"Eljött a szekularizációnak a naplementéje"
Nagyvárad – A közelmúltban az amerikai, Allentown központú Lehigh-i Presbiteriánus Egyház vendége volt Csűry István királyhágómelléki református püspök. Újraelevenítették a testvéregyházi megállapodást.
Csűry István királyhágómelléki református püspök arról számolt be az erdon.ro-nak: kihasználva a lehetőséget, hogy részt vehetett a Református Világközösség Grand Rapids-i konferenciáján, ellátogatott a Lehigh-i Presbitári Egyházhoz is, s újraelevenítette a 2002-ben megkötött testvéregyházi megállapodást. Matilde Chase moderátor- az ottani püspök- fogadta, s hosszabban tárgyaltak arról, hogy milyen jövője lehet a két egyházkerületnek. Megegyeztek abban, hogy az ottaniak elevenebb kapcsolatot építenek ki a KREK-kel, különös tekintettel az ifjúsági, a szórvány- és az egészségügyi misszióra voltak kiváncsiak. Nyolc napot vendégeskedett náluk, s alkalma volt megnézni, hogy ők hogyan kezelik a gyermekmissziót, ugyanis éppen zajlottak a vakációs heti programok. Fontosak voltak ugyanakkor a gyülekezetek lelkipásztoraival folytatott beszélgetések is.
“Többek közt szóba került, hogy miként tudják legyőzni a hatalmas távolságokat, és tudnak oda hatni, hogy azokat a szülőket, akik a szekularizált világban nem azon gondolkodnak, hogy a felekezetiségükben fejlődjenek a gyermekeik, meggyőzzék, hogy szükség van az egyházra. Egy igen lényeges kérdés merült fel az egyik alkalommal: vajon a szekularizált világ meddig szekularizálódik még? Több olyan vélemény is megfogalmazódott, hogy igenis a szekularizációnak eljött a naplementéje. Egyre másra jelentkeznek olyan emberek, akiknek elég volt a világiak felé fordulásból, a gazdasági krízisben egyre jobban kikristályosodik az, hogy Isten nélkül nem szabad élni. Nem arról van szó, hogy hátat kell fordítani a világnak, hanem hogy a világban látni Isten jelenlétét, meg lehet tapasztalni azt, hogy miért szükséges az ember számára az, hogy az áldások Isten felől érkezzenek. Ilyen áldásnak láttam azt, hogy rengeteg gyermeket tudnak összegyűjteni. Az egyik záróalkalmon, melyen én is jelen voltam, kimondottan látszott a szülőkön, hogy bár az egyházhoz nincs nagy kötődésük, mégis szájtátva nézik végig, hogy a gyermekeik mennyit fejlődtek a bibliahét alatt. Látták azt, milyen más világ az, amit az egyház kinál fel nekik a mindennapi strapával, fáradsággal és sikertelenség szemben”, nyilatkozta a püspök.
Amerikai ételbank
Az egyházfő honlapunknak elmondta: nagyon fontos volt számára az, hogy egy olyan helyen is járt, ahol az amerikai társadalom leszakadt rétegeivel foglalkoznak. Látott egy ételbankot, amely ökumenikusmódon szerveződik. Ez azt jelenti, hogy a római katolikusok, az evangélikusok meg a pünkösdisták is jelen vannak. A Lehigh-i Presbiteriánus Egyház bizonyos élelmiszerraktárakkal kötött szerződést, ezek a bevásárlóközpontok azokat az árukat gyűjtik össze, melyek közelednek a jótállási időnek a lejártához. Az utolsó tíz napban a termékeket elviszik ide, s egy számítógépes nyilvántartás alapján az ételbankhoz minden rászorult beadhatja az igényét, s havonta egyszer körülbelül 3-5 napra elegendő élelmiszert kap. Nem jöhet máskor, csak a megadott időpontban, s ezt nagyon pontosan számon is tartják. Nincs az, ami nálunk tapasztalható egy-egy segélyakció alkalmával, hogy egymást tapossák az emberek, tülekednek, mindenki többet akar elvinni, mint amire szüksége van. Az érintettek egy kényelmes, klimával felszerelt előszobában helyet foglalnak, újságot kapnak, s egy cetlire felírják, hogy mire van szükségük. Ezt odaadják a nőszövetség tagjának, aki bemegy a raktárba, előkészíti a csomagot, kb. 20 perc múlva kijön, a rászorult kezébe nyomja, aki mehet tovább.
Ifjúsági tábor
– Nagy öröm volt számomra megtekinteni a Lehigh-i Presbiteriánus Egyház ifjúsági táborát. Egy 30 hektáros gyönyörű helyet kell elképzelni, mintha Székelyföldön lenne. Egy dimbes-dombos, patak átszelte fenyveserdőnek a tisztásain különböző barakkok találhatóak, reformátorok neveivel ellátva, s ezek között ott van az együtt szórakozó gyermeksereg. Persze a feltételek messze meghaladják az itteni körülményeket, úszómedence van, autóbuszok állnak a gyermekek rendelkezésére, melyek hozzák-viszik őket. Oktatók sokassága sürgölődik a fiatalok közt, tehát a lehetőségek minden igényt kielégítenek, közölte Csűry István.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Büszkék lehetünk Csengeryre
Nagyvárad – A Bihar Megyei RMDSZ szervezésében kedden a váradi Delavrancea utca 24. szám alatt Csengery Antal-emléktáblát avattak azon a helyen, ahol egykor a szülőháza állt. Deák Árpád képzőművész készítette az alkotást.
A 130 évvel ezelőtt elhunyt, váradi születésű közgazdász, jogász, publicista és országgyűlési képviselő életútját Grim András, a Bihar Megyei RMDSZ ügyvezető alelnöke ismertette. Emlékbeszédében Szabó Ödön ügyvezető elnök kifejtette: Csengery Antal számára különleges személyiség, közel áll hozzá sokfajta szempontból, úgy mint politikus, magánember és mint a közéletben jelen lévő szaktekintély is. Szűk baráti körét szerette és támogatta, azokat a barátait pedig (mások mellett Arany Jánost), akikkel folyamatosan meg tudta beszélni a közügyeket, szívesen látta vendégül házában. Ha kellett harciasan dolgozott - például 1848-ban- , ha pedig úgy kivánta a sors, akkor Deák Ferenccel együtt megszervezte a kiegyezést, mely mellett abban az időszakban nem volt könnyű kiállni. A történelem azonban utólag őt igazolta, hiszen Nagyváradnak is 1867 hozta meg azt a polgári berendezkedést, melyre ma oly büszkék vagyunk. Nyilván Deák nagysága méltatlanul elhomályosította Csengeryt, pedig lelki jó barátok voltak, közös összejöveteleiken sokat beszéltek a közügyekről. Annak idején, amikor a gazdasági kvótát megvitatták, Csengery nagyon sokszor egyedül vitte a harcot. Ő volt az, aki amellett kardoskodott, hogy minél több rész jusson Magyarországnak. Ezek nagyon aktuális és ismerős gondolatok, hiszen napjainkban is azért küzdünk, hogy minél több forrása legyen településeinknek és közösségünknek. “Ugyanakkor meg kell tanulni együttműködni, együtt élni, kompromisszumokat és politikai kiegyezéseket kötni”, tette hozzá Szabó Ödön.
Büszkék lehetünk
Mint a Deák-párt vezéregyéniségét, Csengeryt szaktudása miatt olyannyira elismerték, hogy noha barátai nemigazán voltak az ellenzék körében, azért mindenki tisztelte, ha felszólalt az országgyűlésben. Büszkék lehetünk rá ugyanakkor azért is, mert a nagyváradi Királyi Jogakadémián végezte el első körben tanulmányait, mely tanintézetnek az idén szintén évfordulója van, hiszen 230 esztendővel ezelőtt létesítették. “Csengery Antal tehát egy olyan személyisége városunknak, akiről, én úgy gondolom, méltatlanul feledkezett meg Nagyvárad. Budapesten szobrot állítottak a tiszteletére, utcát neveztek el róla, sőt, a Fővárosi Önkormányzat díjat is alapított, és minden évben az ő nevével fémjelzett elismerésben részesítik a sajtó képviselőit”, közölte a Bihar Megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. Arra hívta fel ugyanakkor a figyelmet: Csengery folyamatos szerepet vállalt a Magyar Tudományos Akadémia munkájában is, őt bízták meg azzal, hogy fogalmazza újra és rendszerezze az MTA addigra elévült alapító okiratát. “Úgy vélem, hogy amennyiben Csengery Antal üzenetet fogalmazhatna meg a jelenkor közéleti embereinek, politikusainak, az ugyanez lenne, mint amit az életművével maga mögött hagyott. Mindig célokat kell kitűznünk magunk elé, ezeket komoly szaktudással kell alátámasztanunk, és megfelelő kompromisszummal, illetve kiegyezésre való készséggel ezeket el kell tudjuk érni. Ez az, amire Csengery felkér bennünket, erről szól az életútja, és ezért lehetünk büszkék arra, hogy halálának 130. évfordulóján, a szülőháza helyén emléktáblát állíthatunk neki”, közölte Szabó Ödön.
Az ünnepségen közreműködött Meleg Vilmos színművész, az emléktáblát megkoszorúzta a Bihar Megyei RMDSZ, Pető Csilla parlamenti képviselő és Csengery Antal leszármazottjai. Érdekes színfoltja volt a rendezvénynek, hogy egy olyan férfi is megjelent, aki még látta a szülőházat.
Ciucur Losonczi Antonius. erdon.ro

Eurorégiós együttműködés
Nagyvárad – Szombat délelőtt a VI. Ablak Európára rendezvény keretében A Bihar-Hajdú-Bihar Eurorégió fejlesztési lehetőségei címmel szerveztek román-magyar konferenciát a nagyváradi városháza kistermében.
A Nagyváradi Önkormányzat és a Bihar Megyei Tanács által VI. alkalommal lebonyolítottAblak Európára rendezvénysorozat keretében A Bihar-Hajdú-Bihar Eurorégió fejlesztési lehetőségei címmel rendeztek augusztus 21-én román-magyar konferenciát a városháza kistermében, váradi és debreceni egyetemi oktatók, világi és egyházi közéleti személyiségeknek a részvételével. Házigazdai minőségében Biró Rozália alpolgármester köszöntött mindenkit, név szerint megemlítve Szilágyi Mátyást, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulját, Exc. Tempfli József római katolikus ny. megyés püspököt, valamint Süli-Zakar István, Ioan Horga, Biró András, Szilágyi Ferenc és Szakáll Erzsébet debreceni, illetve nagyváradi egyetemi oktatókat. Azon meggyőződésének adott hangot: a tíz ezelőtt elkezdett régiós együttműködés kezdeti üteme lassulni látszik, ezért új lendületre van szükség, olyan szakembereknek a találkozása és tapasztalatcseréje által, akik a kooperáció tartóoszlopainak számítanak.
Szilágyi Mátyás úgy vélte: a nehézkésen működő államigazgatási egységekkel ellentétben a helyi és megyei önkormányzati és tudományos műhelyek az innovatív, gyakorlati megvalósításokra helyezik a hangsúlyt. Hozzátette: sok a tenni való az idén, például egy olyan kormányközi megállapodás kidolgozásán munkálkodnak, mely a határ menti települések kisebb útjainak összekötésére vonatkozik, hogy a kisközösségek tagjainak ne kelljen hatalmas kerülőutakat tenniük. Tempfli József meglátásában azért fontosak a szombatihoz hasonló rendezvények, mert mindig szükség van az embernek tökéletesedésre, s ez az olvasás mellett találkozások, véleménycserék révén érhető el.
Határmenti kapcsolatok
Dr. Süli-Zakar István, a Debreceni Egyetem katedrafőnöke A határ menti kapcsolatok múltja, jelene és jövője címmel értekezett. Egyebek mellett felvázolta az első eurórégiók kialakulásának történetét (Regio Baseliensis, Goodstadt és Maas-Rajna eurorégiók), és örömmel állapította meg, hogy a nyolcvanas évekhez képest, amikor egyszer 11 és fél órát kellett várakoznia Borsnál, ma már két perc alatt át tudta lépni a határt. Arra figyelmeztetett: bár az Európai Unió finanszírozza a határok légiesítését, ügyelni kell arra, nehogy helyben toporogjunk, mint ahogyan történik a Kárpátok Eurórégió esetében. A távlatokról szólva a Debrecen-Nagyvárad Eurometropolisz álomról beszélt, kritizálva a cívis város vezetését, amiért inkább nyugat felé orintálódik, s nem kezeli méltóan a két megyeközpont közti kapcsolatokat. Dr. Ioan Horga professzor, a Jean Monnet Európai Kiválóssági Intézet irányítója szerint lényeges hosszú távú stratégiákban gondolkodni, példaként a 2020-as céldátumú Debrecen-Nagyvárad urbanisztikai aglomerációt említette. Egyébként valamennyi felszólaló egyetértett abban, hogy hatékonyabb az együttműködés, mint a különutas-politika, az elhangzottakról kiadványt fognak megjelentetni a szervezők.
Ciucur Losonczi Antonius. erdon.ro

A múltat lehetetlen eltüntetni
Nagyvárad – Sárközi Zoltán helyi tanácsos és a váradi RMDSZ-frakció kezdeményezésre augusztus 26-án, csütörtökön 16 órakor felavatják annak az emléktáblának a mását, mely a magyar színjátszás kezdeteire emlékeztet Nagyváradon.
Keddi sajtótájékoztatóján Sárközi Zoltán helyi önkormányzati képviselő kifejtette: augusztus 26-án délután 4 órakor felavatják annak a márványtáblának önkormányzati pénzekből készített hű mását, mely arra emlékeztet, hogy a Sas-Palota helyén álló Fekete Sas fogadóban hangzott el először magyar nyelvű színielőadás Nagyváradon. Kótsi Patkó János vendégtársulata 1798. augusztus 26-án tartotta első előadását a Fekete Sas termében, a mai palota helyén levő egykori épületben. Hunnius: A süketnéma vagy A passionátus pipás című vígjátékával léptek fel, mely darabot akkortájt gyakran játszották Kolozsváron és Pesten is. Ez a dátum jelzi tehát a váradi hivatásos színjátszás kezdetét. Az alkotást az ingatlannak a Kossuth utcai parkoló felé eső teraszánál, a domborművek közelében helyezik ki csütörtökön. Ugyanoda szemmagasságban egy kétnyelvű (magyar-román) öntött bronzplakettet is kitesznek, mely leírja a történteket. Az eredeti táblán egyébként a következő szöveget lehetett olvasni: “E városban, ez épületben, a színpadon elhangzott első magyar szó emlékére. 1798. augusztus 26.- 1898. augusztus 26. Hálás kegyelettel az úttörők iránt, a Szigligeti Társaság kezdeményezésére, Nagyvárad város közönsége”.
Nem koszorúznak
A korabeli sajtó arról tudósít, hogy három naposra tervezett magyar kulturális rendezvények keretében avatták fel a táblát. A körülbelül hat méter magasan található alkotásnak 1989 végén veszett nyoma, amikor restaurálták a Sas-palotát és a kommunista pártvezetés igyekezett megsemmisíteni a magyar emlékhelyeket. “Az újrafelavatás a bizonyítéka annak, hogy nem lehet eltüntetni a múltat”, fogalmazott az önkormányzati képviselő, aki egyúttal köszönetet mondott Benyovszki Tündének, az Ingatlankezelőség aligazgatójának, a különböző engedélyek beszerzésénél nyújtott segítségéért. Az ünnepségen koszorúzás nem lesz, a táblát a váradi RMDSZ-nek, az önkormányzatnak, a Szigligeti Társulatnak és a Pro Liberta Egyesületnek a képviselői lelepzik majd le. A felszólalások után kulturális programmal fog zárulni a rendezvény.
Ciucur Losonczi Antonius. erdon.ro

Az egészségügy hatalommá vált
Nagyvárad – Augusztus 23-án Budapesten tartotta hetedik világtalálkozóját a Magyar Egészségügyi Társaság (MET). Dr. Földes Béla ideggyógyász főorvos csütörtökön sajtótájékoztató keretében ismertette a részleteket.
Váradi sajtótájékoztatóján dr. Földes Béla ideggyógyász főorvos kifejtette: a Magyar Egészségügyi Társaságot 1992-ben alapították, s kht.-ként jegyezték be Magyarországon. Akkoriban a Magyarok Világszövetsége még kreatívan működött, a kezdeményező a partiumi származású dr. Andrásoffszky Barna volt, aki megfelelő kapcsolattőkével és szakmai ismeretekkel rendelkezett. A tagok a Kárpát-medencéből, Németországból, Svédországból, az Egyesült Államokból és Kanadából verbuválódtak. Három-négy évente szerveznek világtalálkozókat, illetve folyamatosan regionális eseményeket. Az alapító elnök után négy évig dr. Mikola István volt szakminiszter vezette a szervezetet, napjainkban dr. Süveges Ildikó professzor asszony tölti be a tisztséget. A legutóbbi összejövetelüket a hét elején tartották Budapesten, több mint 300 résztvevővel, akik közül negyvenen Erdélyből érkeztek. Négy szakcsoportban zajlottak a munkálatok (általános orvosok, fogászok, gyógyszerészek és egészségügyi dolgozók), a rendezvény védnökei pedig Sólyom László volt államfő, Réthelyi Miklós miniszter, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem rektora voltak. Dr. Földes Béla megjegyezte: mottóul azt a mondatot választaná, hogy az egészségügy hatalommá vált, de nem mindegy, hogy kinek a kezében van. Beszámolója szerint dr. Süveges Ildikó arra hívta fel a figyelmet: a betegekkel foglalkozókat ugyanúgy etikai és erkölcsi kátyú tartja fogva, mint nemzetünk többi tagját. Ebből a helyzetből szeretnénk kiszabadulni, az említett konferenciának is az útkeresés volt az egyik célja.
Visszatekintenek
Egyébként a tanácskozáson nem csupán száraz orvosi kérdésekről esett szó. Lezsák Sándornak, a Magyar Országgyűlés alelnökének közbenjárására a fesztív nyitóülést a parlament főrendházi termében zajlott, Egységes nemzetért jelszóval. Expozét tartott például dr. Bábel Balázs kecskemét-kalocsai érsek is, etikai és életvédelmi témakörben. A magyar tudományos élet élvonalába tartozó dr. Freund Tamás és dr. Falus András professzorok is felszólaltak, dr. Józan Péter pedig népegészségügyi és halálozási adatokat ismertetett, magyar vonatkozásban.
A jelenlevők megegyeztek abban, hogy a MET következő vándorgyűlését a délvidéki Zentán fogják tartani. Szeptember 25-én ugyanakkor a Báthory-napok keretében visszatekintenek az elmúlt közel másfél évtizedre, mely megbeszélésre azokat a politikusokat, szaktekintélyeket hívták meg, akik 1998-tól kezdve vezető szerepet töltöttek be a romániai és a magyarországi egészségügyben, úgymint: Cseke Attila, Szócska Miklós, Hajdu Gábor, Gógl Árpád, Bárányi Ferenc és Mikola István.
Ciucur Losonczi Antonius. erdon.ro

Az ének egyfajta istentisztelet
Nagyvárad – Augusztus 23-28. között a Romániai Evangélikus Ifjúsági Szövetség (REVISZ) szervezésében tábor zajlik Nagyváradon. Szerda este a Tálentum együttes koncertezett a Lorántffy Központban.
A szervezők nevében Csabay Árpád lelkész üdvözölte az egybegyűlteket. Arra hívta fel a figyelmet: hétfő óta zajlik az ifjúsági tábor, a Kolozsvári Evangélikus-Lutheránus Egyházmegye különböző gyülekezeteiből érkeztek résztvevők az összejövetelre, melynek témája Isten igéje a fiatalok életében. Az elmúlt napokban előadásokra és csoportos beszélgetésekre került sor. A jelen levők egyet értettek abban, hogy Isten igéje minden emberhez szól, különböző csatornákon keresztül. Nemcsak írott betűs szöveg, hanem élő és ható valóság. Megszólít és leleplez bennünket, s amellett, hogy bátorít és vigasztal, olyan erőforrás, mely utat mutat. Csabay Árpád egyúttal köszönetet mondott a házigazda Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumnak és a nagyvárad-olaszi egyházközségnek, majd rövid áhítattal készültek az egybegyűltek a koncertre. Power point formátumú videoüzenet révén elhangzottak a 139. zsoltár 1-től 12-ig terjedő versszakaszai, illetve Böjte Csaba szerzetes Hiszek a szeretet végső győzelmében című könyvéből vett üzenetek.
Veres-Kovács Attila várad-olaszi tiszteletes magával ragadó, közvetlen stílusú előadásában a Lorántffy Központban megtekinthető képekről, kegytárgyakról, úrasztali terítőkről, könyvekről, kazettás mennyezetről esett szó. Egyháztörténeti jellegű fejtegetése közérthető és érdekes információkban gazdag volt.
Kötelességünk hirdetni
A rendezvény második felében a 2002-ben alakult váradi Tálentum együttes tagjai (léptek fel Gavrucza-Nagy László– ének, gitár, szájharmónika; Faragó Attila– ének, gitár, basszusgitár, harmónika; Nagy Móni– ének, gitár, csörgő hangszerek; Hegyi Gyöngyi– ének, gitár, csörgő hangszerek; Tamás-Péter Tibor– ének, gitár, basszusgitár). A zenekar eddig hét lemezt jelentetett meg, s túl van a 250-ik szolgálaton. Nem csupán Romániában és Magyarországon, hanem Angliában, Skóciában és Irországban is sikerrel szerepelt. Mostani koncertjük is azt bizonyította, hogy nemcsak szóbeli imával, hanem dallal is lehet dicsérni az Urat, együtt énekelni pedig jó. Egyebek mellett a keresztény ember életéről szóló számok csendültek fel, melyek arról tanúskodtak, hogy Isten karjai közt lenni jó, nekünk pedig kötelességünk hirdetni az evangéliumot.
Ciucur Losonczi Antonius. erdon.ro

A váradi kultúra helyzetéről
Nagyvárad – Csütörtök délután tartotta évadnyitó rendezvényét az MM Pódium Kulturális Egyesület. Meleg Attila előadóművész, társulatvezető javaslatára kerekasztal-beszélgetés alakult ki a váradi kultúra helyzetéről.
Biró Rozália nagyváradi alpolgármester szerint a dolgos és zajos hétköznapok közepette szükség van az MM Pódiumhoz hasonló civil szervezetekre, az olyan nemes tevékenységekre és elhivatott emberekre, amelyek/akik kielégítik a lélek szép és művészi iránti igényét. Hozzátette: fontos azonban, hogy értékelni tudjuk az ilyenfajta önzetlen erőfeszítéseket, mert ha nem léteznének a művelődés ezen motorjai, akkor hiába volnának rá eszközök, nem lenne kiket támogatni. Szabó Ödön, a Bihar Megyei RMDSZ ügyvezető elnöke értékelte azt a kitartást és hitet, amellyel Meleg Attila és társulata teszi a dolgát, a felmerülő nehézségek ellenére. Meglátásában, ha jobban odafigyelnénk, azt tapasztalnánk, hogy a váradi kulturális élet színesebb, árnyaltabb és gazdagabb, mint gondolnánk, van rá igény, “dacára annak, hogy egyesek szerint halott”. A helyi értékek promoválására buzdított, és úgy vélekedett: egy adott pillanatban el fog majd jönni az az idő, hogy a benyújtott magyar kulturális pályázatokat is szelektálni kell.
Nemzeti örökség
Dr. Sarkady Zsolt, az MM Pódium egyik alapító tagja azon meggyőződésének adott hangot: az egyesület kulturális szórakozási lehetőséget biztosít, és ezáltal a nemzeti örökség részét képezi. Megitélésében a civil kezdeményezések különösen lényegesek egy olyan településen, mely az elszórványosodás ellen küzd. A művelődést államilag is segíteni kell, mert a saját lábán nem tudta megállni, ezért összes kapcsolatrendszerét és ismeretségét megpróbálja felhasználni annak érdekében, hogy minél több támogatást kieszközöljön. Jakabffy László telepvezető-mérnök a várfelújítási munkálatokról beszélt. Arra hívta fel a figyelmet: meg kell azt akadályozni, hogy az erődítmény egy internacionális, mindentől elszigetelt kulturközponttá váljék, s senki se tudjon arról, hogy a nem egy a többi vár közül, hanem a magyar kultúrtörténet és történelem része.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Visszahelyezett Bethlen-emléktábla
Nagyvárad – Kedden sajtótájékoztató volt az RMDSZ-nél. Biró Rozália alpolgármester a Művészeti Líceum magyar külsős osztályairól, Sárközi Zoltán helyi tanácsos pedig az újraavatott Bethlen-emléktábláról beszélt.
Biró Rozália alpolgármester, az RMDSZ nagyváradi elnöke kifejtette: a Művészeti Líceumban úgy alakult a helyzet, hogy túljelentkezés van a külső elsős magyar nyelvű osztályba, körülbelül 10-15 gyermekről van szó. Ennek tudatában meggyőzte Dorel Luca főtanfelügyelőt arról, hogy- habár kevés az esélye a sikernek- kérvényezzék a minisztériumnál, hogy indulhasson még egy osztály. Az indoklást a hét közepén fogalmazzák meg, az átiratot pedig pénteken adját át a Váradra érkező Király András szakállamtitkárnak. (Sürgösségi kormányrendelet kibocsátása szükséges a beiskolázási keretszám megváltoztatásához). Amennyiben negatív válasz érkezik a szaktárca részéről, két megoldás lehetséges: versenyvizsga alapján döntik el, hogy melyik gyermeket vegyék fel, vagy pedig mindenkit felvesznek, de akkor többletköltség hárul a szülőkre. Egyébként a többi osztállyal nincsenek problémák, valószínűleg szeptember 20-30. között hívják majd be a szülőket és a diákokat utóbbiak meghallgatása céljából, az időpontról a sajtón keresztül fogják értesíteni őket. Különben az RMDSZ székhelyén kedd délig 31 dossziét tettek le (24 elsős, 2 negyedikes, 4 hetedikes és 1 nyolcadikos), a kéréseket továbbították az iskola titkárságának. Egy jelentkező akadt volna kilencedikbe is, azonban országos szinten sem megengedett, hogy külsős középiskolai osztály induljon, a szaktantárgyak magas száma miatt. Őt arról próbálják most meggyőzni, hogy a belsős osztályba iratkozzon. Az idén amúgy 70 gyerekkel kevesebbnek a beiskolázását hagyta jóvá a minisztérium a váradi líceumba, mint tavaly, sajnos országos tendencia a művészeti oktatás elsorvasztása.
Magyarázó fölszöveg
Sárközi Zoltán önkormányzati képviselő, a Bihar Megyei Műemlékvédő Alapítvány társelnöke tudatta: szeptember 18-án, szombat délelőtt 11 órakor a vár főkapujáról jobbra eső Bethlen-bástya sarkánál újraavatják az 1627-ben készült Bethlen-emléktáblát. Annak idején, négy-öt évvel ezelőtt Jakabbffy László és Emődi Tamás indította el az ehhez vezető folyamatot, és sokat segített Angela Lupşea, az alapítvány igazgatónője is. Sok ember munkája vezetett tehát a figyelemre méltó eredményhez, mely által lehetővé vált “múltunk egy darabjának újrafényezése”. Az öt négyzetméteres alapterületű (189×312 centiméter) kőtáblának hányattatott sorsa volt az évszázadok folyamán: harminc-negyven évvel a kihelyezése után török ágyúgolyó találta telibe (ekkor szenvedett szilánkos törést, mely sugárirányba továbbterjedt). Az 1700-as évek elején gaz és moha nőtte be az alkotást, 1806-ban pedig már hiányzott a Bethlen-család címere. A megtisztításra, renoválásra több mint 100 millió régi lejt költött az önkormányzat, az alapítvány és a szalárdi Constructorul cég, és a tábla latin nyelvű tartalmát a fordítással együtt egy magyarázó fülszöveggel ellátott pulpituson három nyelven (magyarul, románul és angolul) is feltüntetik. Az avatóünnepségen közreműködnek az állami színház magyar és román társulatának művészei, majd a leleplezés után Jakabffy László várlátogatásra invitálja az érdeklődőket.
Pannónia Gábrielje
Az 1627-ben készült kőemléktábla a vár utolsó, Bethlen Gábor által emeltetett, 1618-ban elkezdett bástyájának a befejezését jelzi, és a fejedelem érdemeit méltatja. A latin nyelvű szöveget a szaknyelv mitologikus metaforákkal tűzdelt manierista panegirisznek nevezi, mely Háportoni Forró Pál udvari történetíró dicsőítő verseinek hatására született. Hasonlóságot mutat Háportoninak a váradi vár befejezését megéneklő patetikus hangvételű soraival, melyeket Quintus Curtius Rufus Nagy Sándor-életrajzának magyar fordításához írt előszavába foglalt bele.
Az emléktábla fölé a fejedelem ellipszis alakú címere került annak idején, ez azonban a XIX. század elején eltűnt. Keresztúri József kanonok 1806-ban publikált leírása tette lehetővé a heraldikai kompozíció rekonstruálását: a négyelt pajzsban a Magyar Királyság és az Erdélyi Fejedelemség címerképei, az Oppeln vagy Ratibor sziléziai hercegségek címeréből vett pajzs, középen pedig az iktári Bethlen-család címere kapott helyet. A kőtáblát Kiss Zoltán gyulafehérvári és Gere István kalotaszentkirályi mesterek restaurálták, a bronz relief pedig Fekete Tibor egyetemi oktatónak az alkotása.
A Bethlen-emléktábla szövegének parafrazált fordítása a következő: “Pannónia Gábrielje, Herkules ivadéka emelte hazaszeretetből e gigantikus erősségű falakat, melyek még a nagy mitológiai háborúk sorsát is képesek volnának megfordítani: Tróját, Tarpeia szikláját, Babilont. Az egek visszhangozzák érdemeit, isteni nevét csillagokból fogja kirakni az égbolt”.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Bihariak a Művészetek Palotájában
Nagyvárad – Szeptember 19-én, vasárnap a budapesti Művészetek Palotája Hetedhét ország című rendezvényén nagyváradi, illetve Bihar megyei művészek mutatkoznak be. A programokon való részvétel ingyenes.
A budapesti Művészetek Palotájában vasárnaponként látogatható népszerű Cifra Palota 2007 őszétől a Hetedhét ország elnevezésű rendezvénnyel bővült, melynek keretében a látogatók ízelítőt kapnak egész Magyarország kulturális életéből. Az idén tovább gazdagodtak a programok, ugyanis átlépve a határokat, az anyaországon kivüli városok, térségek is bemutatkozhatnak. Megtiszteltetés Nagyvárad, illetve Bihar megye számára, hogy a határon túli vidékek közül elsőként kapott lehetőséget arra, hogy “meghódítsa” a fővárosiakat, valamint a MÜPÁ-t felkereső turistákat.
Biró Rozália váradi alpolgármester, Czvikker Katalin, a megyei RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke és Nyakó József, a választmány művelődésügyi szakbizottságnak tagja csütörtöki közös sajtótájékoztatójukon arra hívták fel a figyelmet: Bihar megye kulturális életének meghatározó alkotóműhelyei, művészei lesznek jelen az eseményen, a helyszínen zajló kézműves foglalkozások, színpadi bemutatók, mesejátékok, népi mesterségek, kiállítások és interaktív játékok révén, a mesteremberek és az előadóművészek segítségével az érdeklődők szinte játszva ismerhetik meg a bihari régió népművészetét, építészetét, történelmét és kultúráját.
A Bihar Megyei RMDSZ Czvikker Katalin kultúráért felelős ügyvezető alelnököt bízta meg a programok összeállításával, arra törekedve, hogy színes, dinamikus és statikus eseményeket egyaránt tartalmazó műsorfolyamot szerkesszen.
Változatos program
Czvikker Katalin elismerte: mindez nagy kihívást jelentett számára, hiszen szinte képtelenség, hogy a teljesség igénye mellett a rendelkezésre álló öt órába valamennyi reprezentatív személy, szervezet és csoport fellépését beillessze. Ezért végül úgy döntött, hogy intézményeket- az Állami Színház Szigligeti Társulata, az Árkádia Bábszínház Lilliput Társulata, a Nagyváradi Állami Filharmónia, a Tibor Ernő Galéria, a Partiumi Keresztény Egyetem képzőművészeti kara és a Francisc Hubic Művészeti Iskola- kér fel arra, hogy küldjenek egy-egy csoportot. A népművészeti résszel (néphagyományok, -dal, -tánc, népi mesterek) Nyakó József, a Bihar Megyei RMDSZ-választmány kulturális szakbizottságának a tagja foglalkozott, aki megpróbált felkeresni idős mestereket és néptánccsoportokat verbuvált. Ennek eredményeképpen a MÜPÁ-ban szerepelhet többek közt az érsemjéni Ezüstperje Néptánccsoport, az érmihályfalvi Nyíló Akác Néptánccsoport, a Bartók Béla Citerazenekar, az Üver Népzenei Együttes, Csűri Katalin énekesnő vagy Biró Böske textilműves. Vár/Ady címmel napjaink Nagyváradjának írói és költői irodalmi kávéházban fogadják a vendégeket és a Nagyváradi Vár címmel kisfilmeket is vetítenek. A magyar idő szerint 10-15 óra között zajló ingyenes rendezvény ceremóniamestere Daróczi István bábszínész lesz.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Bihari kultúrkavalkád Budapesten
Nagyvárad/Budapest- Vasárnap Nagyvárad, illetve Bihar megye volt a budapesti Művészetek Palotája Hetedhéd ország című rendezvényének meghívottja. Az ötórás programkavaldád a kultúra valamennyi szegletét lefedte.
A budapesti Művészetek Palotájában vasárnaponként látogatható népszerű Hetedhét országelnevezésű rendezvény keretében a látogatók ízelítőt kapnak egész Magyarország kulturális életéből. Megtiszteltetés volt a nagyváradiak és a Bihar megyeiek számára, hogy a határon túli települések, illetve térségek közül elsőként ők kaptak lehetőséget a bemutatkozásra. Ennek megfelelően többen már egy nappal korábban, szombaton elutaztak a magyar fővárosba, hogy minden rendben legyen, s ne az utolsó pillanatokban kelljen például a kiállított képek feltevésével foglalatoskodni. Várkonyi Attilától, az intézmény egyik vezetőjétől megtudtuk: egy átlagos vasárnapon körülbelül 2500-3000-en vesznek részt a MŰPA programjain, nagyjából ennyien jelentek meg az elmúlt hétvégén is. Többségük a szórakoztató és a gyermeknek szánt események (kézművesfoglalkozások, könnyűzenei számok stb.) iránt érdeklődött, az irodalmi jellegű és az olyan típusú műsorblokkok, melyek Várad művelődési életével, történelmével voltak kapcsolatosak, szinte észrevétlenek maradtak. Jó példa erre, hogy amikor Biró Rozália alpolgármester Szent Lászlóról próbált mesélni a gyermeknek, kiderült: fogalmuk sincs róla, hogy kiről van szó, amikor pedig a Francisc Hubic Művészeti Iskola énekesei után a Szigligeti Társulat négy tagja Ady-emlékműsorral lépett fel (Temetetlenül címmel), a közönség tagjainak hirtelen egyéb elfoglaltsága akadt, s alig néhányan maradtak a színpad előtt. Arról nem is beszélve, hogy az Irodalmi kávéházban a váradi írók és költők jobb híján egymást szórakoztatták…
Dinamikus és statikus
Dinamikus és statikus programok egyaránt voltak, rövid nyitóbeszédet Biró Rozália mondott, aki ezt követően átadta Várkonyi Attilának Vassy Erzsébet festőművésznek a nagyváradi várat ábrázoló képét, mely a MÜPA állandó kiállításán kapott helyet. A Lilliput Társulat bábelőadása sajnos az egyik művész egészségügyi problémája miatt elmaradt, helyette később interaktív produkcióval próbálták kárpótolni a csalódott gyermekeket. Nagy sikert aratott az érsemjéni Ezüstperje és az érmihályfalviNyiló Akác néptánccsoportoknak az előadása, mely gyermektáncházba “torkollott”. Hasonló elismerés illette az érmihályfalvi Bartók Béla Citerazenekart is, Csűri Katalin énekelt szólót. Eközben a földszinti és az emeleti részen kézművesfoglalkozások zajlottak, Biró Böske textilműves, nemezkészítő, Szilágyi Károly kaskötő és Fazekas Károly gyékényfonó közreműködésével. Zenei koncertekre is sor került, köszönetet érte Kristófi Lászlónak (orgona), Marian Boboianak (bariton), az Intermezzo vonósnégyesnek és Sotto-Voce Énekegyüttesnek. Utóbbinak a repertoárja a reneszánsz madrigáloktól a kortárs zenén át a könnyűzene-swing-dzsessz feldolgozásig terjedt. Nagyszerű vízuális élményt nyújtott ugyanakkor a Tibor Ernő Galéria alkotóközösségének, a Francisc Hubic Művészeti Iskola tanárainak és diákjainak, a Partiumi Keresztény Egyetem képzőművészeti tanszéke hallgatóinak és a Tavirózsa Fotóklubnak a tárlata.
A több mint ötórás együttlét során ismét bebizonyosodott: Nagyvárad és Bihar megye gazdag kulturális hagyományokkal rendelkezik, ami pedig a művelődést és az örökségvédelmet illeti, inkább az anyaországi testvéreink vehetnének rólunk példát.
Ciucur Losonczi Antonius. erdon.ro

A kátyúzás fontosabb az utcanévtábláknál
Nagyvárad- Ilie Bolojan polgármester szerint az utak kátyúzása fontosabb, mint a magyar utcanévtáblák felszerelése. Az önkormányzat pedig addig bünteti az EMI-seket, amíg megunják a táblák feltevését
Ilie Bolojan keddi sajtótájékoztatóján a történelmi elnevezéseket tartalmazó magyar utcanévtáblák feltevésének az ügye is szóba került. Mint ismert, három hónappal ezelőtt az Erdélyi Magyar Ifjak helyi vezetői ilyen feliratokat helyeztek ki a Kálvin utca és a Városháza/Teleki utca sarkán levő, a KREK tulajdonát képező ingatlan, valamint a várad-újvárosi református templom falára. A Polgármesteri Hivatal megbízásából az elmúlt héten a Selina cég munkásai leszerelték a táblákat, azonban szeptember 27-én Tőkés László EP-alelnök jelenlétében az EMI-sek visszahelyezték ezeket.
A polgármester törvénytelennek minősítette a fiatalok akcióját, és arra emlékeztetett: létezik a magyar nyelvű feliratok kihelyezésének módjára vonatkozó tanácsi határozat. Kilátásba helyezte ugyanakkor, hogy az önkormányzat addig fogja leszereltetni az EMI-sek által kitett táblákat, és megbírságolni az ifjakat, amíg megunják a dolgot. Meglátásában egyébként az utcai gödrök betemetése fontosabb az utcanévtáblák kitevésénél, az EMI-sek akciója pedig a színes hír kategóriába tartozik, fölösleges a hullámverés. Hozzátette: miért nem álltak inkább elő egy épület homlokzat-felújítási programmal, mert azzal inkább hasznukra lehettek volna a közösségüknek.
Ciucur Losonczi Antonius. erdon.ro

Magyartanárok szakmai gyűlése
Nagyvárad – Szerda délután az Ady Endre Középiskola dísztermében tartották szakmai gyűlésüket a Bihar megyei magyar nyelv és irodalom szakos tanárok. Több téma is szóba került a tanácskozáson.
Bihar megyében 105 magyartanári állást töltenek be különböző státusú oktatók. A szerda délutáni szakmai tanácskozáson Ile Erzsébet tanfelügyelő ismertette a tudnivalókat, hívta fel a pedagógusok figyelmét különböző problémákra, jelenségekre. Kiemelte az újonnan bevezetett decentralizációt és a mentorátust. Hangsúlyozta annak a különös fontosságát, hogy a magyartanárok úgynevezett portfolió gyűjteménnyel rendelkezzenek, mely által szemléltetni tudják egyéni gondolataikat, munkafolyamatukat és -ritmusukat, az általuk használt segédanyagokat. Jó lenne ugyanakkor, ha javaslatokat tennének a különböző olimpiai vizsgák feladatlapjainak összeállítására, szakmai elképzeléseiket pedig magyar nyelvű kiadványokban jelentetnék meg.
Elhangzott még, hogy az utóbbi időben nagyobb érdeklődés mutatkozik a fakultatív oktatás iránt. Egy 1999-ben kibocsátott minisztériumi rendelet ugyanis lehetővé teszi, hogy egy adott iskolában zajló tanítás nyelvétől eltérő anyanyelvű diákoknak jogukban áll állami pénzből az anyanyelvükön tanulni. Ezzel a lehetőséggel élhetnek azok a magyar diákok is, akik például román szakközépiskolákba járnak, vagy abban a tanintézetben, ahol a tanulmányaikat folytatják, nincs magyar nyelvű oktatás, illetve a szüleik szándékosan román osztályba iratták őket. Heti 3-4 órás magyar nyelv és irodalom tanításról lenne szó. Ennek érdekében a szülők és a tanárok kell szervezkedjenek, a kérvényt az illető tanintézet igazgatóságán kell iktatni, mely továbbítja a tanfelügyelőséghez. Akár a tanév közben is meg lehet tenni, tavaly például a másik szemeszterben kérték ezt szlovák szülők. Kritérium azonban, hogy meglegyen egy 15 fős csoport. Érdemes arról is tudni, hogy opciós tantárgyként is választható a magyar nyelv és irodalom.
Fürkész vetélkedő
Kecse Gabriella, a Pedagógusok Háza felnőtt-továbbképzésért felelős munkatársa azokról a magyar nyelvű ingyenes tanfolyamokról számolt be, melyeket valószínűleg jóváhagynak, és kiegészíthetik az intézmény által kinált már létező kurzusokat. Konkrétan a múzeumpedagógia, a verstan, a helytörténet tanítás, az intelligens tábla használata és a kirándulás- és táborszervezés tanfolyamokról van szó. Valószínűleg novembertől indulhatnak, 20 órásak és 20 személy jelentkezése esetén lehet megtartani egy-egy kurzust. Amennyiben vidékről akadnak jelentkezők, a képzők akár községekbe vagy falvakba is kiszállnak.
Krasznai Tünde, a Diákokért Egyesület alelnöke az idén első alkalommal megszervezett Fürkész elnevezésű vetélkedőről beszélt. Az I-VIII. osztályos diákok magyar nyelvből (helyesírás és nyelvhelyesség), nem tesztszerű feladatok megoldásával tehetik próbára a tudásukat. Jelentkezési határidő október 28., a verseny helyi szakaszait november 20-án bonyolítják le. Érdeklődni a 0747/092-007 telefonszámon, illetve a krasznaitunde@yahoo.com e-mail címen lehet.
Ciucur Losonczi Antonius. erdon.ro

Nyugdíjasügyekről a premontreieknél
Nagyvárad – Csütörtökön szokásos havi találkozójukat tartották a premontrei öregdiákok a Szent László Gimnáziumban. Ezúttal Szilágyi Ibolyát, a Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesülének elnökét hívták meg.
A Szent László Római Katolikus Gimnázium egyik osztálytermében lezajlott összejövetelen Pásztai Ottó, a Nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesületének vezetője üdvözölte a megjelenteket, Zilahi Bertalan tag pedig a név-, illetve születésnapjukat ünneplőket köszöntötte. Az e havi találkozójukra Szilágyi Ibolyát, a Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesületének elnökét hívták meg, akinek a beszámolójából az derült ki, hogy igen sokrétű, hasznos közéleti és kulturális tevékenységet folytat az általa irányított érdekvédelmi civil szervezet. Többek közt elhangzott: 2005-ben alapították, Biró Rozália alpolgármester ötlete nyomán azzal a céllal, hogy a magyar nyugdíjasokat közösséggé kovácsolja össze, enyhítsen a gondjaikon és olyan rendezvényeket kináljon a számukra, melyek érdeklik őket. Eddig három elnökük volt: Szombati Gille Ottótól 2007 májusában Jakab Ibolya vette át a stafétabotot, Szilágyi Ibolya pedig 2008 augusztusától vezeti előbb ideiglenesen, majd 2009 márciusától teljes joggal a tömörülést.
Egyesületi tervek
Jelenleg 424 tagja van az egyesületnek, akiknek körülbelül az egyharmada jár rendszeresen az eseményekre. Figyelemre méltóak a kórusnak, a tánc- és színjátszócsoportnak a fellépései, illetve elismerést érdemel az irodalmi kör, a kézművesfoglalkozás és a német nyelvtanfolyam. Baráti társaságok is alakultak, az ezüsthajúaknak az elmúlt években számos emlékezetes élményben volt részük. A tervek közt szerepel egyebek mellett vetélkedőknek a szervezése, írásra buzdítani a nyugdíjasokat, illetve egy olyan képzőművészeti tárlatnak a megrendezése, melyen az érintettek munkáit állítanák ki.
Ciucur Losonczi Antonius, erdon.ro

Utazás térben és időben
Nagyvárad – Péntek délután Isten szolgája Bogdánffy Szilárd vértanú püspök életét és korát bemutató kiállítás nyílt a római katolikus püspöki palota előcsarnokában. A volt főpásztorról szóló filmet is levetítették.
Péntek délután Isten szolgája Bogdánffy Szilárd vértanú püspök életét és korát különböző hiteles dokumentumok, fényképek, jegyzőkönyvek stb. alapján bemutató kiállítás nyílt a római katolikus püspöki palota előcsarnokában. Az érdeklődő sokadalmat Exc. Böcskei László nagyváradi megyés püspök üdvözölte. Kifejtette: amikor tervezni kezdték a tárlatot, még nem gondoltak arra, hogy az ’56-os évforduló előestéjén megtartott nyitóünnepség hangulatában benne lesz a szabadság utáni vágy és küzdelem gondolata. Bár Bogdánffy Szilárd tevékenysége és halála megelőzte ötvenhatot, ő is a könyörtelen és embertelen rendszer áldozatának tekinthető. Az emlékkiállítás tulajdonképpen utazás térben és időben, közelebb visz bennünket az október 30-i boldoggá avatási ünnepséghez, mert általa jobban megismerhetjük a vértanú püspök életét, alakját és nagyságát. A főpásztor külön köszöntötte a szomszédos egyházmegyék képviselőit, Exc. Martin Roos temesvári megyés püspököt, Ft. Hársfalvi Ottó szatmári vikáriust, Ioan Marcut, Bogdánffy Szilárd unokaöccsét és a Krisztusnak ajánlva című dokumentumfilm készítőit, Emődi András levéltárost, Villányi Zoltán operatőrt, Balla Tünde riportert és Lakatos Attila muzeológust.
Feloldotta személyiségét
A megszólítottak közül Emődi András elmondta: csapatmunkáról van szó, a kilencvenes években még rendkivül kevés anyag állt rendelkezésre, alig-két három irat. Nagy segítségükre volt Exc. Tempfli József ny. megyés püspök és Mons. Fodor József általános helynök, valamint az is, hogy a stáb végigjárta a vértanú püspök életének különböző helyszíneit, ahol újabb tárgyi emlékek kerültek elő. Hozzátette: a közeljövőben egy dokumentumkötetet is szeretnének megjelentetni. Lakatos Attila úgy vélte: Bogdánffy Szilárd feloldotta személyiségét a hivatásában, életszentségének titka, hogy életének minden percét alárendelte feladatának, illetve megbízatásának.
A beszédek után az egybegyűltek megtekintették a két részes, 80 perces dokumentumfilmet. A történteket kronológiai sorrendben ismertető alkotásban megszólalnak a volt tanítványok (Kristófi János, Vesselényi Tibor, Kirner Ferenc, Galambos Ferenc, Pásztai Ottó, Závodszky Edith, Szutor Mihály, Tichy Béla, Hoványi Judit és Exc. Tempfli József) is. A narrátor szerepét Török Sándor vállalta el, illetve hangját adta Dobos Imre, Varga Vilmos és F. Bathó Ida színművész, valamint Ft. Fejes Anzelm premontrei apát is. A filmet, ezúttal román felirattal, október 27-én, szerdán 18 órakor ismét levetítik.
Ciucur Losonczi Antonius, erdon.ro

"Egyáltalán nem exponálta magát"
Nagyvárad- E héten szombaton délelőtt 11 órától avatják boldoggá a váradi Bazilikában Bogdánffy Szilárd vértanú püspököt. Ezzel kapcsolatban Emődi András, a püspökség levéltárosa nyilatkozott az erdon.ro-nak.
– Mennyit lehetett tudni a vértanú püspökről az 1989-es fordulat után?
– A kilencvenes években nagyon keveset tudtunk Bogdánffy Szilárdról, jóformán nem ismertük még a nevét sem. A kutatásaink során folyamatosan bebizonyosodott: ennek az az oka, hogy egy olyan típusú ember volt, aki egyértelműen nem exponálta magát. Nem viselt semmilyen különösebb tisztséget, gyakorlatilag az egyházi oktatásban élte le az életét itt Nagyváradon, illetve Szatmáron is. Majd csak püspöki titkári kinevezése után kezdték tulajdonképpen megismerni a szélesebb tömegek, úgy egyházi, mint világi téren. Ami a kutatást illeti: majdnem tíz évig tényleg a homályban tapogatóztunk, rendkivül evés adat állt a rendelkezésünkre. Ez betudható részben annak is, hogy a negyvenes évek végétől, a letartóztatásától kezdve mindenki hallgatott róla. A rá vonatkozó dokumentumok, iratkötegek nem maradtak egyben, Szatmáron maradt csak fenn néhány személyes irat, tehát gyakorlatilag mindent meg kellett egyenként keresni.
– Hogyan zajlott a Bogdánffy Szilárdról szóló kutatómunka?
– A film forgatásakor előjött egy csomó újdonság, részben a vajdasági szülőhelyéről, részben a temesvári egyházmegyéből, illetve Nagyváradon is a film készítői és én is próbáltunk feltérképezni minden lehetőséget, minden levéltári forrást. Itt nyilván a saját egyházmegyei levéltárat meg az Állami Levéltár megyei kirendeltségét említhetném, illetve a legutóbbi időben megkaptuk a rá vonatkozó tulajdonképpen legértékesebb anyagot a bukaresti Titkosszolgálati Levéltárból, a CNSAS-tól, amely egy hatalmas, több mint ezer oldalas dokumentumhalmaz. Nem csak az elitéléséről, hanem a peréről, az előzményekről, a titkosszolgálati megfigyelésekről, mindenről egy nagyon gazdag iratanyag. Úgyhogy most már kezd körvonalazódni a dolog. Személyesen én is, illetve a Krisztusnak ajánlva című dokumentumfilm készítői is elmondhatják, hogy gyakorlatilag ennek a munkának a során ismertük meg mindnyájan, s szerettük meg Bogdánffy Szilárd alakját. Egy nagyon izgalmas, nagyon érdekes és karakteres személyiség körvonalai sejlettek ki úgy a film készítése kapcsán, mint az iratanyag tanulmányozásakor.
– Hogyan értékeli azt, hogy Bogdánffy Szilárd lesz az első boldoggá avatott püspök azok közül, aki a kommunista börtönökben haltak meg?
– Egyrészt ennek az is az oka, hogy meglehetősen korán elkezdődött a boldoggá avatási eljárás beindítása- tizenhét éve-, ami hatalmas idő ebből a szempontból. Másfelől az utóbbi időben mindent megtettünk úgy a kutatás terén, mint ennek az ügynek a szentszéki előmozdításában annak érdekében, hogy sikeres legyen. Természetesen a váradi püspökség nem törekedett egy ilyen elsőbbségre, de nagyon örülünk neki. Kifejezetten nagyon örülünk annak is, hogy rövidesen, még a jövő év nyarán Scheffler János püspököt is boldoggá avatja a Szentszék megfelelő kongregációja. Ez azért is örvendetes, mert különösen most, a titkosszolgálati dokumentumokból kiderült, hogy a két püspök teljes megfigyelése, pere és elitélése egy vonalat képviselt. Tulajdonképpen a dossziénak már a címlapján, ahogy a kiállításon is látható, az szerepel, hogy Cazul Scheffler Ioan şi alţii (Scheffler János ügye és a többiek). A többiek közül Bogdánffy Szilárd az első, tehát ő volt a legfőbb “bűnrészese” Scheffler püspöknek.
Ciucur Losonczi Antonius, erdon.ro

A vértanúk vére magvetés
Nagyvárad – Szombaton a székesegyházi Bazilikában Angelo Amato bíboros, a Szentté avatási Ügyek Kongregáció prefektusa felolvasta XVI. Benedek pápa apostoli levelét, s ezzel a boldogok sorába iktatta Isten szolgája dr. Bogdánffy Szilárd vértanú püspököt. Az ünnepi szentmisét dr. Erdő Péter bíboros pontifikálta.
Hatalmas, több ezres tömeg gyűlt össze október 30-án a nagyváradi székesegyházi Bazilikában és környéken, hogy jelen azon a rendkivüli rendezvényen, melyen a római katolikus egyház példaképet és közbenjárót állított a világ elé Isten szolgája dr. Bogdánffy Szilárd vértanú püspök személyében. Váradon utoljára Szent László király szentté avatását ünnepelték őseink 1192. február 2-án, tehát több mint nyolcszáz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy ilyen történelmi eseménynek lehessen tanúja erdélyi magyarságunk, illetve a katolikus közösség. Zarándokseregek érkeztek az elmúlt hétvégén a megyeközpontba nem csupán a Partiumból és Erdélyből, hanem többek közt Szerbiából, Magyarországról, Ausztriából, Németországból, Szlovákiából és Ukrajnából is. Ráhangolódásképpen 10 órától Mons. Fodor József általános helynök ismertette dr. Bogdánffy Szilárd életét és tevékenységét. Annak érdekében, hogy a lelkületéről képet alkothassanak az egybegyűltek, azokból a liturgikus írásaiból idézett, melyek 1935-36-ban a Szív és az Apostol folyóirat hasábjain nyomtatásban megjelentek.
Félszáz püspök
Az ünnepi szentmise a főpapság bevonulásával 11 órakor kezdődött, majd Exc. Böcskei László megyés püspök köszöntött mindenkit. A körülbelül húsz percig tartó boldoggá avatási szertartás során Őeminenciája Angelo Amato újonnan kinevezett bíboros, a Szentté avatási Ügyek Kongregáció prefektusa felolvasta XVI. Benedek pápa apostoli levelelét, s ezzel a boldogok sorába iktatta Bogdánffy Szilárdot. Felemelő pillanat volt, amikor a ceremónia csúcspontjaként lehullt a lepel a vértanú püspököt ábrázoló képről, majd Beethoven: Laudate című szerzeménye csendült fel a Bazilika Ének- és Zenekarának előadásában.
A szentmisét csaknem félszáz püspök és több száz pap koncelebrálásával Őminenciája Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke pontifikálta. A szentáldozás után Kovács Zsolt, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség irodaigazgatója olvasta fel a Szentatya magyar nyelvre fordított üzenetét. A két fél órás szertartás a pápai és magyar himnusszal, majd a kivonulási énekkel (Handel: Halleluja) zárult.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Zilahi vendégkórus Várad-Olasziban
Nagyvárad – A vasárnap déli szentmise keretében a Zilahi Plébániatemplom Kővári László karnagy vezette kórusa lépett fel a nagyváradi Barátok templomában. Kiss Albert apátkanonok mutatott be szentmisét.
A vasárnap délelőtt 11.30 órakor kezdődött szentmise keretében a Zilahi Plébániatemplom Kővári László karnagy vezette kórusa lépett a nagyváradi Barátok templomában, viszonyozva a Kiss Géza Lóránd kántor-karnagy irányította házigazda Bihari Sándor Kórus tavalyi szilágysági látogatását, s egyúttal bizonyságtételt téve arról, hogy mindannyian együvé, Jézus Krisztushoz tartozunk.
Az evangéliumi részlet Szent Lukács könyvéből szólt. Prédikációjában Kiss Albert plébános, apátkanonok arra emlékeztetett, hogy november első napjaiban keresztény szokás szerint kilátogatunk a temetőbe, imádkozunk elhunyt szeretteinkért, gyertyát gyújtunk, s belebámulva ennek lángjának fényébe azt kérdezzük: hogy vannak, merre járnak, milyen a síron túli élet? Hisszük és valljuk, hogy a földi élet után van örök élet, nem veszlődik el az a szeretet és jóság, amit szüleinktől, lelkipásztorainktól, barátainktól és tanárainktól kaptunk. Ugyanis az emberi sorsot vállaló Jézus Krisztus tanúskodott arról, hogy létezik feltámadás, és nem kell félnünk a szenvedéstől és a haláltól, mert ha Istennek tetsző életet élünk, akkor a megdícsőült testünk feltámadása vár ránk, hangsúlyozta a tisztelendő.
Szopránária
A zilahi templomi kórus közreműködésében (orgonált és vezényelt Kővári László) elhangzott többek között: Kodály Z.: Mi Atyánk, G. F. Handel: Wie lieblich ist (kiemelendő Szentkirály-Boda Tímea szopránáriája a Messiásból), valamint W. A. Mozart: Ave verum című szerzeménye.
Ciucur Losonczi Antonius

Konferencia Bihar vármegye történetéről
Nagyvárad – Bihar vármegye története a 16-20. században címmel kedden szakkonferenciát szervezett a váradi Posticumban a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés, a HBM Levéltár és a Nagyváradi Polgármesteri Hivatal.
A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében Nagyvárad és Debrecen közös európai uniós projektben vesz részt, melynek célja a Hajdú-Bihar- Bihar Eurorégió történelmi és kulturális múltjának, illetve kapcsolatainak feltárása.
A tizenkét hónapos (2010.05.01.- 2011.04.30. között zajló) program összköltségvetése 379.675 euró, melyből a váradi önkormányzat büdzséje 73.091,67 euró, amiből 71.556,74 euró (97,90%) vissza nem térítendő támogatás, 1.534,93 euró (2,10%) pedig önrész. A támogatásból 42.000 eurót korszerű berendezések beszerzésére, 6.000 eurót eseményszervezésre, 3700 eurót pedig szélessávú internethozzáférésre költenek. A cél, hogy fogékonnyá tegyék a régió lakosságát a térség múltja iránt, annak érdekében, hogy erősödjenek a határon átívelő kulturális kapcsolatok, valamint a valódi együttműködésen alapuló közös fejlesztési program által előnyöket élvezzenek a határ mindkét oldalán élő közösségek. Két digitális műhelyt is létesítenek Debrecenben, illetve Nagyváradon, az állami levéltárak keretében, hogy korszerűen feldolgozhassanak körülbelül 45-50 ezer, az 1700-1850 közötti időszakra vonatkozó kordokumentumot (térképek, jegyzőkönyvek, oklevelek, pergamenek, településfejlesztési iratok stb.).
Érdekes előadások
Ennek részeként kedden Bihar vármegye története a 16-20. században címmel kétnyelvű konferenciát rendeztek a váradi Posticum Ifjúsági Központban. Az egybegyűlteket köszöntő Lakatos-Balla Attila régész arra hívta fel a figyelmet: ha nem is egyedi, de ritka eseményről van szó, hiszen kevés alkalommal fordul az elő, hogy a határ két oldalán élő, különböző irányzatokat képviselő történészek találkozzanak egymással, az álláspontjaik közelítése, illetve a kutatási eredményeik megvitatása érdekében. Bernáth László fideszes önkormányzati képviselő, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés fejlesztési szakbizottságának elnöke azt emelte ki: a közös uniós tagság lehetőséget kinál arra, hogy együtt dolgozva bemutathassuk közös szellemi értékeinket. Biró Rozália váradi alpolgármester úgy vélte: megtisztelő Exc. Böcskei László római katolikus megyés püspök jelenléte, azt bizonyítja, hogy megvan a kellő lelkesedés ahhoz, hogy eredményes legyen a közös munka.
A bevezető szavak után felolvasásra kerültek a szakdolgozatok, dr. Nyakas Miklós, dr. Bujor Dulgău, dr. Szabadi István, dr. Radu Milian, dr. Szálkai Tamás, drd. Cristian Apati, dr. Ioan Goman, dr. Vajda Mária, drd. Georgiţă Mihai, dr. Aurel Chiriac, dr. Bakó Endre, Sándor Mária és Török Péter történészek, muzeológusok, levéltári kutatók tollából. Egyes szakemberek személyesen is megjelentek, míg mások tanulmányait a kollegáik olvasták fel. Szó esett többek közt a bihari hajdúkról, a debreceni és a váradi református kollégiumok 1660. évi egyesüléséről, az armalista nemesség demográfiai és gazdasági viszonyairól, valamint II. József váradi látogatásairól.
Kiállítás a vármegyéről
Az előadások közti szünetben Bihar vármegye gazdasági- és társadalomtörténete, építészeti öröksége a 16-20. században címmel nyílt vándorkiállítás. Dr. Radics Kálmán, a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár igazgatója kifejtette: igyekeztek új technológiákat is felhasználni a rendezvény előkészítésekor. Több blokkban (történelmi, ipari-gazdasági, népművészeti, építészeti és művelődéstörténeti) mutatják be azokat a tárgyi eszközöket, eseményeket melyek valamiképpen kötödnek a témához, a teljesség igénye nélkül. Az ingyenes tárlatot december 13-ig lehet megtekinteni, a Posticum dísztermében.
Ciucur Losonczi Antonius, erdon.ro

Világi ferences élet Váradon
Nagyvárad – Hétfő délután a Romániai Ferences Világi Rend nagyváradi tagjai évértékelő találkozót tartottak a Barátok templomában. Szent Miklós napja alkalmából egymás megajándékozásáról sem feledkeztek meg.
Szabó Katalin, a Romániai Ferences Világi Rend nyugati minisztere az erdon.ro-nak arról számolt be: lelkiekben gazdag évet zártak a rend közösségének tagjai. Nagyhéten például ott voltak a Kálvária-dombon zajlott keresztúti ájtatosságon a görög katolikus ferences testvéreikkel együtt. A csíksomlyói püskösdi búcsún egy kisebb csoporttal képviseltették magukat, majd ugyanott a fiataljaik részt vettek a VIII. Ferences Ifjúsági Zarándoklaton. Ugyanakkor a váradi katolikus templomokban tartott búcsúünnepségeken mindig jelen volt néhány tagjuk, akárcsak dr. Bogdánffy Szilárd vértanú püspök boldoggá avatási szertartásán.
Színes előadások
Porciunkula ünnepén a Barátok templomában újraáldották a zászlójukat, melyet aztán elhelyeztek új székhelyük Ferenc oltáránál. Ezen a napon teljes búcsúban részesültek. Augusztus 14-én, Nagyboldogasszony ünnepének előestéjén körmenetet szerveztek a városban, szintén a görög katolikus testvéreikkel együtt. A közel két órás körmenetbe bekapcsolódtak Exc. Böcskei László és Exc. Virgil Bercea püspökök is. Október 4-én, Assisi Szent Ferenc napján a Barátok templomában ünnepeltek. Két új testvér fogadtak be a rendi közösségbe, a szentmise pedig az élő és az elhunyt ferencesekért volt felajánlva. Az ezt követő agappén mindenki jól érezte magát. December 5-én tizenegyedik alkalommal bonyolították le az állomáson Mikulás-esti szeretet vendégségüket, melyre az ott élő hajléktalanokat, illetve szegényeket hívták meg.
Szabó Katalin örömmel újságolta, hogy a szervezetüket hivatalosan is elismerték. Jelenleg 17 örök fogadalmas testvérük van és 4 befogadott. Lelki vezetőjük Sövér István atya, aki színes előadásaival, lelkiismeretesen összeállított képzésanyagokkal gazdagítja találkozóikat.
Ciucur Losonczi Antonius, erdon.ro

Nyugtasson a Donnak zúgása
Nagyvárad – A Pro Liberta Partium Egyesület szervezésében január 15-én, szombaton délután 16 órától mutatják be Nagyváradon a Nyugtasson a Donnak zúgása… című dokumentumjátékot a volt Arlusban.
A Pro Liberta Partium Egyesület szervezésében január 15-én, szombaton délután 4 órától a nagyváradi Városi Művelődési Házban mutatják be a Nyugtasson a Donnak zúgása… című dokumentumjátékot. Ezzel kapcsolatban Meleg Vilmos rendező azt nyilatkozta az erdon.ro-nak: “Egy olyan dokumentumjátékról van szó, melyet Szabó József János magyarországi történész állított össze, különböző levelek, iratok, beszámolók, nyilatkozatok és parancsok alapján. Az előadás tehát egy egyvelege a 2. magyar hadsereggel kapcsolatos dokumentumanyagoknak. Előfordul benne minden, ami érinti ezt a témát. Természetesen egy válogatásról beszélhetünk, mert ellenkező esetben több órát venne igénybe a produkció, így viszont körülbelül 50 percet tart. Hogy mégse legyen annyira száraz, a kor hangulatát idézű dalok fognak felcsendülni, Karády-számok alapján, Molnár Júlia közreműködésében. A dokumentumokat részben felolvassa, részben pedig előadja Halasi Erzsébet, F. Márton Erzsébet, ifj. Kovács Levente és jómagam. Az előadást vetített képanyag is kiegészíti, korabeli híradókból kivágott fotókból, tehát nem lesznek mozgó képek.”
Jegyek elővételben a Nagyváradi Állami színház jegypénztáránál válthatóak, 15 lejért. Az esemény médiatámogatója a Bihari Napló.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Don-kanyar: A háború igazi arca
Nagyvárad- Szombat délután a Városi Művelődési Ház dísztermében Nyugtasson a Donnak zúgása… címmel a hatvannyolc évvel ezelőtt történtekre emlékezett a nagyváradi Pro Liberta Partium Egyesület.
Szombat délután a Városi Művelődési Házban a második világháborúban a Don-kanyarban harcolt 2. magyar hadsereg emlékére szervezett ún. három az egyben típusú rendezvényt a váradi Pro Liberta Partium Egyesület, annak kapcsán, hogy hatvannyolc évvel ezelőtt, 1943. január 12-13-án zajlott le a fordulatot hozó szovjet áttörés. A kultúrotthon dísztermébe belépő érdeklődőket halk zene fogadta és Kecse Attila gyűjtő jóvoltából egy néhány órás kiállítás, mely korabeli dokumentumokat, különböző tárgyakat, harci eszközöket, kitüntetéseket, levelezőlapokat, fényképeket stb. mutatott be.
Az egybegyűlteket Szabó József János magyarországi hadtörténész, egyetemi oktató köszöntötte. Leszögezte: az előadása után bemutatott dokumentumjátéknak ő csupán az összeállítója, hiszen a történetet maga az élet, a Don-kanyarban harcoló, szenvedő és elesett katonák írták. Csoóri Sándort idézve arra hívta fel a figyelmet: a történészek kiássák a hadtörténeti dokumentumokat és megrajzolják a háború valódi arcát, azonban a harcoknak létezik egy igazi arca is, mely az idegrendszer pusztulását, az emberek szenvedését és a gyilkos tekinteteket jelenti.
A szakember megitélésében a vizsgált történelmi időszakot több szempont alapján lehet megközelíteni. Egyrészt 1941-ben az akkori magyarországi politikai döntéshozók egy érdekes döntést hoztak azzal, hogy “egy akrobata mutatvánnyal” hadat üzentek a Szovjetuniónak, s ennek folyományaként 1942 nyarán 207 ezer magyar katonát küldtek a Don-kanyarba. Ezzel szimbolikusan aláírták több mint 100 ezer magyar férfinak a halálos ítéletét is. A döntés szerinte azért volt értelmetlen, mert az országok általában akkor szoktak hadat üzenni egy másik államnak, ha területi követeléseik vannak (ami jelen esetben nem állt fenn), illetve az a magyarázat sem meggyőző, hogy ha nem ezt teszik, akkor a németek hamarább megszállták volna Magyarországot, mert a történelemben nem értelmezhetőek a ha… kezdetű mondatok.
Nehezen értelmezhető
A hadtörténész álláspontja szerint azért volt butaság Németország mellé állni, mert eleve látni lehetett, hogy veszíteni fog, hiszen még ha le is győzte volna a Szovjetuniót, az Egyesült Államokkal és Angliával nem bírt volna. Ezenkivül pedig a nagyhatalmak mindig a saját érdekeiket nézik, így külpolitikailag nehezen értelmezhető, hogy a magyar vezetés miért gondolta úgy, hogy a döntésért cserébe a németek jószándékúak vagy hálásak lesznek, és odaadják Magyarországnak Dél-Erdélyt vagy egyéb területeket.
Szabó József János ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet: a 2. magyar hadsereg tagjai törvénytisztelő polgárként teljesítették a feladatukat, és nem szabad ánblokk lefasisztázniőket. Nem is tehettek mást, hiszen megszegték volna a katonai esküjüket, ha például átállnak. Szerencsétlenségükre azonban Oroszországban előre nem látott körülmények fogadták őket, ráadásul a németek sem úgy bántak velük, ahogy a szövetségeseikkel illett volna, így mindezek az ismert történelmi tényekhez vezettek.
Dokumentumjáték
Az előadás után a Meleg Vilmos által rendezett Nyugtasson a Donnak zúgása… című dokumentumjátékot tekintették meg a jelenlevők. A színházi ősbemutatón oratórium és párbeszéd jellegű korabeli szövegrészek csendültek fel (Halasi Erzsébet, F. Márton Erzsébet, ifj. Kovács Levente és Meleg Vilmos szereplésével), melyeket Molnár Júlia által elénekelt Karády-számok szakítottak félbe. A különleges engedéllyel megszerzett és kivetített képek kuriózumnak számítottak, mert a budapesti Hadtörténeti Intézet tulajdonát képezik, és korábban még nem voltak publikálva. A színművészek játéka, a megvilágítás és a kellékek (mécsesek, katonai zubbony, sisak, kereszt) meggyőzően és hitelesen tükrözték vissza a tragikus eseményeket.
Ciucur Losonczi Antonius. erdon.ro

„Fontos nemzetpolitikai fordulat történt”
Nagyvárad – A napokban Nagyváradon járt Ulicsák Szilárd magyarországi miniszteri biztos, a Sapientia Hungariae Alapítvány titkára, aki exkluzív interjút adott szerkesztőségünknek.
– Milyen nemzetpolitikai fordulat következett be a tavalyi magyarországi kormányváltásnak köszönhetően?
– Amikor az új kormány átvette tavaly tavasszal Magyarország irányítását, akkor azt tapasztaltuk, hogy a nemzetpolitika terén jelentős elmaradásaink vannak a határon túli magyarokkal szemben. Számos területre volt ez jellemző, mint például az oktatás, a kultúra vagy a szórvány, és persze a nemzetnek a közjogi értelemben vett egyesítése, mely ugye régóta húzódik, és 2004-ben, amikor elbukott a népszavazás, akkor egy időre megakadni látszott ez a folyamat. Azt hiszem, hogy a legelső és legszimbolikusabb döntése az új magyar kormánynak és a parlamentnek az volt, hogy a magyar állampolgárság könnyített megszerzését lehetővé tette a világ összes magyarja számára. Nem véletlen tehát, hogy ezzel kezdtük a kormányzásunkat. A kettős állampolgárság olyanannyira eredményes, hogy így év elején, minden gond nélkül megnyílhattak azok az ablakok a különböző konzulátusokon és nagykövetségeken, amelyeken be lehet adni a kérelmeket. Annyira nagy az érdeklődés, hogy már most csak nyárra lehet sorszámokat kapni. Ez nagy öröm számunkra. Aki úgy gondolja, hogy meg szeretné gyorsítani az állampolgársága megszerzését, az esetleg Magyarországon bármelyik anyakönyvvezetőnél ezt megteheti. Ez szerintem egy kiemelten fontos eredmény.
Támogatás az óvodásoknak
– Milyen további eredményekről beszélhetünk még?
– Lényeges eredmény továbbá az is, amit tükröznek a tavaly őszi, még Szülőföld Alap néven futó pályázati kiírások, amikor már másfélszer annyian jelentkeztek pályázatokra, mint a megelőző esztendőben. Ez azt jelenti, hogy minden nemzettestvérünk, minden határon túli magyar szervezet felbátorodott, mert úgy érezte, itt van újra a lehetőség arra, hogy bátrabban vállalja a magyarságát, és hogy végre pályázati forrásokhoz juthat Magyarországon. Ez megint csak egy plusz öröm számunkra. Az is fontos eredmény volt, hogy ugye pont most zajlik a Sapientia Egyetemmel az egyeztetés a következő évi beíratkozási számokról. Erre az évre nézve a magyar parlament visszaállította az eredetileg az erdélyi egyetemnek járó 2 milliárd forintos támogatást. Ez a korábbi, szocialista kormányzáshoz képest több mint 500 millió forintos pluszt jelent. Magyarán a nyolc éve elmaradt, jelentős beruházások egy részét most meg lehet valósítani. Fontos eredmény továbbá, hogy visszaállítottuk a kedvezménytörvényben, tehát a közkeletű nevén státustörvényben a magyar óvodásoknak alanyi jogon járó támogatást. Ez azt jelenti, hogy a határon túl minden olyan óvodás után a szülők igényelhetik az oktatás-nevelési támogatást, akiket magyar óvodába íratnak. Ez 20 ezer forint/gyermek. Ez a program a nyáron indul és már az őszi beíratkozásokra érvényes. Megint csak egy plusz dolog a nemzetpolitikában, hogy a szórványterületek fölzárkóztatását, megerősödését kiemelt feladatnak tekintjük. A szórványterületeken levő intézményeket, kollégiumokat, iskolákat meg kívánjuk erősíteni, illetve azoknak a háttérintézményeknek a támogatását is szeretnénk biztosítani, amelyeket a történelmi egyházaink működtetnek szerte a Kárpát-medencében. Végül, de nem utolsó sorban, ami megint csak kiemelten fontos, hogy ismét nagyobb figyelmet kívánunk fordítani a nyugati emigrációban élő magyarok felé, akik jogosan talán kissé mostohán érezték magukat, akikkel az anyaország eddig nem foglalkozott annyira. Ezt az újra elindított Magyar Állandó Értekezlet is bizonyítja. Szerintem ez is egy fontos eredmény, hogy újra elindulhatott a magyar–magyar párbeszéd.
Magyar igazolvány
– Jó lenne tisztázni egy dolgot, sokan ugyanis úgy vélik, ha megkapják a kettős állampolgárságot, akkor elesnek a magyar igazolvány nyújtotta kedvezményektől…
– Erre a felvetésre azt tudom válaszolni, hogy természetesen nem esnek el a kedvezményektől, ugyanis a státustörvényt módosítottuk, s hozzáigazítottuk a kettős állampolgárságról szóló törvényhez. Magyarán, a kedvezménytörvény szerint azok is megkaphatják az alanyi jogon járó juttatásokat, akik időközben megszerzik a magyar állampolgárságot, de lakhelyük továbbra is a Kárpát-medence nem magyarországi pontjain marad. Úgyhogy a magyar igazolványok érvényben maradnak, és biztosítják továbbra is a kedvezményeket.
Schengeni Övezet
– Az Európai Unió soros elnökeként Magyarország segítséget tud-e nyújtani Romániának abban, hogy hamarább csatlakozzon a Schengeni Övezethez?
– Magyarországnak természetesen egy fontos érdeke, hogy a nemzettestvéreikhez könnyebben eljussanak a magyarok, úgyhogy nagyon örvendtünk, amikor Szlovákia felé is megnyíltak a határok, bár akkor még nem Magyarország volt az EU soros elnöke. A magyar kormányzat nyilatkozott arról már többször is, hogy ha Románia valóban felkészült a schengeni csatlakozásra, akkor ezt igyekszünk még a mi uniós elnökségünk alatt megsegíteni, és hozzájuttatni ehhez a kapcsolatteremtéshez az erdélyi testvéreinket.
Ciucur Losonczi Antonius, erdon.ro

Wetzel Tamás: Törvény kötelez a lefordításra
Sok olvasónk érdeklődik arról: a kedvezményes honosítási kérelmek benyújtásakor a felmenők iratait le kell-e fordíttatni vagy sem? Wetzel Tamás a kettős állampolgársággal kapcsolatos feladatok végrehajtásáért felelős miniszteri biztost kérdeztük.
- A félreértések elkerülése érdekében: végül is szükséges-e vagy sem lefordíttatni a felmenők iratait a kedvezményes honosítási kérelmek benyújtásakor?
- Azt tudom ezzel kapcsolatban mondani, mindenfajta idegennyelvű okiratot le kell fordítani magyar nyelvre. Ez egyrészt törvényi kötelezettség is, az állampolgársági törvényben benne van, hogy csakis hiteles fordításokat tudunk elfogadni, másfelől pedig egy ukrán vagy orosz nyelven kiállított születési vagy anyakönyvi kivonatot nem tudunk a fővárosban feldolgozni, hiszen minden nyelven nem érthetnek Budapesten, úgyhogy az okiratokat mindenképpen le kell fordíttatni. Túldimenzionálták - Állítólag a debreceni Anyakönyvi Hivatalban nem kell felmutatni a felmenők okiratainak magyar nyelvű fordítását. Mi történik tehát akkor, ha valaki így tette le a dossziéját, Budapesten elutasítják-e ezen kérelmeket?
- A félreértést tisztáztuk, úgy vélem, egy kicsit túldimenzionálták ezt a kérdést. Nem lesz visszautasítás ilyen esetekben, legfeljebb felhívást fogunk intézni, illetve rendezzük majd a dolgot a kollegákkal. Azon vagyunk ugyanakkor, hogy ilyen esetek a továbbiakban ne forduljanak elő.
- Lehet-e ezzel kapcsolatos újdonságokról beszámolni?
- Eddig több mint 8 ezer kérvényt tettek le, gyakorlatig annyit, amennyit máskor egy év leforgása alatt. Ezeknek nagy része román állampolgárok részéről érkezett.
Ciucur Losonczi Antonius. Erdély.ma

Közös imádságos együttlét
Nagyvárad – Kedd este a nagyváradi unitárius templomban tartották a Keresztény Egység Imahete 2011 rendezvény soron következő alkalmát. Ének-zenés összeállítással is dicsérték az Urat.
A közös imádságos együttlét alkalmából Buzogány Csoma István unitárius lelkipásztor köszöntötte a testvéregyházak képviselőit és a megjelent híveket, az Apostolok Cselekedeteiről írt könyv II. részének 37-től 47-ig terjedő igeversei alapján, mely az első, jeruzsálemi gyülekezet megalakulásáról szól. Szószéki beszédében arra hívta fel a figyelmet: hálát kell adnunk a gondviselő Istennek azért, mert megáldott bennünket az összetartózás érzésével, csodájával. Egyazon szeretetközösség részei vagyunk mindannyian, mely nem arról szól, hogy fehér vagy fekete, kint vagy bent, enyém vagy tiéd, hanem az együttlétről. Ahogyan az otthonainkban jóérzés tölt el bennünket, amikor közösen fogyasztjuk el a családi ebédet, úgy az egyház is terített asztallal vár és étellel kinál minket Isten házában, hogy megérezhessük a közös kenyértörés és fohász szelídségét, melegségét, ízét és zamatát. Isten ugyanis az egyetlen erő és hatalom, mely újraformálhat bennünket, ezért helyet kell biztosítsunk számára a lelkünk templomában. Együtt, mert így könnyebb, mert közösen bátrabbak és erősebbek vagyunk, mondta a tiszteletes.
Virgil Bercea görög katolikus püspök úgy vélte: amikor a templomban együtt vagyunk, újra gyermeki izgalommal és őszinteséggel állunk Isten színe elé. Amikor pedig együtt imádkozunk, túllépünk a nyelvi és a felekezeti különbségeken, s a szeretet, jóság, megértés és megbocsátás lesz rajtunk úrrá.
Tanúságtevő gyülekezet
Böcskei László római katolikus megyés püspök azt tanácsolta: az első keresztény gyülekezet életéhez próbáljuk igazítani a mi hétköznapjainkat is, hogy átélhessük, megtapasztalhassuk az egység erejét, kötelékét. Ne térjünk le az egymás felé vezető útról, hanem tárjuk ki a szívünket, s fogadjuk el azt, amit Isten ajándékozni akar nekünk egymásban. Első lépésként közelítsünk embertársaink felé, fedezzük fel bennük Isten ajándékát. Akarjunk a jeruzsálemiekhez hasonlóan mi is tanúságtevő közösség lenni, mert nagy szükség van erre napjainkban is.
Csűry István királyhágómelléki református püspök az egyháza nevében kijelentette: jövőnket az apostolok tudományára kell helyezni, mert az igazi tudás Istennél van. Mindezt bizonyítja az is, hogy az évszázadok folyamán számos rendszer, világkép és fizikai törvény megdőlt és összeomlott, viszont az egyház kétezer éve él. Amíg tehát erre a tökéletes igazságra törekszük- melyről tudjuk, hogy kinél van-, addig nincs baj. Erről kell tehát tanúbizonyságot tenni, ezt kell hirdetni mindenkinek, hangsúlyozta az egyházfő.
A magyarul elhangzottakat Ráksi Lajos várad-réti református segédlelkész fordította le román nyelvre. Közreműködött a Benczédi-házaspár, Mónika (zongora) és Hunor (ének), valamint Soós Anna (zongora).
Ciucur Losonczi Antonius. erdon.ma

"Megható volt az avatóünnepség"
Nagyvárad – A napokban nagyváradi, Hübschenberger József/George Enescu utcai szülőházának falán emléktáblát avattak gróf Széchenyi Zsigmond tiszteletére. Ezután az özvegye exkluzív interjút adott az erdon.ro-nak.
– Mikor járt először Nagyváradon?
– Néhány hónappal ezelőtt voltam Nagyváradon, életemben először, amikor Széchenyi-konferenciát szerveztek a római katolikus Püspöki Palotában. Tudtam, hogy a férjem itt született, ugye még az első világháború előtt, mert az apósom itt szolgált huszártisztként. Nekem véletlenül megmaradt egy albumom Váradról és a házról, ahol a férjem született. Akkor én ezt itt elmondtam, s a szervezők olyan kedvesek voltak, hogy utánanéztek, hogy ez a ház még megvan-e. Később a lakók hozzájárultak ahhoz, hogy egy emléktáblát avassanak az ingatlan falán. Én szinte el sem akartam hinni, olyan gyorsan történt az egész. Az avatóünnepség pedig különlegesen megható és szép volt számomra, de az is jólesett, hogy ezt megelőzően is mindenki olyan segítőkész volt velem.
– Milyennek tünik a város?
– Én most vagyok itt másodszor, azelőttről tehát nem ismertem, de mindenki azt mondja, hogy hihetetlen fellendülésnek indult az utóbbi időszakban. Mindenesetre óriási benyomást tett rám, szerintem szépek a házak, rendezettek a kertek. Ráadásul egy csomó kedves emberrel találkoztam: Földes Béla főorvos úrral, aki szervezte az egészet, Biró Rozália alpolgármester asszonnyal meg Halász János államtitkár úrral, meg egy hölggyel, akinek adtam egy, a férjemről szóló filmet. Mindenki olyan kedvesen viszonyult hozzám, úgyhogy azt sem tudtam, hogy köszönjem meg nekik ezt a sok kedvességet és jóságot.
Vadásztársaságok hozzáállása
– Az emléktábla felavatásának köszönhetően gyakrabban tetszik majd jönni ezentúl Váradra?
– Nézze, én nagyon idős vagyok már, 85 éves is elmúltam. Messze van Budapesttől Várad. Ha fiatalabb lennék, autóval biztosan gyakrabban jönnék, de így az én koromban már nem egyszerű ide eljutni. Most is kedves ismerősök hoztak el.
– Mennyire ápolják Széchenyi Zsigmond emlékét az anyaországban?
– Ápolják-ápolják, van egy-két emléktábla erre-arra. A hagyatékból megmaradt csodálatos vadászati könyvtár a Természettudományi Múzeumban van, nem a legjobb körülmények között. Megható viszont a különböző vadásztársaságoknak a hozzáállása, amelyek eleven tartják az emlékét. Ha időben értesülnek az emléktábla felavatásáról, talán többen képviseltetik is magukat.
Ciucur Losonczi Antonius. erdon.ro

Történelmi jelentőségű határozat született
Nagyvárad – A Bihar megyei tanács csütörtöki ülésén a legvitatottabb napirendi pontok a kulturális intézmények átszervezéséről szóló határozattervezetek voltak.
A pattanásig feszült hangulatban sikerült sorban megszavaztatni azon határozatokat, amelyek a Nagyváradi Filharmónia, a Nagyváradi Állami Színház, és a Nagyváradi Árkádia Bábszínház átszervezését jelentik.
Az 1950-es évekig Nagyváradon csak magyar nyelvű hivatásos színjátszás létezett. A későbbiekben létrejött állami román társulat az idők folyamán lenyelte a magyar önálló színházat, olyannyira, hogy a 90-es évek végére már nem volt elkülönített költségvetése, átlátható, a társulat által felügyelt költségvetési kerete. Az intézményben szerkezeti változásokat 2004-2008. között sikerült kieszközölni, mely az előző időszaknál nagyobb mozgásteret biztosított a magyar társulat számára. Ezt megelőző időszakban jött létre a Bihar megyei RMDSZ kezdeményezésére a professzionális magyar néptánccsoport, mely később a Nagyvárad nevet vette fel. Ezzel párhuzamosan valamivel jobb körülmények között működött a Lilliput bábszíntársulat.
Kiss Sándor, a megyei tanács alelnöke, az RMDSZ megyei elnöke azt nyilatkozta honlapunknak: „Az önálló intézményrendszer kialakításán több éve dolgozunk. És ezt a pontot, ahol ma tartunk, egy folyamat részeként kell értelmezni, Hisz az intézmény kétnyelvűsítése a magyar feliratokon keresztül, a homlokzatra az eredeti műalkotások visszahelyezése, a társulat nevét adó Szigligeti Ede emléktáblájának a kihelyezése, a belső struktúra megváltoztatása mind ezen mai döntés előkészítését szolgálták. Sikerült kialakítani egy olyan konszenzust – legalábbis a megyei tanácsban jelenlévő pártok vezetőivel –, amely lehetővé tette a Szigligeti Színház újjászületését.”
Egységesen
Mint az elhangzott az a tanácsülésen is, ahhoz, hogy az új intézmény létrejöhessen, a 215-ös közigazgatási törvény értelmében kétharmados többséget kell kialakítani, ami a ebben az esetben 24 igen szavazatot jelent. Az RMDSZ-nek a testületben 9 mandátuma van, tehát még legalább 15 román nemzetiségű tanácsosnak is támogatnia kellett a határozatot. „Nem volt könnyű, de elértük, mert egységesek voltunk és kompromisszumkészek, így sikerült olyan megállapodást kötni, amely akár történelminek is nevezhető a nagyváradi magyar kulturális életben” – nyilatkozta Kiss Sándor honlapunknak.
Közösségi igény
A további lépések kapcsán kérdeztük Szabó Ödönt, a megyei RMDSZ ügyvezető elnökét, a megyei tanács jogi bizottságának elnökét: „Szükség van a továbbiakban az intézményesüléshez a törvényességi vizsgálatra, melyet a prefektúra fog elvégezni, reményeink szerint minél hamarabb és pártatlanul. Ezt követően el kell készíteni az adószámot, meg kell nyitni a számlákat, meg kell kötni az új intézményekre a munkaszerződéseket, és természetesen mindezek után egy következő tanácsülésen el kell fogadni most már az új intézményekre vonatkozóan a költségvetést. Ha úgy tetszik, nagyon sok munka van még az elkövetkezendő napokra. Nyilván lesznek egyesek, akik – például a román média és politikum egy része – vehemensen fogják támadni a kezdeményezést, azonban ez egy közösségi igényből megfogalmazott döntés, amely az RMDSZ ügyes helyi politikájának köszönhetően megvalósulni látszik.”
Ciucur Losonczi Antonius, erdon.ro

Berzsenyi Dánielre emlékeztek
Nagyvárad – Csütörtök délután a nagyváradi Ady Endre Középiskola egyik osztálytermében szokásos havi irodalmi körüket a Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesületének tagjai. Berzsenyi Dánielre emlékeztek.
Szilágyi Magdolna nyugdíjas tanárnő, körvezető vezetésével ezúttal Berzsenyi Dánielköltőre emlékeztek a Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesületének (PMNYE) tagjai. Egyebek mellett elhangzott: 1776. május 7-én született Egyházashetyén (Vas megye). Szülei evangélikus nemesemberek voltak. Tizenkét éves volt, amikor a soproni líceumba került, de nem érezte jól magát, ezért otthagyta. 1793-ban beállt katonának, majd anyai nagybátyjához került Niklára. 1794-ben ugyan édesapja visszavitte az iskolába, de nem fejezte be a tanulmányait. Két-három évig apja mellett gazdálkodott, 1799. május 22-én pedig feleségül vette az akkor tizennégy éves Dukai Takách Zsuzsannát. Az asszony nem volt túl művelt, ezért nemigen jártak társaságba. Csupán Kis János evangélikus lelkésszel tartották a kapcsolatot, aki felfedezte Berzsenyiben a költőt, a kéziratait pedig továbbította Kazinczynak, akivel később levelezett.
A niklai remete
1809-ben Napóleon ihlette meg Berzsenyit, de csalódott benne, amiért kikiáltotta magát császárnak. 1810-ben felment Pestre kiadatni a verseit, ekkor ismerkedett meg a kor jeles irodalmi személyiségeivel, akikre ugyan nem tett túl nagy benyomást a vidékiessége miatt, viszont tisztelték benne a tehetséget. 1817-ben Kölcsey recenziójában bírálta a költő vaskosságát és dagályosságát, ezért Berzsenyi ezután inkább esztétikai tanulmányokat írt. 1830-ban ő lett a Magyar Tudós Társaság filozófiai részlegének első vidéki tagja. 1832-ban személyesen is megismerte Széchenyit. Utolsói éveiben egyre gyakrabban betegeskedett, 1836. február 24-én halt meg „niklai remeteként”. Kölcsey bocsánatkérő és engesztelő emlékbeszéddel búcsúzott tőle.
Berzsenyi Dániel életében nem nagyon ismerték a verseit, később fedezték fel ezek szépségét, főleg a Nyugatos nemzedék, illetve Szabó Dezső és Németh László. Írt odákat, elégiákat, epigrammákat és szerelmes verseket, de fennmaradt egy félbeszakadt drámája is. A nőnevelés is foglalkoztatta, valamint a vallás szerepéről is írt egy értekezést, ami ugyancsak befejezetlen. Alkotásai hazaszeretetről és becsületességről árulkodnak, műveiben az ész diadalmaskodik a babonák fellett. Kritizálta ugyanakkor a magyar nemességet, nála jelenik meg először a dicső múlt és a sívár jelen szembesítése, mely gondolatot később Kölcsey és Vörösmarty vitt tovább.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Nyitottságot kínál és vár az RMDSZ új elnöke
Nagyvárad – Szombat este, a nagyváradi Szakszervezetek Művelődési Házában zajló 10. RMDSZ kongresszuson kétharmados többséggel Kelemen Hunor kulturális minisztert választották az RMDSZ új elnökévé.
A megválasztását követő sajtótájékoztatón Kelemen Hunor megköszönte a küldötteknek, a megyei szervezeteknek és mindenkinek, akik őt támogatták, valamint Takács Csabának és Markó Bélának azt a lehetőséget, hogy 1997-től együtt tudtak dolgozni. Hangsúlyozta: a megnyugtató többség, illetve a kétharmados győzelem arra kötelezi őt, hogy egy erős szövetségnek legyen az erős elnöke, és az elkövetkező időszakban „reggeltől estig dolgozva egy hiteles, nyitott RMDSZ-t építsünk tovább”, melyre büszkék lehetnek az erdélyi magyarok, illetve mindazok, akik négyévente őket bízzák meg a képviseletükkel. „Részemről, illetve a Szövetség részéről a kinyújtott kéz várja a kinyújtott kezet a többi erdélyi magyar politikai szervezet részéről és irányába, és ezt a nyitottságot várom én is. Azt gondolom, hogy rövid időn belül az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot is tető alá hozzuk, mert a mi felelősségünk az, hogy 2012-ben erős politikai képviselete legyen a magyar közösségnek. A szervezeteink, illetve az RMDSZ ugyanis csupán eszköz arra, hogy ezt az érdekképviseletet meg tudjuk erősíteni”, fogalmazott. Úgy vélte: szoros partneri kapcsolatra kell törekedniük egyrészt a magyar kormánnyal, másrészt a kormányzó pártokkal, valamint mindazokkal a magyarországi politikai erőkkel, akik az erdélyi magyarságnak segíteni akarnak. „A román politikai pártokkal hasonlóképpen a párbeszédet látom a játható útnak, hisz huszonegy esztendőn keresztül a mi általunk elért eredményeket is párbeszéddel, partnerségen keresztül tudtuk elérni, és továbbra is erre van szükség. Egy jó szövetségnek akarok jó elnöke, egy erős szövetségnek akarok erős elnöke lenni”, közölte.
Nem haragtartóak
Pelczné dr. Gáll Ildikó FIDESZ-alelnök azon kijelentésére, miszerint a FIDESZ akkor támogatja az RMDSZ-t, ha a változásra szavaz, illetve Crin Antonescu PNL-elnök azon mondatára: ha az RMDSZ idén nem csatlakozik a Szociálliberális Unióhoz, akkor jövőre már erre nem lesz lehetőség, Kelemen Hunor úgy reagált: „Már el is felejtettem az alelnök asszony mondatait, túltettük magunkat rajta. Nem vagyok egy haragtartó ember. Építkezésre van szükség, és én azt gondolom, hogy ez mindannyiunk közös érdeke. Crin Antonescu üzenetét megértettük, partnerek voltunk és lehetünk, ultimátumszerű felkéréseknek azonban nehezen tudunk eleget tenni. Nekünk az az érdekünk, hogy a romániai magyar közösségnek a képviseletét biztosítsuk”.
Az RMDSZ új elnöke leszögezte: amíg a PDL-vel kötött együttműködési megállapodás működik, a koalíciós partner betartja a szavát, és gyakorlatba van ültetve a kormányprogram, addig nincs oka annak, hogy az RMDSZ a koalícióból való kilépésen gondolkodjék. Fontosak ugyan az elemzések, de jelen pillanatban nem keresnek más koalíciós partnereket, inkább előkészítik a következő kormányzati lépéseket.
Kelemen Hunor ugyanakkor kiemelte: a jövő felé szeretné irányítani a tekintetét és a cselekvéseit, nem hiszi, hogy azzal kellene foglalkoznia, hogy ki volt jelen a kongresszuson és ki nem. Hozzátette: Tőkés László az RMDSZ listáján jutott be az Európai Parlamentbe, így nem kellett külön meghívni, ahogy egyetlen küldött sem kapott külön meghívót.
Helyi együttműködések
Kelemen Hunor arra hívta fel a figyelmet: Bihar megyében 2008 óta működik a Nemzeti Liberális Párttal az egyezség, Szatmár megyében 2008 óta RMDSZ-liberális-szociáldemokrata többség vezeti a megyei önkormányzatot, illetve RMDSZ-liberális többség a várost. Nagybányán szintén RMDSZ-liberális többség van, tehát semmi újdonság nincs ezekben, a helyi egyezségek soha nem befolyásolták az országos szövetséget. Egyébként pedig nem az RMDSZ kezdeményezte a technokrata miniszterelnökről szóló vitát. Személy szerint úgy gondolja: csak egy politikus képes arra, hogy biztosítsa a parlamenti többséget. De amíg a PDL nem dönt a kormányfővel kapcsolatban, addig RMDSZ nem fog spekulációkba bocsátkozni.
Nem költözik Vásárhelyre
Kelemen Hunor úgy vélte: Nem az a prioritás, hogy marad-e miniszter vagy sem, hanem hogy az RMDSZ felkészüljön a 2012-es választásokra, egyébként pedig marad tárcavezető. A Csíki képviselőirodáját megerősíti, de nem kell neki az eddigieknél több hivatal, mert van elegendő. Kolozsváron van az ügyvezető elnökség, ahol szoros együttműködésben fog dolgozni a főtitkársággal, illetve Bukarestbe is van hivatala, nem áll szándékában tehát Marosvásárhelyre költözni. „Ezzel együtt gyakran leszek ott, tekintettel lesz arra, hogy a város egy fontos települése a romániai magyarságnak”, tette hozzá.
Ciucur Losonczi Antonius, erdon.ro

Bemutatkoztak a jelöltek
Nagyvárad – Az elmúlt hétvégén a nagyváradi Szakszervezetek Művelődési Házában tartották az RMDSZ 10. kongresszusát. Szombat délután 6 órától került sor a három elnökjelöltnek a bemutatkozására.
Sorshúzással dőlt el, hogy a három elnökjelölt milyen sorrendben tartsa a bemutatkozó beszédét. Ennek megfelelően először Olosz Gergely parlamenti képviselő kapott lehetőséget, aki a mélyreható változást és a megújulást emelte ki a programjából, melyek szerinte biztonságot és békességet eredményeznének. Felszólalásában többször is idézte Széchenyi azon gondolatát, mely szerint tőlünk függ minden, csak akarnunk kell. Ugyanakkor azon meggyőződésének adott hangot: „a temesvári csoda pillanatában alakult meg az RMDSZ”, a szervezet keretében pedig széleskörű demokráciára van szükség.
Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter hangsúlyozta: a kampányát a közvetlen találkozásokra építette, és nem foglalkozott a versenytársaival, mert úgy véli, hogy az RMDSZ nem egy játékszer, és káros, illetve romboló hatású „a személyeskedésre és az egymás lejáratására alapozó politikai üzenet”. Ezzel szemben ő inkább azzal is törődött, hogy az elképzeléseit papírra vesse, melyből dokumentumból kitűnik, hogy a szolidaritás, az arányosság és a kiegyensúlyozott döntéshozatal híve. Meglátásában ugyanakkor új fejezet nyílik az identitásukért való küzdelemben, és folytonosságra, illetve összefogásra van szükség az elkövetkezendő időszakban is, mert csak saját erőnkből érhetünk el eredményeket.
Ellenzéki hang
Eckstein-Kovács Péter államelnöki tanácsadó úgy ajánlotta önmagát a küldöttek figyelmébe, mint egy „lehetőséget a sikeres RMDSZ-re”. Úgy vélte: egy barátságos és befogadó RMDSZ-re van szükség, mely meghallgatja azt, hogy mit akarnak az emberek. Hangsúlyozta: három alapelvet- a demokráciát, az autonómiát és a szolidaritást- tarja fontosnak, és nem támogatja a további megszorító intézkedéseket. Viccesen megjegyezte: élvezi a vitát, sajnos azonban az utóbbi időben az SZKT ülésein nem pezseg az élet, „épphogy nem fizetnek neki, hogy legyen egy ellenzéki hang is”. Hozzátette: tiszteli Markó Bélát, de Kelemen Hunorral az a legnagyobb probléma, hogy nem hiszik el róla az emberek azt, hogy erős elnök tud lenni, amíg ott áll a háttérben Markó Béla és Borbély László.
Ciucur Losonczi Antonius, erdon.ro

Magyarországi politikusok is voltak az RMDSZ-kongresszuson
Nagyvárad – Az RMDSZ-nek az elmúlt hétvégén Váradon lezajlott 10. kongresszusán a magyarországi parlamenti pártok több képviselője, vezető személyisége is részt vett. A jelenlétükről faggattuk őket.
Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke a kongresszusról való távozásakor nyilatkozott a sajtónak. Kijelentette: a magyar-magyar együttműködés mellett vannak, amellett, hogy minél szélesebb együttműködés legyen, hiszen az a magyar érdek, hogy az etnikai alapú magyar politika mindenképpen bent legyen a bukaresti törvényhozásban, ez pedig a legszélesebb összefogással biztosítható. Hangsúlyozta: Magyarország érdekelt abban, hogy közte és Románia között minél jobb legyen a viszony. Látható, hogy egy stratégiai együttműködés alakult ki, ami az energetikától kezdve a turisztikán át sok mindenre kiterjed. „Azt gondolom tehát, a legfontosabb az, hogy a magyar politika egy olyan összefogást valósítson meg, ami lehetővé teszi azt, hogy az etnikai alapú magyar politika ott legyen a bukaresti törvényhozásban, és ez segítse a magyar-magyar kapcsolatokat, illetve a román-magyar viszonyt is”, vélekedett.
Pelczné dr. Gáll Ildikó, EP-képviselő, FIDESZ-alelnök azt mondta az erdon.ro-nak: egy kongresszus mindig meghatározó pont egy szövetség életében, és így van ez az RMDSZéletében is. A tisztújító tanácskozások külön hangsúlyosak, ez a kongresszus pedig a véleménye szerint nemcsak személyekről szól, sőt igazából nem személyekről szól, hanem útkeresésről és a helyes út megtalálásáról. Ehhez kíván a résztvevőknek sok erőt és egészséget.
Kötelességüknek tartják
„Tulajdonképpen nem is kérdés, hogy miért tartjuk fontosnak a kongresszust. Én szinten majdnem minden RMDSZ-kongresszuson itt vagyok, úgy gondolom, hogy kötelességünk részt venni a magyar közösségek legfontosabb eseményein itt Erdélyben, illetve Felvidéken is, bárhol. Ettől a kongresszustól azt várom, hogy megerősíti a szervezetet, az RMDSZ pozícióját, és ezzel megerősíti a magyar közösség helyét is, illetve hozzájárul a megmaradáshoz”- közölte Szabó Vilmos szocialista képviselő.
Dr. Újhelyi István, a Magyar Országgyűlés alelnöke úgy fogalmazott: „Én tizenkilenc vagy húsz éves korom óta szinte minden RMDSZ-es, illetve korábban MIÉRT-es nagy eseményen itt vagyok. Most is nagy tisztelettel köszönöm, hogy meghívást kaptam, mint a Magyar Országgyűlés alelnöke és a Magyar Szocialista Párt (MSZP) képviselője. Ott voltam legutóbb a születésnapi nagy rendezvényen is, és óriási öröm számomra, hogy RMDSZ erős, és legalább olyan jövőt képzel el magának, mint amilyen múltja az utóbbi húsz évben volt”.
Schiffer András, a Lehet Más a Politika vezetője kifejtette: a jelenlétükkel egyrészt azt szerették volna kifejezni, hogy az LMP számára fontos az, hogy az erdélyi magyar politika egységes és hatékony legyen. Lényegesnek tartják ugyanis azt, hogy Erdélyben a magyarság kulturális önazonossága fennmaradjon, s fontosnak tartják azt is, hogy Magyarországon egy olyan nemzetpolitika legyen, mely tiszteletben tartja a külhoni politikai erőviszonyokat. Jelenlétükkel ugyanakkor azt szeretnék jelezni: annak a pártján állnak, hogy a magyar politika egyenlően kezelje valamennyi külhoni magyar politikai szereplőt.
Ciucur Losonczi Antonius, erdon.ro