"Míg Andrei Marga rektor kolozsvári megaegyetemről álmodik, a magyar tanári kar két új magyar fakultás létrehozásáért lobbizik az Oktatási Minisztériumban. A Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusa elé terjesztendő szöveg szerint ha a kormány magyar karokat akar, létesítsen egyet-kettőt, az universitas ugyanis Andronescu miniszter asszony felkérésére nem hoz létre magyar karokat. A magyar tanárok - értékelésük szerint a kisebbik rosszat választva -maguk is aláírták a rektor által kezdeményezett szövegváltozatot, így a szenátus mára várható döntése nem több egyszerű formaságnál. A döntés felelősségét igazából senki nem vállalja. A tanügyminiszter szerint a magyar tanárok kérésének "van jogi alapja", de az egyetemi autonómia elvének szigorú tiszteletben tartásával kéri, az intézmény maga döntsön, akar-e vagy sem magyar fakultásokat. Marga nagyon jól tudja, hogy a Liberális Párt tagjaként nem sok esélye van beleszólni a PSD és az RMDSZ közötti megállapodások tartalmába, a rektor megkerülésével azonban a kormánypárt sem mer döntést hozni. Az egyetemi autonómia hangoztatása nagyon jól jön akkor, amikor igazából senki sem akarja betartani azt, amit aláírt. /Lukács János: Autonómia, a kedvenc kifogás. = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./ Szinte teljesíthetetlen feltételeket szab a kolozsvári BBTE vezetősége. "Ha a minisztérium magára vállalja a magyar karok létrehozásának jogi és anyagi felelősségét, az egyetem szenátusa egy hónapon belül elkészíti a BBTE szerkezeti átalakításához szükséges megvalósíthatósági tanulmányt, majd ennek függvényében dönt arról, hogy eleget tegyen-e a magyar kollégák kérésének" - áll a vegyes bizottság által egyhangúlag elfogadott határozat szövegében. A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar oktatói többször is írásban javasolták a minisztériumnak a két magyar kar létrehozását. Az egyetem szenátusának magyar tagjai szerint a két magyar karra egyébként is van már precedens, hiszen a református teológia és a római katolikus teológia is a Babes-Bolyai karaként működik. A 11 magyar oktató - köztük Kása Zoltán és Néda Árpád rektor-helyettes, Cseke Péter dékán, Bolla Csaba, Csucsuja István és Nagy László dékán-helyettes - megkeresésére a minisztérium két levélben válaszolt. Az első, máj. 26-án keltezett átiratban Radu Damian, a szaktárca felsőoktatásért felelős államtitkára kérte az egyetem vezetőségét: a magyar tanárok által megfogalmazott igényeknek megfelelően hozza létre a két magyar kart. Ezt követően jún. 2-án már Ecaterina Andronescu miniszter aláírásával ellátott, Andrei Marga rektorhoz címzett átirat érkezett a minisztériumból, amelyben a tárcavezető ismételten felkéri a BBTE vezetőségét, hozza létre a kért karokat, minthogy "ennek semmilyen jogi akadálya nincs". A miniszter asszony az 1999/151-es törvény 123. cikkelyét idézte, amely szerint "az állami felsőoktatási intézményekben kérésre a nemzetiségek nyelvén működő csoportok, tagozatok, főiskolák, karok létesíthetők". A tárcavezető által idézett törvénycikkellyel szemben az egyetem vegyes bizottsága emlékeztet, hogy az Isarescu-kormány 2000/285-ös rendeletét éppen a BBTE magyar oktatóinak javaslatára hozták, és az egyetem multikulturális jellegéhez ez szolgáltatta a jogi alapot. A rendeletet azonban a jelenlegi parlament érvénytelenítette, a 2001/529-es törvénnyel, így tulajdonképpen a 2000/285-ös rendelet alapján kellene egy olyan törvényt hozni, amely jogi alapot teremt az egyetem multikulturalitásának megteremtéséhez. Catalin Baba, a BBTE szóvivője elmondta, a román, magyar és német oktatási vonal képviselőiből álló vegyes bizottság - a multikulturalitás elve alapján - csak konszenzusos határozatokat hozhat. Baba kifejtette, a Babes-Bolyai Tudományegyetem közintézményként természetesen köteles tartani magát a kormány és a parlament döntéseihez. "Ha kormányhatározat vagy törvény születik a két magyar kar létesítéséről, a BBTE szenátusa köteles ennek alávetni magát. Az egyetemi autonómia elve ebben az esetben nem hivatkozási alap" - ismerte el a szóvivő. Kása Zoltán rektor-helyettes elmagyarázta, miért írták alá a magyar tanárok a vegyes bizottság által megfogalmazott szöveget. "Két lehetőségünk volt. Ha nem írjuk alá a határozatot, hanem kérjük a szenátustól, hogy azonnal bocsássa szavazásra a magyar karok létrehozását, minden bizonnyal leszavaznak. Így legalább életben tarthattuk az - egyébként csekély - reményt arra, hogy a minisztérium saját hatáskörében döntsön a dologról. Igaz ugyan, hogy a kérdés megoldása ezzel halasztást szenved, de azt hiszem, két rossz közül a kisebbiket választottuk". A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen jelenleg mintegy 6000 diák végzi magyar nyelven a tanulmányait, a különböző fakultások magyar csoportjaiban. A magyar karok létrehozásának kérdését a kormánypárt és az RMDSZ közötti együttműködési megállapodásba is belefoglalták, Markó Béla szövetségi elnök pedig több ízben hangsúlyozta: a magyar karok létrehozása az egyezmény legfontosabb pontja. /Babes-Bolyai: agyő, magyar karok? = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./"

"A Sapientia Egyetem teletömi az erdélyi magyar üzletemberek zsebét címmel számolt be az Adevarul román napilap jún. 7-i száma az erdélyi magyar magánegyetem ingatlanvásárlásairól. A Kolozsvár történelmi központjában álló Bocskai-ház az 1998-ban csődbe jutott Bankcoop román takarékszövetkezet tulajdonában volt. 2000 szeptemberében a bank felszámolását végző Price Waterhouse Coopers nyilvános árverésen adta el az épületet Pászkány Árpád Zoltán kolozsvári üzletembernek, aki 272 ezer dollárt ígért a Bocskai-házért. A Sapientia Alapítvány nem vett részt az árverésen, ehelyett nem sokkal később egymillió dollárért megvette az épületet az új tulajdonostól. Az Adevarul szerint az alapítvány a vásárlás előtt nem mérte fel, milyen leromlott állapotban van a ház, így annak felújítási költségei - a lap által meg nem nevezett források szerint - további 760 ezer dollárt tettek ki. Az Adevarul már 2001 végén, a Sapientia egyetem indulását követően is részletesen foglalkozott a magyar magánegyetem nagyberuházásaival. Akkor a csíkszeredai oktatási helyszín számára vásárolt Hargita szálloda adásvételi ügyletéről számolt be. A lap megírta, hogy két erdélyi magyar üzletember mintegy 400 ezer dollárért vásárolta meg az összesen három szállodával rendelkező Bradul társaság részvényeinek többségét, majd a Sapientia Alapítvány néhány hónappal később 2 millió dollárért vásárolta meg az új tulajdonosoktól a három szálloda egyikét: a csíkszeredai Hargitát. /Az Adevarul szerint: a Sapientia magánegyetem teletömi az erdélyi magyar üzletemberek zsebét. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./"

"A 2002-es Bolyai-év utórezgéseiként még mindig jelennek meg kiadványok, amelyek Bolyai János életével és munkásságával foglalkoznak. Ilyen például a marosvásárhelyi Mentor Kiadó A tér úttörője c. emlékkönyve. A tizenkét szerző közül tizenegy marosvásárhelyi, egy csíkszeredai, de ő is Marosvásárhelyen született. A tanulmányok három téma köré csoportosulnak: Marosvásárhely a Bolyaiak korában, eredmények a Bolyai-kutatásban és a Bolyai-kultusz Marosvásárhelyen. Néhány hete került ki a nyomdából Budapesten a Természet Világa külön emlékszáma, amely Bolyai János nagysága előtt tiszteleg. A szerzők nagy része magyarországi és erdélyi ismert Bolyai-kutató, de szerepel benne két román akadémikus (Radu Miron és Solomon Marcus), valamint egy orosz tudományos kutató is. V. Alekszandrov cikkének érdekessége, hogy csodálattal ír a Bolyai-rendezvényekről, dicséri a magyarok hagyománytiszteletét, és mindezt szembeállítja az 1992-es, szegényesre sikeredett Lobacsevszkij-évfordulóval. Az emlékszám összeállítója, a folyóirat főszerkesztője, Staar Gyula interjút közöl az erdélyi származású és jelenleg Párizsban élő Tóth Imre tudományfilozófussal, Bolyai-kutatóval. /Borzási Péter: Újabb kiadványok Bolyai Jánosról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11/"

"Jún. 10-én helyezték örök nyugalomra a nagyváradi Bazilika kriptájában dr. Dászkál István pápai prelátust, ny. nagyváradi ordonáriust, nagyprépostot, aki közel hatvan évig szolgálta egyházát és gyülekezetét. Dászkál hirdette, hogy nemzet és vallás akkor maradhat életben, ha "megmaradunk a kötelességteljesítés útján" méltatta a jún. 8-ára virradóan elhunyt kilencvenes éveiben járó főpapot Fodor József nagyváradi általános püspöki helynök. Tempfli József nagyváradi megyéspüspök tartotta a gyászmisét. A székes- bazilikában megtartott gyászszertartáson részt vett Ioan Robu bukaresti és Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Virgil Bercea nagyváradi görög katolikus püspök, aki román nyelvű gyászszertartást végzett és Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei főapát. /(Balla Tünde): Dászkál atyát püspökök temették. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./"

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a vele készült beszélgetésben a romániai magyar sajtóról kifejtette, hogy sokszínű, s az RMDSZ-ről, a szervezet vezetőiről mondott vélemény is sokszínű. " mi sajtónk kissé konzervatív, előnyei például az etikai tartás, és hátránya, hogy nem mindig friss, nem mindig korszerű." Markó a közösségen belüli dilemmák kezelését látom problematikusnak. Markó újból hangsúlyozta: "nem lehetünk megosztottak. Aki a megosztottságot táplálja, akár a politikában, akár a sajtón belül, az nagyon rosszat tesz az egész közösségnek." Markó szerint "a sepsiszentgyörgyi fórumon egy marosvásárhelyi RMDSZ, tehát a mi szervezetünk által állított városi tanácsos, Ráduly Levente fölállt és több száz ember előtt hazudott. Azt mondta, hogy az énáltalam valamikor réges-rég írt és egyébként azóta is használatos tankönyvben, melyet 1983-ban, három év használat után betiltottak, Nyírő Józsefről rossz szavakat szóltam. Nekem egyébként Nyírő Józsefről mint íróról jobb véleményem van, mint másoknak, de ez az irodalom kérdése. Sokan tudják, hogy a fiatalember egyszerűen hazudott, hiszen abban a tankönyvben nem is beszéltem Nyírő Józsefről." Szerinte a fórumokon "Elmondták tetszetősebben, demagógiával, populizmussal telítve ugyanazt, ami az RMDSZ programjában benne van, majd nemes egyszerűséggel kijelentették, hogy ezt az RMDSZ-nek kell megvalósítania." Markó nem is tudja, "miben van a vita lényege köztünk és ezek között a mozgalmárok között." "Általam publicistának nem igazán nevezhető úriember jött el ide, hogy emlékeztessen minket az ír, a baszk, meg ki tudja milyen példákra, s biztatta a székelyeket, hogy vonuljanak át a csángókhoz, megoldani a csángó kérdést." /Makkai János: Beszélgetés Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 19./"

"A jún. 17-i napirend előtti felszólalások során Ráduly Róbert Kálmán parlamenti képviselő a kormány ellentmondásos intézkedésére hívta fel a figyelmet, amelynek folytán közel 300 Hargita megyei gazda hiába várja a kormány által beígért kedvezményes gépek és berendezések leszállítását. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter kiadta a 2002. évi 553. számú rendeletet, amely lehetőséget teremt a hegyvidéken élő gazdák számára, hogy jutányos áron különböző kisebb mezőgazdasági gépeket és berendezéseket vásároljanak. A képviselő szerint több Hargita megyei gazda összeállította az igénylési dossziét, befizette a ráeső összeget, remélve, hogy minél hamarabb birtokba is veheti a mezőgazdasági berendezést. Azonban a mai napig nem történt meg a gépek és berendezések átvétele - hangsúlyozta a képviselő. /Ellentmondásos intézkedések. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 19./"

"Jún. 22-én, vasárnap ünnepélyes keretek között került sor az Épített Örökség-helyreállító Szakképző program 2003-as megnyitójára Bonchidán a Bánffy kastély udvarán. A programot a Transylvania Trust és az Institute of Historic Building Conservation (IHBC) szervezi, célja a hagyományos építő-mesterségek, -technológiák felelevenítése és terjesztése. Az idei program célcsoportját a felújítási tevékenységhez kapcsolódó szakmákban képzett szakmunkások képezik: vakoló- és falazó-kőművesek, ácsok, kőfaragók, bádogosok, valamint az azonos profilú egyetemek és posztgraduális képzések hallgatói alkotják. Az elméleti előadásokat a nagy-britanniai Oxford Brookes Egyetem és a Sheffield Hallam Egyetem, a Kolozsvári Műegyetem oktatói, valamint hazai és külföldi gyakorló szakemberek tartják. /Beindult a bonchidai restaurátorképző tanfolyam. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./"

"Ráduly Levente visszautasította a Népújság június 19-i számában megjelent, becsületétt sértő kijelentéseket. A Nem másképpen, hanem jobban című cikkben Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke többször hazugnak minősítette Ráduly Leventét. Íme a rágalmazó mondat: "...a sepsiszentgyörgyi fórumon egy marosvásárhelyi RMDSZ, tehát a mi szervezetünk által állított városi tanácsos, Ráduly Levente fölállt és több száz ember előtt hazudott. Azt mondta, hogy az énáltalam valamikor réges- rég írt és egyébként azóta is használatos tankönyvben, melyet 1983-ban, három év használat után betiltottak, Nyírő Józsefről rossz szavakat szóltam." Ráduly cáfolatában leszögezte: Sepsiszentgyörgyön nem beszélt semmilyen 1983-ban betiltott tankönyvről, hanem arról a tankönyvről szólt, amelyből 1993-ban tanították a magyar irodalmat. Ez a tankönyv 1990-ben jelent meg, tehát a fordulat után. Tizenkettedikes diákként bosszantotta az, ezt írta Nyírő Józsefről a tankönyv: "Nyírő József, (szélső)jobboldali eszmékkel rokonszenvezve, emberi és írói hitelét rontotta". Megkérdezte a fórum résztvevőit, hogy szerintük ki az irodalomkönyv szerkesztője? Többen mondták, hogy Markó Béla. Ő ezt helybenhagyta, mert így igaz. Dr. Ráduly Levente sajnálja, hogy a Népújság olvasóit Markó Béla szövetségi elnök félrevezette. Mondanivalóját Markó Béla szavaival zárja: "Azt javasolnám, hogy próbáljunk ilyen egyszerű vezérlőelveket találni, mint az igazmondás követelménye." (Markó Béla, Népújság, 2003. június 19.) /Dr. Ráduly Levente: Az igazmondás követelménye. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 24./"

"Az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöksége elmarasztalt Ráduly Levente marosvásárhelyi önkormányzati tanácsost az utóbbi napokban tett felelőtlen nyilatkozatai miatt.Ráduly Levente csúsztatott állítással vezette félre az erdélyi magyar közvéleményt. Előbb a polgári körök sepsiszentgyörgyi fórumán, majd a Népújság 2003. június 24-i számában közölt, Az igazmondás követelménye c. cikkében állította, hogy az 1993-as XII-es magyar irodalom tankönyvben megjelent, Nyirő Józseffel kapcsolatos lecke bevezetőjében megfogalmazott mondat, mely szerint Nyirő József (szélső)jobboldali nézetei miatt veszítette el emberi és írói hitelét, Markó Béla véleményét tükrözi. Nem Markó Béla a tankönyv szerkesztője, hanem társszerzője. Markó Béla nem a Romániai magyar irodalom, hanem a Huszadik századi magyar irodalom c. résznek a szerzője, következésképpen Nyirő Józsefről nem is írhatott. Emiatt az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöksége fontolóra veszi annak lehetőségét, hogy Ráduly Leventétől megvonja a szövetség támogató bizalmát, /Ráduly Levente valótlant állít. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./"

"Elkészült a képviselők új vagyonbevallása, amelyben azt kellett pontosítaniuk, hogy rendelkeznek-e vagy sem 10.000 eurót meghaladó banki letétekkel. Az összesítés szerint a 344 képviselőből 210 azt nyilatkozta, hogy nincs ekkora összeg a birtokában. Az RMDSZ-en belül 9 küldöttnek van jelentősebb számlája, 18 pedig egyáltalán nem is rendelkezik banki letétekkel. A képviselők közül a tehetősebbek közé sorolható Szilágyi Zsolt 29.000 euróval, Borbély László 21.000 euróval és Kónya-Hamar Sándor 17.000 eurós összeggel. Ráduly Róbert 14.000 eurót írt a bevallási lapra. A leggazdagabb RMDSZ-szenátor a lista szerint dr. Verestóy Attila, akinek bankban 25 milliárd leje és 150.000 eurója van. Frunda György bevallott anyagi helyzete így néz ki: 20.000 dollár, 59.000 euró és 100 millió lej. /(mlf): Politikusaink anyagi helyzete. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 4./"

"Tavaly volt az áttörés, amikor Pusztinán és Klézsén intézményesített keretben is megindult a magyar nyelvoktatás, az elmúlt napokban ismét fordulóponthoz érkezett a moldvai csángómagyar iskolásgyerekek ügye. A bákói székhelyű Moldvai Csángómagyarok Szövetsége által az utóbbi időben folytatott tájékoztató-meggyőző munka eredményeként más csángóföldi falvakban is több tucatnyi szülő fogalmazott meg hivatalos, közjegyző által hitelesített kérést, amelyben kifejezi óhaját: gyermeke tanulhassa a magyar nyelvet az iskolában. Júl. 3-án megbeszélés zajlott le a bákói megyeházán. A Bákóba érkezett RMDSZ-küldöttség tagjait, Markó Béla szövetségi elnököt, Szép Gyula művelődésügyi alelnököt, Márton Árpád képviselőt, valamint Szepessy Lászlót, a marosvásárhelyi Elnöki Hivatal vezetőjét a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének székhelyén Bartha András elnök és Bilibók Jenő alelnök tájékoztatták a kezdeményezés részleteiről, átfogó helyzetképet nyújtva egyúttal a csángómagyarok mindennapjairól is. Szó esett többek között a csángóföldi iskolákban és iskolán kívül magyar nyelvet oktatók javadalmazásáról, az Erdélyben vagy épp Bukarestben tanuló csángómagyar gyermekek bentlakásköltségeinek fedezéséről, a státustörvényből eredő, gyermekes családoknak szánt támogatás folyósításáról, valamint a csángómagyarok megélhetési lehetőségeiről (a férfiak közül sokan dolgoznak vendégmunkásként Magyarországon, illetve Olasz- és Spanyolországban, valamint Izraelben). Elhangzott, hogy egyes csángóföldi papok igyekeznek - lebeszélés vagy akár megfélemlítés révén - eltéríteni a magyaroktatásról a szülőket. Markó Béla szerint jó lenne, ha létrehoznák klézsei székhellyel az RMDSZ Bákó megyei szervezetét. A prefektúrai megbeszélésen az RMDSZ-küldöttség tagjai, valamint a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége elnöke és alelnöke mellett jelen volt Viorel Hrebenciuc, a kormánypárt alelnöke, Radu Catalin Mardare prefektus, illetve a Bákó megyei főtanfelügyelő, Gheorghi Iorga. A bő félórás találkozó sikeres volt, a vártnál könnyebben elvi megállapodás született további egy-egy, magyar nyelvet tanuló csoport ősszel történő indításáról Frumószán, Magyarfaluban, Külső-Rekecsinben, Lészpeden, Somoskán, valamint Pusztinán. Markó Béla elmondta, megegyezetek abban, hogy a más településen megfogalmazott kéréseket is jóváhagyják, így újabb csoportok alakulhatnak. Remélhető, hogy szeptemberre az eddigi 31 mellett még közel 140 csángó gyermek ismerkedhet majd szülőhelyén a magyar nyelvvel és kultúrával. Bilibók Jenő úgy látta, hogy meglepő könnyedséggel született meg a beleegyezés, eddig apró kifogásokat hoztak föl, amelyek miatt szerintük nem indulhatnak újabb csoportok. Bilibók Magyarországra indul, támogatást kér az Erdélyben tanuló csángómagyar gyermekek bentlakás-költségeinek térítéséhez. /(Szonda Szabolcs): Kedvező fejlemény a csángóföldi magyaroktatás ügyében: ősszel további csoportok indulhatnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./"

"Ráduly Levente Markó Béla szövetségi elnökkel keveredett nyilvános vitába. Amióta életbe lépett a közigazgatási törvény, mely lehetővé teszi az anyanyelv használatát, Ráduly az egyetlen, aki következetesen elmond néhány magyar mondatot Marosvásárhelyen, a románul zajló közgyűléseken, amelyeket a jelen levő Kolcsár Magdolna tolmácsnő le is fordít az állam nyelvére. A reakció román oldalról - a merev elutasítás. Volt már emiatt kirohanás, ajtócsapkodás, miegyéb. Legutoljára a román tanácsos kifejtette: amit Ráduly tesz: pimaszság, tiszteletlenség, a jelenlevők semmibe vétele, és szerinte a törvény nem arra vonatkozik, hogy a tanácsosok megszólalhassanak magyarul is. Aki egyetemi diplomát szerzett, történetesen éppen az orvosit végezte el, annak kötelessége volt megtanulni románul, tehát a doktor úr csakis rosszindulatból akar mindenáron magyarul felszólalni. A román tanácsosnak eszébe sem jut az, hogy az utóbb évtizedekben talán éppen ők voltak a tapintatlanok, amiért eszük ágában sem volt megtanulni a többség nyelvét, mely egy ideje sajnos kisebbség lett a városban. A tanácsos úr számára csak egyfajta önérzet létezik: az övé és nemzettársaié. A kisebbségnek csak ne legyen önérzete, és ha már volt olyan pimasz, hogy kiharcolta a nyelvhasználati jogot, akkor legyen már olyan tapintatos, és legalább ne éljen e jogával. A többi magyar tanácsos az incidens során mélyen hallgatott. Mivel más kezdeményezés nem született az anyanyelv használatára a marosvásárhelyi tanácsban, ezt az egyet üdvözölnünk kell, írta Máthé Éva. Eugen Gh. Nicolaescu Maros megyei liberális képviselő odáig jutott el a magyarellenességben, hogy kijelentette: Adrian Paunescutól és "jó román" társaitól várja el: a szenátusban akadályozzák meg, hogy az alkotmány szavatolja majd az anyanyelvhasználatot az igazságszolgáltatásban. Merthogy nagy lenne ám a veszély: magyar enklávé jönne létre Romániában. Hogy ezt miként kell elképzelni, nem magyarázta meg. /Máthé Éva: Ne mondd! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./"

"Napvilágot látott a kibédi Ráduly János Fekete szőnyeg a sátor című néprajzi tanulmánykötete, ez az 1997-ben megjelent Vetettem gyöngyöt. Népköltészeti tanulmányok, közlések c. könyvének folytatása. Nem csupán népköltészeti alkotásokról van szó. A kötet tanulmányainak nagy része "folklórfogantatású". Újdonsága a Ráduly János-Nagy Olga levelezés is, mely szorosan kapcsolódik a témához. /(Szente B.Levente): Ráduly János: Fekete szőnyeg a sátor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./ "

"Sokan megkérdezik, hogy a magyar vezetők gyermekei itthon avagy külföldön tanulnak, továbbá hol telepedtek le, idegenben élnek-e vagy hazatértek-e szülőföldjükre. A romániai magyar nemzeti közösség lélekszáma fogyott, az apadás oka pedig nagyrészt a kivándorlás. Az emigrációt választók többsége értelmiségi, akik az erdélyi magyarság szellemi vezetői lehetnének. Eközben az itthon maradottak úgy érzik, hogy cserbenhagyták őket, sokan úgy vélik: helytállásuk többnyire értelmét veszti. Sokszor azon személyek gyermekei távoznak, akiknek itthon kellene példát mutatniuk. Az újságírók megkérdezték a magyar parlamenti képviselőket és szenátorokat, a történelmi magyar egyházak vezetőit és közéleti személyiségeket. A vezetők közül sokak gyermeke jelenleg itthon tartózkodik, esetenként fordul elő az, hogy ösztöndíjjal külföldön tanul, de azzal a szándékkal, hogy tanulmányai elvégzése után itthon szeretne gyökeret ereszteni. Szabó Árpád unitárius püspök fia Kolozsváron él, magánvállalkozóként dolgozik, unokái is itt végzik tanulmányaikat. Mózes Árpád evangélikus püspök fia Gyulán dolgozik fizikusként, két unokája szintén Gyulán él és tanul. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke három gyermek édesapja, mindannyian kiskorúak még, és Nagyváradon tanulnak. Pap Gézának, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének öt gyermeke van, közülük egy Budapesten tanul holland szakon, tekintettel arra, hogy Romániában nem létezik ilyen szak, egyik a kolozsvári teológia hallgatója, három kisebb gyermeke pedig érettségi előtt áll, Kolozsváron járnak iskolába. Az RMDSZ parlamenti képviselői közül Antal István egyik fia a kolozsvári Zeneakadémián tanul, másik gyermeke Kolozsváron végzett, sikerült hároméves ösztöndíjat szereznie az Egyesült Államokban, de a továbbképzés után hazatér Erdélybe. Asztalos Ferenc mindkét fia egyetemet végzett, itthon próbálnak meg boldogulni. Böndi Gyöngyike Máramaros megyei képviselő két gyermek édesanyja, egyikük Nagybányán végezte a tanulmányait, ott is él, másik gyermeke Budapesten tanul, de szándékában áll hazatérni. Erdei István képviselő mindkét gyermeke Szatmárnémetiben tanult és a városban él. Kerekes Károly gyermeke tanárként Marosvásárhelyen dolgozik. Kovács Zoltán gyermekei Nagyváradon, illetve Érmihályfalván dolgoznak. Márton Árpád képviselő két gyermeke Kolozsváron tanul. Ráduly Róbert képviselőnek két kiskorú fia van, mindkettő a csíkszeredai magyar óvodába jár. Pécsi Ferenc egyetlen fia Bukarestben doktorandus. Tokay György mindkét fia az országban dolgozik. Vida Gyula képviselő két gyerekeitthon dolgozik. Varga Attila képviselő gyermekei magyar iskolába járnak. Winkler Gyula képviselő kisfia magyar nyelvű óvodába jár. Borbély László képviselő lánya a bukaresti Közgazdasági Tudományegyetem hallgatója. Vekov Károly Kolozs képviselőnek négy gyermeke van, mindegyikük az országban él. Toró T. Tibor Temes megyei képviselő két gyermek apja, akik itthon vannak. A szenátorok közül Markó Béla szövetségi elnöknek három gyereke van. Egyik tanársegéd a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, lánya gyakornok ügyvéd Bukarestben, legkisebb fia hároméves. Frunda György szenátornak két lánya van, itthon tanulnak. Verestóy Attila szenátor fia Bukarestben dolgozik. Sógor Csaba szenátor négy gyermeke itthon van. Az RMDSZ ügyvezető elnökének, Takács Csabának két gyermeke szintén. Mikó Lőrinc tanácsos négy gyermeke sem távozott külföldre, ugyanúgy Molnos Lajos tanács fia sem. /Borbély Tamás, Köllő Katalin, Ördög I. Béla, Papp Annamária: Hol élnek vezetőink gyermekei? Mindenki itt van, de mégis fogyunk... = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15/"

"A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tisztjeinek közel egyharmada nem kapta meg a NATO-információkhoz való hozzáférés jogát - hangzott el az Országos Hírszerző Akadémia évzáró ünnepségén. A szolgálat igazgatója ugyanakkor szóvá tette, hogy egyre több hírszerző hagyja ott az intézményt jobban fizetett állásokért. A múlt hónap végéig száznyolcvan SRI-s tiszt kapta meg a NATO-információkhoz való hozzáférés jogát, miközben hetvennégy hírszerző nem férhet hozzá az észak-atlanti szervezet titkaihoz - közölte Radu Timofte SRI-igazgató. A tiszteknek több oldalas kérdőívet kell kitölteniük, arra kell választ adniuk, hogy tagjai voltak-e valamely titkosszolgálatnak az elmúlt rendszerben. Az újságírók feltették a titkosszolgálati vezetőnek a kérdést: létezik-e még valamilyen kapcsolat a SRI és az egykori Szekuritáté között? "Valószínűleg, ezt a terhet még évekig a vállunkon hordjuk majd. Nagyon nehéz választ adni arra a kérdésre, hogy létezik-e ilyen kapcsolat. De ha megszabadulok ettől az archívumtól is (a volt politikai rendőrség irattárától - szerk. megj.), indokolt lesz a kijelentés, hogy a jelenlegi hírszerzésnek semmi köze a volt Szekuritátéhoz" - válaszolta Radu Timofte. Ebben az összefüggésben az ünnepségen jelen lévő Ion Iliescu államfő kijelentette: a SRI és a Külpolitikai Hírszerző Szolgálat (SIE) megújult. Nem hiszem, hogy a két szolgálatban vannak még olyan emberek, akik politikai rendőri tevékenységet folytattak a kommunista rendszer idején - mondta az államfő, aki szerint elképzelhető, hogy a SRI-ben ma is többen dolgoznak a volt Szekuritáté tisztjei közül, de - szerinte - ezek főként a technikai személyzet tagjai. A SRI igazgatója szóvá tette, hogy egyre több hírszerző tiszt hagyja el az intézményt a magáncégek által ígért magasabb bérért. Ion Iliescu elnök hangsúlyozta: a hatékonyság növelése érdekében a titkosszolgálatok kénytelenek csökkenteni tevékenységük átláthatóságát. Azonban - mondta Ion Iliescu - megfelelő alkotmányos és törvényes eszközökkel megelőzhető az állampolgári jogok megsértése, a demokrácia játékszabályaitól való eltávolodás. /Szőcs Levente: Megbízhatatlan titkosszolgálati tisztek. = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./"

"Sylvester Lajos Csupa csapás az élet /Háromszék Lap- és Könyvkiadó Kaláka Könyvek, Sepsiszentgyörgy, 2000/ Az elsorvadt moldvai magyar oktatás és a csángó szétrajzások emlékkönyve alcímmel írt riportkönyve arra a háttéranyagra épül, amelyet 1996- 99 között a Voltunk mük es hatvanperces történelmi dokumentumfilmhez a Kárpátok külső lábánál, Csángóföld ön és a Kárpát-medencében a Barcaságtól Sopronig gyűjtött. Sylvester felfigyelt az elmúlt napokban a csángóföldi magyarórák tárgyában közölt, többnyire euforikus hangvételű írásokra. Az eddigi csángómentő erőfeszítések óvatosságra intenek, figyelmeztetett Sylvester.A papság agresszívebbé vált magyarellenessége, és a helyi hatóságok jelenlegi támadása is erősebb minden ellen, ami a csángók magyar identitástudatát alakíthatná vagy megtarthatná. A helyi sajtó hajmeresztő hamisítás pedig egyszerűen példátlan. A hírek szerint júl. 3-án Bákóban egy olyan megbeszélésre került sor, amelyen a csángószervezetek vezetői, Markó Béla RMDSZ-elnök és kísérői társaságában jelen volt Viorel Hrebenciuc, a Szociáldemokrata Párt alelnöke, Radu Catalin Mardare prefektus és Gheorghi Iorga megyei főtanfelügyelő. A megbeszélésen a magyar részvevők meglepetésére elvben megállapodtak, hogy szeptembertől magyar nyelvet tanuló csoportok indulhatnak a szülők közjegyző által hitelesített kérése alapján Frumószán, Külső-Rekecsinben, Lészpeden, Magyarfaluban és Somoskán is. Ekképpen a heti néhány órányi magyaroktatás Klézsével és Pusztinával együtt hét déli csángó településre terjedne ki. Ez a magyarkönyvmáglyákhoz, a gyermekek és szülők meghurcoltatásához és megfélemlítéséhez, a papság intoleráns viselkedéséhez viszonyítva üdvözlendő lépés. A csángókérdés kapcsán viszont nem szabad megfeledkezzünk alapvetően fontos dolgokról, írta Sylvester Lajos. A moldvai csángóság ősztől összesen 140 gyermekre kiegészülő heti néhány órás anyanyelvi oktatása nem helyettesíti a teljes értékű anyanyelvű oktatást. A mostani ígéret elsősorban gesztus- és szimbólumértékű. A mostani néhány órás magyar nyelvű oktatás és képzés, az anyanyelvi nevelés az első lépés a moldvai magyarság teljes értékű anyanyelvi oktatásának megszervezése felé. A csángó fiatalok erdélyi és magyarországi oktatását fenntartó támogatásra és ennek bővítésére alapvetően szükség van. /Sylvester Lajos: Moldvai magyar oktatás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 22./ "

"Gazdasági tárgyú előadások hangzottak el a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen.Auth Henrik, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke leszögezte, a Magyar Nemzeti Bank az euróra való mielőbbi áttérés híve. Tállai András fideszes politikus rossz időben hozott rossz döntésnek minősítette a Medgyessy-kabinet napokban bejelentett adóemelési szándékát. A hazai gazdasági helyzetet Ráduly Róbert parlamenti képviselő próbálta ecsetelni. Az amerikai kormányzat működő piacgazdaságként jellemezte a román gazdaságot, ez azzal függhet össze, hogy az amerikaiak sem értik, miként működhet az ország gazdasága olyan körülmények között, amikor a fekete gazdaság aránya 40 százalékos, amikor tovább élnek a veszteséges állami vállalatok, amikor a társadalombiztosításba épp az állami cégek azok, amelyek nem fizetik be a járulékokat.Elérkezett az idő ahhoz, hogy elkészüljön egy pontos felmérés arról, mi valósult meg az Európa Tanács csángó kultúrát védő ajánlásaiból, és a testület számadást kérjen Romániától, jelentette ki Komlóssy József, az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójának alelnöke jelentette ki a csángók helyzetéről szóló vitában. Kovács Péter nemzetközi jogász, a miskolci egyetem professzora elmondta, az Európa Tanácsnak nincsenek közvetlen eszközei arra, hogy betartassa az általa megszövegezett egyezményeket, de egy-egy ország gazdaságára is visszahat, ha az a kép alakul ki róla Strasbourgban, hogy sorozatosan figyelmen kívül hagyja az előírásokat.Komlóssy József elutasította Viorel Hrebenciuc álláspontját, miszerint rossz szolgálatot tettek azok, akik nemzetközi színtérre vitték a csángókérdést. A strasbourgi nyomás nélkül biztosan nem lehetett volna magyarórákat indítani a moldvai iskolákban. A csángó közösség jelenlegi helyzetéről Duma András, a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke, és Bartha András, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke beszélt. A többség és kisebbség közötti kapcsolatok egy szélsőséges példáját ismertette Tiiu Pohl asszony, az észtországi Tallinni Egyetem előadója. Az észtek és oroszok évszázados, konfliktusokkal teli közös történelmet tudnak a hátuk mögött - mondta Tiiu Pohl asszony. Az előadó szerint az észtek úgy tartják, népük évezredek óta lakik Észtország területén, míg az orosz anyanyelvű lakosság nagy része csak a második világháború után érkezett az ország különböző ipari vidékeire, ahol orosz többségű, az észtekkel "nem keveredő" kolóniákat hoztak létre. Az oroszok Észtország függetlenségének elnyerése után, 1991-ben többségi nemzetből nemzeti kisebbséggé váltak. Az észt kormány olyan törvényt hozott, amely ezen "bevándorlóknak" nem biztosított "automatikus" állampolgárságot, a robbanásig kiélezve ezzel az Észtország és Oroszország közötti konfliktust. "Az alig másfél milliós létszámú országban, amelyben félmillióan az orosz nyelvet beszélik, máig sem nyugodtak le teljesen" - állította Tiiu Pohl. Az észt kormányzat 2000-ben egy nagyszabású programot indított el, amely a tervek szerint 2007-ig tart. Ezen program célja az orosz kisebbség integrálása az észt társadalomba, biztosítva számukra a lehetőséget kultúrájuk és identitásuk megőrzésére. A programban megkísérlik "rávenni" az oroszokat az észt nyelv elsajátítására is. /Gazda Árpád, Rédai Attila: Nyolc óra munka, sok óra szórakozás. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./"

"A Bálványosi Nyári Szabadegyetemen szó esett a székelyföldi gazdasági régió esélyeiről, az egyház és a politika viszonyáról. A székelyföldi régió gazdasági életképességéről Bodó Barna politológus, a BBTE adjunktusa, Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke, Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő, Hajdó Csaba, a Civitas Alapítvány ügyvezető elnöke, Kolumbán Gábor, a csíkszeredai Sapientia tanára és Bakk Miklós politológus beszélt. Ráduly Róbert szerint nem lehet még eldönteni, Székelyföld gazdasági szempontból működőképes régió lenne-e. Hajdó Csaba arra figyelmeztetett, hogy a székelyföldi régió létrehozásának egyik legfontosabb politikai feltétele az, hogy megegyezés szülessen a térség románsága és a többségi magyarság között. Demeter János a Székelyföldi Fejlesztési és Kutatási Intézet létrejöttének szükségességét vázolta. Kolumbán Gábor nagy gondnak vélte, hogy a Székelyföldön élő embereknek nincs meg az a hivatástudatuk, amellyel a 17. és 18. században a székelyek még rendelkeztek. Az egyik legizgalmasabb kérdés az volt, hogy kell-e a régiónak egy erős központ, és ha kell, hol legyen az. Marosvásárhely is aspirálhat erre a szerepre, jóllehet e város és Maros megye székely része igazából még nem döntötte el, hova akar tartozni. Kolumbán szerint a kérdésbe az autópálya is beleszólhat, amely - ha a most tervezett nyomvonalon épül meg - Sepsiszentgyörgyöt, illetve az Udvarhely-Székelykeresztúr térséget részesíti előnyben, és Csíkot, illetve Gyergyót hátráltatja majd. Az előadók úgy értékelték, az RMDSZ jelenlegi politikai stílusa és stratégiája nem alkalmas arra, hogy megszülessen egy - a székelyföldi régió kialakítását célzó - politikai terv és menetrend. Az egyházi értékek és javak címen szervezett vita során abban egyetértettek a résztvevők, hogy az egyháznak részt kell vállalnia a politikában. Szabó Árpád unitárius egyházfő úgy vélte, csak egy nemzethez tartozás által lehet ember lenni. A legnagyobb tapsot Tőkéczki László politológus aratta, aki úgy vélte, a tökéletes szabadság mindig az erősek diktatúráját eredményezi. A politológus szerint az az egyház, amelyik nem politizál, átengedi a terepet az egyházellenes politikai tényezőknek. Tőkéczki László szerint az Európai Uniónak még 15-20 éve van, azután felbomlik. - Azok a közösségek, amelyekben a tagok csak az előnyöket nézik, és az áldozatokra nem vállalkoznak, előbb-utóbb felbomlanak, érvelt Tőkéczki. Az újak belépési és felzárkóztatási költségeit senki nem akarja vállalni. /Bakk Miklós, Gazda Árpád: Taps és zápor a Tusványoson. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./"

"Négy új színésszel bővül a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház, közölte Szabó K. István, a társulat rendezője. A Csehov-évre való tekintettel, az orosz szerző Sirály című komédiája lesz az első bemutató. Sajnálatos, hogy két magyar állampolgárságú színésznő, Pető Nóra és Vidovenyecz Edina letelepedési gondok miatt megvált a társulattól. Csurulya Csongor pedig a marosvásárhelyi rendezői főiskolán folytatott tanulmányai miatt távozott Udvarhelyről. A három távozó színész helyére négy végzős fiatalt szerződtetnek: Szalma Hajnalka, Szűcs Gellért és Ráduly Csaba Kolozsváron, Szász Krisztina a marosvásárhelyi színiakadémián végezte tanulmányait. Az új évad tervezett előadásai: Füst Milán A lázadó című darabja, operett is lesz, Budai Dénes Csárdás című művét Dehel Gábor alkalmazza színpadra, Cocteanu Vásott kölykök című kisregényének feldolgozása és a Hamupipőke kerül előadásra. /Szász Emese: Tomcsa Sándor Színház. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 26./"

"Halász Péterrel /Budapest/, a Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület titkárával beszélgetett a lap munkatársa Lakatos Demeter (1911-1974) Csángú országba című könyvének moldvai és erdélyi bemutatója kapcsán. Lakatos Demeter szabófalvi csángó költő összegyűjtött verseit, meséket és leveleket tartalmazó kétkötetes, hétszáz oldalas könyvét több romániai helyszínen mutatták be máj. 19-24. között - Libisch Győző, a könyv szerkesztője, dr. Bolváry Gyula, a Lakatos Demeter Egyesület vezetőségi tagja és ő - azzal a céllal, hogy az egyesület kiadásában megjelent könyvet megismertessék, visszajuttassák azoknak, akiknek a költő annak idején írta: a csángóknak és az erdélyi magyaroknak. Magyarfaluban, Pusztinán és Klézsén, illetve Kovásznán, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Marosvásárhelyen, Kolozsváron és Nagyváradon tartottak bemutatót. A szervezésben közreműködött a Szeret- Klézse Alapítványtól Fodor Ráduly, Duma András, Nyisztor Tinka, Kovásznán a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesülettől Gazda József, Csíkszeredában Mirk László, a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium tanára, Kolozsváron a Kriza János Társaságtól Keszeg Vilmos, Nagyváradon Szilágyi Zsolt képviselő, Marosvásárhelyen pedig Fodor Sándor, a kántorképző iskola nyugalmazott tanára. Marosvásárhelyen két művésznő is bekapcsolódott: Bartis Ildikó, aki Lakatos Demeter-verseket adott elő, és Kilyén Ilka, aki csángó népdalokat énekelt. Moldvában az volt a varázsa, hogy nemcsak felnőttek, hanem gyermekek is részt vettek a bemutatón, alkalomhoz illő műsorral. Moldvában megértették: Lakatos Demeter könyve bizonyság arra, mennyire nincs igazuk azoknak, akik lebecsülik a csángók nyelvét, mondván, az nem egy használható és értékes nyelv. Ez a verseskötet tanúsítja annak, aki kézbe veszi, hogy a legszebb, legnemesebb, legmagasztosabb, legmélyebb emberi érzéseket is ki lehet fejezni azon az archaikus magyar nyelven, amit a csángók beszélnek. Ráadásul Lakatos Demeter nyelve nem az átlagos csángó nyelv, hanem a legarchaikusabb, a XIV. században odakerült szabófalviaké. Klézsén van egy másik csángó költő is, Duma István András, akinek megjelent már verseskönyve. /Guther M. Ilona: Dorsa szérik szíp világrul... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./"

"A parlamenti vakációról kérdezte a lap sorozatában a Hargita megyei szenátorokat és parlamenti képviselőket. Ráduly Róbert Kálmán képviselő sportol, amikor csak teheti. Idén is részt vesz a választókerületben szervezett számos falunapon, búcsún, a csíki települések ünnepein, emellett hétközben folyó ügyeket intéz. Előadásokat tartott a XIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karain vizsgáztatott. Ősztől az egyetem oktatója lesz, könyvvitelt és pénzügyet tanít majd a közgazdaság szakos hallgatóknak. Emellett készül az őszi doktorátusi vizsgára, a bukaresti Közgazdasági Akadémián doktorál. /Sarány István: Törvényhozók nyara. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 15./"

"A közigazgatási törvény immár két éve lehetővé tette a magyar nyelv használatát azokban az önkormányzati testületekben, amelyekben a tanácsosok több mint egyharmada magyar nemzetiségű, ennek ellenére ezzel a joggal csak a színmagyar települések tanácsosai élnek. A vegyes lakosságú települések magyar tanácsosainak többsége ódzkodik az anyanyelvhasználattól. Egyesek a tolmácsolás költségeire, mások az időveszteségre hivatkozva mondtak le a magyar megszólalásról. Markó Béla RMDSZ-elnök viszont úgy véli: élni kell a kiharcolt joggal.Szatmárnémeti "Szimbolikus esetekben tartjuk indokoltnak a magyar nyelv használatát a szatmárnémeti tanács ülésein. Erre már volt is példa, ünnepélyesebb alkalmakkor voltak felszólalások magyar nyelven is" - jelentette ki Ilyés Gyula, a város alpolgármestere. Ilyés nem tartja indokoltnak a magyar nyelv használatát a határozattervezetek megvitatásakor. "Engem személy szerint zavarna, ha arra kellene várnom, hogy valaki minden mondatomat lefordítsa. Ráadásul legfeljebb a Hivatalos Közlöny fordítói ismerik kellőképpen magyarul azt a jogi nyelvezetet, amelyen a határozattervezeteket meg kell szövegezni" - jelentette ki Ilyés. A 25 tagú testületben 11 tanácsos magyar. A Szatmár megyei tanácsban is hasonló a helyzet, bár a tanácsosok számaránya alapján használhatnák a magyar nyelvet, erre csak kivételes esetekben kerül sor.Ilyés, aki az RMDSZ megyei elnöki tisztségét is betölti, elmondta, a megyében nem készítettek statisztikát arról, hogy melyik településen használják a magyar nyelvet tanácsüléseken. "A csak magyarok által lakott településeken természetes a magyar nyelv használata, ez már korábban is gyakorlattá vált" - jelentette ki Ilyés. Nagyszalonta A hajdúváros önkormányzati képviselői közül elsőként Mikló Ferenc tiszteletes szólalt fel anyanyelvén, a testület egyik tavalyelőtti ülésén. Mikló Ferenc előbb magyarul, majd románul adta elő mondandóját, mire az egyik kormánypárti tanácsos megjegyezte, hogy a törvény fordított sorrendet ír elő. A szalontai tanácsüléseken annak ellenére sem lett bevett gyakorlat a magyar nyelvű megszólalás, hogy az önkormányzati képviselők kétharmada magyar, s egyikük-másikuk igencsak töri a román nyelvet. Tódor Albert polgármester néhányszor maga vállalta a tolmács szerepét, majd hozzáteszi: "Röhej az egész." Illyés Lajos, az RMDSZ-frakció szóvivője úgy látja, a polgármester és a polgármesteri hivatal hanyagsága miatt nem szólhatnak anyanyelvükön a tanácsüléseken a magyar önkormányzati képviselők.Sepsiszentgyörgy Háromszéken a többségi magyar lakosság arányának tükrében nem kellett volna gondot okoznia az anyanyelvhasználatnak a tanácsüléseken, ám az elmúlt két évben több vitát kavart a téma. A sepsiszentgyörgyi tanács például elindította a testvérváros Ferencvárostól ajándékba kapott tolmácsgépet, ám a három román önkormányzati képviselő visszautasította a fülhallgatók használatát. Nem voltak hajlandóak érdemben részt venni az üléseken, nem értették a magyarul elhangzó szövegeket, és minden esetben a határozatok ellen szavaztak. Végül majdnem két év elteltével született meg a kompromisszum, a három román tanácsosnak kis hangfalakon hangosítják ki a tolmács fordítását, ha pedig közülük kerül ki a gyűlésvezető, románul zajlik a soros ülés, ám a magyar tanácsosok magyarul mondják el felszólalásukat.A megyei tanácsban a törvény életbelépése óta kétnyelvűen zajlanak az ülések. A határozatokat románul és magyarul egyaránt felolvassák, és a magyar hozzászólók is elmondják mindkét nyelven mondanivalójukat. Gondot okoz a szövegek fordítása, sok esetben helytelenül, bikkfanyelven hangzanak a határozatok. Kovászna Kovászna város lakosságának 68 százaléka magyar, a tanácsülések a mai napig románul zajlanak. Hosszas viták és egyeztetések után tavaly tavasszal született egy határozat, amely szerint a magyar tanácsosok magyarul is felszólalhatnak, és tolmács fordítja románra hozzászólásukat. Öt tanácsülés után azonban visszatért a régi rend, így ma csak akkor hangzik el magyar szó a kovásznai tanácsban, ha egy-egy képviselőnek eszébe jut anyanyelvén hozzászólni, és ugyancsak ő fordítja románra mondanivalóját. A kovásznai városháza rugalmasan kezeli az értesítők kétnyelvűségét is. Alkalmanként kiadnak magyar értesítőt is a tanácsülés aktuális napirendi pontjaival, de van, amikor csak románul értesítik a képviselőket.Székelyudvarhelyen a helyi tanács minden tagja, a polgármester és a városházi alkalmazottak túlnyomó többsége magyar anyanyelvű, vagy folyékonyan beszél magyarul. Ennek köszönhetően már az önkormányzati törvény életbelépése előtt is magyarul folytak az ülések munkálatai, az itt hozott határozatokat pedig - akárcsak most - románul fogalmazták meg. Már első mandátuma idején Szász Jenő polgármester bevezette az elektronikus ülésvezető berendezés használatát, és azóta - a nagyobb hitelesség kedvéért - a jegyzőkönyv hangfelvétel alapján készül. A 95 százalékban magyarok lakta település önkormányzati testületének nincsen román anyanyelvű tagja, így szinkronfordításra nem mutatkozott igény. Előfordul, hogy a testület RMDSZ-es frakciója és a független polgármester között elmérgesedett politikai viták rábírják Mircea Dusát, a megye prefektusát az udvarhelyi tanács egyes ülésein való részvételre - ilyenkor mindenki megpróbál románul fogalmazni. Zavaró viszont, hogy a magyarul folytatott viták során a székely városatyák román közigazgatási kifejezéseket udvarhelyszéki tájszólással, különösebb magyarítás nélkül használnak. "A komiszió elolvasta az amplaszamentről szóló anekszát, és hozott egy decsíziót" - hangzott el.Szováta Maros megye városai közül a törvény mindössze Marosvásárhelyen és Szovátán teszi lehetővé az anyanyelv használatát. Míg az etnikai összetétel rendkívül egyszerűvé teszi a helyzetet a fürdővárosban, a megyeszékhelyi önkormányzatban többször is ajtócsapkodással végződő kirohanásokat váltott ki a törvény érvényesítése. Szovátán a 19 tanácsos mindegyike magyar nemzetiségű, az önkormányzati ülések magyar nyelven folynak. Hegyi Mihály szovátai alpolgármester elmondta, hogy a határozattervezeteket két nyelven ismertetik, a vita viszont magyarul folyik. "Abban az esetben, ha a teremben románok is tartózkodnak, lefordítjuk az elhangzottakat. Határozataink is mindkét nyelven napvilágot látnak a hivatal által kiadott Szovátai Hírmondó című, havonta megjelenő lapunkban" - nyilatkozta Hegyi.Marosvásárhely Vásárhelyen eddig jóformán csak Ráduly Levente élt az anyanyelv-használati joggal, ami kezdetben a kisebbségben lévő román tanácsosok egy részének felháborodását váltotta ki. Az egységpárti Mircea Stefanovici többször is kirohant a teremből, becsapva maga mögött az ajtót. Példáját időnként a PRM tagjai is követték. Szintén Ráduly az, aki több ízben is szorgalmazta a már szinte két éve megszavazott, de a mai napig is "várakozó listán" szereplő fordítógép beszerzését. Az RMDSZ frakcióvezető-helyettese, Kolozsváry Zoltán kijelentette, hogy ő soha nem fog magyarul beszélni a tanácsüléseken. Operativitás szempontjából Fodor Imre alpolgármester is indokolatlannak tartja az állandó kétnyelvűséget. "Vannak olyan dolgok, amit magyarul kell elmondani, de nem mindent. Az átlagos harminc napirendi pont nem is teszi lehetővé, hogy beférjünk az időbe" - állítja Fodor. A volt polgármester viszont azt sérelmezi, hogy utódja leszűkítette az anyanyelv-használatot a hivatalban. /Ódzkodnak az anyanyelvhasználattól. = Krónika (Kolozsvár), aug. 19./"

"Szobor-kronológia. 1999. július 13. Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter a Radu Vasile román miniszterelnökkel folytatott bukaresti megbeszélése után bejelentette, kormányközi egyezményt dolgoznak ki egy aradi emlékpark létrehozásáról, melyben egy román emlékmű mellett a Szabadság-szobrot is felállítanák. 1999. szeptember 20. A román kormány határozatot hozott arról, hogy a szoborcsoportot a hadsereg átadja az aradi minorita rendnek. Elemeit ideiglenesen az aradi belvárosi római katolikus templom belső udvarán helyezték el. 1999. szeptember 28. A román kormány újabb határozatban rendelte el az aradi román-magyar megbékélési emlékpark létrehozását, melyben a Szabadság-szobor mellett egy román történelmi eseményt idéző emlékművet is állítottak volna. Az emlékpark számára a város megkérdezése nélkül utalt át egy telket a város tulajdonából a művelődési minisztériumnak. 1999. október 6. Az 1989-es változások után első ízben zavarta meg szélsőséges román ellentüntetők randalírozása az aradi mártírok napjának gyászünnepét. Radu Vasile miniszterelnök és a román kormány képviselői az utolsó pillanatban lemondták részvételüket az eseményen, Orbán Viktor kormányfő csak az október 5-i gálaműsoron vett részt. 2001. október 19. A román-magyar kormányközi vegyes bizottság kisebbségi albizottsága arról határozott, hogy közös szakértői bizottságot hoznak létre a szobor újrafelállítása ügyében. A Budapesten aláírt emlékeztető a magyar fél kötelezettségvállalását is tartalmazza az emlékmű restaurálási munkálatainak szakmai és anyagi támogatására. 2001. december 22. Az Orbán Viktor és Adrian Nastase által aláírt egyetértési nyilatkozatban a felek megegyeztek arról, hogy a két kormány jóváhagyja az október 19-i jegyzőkönyvbe foglalt ajánlásokat, és megteszi a szükséges intézkedéseket a gyakorlati megvalósítás érdekében.2002. január 29. Az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt 2002-es évre érvényes protokollumában a felek megegyeztek arról, hogy a két miniszterelnök megállapodásának és a vegyes bizottsági jegyzőkönyvnek megfelelően "megoldják" az aradi Szabadság szoborcsoport ügyét. A dokumentumot Adrian Nastase és Markó Béla írta alá. 2002. november 26. Az aradi városi tanács két ellenszavazat és két tartózkodás mellett elhatározta, hogy a szoborcsoportot a Tűzoltó téren, a Csiky Gergely Gimnázium épülete közelében állítják fel. A testület 2,2 milliárd lejt szánt a tér átalakítására.2002. november 28. Egy nappal budapesti látogatása előtt Adrian Nastase miniszterelnök Gyulafehérváron kijelentette: felkérte a Román Akadémiát a Szabadság-emlékmű történelmi jelentőségének értékelésére. Úgy vélte, politikai szempontból sokkal hasznosabb lenne egy olyan emlékmű felállítása, amely kifejezi a két ország harmonikus együttműködésében rejlő közös érdekeket.2003. február 19. Az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt aláírta a 2003-as évi együttműködésről szóló megállapodást. Ebben már nem szerepel a Szabadság-szobor felállítása. Borbély László, az RMDSZ kormánykapcsolatokért felelős ügyvezető alelnöke ezt a Krónikának azzal magyarázta, hogy az ügy már 2002-ben megoldódott. 2003. május 22. A prefektusokkal tartott távértekezleten Adrian Nastase miniszterelnök kijelentette, a román kormánynak nem fűződik különösebb érdeke ahhoz, hogy felállítsák a Szabadság-szobrot. "Ennek a szobornak a szimbolikája nem sugározza a megértést, a harmadik évezredbeli román-magyar barátságot és együttműködést" - jelentette ki a miniszterelnök. Hangsúlyozta, nem a művészi értéke, hanem a szimbolikája szempontjából értékelte a szoborcsoportot.2003. május 29. Kevesebb mint százan vettek részt a Humanista Párt aradi szervezete által összehívott néma tüntetésen, mely formálisan egy egyesülési emlékmű felállítása mellett, a valóságban azonban a Szabadság-szobor felállítása ellen szólt. 2003. július 18. A román kulturális minisztérium mellett működő Nyilvános Emlékművek Országos Bizottsága esztétikai és történelmi okokra hivatkozva elutasította az aradi Szabadság-szobor újbóli felállítását. /Gazda Árpád: Jelenkori szobor-kronológia. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./"

"Tizenhárom évvel a kommunista rendszer bukása után kezdetét vette a Szekuritáté átvilágítása. A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) hozzáfogott a volt politikai rendőrök meghallgatásához. Az aug. 20-ra behívott kilenc személy közül azonban mindössze egy jelent meg, hogy válaszoljon a múltjával kapcsolatos kérdésekre. A vizsgálatok a következő napokban folytatódnak. A meghallgatásokon nem kötelező a részvétel. Ha a "gyanúsítottak" nem jelennek meg, a testület a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján dönti el, hogy közzéteszi-e az illetők nevét a Hivatalos Közlönyben. Az átvilágító bizottság 105 olyan személyről kért adatokat a Román Hírszerző Szolgálattól (SRI), akikkel kapcsolatban felmerült a gyanú, hogy politikai rendőri tevékenységet folytattak. A névsort a letűnt rezsim üldözötteinek dossziéi alapján állították össze. A meghallgatások elkezdése félsikerként értékelhető. Eddig ugyanis minden ilyen irányú próbálkozás kudarcot vallott. A jelenlegi kormánypárt és a Nagy-Románia Párt által jelölt tagok - a hatóságok támogatásával - meghiúsítottak mindenfajta leleplezési kísérletet, és a próbálkozás végül az átvilágító bizottság két részre szakadásához vezetett. Radu Timofte SRI-igazgató kijelentette, hogy soha semmilyen körülmények között nem adja ki a volt Szekuritáté teljes irattárát. Később módosította nyilatkozatát, és arra hivatkozott, hogy a dossziékat több intézmény tárolja. A SRI-t felügyelő parlamenti bizottság elnöke börtönnel fenyegette meg a Demokrata Párt, a Parasztpárt és az RMDSZ bizottságbeli képviselőit, ha nyilvánosságra hoznak akár egy nevet is. /Szőcs Levente: Megkezdődött az átvilágítás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./"

"Dávid Ibolya, az MDF elnöke aug. 22-én az MTI-nek reményét fejezte ki, hogy Adrian Nastase miniszterelnök felülvizsgálja a román kulturális minisztérium azon döntését, amely szerint nem engedélyezik a Szabadság-emlékmű felállítását Aradon. A bírálóbizottság indoklása "tipikusan nacionalista, szűk látókörű és elfogult"; a "történelmi tényeket, Erdély sajátos történelmét félretenni nem lehet". "Sem a jószomszédsággal, sem az európaisággal nem fér össze az ilyen szakmai és politikai csőlátás" - fogalmazott az MDF elnöke. Razvan Theodorescu miniszter közlése szerint az emlékmű esztétikai szempontból nem felel meg a korszerű városi környezetben elhelyezett köztéri műalkotások mai koncepciójának. Dávid Ibolya emlékeztetett: Radu Vasile miniszterelnök 1999-ben, amikor hozzájárult ahhoz, hogy a szoborcsoportot az aradi minoritáknál helyezzék el, figyelembe vette a történelmi tényeket. "A jelenlegi román miniszterelnök, illetve a kormány felelőssége, hogy az európai uniós felzárkózás meggyorsítása érdekében eltűri-e az ilyen elfogadhatatlan döntést, vagy sem" - jelentette ki az MDF elnöke. /Dávid Ibolya: Erdély sajátos történelmét félretenni nem lehet. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./"

"Tovább folyik a huzavona a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar karainak létrehozása körül. Az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (PSD) között megkötött együttműködési megállapodást felülvizsgáló bizottság aug. 25-i ülésén a szövetség és a román kormánypárt képviselői egyetértettek abban, hogy az RMDSZ által kért két magyar fakultást kormányhatározattal hozzák létre, miután a felsőoktatási intézmény szenátusa véleményezi a kérdést. Az egyetem rektora, Andrei Marga azonban Alexandru Athanasiu oktatási miniszternek néhány nappal ezelőtt küldött válaszlevelében úgy fogalmazott, "a magyar karok létrehozásának kérdésében a szenátus jún.0-i döntése továbbra is érvényes". A testület akkori határozatát Ecaterina Andronescu volt tárcavezető és Radu Damian államtitkár levelei váltották ki.Ezekben a kormány képviselői kérték a BBTE vezetőségét, az egyetem magyar tanárai által megfogalmazott igényeknek megfelelően hozza létre a két magyar kart. Az új miniszter aug. 11-i levelében ismételten kérte a rektort, tűzze a kérdést a szenátus legközelebbi ülésének napirendjére. Athanasiu levelét azzal zárja: a szaktárca kész anyagilag is támogatni a kezdeményezést. Andrei Marga rektor válaszlevelében megismételte a BBTE vezetőségének két hónappal korábbi álláspontját: "Amennyiben a minisztérium magára vállalja a magyar karok létrehozásának jogi és anyagi felelősségét, az egyetem szenátusa egy hónapon belül elkészíti a BBTE szerkezeti átalakításához szükséges megvalósíthatósági tanulmányt, majd ennek függvényében dönt annak lehetőségéről, hogy eleget tegyen-e a magyar kollégák kérésének".Markó Béla úgy vélte, pozitívabb Alexandru Athanasiu miniszter hozzáállása a magyar karok létrehozásának kérdéséhez, mint elődjéé, Ecaterina Andronescué volt. Markó ugyanakkor elismerte, az idei tanév már "elúszott" a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar beiskolázási számainak megállapítása tekintetében. /Salamon Márton László: Babes-Bolyai: meddő levélváltás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 27./"

"A Nagy-Románia Párt (PRM) a képviselőház művelődési bizottságában a Fájdalom Múzeumának létrehozását kezdeményezi Kolozsváron. A párt szerint a múzeumban mindazoknak a románoknak, zsidóknak és más nemzetiségűeknek állítanának emléket, akik a Horthy-rendszer áldozatai voltak. Márton Árpád, az RMDSZ képviselője erre a hírre megjegyezte: Ha a leendő múzeumban helye van a szilágyippi és ördögkúti tragédiának, akkor helye van ott Szárazajtának és Csíkszentdomokosnak, de Földvárnak is, és minden olyan helynek és történetnek, amely Erdély népeinek szenvedését okozta. A kezdeményező PRM-s Radu Ciuceanu képviselő szerint a múzeumban azoknak a románoknak, zsidóknak és más nemzetiségűeknek állítanának emléket, akik a Horthy-rendszer áldozatai voltak. A művelődési bizottság döntése szerint nem terjesztenek a képviselőház elé törvénytervezetet, ehelyett a bizottság javaslatot tesz Razvan Theodorescu kulturális miniszternek, valamint Kolozs megye tanácsának a Fájdalom Múzeuma létrehozásáról a Kolozsváron működő Erdélyi Történelmi Múzeum keretén belül. Márton Árpád, a művelődési bizottság tagja elmondta: "Semmi esetre sem lehet szó olyan múzeumról, amely csak a Horthy-rendszer alatt és csak a románok és a zsidók szenvedéseinek és meghurcoltatásának állít emléket. Erdély valamennyi népe és nemzete szenvedett a második világháborúban, akárcsak a történelem más pillanataiban, következésképpen Erdély valamennyi népének meghurcoltatását és fájdalmát be kell mutatni a leendő múzeumban". 1940 szeptemberében tragikus esemény helyszíne volt a Szilágy megyei Ördögkút és Szilágyipp. A második bécsi döntés nyomán bevonuló magyar honvédekre lőttek a helyi románság köréből orvlövészek, egy esetben pedig almáskosárba rejtett gránát robbant fel, és okozta több honvéd halálát, illetve sérülését. Megtorlásul a magyar tisztek egyike, bizonyos Szabó főhadnagy tömeggyilkossággal válaszolt, a megtorlásnak több román férfi, nő és gyermek esett áldozatául. Szárazajtán 1944. szeptember 26-án a gyilkosságairól és fosztogatásairól hírhedté vált Maniu-gárda rendezett vérfürdőt, amelynek során a helyi iskola udvarában a fegyverek segítségével összeterelt falustársak szeme láttára két székely férfit lefejeztek, további tizenegyet, köztük egy nőt agyonlőttek. Hasonló mészárlást rendeztek a gárdisták 1944. októberében Csíkszentdomokoson, ahol tizenegy székelyt, köztük egy 86 éves öregasszonyt lőttek agyon a Gábor-kertben. A Kolozs megyei Egeresen, a Bihar megyei Kőröstárkányban és Gyantán is több magyart végeztek ki román fegyveresek. Gyantán hiába kérte az egyik román férfi a kivégzést vezénylő Bride kapitányt: engedjék szabadon magyar feleségét és gyermekét, hiszen ő román, a tiszt hajthatatlan maradt. Amikor pedig a román férfi kijelentette, hogy akkor őt is lőjék agyon övéivel együtt, a tiszt őt is kivégeztette. Kőröstárkányban szintén 1944 őszén tisztázatlan körülmények között ismeretlenek megöltek egy román tisztet, megtorlásként a Maniu-gárda a falu és a szomszédos Kisnyégerfalva magyar férfijait gyanúsította. "Álljanak ki azok a románok, akik felelősséget vállalnak a magyarok ártatlanságáért" - szólította fel a falubelieket a román parancsnok, látván a megrémült magyarokat. Senki nem állt ki. Erre román szomszédjához fordult az egyik "letartóztatott" magyar férfi: "Marian, hát együtt gyermekeskedtünk, együtt nőttünk fel, jól ismersz, mi rosszat tettem én? " "De magyar vagy" - válaszolta a szomszéd, és Egyed Mihályt falustársaival együtt kivégezték. A második világháború magyar golgotái voltak még azok az internálótáborok, ahol teljesen ártatlan civilek ezreit tartották fogva, és százak vesztették életüket. Ilyen volt a focsani-i, corbeni-i, Tirgu Jiu-i, Rimnicu Sarat-i, caracali láger, ahol a dél-erdélyi magyarság szellemi-gazdasági elitjét tartották fogva, és itt is hunytak el emberek. Földváron 1942-45 között működött a haláltáborként elhíresült láger. Az 1944. augusztus 23-i román átállásig szovjet állampolgárságú embereket tartottak itt fogva, akik közül többen elhunytak. 1944. augusztus 23. után magyar és német hadifoglyok mellett észak-erdélyi magyar és sváb polgári személyek ezreit internálták az Olt-parti lágerbe, ahol az eddig napvilágra került adatok szerint több mint 320-an, elsöprő többségben magyarok vesztették életüket éheztetés és járványos betegségek nyomán. A földvári haláltáborban történtekre a szomszédos Hídvég református parókiáján korabeli fényképekből, levelekből és tárgyakból álló kiállítás emlékeztet. /Benkő Levente: A háború okozta szenvedés mindenkinek fáj. = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./"

"A Babes-Bolyai román tanárai elutasítják a magyar karok létrehozását, a román nyelvű felsőoktatás kolozsvári hagyományait hangsúlyozó közleménnyel érveltek a magyar karok létrehozása ellen. A kolozsvári román egyetem Erdély Romániával való egyesülése nyomán jött létre, és megmaradása a helyi vagy pártérdekeken túlmutató, nemzeti jelentőségű ügy - áll a Babes-Bolyai Tudományegyetem román tagozatának szept. 2-i állásfoglalásban. A Nicolae Bocsan, Vasile Cristea rektor-helyettesek és 12 dékán által aláírt dokumentum szerint: "Az egyetem román tagozatának oktatói mindig is támogatták ennek a multikulturális jellegnek a kialakítását, amelynek révén 52 szakon történik magyar nyelvű és 13 szakon német nyelvű képzés, a 88 román nyelvű szak mellett. Ezért a román oktatási vonal képviselői az európai szellemmel ellentétesnek tartják, és határozottan elutasítják az egyetem karainak etnikai kritériumok szerint történő átszervezését, a BBTE rovására történő politikai tranzakciók következtében megjelent szeparációs törekvéseket". Szerintük a magyar fakultásoknak az RMDSZ és a PSD közötti együttműködési megállapodásban rögzített létrehozása etnikai feszültségeket keltene az egyetemen. Kása Zoltán rektor-helyettes uszító hangvételűnek nevezte a közleményt, amelyen Andrei Marga aláírása nem szerepel. Elmondta, hogy az egyetem magyar tagozatának képviselői szept. 4-én találkoznak, megvitatni a román kollégák uszító hangvételű állásfoglalása utáni teendőket. Kása szerint első alkalommal történik meg, hogy az egyetem sajtóirodája a három - román, magyar és német - oktatási vonal valamelyikének oktatói által megfogalmazott közleményt úgy hozza nyilvánosságra, mint hivatalos BBTE-állásfoglalást. Andrei Marga rektort - akinek aláírása a tegnapi közleményen nem szerepel - a lap nem tudta szóra bírni. Marga ezt azzal hárította el, hogy a karokról beérkező véleményeket a rektorátusnak figyelembe kell vennie. "A Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusának döntése nélkül az oktatási tárca nem léphet - nyilatkozta a Krónikának Radu Damian miniszterhelyettes, a felsőoktatásért felelős államtitkár. Ismeretes, hogy a a szaktárca több ízben is felkérte a BBTE vezetőségét: tűzze a szenátusi ülés napirendjére a kérdést. Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette, elvileg nincs is szükség a szenátus jóváhagyására ahhoz, hogy a kormány elrendelje a magyar karok létrehozását. /S. M. L.: Etnikai viszállyal riogatnak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./"

"Vasile Iancu hadtest-tábornokot, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgató-helyettesét tartalékba helyezték. Az SRI-t ellenőrző parlamenti bizottság tagjai főként arra kíváncsiak, a tábornok tartalékba helyezéséhez mi köze van ahhoz, hogy ki és milyen NATO-hadititkokhoz férhet hozzá. Radu Timofte SRI-igazgató korábban azt nyilatkozta, hogy 180 tisztje kért betekintési engedélyt, közülük 74-nek nem adtak hozzáférést a NATO titkos dokumentumaihoz. Vasile Iancu a Securitate 1-es főosztályát vezette 1989 előtt. A politikai rendőrség ezen testülete nyomozott és figyelt meg olyan politikusokat, akik még a Kommunista Párt egyeduralma előtt demokratikus pártokban munkálkodtak. Szintén az 1-es főosztály feladata volt követni a jelentősebb művészek tevékenységét, figyelték a román nyelven is sugárzó külföldi rádióadásokat. /Miért váltották le a helyettes főkémet? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./"

"A Kovászna megyei Szociáldemokrata Párt (SZDP), az RMDSZ Hargita megyei honatyái és Hargita megye prefektusa szept. 9-én bírálták a Hargita-Kovászna térség újrafelosztásáról szóló törvénytervezetet, amelyet kilenc nagy-romániás (NRP), egy kormánypárti képviselő és az ukrán kisebbség parlamenti képviselője kezdeményezett. A Kovászna megyei SZDP sajtóirodájának közleménye szerint a román állam nem veszítette el autoritását a megyében, az NRP honatyáinak "indokolatlan félelméről van szó". A Hargita megyei RMDSZ-honatyák szerint a törvénytervezet "ostobaság" és a választási kampány részét képezi. Sógor Csaba szenátor kijelentette, "az NRP elkezdte a választási kampányt, és komoly dolgok helyett ostobaságokkal rukkol elő". Ráduly Róbert képviselő szerint a törvénytervezet szóra sem érdemes. Kelemen Hunor képviselő elmondta, a tervezet "támogatás nélküli értelmetlen kezdeményezés, s annak bizonyítéka, hogy valaki megpróbál az előtérbe tolakodni". /Bírálják a Székelyföld újrafelosztásának tervezetét. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./"