törvényről, amely új lehetőségeket teremt a súlyos lakásgondok megoldására, Székely Ervin pedig az állami köztulajdonról szóló törvény kidolgozásáról nyújtott tájékoztatást. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 4. - 1278. sz./

Radu Vasile miniszterelnök egy tudományos tanácskozáson kifejtette, hogy a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártnak fel kell készülnie válságok menedzselésére és kormánykoalíciók vezetésére, mert Romániában az elkövetkező húsz éven át egyetlen politikai erő sem alakíthat egyedül kormányt. Ion Diaconescu pártelnök felszólalásában viszont úgy látta, hogy a parasztpártiaknak inkább arra kell törekedniük, hogy a jövőben egyedül alakíthassanak kormányt, mert csak így lehet maradéktalanul érvényt szerezni saját elképzeléseiknek. Victor Ciorbea volt miniszterelnök, aki több mint két hónap elteltével most lépett először a nyilvánosság elé, előadásában saját kormányzásának időszakát elemezve nyíltan szólt az elkövetett hibákról, a káros kompromisszumokról, pártjának és kormányának gyöngeségeiről. Rámutatott: a Parasztpárt olyan engedményekbe ment bele, melyek ártottak tekintélyének és kormányzati pozícióinak, miközben semmit sem használtak a reformnak. Úgy vélekedett, hogy a Parasztpárt meghátrálásaival engedett a Petre Roman-vezette Demokrata Párt zsarolásainak. Ciorbea szerint a kormányát felváltó mostani kabinetben a parasztpártiak, bár ott vannak a kormány élén, elvesztették a tényleges irányítást, mert a parasztpárti miniszterek ma már nincsenek döntési helyzetben, sokszor még törvényjavaslataikat és elképzeléseiket sem terjeszthetik elő. A kormányzati irányítás és döntés a parasztpártiak kezéből átcsúszott a Demokrata Párt és a liberálisok kezébe - mondta. Radu Vasile kormányfő nem várta meg Ciorbea előadását, saját felszólalása után nyomban elhagyta a tanácskozás színhelyét. /Egyedül vagy koalícióban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

Jún. 10-én az RMDSZ kezdeményezésére, Radu Vasile miniszterelnök jelenlétében egyeztető tárgyalásokra került sor a parlament épületében a koalíciós kormánypártok vezetőinek, valamint az oktatásügyi miniszternek a részvételével. Az RMDSZ képviseletében Markó Béla szövetségi elnök vett részt a megbeszélésen. Jelen voltak: Ion Diaconescu /KDNPP/, Petre Roman /DP/, Mircea Ionescu Quintus /NLP/, Sergiu Cunescu /RSZDP/, Varujan Vosganian /RAP/. A megbeszélésről kiadott Közlemény szerint a kormányon lévő politikai alakulatok elnökei a miniszterelnökkel együtt a következőkben állapodtak meg: 1. Június 25-ig a kormányprogrammal és a fennálló megállapodásokkal összhangban véglegesítik a tanügyi törvényt módosító 36. számú sürgősségi kormányrendeletre vonatkozó jelentést. 2. A kormány még ebben a hónapban elfogadja azokat a jogszabályokat, amelyek a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretén belül létesítendő magyar nyelv, irodalom és néprajz fakultás, valamint a Gheorghe Dima Zeneakadémia keretén belül létrehozandó magyar tannyelvű zenei pedagógusképző tagozat létesítéséhez szükségesek. 3. A kormány ebben a hónapban elfogadja azokat a jogszabályokat, amelyek egy állami magyar egyetem létesítésének módozatait felmérő bizottság megalakításához szükségesek. 4. A kormány ebben a hónapban elfogadja az egykor a magyar egyházak és közösségek tulajdonát képező több épület visszaszolgáltatására vonatkozó jogszabályokat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 10. - 1282. sz./

Valeriu Stoica igazságügyminiszter felkérte Petre Romant, a szenátus elnökét, hogy függessze fel C. V. Tudor szenátor immunitását, hogy bíróság elé állíthassák. A főügyészség újabb négy büntető dossziét állított ki a szenátor nevére, közülük az egyik Gavril Dejeu belügyminiszter feljelentése. Ezekben Tudort becsületsértéssel és rágalmazással vádolják. A négy új dossziét még hét feljelentés előzte meg. Tudor azonban megtagadta, hogy megjelenjen az ügyészség előtt. Szerinte kijelentései nem rágalmazások, hanem politikai véleménynyilvánítások. /Sikerül-e bíróság elé állítani C. V. Tudort? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./

Élesen bírálta a román igazságszolgáltatás működését Emil Constantinescu államfő a Legfelsőbb Bíróság új elnökének, Sorin Moisescunak, az eddigi legfőbb államügyésznek és a testület új tagjainak eskütétele alkalmából mondott beszédében. A korrupció és a nagy pénzügyi csalások elleni küzdelem gyakorlatilag siralmas véget ér a bíróságokon, mondotta az államfő. Sorin Moisescu sajtóértekezletén közzétette azoknak a listáját, akik ellen különböző feljelentések nyomán ügyészségi vizsgálat indult. Rágalmazás címén indítottak vizsgálatot többek között Ion Iliescu volt államfő, George Pruteanu parasztpárti képviselő, C. V. Tudor /Nagy Románia Párt elnöke - 11 különböző ügyben/, a nemzetgazdaság aláaknázása a vád egy további ügyben, amelyben Ion Iliescu volt elnök, Adrian Nastase, Petre Roman demokrata párti elnök és Radu Berceanu ipari miniszter az érintett. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

"Petre Roman, a román kormányban részt vevő Demokrata Párt elnöke jún. 23-án kijelentette, hogy támogatja a multikulturális egyetemeket, és véleménye szerint nem szükséges magyar nyelvű egyetemet létrehozni. Ismeretes, hogy a koalíció vezetői, köztük Ion Diaconescu, a parasztpárt és Petre Roman, a demokraták vezetője múlt szerdán közleményt fogadtak el, amely szerint június 25-ig bizottságot hoznak létre egy magyar egyetem létrehozása módozatainak értékelésére - azóta viszont mind Diaconescu, mind Roman, mind Marga oktatási miniszter csak multikulturális egyetemet szorgalmaz. A kormány múlt heti ülésén a bizottság feladatáról (az egyetem létrehozásának módozatait vagy célszerűségét vizsgálja) kialakult vita után nem hozták létre a bizottságot. A kormány jún. 25-én tartja következő ülését. - Az RMDSZ különböző tényezőinek arra vonatkozó nyilatkozataira utalva, hogy amennyiben a közös megállapodásokat nem tartják be, kiléphet a koalícióból, Petre Roman a Rompres híre szerint kijelentette: nagy türelemre van szükség, hogy ne sérüljön meg a többség és a kisebbség közötti együttélésre vonatkozó példamutató európai modell, amelyet a román modell jelent. Az RMDSZ, fűzte hozzá, nem kérhet többet, mint ami a megállapodásokban szerepel, és ami - Roman véleménye szerint - 1996 novembere óta meg is valósult. /Petre Roman: "Nincs szükség magyar egyetemre" Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./"

"Az RMDSZ vezetői megbeszélést folytattak Emil Constantinescu államfő főtanácsosával, Zoe Petre asszonnyal. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője kifejtette: a találkozó kapcsolatban állt a Szövetségi Képviselők Tanácsának hét végi kolozsvári tanácskozásával, amely a szenátor szerint "végelszámolást" hozhat a az RMDSZ és a koalíciós partnerei között az eddigi beváltatlan ígéretek kapcsán, pontosabban, az egyházi és közösségi javak visszaadásával, valamint az önálló magyar egyetem újraindításával kapcsolatban. Verestóy elfogadhatatlannak nevezte, hogy az egyezséget a koalíciós partnerek minden nap másképpen próbálják magyarázni, és leszögezte: amennyiben nem történik előrelépés, akkor nem az RMDSZ fog kilépni a kormányból, hanem "a koalíció távolodik el a szövetségtől". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./"

Hargita és Kovászna megyékben megkezdődött a román hadsereg tíznapos lélektani hadgyakorlata, amelyet a román rádió és sajtó jelentése szerint a hadsereg lélektani hadviselési központja, a szárazföldi csapatok vezérkara és a román rádióadások katonai szerkesztősége szervezett és a maga nemében eddig a legnagyobb rendezvény. Részt vesznek a gyakorlatban a belügyminisztérium és a román hírszerzés emberei is. A fő téma a lakosság - a hadgyakorlati nyelvezetben: a célalanyok - sajátos magatartásának befolyásolása az ellenséges propaganda ellensúlyozására. A tájékoztatásba bevonják a sajtót, a helyi rádiót és televíziót is, kisfilmeket, rádióműsorokat sugároznak és 4000 példányban újságot is nyomtatnak. A hadgyakorlat mellett a sepsiszentgyörgyieket az is foglalkoztatja, hogy a belügyminisztérium, bár korábban az RMDSZ fellépésére felfüggesztette az építkezést, március óta ismét folytatja Sepsiszentgyörgyön egy nagy csendőrlaktanya munkálatait. Erre Petre Turlea, a Román Nemzeti Egységpártnak a helyi románságot képviselő honatyája hajtott fel 8 milliárd lejt. /MTI/

Az Evenimentul Zilei ismertette Ion Diaconescu, a parasztpárt és Petre Roman, a Demokrata Párt elnökei által tett nyilatkozatokat, amelyek szerint nem szükséges magyar egyetem Kolozsváron, továbbá Frunda György szenátorral készült interjút közöl, címben emelve ki: ha szombatig, az RMDSZ SZKT üléséig a koalíció nem ad jelzést a magyar egyetem elfogadására vonatkozólag, nem látja be, miért maradna az RMDSZ a kormányban. /MTI/

"Az RMDSZ SZKT Kolozsváron tartott jún. 27-28-i ülése után arról a döntésről, hogy az RMDSZ Operatív Tanácsa bekéri az RMDSZ-tisztségviselők nyilatkozatát a Securiate-hoz fűződött kapcsolatáról, Katona Ádám megjegyezte: "ez egy olyan erkölcsi tisztulás kezdetét jelentheti, amely az RMDSZ jövőjét hosszú távon befolyásolhatja". Mindazok, akik kompromittálódtak, vonuljanak ki a közéletből. - Az SZKT újabb, egyre távolabbi határidőt hagyott jóvá a tanügyi rendelet /36-os kormányrendelet/ elfogadásáról. Katona Ádám kifejtette: "katasztrofálisnak tartom azt a játékot, melyet Markó Béla úr és társai folytatnak a határidőkkel". /SZKT Kolozsváron = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), júl. 1-7./ Ugyancsak a legutóbbi SZTK-ülés kapcsán fejtette ki álláspontját Bodó Barna, az SZKT Állandó Bizottságának alelnöke. Amennyiben egy politikai erő sikertelen, a választók elfordulnak tőle. Az RMDSZ esetében nincs más választás, ebben az esetben ez befelé bomlaszt. Megtörténhet az is, hogy a választó el sem megy szavazni, vagy mást választ. Bodó Barna tartózkodott, amikor arról döntöttek, hogy az SZKT zárt ülésen tárgyaljon. A választóknak is tudniuk kell a problémákról. Az átvilágítás is bonyolult ügy, ugyanis erre törvény még nem létezik és még mindig a titkosrendőrség őrzi az anyagot. - A kormányzati szerepvállalást is meg kell vitatni. Jelenleg bizonyos folyamatok elindultak 17 kisebbségi ingatlan visszaadása "legalábbis lehetőséggé vált". Viszont Petre Roman álláspontját sem lehet elfogadni, hogy az RMDSZ indokolatlan követeléseivel rontja Románia külpolitikai képét, amely szerint az országban a kisebbségi kérdést mintaszerűen megoldották. - Föl kell tenni a kérdést, hogy a kormány, amely hamarosan elérkezik mandátumának feléig, mit fog tudni még megvalósítani. Ennek vizsgálata az RMDSZ számára létszükséglet. /Wagner István: SZKT-ülés után. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 1./"

"Zoe Petre asszony, Emil Constantinescu román államfő politikai főtanácsosa júl. 2-i sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy az elnök július 14 és 21 között sorra kerülő amerikai látogatása hivatalos jellegű, amelyben egyes elemek még ezt a minősítést is meghaladják. A tisztázásra az adott okot, hogy egy lap kétségbe vonta ezt és azt írta, hogy a látogatás "leértékelődött". Zoe Petre azt hangsúlyozta, hogy éppen ellenkezőleg: megnőtt a látogatás jelentősége azáltal, hogy Constantinescu elnöknek Clinton elnökkel és a kormányzat különböző képviselőivel való találkozókon kívül lehetősége lesz arra is, hogy az amerikai kongresszus két házának együttes ülésén is beszédet mondjon, mely utóbbira román államfőnek először nyílik módja. Egy román napilap közelmúltban azt sürgette, hogy Constantinescu elnök amerikai látogatásán a Fidesz magyarországi győzelme és az RMDSZ "radikalizálódása" nyomán vesse fel a "magyar kérdést". Zoe Petre asszony hangsúlyozta: ez a téma közvetlenül nem szerepel a washingtoni megbeszéléseken, és nincs is miért szerepelnie, mivel, mint mondotta: "Románia mint állam, saját kezdeményezéséből és konkrét akciókkal rendezte kapcsolatait minden szomszédjával és elsősorban Magyarországgal. Mindkét részről igen nagy nyitottság mutatkozott az alapszerződés megvalósítására, és a mai román-magyar megbékélésnek nevezett folyamat fejlesztésére, és nem gondoljuk, hogy a jelenlegi pillanatban valaki másnak kellene beleszólnia a jól megszilárdult kapcsolatokba. /Constantinescu amerikai látogatása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4-5./"

Ion Iliescu volt államelnök és Petre Roman, a kormánykoalícióban levő Demokrata Párt elnöke a Nemzetmentési Front újraalakításáról tárgyalt, adta hírül a National. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./ Nemzetmentési Front a Ceauesescu-diktatúra után alakult meg, amelyet később Iliescu párttá szervezett.

"Július 13-án a Cotroceni Palotában, Radu Vasile miniszterelnök és a két házelnök, Petre Roman és Ion Diaconescu jelenlétében Hajdú Gábor újonnan kinevezett egészségügyminiszter és Kozsokár Gábor alkotmánybíró, az Alkotmánybíróság tagja letette a hivatali esküt Románia elnöke, Emil Constantinescu előtt. Az eskütételen az RMDSZ képviseletében jelen volt Markó Béla szövetségi elnök és Verestóy Attila, szenátusi frakcióvezető. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 13., 1303. sz./ Megválasztása után Kozsokár Gábor emlékeztetett arra, hogy hét évvel ezelőtt azok közé tartozott, akik nem szavazták meg az új román alkotmányt; ezért szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy bár továbbra is az a meggyőződése, hogy az alaptörvény módosításra szorul, de amíg a többség akaratából az érvényben van, addig tiszteletben fogja tartani. Az RMDSZ-szenátor mandátuma kilenc évre szól a román Alkotmánybíróságban. Kozsokár Gábor egyben bejelentette, hogy lemond szenátori tisztségéről, a szenátus titkári tisztségéről és RMDSZ-tagságáról, ahogy azt a román törvények az összeférhetetlenség miatt megkövetelik. /MTI/ A parlamenti ülésszak mérlegéről az MTI-nek nyilatkozó Markó Béla RMDSZ-elnök a koalíciós és kormányzati válság negatív következményeire hívta fel a figyelmet - írta a Szabadság. Markó úgy látja, a törvényhozási munka már 1997 nyarától lelassult, változást a Radu Vasile-kormány létrejötte hozott ugyan, de a hátrányt a parlament nem tudta behozni, ezért a következő ülésszakra maradtak olyan törvények, amelyeket a kormányprogram értelmében már most véglegesíteni kellett volna, példaként említve meg a helyi költségvetési törvényt, a helyi vagyonok, tulajdonok törvényét, valamint a földtörvény módosítását. A romániai magyarságot is érintő, az oktatási és a helyi közigazgatási törvényt módosító két sürgősségi kormányrendeletet nem sikerült törvényerőre emelni. Az RMDSZ utóbbi napokbeli sikereként értékelte Kozsokár Gábor szenátor megválasztását alkotmány-bírává és Gálfalvi Zsolt kinevezését az állami televízió igazgatótanácsába. A Szabadság Tokay Györgyel, a Kisebbségügyi Hivatal vezetőjével készített interjút közölt, amelyben az RMDSZ célkitűzéseinek megvalósítási lehetőségeiről, valamint a kisebbségi magyarság igényeit is magában foglaló nemzetiségi stratégia kidolgozásának szükségességéről nyilatkozott. A lap kérdésére válaszolva Tokay kifejtette: a szövetség célkitűzéseinek megvalósítása tekintetében egy "optimista és egy realista" választ adhat: az első változat abból indul ki, hogy a kormányprogram tartalmazza az RMDSZ programjának egyes részleteit, tehét amennyiben ez a kormányprogram megvalósul, meg kell valósulnia az RMDSZ kormányprogramba foglalt célkitűzéseinek is. Ezek közül a kisebbségügyi miniszter stratégiai fontosságúnak tartja az óvodától az önálló egyetemig terjedő magyar oktatatás, valamint a nyelvhasználat kérdését. A "realista" megközelítés viszont abból a tényből indul ki, mondja a politikus, hogy - hasonlóképpen a kormányprogram megvalósításában tapasztalható nagyméretű bizonytalankodáshoz - a nemzetiségi politika kidolgozása is igen lassú léptekkel halad. A miniszter meglátásában igen nehezíti a helyzetet az, hogy a jelenlegi kormánykoalíciónak mindmáig nincs nemzetiségi stratégiája, ennek kidolgozása viszont igen nagy nehézségekbe ütközik, mivel a kormánykoalícióban minden úgynevezett demokratikus párt részt vesz, ezért a közös nevező megtalálása ebben a kérdésben "nem könnyű feladat". "A partnereink nagyon nehezen jönnek rá arra, hogy a kisebbségi igények RMDSZ-szempontú megközelítése tulajdonképpen nemcsak a kisebbségnek az érdeke, hanem román nemzeti érdek, román stratégiai érdek is" - szögezte le a politikus. /MTI/"

Júl. 14-én Washingtonba indult Emil Constantinescu elnök, akinek személyében először tesz hivatalos látogatást az Egyesült Államokban az 1989. decemberi fordulat után román államfő, bár Ion Iliescu volt elnök kétszer is járt a Fehér Házban. Az elnököt az utazásra elkíséri Andrei Plesu külügyminiszter, Victor Babiuc védelmi miniszter, aki előzőleg keresztülvitte, hogy a kormány jóváhagyja az amerikai Bell Textron céggel kidolgozott 1,5 milliárd dolláros üzletet, a román hadsereg Brassón gyártandó 96 amerikai Dracula helikopterre vonatkozó rendelését és Daniel Daianu pénzügyminiszter, aki viszont ellenzi az elgondolást. Az elnök kíséretben van továbbá Traian Basescu közlekedési miniszter, Sorin Dimitriu privatizálási miniszter, Horia Ene, a tudományos kutatás minisztere, Zoe Petre asszony, az államfő politikai főtanácsadója és több más elnöki tanácsos, a parlament több tagja, köztük az RMDSZ részéről Eckstein Kovács Péter kolozsvári szenátor, számos fontos gazdasági vezető, szakember. A program kiemelkedő pontjai a kongresszus tagjai előtt mondandó beszéd és a Fehér Házban júl. 16-án Clinton elnökkel sorra kerülő találkozó mellett a Pentagonban teendő júl. 17-i látogatás, valamint a Világbank elnökével való találkozó és több amerikai nagyvállalatnál teendő vizit. Washington után San Franciscóba és Chicagóba is ellátogat a román államfő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

Júl. 19-26. között Tusnádfürdőn kerül sor a Bálványosi Nyári Egyetem IX. kiadására. Az idei rendezvény címe Közép- és Kelet-Európából Európába, szervezői a budapesti Pro Minoritate Alapítvány, a bukaresti Alapítvány a Pluralizmusért és a kolozsvári Jakabffy Elemér Alapítvány, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal együttműködésével. A rendezvény támogatói között vannak a budapesti Fidelitas és Democracy After Communism alapítványok, a Friedrich Naumann Alapítvány, a Kassai Carpatiian Alapítvány, a New-York-i Magyar Emberi Jogi Alapítvány (HHRF), valamint a kolozsvári EASY és a csíkszeredai FIAD alapítványok. A rendezvény fő témája ezúttal is a román-magyar partneri kapcsolatok, a nemzeti kisebbségek és a többségi nemzet közötti együttélés kérdésköre, a román és magyar kultúra összefonódása, de szó lesz az ifjúság sajátos kérdéseiről, az anyanyelvű oktatás és a multikulturalitás összefüggéseiről, a privatizáció és reform romániai és magyarországi tapasztalatairól és alternatíváiról. A nyári egyetemre illusztris romániai, magyarországi, svájci és USA-beli személyiségeket, politikusokat, egyetemi tanárokat, politológusokat, írókat és történészeket hívtak meg a szervezők. Többek között előadást tart, vagy moderátorként vezeti a vitát Radu Vasile, Orbán Viktor, Zoe Petre, Németh Zsolt, Markó Béla, Tőkés László, Gabriel Liiceanu, Andreas Oplatka, John Fox, Renate Weber, Gabriel Andreescu, Andrei Marga, Szőcs Géza, Kelemen Hunor, Tokay György, Birtalan Ákos, Crin Antonescu, Adrian Severin, Horia Rusu, Smaranda Enache, Kötő József, Mona Musca, Kónya-Hamar Sándor, Toró T. Tibor, Mátis Jenő, Szász Zoltán, Pálinkás József, Egyed Ákos, Razvan Ungureanu, Pete István, Ioan Muresan és mások. A kulturális rendezvényekre meghívták többek között Mircea Tomát, Florin Calinescut, Kállay-Molnár Pétert, Sebő Ferencet és Selmeczy Györgyöt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 17., 1305. sz./

"A bálványosi nyári szabadegyetem zárónapján - a zsúfolt program miatt késve - Orbán Viktor miniszterelnök Zoe Petre elnöki tanácsossal és Markó Béla RMDSZ-elnökkel folytatott kötetlen eszmecserét. A bálványosi hagyománynak megfelelően Orbán Viktor trikóban tartotta meg előadását. A vitát Andreas Oplatka külpolitikai elemző, a Neue Zürcher Zeitung című svájci lap munkatársa vezette. Orbán Viktor egyebek között kijelentette: azzal, hogy az ország már de facto, jövő áprilistól pedig de jure is a NATO tagja, a magyar állampolgároknak nem kell többé aggódniok külső forrásból fakadó személyes vagy vagyoni fenyegetettség miatt. Ezt a folyamatot "az első szabadon választott magyar miniszterelnök, Antall József indította el az úgynevezett reorientációs külpolitika keretében 1990-ben". Arra semmiféle szabály nincs, hogy Magyarország és a többi, EU-ba belépő ország pontosan milyen alapon, mekkora forrásokat kap az unió központi költségvetéséből, ez a tárgyalóasztal mellett elért pozíció kérdése. "Azzal kell számolni, hogy a csatlakozásra jelentkező országok felvétele időben különböző hullámokban történhet meg. A magyar külpolitikának és az Erdélyben élő magyar közösségeknek ezzel a ténnyel mint realitással kell számolni. Ez rendkívüli, új helyzet a magyar közösségek számára, akár a magyar állam határain belül, akár azon kívül élnek. Ennek kezelésére ez idáig nem született a szomszéd államokkal kormányzati szinten is egyeztetett stratégia". A román államfővel és miniszterelnökkel egyetértettek abban - mondta el Orbán -, hogy a kérdést kezelniök kell, és ennek módját is közösen kell kialakítaniok. A NATO-hoz és az Európai Unióhoz való tartozása révén az elkövetkező évek Magyarország tartós fölértékelődésének évei lesznek. A szomszédoknak úgy kell számolniok vele, mint mostani súlyát néhány éven belül jelentősen megnövelő állammal, amely ezt az erősödést nem a szomszédos országokkal szembeni fölértékelődésnek tekinti, hanem a velük való együttműködésre is fel akarja használni" Zoe Petre az elnöki hivatal és a román politikai vezetés nevében kijelentette, hogy osztja a magyar miniszterelnök által kifejtett bátor és világos gondolatokat. Felszólalásában a két országban most kormányon lévő demokratikus erők alapvető kötelességének nevezte a kétoldalú együttműködés építését, amely lényeges eleme a térség stabilitásának, és ténylegesen megnyitja Nyugat-Európát a másik Európa felé, amely így nemcsak kulturálisan, hanem intézményesen is a földrész integrált részévé válik. Zoe Petre támogatta egy romániai állami magyar egyetem létrehozását. - A kétoldalú kapcsolatépítés eredményei között kiemelten szólt Zoe Petre a magyar félnek a romániai magyar kisebbség irányában megnyilvánuló kitartó gondoskodásáról, amelyet a Romániával való együttműködés egyik formájaként értékelt. A schengeni egyezménnyel kapcsolatos távlati gondokról szólva, a romániai magyaroknak biztosítandó kettős állampolgárság vagy vízumkedvezmény tekintetében felvetett javaslatokra utalva Zoe Petre rámutatott: elképzelhetetlen, hogy egy ország polgárait két kategóriára osszák a szabad mozgás tekintetében. Ez mélyrehatóan megrontaná a többség és a kisebbség viszonyát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./ Az előadások után Orbán Viktor kérdésekre válaszolt. Az egyetemmel kapcsolatban a következőket mondta. A mai napon a romániai magyar egyetemről formabontónak is nevezhető beszélgetést folytatott Radu Vasile miniszterelnökkel. (Mint mondta, kettejük alkatához jobban illik, ha nem diplomáciai nyelvezetet használnak, hanem érdemben próbálják megközelíteni a kérdést.) Itt van a magyar nyelvű egyetem ügye. "Szégyen, ami az utóbbi időben történt." Mégiscsak az a helyzet, hogy a hatvanas évekig volt magyar egyetem Romániában. "Ha elkezdünk arról beszélni, hogy a multikulturális értékesebb-e, mint az egynyelvű, akkor soha az életben sehová sem fogunk eljutni." Ezután feltette a kérdést: akkor most merre haladunk időben, előre vagy hátra? Orbán kifejtette, arra lenne szükség, hogy a román fél eldöntse: elfogadható-e számára egy tisztán magyar egyetem működése Erdélyben, leginkább Kolozsváron. A magyar miniszterelnök szerint jó lenne, ha a kétoldalú vegyes bizottságban elindítanák a kisebbségi ügyekkel foglalkozó albizottság munkáját és ennek keretében - abban a szellemben, ahogy érdemben eszmecserét folytatott román partnerével - elkészülne az egyetem ügyével kapcsolatban egy problémakatalógus, és meghoznák a szükséges döntéseket vagy ilyen, vagy olyan irányban, világos helyzetet teremtve. A jelenlegi állapot olyan konfliktussal terheli meg a román-magyar viszonyt, aminek nem kellene megterhelnie - fejtette ki a kormányfő. Orbán elmondta, hogy a megoldáshoz felajánlotta a magyar kormány segítségét minden értelemben, de egyben azt is leszögezte, hogy a maga részéről teljesen legitim ügynek tartja a romániai magyarság igényét a saját, önálló oktatási rendszerre az óvodától az egyetemig. Ez mindenütt Európában jogos igény, amellyel szemben nagyon nehéz kifogást emelni. A romániai magyaroknak megfelelő garanciákat nyújtó megoldás nélkül nem képzelhető el kiegyensúlyozott román-magyar kapcsolatrendszer, viszont a megoldás létrejöttével minőségi szempontból teljesen új szakasz nyílna a kétoldalú kapcsolatok történetében - mondta a miniszterelnök, aki hangsúlyozta: nagyon bízik az előrelépésben. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./ Egy kérdésre válaszolva Orbán Viktor miniszterelnök Tusnádfürdőn a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ további szerepéről beszélt. A magyar államigazgatást radikálisan átalakítják. A HTMH bekerül a külügyminisztérium rendszerébe. Ezzek semmi nem csorbul meg, semmi nem vész el. A "HTMH eredményességét az szabja meg, hogy ki Magyarország miniszterelnöke, milyen pártot képvisel, ki a külügyminiszter, és hogy nemzeti érzelmű a doktrína, amelynek alapján működik a külügy." /Orbán Viktor a Határon Túli Magyarok Hivataláról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./"

"Petre Roman, a koalícióban részt vevő Demokrata Párt elnöke, aki a szenátus elnökeként az állam második közjogi méltósága, júl. 26-án Aradon kijelentette: mindig ellenezte a Bolyai Tudományegyetem újraindítását. Petre Roman bírálta Zoe Petre asszonynak, Emil Constantinescu államfő politikai tanácsadójának Tusnádfürdőn tett nyilatkozatát, miszerint pozitív döntést kell hozni a magyar nyelvű egyetem ügyében. Véleménye szerint az új magyar kormánynak realistának kell lennie, és vissza kell térni arra az útra, "amelyen a magyarországi kormányváltás előtt haladtunk." /Petre Roman továbbra is ellenzi a Bolyai Egyetemet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./"

"A kormánykoalíció beteg, lényeges ügyekben cselekvésképtelen, figyelmeztetett a Romániai Magyar Szó munkatársa. Az új magyarországi vezetők /"fiatal demokrata barátaink"/ nem veszik észre, hogy a romániai kormánykoalíció nem az, aminek ők álmodják. Abban ugyanis a posztkommunista, a Petre Roman vezette szervezet a kisebbik koalíciós partner. De ez az egységesebb, a keményebb mag. Jellemző, hogy miközben Zoe Petre elnöki tanácsadó elismeri a magyar egyetem szükségességét, Petre Roman Aradon kijelentette: sohasem értett egyet a magyar egyetem létesítésével, mert az szeparatizmus. Mindezt azután mondja, hogy tavaly aláírta azt a protokollt, amelyben az egyetemlétesítés joga szerepel, akárcsak a nemzetiségi anyanyelvű oktatás teljes vertikuma. Petre Roman tehát ugyanúgy nyilatkozik, mint a neokommunista Iliescu vagy C. V. Tudor, Gheorghe Funarról nem is beszélve. Orbán Viktor csak bárányokkal találkozott, nem vette észre, hogy farkas is van az akolban. /Zsehránszky István: Közelednek a választások? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./"

Zoe Petre elnöki tanácsos az Adevarulnak adott interjújában leszögezte, hogy a magyar egyetemmel kapcsolatos álláspontja egyéni vélemény, nem fejezi ki Emil Constantinescu elnökét. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./ Az RMDSZ kivételével a parlamenti pártok elítélik Zoe Petre kijelentését egészen addig, hogy a parlament belügyeibe való beavatkozásnak tekintik, írta az Adevarul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./

"A nacionalista román pártok már júl. 27-én kampányt indítottak Orbán Viktor miniszterelnök ellen. Az Ion Iliescu volt államfő vezette legnagyobb ellenzéki párt, a Társadalmi Demokrácia Pártja közleményében a hatóságok felelőtlen és nemzetellenes magatartásának minősítette azt, hogy elfogadták és bátorították Orbán Viktor pökhendinek nevezett magatartását és beavatkozását Románia belügyeibe. A párt felszólította Emil Constantinescu államfőt és Radu Vasile miniszterelnököt, hogy "ítéljék el nyilvánosan elfogadhatatlan állításai miatt a magyar miniszterelnököt, aki odáig merészkedik, hogy ultimátumokat adjon a román kormánynak". A párt azt is kérte, hogy az államfő fejtse ki nyilvánosan álláspontját főtanácsosának, Zoe Petre asszonynak nyilatkozatával kapcsolatban. A közlemény szerint "meg kell állítani azt a folyamatot, amelynek révén Erdély Románia és Magyarország társszuverenitási övezetévé alakul, és lehetővé teszi a budapesti kormánynak, hogy beavatkozzék Románia belügyeibe". A Nagy Románia Párt közleményében követelte, hogy nyilvánítsák Orbán Viktort nemkívánatos személynek Románia területén. A közlemény szerint Orbán Viktor ultimátuma arra vonatkozott, hogy ha októberig nem hagyják jóvá a magyar egyetemet, nincs miről tárgyalni. /Ezt a félreértelmezett fordítást már a helyszínen helyesbítették./ A közlemény elítélte Zoe Petrét, aki támogatta a magyar egyetem szükségességét, és követelte lemondását, felszólította továbbá a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ és a Külföldi Hírszerző Szolgálatot, vizsgálja meg, honnan származik a pénz, amelyet az RMDSZ a nyári egyetemre felhasznál. A Román Nemzeti Egységpárt állásfoglalása szerint a bálványosi szabadegyetem "román- és nemzetellenes jellegű". "Az RNEP sohasem fogja elfogadni egy állami magyar egyetem létrehozását Románia területén". Kritizálta a magyar kormányfő tevékenységét a kormányban részt vevő Románia Alternatívája Párt elnöke, Varujan Vosganian is. A Teodor Melescanu volt külügyminiszter által vezetett Szövetség Romániáért Párt is bírálta Zoe Petre állásfoglalását a magyar egyetem mellett. Valeriu Stoica igazságügyminiszter, a Nemzeti Liberális Párt első alelnöke nem ítélte el a magyar egyetem tervét. /A román politikusok Orbán Viktort támadják. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./"

"Mircea Muthu, a Babes-Bolyai Tudományegyetem megbízott rektora és több román rektor-helyettes határozottabb fellépést sürgetett a magyar állami egyetem létesítése ellen. Az egyetem román többségű szenátusa korábban még az új önálló magyar karok létesítését is elutasította és ragaszkodik a "multikulturális" intézmény jelenlegi formájához. Simon Simon rektor-helyettes szerint a magyar egyetem létrehozása Kolozsváron veszélyeztetné a Babes-Bolyai Tudományegyetem stabilitását. Liviu Pop, a jogi kar dékánja szerint Orbán Viktor kijelentései sértőek, beavatkozást jelentenek a román belügyekbe. Az Adevarul összefoglaló cikkben ismertette az RMDSZ kilenc éve folyó harcát a kolozsvári magyar egyetemért és gunyoros aláírással közölte a küzdelemben szerepet játszó személyek tablóját. - Zoe Petre a Cronica Romana hasábjain reagált a támadásokra. Határozottan kiállt a magyar egyetem mellett, mondván, 1918 előtt erdélyi ősei harcoltak a román nyelvű egyetemi oktatásért. /Határozottabb fellépést kérnek a magyar állami egyetem létesítése ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./"