Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Cobzaru, Alexandru
772 tétel
1992. június 6.
Kétéves a szélsőbal hetilapja, a Romania Mare. A lap a kisebbségeket támadta. A hetilap példányszáma 700 ezerről 70 ezerre csökkent. A Romania Mare nyíltan sürgette egyes RMDSZ-vezetők azonnali kiutasítását az országból, nemzeti gárda felállítását és katonai adminisztráció bevezetését Kovászna és Hargita megyében. A kétéves hetilapot köszöntötték többek között Alexandru Barladeanu, a szenátus elnöke, Vasile Mois, a szenátus alelnöke, Iosif Constantin Dragan, a Vatra Romaneasca tiszteletbeli elnöke, Victor Surdu, a Román Demokrata Agrárpárt elnöke és Ion Suceava rendőr altábornagy. /Domokos Péter: Dicstelen évforduló. Kétéves a Romania Mare. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 6./
1992. augusztus 22.
"A Dimineata aug. 21-i számában nyolc cikk támadta a magyar világtalálkozót, továbbá hozta az Iliescu elnököt támogató Nemzeti Megmentési Demokrata Front elítélő közleményét, és más pártok hasonlóan éles hangú nyilatkozatait. A cikkírók szerint a puszta felől a nacionalizmus forró szele fúj. A két rendezvény "kalandor kongresszus"... Gheoghe Funar kolozsvári polgármester az UPI tudósítójának azt nyilatkozta, hogy a budapesti összejövetel kapcsán Erdélyben majd összecsapásokra kerül sor. Hasonlóan nyilatkozott Alexandru Mironov, Iliescu szóvivője az Universul Bucurestiilorban. /Magyar Hírlap, aug. 22./"
1992. szeptember 10.
Kolozsváron többen csatlakoznak az éhségsztrájkot folytató Tőkés Lászlóhoz. Előbb Octavian Buracu tartott hatnapos éhségsztrájkot, őt Alexandru Iorga 66 éves nyugdíjas művész követte. /Működésbe lépett az éhségsztrájk staféta Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./
1992. december 1.
Nagyszabású népgyűlést szerveztek Chisinauban, a moldovai-román határt követelve. Az egyesülést szolgáló megállapodásnak tekintik a román-moldovai interparlamentáris bizottság megalakítását, amelyben a két ország parlamenti képviselői vesznek részt. A bizottság legfőbb célkitűzése a két ország törvénykezésének összehangolása. Mindezt jegyzőkönyv rögzíti, amelyet Adrian Nastase, a román képviselőház elnöke és Alexandru Mosanu, Moldova törvényhozási fórum elnöke írt alá. /Magyar Hírlap, dec. 1./
1992. december 10.
A magyar Igazságügyi Minisztérium cáfolta néhány napilap értesülését, hogy elutasítják Alexandru Dragici volt belügyminiszter kiadatását. A minisztérium nov. 2-i levelében kiegészítő adatokat kért a román igazságügyi minisztériumtól, ezeket az adatokat azonban még nem kapta meg. /Új Magyarország, dec. 10./
1993. január 25.
Ion Iliescu elnök részvételével ünnepelték meg Iasiban Moldva és Havasalföld egyesülésének 143. évfordulóját. Az ünnepségen jelen volt a Moldovai Köztársaság küldöttsége Alexandru Mosanu parlamenti elnök vezetésével. A két politikus kezet fogott egymással, közben a tömeg az egyesülés szót skandálta. /Románia-Moldova: = Népszava, jan. 25./
1993. április 3-4.
Kolozsváron a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt helyi szervezete interetnikai békéltető testület létrehozásán fáradozik, jelezte Alexandru Farcas, a parasztpárt Kolozsvári szervezetének elnöke. A városban kiéleződött a román-magyar feszültség, ezért szeretnék létrehozni a párbeszédet. Tudják, hogy hasonló célja van az Interetnikai Párbeszéd Szövetségnek, de azt vallják, hogy több ilyen szervezetre van szükség. /Miklós László: Román-magyar békéltető tanács Kolozsváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3-4./
1993. május 13.
A magyar-román történész vegyes bizottság utoljára 1983-ban ülésezett Bukarestben és Nagyszebenben. A bizottság most újra összeült Budapesten és Veszprémben. Camil Muresan akadémikus, kolozsvári egyetemi tanár, a vegyes bizottság román elnöke leszögezte, a legnagyobb elégedettséggel fogadták a tárgyalások újrakezdését. Tájékoztatták egymást a történészi kutatásokról. Megvitatták a két ország történelem tankönyveit. Muresan elmondta, hogy a romániai hivatalos szervek még nincsenek meggyőződve a magyar felsőoktatási intézmény létrehozásának lehetőségéről. /T. Békés Sándor: Újrakezdett dialógus. = Új Magyarország, máj. 11./ Alexandru Porteanu húsz éve, 1973-ban is tagja volt a vegyes bizottságnak. A mostani találkozón Engel Pál, Niederhauser Emil és a többiek beszámoltak az elmúlt időszakról. Benda Kálmán magyar társelnök felhívta a figyelmet arra, hogy Romániában csak egységes tankönyvek vannak, nincs lehetőség arra, hogy a kisebbségi iskolákban saját szempontja szerint taníthassák a történelmet. Benda Kálmán elmondta, Muresan egyike a kisszámú román történészeknek, akik fenntartották, hogy a magyarokkal tárgyalni kell. A román történészdelegációba romániai magyar történészeket is felvettek, Egyed Ákost és Imreh Istvánt, azonban őket nem hozták el erre a találkozóra. Muresan az újságírónak, Neumann Ottónak kijelentette: Romániában más nemzettel szembeni gyűlöletre nem uszított egyetlen valódi historikus sem az utóbbi harminc évben. Ilyesmit hírlapírói alkatú történészek műveltek, akiket viszont sohasem fogadtunk be magunk közé. /Neumann Ottó: Román és magyar történészek a gyűlölködés ellen. = Magyar Hírlap, máj. 13./ Az Erdélyből áttelepült Neumann Ottó rengeteg román történész gyűlöletre uszító munkáját felsorolhatta volna az elmúlt évtizedekből, de nem tette. Kommentár nélkül közölte Muresan megcáfolható nyilatkozatát.
1993. június 16.
"Dr. Friedrich König osztrák képviselő, az Európa Tanács Politikai Bizottságának romániai raportőre válaszolt Alexandru Todericiu, a Romania Libera munkatársa kérdéseire. Elmondta, hogy előtte Gunnar Jonssonon, az ET jogi bizottságának raportőre járt Romániában. Mindketten hasonlóan látják, Romániának meg kell oldani bizonyos dolgokat. Több területen kell változást elérni, így az igazságszolgáltatás területén a főügyész magas rangú tábornok volt. Az ET kérte, hogy civil váltsa fel a tábornokot. Ez megtörtént, azonban a raportőr megtudta, hogy a tábornokot ezután a főügyész helyettesévé nevezték ki. A sajtószabadság területén is vannak problémák, az újságírók például csak speciális engedéllyel vehetnek részt a parlament ülésein. Az újságpapír elosztásánál különbségeket tesznek. Nem lehet sajtószabadságról beszélni, ha egyetlen, a kormányzópárt által felügyelt televízió és rádióadó működik. Szükség van kisebbségi törvényre és az oktatási törvényre és azokat az ET 102-es dokumentumának megfelelően alkalmazzák. König felvetette még az 1990-es marosvásárhelyi eseményekre vonatkozó bírói döntések során a magyar és roma kisebbséget ért megkülönböztetéseket, továbbá Funar polgármester túlkapásait. Hargita és Kovászna megye magyar kisebbségével kapcsolatban megjegyezte, hogy Romániában a prefektusok közreműködésével centralizált vezetés folyik. König sürgette a titkosszolgálat /SRI/ parlamenti ellenőrzés alá helyezését. Probléma, hogy a kormány szélsőséges, kisebbségellenes, antiszemita pártok /Nagy-Románia Párt, Románok Nemzeti Egységpártja/ támogatásától függ. Ugyanígy nem jó a korrupciós botrány, melybe magasrangú állami tisztségviselők is belekeveredtek. /Románia és az Európa Tanács. "Egyes lényeges kérdések előzetes megoldásától függ Románia felvétele". (I) = Népújság (Marosvásárhely), jún. 16., (II.) = jún. 18. ? Alexandru Todericiu cikke magyar fordításban átvéve a Romania Libera 966. és 967. számából/"
1993. július 12.
Véget ért a kormánypárt országos konferenciája, a Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja helyett felvette a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja nevet. Az elnök és az ügyvezető elnök személye változatlan, a főtitkár Alexandru Lupusan. A kormánypárt miniszteri csoportjának élére Liviu Maior tanügyminisztert választották. /Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja. Új név- régi kormánypárt. = Magyar Hírlap, júl. 12./
1993. augusztus 5.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke 1991. okt. 30-án rágalmazás címén bűnvádi panaszt emelt az azóta megszűnt nagyváradi Phoenix szélsőséges hetilap újságírója, Ion Somesan és a lap igazgatója, dr. Alexandru-George Munteanu ellen, mert a lap románellenes prédikálással, az ifjúság fasiszta nevelésével és hasonló képtelen vádakkal illette a püspököt. A Bihar Megyei Ügyészség 1993. jan. 13-i válaszában megtagadta a bűnvádi nyomozást, mondván, hogy ezt a negatív jellemzést Tőkés László maga vívta ki ellentmondásos kijelentéseivel. A püspök 1993. jan. 21-én fellebbezett. Románia Főügyészsége máj. 7-i válaszában újból elutasította Tőkés László panaszát, leszögezve, hogy az első fokú határozat törvényes és megalapozott. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnöksége megdöbbenését fejezte ki ezen döntés miatt. /A Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnökségének közleménye. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 5., Tőkés László panaszt emel. = Pesti Hírlap, aug. 5./
1993. augusztus 30.
Az aug. 28-i kormányülés után Vacaroiu miniszterelnök bejelentette a személyi változásokat: ez elnöki tanácsadóvá kinevezett Misu Negritoiutól Mircea Cosea vette át a reformügyi tanács vezetését, Cristian Ionescu helyett Constatin Teculescu az új kereskedelmi miniszter, Mihai Golu művelődésügyi minisztert Petre Saldulescu, Gheorghe Angelescu ifjúsági és sportügyi minisztert Alexandru Mironov váltja fel. A kormány tájékoztatási főosztályának új vezetője Dumitru Popa, aki Octavian Partenie helyébe lép. Kötelezővé tették a miniszterek, államtitkárok, minisztériumi főosztályvezetők részére a vagyonnyilatkozat elkészítését. /Pesti Hírlap, aug. 30./
1994. március 8.
"Tőkés László püspöknek az RMDSZ SZKT csíkszeredai tanácskozásához intézett levelét a Román Nemzeti Egységpárt alelnöke, Cornel Brahas így értékelte: Tőkés László mindig "soviniszta, revizionista, románellenes, hazug és destabilizáló volt." Fel kell figyelni a veszélyre, amelyet nem egyedül Tőkés László képvisel, hanem az RMDSZ egész vezetése is. Alexandru Surdu akadémikus szerint az etnikai autonómiára vonatkozó igények Románia szuverenitását érinthetik. /Pesti Hírlap, márc. 8./"
1994. július 23.
A pápa Lucian Muresant nevezte ki a romániai görög katolikus egyház élére, miután elfogadta a 82 éves Alexandru Todea érsek nyugalomba vonulási kérelmét. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./ Todea agyvérzés következtében megbénult, tolókocsihoz van kötve. II. János Pál pápa Gheorghe Gutiunak, Szamosújvár püspökének érseki címet adott, Ioan Sisistean lett Máramaros új püspöke. Todeát 1950-ben bebörtönözték, 1964-ben szabadult, de továbbra is házi őrizetben tartották. Háza a földalatti egyház központjává vált. 1990-ben a pápa Todea püspököt Fogaras és Gyulafehérvár érsekévé, 1991-ben bíborossá nevezte ki. /Magyar Kurír (Budapest), 161. sz., aug. 5./
1994. augusztus 31.
Aug. 27-én beiktatták a két éve agyvérzés miatt tolószékbe kényszerült Alexandru Todea bíboros, Fogaras és Gyulafehérvár görög katolikus érsekének utódát, a 63 éves Lucian Muresant a balázsfalvi székesegyházban. Jelen volt John Bukovsky romániai apostoli nuncius, Jakubinyi György gyulafehérvéri érsek, Reizer Pál szatmári püspök, a magyarországi püspöki kar képviseletében pedig Keresztes Szilárd görög katolikus megyéspüspök. Lucian Muresant júl. 20-án nevezte ki a pápa. /Magyar Kurír (Budapest), 181. sz., aug. 31./
1994. november 5-6.
Bukarestben nov. 2-3-án országos szimpóziumon mérték fel Románia demográfiai helyzetét. Alexandru Radocea, az országos statisztikai bizottság elnöke ebből az alkalomból a rádióban az ország lakosságának csökkenését és elöregedését illusztráló adatokat ismertetett. Romániának jelenleg 22 750 ezer lakosa van. 1993-ban a születési arányszám 11 ezrelék, a halálozási pedig 11,6 ezrelék volt. Amennyiben ez az irányzat nem változik, az ország lakossága 25 év múlva 2 millióval kevesebb lesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5-6./ Románia lakosságának lélekszáma az 1992-es népszámláláshoz képest 80 ezerrel csökkent. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 5-6./
1994. november 23.
Nov. 8-án Bukarestben megnyitották a World Trade Center komplexumát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./ Bukarestben a legionáriusok összegyűltek abból az alkalomból, hogy nov. 8-án megnyitották az Északi pályaudvar mellett a Legionárius Könyvtárat. Ugyanezen a napon nagygyűlést tartottak Bukarestben a volt román király hívei, sorra felszólaltak az ellenzék képviselői - Ion Diaconescu, Doina Cornea, Emil Constantinescu, Alexandru Paleologu, Ioan Muresan, Otto Weber és Gabriel Andreescu - a hatalom jelenlegi vezetői ellen és Mihály volt király hazajövetele mellett érveltek. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 23./
1994. december 20.
Tanügyi reform Romániában. A magyar nyelvű oktatás reformtörekvéseinek kapcsolódási lehetőségei címmel rendezett tanácskozást Kolozsváron a Collegium Transsylvanicum Alapítvány, melyen a Tankönyvtanács, a magyar tanerők és a bukaresti Neveléstudományi Intézet képviselői vettek részt. Crisan Alexandru, a Neveléstudományi Intézet osztályvezetője nem tudott válaszolni arra, hogy lehetnek-e a magyar tanulóknak eleve anyanyelven írt tankönyveik és kik fogják azokat felülbírálni. A román tanügyi reform tervére, bevezetésére az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank 23 millió dolláros támogatást ad. Jelen volt Berki Anna, a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium képviselője és a Soros Alapítvány megbízottja is. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./
1995. február 12.
"Catherine Durandin a párizsi Keleti és Nyugati Nyelvek és Civilizációk Intézetének /INALCO - Institut national des langues et civilizations orientales/ történész-tanára Budapesten tartott előadása után elmondta, hogy megtanult romául, 1968 óta járt Romániába. Nincs összefoglaló mű Romániáról Franciaországban. Ennek híján Seton-Watson harmincas években írt könyvét használták, legújabban pedig az amerikai Keith Hitchinsét. Durandin A román nemzet története /L`Histoire de la natione roumaine/ című könyve 1994-ben jelent meg, amely Románia történelmének XIX-XX. századi időszakát vállalja föl. Hamarosan napvilágot lát egy nagyobb könyve a román azonosságkeresésről a Fayard Kiadónál. - Durandin szerint a román történetírásban már mutatkoznak új jelek, az új szemléletűek közé sorolta Alexandru Zubot /Iasi/, Teodor Pompiliut /Kolozsvár/, Papacoste professzort a Iorga Intézetből /Bukarest/ ugyaninnen A. Dutut a Dél-Kelet Európai Intézetből, végül Andrei Pippidit és körét. /Magyar Nemzet, febr. 8./ Catherine Durandin a budapesti Francia Intézetben tartott előadást. A tájékozott professzor asszony tudása is véges: az első világháborús román hódításokat a Kun Béla elleni jogos föllépésként, szükséges rendcsinálásként értelmezte... Ellenben sok felejthetetlen mondata volt: "Minden népnek szüksége van mítoszokra, lelkesítő térségekre, de roppant nagy baj, ha a múltat akarják meghódítani. A román történészek a mítoszteremtés csapdájába estek." "Nem a románságnak, mint nemzetnek a történetét kell megírni, hanem a társadalomét. Amelyben magától értetődően helye van a zsidók, a cigányok, a szászok, a magyar történelmi kisebbség történetének." /Vasárnapi Hírek, febr. 12./"
1995. február 15.
"A Román Akadémián /Bukaresti Tudósok Háza/ és Nagyváradon az egyetemen 1994. okt. 11-15-e között tartotta ülését a román-magyar történész vegyes bizottság. Ezt a bizottságot 1970-ben hozták létre, működése azonban nehézségekbe ütközött, ezért 1982-ben a bizottság megszakította üléseit. A kollegiális kapcsolatok felvételére 1990-ben kerül sor. Először 1992/93-ban tartottak egy "tisztázó" jellegű találkozót Bukarestben és egy "bevezető" ülést Budapesten, illetve Veszprémben. 1994-ben először tartották meg a rendes évi ülést. A napirenden a következő két téma szerepelt: Mihai Viteazul személyisége és A városok fejlődése a közép-délkelet-európai térségben a XIX: századig. A vegyes bizottság román elnöke Camil Muresanu, a Babes-Bolyai Egyetem professzora, magyar elnöke dr. Szász Zoltán, az MTA Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese volt. A következő ülésszak Magyarországon lesz. A tanácskozásról beszámoló dr. Alexandru Porteanu professzor, a vegyes bizottság román alelnöke érthetetlennek tartja, hogy a magyar és a román sajtó nem számolt be erről az összejövetelről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./ A Romániai Magyar Szó beszámolt erről tavaly , hozzátéve, hogy a legutóbbi, 1993 tavaszán megtartott találkozón a két ország történelemkönyveiről folytattak eszmecserét: Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. okt. 18./ "
1995. április 27.
"Kevéssé ismert, hogy Románia területén kívül a pesti egyetemen 1863-ban alakult román tanszék volt az első Közép-Európában. Első professzora Alexandru Roman volt, a románok nemzeti jogainak harcosa. 1935-ben megjelent a román tanszék vezetőjének, Tamás Lajosnak a műve, a legalaposabb munka a dákoromán kontinuitás tézisei ellen. A két világháború között még több román filológus nem állt a dákoromán kontinuitás alapján. Alexandru Philipide a balkáni román bevándorlás differenciált képét vázolta fel, a kolozsvári iskola vezére, Sextil Puscariu az admigrációs, vagyis hozzávándorlási elméletet dolgozta ki. Eszerint Erdélyben egy romanizált nép képviselte a folytonosságot, amelyhez később délről újabb és újabb román népelemek csatlakoztak. 1950-től vált egyeduralkodóvá az ideologizált szemlélet, ekkor már nem vettek tudomást a balkáni románságról. - A közelmúltban Lucian Blaga születésének századik évfordulójára Lélek és titok címen kötet jelent meg Miskolczy Ambrus tollából. Blagától ered a "mioritikus tér" elmélete, 1936-ban Blaga könyvet írt erről. Tisztelői szerint Blaga a Miorita-kultusszal teremtette meg a nemzeti egységet. A Miorita báránykát jelent, Vasile Alecsandri átköltésében vált ismertté. A ballada szerint a pásztorfiút hiába figyelmezteti a bárányka sorsára, nem áll ellen, megadja magát. Vannak, akik a román nép fatalizmusát olvassák ki belőle, mások, így Mircea Eliade vallástörténész a humánumot találták a balladában. /Magyar Nemzet, ápr. 27./"
1995. június 22.
Jún. 16-18-a között Nagyváradon magyar-román történészkonferenciát rendeztek. A szervezésben oroszlánrészt vállalt Sasianu Alexandru muzeológus, a nagyváradi Keresztény Kutatóközpont igazgatója. A tudományos találkozót Szent László király halálának 900. évfordulója alkalmából rendezték. A bemutatott dolgozatokat magas tudományos színvonal jellemezte, állapította meg Sasianu Alexandru. 1992-ben Nagyváradon volt már egy történésztalálkozó - a Varadinum alkalmával - Történelmi kölcsönhatások címmel. 1994-ben ugyancsak Nagyváradon ülésezett a magyar-román történelmi vegyes bizottság. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./
1995. október 28.
Alexandru Farkas, a Gheorhe Dian Zenekonzervatórium rektora leszögezte: a felvételiző diákok vegyék figyelembe, hogy itt kizárólag román nyelven folyik az oktatás. Nem engedélyezte magyar csoport alakítását. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./
1995. november 3.
"Okt. 25-én kelt beadványukban a kolozsvári Gh. Dima Zeneakadémia IV. és V. éves növendékei magyar tagozat, illetve csoportok létrehozását kérték Alexandru Farkas rektortól, hivatkoztak a tanügyi törvény 123. szakaszára /anyanyelvi csoportok szervezhetők a kulturális-művészeti tevékenység képzésében/. A rektor válasza elutasító volt, szerinte az intézmény "sajátos jellege" miatt nem tartozik a hivatkozott törvény illetékességébe. A Zeneakadémián régen magyarul folyt a képzés. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./"
1995. december 12.
Dec. 12-én Alexandru Mironov ifjúságügyi miniszter fogadta az RMDSZ és a Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/ küldöttségét. Az RMDSZ részéről Nagy Zsolt ifjúságügyi ügyvezető alelnök és Mátis Jenő parlamenti képviselő, a MIT részéről Ráduly Róbert elnök és Vajda László elnökségi tag vett részt a találkozón. A téma a volt pionír- és KISZ-szervezetek tulajdonában levő ingatlanokról rendelkező törvénytervezet volt. A romániai fiatalok képviselői azt kérték, hogy a tervezet biztosítson beleszólást és döntési lehetőséget a fiatalok számára létesített intézmények igazgatásában és működésében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 12., 680. sz./
1996. január 20.
Nicolae Vacaroiu miniszterelnök javaslatára a vezető kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja jan. 19-i ülésén átalakították a kormányt. A kereskedelmi tárca élén Dan Ioan Petrescu váltotta fel a tisztázatlan ügyei miatt a sajtó nyomására lemondott Petru Crisant, az ipari minisztérium élésre Alexandru Octav Stanescu került, elődje, Dumitru Popescu a kormányfő szaktanácsosa lett. A miniszterelnök bejelentette, hogy lemondott a tudományos és műszaki fejlesztési miniszter, Doru Dumitru Palade is, utódát még nem nevezték ki. Ezzel nyolcan maradtak Vacaroiu huszonkét fős csapatából, amellyel új miniszterelnökként útnak indult. További miniszterek leváltása várható. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 24., Magyar Hírlap, jan. 20./
1996. január 20.
Nicolae Vacaroiu kormányfő javaslatára az RTDP ülésén egyöntetűen jóváhagyták Dan Ioan Popescu ipari minisztériumi államtitkár, az RTDP alelnöke kinevezését a kereskedelmi miniszteri tisztségbe. A tisztségéből kérésére felmentett Dumitru Popescu ipari miniszter helyébe ugyancsak jóváhagyták Alexandru Stanescu kinevezését. Ugyancsak jóváhagyták a kormányfő javasolta államtitkárok kinevezését is. /Jóváhagyták a kormányátalakítást. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./ A legfontosabb szerepet a Vacaroiu-kormány új tagjainak kinevezésében Adrian Nastase, az RTDP elnöke játszotta. /Az új minisztereket Adrian Nastase javasolta. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./
1996. január 22.
Jan. 20-án letette az esküt a kormány két új tagja, Alexandru Stanescu iparügyi és Dan Ioan Popescu kereskedelmi miniszter. Ez a Vacaroiu-kormány ötödik átalakítása. A változtatások nem érintik a kormány politikai összetételét, a Román Nemzeti Egységpárt miniszterei megőrizték tárcáikat. A hét újonnan kinevezett államtitkár közül hat a vezető kormánypárt tagja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./
1996. február 29.
"Febr. 28-án Bukarestben megkezdődtek a magyar-román szakértői tárgyalások a "történelmi megbékéléssel kapcsolatos két dokumentumról, illetve a magyar választervezetről. A magyar küldöttségben Bagi Gábor külügyminisztériumi osztályvezető, a románban Nicolae Nitu külügyi igazgató irányítja a partnerségi szerződésről tárgyaó csoportot, a kisebbségi témakörrel foglalkozó dokumentumról tárgyaló munkacsoport vezetője magyar részről Gyenge András külügyminisztériumi kisebbségi biztos, román részről Alexandru Farcas, az emberi jogi igazgatóság vezetője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./ A "megbékélési és partnerségi szerződés", illetve a "kisebbségi magatartási kódex" anyagát a két küldöttség együtt, a következő napon pedig külön-külön, munkacsoportokban tekinti át. - Márciusban Budapesten további szakértői találkozóra kerül sor. /Román-magyar szakértői tárgyalások Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 29./"
1996. április 2.
"Kovásznán magyar-román értelmiségi találkozót tartottak "Nagy barátságok román és magyar kultúremberek és tudósok között" címmel. Több színvonalas előadás elhangzott, például dr. Alexandru Porteanu bukaresti történész a negyedszázada létező magyar-román történész vegyes bizottság tevékenységéről számolt be. Azonban a szervezők, az Andrei Saguna Kulturális-Keresztény Liga és az etnikailag vegyes családok Harmónia Alapítványa több brosúrát és a kormány politikai kiadványait osztottak szét. A kormány Nemzetiségi Tanácsát képviselő felszólaló keményen elítélte a párbeszédre képtelen magyarokat. Az egyik kiadvány kétnyelvű, magyar címe: Állandó békés egymás mellett élés. A magyar fordító: "Prof. dr. Rab Stefan, az etnikailag vegyes családok Harmónia Alapítványának végrehajtó titkára". A fordításban a magyar helynevek csak románul szerepelnek, például 1917-ben Trei Scaune megye /Háromszék/. Ez tehát az ajánlott megoldás, a megbékélés, állapította meg a beszámoló író László V. Ferenc. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./ "