Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Cigărean, Adrian
2665 tétel
2011. augusztus 17.
Elhalasztották az EMNP-tárgyalást
Elhalasztotta a bukaresti táblabíróság az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzésének fellebbezési tárgyalását. Nem érkezett meg a per teljes dokumentációja, ezért nem hozhatott döntést a bíró – közölte Toró T. Tibor, az EMNT pártbejegyzéssel megbízott ügyvezető elnöke.
"Feltételezem, valóban az augusztusi szabadságolások miatti késlekedés áll a halasztás mögött, és nem bizonyos közbenjárásoknak köszönhető" – mondta el a Háromszéknek Toró, hozzátéve: bizakodással várja, hogy szeptember elején végre pont kerüljön az ügy végére, és pozitívan záródjék az új párt bejegyzése. Meglátása szerint nem is dönthet másképp a bíróság, mert az alapfokú elutasítás megindoklása "felületes, szakmaiatlan" volt, így szinte kizárt, hogy hasonló döntést hozzon a felsőbb testület. Toró elismételte, az aláírások ellenőrzése nem szerepel a táblabíróság napirendjén, a dokumentumokban semmi ilyesmiről nincs szó, ám az is elég, hogy két feljelentés miatt zaklatják a Demokrácia Központokban dolgozókat. Két magánszemély tett feljelentést a rendőrségen és ügyészségen, azt állítják, visszaéltek nevükkel, ők nem írták alá az EMNP listáját. Toró elmondta, nincs kétségük, hogy az RMDSZ áll az ügy mögött, mert mindkét feljelentő köthető Adrian Drăghici ügyvédhez – egyiket ő képviselte, a másik egy Râmnicu Sărat-i rendőr, a barátja. Drăghici-ről pedig kiderült, hogy jó kapcsolatban áll a bukaresti RMDSZ-szel. Toró szerint ennek az eljárásnak más következménye nem lehet, csak ártatlan emberek életét keserítik meg, és felszólította az RMDSZ-t "állítsa le nem túl jól sikerült ármánykodását". A rendőrség és az ügyészség vizsgálata eddig legalább tíz Demokrácia Központra terjedt ki, minden héten felkeresnek egyet-kettőt, zaklatják munkatársaikat. Toró szerint ez felháborító, hiszen nincsen közük a pártbejegyzéshez, közszolgálati feladatot látnak el az állampolgársági kérések koordinálásával. Az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését július közepén a törvényszék alapfokon elutasította. A bíróság indoklása szerint azért nem engedélyezték az új alakulat létrehozását, mert az alapvető emberi és közösségi jogok és szabadságjogok képviseletét vállalta fel programjában, és a törvényszék szerint ez ellentétes a pártokra vonatkozó, 2003/14-es törvény 1. és 2. cikkelyének előírásaival, miszerint egy pártnak a nemzeti érdekek képviseletét kell felvállalnia, és nem egy közösség érdekeire szorítkoznia.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2011. szeptember 2.
Bűzlik az arany Cotroceni-ben (Lemondott Eckstein-Kovács Péter)
A verespataki aranybánya-beruházás miatt lemondott tisztségéről Eckstein-Kovács Péter, Traian Băsescu államfő kisebbségügyi tanácsadója. Az RMDSZ-es politikus ellenzi a verespataki ciántechnológiás aranykitermelést, az elnök viszont az elmúlt napokban nyílt kampányt folytat a projekt mellett. Álláspontja miatt Eckstein Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel is összetűzésbe került néhány nappal korábban. Az államfőt egyébként rendre hagyják el tanácsadói: csak a második mandátumában 14 munkatársa hagyta ott a Cotroceni-palotát.
Eckstein-Kovács Péter tegnapi nyilatkozataiban elmondta: lemondása oka, hogy Traian Băsescu államfő támogatja a bányaberuházást, ő maga viszont ellenzi; egy tanácsadónak pedig támogatnia kell az államfő kezdeményezéseit. "Államelnöki tanácsadóként az államfő véleményét kell tolmácsolnom és népszerűsítenem. A verespataki aranybánya esetében ezt nem tudtam vállalni, hiszen évek óta következetesen a ciántechnológia ellen foglaltam állást" – fejtette ki. Mint mondta, lelkiismereti kérdésről van szó, Traian Băsescut szóban tájékoztatta döntéséről, ő pedig elfogadta lemondását, melyet hétfőn írásban is benyújt.
Gesztusát Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nem kívánta kommentálni. Olyan döntésről van szó, amelyet el kell fogadni, nem kommentálni kell, hiszen az államfő és tanácsosa közötti nézeteltérésről, konfliktusról, feszültségről van szó. Hozzáfűzte: Eckstein Cotroceni-beli lemondása után is politizálni fog. A szabadelvű RMDSZ-es politikus egyébként nem csak az államfővel, hanem Kelemen Hunor szövetségi elnökkel is összetűzésbe keveredett, miután aláírta a verespataki bánya megnyitását ellenző hetvenhét romániai magyar civil szervezet állásfoglalását. Ebben a dokumentumban a civilek amiatt tiltakoztak, hogy a Kelemen Hunor vezette kulturális minisztérium lehetővé tette a Kirnyik-hegységre vonatkozó régészeti mentesítési bizonylat kibocsátását. A nyilatkozat aláírása után Eckstein elmondta: azért csatlakozott a kezdeményezéshez, mert véleménye szerint a verespataki befektetés káros Románia számára. Az aláírók azt kérték Kelementől, vonja vissza a bizonylatot, vagy – ha ezt nem teheti meg – mondjon le miniszteri posztjáról. Ezt követően Kelemen leszögezte: az engedélyt nem lehet visszavonni, és nincs szándékában megszüntetni a régészeti mentesítésre előterjesztett Kirnyik-hegy törvényes védettségét mindaddig, amíg nem tisztázódik, milyen arányban vesz részt az állam a verespataki kitermelésben. Felszólította Ecksteint, egyértelműsítse álláspontját, döntse el: vagy RMDSZ-tagként viselkedik, vagy továbbra is elhatárolódik az RMDSZ elnökétől, ez esetben azonban "szabad az út, oda megy, ahova akar". Válaszként Eckstein azt mondta: hosszabb ideje tagja az RMDSZ-nek, mit Kelemen Hunor. "Ha a szövetség vezetői úgy gondolják, hogy egy véleménykülönbség miatt, vagy mert nem szeretem a ciánt, kirúghatnak az alakulatból, hát tegyék, de én önszántamból nem távozom" – szögezte le, majd hozzáfűzte: Verespatak kapcsán fogalmazott meg személyes véleményt olyan kérdésben, amelyben az RMDSZ még nem alakította ki hivatalos álláspontját. Az RMDSZ-es politikus 2009-től töltötte be a tanácsadói tisztséget, amelyet Băsescu azt követően ajánlott fel neki, hogy 2008-ban nem jutott be szenátorként a parlamentbe. Eckstein évek óta küzd a bányászati ciántechnológiák betiltásáért, korábban társkezdeményezője volt egy olyan törvénytervezetnek, amely a betiltást írta elő, de a parlamentben nem sikerült elfogadtatni ezt a jogszabályt. A kolozsvári politikus a 14. tanácsadó, aki Băsescu második mandátumában lemondott. Az államfőt egyébként első mandátuma idején is rendre otthagyták munkatársai, különféle okokból olyan ismert személyiségek távoztak a Cotroceni-palotából, mint Renate Weber, Andrei Pleşu, Adriana Săftoiu vagy mostanság Cătălin Avramescu, Sebastian Lăzăroiu.
Farcádi Botond. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2011. szeptember 8.
Korrupcióval vádolja a DNA az EMNP bejegyzését megóvó ügyvédet
A tolvajt kiáltó tolvaj esetéhez hasonlít annak a román ügyvédnek az esete, aki feltételezett csalásra hivatkozva néhány hónappal ezelőtt megóvta az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzését. A bukaresti Adrian Drăghici májusban azért támadta meg a törvényszéken a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által szorgalmazott EMNP létrehozását, mert szerinte az alakulat bejegyzését támogató aláírások között hamisak is találhatók. Az ügy pikantériája, hogy Drăghici ellen az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) még áprilisban vádat emelt különösen nagy kárt okozó csalás és bűnszervezet létrehozása miatt a Románia legnagyobb villamosenergia-termelő és -kereskedő cégének feltételezett megkárosítása ügyében. A vád szerint Drăghici és társai 23 millió euró értékben jutottak közpénzhez jogosulatlanul.
A Termoelectrica-dossziéban összesen kilenc ügyvédet, bírósági végrehajtót és vállalkozót állított bíróság elé a nyomozó hatóság – közülük hármat előzetes letartóztatásba helyeztek –, amely szerint a vádlottak összesen 23 millió euróra rúgó kárt okoztak az állami vállalatnak és még három kereskedelmi társaságnak. A nyomozati anyagból kitűnik, hogy a bűncselekmény-sorozatot 2008-ban Ioan Ungureanu, a Transelectrica volt igazgatója indította el azzal, hogy egy szerződés alapján a Benone Ovidiu Voicu képviselte ügyvédi irodára ruházta át a társaság kinnlevőségei behajtásának jogát. (Ezt a megállapodást idén áprilisban a Gyulafehérvári Táblabíróság törvénytelennek és semmisnek nyilvánította.) A Transelectrica ugyanis 2007-ben pert indított az Electrica Rt. áramszolgáltató ellen, követelve a leszállított villamosenergia ellenértékét és a késedelmi kamatokat, öszszesen 7,4 millió euró értékben. Ezt követően Ungureanu a Termoelectrica nevében jogi tanácsadásról is szerződést kötött Voicuval, mire egy bírósági döntés nyomán az Electrica át is utalta a követelt összeget az ügyvédi iroda számlájára. Benone Ovidiu Voicu azonban időközben okirat-hamisítással módosított az állami vállalattal szentesített szerződéseken, és a neki járó számlákat – a DNA szerint indokolatlanul és törvénytelenül – felduzzasztotta 18,6 millió euróra, és az összeget bírósági végrehajtók, üzletemberek és ügyvédek bűnrészességével sikerült is behajtania.
Itt jön be a képbe Adrian Drăghici, aki a nyomozó hatóság szerint a Termoelectrica-ügyletben, az Electrica társaság elleni kényszervégrehajtás során eljáró ügyvédként teljesen indokolatlanul állított ki számlát 3,8 millió euróról. A Bukaresti Táblabíróságon zajló perben a DNA kilenc személyt vádol a két állami vállalat, az Asirom biztosítótársaság és egy lízingcég 23 millió euróra rúgó megkárosításával. Lapunk megkeresésére Drăghici cáfolta, hogy törvénytelenséget követett el, szerinte a Termoelectrica-ügyletben az ő szerepe mindössze az volt, hogy ügyvédi szolgálatai fejében kiszámlázta a kinnlevőség egy bizonyos százalékát. „Az ellenem foganatosított vádemelés nyilvánvaló kihágás az ügyészség részéről, amely olyan esetben érdekes módon beszüntette az eljárást, amikor az enyémnél sokkal nagyobb összegű honoráriumról volt szó” – nyilatkozta a Krónikának a bukaresti ügyvéd, hozzátéve: „torkig van” a Romániában tapasztalható törvénytelenségekkel és kihágásokkal, éppen emiatt óvta meg az EMNP bejegyzését is, mivel meg akarja akadályozni, hogy „bárki csalás útján alapítson pártot”. Drăghici-től megtudtuk, ő látta el jogi tanácsokkal Viorel Rînghilescut, a Demokrata Párt elnökét is, aki bíróságon követeli a kormányzó Demokrata-Liberális Párt (PDL) feloszlatását, mert az alakulat elmulasztotta értesíteni alapszabálya módosítását a törvényszéken.
Mint azt a Krónika feltárta, szintén Drăghici hatalmazta fel közjegyző előtt Novák Leventét, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, művelődési miniszter tanácsadóját és Budai Richárdot, a szövetség bukaresti szervezetének elnökét az EMNP-dosszié törvényszéki áttanulmányozására. Ugyancsak a bukaresti ügyvéd tett feljelentést több magánszemély – közöttük egy rendőr – nevében, akik azt állítják: megkérdezésük és beleegyezésük nélkül szerepelnek az EMNP támogatóit sorjázó listákon. Különben Drăghici-nek az EMNP bejegyzése elleni óvását júliusban elutasította a Bukaresti Törvényszék, megalapozatlannak tartva a támogató aláírások hamisságára vonatkozó keresetet. Ezzel együtt a párt létrehozását is elutasította a törvényszék, amelynek indoklása szerint az alakulat nem a „nemzeti érdekek” képviseletét vállalja, hanem egy közösség érdekeire összpontosít. Az EMNP kezdeményezői megfellebbezték az ítéletet, az újabb tárgyalási fordulót mára tűzték ki.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)
2011. szeptember 8.
Győztek a „gyűlölt” magyarok, döntetlen a „krumpliföldön”
Botrányok övezik Magyarország, illetve Románia futballcsapatának kedd esti fellépését is az Európa-bajnoki selejtezőkben. A magyarok 2-0-ra nyertek Moldovában, így életben maradtak továbbjutási esélyeik. A vendégek játékát nem tudta negatívan befolyásolni a hazai közönség rendkívül ellenséges magatartása, az viszont borítékolható, hogy nem marad büntetés nélkül az állítólag bukaresti drukkerek által felmutatott „Szar Magyarország” és a „Gyűlölünk titeket” feliratok kifeszítése, a görögtüzek gyújtása és petárdák pályára dobálása, és a játéktérre berohant fanatikus miatt is szankciókra számíthat a rendező ország.
A magyarok nem fordulnak az UEFA-hoz
A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) tegnap jelezte, nem tervez válaszlépést a szurkolók Magyarországot sértő transzparensei miatt. „Az erőszak erőszakot szül, a gyűlölet pedig gyűlöletet. Az MLSZ épp ezért nem tervez semmilyen lépést a moldovaiak ellen, ez az európai szövetség dolga – mondta Borbély Zoltán, az MLSZ-sajtó és jogi irodájának vezetője az MTI érdeklődésére. A büntetés nyilvánvalóan nem marad el, hiszen petárdák repültek a pályára, és egy szurkoló is befutott a játéktérre.” Arra a kérdésre, hogy az UEFA ellenőre tudja-e, mit írtak ki a hazai szurkolók, a sportvezető úgy válaszolt, biztosan tudja, mert Samu István, az MLSZ biztonsági bizottságának elnöke jelezte ezt neki. Hozzátette, az általa kapott információk szerint a „Szar Magyarország” és „Gyűlölünk titeket” feliratokat nem moldovaiak feszítették ki, hanem bukaresti Steaua-drukkerek, ezt alátámasztja az is, hogy a feliratok felett nem moldovai, hanem román zászló volt látható.
Eközben a pályán a meccsről meccsre érettebb játékot mutató magyarok egy pontrúgás nyomán hamar vezetéshez jutottak, majd könnyedén átvészelték a hazaiak csak helyenként veszélyes rohamait, a lefújást pedig Rudolf klasszis csatárt idéző góljának köszönhetően már nyugodtan várták. „Amennyire meg tudom ítélni, Moldova eddigi legjobb teljesítményét nyújtotta a selejtezősorozatban, ami tovább emeli győzelmünk értékét – mondta Egervári Sándor szövetségi kapitány. – Bölcsen játszottunk, mindig volt valaki, aki okos döntést tudott hozni, és bár kihagytunk helyzeteket, elégedettek lehetünk az eredménnyel. Remekül védekeztünk, a moldovaiaknak nem volt kidolgozott helyzetük, inkább csak lecsorgó labdák okoztak melegebb pillanatokat.”
A moldovai sikerrel megmaradt a magyarok reménye a 2. hely megszerzésére, és biztossá vált, hogy a negyedik kalapból kisorsolt magyarok a harmadiknál már nem végezhetnek rosszabb helyen csoportjukban. A minimum pótselejtezőt érő második hely megszerzéséhez az kellene, hogy a San Marinóban győztes svédek legfeljebb két pontot szerezzenek októberben a finnek elleni idegenbeli és a hollandok elleni hazai meccsükön, míg Egervári csapata utolsó találkozóján legyőzze Finnország legjobbjait a Puskás Ferenc-stadionban. Ez utóbbi találkozón a magyarok számára a döntetlen is elég, ha a svédek mindkét meccsüket elveszítik. Ellenben ha Ibrahimovicék október 7-én három ponttal távoznak Helsinkiből, akkor a négy nappal későbbi találkozóknak már semmi tétjük nem lesz.
Bukaresti stadionavató átírt himnusszal a krumpliföldön
A románok az újonnan felépült Naţional Aréna felavatásán gól nélkül zártak Franciaországgal, így már csak matematikai esélyük maradt a pótselejtezőkre. Pedig a találkozó előtt nagy volt az ünnep, az 50 ezer néző igazi futballhangulatot teremtett az új stadionban, amelyben jövőre az Európa Liga döntőjét rendezik. A csoda azonban csak fél órát tartott, ugyanis a pálya vadonatúj gyepszőnyege szétesett, a gyeptéglák elmozdultak helyükről, lehetetlenné téve a technikás, gyors játékot. Ezt a vendégek sínylették meg a leginkább, akik bánkódhatnak a – ahogyan a francia sajtó fogalmazott – „krumpliföldön” elvesztett 2 pont miatt, hiszen Bosznia egy pontra megközelítette őket, így az utolsó fordulóban a felek akár ki-ki meccset is játszhatnak egymással a csoportelsőségért Franciaországban.
A gyepszőnyeg minősége a hazaiakat is felháborította. Az európai kupasorozatokban érdekelt klubok – amelyek itt játszanák hazai meccseiket – azonnali lépéseket sürgetnek, és felajánlották, hogy saját költségükön kicserélik a füvet, de Sorin Oprescu, Bukarest főpolgármestere jelezte, rendezi majd a számlát. A politikus egyébként azt állítja, olaszországi cég végezte a munkálatokat, ám a sajtó azt feltételezi, ismét annak az Adrian Oprişannak a keze van a dologban, akinek cége 2003-ban, a dánok ellen 5-2-re elvesztett selejtező előtt tönkretette a régi stadion pályáját. A Steaua, a Rapid és a Galac képviselői most Hollandiából, 200 ezer euróért rendelnének új gyepszőnyeget.
A stadionavatón nem csak a pálya pocsék minősége okozott felháborodást: utólag a Marcel Pavel énekes által előadott „sajátos” himnuszváltozatból is botrány lett, az előadóművészt és a román szövetséget (FRF) emiatt Mihai Atănăsoaei prefektus 5-5 ezer lejre büntette. Pavel ugyanis nem a törvényben foglalt szöveget adta elő: a második szakasz végén nem énekelte el a csatákban győzedelmeskedő Traianus császár nevét is tartalmazó utolsó két sort, hanem az első két szakasz utolsó két sorát ismételte el. Az énekes első nyilatkozataiban azzal magyarázta ezt, hogy „nem akart politikát vinni” előadásába, azaz nem szerette volna, hogy mindenkinek Traian Băsescu államfő jusson az eszébe a himnusz hallatán. Marcel Pavel később már azt mondta, szerinte az ő verziója sokkal jobban feltüzeli a szurkolókat, ezért döntött így, és erre a FRF is áldását adta. Utóbbi tegnap késő délutánig nem nyilatkozott az ügyben.
Kedd este összesen 23 kontinentális selejtezőt rendeztek, amelyek során újabb három biztos Eb-résztvevőre derült fény. Olaszország és Spanyolország mellett Hollandia is kijutott – a csoportelsőséget még elveszítheti, de ez esetben is legjobb második lesz, azaz nem kell pótselejtezőt játszania. Páva Adorján. Krónika (Kolozsvár)
2011. szeptember 13.
Költözködő-tanügyi reformos tanévnyitó Kolozsváron
Elkezdődik a nagyenyedi Bethlen-kollégium felújítása
Kolozsvár három nagy iskolájának – az Apáczai-, a Brassai- és a magyar tagozatot is működtető S. Toduţă Zenelíceum – életébe hoz jelentős változást a 2011–12-es tanév. Az Apáczai-líceumban a délutáni oktatás szűnik meg az idéntől az elemi osztályok és a képzőművészeti tagozatos 5–6. osztályoknak a Karolina téri ferences kolostor udvari épületeibe való költözésével. A brassaisták idéntől egy épülettel odébb, az ókollégiumban tanulnak új lendülettel és új jelszóval (Örökké Brassai!), míg a zeneiskolások a városközponttól távolabb, ám korszerű iskolaépületbe költöztek. Nagyenyeden mozgalmas időszak kezdődik: az idén startolnak a Bethlen-kollégium várhatóan több évig tartó felújításával. Mindezen túl az új oktatási törvény minden tanintézetben gondoskodik arról, hogy érdekes legyen ez a tanév: a szülőknek és önkormányzatoknak hangsúlyosabb szerepet kell vállalniuk az iskolák vezetőtanácsában.
Apáczais tanévkezdés Mézga családdal és tündérkerttel
Vidám csevegés zaja verte fel tegnap az Apáczai-líceum csendjét, majd az ünneplőbe öltözött diákok-szülők rendezetlen sorokban sétáltak át a Farkas utcai templomba. Az ünneplő gyülekezetet Székely Szabolcs segédlelkész fogadta. Dávid imádsága után a népszerű magyar rajzfilmsorozat, a Mézga család közismert mondata zendült fel: „MZ/X, jelentkezz! MZ/X, jelentkezz”. A lelkipásztor a rajzfilmsorozat epizódjainak történéseit így foglalta össze: a kapcsolatfelvételt követte a kívánság elmondása, majd a kívánság érkezése. E szakaszok jellemzik az imát is – zárta a kitérőt a lelkipásztor, hozzátéve: manapság sokan Istent, az imádságot kívánságteljesítő automataként fogják fel. Pedig az imádság nem csak erre való, hiszen az imádságban tudunk mindenkit szeretni. „MZ/X, jelentkezz! Isten jelentkezz!” – kérte végül X, majd azt a kívánságot fogalmazta meg Isten felé, hogy tegye áldásossá a most kezdődő tanévet.
Magó Vivien, Deák Petra és Gregus Fóris Gergő 2. osztályos tanulók szavalatai köszöntötték az új tanévet, majd László Attila alpolgármester üdvözölte a jelenlévőket: „Mi megtettük a magunkét”. Utalt ezzel arra, hogy minden magyar gyermek magyarul tanulhat, és hogy sikerült elérni azt is, hogy ne délután járjanak iskolába. Megköszönte a szülőknek-tanároknak, hogy „gyöngyszemmé nevelték ezt az oktatási intézményt”, és emlékeztetett arra a jelentős lépésre, hogy a tanügyi törvénynek köszönhetően számos döntés átkerül a mi kezünkbe – ehhez kívánt sok sikert, hogy bizonyíthassuk, képesek vagyunk jó döntéseket hozni.
Vörös Alpár igazgató a szokásosnál is meghatottabban vette át a szót, hogy a vakációs események rövid számbavétele után bejelentse: 20 éves álom vált valóra, hiszen a ferences rendnek köszönhetően végre megoldódott a tantermek kérdése, és ezzel megszűnik a délutáni tanítás problémája. Az igazgató által „tündérkertnek” nevezett, egykor a zeneiskolának otthont adó ingatlanba az elemisták és a képzőművészeti tagozatos 5–6. osztályosok költöztek, ez a változás felszabadultabbá teszi az iskolai órarendet. Ugyanakkor kifejtette: az új tanévben a rend és a fegyelem erősítése a cél, hiszen így érhetők el minél jobb eredmények. Azt is elmondta: folytatják a tematikus napok sorozatát, majd figyelmeztetett: tanszercsomag-gyűjtést szerveznek a Dorkas Aid szervezettel közösen az iskola rászoruló diákjai számára.
A tanévnyitó osztályfőnöki órákkal zárult az iskola épületében, előbb azonban az elsősöket a nagyobb elemisták fogadták, még a „régi” épületben: a legkisebbek virágkapu alatt tértek be az alma mater falai közé. (B. B.)
Erkölcsre és tudásra helyeznek hangsúlyt a Báthoryban
Minden tanévnyitó az újdonság erejével hat, és egymást ki nem záró kettősségeket hordoz: elkezdeni és folytatni, meglátni és viszontlátni jellemzi egyaránt az iskolai év első napját, amelynek ünnepélyességét elsősorban az elsős kisdiákok fogadtatása adja meg. A Báthory István Elméleti Líceum nagyépületének udvarára idén is „virágkapun” át mentek be a legkisebbek, a nap főszereplői, akiket a felújított és hangulatosan díszített osztálytermekben vártak a könyvek és egyéb tanszerek.
A tanévnyitó közös imával kezdődött. Kovács Sándor főesperes az évkezdés mottójának a következő mondatot szánta: „Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek./ Hogyha Isten úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.” Emellett több értékes és szép gondolattal, tanáccsal látta el a diákokat: légy független, gondolkodó létező; ne légy haragvó, légy önzetlen, élj tisztán és igazul, teremts rendet önmagadban és a világban.
Egy közös érdek, a tanév kezdete, több mint ezer embert hozott össze az iskola udvarára – mondta Timár Ágnes igazgató, aki ünnepi beszédében arról is szólt, hogy a tanüggyel még soha nem foglalkoztak annyit, mint idén, és ennek az érdeklődésnek a kiváltó oka elsősorban az érettségi eredmény volt, amelyek alapján ízekre szedték az oktatást. Az igazgató kiemelte, hogy a Báthory-líceumnak előnyére szolgált az érettségi körüli botrány, hiszen igazolta az intézmény által vallott értékeket, miszerint a tudás érték, amelynek haszna később mutatkozik meg. Példa erre, hogy a líceum az érettségin 98 százalékos sikeraránnyal büszkélkedhet, a megye első tíz iskolája közé sorolható, és első a magyar iskolák között. Az új tanév a változások tekintetében is sok újdonságot hoz, de az igazgató megnyugtatott: ezek jobbára adminisztratívak lesznek, a tanszemélyzet munkájának célját és érdekét továbbra is a diákok jelentik, a hangsúlyt ezentúl is az erkölcs és a tudás megszilárdítására helyezik.
Király András tanügyi tanácsos, az oktatási tárca államtitkára beszédét előbb románul olvasta fel Borsos László államtitkár-tanácsos, majd magyarul is köszöntötte az egybegyűlteket. Kiemelte az RMDSZ szerepét a tanügyben elért változtatások tekintetétben, és dicsérően szólt arról, hogy az idei érettségi eredmények átlagán a magyar oktatás 20 százalékkal emelkedett felül. Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes Emil Boc kormányfő üzenetét tolmácsolta, amelyet arra a mondásra épített, miszerint a tudás kincs, és erre alapozva kell felnőniük a következő generációknak is. Péter Tünde figyelmeztetett, új kihívásoknak kell megfelelni, tovább kell lépni és gyarapítani kell gyermekeink tudását. Szerinte a Báthory-líceum biztosítja a feltételeket ahhoz, hogy a diákok az elkövetkezőkben is megkülönböztethessék a jót a rossztól, az értékest az értéktelentől, majd külön köszöntötte az elsősöket, nyolcadik, kilencedik és tizenkettedik osztályt kezdőket. László Attila alpolgármester arra biztatta a diákokat, ne féljenek a megmérettetéstől, sorsuk irányításától, ennek példáját vegyék át elődeiktől, szüleiktől. (Ú. I.)
Jelszó született a Brassaiban
Nem szokványos helyen és körülmények között nyitotta meg a tanévet a kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum. Mint ismeretes, az intézmény a nyáron költözött „egy házzal odébb”, az egykori egészségügyi iskola, az ókollégium épületébe. Így a tanévnyitót is eredeti helyszínen, a Béke téri Diákművelődési Házban tartották meg.
Telt ház előtt Vajnár János Zsolt történelemtanár üdvözölte az egybegyűlteket, köztük a kolozsvári polgármesteri hivatal képviselőjét, Szabó Tamást, továbbá az iskola igazgatóját, Kósa Máriát és igazgatóhelyettesét, Iszlai Enikőt. „Örökké Brassai!” mondattal váltak meg az iskolától a ballagáskor, ez pedig mára jelszóvá vált. „Örömmel »jelentjük«, hogy sikerült iskolánk új épületbe való költöztetése, s közös feladatunk marad őrizni Brassai professzor szellemét” – mondta a ceremóniamester.
Kósa Mária a beszédében szintén kitért az újdonságra. „A szatmárnémeti Kölcsey Főgimnázium és a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium után iskolánk is költözni kényszerült ugyanazon okokból. Nem a mi hibánkból és nem a mi akaratunkból” – mondotta az igazgató. „Az az iskola, amely a kommunizmus legsötétebb éveiben is anyanyelvünk és magyarságtudatunk ápolásának egyik legfontosabb erdélyi központja volt, az új tanévre 42 tanárjával és mintegy 500 diákjával távozni kényszerült az évtizedeken át megszokott épületből.” Kozma Béla szavaival élve: „Egy iskola sohasem holt anyag […] A skóla mi vagyunk, te, én, ő – mi valamennyien. Bennem és benned, általam és általad élő. Bennünk. Sőt, a mögöttünk jövőkben. Diákjainkban.” Kósa Mária szokás szerint külön köszöntötte azokat a diákokat, akiknek még különlegesebb az évkezdés: az óvodától búcsúzó elsősöket, az tanítók védőszárnyai alól kinövő ötödikeseket, és a már saját döntéseiket követő kilencedikeseket. „A Brassai erejét nem a falak adják, hanem szellemisége, tanárai és diákjai teljesítménye. S erre nagyon vigyázunk ezután is. Akárki ellenében” – zárta beszédét az igazgató.
Az ünnepi műsorban a hetedikes Balogh Mónika mondott verset; tanításról, tanulásról szóló gondolatokat osztott meg Ecsedy-Baumann Brigitta, Bagaméri Noémi és Nagy Tamás; Szallós-Kis Csaba Janikovszky-szöveget olvasott fel; Kis Szabolcs a Betűország kincsei, az elsős Szallós-Kis Flóra pedig az Utolérem a bátyámat című költeményt szavalta el – kiválóan.
A Vajnár Emese tanító néni irányításával színpadra felvonuló elsősök megkapták az igazgatóktól a brassais nyakkendőt, majd zárásként a hatodikos Szabó Norbert a Legyen öröm a tanulás című verset mondta el. Örökké Brassai – jelszó született, Vajnár János Zsolt ezzel fejezte be az ünnepélyt, amely után a tanulók átvonultak az iskola épületébe. (P. J. A.)
Kezdődik a Bethlen-kollégium felújítása
Sok változást hoz az új tanév a nagyenyedi Bethlen-kollégium életébe is: a reform értelmében novembertől megújul a vezetőtanács, a líceumi tagozaton nevelési órákat iktatnak be, ugyanakkor beindulnak a kollégium felújítási munkálatai. Az újdonságokról Szőcs Ildikó igazgatót kérdeztük.
– Még nincs meg a kivitelező, de valószínűleg a déli szárnnyal kezdjük majd a munkálatokat, ahol az internátus is van, amit átcsoportosítunk a Bagolyvárba. Az a cél, hogy a 3–4 évig elhúzódó munkálatok alatt is megmaradjon a délelőtti oktatás – tájékoztatott az igazgató, aki reméli, hogy az iskola épülete teljesen átalakul, és sokkal jobban fogja szolgálni a közösség igényeit.
Az iskola vezetőtanácsának módosulásával kapcsolatosan Szőcs Ildikó úgy véli, szemléletbeli változásra is szükség lesz: – Jó partnert kell választani majd, aki az iskola érdekében dolgozik. Azok a szülők, akik vezetőtanácsi tagok lesznek, végre „belülről” látják majd az iskola életét, gondjait és talán jobban mozgósíthatják a szülőközösséget a cselekvésre. Ők nemcsak akkor fognak feljönni, ha díjazzák a gyermeket, vagy történetesen csínytevést követett el – mondta az igazgató.
A Vártemplomban ökumenikus istentisztelettel kezdődött hétfőn a nagyenyedi Bethlen-kollégium tanévnyitója. Szilágy Róbert informatikatanár gitárosai az alkalomra választott zenét játszottak. Krecsák Albert alpolgármester szerint az iskolán és a szülőkőn múlik az iskola sorsa, a tanácstagok biztosan együtt fognak működni. „Építő típusú” emberek kellenek – mondta. Turzai Melán igazgatóhelyettes bejelentette: új nevelési aligazgató került az iskola élére Turzai Ildikó matematika szakos tanár személyében. Krecsák Albert alpolgármester köszöntötte az ifjúságot, megemlítve, hogy a kollégium a megújulás útján halad. Szabó Hajnal tanfelügyelő a szülők figyelmét hívta fel arra, hogy a magyar iskolákat alkalmanként mi magunk szüntetjük meg, nem mások. Fogni kell a gyermekek kezét, miután a neki megfelelő iskolába íratták. Manea Florin a rendőrség részéről hívta fel a figyelmet a balesetmegelőzés szükségességére. Varga Magdolna és Zudor Mezei Mátyás 4. osztályos tanulók köszöntötték a 22 első osztályost, akik virágot és ajándékot kaptak.
A kollégium 22 első osztályossal, két ötödik osztállyal (18–18 tanuló) és három kilencedikkel (89 tanuló: matematika-informatika, tanító-óvóképző és turisztika-közélelmezés) indul az idén. Nőtt a bentlakók (123) és az ösztöndíjasok száma (csaknem 60). (Bakó Botond)
Összetartó kis közösség a Ghibu-líceumban
A Donát negyedi O. Ghibu Elméleti Líceum tanévnyitó ünnepségén Irsai Mónika aligazgató köszöntötte magyarul a tanulókat és azok szüleit, illetve a tanárkollégákat.
– Megkérdezhetitek, miért érdemes ebbe az iskolába járni? Bárki választ adhat erre: kis közösségünk az összetartáson, együttműködésen, barátságon, közös célokon, vágyakon alapszik. Tanárok, tanítók, szülők azért fogtak össze, hogy jobbá, szebbé, élménytelivé tegyék iskolai éveiteket, családias légkört teremtsenek. Olyan élmények várnak itt rátok, melyek ide, a Donát negyedi iskolához kötnek titeket hosszú évekig. A tietek is ez az iskola, hiszen ti hozzátok magatokkal a sok új ötletet, a lendületet, a vidámságot, a segítőkészséget, ti teremtitek meg azt a diákközösséget, melyre nagyon büszkék vagyunk – magyarázta az aligazgató, majd úgy vélekedett: a közösen kitűzött és megvalósított cél mindig azt bizonyítja, hogy tartozunk valahova és közösséget ápolunk. Irsai ugyanakkor arra kérte a szülőket, hogy kapcsolódjanak be ők is az iskola életébe.
Goga-évnyitó: először és utoljára
Vannak, akik először, és vannak, akik utoljára vesznek részt a Monostor negyedi O. Goga Iskola évnyitóján. Újak az elsősök, akik viráglabirintuson keresztülhaladva érkeznek. Elengedik édesanyjuk kezét, de máris ott egy másik kéz, amely nem hagyja őket magukra: az osztálytársé – jövendőbeli padtársé, vagy baráté, ki tudja... Közös sors vár rájuk: ugyanazok a követelmények, ugyanaz a felkészítő program, ugyanaz a gondoskodás. Nekik szól bátorításként a legtöbb üdvözlet meg a két, társaik által elszavalt vers. Ők azok, akik talán a legnagyobb ámulattal hallgatják az Ábrahám Gizella tanítónő volt osztályának furulya- és gitárelőadását.
Utolsó évnyitójukra jöttek el ide a nyolcadikosok. Büszkén néznek körül: lám, most ők a legnagyobbak. Egyféleképpen jó, mert minden korban íratlan jogokat jelentett végzős diáknak lenni. Másrészt rossz is, mert ahogy a többgyermekes családban az elsőszülöttet terheli a legnagyobb felelősség, ők is érzik: figyelniük kell a kisebbekre, példát mutatni és eredményeikkel növelni iskolájuk hírnevét. Mindez pedig önfegyelmet és nem kevés munkát követel.
Ha szétnézünk az iskola udvarán, mindenfelé mosolygó arcok, kíváncsi szemek, sok-sok virág, fényképező szülők, ünneplő tömeg. Körülnézni mindenki tud. De előre nézni? Igazából csak azok képesek előre nézni, akik hajlandók visszafelé is pillantani.
Eszembe jut egy nem is olyan régi évzáró, amelyre eljött egy volt tanítványunk is. Végignézte az ünnepélyt, majd odajött a tanárokhoz. Nem szólt semmit, csak sírva borult a nyakunkba. Szavaknál többet mondott ez a gesztus. Iskolánk eszerint nemcsak tudást adott át, hanem sok-sok szeretetet is, amit nem lehet elfelejteni.
Kívánom, hogy a most kezdő, a most végző évfolyamok és köztük a többiek tudják bizalommal fogadni tanítóik, tanáraik odaadását, hiszen minden igyekezet értük van. Közös célunk, hogy kiteljesedjenek egyéniségként, megszerezzék a tudás biztonságát, és hagyják magukban nagyra nőni az Embert. (Korom Mária tanár)
47. tanévnyitó a Titulescu-iskolában
Immár 47. alkalommal szólította iskolába régi és új növendékeit a Nicolae Titulescu (volt 1-es számú) Általános Iskola a Györgyfalvi negyedben.
A késő nyári vagy inkább kora őszi napsütésben zsibongó tömeg: gyerekek, szülők, nagyszülők, gyülekeztek az iskola udvarán, amely tárt kapukkal, dallamos zenével hívogatta őket. Az ünnepség a szokásos rendben, bensőséges hangulatban zajlott. A négyszögbe rendeződött résztvevők valósággal körülölelték az elsősöket (két román és egy magyar tannyelvű osztály indult az idén), akik a tanító nénik vigyázó tekintete és biztató mosolya védelmében izgatottan várták a nagy pillanatot: az első csengőszót.
Az egyházi áldás meghallgatása után az intézmény igazgatója, Kőmíves Şoimiţa közvetlen hangon üdvözölte az iskola legfiatalabbjait, majd ismertette azokat az új kihívásokat, amelyek az idei tanévben várnak a tanulókra, tanárokra, szülőkre egyaránt. Köszöntését azzal a szép einsteini gondolattal zárta, miszerint a tanulás lényege a megismerés öröme.
Balog György aligazgató örömmel jelentette be, hogy az iskola magyar tagozatának megerősődését az is jelzi, hogy a most induló első osztályba 25 gyerek iratkozott be. Megköszönte a szülőknek és a helyi közösségnek az iskolának és a tagozatnak nyújtott állandó támogatást, felkérte őket a további együttműködésre. Az ünnepség az elsősök román és magyar nyelvű szavalataival zárult, majd a legifjabb iskolások a nagyobbak virághídja alatt zenei kísérettel léphettek be életük első iskolájába.
Zenelíceum a kolostori cellából a köszörűig
Az új épületre és az ebből adódó új helyzetekre való tekintettel a szokottnál ünnepélyesebb keretek között, de stílusosan dobszóval-cintányérral nyitották meg a tanévet a S. Toduţă Zenelíceumban. Délelőtt 10 órakor tanulók (kis- és nagydiákok román és magyar tagozatról egyaránt), szülők és pedagógusok sokasága töltötte be az egykori Unirea iskola udvarát, és hallgatta meg elsőként Adrian Mureşan ortodox pap rövid áldását és imádságát, majd Marinela Marc főtanfelügyelő-helyettes tolmácsolta a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség üdvözletét, kifejtve: öröm számukra, hogy annyi év izgalma után végre megoldás született, és a zenelíceum beköltözhetett saját épületébe, ahol immár el lehet kezdeni építeni a jövőt.
– Meglehet, eleinte talán kicsit kényelmetlen lesz az épület, büszkének kell lenni azonban a megye legmodernebb iskolájára. Kívánjuk, hogy a legkisebbek is érjék el, sőt haladják is meg az erre a tanintézményre jellemző színvonalat – fejtette ki a tanfelügyelő, aki ezt követően Emil Boc kormányfő üzenetét is felolvasta. A miniszterelnök tanévnyitó üdvözletében elismeréssel említette az új tanügyi reformot és a román oktatásban elkezdődött mentalitásváltást, kifejtve ugyanakkor, hogy a diákok életében az iskola és a tanulás prioritást kell hogy jelentsen az egyéb, életkorukra jellemző elfoglaltságok sorában.
Az új iskolát Sorin Apostu polgármester is köszöntötte, üzenetét Laura Marginean tolmácsolta az ünneplőknek. Az elöljáró örömét fejezte ki, hogy sikerült a lehető legjobb körülményeket megteremteni a zeneiskolások számára, és kiemelte a szülői felelősség és modellnyújtás fontosságát is. Frappáns és ihletett rövid szónoklatot tartott Adrian Pop, a Gh. Dima Zeneakadémia rektora, aki a zene templomának tartópilléreit, a diákokat köszöntötte immár saját hajlékukban, arra intve őket, örvendjenek továbbra is a muzsikának. Adrian Brănescu ifjúsági és sportminiszter üdvözletét Beniamin Chira művészetekért felelős tanfelügyelő olvasta fel, gratulálva az iskola és a város vezetőinek a megvalósításhoz. A miniszter kifejtette: türelmetlenül várja az első koncertet az új épületben.
Vasile Sandean-Ovadiuc igazgató arra biztatta a szülőket, tekintsék egyfajta nyílt napnak az évnyitót, járják be az új épületet. Ugyanakkor az intézményvezető köszönetét fejezte ki a tanári és tanítói karnak és a személyzetnek a költözés lebonyolításában nyújtott segítségükért. Csatlakozott az elismeréshez Kállay-Miklós Tünde aligazgató, aki magyarul is szólt az ünneplőkhöz, kiemelve: az ember szentesíti meg a helyet. – Hatvan évvel ezelőtt a ferences atyák elkobzott celláiban kezdődött a zeneoktatás Kolozsváron, a zene miatt azonban a cellák megbocsátottak. Most feltevődhet a kérdés: mit keres a hegedű a köszörű helyén? A zene rövid idő alatt megszenteli majd ezt a helyet is – biztosított mindenkit az aligazgató, külön köszöntve az elsősöket, a végzősöket, a szülőket és a pedagógusokat. (S. B. Á.)
Virágkoszorús iskolaünnep az unitárius kollégiumban
Solymosi Zsolt aligazgató áhítatával vette kezdetét tegnap reggel a János Zsigmond Unitárius Kollégium tanévnyitó ünnepsége a belvárosi unitárius templomban. Máté evangéliumának felidézett sorai a tágas kapu és széles út, illetve szoros kapu és keskeny út lehetőségeire világítottak rá.
Popa Márta iskolaigazgató elmondta: a természet elcsendesedése ilyenkor mindenkit emlékeztet arra, hogy a forró nyár után következik a gyümölcshozó ősz. Kifejtette: ez a tanév különösen jelentős, hiszen 110 évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit az imponzás unitárius kollégium. – Sok-sok élet odaadó munkájára emlékezünk ezen a jelentős évfordulón, olyan szeretettel és gondoskodással fogunk az épületre vigyázni, mint amilyen szeretettel őseink átadták – tette hozzá. Az iskolaigazgató szerint a 2011–2012-es tanévben újdonságnak számít, hogy fokozatosan bevezetik az új tanügyi törvény előírásait, délután nyelvvizsgára való előkészítőt szerveznek diákoknak, és az eddiginél is fokozottabb figyelmet fordítanak a tehetséggondozásra.
Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök a tanévnyitó alkalmával azt kívánta diákoknak, tanároknak, szülőknek egyaránt, hogy mindig hallják azt az isteni hangot, amely rendet és harmóniát teremt bennük. – Szülőknek, pedagógusoknak, egyházi alkalmazottaknak azon kell dolgoznunk, hogy szeretetre neveljük diákjainkat, hogy azt tudják végezni, amit igazán szeretnek – hangsúlyozta a püspök.
Czire Szabolcs, a szülői bizottság elnöke kiemelte: az iskoláknak nem versengeniük kell egymással, hanem azt az érték- és irányvesztettséget, bizonytalanságot kell leküzdeniük, amit gyermekeik szemében látnak. – Az iskola feladata, hogy rávilágítson gyerekeink értékeire, önbizalmat adjon – hangsúlyozta.
A tanévnyitó ünnepi hangulatát fokozták Gorzó Boglárka ajándékdalai, Kiss-Kalló Ákos és Lukács Bíborka versei. Az évnyitó a virágkoszorúk, tájékoztató mappák átadásával zárult: az elsősök fejére a végzős diákok helyeztek virágokat a befogadás szimbólumaként, az ötödikesek iskolájukról szóló, míg a kilencedikesek a kollégium belső életének rendszabályát tartalmazó mappát vehettek át a nagyobbaktól. (dézsi) Szabadság (Kolozsvár)
2011. szeptember 15.
Az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzésének kálváriája
Mai nap, 2011. szeptember 15-én a Bukaresti Táblabíróság jóváhagyta az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzési kérelmét.
. 2010. december 4. – Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) létrehozásáról döntött az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Székelyudvarhelyen tartott országos küldöttgyűlése. Az autonomista elveket valló új politikai szervezet, az Erdélyi Magyar Néppárt megalapításáról szóló előterjesztést 221 küldött támogatta, ellenszavazat nem volt, nyolcan tartózkodtak. Markó Béla, az RMDSZ elnöke „felelőtlennek” tartotta a pártalapítási szándékot.
· 2011 januárjában felállították az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzésével foglalkozó bizottságot, amelynek tagjai: Toró T. Tibor koordinátor, László János, Gergely Balázs és Orbán Mihály régióelnökök, Borbély Zsolt Attila, Papp Előd, Szilágyi Zsolt, Tőkés András, és Zatykó Gyula. Január második felében elindult az aláírásgyűjtés. Amint arra Bakk Miklós politológus nemrégiben ismételten felhívta a figyelmet: a Velencei Bizottság által is elmarasztalt román párttörvény támasztja Európában a legdrasztikusabb feltételeket a bejegyzés útjába. A 25.000 tagot előíró feltétel ‒ akiknek legalább 18 megyéből és Bukarestből kell lenniük ‒ valóban egyedülálló. Az Európai Unión belül egyedül Portugália követi ebben Romániát, de messze lemaradva: ott „csak” 7500 tag igazolását kérik. Az államok többségében néhány tíztől ezerig terjedően határozzák meg a taglétszám-kritériumot (például: 10 tag ‒ Ausztria, Hollandia, Franciaország, Nagy-Britannia, Spanyolország, Magyarország; 50 tag ‒ Bulgária; 1000 tag ‒ Lengyelország, Észtország). De még EU-n kívül is megengedőbbek e tekintetben a feltételek: Macedóniában 500, Afganisztánban 700 taggal lehet pártot bejegyezni. A 18 megyés területi feltétel pedig teljesen egyedülálló. Az RMDSZ vezetői több ízben elítélően nyilatkoznak a pártbejegyzésről, de hozzáteszik, a nagyobbik magyar párt nem akadályozza a néppárt bejegyzését.
· Bár az aláírások javarészét terepen, házról-házra járva gyűjtötték be, az EMNT által működtetett, a könnyített honosításban több mint százötvenezer erdélyi magyarnak segítséget nyújtó erdélyi Demokrácia Központokban is lehetőséget biztosítottak az EMNP támogatói listájának aláírására. Májusban – a „feketemunka elleni küzdelem” jegyében – napokon keresztül több Demokrácia Központban tartott vizsgálatot a román Pénzügyőrség, átvizsgálták a pénzügyi jelentéseket, iratokat, a könyvelést. A vizsgálat eredményéről egészen sajátos módon az Evenimentul Zilei bukaresti napilapban lehetett olvasni június elején, a tendenciózus cikkben a bruttó fizetéseket „felfele kerekítve” lebegtették meg, illetve a nepotizmus vádját is megfogalmazták – névrokonság alapján! A román Pénzügyőrség vezetője egyébként Ladányi Árpád RMDSZ-es funkcionárius.
· 2011. május 5-én az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozásának kezdeményezői benyújtották a bukaresti törvényszéken a párt jogi bejegyzéséhez szükséges támogató aláírásokat. A Bukaresti Törvényszék május 26-án tárgyalta első ízben az EMNPbejegyzési kérelmét. Az Erdélyi Magyar Néppárt jogi bejegyzése ellen akkor három óvást nyújtottak be. A Demokratikus Szolidaritás az Esélyegyenlőség és Egy Jobb Társadalomért Pártja (Partidul Solidarităţii Democratice pentru Şanse Egale şi pentru o Societate mai Bună) az Európa Tanács alapjogi Chartájának előírásait kérte számon az Erdélyi Magyar Néppárt programjában. A Néppárt (Partidul Popular) azt kérte a törvényszéktől, hogy az új magyar párt nevében ne szerepeljen a Nép (Popular) szó. Egy magánszemély, Adrian Drăghici azért nyújtott be óvást, mert szerinte az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését támogató aláírások között hamisak is találhatók.
· A pártbejegyzést megóvó magánszemély, Adrian Drăghici közjegyzőnél hatalmazta fel Novák Leventét, Kelemen Hunor művelődési miniszter és RMDSZ-elnök miniszteri tanácsadóját és Budai Richárdot, a szövetség bukaresti szervezetének elnökét a dokumentumok tanulmányozására. A hivatalos meghatalmazásban az is szerepel, hogy nemcsak tanulmányozni, de fénymásolni is joguk van a bukaresti törvényszéknél iktatott 2011/3/32654-es iratcsomót, és átvizsgálhatják a támogató aláírásokat is. Vagyis a román ügyvéd megbízásából az RMDSZ tisztségviselői vizsgálták át az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzési dokumentumait, aláírási íveit.
· A bukaresti törvényszék több fordulót követően 2011. július 14-én első fokon elutasította az EMNP bejegyzését, de nem az aláírásokkal volt problémája. A bíró indoklásában a többpártrendszer lényegét megkérdőjelező módon arra hivatkozott, hogy a párt nem a „nemzeti érdekek” képviseletét vállalja, hanem egy közösség érdekeire összpontosít. Az EMNP kezdeményezői megfellebbezték az ítéletet.
· A másodfokú tárgyalás „előkészítéseképpen” júliusban egy román-magyar médiakommandó kezdte vegzálni a néppárt támogatóit. A Néppárt támogatói listáját homályos – és valószínűsíthetően: törvénytelen – módon megszerezve az RMDSZ-es pártlap, a bukaresti Új Magyar Szó a magyargyűlöletéről és szekus besúgói múltjáról hírhedté vált Dan „Felix” Voiculescu lapjával, a Jurnalul Naţionallal karöltve több részben „leleplező” cikkeket közölt a vélelmezett hamisításokról. A „tényfeltárás” érdekessége, hogy olyan „nem létező támogatókat” leplez le, akik valóban nem léteznek: legalábbis egyikük a Néppárt bíróságon leadott támogatói jegyzékében tényleg nem szerepel. A tényfeltárás további érdekessége, hogy saját eredményként állítja be azt, hogy az illetékes bukaresti ügyészség a rendőrség révén kívánja ellenőrizni az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzéséhez szükséges listákon szereplő aláírások hitelességét. Ezzel szemben a tény az, hogy még június 17-én ugyancsak az RMDSZ-es ügyvéd, Adrian Drăghici megkeresésére és segítségével tett feljelentést Mircea Vasile Ion rendőr (egyébként saját bevallása szerint Drăghici barátja), illetve június 27-én egy bizonyos Buta Levente, aki szintén nem szerepel a Néppárt támogatói listáján (mi több: sehol semmi nyoma annak, hogy valaha bármelyik erdélyi demokráciaközpontban járt volna). A feljelentések következtében az EMNT által működtetett demokráciaközpontok munkatársait rendre berendelik az illetékes rendőrkapitányságokra, és vallatják őket – fogalmazhatunk úgy is, hogy strómanokon keresztül az RMDSZ rászabadította a rendőrséget arra az irodahálózatra, amely több mint százötvenezer erdélyi magyarnak segített eleddig a magyar állampolgársági dosszié összeállításában.
Reméljük, hogy Adrian Drădhici honoráriumát nem közpénzből fizették, ugyanis ügyvédként egy kissé drágás. Amint az a „Termoelectrica-dosszié” elnevezésű korrupciós botrány sajtóanyagaiból kiderül, Adrian Drăghici vádlottként szabadlábon védekezhet a 97 millió lejes (mintegy 23 millió eurós) korrupciós ügyben – a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) adatai szerint az RMDSZ ügyvédje abban az esetben 16 millió lejt (több mint 3,8 millió eurót) számlázott ki. És innen eredhet a szenvedélyes elkötelezettsége a hamisítás ügyében is: harmadmagával éppen ezzel vádolják.
· 2011. szeptember 15-én a Bukaresti Táblabíróság jóváhagyta az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzési kérelmét. erdon-ro
2011. szeptember 16.
Bejegyezte a bíróság az Erdélyi Magyar Néppártot
Jóváhagyta csütörtökön a Bukaresti Táblabíróság az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzési kérelmét – jelentette be Kolozsváron Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke. Toró sajtótájékoztatón beszélt a bejegyzés folyamatáról, a menet közben tapasztalt nehézségekről, és azt is elmondta: túl korai még a modern európai néppártként elképzelt új alakulat konkrét struktúrájáról, vezetőségének összetételéről beszélni. Az EMNP három prioritása a népszámlálás, a Mikó Imre Terv társadalmi vitája, valamint a verespataki aranybánya kérdése – mondta.
Toró T. Tibor elmondta, a következő néhány hétben a pártszervezés kissé háttérbe szorul, mivel az októberi népszámlálásra összpontosítanak, ami jelenleg elsődleges fontosságú az EMNP számára. Ezt követően azonban beindul a szervezési munka, mivel, mint Toró mondta: a neheze csak most kezdődik, mivel a pártot fel kell készíteni a 2012-es választásokon való részvételre.
Az EMNT ügyvezető elnöke közölte, az alakulat nem cél, hanem eszköz a kezdeményezők számára ahhoz, hogy képviseljék többek között azt a több mint félmillió erdélyi magyar választót, akik az elmúlt évek során kiábrándultak az eddigi magyar képviseletből. (Az RMDSZ-nek az 1990-es parlamenti választásokon egymillió szavazatot sikerült összegyűjtenie, 2008-ra azonban ez a szám 400 ezer alá csökkent).
„Az Erdélyi Magyar Néppárt valós társadalmi igényt elégít ki, és a jövő év elejéig fel kell készülnie a romániai választásokra. Elsősorban azt a félmillió erdélyi magyart kívánjuk megszólítani, aki eddig távol maradt a politikától, nem élt választójogával, mert elégedetlen a magyar érdekvédelmi szervezetekkel” – hangsúlyozta Toró, aki korainak tartotta, hogy az RMDSZ-szel és az MPP-vel való összefogásról, a választásokon való közös részvételről nyilatkozzék.
„A gyerek születésekor kissé korai az esküvőről beszélni” – jegyezte meg a sajtótájékoztatón Gergely Balázs, az EMNT közép-erdélyi régióelnöke.
Összefogásról később
Az EMNP képviselői kifejtették, szeretnék megerősíteni az EMNT és az EMNP stratégiai partnerségét, továbbá vázolták a következő időszak prioritásait. A következő néhány hétben a pártszervezés kissé háttérbe szorul, mivel elsősorban az októberben rendezendő romániai népszámlálásra fognak koncentrálni, és mindent elkövetnek, hogy valamennyi erdélyi magyar bátran vállalja identitását. Továbbá társadalmi vitát indítanak az erdélyi magyar közösség gazdasági fejlődését célzó Mikó Imre-tervről, ugyanakkor központi szerepet kap a Verespatakra tervezett ciántechnológiás bányaberuházás ügye, amelyet a pártalapítók elutasítanak.
Toró T. Tibor elmondta, a bejegyzésről pénteken számolnak be az EMNT elnökségének Gyergyószentmiklóson, míg szombaton ugyanott ülésezik az alakulat választmánya is, és az EMNP várhatóan még az idén, de legkésőbb a jövő év elején tartja első kongresszusát.
Kovács Péter aggódik, Szász Jenő reménykedik
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára az EMNP bejegyzése kapcsán az Agerpres hírügynökségnek úgy nyilatkozott: a szövetség kész a párbeszédre az új alakulattal, nem zárja ki az együttműködést, viszont szerinte a Tőkés vezette „szűk csoportosulás” egyetlen célja a hatalom megszerzése. „Az új párt egyetlen eredménye az lesz, hogy bukaresti parlamenti képviselet nélkül marad a romániai magyarság” – vélekedett Kovács.
Szász Jenő MPP-elnök üdvözölte az EMNP megalakulását, ami szerinte hozzájárul az „erdélyi magyar rendszerváltáshoz”. A politikus reményének adott hangot, hogy az új párt együttműködik majd a polgáriakkal egy RMDSZ-ellenes alternatíva kiépítésében.
Pártbejegyzés buktatókkal
Mint ismeretes, bukaresti törvényszék júliusban azzal az indokkal nem engedélyezte első fokon az új politikai alakulat létrehozását, hogy programjában az alapvető emberi, közösségi és szabadságjogok képviseletét vállalta. Az igazságügyi testület az ítélet indoklásában úgy vélte: ez ellentétes a 2003-as, pártokra vonatkozó törvény előírásaival, amely szerint egy pártnak a nemzeti érdekek képviseletét kell vállalnia, nem pedig egy közösség érdekeire koncentrálnia.
A párt kezdeményezői fellebbeztek a határozat ellen, így a táblabíróság másodfokon hozta meg a végleges döntést.
Az új erdélyi magyar párt bejegyzése ellen a Demokratikus Szolidaritás az Esélyegyenlőségért Párt, a Nép Pártja és egy magánszemély, Adrian Drăghici nyújtott be óvást a Bukaresti Törvényszéken. Utóbbi, egy bukaresti ügyvéd egyébként arra hivatkozva kérte az EMNP bejegyzésének elutasítását, hogy szerinte a mintegy 30 ezer kézjegyet sorjázó ívek hamis aláírásokat is tartalmaznak.
Korábban beszámoltunk arról, hogy Adrian Drăghici május 17-én egy bukaresti közjegyzőnél hitelesítette azt az okiratot, amelynek alapján felhatalmazta Budai Richárd bukaresti RMDSZ-elnököt és Novák Leventét (a Kelemen Hunor szövetségi elnök vezette művelődési minisztérium tanácsadóját), hogy közösen vagy külön-külön bármikor betekintést nyerjenek, vagy lefotózhassák az EMNP bejegyzését célzó, 32654/3/2001-es számú dossziét.
A Bukaresti Törvényszék különben elutasította az aláírások hitelességét megkérdőjelező korábbi óvásokat.
Az EMNP hivatalos bejegyzéséhez szükséges iratokat és támogató aláírásokat idén május elején nyújtották be a Bukaresti Törvényszéken az új alakulat kezdeményezőinek képviselői. A párt bejegyzéséhez több mint 30 ezer aláírást gyűjtöttek össze az ország 19 megyéjében és Bukarestben.
Az EMNP létrehozásáról tavaly december 4-én döntött az EMNT Székelyudvarhelyen tartott országos küldöttgyűlése; Markó Béla, az RMDSZ akkori elnöke felelőtlennek nevezte a pártalapítási szándékot.
Idén januárban megkezdődött a párt bejegyzésének előkészítése, amihez a Velencei Bizottság által is elmarasztalt román párttörvény szerint az EMNP-seknek 25 ezer támogató aláírást kellett összegyűjteniük legalább 18 megyéből és Bukarestből. Az aláírásokat javarészét terepen, házról házra járva gyűjtötték be, emellett az EMNT által működtetett, a könnyített honosításban több mint 150 ezer erdélyi magyarnak segítséget nyújtó erdélyi demokrácia-központokban is lehetőséget biztosítottak az EMNP támogatói listájának aláírására. Krónika (Kolozsvár)
2011. szeptember 21.
Aláírásgyűjtés Marosvásárhely első magyar nevű iskolájáért
Kedves Mindenki!
Szeretnénk iskolánkat, a marosvásárhelyi 2-es számú általános iskolát, Bernády György nevére keresztelni. Párhuzamosan sajnos elindult az iskola Adrian Paunescu névre való keresztelése is. Arra kérünk benneteket, hogy támogassatok aláírásotokkal ügyünket, mert Marosvásárhelyen egyelőre tizenhárom általános iskolából egyetlen magyar elnevezésű sincs, de van tíz román és egy nemet. Terjesszétek, hogy minél több ember tudjon róla. Köszönjük!
A kezdeményező szülők nevében,
Horváth Iringó. Erdély.ma
2011. szeptember 21.
Magyar iskolát, magyar orvosképzést (Tüntetés és petíció Marosvásárhelyen)
Több vonalon folyik a harc a magyar oktatásért Marosvásárhelyen. A helybeli gyermekek szülei és a Civil Elkötelezettség Mozgalom képviselői petíciót indítottak azért, hogy a város 2-es számú általános iskolája Bernády György nevét viselhesse: ez egyfajta számonkérés is, hiszen húsz év alatt egyetlen magyar személyiségről sem neveztek el iskolát az egykori Székelyvásárhelyen.
A szülők minden romániai magyar politikai pártot konkrét lépésekre kérnek, az RMDSZ-től pedig határozottabb fellépést várnak. Emlékeztetnek arra is: az SZDP korábban aláírásgyűjtésbe kezdett azért, hogy az iskolát Adrian Păunescuról nevezzék el. A petíciót október közepén zárják. Az EMNT ugyancsak tegnap jelentette be, hogy október 6-án, az aradi vértanúk napján a magyar orvosképzés "visszaszerzéséért" szervez tiltakozó akciót a Székely vértanúk emlékművénél, és kész kifizetni a bírságot is, ha a városháza nem engedélyezi a megmozdulást. Az önálló magyar tudományegyetem fontosságát hangsúlyozta Markó Béla miniszterelnök-helyettes is a Sapientia egyetem megnyitóján. 1989 után két fontos célért küzdöttünk: az egyik, hogy anyanyelven tanulhassunk, beleértve a felsőoktatást is, a másik, hogy legyenek önálló magyar egyetemeink. Most ezt a jogot kell érvényesíteni a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen is – mondotta. Markó szerint az erdélyi magyar közösséget 1959-ben érte a legnagyobb veszteség, amikor elvették tőle a magyar egyetemet, és egyik legnagyobb eredményünk, hogy ma van önálló magyar egyetemünk, a Sapientia. Ehhez szükség volt Magyarország támogatására, az egyházakra, oktatókra és az RMDSZ-re is. Most rajta múlik, hogy kigyűjtse a többséget a román parlamentben ahhoz, hogy az akkreditációról szóló törvényt minél előbb alkalmazhassák. Végül kijelentette: összefogásra van szükség, ez a legnagyobb tanulság, és ez a biztos jövő legfontosabb feltétele is. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2011. szeptember 21.
Etnikai vitát szít az iskolanévadás Marosvásárhelyen
Marosvásárhely múlt század eleji polgármesteréről, Bernády Györgyről kell elnevezni a 2-es általános iskolát – jelentette ki a Krónikának Dorin Florea polgármester. Az elmúlt hetekben a Szociáldemokrata Párt (PSD), majd az RMDSZ is aláírásgyűjtésbe kezdett a tanintézet elnevezése kapcsán. A PSD Ceauşescu tavaly elhunyt udvari költőjéről, Adrian Păunescuról szerette volna elneveztetni a belvárosi iskolát, az RMDSZ viszont szeretné, ha végre egy helyi általános iskola is magyar személyiség nevét viselné.
Lapunk úgy értesült, az etnikai vita elkerülése érdekében a tanintézet vezetősége a semmitmondó Belvárosi Iskola nevet javasolja
A szövetség helyi képviselői szerint a 2-es számú általános iskolát a városépítőként emlegetett Bernády Györgyről kellene elnevezni. Megtudtuk: mindkét szervezet jól halad az aláírásgyűjtéssel. Míg a szociáldemokraták házról házra járnak, a szövetség a körzeti elnökökön keresztül próbál minél több támogatót szerezni. Újabban a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) aktivistái és a Dózsa György utcai iskolába járó magyar gyerekek szülei is támogatják a kezdeményezést. A szülők petíciót fogalmaztak meg, melyben arra szólítják fel az RMDSZ helyi és országos vezetőségét, hogy az aláírásgyűjtés helyett határozott politikai lépéseket tegyenek a cél érdekében. A felhívás kezdeményezői úgy vélik, a rendszerváltás utáni iskolai névadások kapcsán rendszerint politikai alapon született döntés, talán ez is az oka annak, hogy a régebben számokkal ellátott, mostanra neveket viselő iskolák között Marosvásárhelyen egyetlen magyar elnevezésű intézmény sem létezik. Jelenleg négy kivétellel valamennyi tanintézetet román személyiségről neveztek el, többnyire olyanokról, akiknek semmi közük nem volt a városhoz.
A többi négy közül az egyiket Európának nevezték el, egy másik, ahol német tagozat is működik, Friedrich Schiller költő nevét vette fel, míg kettőt még mindig számmal jelölnek. „A szülők úgy vélik, hogy az RMDSZ által elindított aláírásgyűjtés nem hatékony politikai lobbi, sokkal inkább civil akciónak tekintik. Az elmúlt két évtized sikertelenségei miatt jelen helyzetben sokkal erőteljesebb politikai lépések megtételére van szükség ahhoz, hogy eredményeket lehessen felmutatni” – áll többek között a szülők által aláírt levélben. Évekkel ezelőtt, a Schiller-iskola névadó ünnepélyén Dorin Florea kijelentette, hogy annak örülne, ha végre egy iskolát magyar személyiségről is elneveznének. Kérdésünkre, hogy most, amikor erre komoly esély mutatkozik, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) megyei elnökeként támogatja-e az ötletet politikai vonalon, kitérő választ adott.
Azt viszont elmondta, hogy ha a múlt század elején a belvárosi iskolát Bernády alapította, akkor a tanintézet kétségtelenül az ő nevét kellene hogy viselje. A polgármester viszont hozzátette, Păunescut sem szabad lebecsülni, az ő szobrának is meg lenne a helye a Tudor negyedi ortodox templom előtt. Felettesével szemben a PDL önkormányzati képviselője Dumitru Matei megyei főtanfelügyelő nem támogatja a magyar fél kérését. A politikus-tanár előbb azt nyilatkozta, hogy nem tud a Bernády–Păunescu-vitáról, majd kijelentette, hogy mindez csak sajtóspekuláció. Kérdésünkre, hogy egyetértene-e azzal, hogy egy vásárhelyi iskolát magyar személyiségről nevezzenek el, a főtanfelügyelő nemmel válaszolt. „A tanfelügyelőségnek van egy névadó bizottsága, oda viszont más javaslat érkezett. Nekem azt kell támogatnom” – szögezte le. Lapunk úgy értesült, az etnikai vita elkerülése érdekében a tanintézet vezetősége a semmitmondó Belvárosi Iskola nevet javasolta az említett bizottságnak.
Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)
2011. szeptember 24.
Lomnici: fel kell lépni a magyarellenes megnyilvánulások ellen
Románia számára is presztízskérdés, hogy határozottan fellépjen a magyarellenes megnyilvánulások ellen, amelyek egyik legsúlyosabb példája volt, hogy egy román hetilap Tőkés László meggyilkolására buzdított – mondta pénteken Marosvásárhelyen Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanács elnöke.
Lomnici Zoltán Tőkés Lászlóval, az Európai Parlament alelnökével, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével közösen tartott sajtóértekezletet a városban, amin részt vett Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd is, aki az említett ügyben a sértett nevében emelt panaszt az illetékes hatóságoknál. Az ügyről először egy május 13-i nagyváradi sajtótájékoztatón szerzett tudomást a közvélemény, miután nyilvánosságra hozták: a romániai vasútvonalakon olyan kiadványt terjesztettek, amelyben Tőkés László meggyilkolására uszított egy cikk. Az írás a Stefan cel Mare egykori román uralkodó nevét viselő hetilapban jelent meg. Ezt a lapot a Vocea Ceferistului (A vasutas hangja) című kiadvánnyal együtt terjesztették, állítólag mindkettőnek ugyanaz a személy, Mihai-Florin Nahorniac a főszerkesztője.
A Stefan cel Mare – amely „Románia függetlenségéért, szuverenitásáért, integritásáért és újraegyesítéséért" küzdő kiadványnak nevezi magát – említett cikkében a Romániában meglehetősen durva szitokszónak számító „bozgor" (hazátlan) jelzővel illeti Tőkés Lászlót. Azt veti a szemére, hogy az általa vezetett EMNT a kisebbségek kollektív jogainak törvénybe iktatására törekszik. Idéz egy Tőkésnek tulajdonított nyilatkozatot, amely szerint „a magyarok nem jövevények Erdélyben, hanem elvesztették országukat".
"Nem szégyelli magát ez a szerencsétlen bozgor? Hogy képes meggyalázni azt az országot, ahol született, ahol megkapta mindazokat a jogokat, amelyek minden román állampolgárt megillettek ebben az országban? Miért nem költözöl Magyarországra, miért nem hagyod el ezt az országot, ha nem tetszik neked valami?" – írja a szerző (aki vélhetően maga a főszerkesztő), aki ezután felteszi a kérdést: „Hát senki nincs ebben az országban, aki golyót eresztene ennek a hazaárulónak a fejébe?".
Tőkés e mondatok miatt emelt panasz ügyvédjén keresztül a Bukarestben működő Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál, ezen kívül a bukaresti ügyészségen is feljelentést tett az említett lapot jegyző személy ellen gyilkosságra való felbujtás miatt.
A magyar etnikum egészét diszkriminálták
Kincses Előd pénteken felidézte ezt az esetet a sajtó képviselői előtt. Hangsúlyozta: a cikk szerzője a magyar etnikum egészét diszkriminálta, amit a romániai diszkriminációellenes törvény súlyos kihágásnak minősít. Emlékeztetett, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanács június 12-re írta ki az első tárgyalást, de akkor hozzá sem fogott az ügy érdemi megvizsgáláshoz, mert kiderült, hogy Nahorniacot téves lakcímen idézték meg.
A szeptember 13-ra kitűzött újabb tárgyalás már érdemben foglalkozott az üggyel, azon a lap főszerkesztője is megjelent. Egyelőre azonban még nem született meg a testület határozata – tette hozzá Kincses, aki arról is tájékoztatott, hogy az ügyészségen már májusban panaszt tettek, de ott sem született még döntés.
Lomnici Zoltán rendkívül súlyos sérelemnek nevezte, hogy a román hetilap a nemzetközileg leginkább elismert, legnagyobb tekintélynek örvendő magyar személyiség meggyilkolását szorgalmazta. Úgy vélte: Románia számára presztízskérdés, hogy az ilyen magatartással szemben határozottan lépjen fel, és akadályozza meg az ilyen cselekmények megismétlődését.
Tőkés László részben ennek az esetnek a kapcsán is szólt az emberi és a nemzeti méltóság tiszteletben tartásának fontosságáról. Aggodalommal szól arról, hogy a Kárpát-medencében az utóbbi időben rendkívüli mértékben elszaporodtak a magyarellenes megnyilvánulások, amelyek lábbal tiporják az emberek egyéni és nemzeti méltóságát.
Több magyarellenes cselekedet is történt a közelmúltban
Leszögezte: az emberi méltóság alapértéknek számít az Európai Unióban, és ez az elv független attól, hogy egy ember melyik nemzeti vagy vallási közösséghez tartózik. Tőkés a magyarellenes cselekedetek sorában említette a Házsongárdi temetőben elkövetett sírgyalázásokat, valamint azt, hogy a kolozsvári református Kétágú templom közvetlen szomszédságában a Kolozs megyei tanfelügyelőség székhelyet akar építeni a műemlékvédelmi szempontok figyelmen kívül hagyásával. Nehezményezte azt is, hogy a marosvásárhelyi 2. számú általános iskolát a nacionalista politikusról, Adrian Paunescuról akarnák elnevezni, míg az erdélyi magyarság a polgári társadalom egykori nagy személyiségének, Bernády Györgynek a nevét szeretné adni az oktatási intézménynek. hirado.hu. Erdély.ma
2011. szeptember 24.
Értesítik az európai államfőket a „Tőkés László megölésére való felbujtásról”
Kincses Előd, az RMDSZ volt Maros megyei elnöke pénteken bejelentette, hogy Tőkés László nevében értesítették az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot és az ügyészséget, miután egy vonatban terjesztett újságban Tőkés László meggyilkolására uszítottak, elmondta, tájékoztatják az európai államfőket.
Kincses Előd ügyvéd egy marosvásárhelyi sajtótájékoztatón mondta el, hogy Tőkés László EP alelnök nevében, aki szintén jelen volt a sajtótájékoztatón, jelezték az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál és a bukaresti ügyészségen, hogy a Bukarest-Marosvásárhely intercity járaton osztogatott Ştefan cel Mare nevet viselő újságban Tőkés megölésére buzdító írás jelent meg, de késik a román hatóságok válasza, tájékoztatott a MEDIAFAX tudósítója.
Kincses átadta a sajtónak az említett újságcikk fénymásolatát, amelyben ilyen részletek vannak: „ Lám, mire képes egy hazaáruló, ez a szerencsétlen bozgor, Tőkés László”, „Senki nem kerül ebben az országban, aki fejbe lőné ezt az árulót?, állítása szerint az idézett cikk diszkriminálja a magyar közösséget és sérti Tőkés méltósághoz való jogát.
Az ügyvéd szerint a román vasúttársaság (CFR) képviselői azt nyilatkozták, nincs semmi közük a Ştefan cel Mare újsághoz, ő pedig ügyfele nevében május 27-én értesítette a bukaresti ügyészséget, a gyilkosságra való felbujtásról és az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot .
Kincses elmondta, az ügyészségről semmilyen választ nem kapott, annak ellenére, hogy letelt a törvényes 60 nap.
Kifejtette az Országos Diszkriminációellenes Tanács szeptember 13-án tárgyalta az ügyet, a döntését később közli, ekkor a Ştefan cel Mare újság főszerkesztője, Florin Nahorniac, egykori államelnökjelölt azzal próbált védekezni, hogy ne vonhatja felelősségre egyszerre két intézmény, az ügyészség és az Országos Diszkriminációellenes Tanács.
„Ha nem hozzák meg a megfelelő törvényes döntést, értesítjük az ügyről az európai államelnököket”, fejtette ki Kincses, aki utóbb azt is elmondta, a Tőkés ügyről a tájékoztatást az Emberi Méltóság Tanácsa végzi el, amelynek tíz országban van képviselete.
Az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, Lomniczi Zoltán ugyanazon a sajtótájékoztatón elmondta, hogy 2011-ben vizsgálta a „magyarellenes jelenségeket” Szlovákiában, Ukrajnában és Erdélyben is és a Romániában tapasztalt legsúlyosabb ügy a Tőkés ügy.
„Úgy értékeljük az ilyen, fizikai megsemmisítésről szóló fenyegetés nagyon sokat árt Romániának. Felkérünk mindenkit az emberi méltóság kölcsönös tiszteletére. Felhívjuk a nemzetközi közvélemény figyelmét a romániai magyarellenes jelenségre, amely ütközik a román törvényekkel de az EU-s felfogással is”, mondotta Lomniczi.
Tőkés László szerint az Országos Diszkriminációellenes Tanács által vizsgált magyarellenes jelenségek közé sorolható az is, hogy a kolozsvári központi temetőben egyetlen őr sem beszél magyarul, hogy a város központjába, a református templom mellé új épületet akarnak felhúzni, a műemlékvédelmi törvények dacára.
Marosvásárhelyen az elemzett esetek között van az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, ahol „ a magyar részlegnek nem adják meg a lehetőséget, hogy autonóm módon, külön szerveződjék, illetve a 2-es általános iskolában ahol elnevezési viták zajlanak arról, hogy a volt polgármesterről, Bernády Györgyről, vagy Adrian Păunescu költőről, „a kommunista diktatúra egyik képviselőjéről nevezzék el”, mondotta Tőkés.
Mediafax. Nyugati Jelen (Arad)
2011. szeptember 25.
Tőkés üdvözli Florea "döntését", miszerint Bernádyról nevezik el a marosvásárhelyi 2-es iskolát
Tőkés László, az EMNT elnöke pénteken úgy nyilatkozott, hogy az, hogy a 2012-es választásokon magyar polgármestere legyen Marosvásárhelynek, az utolsó esély arra, hogy a magyarok megvédjék közösségüket és az iskoláikat.
Az EP alelnöke egy általa aláírt dokumentumot ismertetett, amelyben üdvözli Dorin Florea polgármester „döntését”, miszerint a 2-es számú marosvásárhelyi általános iskola Bernády György nevét viselje.
Ismert tény, hogy a korábban csak számozott, utóbb nevet kapó iskolák közül jelenleg csak egy viseli magyar személyiség nevét. A polgármester bejelentése eleget tesz a magyar közösség kívánságának, és reméljük, hogy nem merülnek fel különböző kitalált okok, amelyek megakadályozzák ezt a névadást – áll a dokumentumban. Ugyancsak eszerint a magyar közösség ereje az együttműködésben és az erdélyi magyar közösség érdekében való cselekvésben, a kicsinyes pártérdekek félretételében áll, és 2012-ben egy magyar polgármester megválasztása Marosvásárhelyen lehet az utolsó lehetőség az itteni magyarság számára, hogy a közösségét és az iskoláit megvédje. Tőkés felhívást intézett valamennyi magyar szervezethez, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt annak érdekében, hogy Marosvásárhely következő polgármestere magyar legyen. Véleménye szerint erre minden esély megvan.
Dorin Florea kedden egy sajtótájékoztató keretében nyilatkozta azt, hogy helyesnek és természetesnek tűnik számára, hogy az általa építetett iskola a volt polgármester, Bernády György nevét viselje. Korábban a PSD azzal a javaslattal állt elő, hogy az oktatási intézménynek Adrian Păunescu nevét adják. Ennek kapcsán Florea hozzátette, hogy annak a lehetőségét sem zárja ki, hogy a nemrég elhunyt költőnek is szobrot állítsanak a városban. (mediafax) Trandindex.ro
2011. szeptember 26.
Năstase a magyarokat félti?!
Adrian Năstase, a Szociáldemokrata Párt országos tanácsának elnöke szerint „Tőkés szatellit-pártja” rendkívül „aljasan támadta” Markó Bélát, ami arra vall, hogy a hatalom „diverziót próbál kelteni a magyar közösségben”, az ügyészségnek meg kellett volna támadnia az EMNP bejegyzését.
Adrian Năstase szombaton Aradon tartott sajtóértekezleten azt mondta, „a PDL különféle szatellit-megoldásokkal próbálkozik”, azt állította, hogy a hírekben látta, „a Tőkés László számára alakított szatellit-párt miként támadta rendkívül aljas módon Markó Bélát” – jelenti a MEDIAFAX tudósítója. „Rendkívül kemény támadások voltak, amelyek arra engednek következtetni, hogy tulajdonképpen a jelenlegi, felelőtlen hatalom diverziókkal próbálkozik a magyar közösségben, radikális megoldásokat teremtve és radikális üzeneteket továbbítva, ily módon destabilizálva a politikai helyzetet, mely húsz év után, legalábbis a magyar közösséggel való viszony tekintetében, kezdett normális kerékvágásba zökkenni” – tette hozzá Năstase.
Năstase azt is szóvá tette, hogy az ügyészségnek meg kellett volna támadnia az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzését.
„Ha a főügyészségen lettem volna – de én csak meghívottként járok oda -, én megtámadtam volna egy párt, az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését. Nem értem, miért nincs a nevében, hogy Romániai, még utalásként sem. Nincsenek népi magyarok más megyékben? Világos e párt regionalizációs célja, az elszakadás, az elszakadás felé vezető autonómia. Én nem hagytam volna, hogy egy ilyen pártot bejegyezzenek” – mondta Năstase.
Azt állította, hogy „ez az Orbán-Băsescu-Tőkés háromszög Romániára nézve is ártalmas, mint ahogy a román-magyar kétoldalú kapcsolatokra meg a romániai magyar közösségre is”.
Arra a kérdésre, hogy szerinte az RMDSZ ellenzékbe fog-e vonulni, Năstase azt mondta, nem óhajtja azt a hatást kelteni, mintha még udvarolna a Szövetségnek.
„Az RMDSZ-nek joga és felelőssége eldönteni, melyek a legjobb megoldások a magyar közösség számára. Mi megyünk a magunk útján, és meglátjuk, hogy az keresztezi-e még az RMDSZ útját” – fejtette ki Năstase.
Adrian Năstase vasárnapig tartózkodik Aradon, ahol szombaton este bemutatta A Zambaccian kód című munkáját.
Tőkés László EMNT-elnöknek „szinte meggyőződése”, hogy a magyar politikai alakulatok képesek az együttműködésre, és együtt megszerzik a magyarság szavazatait, hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-nek a közösség legfontosabb érdekeit kell szem előtt tartania, és le kell mondania a „különutas” szerepéről.
Pénteki marosvásárhelyi sajtóértekezletén Tőkés elmondta, felhívást intéz „a magyarok Teng Hsziao-pingjéhez, Markó Bélához”, engedje Kelemen Hunor jelenlegi RMDSZ-elnököt párbeszédet folytatni a többi magyar politikai alakulattal, az Erdélyi Magyar Néppárttal, melynek az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) aláírásokat gyűjtött, és a Magyar Polgári Párttal.
„Az RMDSZ pártban gondolkodik, mi másként, a magyarság összes erőivel való együttműködésben gondolkodunk. (…) Úgy véljük, Borbély László, az RMDSZ politikai alelnökének nyilatkozata értelmében sor kerül a párbeszédre, és a nemzeti összefogás fóruma keretében tudunk majd tárgyalni. Ez a fórum rég nem ült össze, de most alkalmunk lesz egyeztetni az összes politikai párttal, mind az MPP-vel, mind az RMDSZ-szel. Én ezúton intézek felhívást a magyarok Teng Hsziao-pingjéhez, Markó Bélához, hagyja Kelemen Hunort, ha nem akarja, hogy Hunor az ő epigonja legyen – mert még csak epigonja sem lesz, ha nem engedi meg neki ezt a párbeszédet együttműködésünk érdekében” – mondta Tőkés.
Hozzátette, az RMDSZ-nek le kell mondania a „különutasságról”, de „végső soron” a magyar közösség lesz az, mely dönt e kérdésekről, a választók fogják „megszabni az útirányt”.
Mediafax, nyugatijelen.com Erdély.ma
2011. szeptember 26.
Presztízskérdés lenne a magyarellenes megnyilvánulások elleni fellépés
Tőkés László, az EMNT elnöke, az EP alelnöke, Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanács elnöke, és Kincses Előd ügyvéd tartott pénteken sajtótájékoztatót Marosvásárhelyen, amelyen Magyarellenesség Erdélyben címszó alatt kilencoldalas anyagban sorolták fel az utóbbi időszakban, a román politikai és közéletben eluralkodott magyarellenes megnyilvánulásokat.
Tőkés aggodalmának adott hangot a Kárpát-medencében az utóbbi időben rendkívüli mértékben elszaporodott magyarellenes megnyilvánulások miatt, „amelyek lábbal tiporják az emberek egyéni és nemzeti méltóságát”. A magyarellenes megnyilvánulások sorában említette a Házsongárdi temetőben elkövetett sírgyalázásokat, illetve, hogy a kolozsvári református Kétágú templom közvetlen szomszédságában a Kolozs megyei tanfelügyelőség székhelyet akar építeni a műemlékvédelmi szempontok figyelmen kívül hagyásával. Nehezményezte ugyanakkor, hogy a marosvásárhelyi 2-es Számú Általános Iskolát Adrian Păunescuról akarnák elnevezni, míg az erdélyi magyarság a polgári társadalom egykori nagy személyiségének, Bernády Györgynek a nevét szeretné adni az oktatási intézménynek.
Kincses Előd elmondta, hogy néhány hónappal ezelőtt a romániai vasútvonalakon olyan kiadványt terjesztettek, amelyben Tőkés László meggyilkolására uszított egy cikk. Az írás a Ştefan cel Mare egykori román uralkodó nevét viselő hetilapban jelent meg. Ezt a lapot a Vocea Ceferistului (A vasutas hangja) című kiadvánnyal együtt terjesztették, állítólag mindkettőnek ugyanaz a személy, Mihai-Florin Nahorniac a főszerkesztője. A lap Tőkést bozgornak nevezte, és a cikk végén feltette a kérdést: „Hát senki nincs ebben az országban, aki golyót eresztene ennek a hazaárulónak a fejébe?”
Tőkés László ügyvédje emiatt panaszt emelt a Diszkriminációellenes Tanácsnál, és a bukaresti ügyészségen is feljelentést tett az említett lapot jegyző személy ellen gyilkosságra való felbujtás miatt. Kincses Előd kijelentette: a szerző a magyar etnikum egészét diszkriminálta, amit a romániai diszkriminációellenes törvény súlyos kihágásnak minősít. Emlékeztetett, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanács június 12-re írta ki az első tárgyalást, de akkor nem tárgyalta meg az ügyet érdemben, mert kiderült, hogy Nahorniacot téves lakcímen idézték meg. A szeptember 13-i tárgyalás már érdemben foglalkozott az üggyel, azonban még nem született meg a testület határozata és az ügyészségen májusban letett panaszra sem érkezett válasz.
A magyarellenes megnyilvánulásokkal szembeni határozottabb fellépés Románia számára presztízskérdés lenne, jelentette ki Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanács elnöke. Rendkívül súlyos sérelemnek nevezte, hogy a román hetilap a nemzetközileg leginkább elismert, legnagyobb tekintélynek örvendő magyar személyiség meggyilkolását szorgalmazta.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)
2011. szeptember 29.
Közlemény – Az EP támogatja Tőkés László jelentését
Joseph Daul, az Európai Parlament néppárti frakcióvezetője fogalmazta meg annak idején, hogy az Unió országainak felvirágzása érdekében „több Európára” van szükség.
A magyar EU-elnökség nevében Orbán Viktor miniszterelnök az „erős Európa” eszményét és programját hirdette meg.
A lengyel EU-elnökség beköszönése alkalmával mondott parlamenti beszédében Bronislaw Komorowski államelnök szintén a „több Európa” kívánalmát és követelményét hangsúlyozta a kontinensünkre nehezedő, egyre súlyosbodó gazdasági-pénzügyi válság leküzdése érdekében.
Sokak véleménye megegyezik abban, hogy Európa sokrétű válságának hátterében alapvetően egy általános erkölcsi válság húzódik meg. Az Európai Unió és az európai egyházak vezetőinek idei 7. csúcstalálkozóján többen is rámutattak erre, és a Lisszaboni Szerződés előirányzatának értelmében kialakítandó európai–egyházi párbeszéd keretében európai társadalmaink morális válságának a gyógyítása céljából sürgették az egyházi szféra és a politikum eddiginél is szorosabb együttműködését.
Múlt héten, 2011. szeptember 20-án, a lengyel EU-elnökség hivatalba lépése alkalmából, André-Joseph Leonard belga érsekprímás, André Dupuy brüsszeli apostoli nuncius, Stanislaw Gadecki poznani érsek és Adrianus Herman van Luyn, az Európai Közösség Püspöki Konferencia Bizottságának (COMECE) elnöke, valamint Piotr Mazurkiewicz, a COMECE főtitkára részvételével és közös szolgálatával európai ünnepi misét tartottak a brüsszeli Saint Michel et Gudule katedrálisban. A rendkívüli, hagyományteremtő alkalom immár harmadik abban a sorban, melynek rendjén 2010 szeptemberében a belgiumi EU-elnökség, ez év júniusában pedig a magyar elnökség szentelte meg féléves-féléves működését, Isten nevének segítségül hívásával.
Tőkés László alelnök az Európai Parlament képviseletében tartott beszédet a magyar ünnepség alkalmával; a lengyel misén, majd a lengyel nagykövetség által rendezett fogadáson pedig meghívottként vett részt. Az EP vallási ügyekért felelős alelnökeként erdélyi képviselőnk az általa már kezdetben meghirdetett „Keresztény Európát” program részének tekinti az európai egyházi együttműködés, valamint az európai–egyházi párbeszéd terén kifejtett tevékenységét. Meggyőződése szerint kontinensünk válságának „kezeléséhez” és erkölcsi megújulásához, valamint a „több” és „erősebb” Európa kiépítéséhez az egyházak hozzájárulása elengedhetetlenül szükséges.
Hosszan tartó előkészítő munka nyomán, 2011. szeptember 26-án, az Európai Parlament Elnökségének ülésén ebben az értelemben került sor az egyházakkal és a világnézeti szervezetekkel folytatandó párbeszéd kérdésének megvitatására, melynek intézményes bevezetését a Lisszaboni Szerződés 17. cikkelye írja elő.
A Tőkés László által előterjesztett dokumentum az Európai Parlament és az egyházi, valamint szekuláris szervezetekkel beindult intézményes párbeszéd eddigi tanulságai és következtetései alapján tesz javaslatot ennek folytatására és elmélyítésére. Erdélyi képviselőnk ahhoz kérte a Büro felhatalmazását, hogy konkrét és strukturált formában alakítsák ki a rendszeres, átlátható és kiegyensúlyozott párbeszéd intézményes hátterét és kereteit.
„Az 1989-ben elkezdődött kelet-közép-európai rendszerváltás nyomán – püspöki minőségemben – magam is cselekvő részese lettem az ökumenikus világmozgalomnak, ezen belül pedig a megosztott Európa egységesülését szolgáló kelet–nyugati egyházi párbeszédnek” – mondta az alelnök, majd hozzátette, hogy az akkor szerzett gyakorlat és tapasztalat az európai–egyházi párbeszéd terén is jól kamatoztatható.
Miguel Angel Martinez Martinez szocialista alelnök, Rodi Kratsa-Tsagaropoulou néppárti alelnök, Jim Higgins néppárti jegyző és Isabelle Durant, a zöldek alelnöke hozzászólásaikban elismerésüket fejezték ki az elhangzott jelentés iránt, és javaslataikkal támogatták a dialógus-tervezet megvalósítását.
A napirendi tárgy megvitatását lezárva, Jerzy Buzek elnök is megköszönte erdélyi képviselőnk munkáját, kitérve arra, hogy alelnöktársával együtt miképpen vett részt a párbeszéd magas szintű fórumain. A Büro egyhangúan elfogadta az előterjesztést, és felhatalmazást adott a párbeszéd rendszerének kialakítására.
Strasbourg, 2011. szeptember 27.
Tőkés László
EP-alelnök sajtóirodája. Reggeli Újság (Nagyvárad)
2011. október 1.
A magyar pártok közösen emlékeznek meg október 6-áról
"Ha tőlünk függ, akkor lesz Paunescunak szobra Vásárhelyen, amikor Gusának, vagyis soha"
Benedek István, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke, László György, a Magyar Polgári Párt megyei elnöke és Jakab István, az Erdélyi Magyar Néppárt megyei elnöke tegnap sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a három magyar politikai alakulat közösen emlékezik meg október 6-án az aradi vértanúkról, illetve a marosvásárhelyi székely vértanúkról.
A sajtótájékoztatón jelen volt Csegzi Sándor, az RMDSZ marosvásárhelyi választmányának elnöke, hangsúlyozni kívánta, hogy a megemlékezésnek nem lesz kampányjellege, jó alkalom arra, hogy az összefogásra utaló, Európát átfogó eseményre való megemlékezés kapcsán "mutassunk egyértelmű összefogási szándékot Marosvásárhelyen a magyar politikai szervezetek között".
Jakab István hangsúlyozta: – A marosvásárhelyi magyarság mindig is lelki motorja volt az erdélyi magyarságnak. Nagyon fontos, hogy október 6-án a magyar politikai pártok együtt kívánnak megemlékezni az aradi és a székely vértanúkról. Az emlékezés kegyelete, amely összhangot teremt bennünk, azt is jelzi, hogy egységesek tudunk lenni minden olyan ügyben, amely a magyarság számára fontos, és együtt tudunk hangot adni minden olyan történésnek, amely a magyarság jövőjét biztosítja.
László György: – Ha Marosvásárhelyen – de Erdélyben is – a magyar közösséget képviselő politikai szervezetek megpróbálnak együttműködni, akkor az csakis e közösség politikai múltjának tudható be. Most, félretéve a politikai hovatartozásunkat, arra hivatkozva, hogy ha nem sok közös van bennünk, mégis van egy történelmünk, közös múltunk, így a magyar közösség érdekében félreteszünk minden nézeteltérést, és október 6-án Marosvásárhelyen együtt fogunk emlékezni. Remélem, ez az első jó lépés annak érdekében, hogy életképes érdekképviseletet tudjunk létrehozni az erdélyi magyarságért.
Október 6-ig megoldódhat a MOGYE ügye
Újságírói kérdésre válaszolva Benedek István kijelentette: Az egyetem problémája reális, egy rossz menedzsmentnek és egy rossz charta megszavazásának az eredménye, ami nem vette figyelembe a jelenlegi tanügyi törvényt. Ezt nem teheti meg egyetlen egyetem sem az egyetem autonómiájára hivatkozva, és remélem, hogy Markó Béla miniszterelnök- helyettes úr, aki a tanügyért is felelős, illetve Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke megteszi személyesen is a szükséges lépéseket, s különösen Markó Béla tud hatni az egyetem vezetőségére és a tanügyminisztériumra, s felszólítja őket, hogy a törvényeket be kell tartani. "Úgy gondolom, hogy a miniszterelnök-helyettes és az Európai Parlament alelnökének személyes jelenléte az egyetemen, illetve a tárgyalások a következő napokban meghozzák az eredményt".
Ádám Valérián, az RMOGYKE ügyvezetője, aki egy kolléganőjével együtt bejött a sajtótájékoztatóra, bejelentette, hogy ha az RMDSZ és a magyar szervezetek "visszavonulót fújnak" a MOGYE ügyében, akkor az október 6-át követő héten tüntetést szerveznek a civil szervezetek.
Az RMDSZ-politikusok reményüknek adtak hangot, hogy október 6-ig megoldódik a marosvásárhelyi orvosi egyetem ügye. Kiss István, az MPP alelnöke szerint a magyar pártok közösen lépnek fel a MOGYE ügyében.
Iskolaneveket a magyar lakosság arányának megfelelően!
Arra a kérdésre, mi a véleménye arról, hogy Adrian Paunescunak szobrot akarnak állítani Marosvásárhelyen, illetve hogyan viszonyulnak az iskolanévadáshoz, Benedek István kijelentette: – Ez nagyon egyszerű. Az iskola nevét az iskola vezetőtanácsa dönti el, majd a városi tanács szavaz róla. Ami csak konzultatív jellegű. Sajnos, az iskolák vezetőtanácsaiban Vásárhelyen a román tanárok többségben vannak. Mivel Marosvásárhely magyar lakossága kb. 46%, úgy illett volna, hogy az iskolák 46%-ának is magyar neve legyen. Magyar íróról, tanárról, az iskolaalapító Bernády Györgyről iskola legyen elnevezve. Ez nem történt meg. Azt gondolom, az elkövetkezendőkben lesz elegendő politikai józanság az iskolák vezetőségeiben részt vevő tanárokban, s belátják, ez így nem mehet tovább. Ragaszkodunk ahhoz, hogy az iskolák neve a magyar lakosság arányának megfelelő legyen Marosvásárhelyen. Meg kell találni ennek a módját.
A Paunescu-szoborral kapcsolatosan azt mondta: "Akkor lesz Marosvásárhelyen szobra Paunescunak, ha tőlünk függ, amikor Gusának. Vagyis soha!"
Népújság (Marosvásárhely)
2011. október 6.
Sikeres a mentorprogram Csángóföldön
Először fordult elő, hogy a szeptemberi iskolakezdéskor tanárként állt munkába egy olyan egykori diák, akinek az oktatását a Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége (MCSMSZ) már óvodáskora óta támogatta – jelentette be Solomon Adrián, a szervezet elnöke kedden Székesfehérváron.
A jelenlegi helyzet kapcsán kiemelte, 25 településen mintegy 2200 csángó gyerek tanulhat magyar nyelven a szervezet segítségével, de további 6500 fiatal van, akihez még nem jutottak el. A csángó magyarság megmaradásáért folytatott küzdelmükhöz kérik az anyaországi vállalkozók, önkormányzatok segítségét a „keresztszülői” program keretében – mondta, kitérve arra, hogy lehetőségeihez mérten bárki támogathat egy-egy gyermeket, tanárt, tantermet vagy közösségi házat. Solomon Adrián hozzátette, hét településen hozták létre és működtetik a Gyerekek Házát, ahol kulturális programokat, vetélkedőket szerveznek. Emellett 65 középiskolás és kilenc egyetemista tanulmányait finanszírozzák. Céljuk, hogy magyar kulturális és oktatási központot építsenek Bákóban, növeljék a Gyerekek Háza és az oktatási helyszínek számát, valamint kiépítsék a különböző kommunikációs csatornákat, mert jelenleg egyetlen magyar nyelvű újság, rádió vagy televízió sem működik a Csángóföldön.
A keddi Csángó Magyar Kulturális Estet megelőző tájékoztatón Radetzky Jenő, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke hangsúlyozta, itt az ideje, hogy a magyar vállalkozások megvessék lábukat a Csángóföldön. Szerinte a magyar tőke megjelenésével megakadályozható lenne, hogy a csángók elvándoroljanak otthonukból munkalehetőségek után kutatva. „Az általunk kezdeményezett Wekerle Sándor Kárpát-medencei Gazdaságfejlesztési Program kiemelten foglalkozik a csángó magyarok ügyével. Bízom benne, hogy kapcsolatépítésekkel, működő tőke kihelyezésével és az oktatás megszervezésével segíthetjük őket” – jegyezte meg. A mentorprogram támogatásáért szervezett jótékonysági esten fellépett Berecz András Magyar Örökség díjas mesemondó, Petrás Mária népdalénekes, iparművész, Nyisztor Ilona Magyar Örökség díjas énekes, Csobán Magdolna moldvai hagyományőrző és Kovács Krisztián, a Hajnal akar lenni Kárpát-medencei népdalvetélkedő 2009. évi győztese.
MTI
Krónika (Kolozsvár)
2011. október 7.
Koszorúzás a Vesztőhelyen
Testvérvárosok történelmi pillanata
Nem túlzás azt állítani, hogy testvérvárosok tekintetében történelmi pillanatra került sor ma a Vesztőhelyen, amikor a ft. Király Árpád marosi főesperes által megáldott, aradi földdel töltött urnát Bognár Levente alpolgármester átadta Nagy Csaba pécsi alpolgármesternek, hogy azt vigye el a ma délután a baranyai testvérvárosban megnyílt Ereklye-kiállításra.
Mindezt a két testvérváros kapcsolatának, a két város magyarjai közötti híd erősítése érdekében, hisz ne feledjük, hogy Pécsett komoly kultusza van az aradi vértanúknak, nem véletlen, hogy a magyar város az első, amely kiállítást nyit Aradról küldött, 1848-as ereklyékből.
A vesztőhelyi megemlékezés és koszorúzás szomorú tapasztalata volt idén is, hogy egyre kevesebben vesznek részt rajta, a résztvevők aránya pedig, amennyiben folytatódik a tendencia, pár éven belül a magyarországiak javára billen, vagyis kevesebb aradi lesz kint, mint anyaországi. Ami, tetszik, vagy sem, de elgondolkodtató.
Nt. Jakab István evangélikus lelkész Damjanich utolsó szavaira emlékeztetett, amikor a kivégzett tábornok kijelentette, „azt gondolom, én leszek az utolsó, mert a csatában mindig én voltam az első”.
– S ezzel nem volt egyedül, hiszen mindannyiukat hősiességükért, kitartásukért, küzdelmükért, meggyőződésükért léptették elő annak idején, emelték tábornoki rangra.
Majd megbolydult a világ, bekövetkezik a tragikus fordulat, amit Schweidel József utolsó gondolatában így ad közre: a mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Nekik viszont a kínzatás jutott. Kitartásukat, becsületüket, a szabadulás lehetőségének visszautasításával fejezik ki. Ők azon hősök közé tartoznak, akik a szabadulást nem fogadták el. Aztán következnek a megszégyenítések, a bilincsek, és a börtön. A legtalálóbb gondolat viszont az, hogy rájuk nem volt méltó az akkori világ, az ördögi uralom. Utolsó szavaikban viszont egytől egyig meggyőződésüknek adnak hangot, mélységes hitükről tesznek tanúbizonyságot, ezért mondhatjuk el róluk, hogy nem csak mártírok, hanem hősök, a hit hősei is ők. Ma hősök, ma mártírok. Így parancsolja ezt hazám szolgálata – mondta ma a Vesztőhelyen, megmozgató erejű prédikációjában Jakab István.
Miután ft. Király Árpád megáldotta az emlékezésre összegyűlteket, majd a résztvevők elénekelték a magyar és a székely himnuszt, következett a tisztelet koszorúinak elhelyezése. A leszármazottak családjai mellett virágot helyezett el a Vesztőhelyen, többek között Kelemen Hunor az RMDSZ elnöke, Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete, Horváth Levente alprefektus, dr. Benkő Tibor vezérezredes, a Honvédelmi Minisztérium vezérkari főnöke, Bognár Levente alpolgármester, az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének elnöke, Faragó Péter RMDSZ képviselő, Király András oktatási államtitkár, Adrian Ţolea megyei alelnök, Pécs, Gyula testvérvárosok, Békéscsaba alpolgármesterei, Borbély Zsolt Attila, az EMNP-EMNT jegyzője, a Jobbik több, magyarországi szervezete, Arad megyei RMDSZ-szervezetek, civilszervezetek, magyarországi iskolák, magánszemélyek, és még sorolhatnánk.
A vesztőhelyi koszorúzás csendben, méltóságteljesen zajlott.
Irházi János
Nyugati Jelen (Arad)
2011. október 7.
Eddig elzárt ereklyék a nagyközönség előtt
Ahogyan mi, a mai ötvenesek-nyolcvanasok annak idején hál’ istennek még láthattuk, a mai fiatalok is egyre inkább megtekinthetik az egykori Aradi Ereklyemúzeum kincseit. 
Erre több évtizedet kellet várni, egy úgynevezett rendszerváltást is meg kellett élni, de ezen túl egy szemléletváltozást is. Azt ugyanis, hogy valós helyére tegyék a két ország kapcsolatrendszerében az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharcot, és az áldozatokat – lett légyen az bármely oldalon is! – egyenlőként kezeljék. Persze, ez a szemlélet még nem általános, ám a közös európai uniós együttlét mintha ebbe az irányba mutatna.
Ennek a méltó tanúsága volt október 5-én, a nemzeti gyásznap előestéjén a megyei múzeum Klió termében annak a kiállításnak a megnyitója is, amely a magyar–román hátáron átnyúló 2007–2013-as Együttműködési EU-program keretében A nyilvánosságtól elzárt 1848–49-es kultúrkincsek bemutatása a nagyközönségnek címmel nyert el támogatást az Európai Regionális Fejlesztési Alaptól (ERFA). A projekt 170 ezer ERFA-támogatással, valamint a magyar és a román kormány hozzájárulásával 200 ezer eurós összköltégvetésssel valósul meg. Egy korábbi projekt révén sikerült a gyűjtemény anyagát leltározni, digitálisan nyilvántartásba venni, a mostani már az anyag restaurálását, nagyközönség előtti bemutatását, kiadványok megjelentetését tűzte ki célul.
Az igazság az, hogy a megyei múzeum vezetőségének pozitív hozzáállása már az 1990-es évek elején is lehetővé tette az ereklyék egy töredékének hazai és magyarországi bemutatását, a mostani kiállítás azonban már sokkal messzebb mutat. A tárlatnyitót megtisztelte jelenlétével Magyar Anna, a Csongrád Megyei Önkormányzat elnöke, országgyűlési képviselő, Adrian Ţolea Arad megyei tanácsi alelnök, Bognár Levente alpolgármester, Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzul. Dr. Peter Hügel, a megyei múzeum igazgatója az elvégzett munkát értékelte, és vázolta a még hátralévő tennivalót, külön megköszönve egyrészt a magyarországi partnerekkel való eredményes együttműködést, másrészt saját munkatársainak kemény munkáját.
Dr. Zakar Péter történész, a Csongrád Megyei Önkormányzat alelnöke, Arad és ezen belül az 1848–49-es események történelmének lelkes kutatója is a további tennivalókról szólt, főként a kiadványokról, nem feledkezve meg arról sem, hogy az ereklyék – különféle csoportosításban – amolyan vándorkiállításként járják majd a közeljövőben Magyarországot. Tegnap, például, Pécsett nyílt meg a testvérvárosi kapcsolatok keretében egy tárlat, ahol Aradról, a Budapesti Hadtörténeti Múzeumból és magángyűjteményekből származó, kizárólag a 13 vértanúval kapcsolatos ereklyék, ereklyék kerülnek a közönség elé. Mindehhez egy urna is járul, amelyet a tegnapi megemlékezés után a pécsi küldöttség vitt magával a tárlatnyitóra, és amely a vesztőhelyi obeliszk alatti földből vett pár rögöt tartalmazza. Ezután Szeged, majd Budapest következik.
A december 2-ig naponta, hétfő kivételével naponta 9–17 óra között látogatható kiállítás az aradi vár foglyainak, elsősorban a tizenhármakhoz kapcsolódó személyes tárgyakat, az eseményeket megörökítő festményeket, portrékat, korabeli fegyvereket, öltözékeket mutat be. Miközben azonban az eseményt méltató személyiségek az együttműködés, a többnyelvűség fontosságát méltatták, kisebb visszatetszést szült, hogy a feliratok kizárólag román nyelvűek voltak. Kiderült, ezt csak a sietség okozta, hamarosan orvosolják. Csakhogy addig az épp október 6-ra Aradra érkezők már rég hazamentek...
Kiss Károly
Nyugati Jelen (Arad)
2011. október 10.
Újabb harang hívogat
Unitárius templomszentelő Szovátán
Szombaton szép és felemelő ünnepség keretében szentelték fel a szovátai Géra utcai unitárius templomot, melyet 1999-2011 között épített fel a mindössze 167 lelket számláló unitárius egyházközség. Lázár Levente, az építő gyülekezet lelkészének meghívására a templomot és a harangot Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök áldotta meg. Az eseményt megtisztelte jelenlétével: Nagy László unitárius főjegyző, Kecskés Csaba esperes, a budapesti és a California állambeli, marini testvérgyülekezetek képviselői, továbbá Péter Ferenc, Szováta polgármestere.
Unitárius közösségünk jelképe
Az új templom rendkívül szép architektúrájú, harmóniát sugárzó épület, amelyet ízlésesen és igényesen bútoroztak be a szovátai unitáriusok. Bálint Benczédi Ferenc püspök igehirdetésében kiemelte: Sokan és sokszor arra törekedtek, hogy közösségeinket szétrombolják, de nem tudták kioltani a hívekből azt az óhajt, hogy Istennek és az imádságnak hajlékot emeljenek. Sok gond, viszály és nehézség ellenére felépült Isten háza, amely a szovátaiak küzdelmének, szorgalmának, összefogásának és az Istenhez való ragaszkodásának jelképe. – Azért szép ez a templom, mert szívet, lelket beleépítettek. A toronyban ott van a harang, amelynek hívó szava minden szovátaihoz szól, hirdeti: Isten gondviselő szeretete velünk van. E nélkül a gondviselés nélkül nem épülhetett volna fel a templom. E gondviseléssel tudunk családokat, gyülekezetet és közösséget formálni és megtartani. A templomaink a közösségek jelképei. Sokan kísértük figyelemmel a templom építését a szándék megszületésétől az utolsó simításokig. Tizenkét év után itt állunk egy olyan hajlékban, amely az unitárius közösség otthona lesz – mondta a püspök.
Nem elég álmodni, dolgozni kell!
Az egyházközség hat évtizedes történetét Fekete Árpád nyugalmazott történelemtanár ismertette, aki elmondta, hogy a gyülekezet tagjai a Nyikó, a Homoród, a Nyárád és a Küküllők mentéről kerültek Szovátára. Első lelkészük a csókfalvi Gál Jenő volt. Ahogy nőtt a gyülekezet, megfogalmazódott bennük, hogy saját templomot építsenek.
– Álmodni emberi dolog. Közösen álmodni egy kicsivel több. Mi templomot álmodtunk. Azonban az álomtól a valóságig hosszú út vezet – kezdte beszámolóját Orbán Pál gondnok, akinek nevéhez a templomépítés oroszlánrésze fűződik. Az egykori sós fürdő helyén található telket 1996-ban az önkormányzat átengedte az unitárius egyháznak, ekkor telekelték. 1997-ben elkészült Borsos Antal építész látványterve és a hozzávetőleges költségvetés, majd a topográfiai, geológiai mérések. 1999 novemberében leteszik az alapkövet. Közben pályázatokat írnak, téglajegyeket árusítanak, hogy előteremtsék az anyagiakat. 2003-ban a falazás és a tetőszerkezet felépítése következik. 2005-ben belül is elkészül a templomhajó, az első istentiszteletet az őszi hálaadáskor tartják meg. 2008-ban átadták a papilakot, 2009-ben a garázst. Kazánházat építettek. A kivitelező a Berdia Kft. volt. Támogatásokból, pályázatokból hozzávetőlegesen –mindössze – 124.000 eurót kaptak. Az összeg legnagyobb részét, 40,6 százalékot a magyar állam adományozta. A román állam 28 százalékkal, a megyei tanács 3 százalékkal, a kerületi tanács 7,3 százalékkal, a gyülekezet 15,2 százalékkal, Fazakas János 5 százalékkal járult hozzá az építkezéshez. – Az épület reális értéke azonban ennél sokkal nagyobb, a különbség a mi munkánk. Nem elég dicsérő, szép szavakat vagy bátorítást mondani, dolgozni kell! – mondta Orbán Pál gondnok, az építkezés vezetője.
Emléklapok és úrvacsoraosztás
A templomszentelési ünnepségen úrvacsorát osztottak, melyhez Nagy László főjegyző mondott előkészítő beszédet. Az ünnepségen köszöntések hangzottak el Vass Mihály kebli tanácsos, Kecskés Csaba, a Marosi Egyházkör esperese és Péter Ferenc polgármester, Chip Wright kaliforniai lelkész, Sándor Szilárd, a lelkészközösség képviselője részéről. Szavalt Bíró Izolda Krisztina és Balázs Adél. Hegedűn játszott dr. Geréb Judit. Fellépett a Fülöp Judit vezette Intermezzo kórus. Vámos Tibor, a román kormány kultuszügyekkel foglalkozó államtitkára Adrian Lemeni üdvözletét tolmácsolta.
Lázár Levente lelkipásztor emléklapokat osztott ki mindazoknak, akik hozzájárultak a templom építéséhez.
Mezey Sarolta
Népújság (Marosvásárhely)
2011. október 13.
Elhunyt Ion Diaconescu volt parasztpárti vezér
A huszadik századi román politika történetét alakító személyiségek egyik utolsó képviselőjeként távozott az élők sorából kedden este Ion Diaconescu román parasztpárti politikus, akinek személyét pártállástól függetlenül valamennyi politikai alakulat és politikus méltatta.
A 94. évében elhunyt Ion Diaconescu a román antikommunizmus egyik meghatározó személyisége volt, haláláig a Keresztény-demokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD) tiszteletbeli elnöki tisztségét is betöltötte. 1996 és 2000 között a képviselőház elnöke volt. Diaconescut kedden este saját otthonában érte a halál azt követően, hogy egy héttel ezelőtt kórházban ápolták néhány napig, majd kiengedték.
Ő az 1990-es években volt meghatározó alakja a hazai belpolitikának. Közvetlenül a rendszerváltás után Corneliu Coposuval együtt újraalapították a PNTCD-ét, amely köré szerveződött később az 1996-os választásokon diadalmaskodó Román Demokratikus Konvenció (CDR). Ezt követően a román kormánykoalíció legnagyobb pártjának számító PNTCD elnökeként, Diaconescu a képviselőház elnöke lett.
A konvenció négyéves kormányzása alatt a PNTCD annyira elvesztette a lakosság támogatottságát, hogy a 2000-es választásokon a parlamenti küszöböt sem érte el. Ezt követően Diaconescu visszavonult az aktív politizálástól. Politikusként végig azt szorgalmazta, hogy Románia minél hamarabb váljon igazi nyugati demokráciává, és szakítson kommunista múltjával.
1942 és 1947 között a gazdasági minisztériumban dolgozott, és vezetőségi tagja volt a két világháború között működő román parasztpárt ifjúsági szervezetének. Politikai pályafutása törést szenvedett 1947-ben, amikor a kommunisták a parasztpárt több vezetőjét, közöttük Diaconescut is bebörtönözték. Meghurcoltatása 1964-ig tartott, amikor szabadon engedték.
Ion Iliescu volt államfő, aki az elhunyt egyik legnagyobb politikai ellenfele volt az 1990-es években, kijelentette róla, hogy tiszteletre méltó politikus volt, akivel mindig lehetett párbeszédet folytatni. Traian Băsescu államelnök szerint Diaconescunak jelentős szerepe volt Románia demokratizálási folyamatában. A Szociáldemokrata Párt (PSD) több vezetője, közöttük Adrian Năstase is méltatta a volt parasztpárti politikust. Crin Antonescu liberális pártelnök szerint Diaconescu révén a román politika egyik utolsó „nagy öregje” távozott az élők sorából. Markó Béla miniszterelnök-helyettes szerint jelentős veszteség érte a hazai politikát, hiszen Diaconescu a demokrácia elkötelezettje volt, és kiemelte, hogy a parasztpárt elnökeként nyitott volt a nemzeti kisebbségi jogok biztosítása iránt.
B. T.
Szabadság (Kolozsvár)
2011. október 27.
Népszámlálások a 20. században: hány magyar volt?
A magyarság számának csökkenését a II. világháború után első alkalommal 1992-ben mutatták ki a népszámlálási adatok. Valószínűleg most sem számíthatunk pozitív mérlegre.
Romániában összesen nyolc alkalommal szerveztek népszámlálást. Az elsőt Alexandru Ioan Cuza idején tartották meg 1860-ban, ekkor 4,1 millió lakost számoltak össze. A következő cenzust 1899-ben tartották, I. Károly uralkodása alatt, ekkor 5,9 millió személy élt a Román Királyságban. 
1912-ben 7,2 millió lélekszámú volt az ország, Nagyromániában, 1930-ban 18 millió személyt vettek nyilvántartásba. 1941-ben 16,1 millió embert számoltak meg a román területeken, a Magyarországhoz csatolt Erdély lakossága értelemszerűen nem szerepel a népességi statisztikában. Románia jelenlegi területén 1948-ban 15,8, 1956-ban 17,5, 1966-ban pedig 19,1 millió személyt írtak össze.
Az 1977-es népszámláláskor több mint 2 millióval több személyt számoltak össze, többnyire a Ceauşescu-féle abortusztilalom következményeként. A kommunizmus éveiben már nem tartottak további népszámlálást, a következőt a diktatúra bukását követően, 1992-ben, a legutóbbit pedig 2002-ben szervezték meg. 1977 és 1992 között a kisebbségek száma 159 ezer személlyel, azaz 6,2%-kal csökkent, többnyire a kivándorlás eredményeként. 
A 22 milliós küszöböt a lakosság száma 19 évvel ezelőtt lépte át, (akkor 22,8 millió lakost számoltak), kilenc éve már csak 21,6 millió személyt írtak össze Románia területén.
1930-ban a lakosság 80%-a még falun élt, és mezőgazdasággal foglalkozott. Az 1966-os abortusztilalom következményeként az ezer lakosra jutó újszülöttek száma évi 14,3-ról 27,4-re emelkedett, majd a '80-as években 16 újszülött jutott ezer lakosra. 2002-ben ez a szám 10-re esett vissza, emellett az elvándorlási hullám is ekkor hágott tetőpontjára, így a legutóbbi népszámlálás adataiból az derül ki, hogy tíz év alatt több mint egymillióval csökkent Románia népessége. Ugyanakkor határozottan megszaporodott a roma nemzetiségű lakosság. A népszámlálás idején a stabil lakosság hozzávetőlegesen 21,7 millió volt.
Adrian Năstase akkori kormányfő úgy vélekedett, hogy Románia népességének csökkenése elsősorban a születési arány csökkenéséből adódott, ugyanakkor nagyban hozzájárult ehhez az is, hogy egyre többen telepedtek ki nyugatra. Az adatok értelmében a falusi lakosság aránya két százalékkal nőtt, elérve ezáltal a 47,3%-ot.
Hogy alakult a magyar lakosság száma az utóbbi három cenzus szerint? 1992-ben 1 624 959 személy vallotta magát magyar vagy székely nemzetiségűnek, ez a szám az összlakosság arányának a 7,1%-át képezte. 1977-ben 89 ezerrel több magyar nemzetiségű személyt regisztráltak. 2002-ben a nemzeti kisebbségek az összlakosság 10,5%-át jelentették, tehát 2,2 millió személyt. A magyar lakosság száma ismét apadt, 190.000 személlyel csökkent a 1992-ben összesített adatokhoz képest. 
Kiss Tamás szociológust, társadalomkutatót arról kérdeztük, hogy mi befolyásolta a magyarság számára vonatkozó adatok alakulását. Kiss elmondta, 1977-ben a magyarok száma a korábbi népszámláláshoz viszonyítva több mint 90 ezerrel növekedett. „Ennek oka kizárólag a természetes népmozgalmi egyenlegben keresendő. 1966-ban a Ceauşescu-rendszer abortusztilalmat vezetett be, aminek következtében radikálisan megemelkedtek a születésszámok, és nagymértékben nőtt az ország népessége. A magyarok esetében is megfigyelhető növekedés kisebb mértékű volt az országos átlagnál, így 1966-hoz képest a magyarok aránya mind országosan, mind Erdély viszonylatában visszaesett” – magyarázta a szakember. Elmondta, az 1992-es népszámlálás volt az első olyan cenzus a második világháborút követően, ami a magyarok számának csökkenését mutatta ki. „A fő ok a nagyarányú elvándorlásban keresendő: a rendszerváltást megelőző és azt követő néhány évben 100 ezer magyar hagyta el Erdélyt. Ugyanakkor a természetes népmozgalmi mutatók is ekkorra romlottak meg. A magyarok száma a nyolcvanas évek közepén volt a legmagasabb, ezt követően a születések száma már alatta maradt az elhalálozásoknak, ami a vándormozgalmi veszteséggel kiegészülve jelentős csökkenést eredményezett. Ugyancsak a nyolcvanas években emelkedett meg a vegyes házasságok aránya, ami az asszimiláció irányába hatott” – mondta Kiss. A szociológus a közel fele-fele arányban végbemenő természetes fogyással és a folytatódó elvándorlási hullámmal magyarázta a 2002-es népszámlálási adatoknak a '92-es adatokhoz viszonyított 190 ezres csökkenését. „Az asszimilációs veszteség e kettő mellett sorban a harmadik tényező. Ez elsősorban a szórványban élő magyarok számát csökkentette” – fejtette ki. 2011-es népszámlálás: tovább fogy a magyar? Kiss Tamás szerint várhatóan kevesebb magyart regisztrálnak most, mint a korábbi népszámláláson, azonban elképzelhető, hogy Erdélyben nem lesz aránybeli csökkenés. „Az ezredfordulót követő legjelentősebb demográfiai változás, hogy a románok elvándorlása immár meghaladja a magyarokét. Ennek következtében – habár előreszámítások szerint a magyarok száma 1,3 millió körülire esett vissza – elképzelhető, hogy az Erdélyen belüli arányuk nem csökkent” – véli a szakember. Szerinte sok múlik azon, hogy a folyamatban lévő népszámlálás során miként regisztrálják a külföldön élőket. „Az ideiglenesen külföldön tartózkodók a magyarság számát is növelhetik, ezért a népszámlálási kampány egyik központi üzenete volt, hogy a távollévőket hozzátartozóik regisztrálják a P (személyek) űrlapra” – mondta. 
Kertész Melinda
Transindex.ro
2011. november 8.
Hírsaláta
MAGAS POLCON MINDHALÁLIG? Az RMDSZ képviselői között találtatik a legtöbb hosszú életű honatya. Nem korukra, hanem mandátumaik számára értik ezt a România liberă újságírói. Igaz, Radu Berceanu, Vasile Blaga, Ioan Oltean, a liberális Varujan Vosganian és Călin Popescu Tăriceanu mellett a szocdem Adrian Năstase, Bogdan Niculescu-Duvăz is 1990 óta koptatja a parlament padjait, de arányaiban túlszárnyalják őket az RMDSZ-es honatyák. 1990 óta a parlament tagja Frunda György, Verestóy Attila, Markó Béla, Márton Árpád, Kerekes Károly és Varga Attila. Borbély László is csak egy mandátumnyi időig hiányzott a törvényhozásból, Seres Dénes 1992-től, Kelemen Attila 1996-től tagja a képviselőháznak.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2011. november 16.
ANL-s lakásba költözhetett a kommunista rezsimet kiszolgáló Hajdu Győző
Ismét állami ingyenlakáshoz jutott a Marosvásárhelyre visszaköltözött Hajdu Győző Victor. A kommunista diktatúra egyik leghűségesebb kiszolgálója és felesége, miután hosszas pereskedés után kénytelenek voltak elhagyni a belvárosi, szintén ingyen kapott emeletes házat, az önkormányzat jóvoltából a Belvedere lakónegyedben, az Országos Lakásügynökség (ANL) által épített tömbházak egyikében jutottak egy kétszobás lakáshoz. Rajtuk kívül szinte csak 35 évesnél fiatalabbak vehették át tegnap boldogan első lakásuk kulcsát, akik már évek óta erre a pillanatra vártak.
Hála Floreának. Hajdu Győző és felesége a marosvásárhelyi elöljáró jóvoltából jutott ingyenes lakáshoz
A 82 éves nomenklaturista és nyugalmazott színésznő felesége, Ádám Erzsébet vegyes érzelmekkel lépték át új lakásuk küszöbét. Hajdu köszönetét fejezte ki Dorin Florea városvezetőnek, amiért végre valamilyen módon megoldotta lakásügyét, lapunknak viszont arról panaszkodott, hogy kettőjük számára elég szűkösnek bizonyul a mindössze két szoba, ahova nem zsúfolhatják be az összes bútordarabjukat és másfél ezer kötetes könyvállományukat.
„Hogy férjünk ide, öt szobából kettőbe?” – fakadt ki az öröm és üröm határán álló idős házaspár. Nyolc évvel ezelőtt, amikor a Krónika felvetette Ádám Erzsébetnek, hogy mi történne abban az esetben, ha a visszaszolgáltatásra váró emeletes ház helyett esetleg tömbházat kapnának, a színésznő teljesen kifakadt. „Hogy mi tömbházba költözzünk, és mindenki rajtunk röhögjön? Soha! Inkább elmegyünk az országból. Meggyőződésem, hogy ez is a cél, hogy minket elűzzenek” – nyilatkozta lapunknak Ádám Erzsébet 2003-ban. Ugyanakkor mondta el, hogy ő és férje többet tett a magyar és román kultúráért, mint bármelyik más kollégájuk. „Én kitüntetett színész voltam, aki Amerikában is fellépett. Nem tehetik ezt velünk... Ha minket megpróbálnak kirakni a házból, leromboljuk azt” – fenyegetőzött nyolc évvel ezelőtt Ádám Erzsébet.
Fodor Imre keresztbe tett
A pártaktivista és felesége azok után szorul ANL-s tömbházlakásra, miután kénytelenek elhagyni a jogos tulajdonosának visszaszolgáltatott, Vársétány 33. szám alatti emeletes házat. Hajduék 1978-ban költöztek a város legszebb részének számító, akkori Május 1. sétányra. A ház egykori tulajdonosa, Gyöngyösi Ferenc és felesége, Hajdu hathatós segítségével, rekordidő alatt megkapta az amúgy nagyon nehezen beszerezhető magyarországi végleges kitelepedési engedélyt.
Az Igaz Szó egykori főszerkesztőjének, Hajdu Győzőnek érdekében állt az ismeretlen családon segíteni, hisz a lakás megüresedése révén feleségével és annak családjával beköltözhetett az államosított emeletes ingatlanba. A rendszer ‘89-es bukása után az egykori pártnomenklaturista számos alkalommal kérvényezte az államosított lakás megvásárlását, ám a város akkori polgármestere, Fodor Imre nemet mondott az eladásra. A ’90 utáni törvények értelmében a bérlő potom áron juthatott az általa lakott ingatlanhoz. A városvezető a román nacionalista sajtóban megjelentetett gyalázkodások és a sorozatos feljelentések után sem változtatott álláspontján. Fodort az sem keserítette el, hogy évekkel ezelőtt, éppen a Krónikának nyilatkozva, Ádám Erzsébet gazembernek nevezte őt. Időközben a jogos tulajdonos pert indított ingatlanja visszaszerzése érdekében. Miután visszakapta belvárosi házát, Gyöngyösi továbbadta a Fancsali családnak.
Az új tulajdonos nyomban felszólította Hajduékat, hogy hagyják el a házat, de ők a mai napig nem engedelmeskedtek. „Nekünk járt volna az a ház, amit annak idején megvehettünk volna, a megyei tanács bele is egyezett, csak Fodor Imre tett keresztbe. Addig húzta-nyúzta az időt, amíg visszakerült Gyöngyösi tulajdonába. Akkor megmondtam, amíg az állam nem biztosít nekünk megfelelő lakást, nem hagyjuk el a házat. Fancsali nem kötött velünk szerződést, így mi sem fizettük a házbért. Nem is adunk semmit, hisz neki kellene fizetnie azért, amiért rendbe tettük, fejlesztettük” – állítja Hajdu Győző. „Nyolc csempekályhát építettünk!” – egészíti ki a felesége, majd hozzáteszi: a szülei kövesdombi telkére tíz tömbházat emeltek, ezért nekik is járna valami.
Fenyegetőzések halmaza
A ’89-es események hatására Bukarestbe menekült Hajdu Győző nem csak Fodor Imrét becsmérelte. A kilencvenes évek elején úgymond a román–magyar megbékélést szolgáló lapot indított Împreună – Együtt címen, amelyben a két magyarellenességéről ismert udvari költő, Adrian Păunescu és Corneliu Vadim Tudor támogatását élvezve – s hasonlóképpen az által kiadott szennylapokban is –, folyamatosan rágalmazta a magyarság vezetőit.
A Marosvásárhelyen megjelenő, szintén magyarellenességéről ismert Cuvântul liber című napilapban pedig számos cikket közölt ’89 utáni „meghurcoltatásáról”. Ovidiu Natea, Maros megye egykori prefektusának elsírta, hogy őt és feleségét – lévén, hogy nem vásárolhatja meg a vársétányi házat – diszkriminálják, és állampolgári jogaitól fosztják meg. „Többször fordultam Dorin Floreához is, aki látván, hogy mit művel velem az RMDSZ, prefektusként is, majd polgármesterként is megértett” – mondja. Erről maga a polgármester is ejtett néhány szót a kulcs átadása pillanatában.
„Valóban szerencsétlen helyzetbe került Hajdu úr, aki valamivel kiváltotta az RMDSZ haragját. Tény, hogy nem jártak el igazságosan vele” – fogalmazott Florea. Kérdésünkre, hogy mekkora anyagi megterhelés vár a Hajdu házaspárra, az elöljáró elmondta, hogy az új ANL-s lakásokban mindössze jelképes, 20-30 lejes házbért fognak fizetni.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)
2011. november 19.
Folytatódnak a törvénytelenségek
Csütörtök délután újabb törvénytelenségek helyszíne volt a Marosvásárhelyi 2-es Számú Általános Iskola. Mint korábban beszámoltunk, a kora délutánra összehívott tantestületi ülésen Baciut Codruta igazgatónő nem vette figyelembe a magyar szülők akciócsoportja által benyújtott petíciót és a közel 8.000 aláírást tartalmazó dossziét, amelyben azt kérik, hogy az iskolát az építtető dr. Bernády György polgármesterről nevezzék el. A tantestületi ülésen, anélkül hogy az aligazgatónak vagy a magyar tagozaton tanító pedagógusoknak szót adott volna, bejelentette, hogy fenntartják a Központi Iskola elnevezést.
A délután öt órára összehívott vezetőségi tanácsban folytatódott a törvénytelenségek sorozata, Rusu Viorica tanítónő a Szociáldemokrata Párt által összegyűjtött 11.000 aláírást mutatta be, amelyben azt kérik, hogy Ceausescu volt udvari költőjének, Adrian Paunescunak a nevét vegye fel az iskola – tájékoztatott Szigeti Enikő, a Civil Elkötelezettség Mozgalom vezetője. Mint elmondta, a tanítónő túllépte a hatáskörét, amiért a közoktatási törvény alapján akár meneszteni is lehetne az állásából. A pedagógusoknak nincs joga a pártok nevében aláírást gyűjteni és azt bemutatni. Ezt a párt képviselőinek kellett volna megtenni. Egyébként szemtanúk szerint az ócskapiaci közönségtől gyűjtötték az aláírások egy részét. Az aláírásokat hivatalos dokumentumként jegyzőkönyvezték, amire 30 napon belül választ kell adnia az iskolának. Mindez azt igazolja, hogy az igazgatónő ezúttal sem a törvényes előírások alapján járt el.
(b.gy.)
Népújság (Marosvásárhely)
2011. november 23.
Kizárták a PSD-ből Mircea Geoanăt
Nem tagja többé a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) Mircea Geoană volt pártelnök, a szenátus jelenlegi elnöke, miután az ellenzéki alakulat országos végrehajtó testülete tegnap este a PSD-ből való kizárása mellett szavazott az ellene felhozott fegyelmi vádak miatt. A kizárásra ötvenen, ellene öten szavaztak, hárman pedig tartózkodtak. A nem sokkal este nyolc előtt véget ért voksolást követően Geoană hagyta el először a parlamenti üléstermet, és zaklatottan közölte: kizárását a sztálinista időket idéző döntésnek, „nyilvános kivégzésnek” tartja.
Azzal vádolta meg Victor Ponta pártelnököt, hogy megzsarolta a testületet, azt közölte ugyanis, hogy ha nem zárják ki Geoanát, lemond. Geoană továbbra is jogtalannak tartja a kizárására vonatkozó javaslatot. Álláspontja szerint a PSD rossz irányba tart, ezért szükséges egy rendkívüli kongresszus öszszehívása. A politikus Ion Iliescu volt államfőt, a PSD tiszteletbeli elnökét és a hozzá hű kört vádolta azzal, hogy rossz irányba viszik a pártot, szerinte Adrian Năstase és Ponta Iliescu bábjai. Leszögezte: nem távozik a politikából, a hozzá közel állókkal újra találkoznak majd, egyesekkel viszont soha többé. „Isten veletek, elvtársak, viszlát, barátaim!” – zárta nyilatkozatát. Victor Ponta közölte: a történtek nem tesznek jót a pártnak, de meg kell válni mindazoktól, akik nem tudnak csapatjátékosok lenni.
Az eredményt előrevetítette, hogy a 48 megyei, illetve bukaresti kerületi PSD-szervezet közül 38-at arra hatalmazott fel a helyi szervezet, hogy jóváhagyja a kegyvesztetté vált politikus kizárására vonatkozó javaslatot. Az egyik Geoană-párti megye, Giurgiu PSD-szervezetének elnöke viszont közölte: a kizárás ellen, ezáltal pedig „a párt egysége mellett és a diktatúra ellen” szavaz, Geoană eltávolítása esetén pedig a megyei elnökség testületileg lemond.
A testület tegnap délutáni ülése meglehetősen feszült hangulatban telt. Victor Ponta ismét fölkérte Geoanát, hogy mondjon le a szenátus éléről Ioan Chelaru alelnök javára, Geoană azonban ezt elutasította, mondván: a szenátusi szavazáson a kormánytöbbség úgysem fogadná el a cserét. Geoană egyébként felrótta a párt nagy öregeinek, Ion Iliescu volt államfőnek, a PSD tiszteletbeli elnökének, valamint Adrian Năstase volt kormányfőnek, a párt választmányi elnökének, hogy Ponta mellé álltak. Năstase később közölte is, hogy Geoană kizárására szavaz. A felszólalásokat követően felkérték Geoanát, hogy a szavazás előtt hagyja el a helyiséget, ő azonban ezt megtagadta, mondván: a barátai szemébe akar nézni, amikor azok szavaznak, ezért nyílt voksolást követelt. A Geoană-párti tábor – amelynek legfőbb szószólója Oana Mizil, Marian Vanghelie és Adrian Popescu volt – ugyanakkor azt követelte, hogy a kizárásról a párt országos választmánya döntsön.
Mint arról beszámoltunk, Geoană kizárására azt követően tett javaslatot a PSD fegyelmi bizottsága, hogy a politikus nem volt hajlandó tudomásul venni a párt döntését, amelynek értelmében leváltanák őt a szenátus elnöki tisztségéből. A korábbi indoklás szerint azért kívánták leváltani, mert egyrészt a PSD több, Victor Pontához hű politikusát bírálta, másrészt pedig a párt megkérdezése nélkül utazott az Egyesült Államokba politikai tárgyalásokat folytatni. Később azonban Ponta elárulta, hogy azért akarják eltávolítani a felsőház éléről, mert nem bíznak benne maradéktalanul, ezért nem szeretnék, hogy ő töltse be az ideiglenes államfői tisztséget abban az esetben, ha a parlament az ellenzék kezdeményezése nyomán felfüggeszti tisztségéből Traian Băsescu államfőt.
Az ezt célzó folyamat beindítását hétfőn jelentette be az ellenzéki Szociálliberális Unió (USL) két társelnöke, Victor Ponta, valamint Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke. Victor Ponta szerint ugyanakkor Geoană sorsa már a 2009-es államfőválasztás december 6-ai második fordulója előtt eldőlt, akkor, amikor néhány nappal a voksolás előtt ellátogatott a számos bűncselekménnyel gyanúsított médiamogulhoz, Sorin Ovidiu Vîntu üzletemberhez. Geoană elveszítette a 2009-es választásokat Traian Băsescuval szemben, ezt követően 2010-ben a párt kongresszusa meglepetésre leváltotta a PSD éléről, és Pontát választotta meg a helyére.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)
2011. december 2.
MOGYE: a magyar tanárok távol maradtak
A hét elején megválasztották az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen létrehozott főtanszékek vezetőit. Mint ismeretes, kezdetben még arról volt szó, hogy külön alakulnak meg a román és magyar tagozatot alkotó főtanszékek (intézet, departamentum), amelyek feladata az oktatás megszervezése mellett a kutatómunka irányítása, a személyzeti problémák és a pénzek elosztása lesz. Mivel az egyetem román többségű szenátusa a tanügyi törvénynek a kisebbségi oktatásra vonatkozó előírásait semmibe véve szavazta meg az egyetem szervezési és működési szabályzatát, ebben nem szerepelnek a magyar nyelvű oktatásért felelős intézetek. Tiltakozásképpen az egyetem magyar oktatói – kevés kivételtől eltekintve – nem vettek részt a román főtanszékek alakuló ülésén és az igazgatók megválasztásán.
Távolmaradásuk ellenére valamennyi departamentum megalakult, a második ülésen ugyanis elegendő volt a jelenlevők többsége is.
Az Általános Orvosi Karon öt főtanszék élére választottak igazgatót. Az M1-es intézet élére, ahova az anatómia, szövettan, sejtbiológia, genetika, biokémia, biofizika, törvényszéki orvostan, radiológia és képalkotó eljárások katedrák tartoznak, dr. Borda Angela egyetemi tanár pályázott sikeresen.
Az M2-es főtanszéket (élettan, kórélettan, járványtan, gyógyszertan, klinikai laboratórium, mikrobiológia, közegészségtan, egészségügyi menedzsment, kutatás-módszertan, idegen nyelvek, testnevelés, biostatisztika és az informatika stb.) a választások nyomán dr. Măruşteri Marius informatikaprofesszor fogja vezetni.
A különböző belgyógyászati szakokat magába foglaló M3 főtanszék élére dr. Ţilea Ioan egyetemi előadótanárt választották.
A többi belgyógyászati jellegű katedrákat (munkaorvostan, endokrinológia, gyermekgyógyászat, ideggyógyászat, elmegyógyászat, onkológia, gerontológia, reumatológia, tüdőgyógyászat, bőrgyó-gyászat, 2-es intenzív terápia) dr. Georgescu Lia egyetemi tanár irányítja a választások nyomán.
A sebészeti katedrákat (általános sebészet, idegsebészet, ortopédia-traumatológia, szemészet, nőgyógyászat, orr-fül-gégészet, urológia, 1-es intenzív terápia) tömörítő M5-ös departamentum vezetőjének dr. Băţagă Tiberiu egyetemi tanárt választották.
A Gyógyszerészeti Karon két főtanszék fog működni, az alaptantárgyakat magába foglaló intézet vezetője dr. Imre Silvia professzor, a többi katedrát magába foglaló departamentum vezetője dr. Ciurea Adriana egyetemi előadótanár lett.
A Fogorvosi Karon a két román főtanszék vezetője dr. Păcurar Mariana egyetemi tanár (megelőzés, ortodoncia, odontológia, paradontológia), a második intézeté, ahova a gyakorlati tantárgyak mellett a szájsebészet is tartozik, dr. Cerghizan Diana adjunktus lett.
Bodolai Gyöngyi
e-nepujsag.ro 
Erdély.ma
2011. december 2.
Zaklatja a rendőrség az EMNP bejegyzését támogató 800 Hunyad megyei személyt
Egyenként kikérdezi a Hunyad megyei rendőrség azt a több mint nyolcszáz személyt, akik a megyében aláírásukkal támogatták az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzését. A vizsgálat annak az Adrian Drăghici-nek a feljelentése alapján indult, aki korábban megtámadta a párt bejegyzését is. Szász Péter, az EMNP kezdeményező bizottságának tagja – maga is gyanúsított –, felháborítónak tartja, hogy a párt Hunyad megyei támogatói zaklatásnak vannak kitéve egy hamis vádra alapuló feljelentés miatt.
A Hunyad Megyei Rendőr-főkapitányság bűnüldözési osztálya egy okirat-hamisítás gyanújával tett bűnvádi feljelentés alapján indított vizsgálatot az idén szeptemberben bejegyzett EMNP-nek támogató aláírásokat gyűjtő hat önkéntes – három kolozsvári és három dévai személy – ellen.
A hat személyt pénteken hallgatta ki a Hunyad megyei rendőrség Déván.
Szász Péter, az EMNP kezdeményező bizottságának tagja – aki maga is gyanúsítottként jelent meg a rendőrségen – a Krónikának elmondta: Hunyad megyében 812 személy támogatta aláírásával az EMNP bejegyzését, a rendőrség pedig mindannyiukat, egyenként kikérdezi. Eddig már több mint száz személyt kerestek fel, tette hozzá.
„A rendőrség csak a munkáját végzi, hiszen kötelessége vizsgálódni a feljelentés nyomán, az azonban felháborító, hogy ezzel a támogatóink hosszas zaklatásnak, megfélemlítésnek vannak kitéve egy hamisan vádaskodó feljelentés alapján, hiszen a kihallgatások akár egy évig is eltarthatnak” – mondta.
Szász Péter szerint ugyanaz az Adrian Drăghici nevű bukaresti ügyvéd tett ellenük feljelentést, aki az EMNP bejegyeztetési folyamata során megtámadta az új párt regisztrálását. Drăghici Hunyad megyében jelentette fel az aláírásgyűjtőket július 11-én, ekkor az EMNP bejegyeztetése még folyamatban volt.
Szász azt is elmondta, csak Hunyad megyében folyik vizsgálat az aláírásgyűjtők ellen. Az is kiderült, hogy a rendőröknek nem volt tudomásuk arról, hogy az EMNP-t közben bejegyezték. A helyzet teljesen abszurd, mivel a bejegyzésről szóló jogerős bírósági döntés azt követően született meg, hogy több hónapig vizsgálták és rendben találták a támogató aláírásokat – fejtette ki Szász.
Mint ismeretes, az EMNP bejegyzése ellen két jelentéktelen román párt és magánszemélyként Adrian Drăghici bukaresti ügyvéd nyújtott be óvást a Bukaresti Törvényszéken. Az EMNP szerint Drăghici lépése mögött az RMDSZ áll. A párt képviselői korábban bemutattak egy bukaresti közjegyzőnél hitelesített okiratot, amelynek alapján az ügyvéd felhatalmazta Budai Richárd bukaresti RMDSZ-elnököt és Novák Leventét (a Kelemen Hunor szövetségi elnök vezette művelődési minisztérium tanácsadóját), hogy közösen vagy külön-külön bármikor betekintést nyerjenek, vagy lefotózhassák az EMNP bejegyzési dossziéját.
Fall Sándor
Krónika (Kolozsvár)
2011. december 5.
Magyarintézettelen MOGYE
Nem hozott létre önálló magyar intézetet a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szenátusa, egy „vegyes” (román–magyar) intézet élére azonban magyar oktatót is kineveztek.
Nem hozott létre a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti egyetem (MOGYE) szenátusa önálló magyar intézetet, egy „vegyes” (román–magyar) intézet élére azonban magyar oktatót is kineveztek. Az M1-es egységet, ahová az anatómia, szövettan, sejtbiológia, genetika, biokémia, biofizika, törvényszéki orvostan, radiológia katedrák tartoznak, Borda Angéla egyetemi tanár vezeti. Az M2-es főtanszék élén (ide tartoznak az élettan, a kórélettan, a járványtan, a gyógyszertan, a klinikai laboratórium, a mikrobiológia, a közegészségtan, az egészségügyi menedzsment, a kutatásmódszertan, az idegen nyelvek, a testnevelés, a biostatisztika és az informatika) Marius Măruşteri informatikaprofesszor áll. A belgyógyászati szakokat Ioan ţilea vezeti, a sebészeti katedrákat pedig Tiberiu Băţagă. A gyógyszerészeti kar két intézetét Imre Szilvia és Adriana Ciurea egyetemi előadótanár irányítja, a fogorvosi kar intézetei élén Mariana Păcurar és Diana Cerghizan áll.
Új Magyar Szó (Bukarest)