Napvilágot látott Ráduly János Siratóim lesznek az égi madarak (Székely népballadák), /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely/ című könyve. A korondi születésű, több mint négy évtized óta Kibéden élő folklorista a nagyközség (és a vidék) népköltészetének gyűjtőjeként vált ismertté. A közel harminc kötetes Ráduly ismét olyan könyvet tett le az olvasó asztalára, amely méltán tart számot érdeklődésre a magyar nyelvterületen. /pbá: Új népballadáskönyv. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 13./

Megtörtént a kormányátalakítás. A kormánystruktúra három államminiszteri tisztséggel bővült: Dan Ioan Popescu a gazdasági ágazatot, Ioan Rus a közszolgálati szférát irányítja, Ioan Talpes pedig a honvédelmi, EU-integrációs és igazságszolgáltatási tevékenységet koordinálja. A frissen létrehozott kancelláriának nem lesz politikai szerepe, célja a végrehajtó testület munkájának hatékonyabbá tétele. Nastase elmondta, Ion Iliescu elnök elfogadta javaslatát azzal kapcsolatban, hogy Cristian Diaconescu külügyi államtitkár átvegye Rodica Stanoiutól az igazságügyi tárca vezetését. A kormány új tárcával is bővül, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumot Speranta Ianculescu, a Fővárosi Környezetvédelmi Hivatal jelenlegi igazgatója vezeti majd. A Földművelésügyi, Erdőgazdálkodási, Vízügyi és Környezetvédelmi Minisztérium pedig Földművelésügyi, Erdőgazdálkodási és Vidékfejlesztési Minisztériummá alakul, az intézményt továbbra is Ilie Sarbu vezeti. A nevelési, kutatási és ifjúsági tárca Nevelési és Kutatási Minisztériummá alakul át, amelyet továbbra is Alexandru Atanasiu vezet. Ezzel egyidejűleg létrehívják a miniszterelnöknek alárendelt országos ifjúsági ügynökséget. Létrejön továbbá az Országos Turisztikai Hatóság, amelyet várhatóan Nicu Radulescu, a szállításügyi tárca turisztikai főosztályának vezetője irányít majd, tevékenységét Miron Mitrea szállításügyi miniszter koordinálja. A Privatizációs Hatóság beolvad a Bankaktívumokat Értékesítő Hivatalba. Victor Ponta tárca nélküli miniszterként a nemzetközi projektek, az EU-joganyag gyakorlatba ültetését felügyeli. Az új minisztereket márc. 9-én hallgatják meg a törvényhozás szakbizottságaiban, majd a képviselőház és a szenátus együttes ülésen hivatalba iktatja az új kabinetet. – A kormányszerkezet átszervezése nem több szemfényvesztésnél, amivel át akarják verni mind a választókat, mind az Európai Uniót – vélekedett márc. 8-i közös sajtóértekezletén Theodor Stolojan és Traian Basescu, a liberális-demokrata pártszövetség két elnöke. Ioan Talpes jelenlétei a kormányban azt jelenti, hogy Iliescu elnöknek sikerült ellenőrzése alá vonni a kormányt is. Hasonló álláspontra helyezkedett Emil Constantinescu exállamfő, a Népi Cselekvés elnöke is. A Dan Voiculescu vezette Román Humanista Párt is hiteltelennek tartja a kormány frissen kozmetizázott arculatát. /Újraméretezett, kibővített kormányszerkezet. Az ellenzék szerint nem több költséges szemfényvesztésnél. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

A csíkszeredaiak zöme nem látja szükségesnek a politikai változást, Csedő Csaba és Ráduly Róbert körülbelül egyforma eséllyel száll majd versenybe a polgármesteri székért – derült ki a Csík Terület Ifjúsági Tanácsa által bemutatott közvélemény-kutatás eredményeiből. /D. Balázs Ildikó: Csedő és Ráduly az esélyes. = Krónika (Kolozsvár), márc. 9./

Egy 17 személyes, televízióval, videólejátszóval, hűtőszekrénnyel és a világhálóhoz csatlakoztatható számítógéppel ellátott kisbuszt vásárolt Marosvásárhely polgármesteri hivatala. Míg kisbuszra jut pénz, Ráduly Levente kifogásolta, hogy a városháza évek óta halogatja az önkormányzat által megszavazott fordítógép megvásárlását. Florea polgármestert kérdőre lehetne vonni a költségvetés végrehajtásakor, de az RMDSZ-ben erre nincs meg a kellő akarat” – mondta Ráduly Levente, aki egyúttal az Magyar Polgári Szövetség elnökségi tagja. /Mercedesszel jön az újabb viszály. = Krónika (Kolozsvár), márc. 9./

A Csíkszeredában megjelenő Jurnalul de Transilvania hetilap márc. 8-15-i száma súlyos vádat fogalmazott meg a magyarországi politika, az erdélyi magyar média egy része és néhány „elvakult" székely címére: Székelyföld etnikai megtisztítását készítik elő évek óta és minden áron! A lap szerint ez helyet kapott a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ 2001. novemberi, parlamentnek benyújtott jelentésében is, de a kormánypárt és az RMDSZ közötti „vadházasság" miatt úgymond keresztülnéztek rajta. Mára a helyzet tűrhetetlenné vált – állítja a Jurnalul szerzője, Adrian Cinpoieru, aki szerint a cél tulajdonképpen a székelység Budapest általi gyarmatosítása. „Gazdaságilag mindez sikerült is. A magyarországi befektetők magukhoz ragadták a vidék gazdaságának nagy részét. Dollármilliók százait mozgatták meg, főként közvetítők révén. E közvetítők pedig most politikai játékba fogtak. Hargita, Maros és Kovászna három gazdag megye. Statisztikai adatok szerint, az életszínvonalat tekintve mindhárom Románia első tíz megyéje között helyezkedik el. Nyersanyagkincsekben ugyancsak bővelkednek. Van itt fa, ásványvíz, kő és mindenek fölött, sok-sok szorgalmas ember. Akiket Budapest rabszolgastátusba emelne..." – indította „leleplezését" a lap. Megnevezte azokat a médiacsatornákat, melyek a székelyföldi románság elűzésén fáradoznak: a Fidesz-hű budapesti Magyar Nemzet, a csíkszeredai Hargita Népe és a kolozsvári Krónika. A magyar „radikálisok" szövetségeseket is találtak, mint a bukaresti Adevarul helyi tudósítóját. A Jurnalul szerint az a lap, amely pár éve még nyíltan leleplezte, milyen manőverekkel hozta létre a magyar kormány a Sapientia Egyetemet, illetve milyen törvényellenesen történt Szovátafürdő privatizálása, most „köpönyeget cserélt” és támogatja annak a csíki újságírónak románellenes terveit, aki „a Székely Nemzeti Tanács egyik vezetője, mely tanács a Hargita, Kovászna és Maros megyék etnikai megtisztítását tűzte ki célul” . Két eseményre hivatkozott a Jurnalul de Transilvania: (1.) a Bayer Zsolt kitiltásával kapcsolatos állásfoglalásokra, melyekben úgymond a Krónika járt elől, elhallgatva a magyarországi újságíró románellenes kirohanásait, illetve (2.) a csíki hokicsapat szurkolótáborának „kedvelt" és nem véletlenül gyakran hangoztatott harci jelszavára, mely a románok kiűzését szorgalmazza. A csíki hetilap megnevezte azt a néhány személyt, akiket a fenti manőverek mozgatóinak tart: Szondy Zoltán újságíró mellett György Attila író, Szász Jenő udvarhelyi polgármester, Gergely István és Boros Károly papok, Ráduly Róbert képviselő, Szabó Soós Klára és Benkő Sándor helyi tanácsosok. /A Jurnalul de Transilvania szerint: Budapest a székelyföldi románok elűzésén fáradozik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./

Tizenkilenc "mellette" és két "ellene" szavazattal fogadták el az RMDSZ területi szervezeteinek elnökei a Szociáldemokrata Párttal (SZDP) való együttműködés folytatását a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának (TEKT) márc. 6-i marosvásárhelyi ülésén. Az RMDSZ–SZDP protokollum aláírása ellen voksoltak Kónya-Hamar Sándor és Ráduly Róbert képviselők, az RMDSZ Kolozs, illetve Hargita megyei szervezetének elnökei. A Szabadság kérdésére Kónya-Hamar Sándor elmondta: nem ért egyet azzal, hogy újabb központilag elfogadott egyezménnyel olyasmire kényszerítsék a megyei szervezeteket, amelyeknek nem szívesen tesznek eleget. Szerinte az új protokollum aláírása előtt legalább annak a kettős feltételnek kellett volna érvényt szerezni, amellyel a kormánypárt még tartozott a szövetségnek, ezek pedig a Szabadság-szobor felállítása és a két önálló magyar kar létrehozása a BBTE-n. Kónya-Hamar továbbá azt kifogásolta: a megállapodás szövegét senki nem látta végleges formában, hiszen az még közvetlenül az aláírás előtt is módosult, bizonyos protokollmegkötések pedig olyan általános szinten mozognak, amelyek nem jelentenek konkrét fogódzót. Ráduly Róbert szerint mielőtt az új protokollum aláírásáról tárgyaltak volna, előbb az előző megállapodást kellett volna elemezni. /P. A. M.: A protokollum aláírása ellen szavaztak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

Ráduly Róbert képviselő a vele készült beszélgetésben elmondta, a legutóbbi közvélemény-felmérés szerint, mind Csíkban, mind Csíkszeredában a politikusok között a legnagyobb népszerűségi indexet érte el. Csak ezért azonban nem pályázta volna meg a polgármesteri széket. Döntésébe a törvényhozás jelenlegi helyzete is belejátszott. A magyar képviselők szerepe mind súlytalanabb, főleg amióta az RMDSZ elveszítette önálló arculatát, és szinte teljesen összemosódott a jelenlegi kormánypárttal. Ezért a következő években nem kíván a román törvényhozásban tevékenykedni. Mindaddig, amíg nem lesznek Romániában is egyéni választókerületek, mert Ráduly ebben látja a garanciáját annak, hogy a politikai elit magatartása megváltozik, és a képviselők, szenátorok ne a három-négy emberből álló pártvezetés ukázait teljesítsék, hanem a közösségi akaratot képviselhessék. A következő évek nagy kihívása az Európai Unióhoz való csatlakozás. Fel kell készíteni Csíkszeredát, hogy az itt élőknek ez ne újabb terheket, hanem jólétet hozzon. Ráduly a régi értékeket – a rendtartó székely falut, benne az erős székely közösséggel – újra elővéve szeretne segíteni a településeken. Ráduly Csík területi RMDSZ szervezetének elnöke, az RMDSZ színeiben akar indulni. Sok terve van, ipari park létrehozása stb. Rámutatott: anélkül, hogy Székelyföld szintű népszavazás lenne az autonómiáról, a román hatalom sohasem fog foglalkozni az autonómiával. /Román Győző: Kihívás a gödörben. Beszélgetés Ráduly Róbert képviselővel, a Csík területi RMDSZ elnökével, Csíkszereda polgármesterjelöltjével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 16./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a romániai magyarságnak egységesnek kell maradnia, nem egymással kell konfrontálódnia. A lap néhány megyei szervezet vezetőjét kérdezte az újkeletű magyar-magyar viszonyról. Ráduly Róbert, Hargita megye: Ez váltakozó. Jó néhány éve Székelyudvarhelyen kemény törésvonalak alakultak ki. Gyergyóban már 2000-ben az elöljárók egy része liberális színekben szerzett mandátumot, Csíkban pedig a vita most van kibontakozóban. Lakatos Péter, Bihar megye: Bihar megyében az RMDSZ-nek jó eredményei voltak az elmúlt négy évben. Töretlen az igény, az egységes képviseletre. Azért van ez, mert elérték, arányosan történik a költségvetési leosztás Bihar megyére. Márton Árpád, Kovászna megye: a megyében elsősorban Alsó-Háromszéken, hangsúlyozottan Sepsiszentgyörgyön van egy csoport, amely nem akar az RMDSZ-szel szót érteni. Kabai István, Szatmár megye: az egyházak egyes képviselőivel van baj, akik úgy gondolják, hogy híveik táborát politikailag is képviselhetik. Seres Dénes szenátor, Szilágy megye: Szilágy megye szórvány is. A magyar-magyar viszonyt jónak minősíti. Kónya-Hamar Sándor, Kolozs megye: Az RMDSZ-szervezet mellett nem merülnek fel azok a megosztottsági gondok, mint más megyékben. /Mózes Edith: Hogyan értékeli a magyar-magyar viszonyt? = Népújság (Marosvásárhely), márc. 23./

Az 1990 márciusi marosvásárhelyi magyarellenes pogrom áldozataira emlékezett márc. 21-én, vasárnap a Marosvásárhelyi Rákóczi Szövetség. A véres események sáromberki áldozatának, Gémes Istvánnak sírjára helyezték el a kegyelet koszorúját. 1990-ben a Marosvásárhely felé tartó, a felbujtott román parasztokat szállító egyik gépkocsi halálra gázolta a 41 éves Gémes Istvánt és több helybélit megsebesített. Gémes az út szélén, amikor az autó belehajtott, és súlyosan megsebesítette, másnap reggelre meghalt. A tettes Butilca Dumitru, akit nem idéztek be a törvényszékre, nem ítélték el.- Soha nem kért bocsánatot – mondta az áldozat felesége, Gémes Ilona. A Marosvásárhelyi Rákóczi Szövetség elnöke, dr. Ráduly Levente elmondta, minden évben megemlékeznek a 14 évvel ezelőtti magyarellenes pogrom áldozatairól, és az áldozatok egyikének sírjára koszorút helyeznek. – A 14 évvel ezelőtti magyarellenes pogrom kiagyalói, megszervezői és végrehajtói szabadlábon járkálnak környezetünkben – mondta Ráduly Levente. Dr. Kincses Előd ügyvéd, a Marosvásárhely fekete márciusa című könyv szerzője rövid felszólalásában méltatta a Marosvásárhely körüli magyar falvak helytállását a pogrom idején, és reményét fejezte ki, hogy olyan nehéz helyzetbe, mint 14 évvel ezelőtt, Erdély magyar népe nem kerül többé. /Antalfi Imola: Gémes Istvánra emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 23./

Tanúkihallgatásokkal folytatódott márc. 23-án Kolozsváron az a per, amelyet Csibi István csíkszeredai vállalkozó a Krónika napilap ellen indított. Csibi azt követően perelte be a Krónikát, Csinta Samu főszerkesztőt és Rostás Szabolcs újságírót, hogy a lap az utóbbi időben Csíkszeredában elkövetett erőszakos cselekmények hátteréről szóló A félelem pszichózisa – ki fia a csíkszeredai maffia című cikket közölte. A tanúként beidézett Ráduly Róbert parlamenti képviselő a bírósági meghallgatáson elmondta, hogy a csíkszeredai erőszakos cselekmények mögött Csibi István áll. Szerinte a Krónika objektíven írt a székely városban történt erőszakos cselekményekről. A képviselő már tavaly interpellált a parlamentben, és felrótta a hatóságoknak, hogy nem tettek semmit azért, hogy tisztázzák a közrendet veszélyeztető súlyos cselekedeteket. Hasonló tartalmú politikai nyilatkozatban ítélte el a történteket Eckstein-Kovács Péter szenátor is, az alperes jogi képviselője, aki szemrehányást tett a hatóságoknak amiatt, hogy közel fél éve nem sikerült fényt deríteni az erőszakos cselekmények elkövetőinek kilétére. A csíkszeredai vállalkozó a Hargita Népe, a Romániai Magyar Szó, a Krónika és az Udvarhelyi Híradó főszerkesztője mellett az Adevarul című központi román lapot is beperelte. Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke elítélte az újságírókra kifejtetett nyomást. /B. T.: Egyre gyakoribb az újságírók megfélemlítése. Kolozsvári szerkesztők a bíróság előtt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

Ráduly János folklorista régóta foglalkozik rovásírással, az utóbbi években meglátásait rendszeresen közölte is. Ezekből állt össze Titkok a rovásírásban című kötete. A kötet alcíme: Adalékok rovásírásunk ismeretéhez. A Romániai Magyar Szóban, a marosvásárhelyi Népújságban, a Művelődésben és a korondi Hazanézőben közölt cikkek több olyan felirattal foglalkoznak, amelyek az utóbbi években kerültek a kutatók figyelmébe. A szerző kiemelte, hogy 1990 előtt 14 rovásfeliratról tudtak Erdélyben, 14 év alatt számuk több mint negyvenre emelkedett. Több felirat (alsószentmihályi, vargyasi, székelydályai, berekeresztúri) olvasatát is megadja, illetve másokat ismertet: 1998-ban Székelykeresztúron egy kályhacsempén felfedezett vegyes (latin és rovásjeles) feliratot, a berekeresztúri torony jeleit, a vadasdi lőporszarun és egy istállóajtón felfedezettet, a szolokmai faedényre, a makfalvi fakulacsra, a kibédi rovásjeles lőporszarura és körzőre stb. vésetteket. /(pbá): Rovásírásos emlékeinkről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 26./

Márc. 26-án ünnepelte 14 éves fennállását a Román Hírszerző Szolgálat (SRI). Ebből az alkalomból, Alexandru-Radu Timofte, az SRI igazgatója üzenetet fogalmazott meg, amelyben megköszönte a sajtó hozzájárulását a SRI sikereihez. 1989 után itthon és a szomszédos országokban szélsőséges erők akadályozták a demokratikus kibontakozást. Az új politikai intézmények nem voltak képesek ezeket kordában tartani, ezért vált létszükségletté a SRI megalakulása, olvasható az SRI közleményében. Románia és a SRI ezentúl is részt vesz a terrorizmus elleni nemzetközi akciókban. A Románia biztonságát is fenyegető akciók nem értek véget, fogalmazott Radu Timofte. /(m. e.): A SRI hozzájárult Románia euroatlanti integrációjához. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./

Tizennégy év után újból a félelem országában élünk, írta Somogyi Botond. Fél az RMDSZ-tisztviselő, aki nem meri megmondani telefonon, miért hívott be valakit az irodába. Az emberek félnek a határon, mert nem tudják, van-e elég valutájuk, ha van, akkor elég-e, és egyáltalán: mit fognak kérdezni. Az emberek félnek, mert kisebbségként kiszolgáltatottak. „Félünk, mert fogyunk, és nem tudjuk, megmaradunk-e? Nincs jövőképünk. De már félünk egymástól, magyaroktól is. Fél a szerkesztő RMDSZ-t bíráló írást közölni, mert elúszhat a Communitas pályázat, az Illyés-pénz (ha egyáltalán még lesz), és még ki tudja, mi minden.” /Somogyi Botond: Félelem és feltámadás. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 6./

Ápr. 14-én a képviselőház elutasította a határon túli románok támogatásáról szóló törvénytervezet. Előzőleg a közigazgatási bizottság is negatívan véleményezte a jogszabályt. A tervezetet hat demokrata és liberális képviselő nyújtotta be a parlamentbe. Liviu Radu Bara, a közigazgatási bizottság kormánypárti alelnöke, Liviu Radu Bara többek között azt kifogásolta, hogy a jogszabály a Határon Túli Románok Képviselőinek Tanácsa (azaz egy fajta „román Máért”) létrehozását javasolja. Liviu Radu Bara emlékeztetett: a határon túli románok támogatásával a miniszterelnöknek alárendelt határon túli románok főosztálya foglalkozik, így fölösleges hasonló rendeltetésű újabb intézmény létrehozása. A határon túli románok létszáma (becsült adatok): Moldovai Köztársaság 2,8 millió, Transznisztria 250-300 ezer, Ukrajna 460 ezer, volt Szovjetunió 200 ezer, Szerbia 40 ezer, Bulgária 125 ezer, Albánia ezer, Görögország és Macedónia 2,5ezer, Magyarország 15 ezer és Szlovákia 10-15 ezer fő. /Cs. P. T.: Nem alakul meg a „román Máért”. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 15./

Megjelent Ráduly János Siratóim lesznek az égi madarak. Székely népballadák. /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó Székelyudvarhely, 2004/ című, saját gyűjtését tartalmazó munkája. Eljött az "összesítő válogatások" ideje is – mondja a szerző az előszóban. – Meg kell említeni két címet: Ószékely népballadák (1998); Csángómagyar népballadák (2002). Mindkettő Faragó József gondozásában jelent meg. A két könyv Székelyföld, illetve a csángók balladaköltészetének teljességéről nyújt átfogó képet. Ráduly János balladakönyve is szövegközpontú, mint a két Faragó-kiadvány, célja hírt adni a Kis-Küküllő felső folyása vidékének balladavilágáról. Ráduly János 1962 óta Kibéden él. Eddig megjelent huszonhét önálló kötetéből tizenhét kibédi népköltészeti anyagot tartalmaz. Legújabb kötete elsősorban a magyar balladakincs legrégebbi rétegének, az úgynevezett klasszikus balladáknak a népszerűsítését szolgálja. /b. d.: Siratóim lesznek az égi madarak. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 20./

Tőkés András, a Magyar Polgári Szövetség Maros megyei elnöke a máj. 6-i sajtótájékoztatón nehezményezte, hogy az "aktuális helyzet" hátráltatja az MPSZ-t, hiszen a szövetség által támogatott független jelöltek semmilyen módon nem tudnak olyan erőket megmozgatni, mint ha választási listán indultak volna. Szerinte egyre többen vannak a kiábrándultak. Azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy az SZDP-vel való lepaktálás révén kiszorítja a politikai színtérről a konkurens szervezeteket. Az MPSZ független jelölteket akar indítani a választásokon: a megyei tanács jelöltje Tőkés András, a marosvásárhelyi városi tanácsba jelöltek pedig Ölvedi Zsolt és Ráduly Levente. /D. A.: "Nyilván megváltozott a politikai helyzet". = Népújság (Marosvásárhely), máj. 7./

Máj. 7-én tartották Nagyváradon, a Szigligeti Ede Állami Színházban az RMDSZ országos kampánynyitóját. Markó Béla elmondta: alapjában véve a romániai magyarság továbbra is egységes, a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy hat százalékos a szövetség támogatottsága. Szerinte az alternatív szervezeteknek is az RMDSZ-ben van a helyük. – Az RMDSZ a legutóbbi választások eredményei alapján 145 polgármesterrel és kétezer négyszáz önkormányzati képviselővel rendelkezik. A június 6-án tartandó romániai helyhatósági választásokon az RMDSZ növelni szeretné városvezetőinek a számát. A romániai önkormányzatokban a legutóbbi törvénymódosítások szerint csökkenni fog ugyan a képviselők száma, a szervezet viszont arányaiban véve mindenképpen növelni szeretné. Markó Béla felsorolta az RMDSZ megvalósításait: az egyházi ingatlanok valamint, a föld- és erdőtulajdon visszaszerzése, a kétnyelvű táblák, valamint a Szabadság-szobor visszaállítása. A továbbiakban Kelemen Attila (Marosvásárhely), Ilyés Gyula (Szatmárnémeti), Albert Álmos (Sepsiszentgyörgy), Ráduly Róbert (Csíkszereda), Ladányi László (Székelyudvarhely), Kovács Attila (Brassó) valamint Bíró Rozália (Nagyvárad) polgármester-jelöltjeinek rövid bemutatkozó beszédét hallgathatták meg a jelenlevők. Az ünnepségen Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök is felszólalt. /Borbély Tamás: Országos RMDSZ kampánynyitó Nagyváradon. Minél nyitottabb és befogadóbb szövetségre van szükség – véli Markó Béla. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

Erdély fontosabb városaiban az RMDSZ a polgármesteri tisztség elnyeréséért a következő személyeket indítja: Marosvásárhely – dr. Kelemen Atilla, Brassó – Kovács Attila, Nagyvárad – Biró Rozália, Szatmárnémeti – Ilyés Gyula, Zilah – Veres Ernő, Nagykároly – Bekő Tamás, Tasnád – Bendel József, Nagyszalonta – Török László, Székelyudvarhely – Ladányi László, Csíkszerda – Ráduly Róbert, Sepsiszentgyörgy – Albert Álmos, Gyergyószentmiklós – Pap József, Székelykeresztúr – Benyovszki Lajos, Szentegyháza – Burus Ella. /Együtt szabadon! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

Máj. 23-án Marosvásárhelyre látogatott a Történelem Fő utcája. Kilyén Ilka és Ritiu Krisztina Ilka Wass Albert-verseket szavalt. Tőkés András tanácsos, a Magyar Polgári Szövetség vásárhelyi szervezetének elnöke köszöntötte a rendezvényen megjelent RMDSZ-t, majd beszédében a diktatúra időszakára emlékeztetett. Az autonómia kérdésének kapcsán elmondta: minden kor megteremti a maga kurucait és labancait: "mi nem akarunk kicsik lenni, mi szeretnénk álmodni és álmainkat valóra váltani." Ölvedi Zsolt MPSZ- tanácsosjelölt a szabadság mai nevét az autonómia fogalmában találta meg, Ráduly Levente a pluralizmust mint megoldást, az autonómiát mint egyetlen esélyt hangoztatta. Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy az autonómia nyitott, és anyagi jólétet hoz. /Nagy Botond: Vásárhelyen járt "Fő utca". = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./

Május közepétől új rektora van a nagyváradi Partiumi Keresztyén Egyetemnek dr. Geréb Zsolt professzor személyében. Teológiai tanulmányait Kolozsváron és Nagyszebenben végezte, posztgraduális képzésen Bukarestben és a hollandiai Utrechtben vett részt. 1980-tól a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben tanított, előbb a bibliai nyelvek lektora volt, majd az újszövetségi írásmagyarázat és bibliai teológiai tanszék vezetője, docensi, illetve professzori minőségben. 1994–1998 között az intézet rektora. Négy éve társult tanárként tanított a Partiumi Keresztyén Egyetem teológia-vallástanár szakán. Hosszú éve folyik a PKE különböző karainak, illetve magának az intézménynek az akkreditációja. Felkérték arra, hogy vállalja el a tisztséget. A két református egyházkerület, mint testvér-egyházkerület, köteles egymást támogatni, segíteni. /Csomafáy Ferenc: A Partiumi Keresztyén Egyetem szolgálatában. Beszélgetés dr. Geréb Zsolt rektorral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

Közös turisztikai fejlesztésekről írt alá megállapodást jún. 2-án Gyulán, a Tessedik Sámuel Főiskolán tartott turisztikai konferencia kapcsán Pál Béla, a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium turizmusért felelős politikai államtitkára és Nicu Radulescu, a román Országos Idegenforgalmi Ügynökség államtitkári rangú vezetője. /Magyar–román turisztikai megállapodás. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 3./

Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere függetlenként 52 százalékos szavazataránnyal győzte le a Ladányi Lászlót, az RMDSZ jelöltjét, aki 40,7 százalékot könyvelhetett el. A választások talán legfeszültebb légköre ebben a városban alakult ki Erdélyben világos volt, hogy az RMDSZ mindent elkövet Szász megbuktatásáért. Szász Jenő emlékeztetett, hogy nyolc évvel ezelőtt, mindössze huszonhét éves korában választották meg először. Sepsiszentgyörgyön 42,2 százalékos volt a választási részvételi arány. Albert Álmos, az RMDSZ polgármesterjelöltje a szavazatok 43,8 százalékát szerezte meg, őt követi Rétyi Ödön (SZDP) 23,1 százalékkal. Kovásznán a több mint 5000 szavazó közül 1800-an Gazda Istvánra (RMDSZ), mintegy 1600-an pedig a független Zsuffa Leventére adták voksukat. Baróton a polgármester-választás második fordulójában Albert Dénes és Nagy István független jelöltek mérkőznek meg. Csíkszeredában Ráduly Róbert már az első fordulóban nyert, a szavazók 73,6 százaléka voksolt rá. Őt követi a függetlenként induló Tamás Sándor János 9 százalékkal. Csíkszeredán a tanácsban az RMDSZ 13 mandátumhoz, a liberálisok és a kormánypárt 2-2 mandátumhoz jutott, és bekerült további két magyar független is, akik nem indulhattak a Magyar Polgári Szövetség színeiben. A Gyergyóban induló független jelöltek, akik nem indulhattak az MPSZ színeiben, jó eredményeket tudhatnak magukénak. Csomafalván Barabás József polgármesterjelölt a szavazatok több mint 77,4 %-ával megnyerte a választást. Gyergyóditróban Bardócz Ferenc polgármesterjelölt a szavazatok 53,5%-ával újabb mandátumot szerzett. /Orosz Antal: Funar bukása. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 8./

A Magyar Polgári Szövetség Csíki Területi Szervezete fenyegetőzéssel és zsarolással vádolja Ráduly Róbert RMDSZ-képviselőt, a csíkszeredai polgármester-választás győztesét. Szondy Zoltán, a Csíki MPSZ elnöke jún. 9-i sajtótájékoztatóján azt állította: Ráduly Róbert azzal fenyegette meg őt és több, MPSZ-tag városi tanácsost, hogy “ha rosszat tesznek, az RMDSZ sajtótájékoztatón leplezi le mindazt, amit az utóbbi négy évben tettek a városban”. /Magyar civakodás. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 10./

A helyhatósági kampány idején nacionalista szórólap jelent meg, amely az RMDSZ zilahi szervezete szerint a Demokrata Párt Szilágy megyei szervezetének alkotása. A párt zilahi polgármesterjelöltje, Radu Capalnasiu szerint ha nem ő győz, akkor a románság az SZDP–RMDSZ közötti titkos egyezmény értelmében elveszti a Silvania főgimnázium (volt Wesselényi kollégium) épületét. A Demokrata Párt Szilágy megyei vezére, Viorel Stanca azt nyilatkozta, hogy inkább levágatja a jobb kezét, semhogy aláírjon egy olyan határozatot, amely a megyeközpont két- vagy háromnyelvű helynévtáblájáról szól. Sarmaságon ezt a pártot képviseli a helyi tanácsban Szentkirályi István, aki polgármesterjelöltként is indult az RMDSZ jelöltje ellen. A liberálisok Szilágy megyei vezetője pedig bejelentette, hogy ha az RMDSZ a megyei tanácsban továbbra is az SZDP-vel egyezkedik, akkor összefognak a Nagy-Románia Párttal, és kiütik a megyeközpont városvezetéséből a számukra oly gyűlöletes két párt közösségét. /Józsa László: Felerősödő nacionalizmus a Szilágyságban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

Jún. 20-án, vasárnap összesen 1843 településen kerül sor második fordulóra. Az első fordulóban országszerte 1294 polgármestert választottak meg a 3137-ből. Ebből 900 mandátumot a kormánypárt /SZDP-jelölt/, 148-at az RMDSZ, 107-et az NLP, 71-et a DP, 12-t a Román Humanista Párt, 7-et a Nagy-Románia Párt, 5-öt a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt jelöltje nyert el, a többi különböző kis pártok, kisebbségi szervezetek között oszlott meg. Független jelöltet 32 településen választottak. A második fordulóban az RMDSZ további 80 polgármesterjelöltje méretkezik meg, a szövetség számításai szerint közülük legalább 15-en biztos győztesként kerülnek majd ki a küzdelemből. Az erdélyi nagyvárosok közül 3-ban jutott tovább RMDSZ-jelölt. Nagyváradon Biró Rozália a demokrata Petru Filippel "mérkőzik" – kevés eséllyel. Szatmáron Illyés Gyula ellenfele Radu Bud (NLP). Bár alig néhány százalékon múlott, hogy az RMDSZ jelöltje már az első fordulóban győzzön, az eddigi tapasztalatok szerint második fordulóban a román pártok támogatói sikeresen összefognak a magyar jelölt ellen. Sepsiszentgyörgyön a magyarok számaránya 76 százalék, az RMDSZ jelöltjének, Albert Álmos polgármesternek azonban nem sikerült az első fordulóban nyerni, ezért június 20-án Rétyi Ödönnel, az SZDP jelöltjével verseng a városvezetői tisztségért. Szilágy megyében 39, Beszterce-Naszód megyében 1, Fehér megyében pedig 1 RMDSZ-es polgármesterjelölttől vár jó eredményt a szövetség. /Sz. K.: Vasárnap következik a második forduló. A legnagyobb "meccs" Kolozsváron várható. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./

„Folytatódik a Hargita–Kovászna megyei románok drámája; bármely pillanatban etnikai konfliktus robbanhat ki; Ráduly Róbert románellenes nyilatkozataitól már csak egy lépés van az etnikai tisztogatásig" – írta a Flacara lui Adrian Paunescu című bukaresti hetilap 23-as és 24-es száma. A Flacara két, egymást követő számában Claudiu Sere, a csíkszeredai ex-Jurnalul de Transilvania exfőszerkesztője, volt belügyes tiszt írásában a Hargita Népe napilap románellenes veszélyforrásként szerepel. Sere azzal vádolta a lapot, hogy a megyéből Fidesz-sugallatra el akarja űzni a románokat. Az éber szerző szerint a román titkosszolgálatoknak drasztikusan intézkedniük kellene ezen agitátorok ellen.. „Nagyon veszélyes, amit a Hargita Népe és a Krónika művel, mert etnikai konfliktust robbanthat ki.” Hargita és Kovászna megyében a magyar radikálisok az autonómia ürügyén államot akarnak teremteni az államban, ahol a románoknak nincs mit keresniük. E törekvésben Claudiu Sere szerint élen jár Ráduly Róbert, Szondy Zoltán, Albert Álmos, Kurkó János, Salamon Attila, miközben azokat a becsületes embereket, akik védelmezik az itteni románság érdekeit, bezárják, vizsgálatot indítanak ellenük. Ezek közé tartozik Csibi István, aki rendszeresen támogatta a székelyföldi román közösséget, ezért van most őrizetben. A Flacara 24-es számában Sere fájlalta, hogy Ráduly Csíkszereda polgármestere lett, hiszen „úgy egy évvel ezelőtt" robbanásveszélyes nyilatkozatot tett: ha a Székelyföld nem vívhatja ki az autonómiát, nem lesz baj, ha itt is az történik majd, ami Koszovóban történt. Szondy Zoltán pedig „egy alkalommal" azt nyilatkozta, hogy az ortodox egyháznak és a titkosszolgálatnak /SRI-nek/ nincs mit keresnie Csíkszeredában. Claudiu Sere tehát légből kapott „nyilatkozatok" alapján állítja, hogy Ráduly Róbert, Szondy Zoltán, valamint a Hargita Népe államellenes tevékenységet folytat. /Barabás István: Dilettáns riadó. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 19./

Ráduly Róbert nyolc év után megvált a képviselői munkától, mostantól szülővárosa, Csíkszereda polgármestere. Kilenc évvel ezelőtt lelkes ifjú csoport vezetőjeként biciklivel ment Strasbourgba, a hazai magyarság képviseletében. Egyik akkori társa, Antal Attila most alpolgármester. Szőke Domokos, a másik alpolgármester bizonyított más közös akcióikban. Ráduly Róbert számára nagy előny, hogy jól kiismeri magát az aktuális törvényes rendelkezések sűrűjében. A parlamentben elismerték munkáját. /Béres Katalin: Nap mint nap szem előtt, egyéni felelősséggel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

Csíkszeredában Ráduly Róbert polgármester négy dokumentációs csomagot nyújtott át Medgyessy Péter miniszterelnöknek. Ez tartalmazza többek között a romban heverő csíkszeredai hősök temetőjének rendbetételét, ahol közel 450 magyar honvédsír található. Terítékre került a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíksomlyói bővítésének támogatása és a Csíkszeredában létrehozandó konzulátus ügye is. Hollanda Dénes, a Sapientia marosvásárhelyi dékánja az építkezéshez 300 millió forint megszerzését remélte a találkozótól. Csalódniuk kellett: „A magyar államnak is szüksége van arra a pénzre. Inkább próbáljunk közösen uniós alapokat megpályázni” – fejtette ki Medgyessy Péter, később hozzátette, hogy az infrastruktúra kialakításához nagyon szerény módon hozzájárulnak. Hollanda Dénes dékán elmondta, hogy a hiányzó 300 millió forint nélkül az épület több helyisége befejezetlen marad. Medgyessy Péter hazafelé tartva Nagyváradon látogatást tett Tempfli József megyés püspöknél. A látogatás végeztével a magyar miniszterelnök sietve autóba ült, anélkül hogy szóra méltatta volna a sajtó rá váró képviselőit. Tempfli József püspök közölte, a kormányfő megfogalmazta kérését, miszerint az európai integráció folyamatában a határon túli magyar egyházak tegyenek meg mindent a magyar kultúra, a hagyomány és a magyar nyelv megőrzéséért, ami hozzátartozik a magyar identitáshoz. Medgyessy Péter és Vastagh Pál /MSZP/ hangsúlyozták, hogy ez a tábor nem valamiféle ellen-Tusványos. Vastagh Pál kijelentette, a miniszterelnökkel ért egyet, nehezen kivitelezhetőnek tartja a kettős állampolgárság kérdésének újratárgyalását. /Csinta Samu: Medgyessy: mit szolgálna az állampolgárság? = Krónika (Kolozsvár), júl. 7./

Tusnádfürdőn Markó Béla kitért arra, hogy Magyarország gazdasági téren segíthet, különösen Székelyföldön, ahol ki kellene használni a helyi sajátosságokat. Szerinte Magyarországnak az általános autonómia kivívásában is segítséget kell nyújtania. Az anyaországnak támogatnia kell az Erdélyi Magyar Tudományegyetemet abban, hogy ez modern egyetemmé válhassék, támogatnia kell az erdélyi magyar televíziót. Medgyessy Péter miniszterelnök leszögezte: áldozathozatal nélkül egyetlen ország sem lehet az Európai Unió tagja. A kettős állampolgárság kapcsán a magyar kormányfő arra kíváncsi, hogy miért van jelentősége a magyar állampolgárságnak, milyen célt szolgálna. Úgy vélekedett: egyesek szándékosan keltenek illúziókat a magyar állampolgárság kérdésében. Markó Béla előadásában kifejtette: azért próbálják megosztani az erdélyi magyarságot, mert ez a politizálás szavazatokat hozhat Magyarországon. A tábor megnyitása előtt többször is felvetették, hogy miért éppen a bálványosi szabadegyetem helyszínén szervezték. Erre Markó leszögezte: Erdélyben ne jussunk oda, hogy tereket kisajátítsunk, hiszen Erdély közös és a tábor hasznos. Vastagh Pál /MSZP/, az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottságának elnöke kifejtette: nem azért jöttek, hogy a magyar belpolitikai harcot ide exportálják. A tusnádfürdői előadás után a magyar miniszterelnök, a magyar delegáció tagjai, valamint az RMDSZ elnöke és vezetőségének tagjai Csíkszeredába látogattak, ahol a városházán Maros, Kovászna és Hargita megyék RMDSZ-es képviselőivel, választott tisztségviselőivel találkoztak, zárt ajtók mögött közel másfél órás megbeszélést folytattak. A tanácskozás után Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere elmondta: felmerült a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíksomlyói bővítésének a támogatása, a csíkszeredai konzulátus kérdése és a hősök temetőjével kapcsolatosan nyújtottak át egy anyagot. /Daczó Dénes: Először magyarnak kell lenni, utána jöhet a többi. Medgyessy Péter a tusnádfürdői táborban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

Ráduly János nyugdíjas, 43 évig tanított. Fiatal gyermekként kezdte a népballadák gyűjtését. 1962-ben Kibédre helyezték, megismerte a falu még élő gazdag szokásvilágát és néphagyományát. A faluban 17 évig tanított Ősz János (1863- 1941), aki több kötetben is népszerűsítette Kibéd népmesekincsét. Az ő tanítványa volt Seprődi János (1874-1923), aki feltérképezte a helység legfontosabb népdaltípusait. Hagyatéka születésének századik évfordulóján látott napvilágot, Seprődi János válogatott zenei írásai és népzenei gyűjtése címmel (Bukarest, 1974). Kezdetben Ráduly János mellé állt Faragó József a népballada-kutatásban, Nagy Olga pedig a mesekincs újszerű feldolgozására hívta föl a figyelmét. Mindketten később vállalták népköltészeti anyagainak gondozását. Ráduly harminc könyvéből tizenkilenc népköltészeti gyűjtemény (mesék, balladák, találós kérdések, szolgavallomások), két könyv pedig népköltészeti tanulmányait tartalmazza. Ráduly János már gyermekként fölfigyelt a székely (magyar) rovásírás különös világára. 1990 után megsokszorozódott az erdélyi rovásemlékek száma: azelőtt mindössze tizennégy feliratos (epigráfiai) rovásfelirat volt ismert, mára a mennyiségük meghaladta a negyvenet. Ráduly Jánosnak mindemellett hat verseskönyve jelent meg, ezek egyike műfordítás. /Bölöni Domokos: Lestetők magasán. Beszélgetés Ráduly Jánossal. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 10./