Beindult a „táblaleszerelési akció” Vásárhelyen
Claudiu Maior alpolgármester ígérete ellenére tovább folytatódik azon marosvásárhelyi személyek hatósági üldözése, akik ki merészelték tenni saját házuk falára a kétnyelvű utcanévtáblát. A múlt heti szóbeli fenyegetés után a helyi rendőrség bekeményített: írásbeli figyelmeztetést kézbesített ki azoknak, akik eddig nem vették le a táblát. Valentin Bretfelean rendőrfőnök 48 órás haladékot adott, ha el szeretnék kerülni a 30 és 50 ezer lej közötti, horribilis összegű bírságot.
Helyi rendőrök járták hétfő délelőtt Marosvásárhely utcáit, és szóban, majd írásban figyelmeztették azokat a lakókat, akik az elmúlt időszakban kétnyelvű utcanévtáblát helyeztek ki házaikra, kerítéseikre.
Az április elsejei dátummal ellátott felszólításban 48 órás haladékot adtak a törvénytelennek ítélt „reklámtábla” eltávolítására. Noha Marosvásárhelyen számos, házilag készült egynyelvű utcanévtábla is kikerült az épületek homlokzatára, lapértesüléseink szerint a rend őrei kizárólag a kétnyelvű utcanévtáblás házakat keresték fel.
A tetemes, 30 és 50 ezer lej közötti pénzbírság számos idős személyben pánikot keltett. A Szabadság, illetve a Szebeni-havasok utcában akadt olyan is, aki maga szerelte le a táblát, más segítséget hívott. A legtöbben viszont remélik, hogy a városvezetés jobb belátásra tér, vagy ha nem, per esetén a bíróság nekik ad majd igazat.
Ennyit ért Claudiu Maior szava?
Amint beszámoltunk róla, Claudiu Maior alpolgármester a hétvégén még értelmetlen túlkapásnak minősítette Valentin Bretfelean helyi rendőrfőnök akcióját.
„Utasítottam, hogy többé ne avatkozzon bele, és főleg ne nyilatkozzon a magyarság és a kétnyelvűség ügyéről. Tudtára adtam, szó se lehet arról, hogy a helyi rendőrség pénzbírságot szabjon ki azokra, akiknek a házfalán megjelent a kétnyelvű utcanévtábla. A tanács idénre jelentős összeget különített el a kétnyelvű táblák elkészítésére és kihelyezésére. Emellett a civileknek sem tiltjuk meg, hogy tovább szereljék a tábláikat” – mondta el Maior.
Az alpolgármester arról is említést tett, megbeszélte a helyi rendőrség igazgatójával, hogy az intézménye ne képviseltesse magát a megbírságolt két táblaszerelő önkéntes aktivista perén.
Barabás Miklós, a Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen! nevű civil akciócsoport – táblaszerelés miatt ötezer lejre büntetett – tagja, illetve Szigeti Enikő, a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) elnöke már hétvégén kifejtették, hogy nem hisznek Claudiu Maior ígéretében.
A megbírságolt civileket képviselő Kincses Előd is szkeptikusnak mutatkozott. „Olvasva Maiornak a nyilatkozatát, és látva, mi a helyzet, az a magyar közmondás jutott eszembe, hogy a hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát. Vagy netán Valentin Bretfelean az, aki megengedi magának, hogy semmibe vegye felettese utasítását, az alkotmányt, a helyi tanácsi határozatot, a közigazgatási törvényt és a Románia által aláírt nemzetközi egyezményeket?!” – tette fel a költői kérdést Kincses.
Az ügyvéd fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a felszólításokat átadó személyek azt mondták, a polgármesteri hivatal képviseletében járnak el.
A Krónika által megkeresett Valentin Bretfelean tagadta, hogy bármiféle „visszavonulási parancsot” kapott volna Maiortól vagy mástól. „Egyetlen felettesemtől sem kaptam efféle utasítást – nyomatékosította az önkormányzathoz tartozó helyi rendőrség igazgatója. – Alkalmazottaink senkit nem bírságoltak, pedig megtehették volna. Úgy láttuk helyesnek, hogy felszólítjuk az érintetteket: a büntetés elkerülése véget 48 órán belül távolítsák el a törvénytelenül kihelyezett táblákat”.
Kérdésünkre, hogy miért tartja a kétnyelvű utcanévtáblákat törvénytelen reklámtábláknak, Bretfelean megismételte azt, amit korábban is elmondott. „Ezek a táblák törvénytelenek, hisz maga az utcanevek lefordítása is törvénybe ütköző cselekedet. Az építkezési szabályok sehol a világon nem teszik lehetővé a táblák engedély nélküli kifüggesztését” – jelentette ki.
A rendőrfőnök a múlt héten még arról is beszélt, hogy amennyiben nem fékezik meg a táblázási akciót, „Marosvásárhely olyan lesz, mint egy kínai falu”.
Nem mindenki „rezelt be”
Egy rendőr a Cukorgyár utca 6. szám alatt lakó Simén Évához is bekopogott, de miután a 84 éves asszony tudtára adta, hogy esze ágában sincs leszereltetni a táblát, távozott. „Tavaly óta ott van a felirat, eddig nem zavart senkit. Már csak a kilenc évvel ezelőtt elhunyt férjemre való tekintettel sem távolítom el. Talán most is élne, ha a mentőautó ebbe az utcába érkezik, és nem a másik Cukorgyár utcába” – mondta el lapunknak az idős hölgy.
Marosvásárhelyen elméletileg ugyan nincs két Cukorgyár utca, gyakorlatilag viszont igen: hat vasúti sínpár, és egy-egy kőkerítés választja el az azonos nevet viselő, teljesen különálló városrészt. Egyik zsákutcából a másikba csak több mint kétkilométeres kerülővel lehet eljutni. „Nem ijedek meg a helyi rendőrség fenyegetőzésétől, hisz megéltem már ennél különbet is. Apámat a kommunisták kuláknak nyilvánították, négy évig börtönbe vetették, mi pedig viseltük a következményeket” – mondta Simén Éva.
Nem áll szándékában meghátrálni Hajdu Emmának sem, akinél a Bőség utca 27. szám alatt hiába csengetett hétfő délelőtt egy rendőr és két civil, az asszony nem nyitott ajtót. „A táblát két hónappal ezelőtt a fiam rendelte, én meg örömmel szereltettem fel. Nagyon szomorú, ha a helyi rendőrségnek az a legfontosabb dolga, hogy leszereltesse a kétnyelvű feliratokat” – háborgott a nagypiac mögött lakó hölgy. Egyébként a megfélemlítési akció dacára, az „ellenállók” mellé újabb táblarendelők csatlakoztak.
Ingyenes jogi támasz
A hétfői akció nyomán mind Kincses Előd ügyvéd, mind az RMDSZ megyei szervezete ingyenes jogi segítséget ajánlott mindazok számára, akik nem hátráltak meg a helyi rendőrség megfélemlítési akciója miatt, és vállalják a pereskedést.
Kincses mindenkinek azt tanácsolta, ne szereltesse le a kétnyelvű tábláját. „Ahogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szintén harmincezer lejes zászlóperét megnyertük, a táblapereket is meg tudjuk nyerni” – biztatta az érintetteket a jogász. Hozzáfűzte, reméli, hogy az ügyészség is végzi majd a dolgát, és a magyarság megfélemlítése miatt vád alá helyezi a rendőrfőnököt.
Brassai Zsombor, a Maros megyei RMDSZ elnöke is arra buzdítja a vásárhelyi magyarokat, hogy ne hagyják magukat megfélemlíteni. „Ha a városháza és rendőrsége elkezdi a boszorkányüldözést, az RMDSZ felvállalja a jogi képviseletet” – mondta lapunknak.
A szövetség megyei elnöke úgy véli, a kétnyelvű utcanévtáblák ügye annyira akut probléma Marosvásárhelyen, hogy a kérdés orvoslására többé nem szabad várni. Hozzátette: a helyi tanács másodjára foglalta bele a táblák elkészítését a költségvetésbe, így éppen ideje lenne érvényt szerezni a döntésnek.
Szucher Ervin 
Krónika (Kolozsvár)

Tetemes bírsággal fenyegeti a marosvásárhelyi rendőrség a kétnyelvű utcanévtáblás házak tulajdonosait
 A marosvásárhelyi önkormányzatnak alárendelt helyi rendőrség tagjai hétfőn becsengettek azokba a házakba, amelyekre korábban önkéntesek kétnyelvű utcanévtáblát tettek ki, és tetemes bírságot helyeztek kilátásba, ha a háztulajdonosok nem távolítják el az utcanévtáblákat.
Simény Éva, az egyik felkeresett háztulajdonos az MTI-nek elmondta, a rendőr szóban szólította fel a tábla eltávolítására. Amikor közölte, hogy ragaszkodik a házára kitett táblához, a rendőr távozott, és felszólítást hagyott a postaládájában.
A felszólításban arra figyelmeztetik a háztulajdonost, hogy a háztulajdonosok kihágást követnek el, ha hozzájárulnak ahhoz, hogy építési engedély nélkül reklámokat helyezzenek el az ingatlanaikon, és 30 ezertől 50 ezer lejig terjedő bírsággal büntethetők. A felszólítás 48 órás haladékot ad a kétnyelvű utcanévtáblák eltávolítására. A 84 éves nyugdíjas asszony az MTI-nek elmondta, lehet, hogy férje ma is élne, ha évekkel ezelőtt kint lett volna a házukon az utcanévtábla. Akkor ugyanis a mentő – a címet keresve – késve érkezett ki hozzájuk. Hozzátette, ügyvéddel tanácskozik arról, hogy miként járjon el a felszólítás után, hiszen a bírság a 2-3 évi főkönyvelői nyugdíjával egyenértékű.
A Krónika napilap hétfői számában több marosvásárhelyi civil szervezet képviselői is felháborítónak tartották a kétnyelvű utcanévtáblák elleni hatósági fellépést. Smaranda Enache, a Pro Európa Liga elnöke Valentin Bretfelean rendőrparancsnok felmentését követelte.
Claudiu Maior, Marosvásárhely alpolgármestere a lapnak elmondta, utasította a rendőrparancsnokot, hogy többé ne avatkozzon bele, és főleg ne nyilatkozzon a magyarság és a kétnyelvűség ügyéről. „Tudtára adtam, szó se lehet arról, hogy a helyi rendőrség pénzbírságot szabjon ki azokra, akiknek a házfalán megjelent a kétnyelvű utcanévtábla. A tanács idénre jelentős összeget különített el a kétnyelvű táblák elkészítésére és kihelyezésére. Emellett a civileknek sem tiltjuk meg, hogy tovább szereljék a tábláikat” – fejtette ki a Krónikának Claudiu Maior.
Romániában az önkormányzati törvény 2001 óta írja elő a többnyelvű feliratozást azokon a településeken, ahol egy kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot. A városban az 1990-es – kivándorlási hullámot eredményező – etnikai konfliktusok után került kisebbségbe a magyarság, mely a 2011-es népszámláláson az összlakosság 43 százalékát tette ki. A város élére 2000-ben került először szabadon választott román polgármester az azóta háromszor újraválasztott Dorin Florea személyében.
erdon.ro

Éleződik a kétnyelvű utcanévtáblák miatti konfliktus
Valentin Bretfelean nem tágít!
Miután március 20-án a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) két önkéntesét, Barabás Miklóst és Benedek Lehelt az Egyesülés téren kétnyelvű utcanévtábla kihelyezéséért a helyi rendőrség fejenként ötezer lejre bírságolta meg, több olyan ház tulajdonosát is felszólították, ahova korábban kitették a táblákat, hogy távolítsák el azokat.
A felszólításban arra figyelmeztetik a háztulajdonosokat, hogy kihágást követnek el, ha hozzájárulnak ahhoz, hogy engedély nélkül reklámokat helyezzenek el az ingatlanaikon, és 30 ezertől 50 ezer lejig terjedő bírsággal büntethetők. A felszólítás 48 órai haladékot ad az utcanévtáblák eltávolítására. Tegnap több ilyen házba is becsengettek a helyi rendőrök, ahol az érintetteknek átadták a felszólítást. Amint korábban említettük, Kincses Előd ügyvéd felvállalta a civil szervezet képviselőinek a védelmét, megóvták a kiállított kihágási jegyzőkönyveket és feljelentették a helyi rendőrség vezetőjét hivatali hatalommal való visszaélés miatt, ugyanakkor panaszt nyújtottak be a Diszkriminációellenes Tanácsnál is, mivel a magyar nyelv használata elleni intézkedés történt.
A magyar utcanévtáblák kihelyezése érdekében több civil szervezet is szót emelt, Claudiu Maior alpolgármester is azt nyilatkozta a Krónikának, hogy arra utasította a rendőrparancsnokot, többé ne avatkozzon bele és ne nyilatkozzon a magyarság és a kétnyelvűség ügyéről. "Tudtára adtam, szó sem lehet arról, hogy a helyi rendőrség pénzbírságot szabjon ki azokra, akiknek a házán ott a kétnyelvű utcanévtábla. A tanács idénre jelentős összeget különített el a kétnyelvű táblák elkészítésére és kihelyezésére. Emellett a »civileknek« sem tiltjuk meg, hogy tovább szereljék a tábláikat" – mondta Claudiu Maior, aki hétfőn lapunknak is megerősítette, hogy kitart álláspontja mellett.
Valentin Bretfelean, a helyi rendőrség vezetője megkereste lapunkat, és kifejtette, senkit nem bírságoltak meg, csupán felszólításokat kézbesítettek, amelyekben arra kérik a háztulajdonosokat, hogy a törvénynek nem megfelelő táblákat távolítsák el. Bretfelean szerint a 185/2012-es, utcai hirdetésekre, reklámozásra vonatkozó törvény alapján az utcanévtáblákat kizárólag a polgármesteri hivatal helyezheti ki, nem "civil szervezet, vagy magánszemélyek". Valentin Bretfelean szerint nem a kétnyelvűség a jogsértő, hanem az, hogy a civil szervezet által kihelyezett táblák nem felelnek meg a szabványnak. A helyi rendőrség vezetője hangsúlyozta, hogy "a pert megnyerték és ennek alapján intézkednek". (Sz.m.: Kincses Előd korábban kijelentette, hogy "semmilyen jogalapja nincs a kihágási jegyzőkönyvnek, hiszen az utcanévjelölő tábla nem reklám-pannóra kifüggeszthető reklámanyag, ahogyan a marosvásárhelyi helyi rendőrség minősíti, ahogyan a székely zászló esetében is tette".) Akinek nincs lehetősége arra, hogy "saját kezűleg" eltávolítsa, a polgármesteri hivatal fizetség ellenében megteszi. Kincses Előd hétfőn kijelentette, hogy ha a helyi rendőrség kiállítja a büntető jegyzőkönyveket, ezeket feltétlenül meg kell támadni a marosvásárhelyi bíróságon, az érintetteknek pedig ingyen elvállalja a jogi képviseletét.
(vajda)
Népújság (Marosvásárhely)

Egyoldalú multikulturalitás
Jó lenne visszaszerezni Marosvásárhely irányítását. Nem csupán az ott élő, egyre durvábban elnyomott és megfélemlített magyarokért, hanem a román demokrácia egészségéért is szükség van erre. Hogy a legjobb nyerjen, akkor is, ha nem román.
Hogy egy település közössége a derűsebb jövőért, a fejlődésért, az előrehaladásért válasszon vezetőt, ne a múlt és jelen vélt vagy valós sérelmeinek visszatromfolására. Ehhez megfelelő jelöltre van szükség, és csak remélni lehet, hogy a magyar pártok által szervezett előválasztáson olyan személyiségek indulnak, akikre nem csupán magyarságukért voksolnának a lassan mindenből kiábrándult polgárok. Fordítva is lehetne: ha a 2000-ben megválasztott Florea másfél évtized alatt kiérdemelte volna a város kisebbé vált felének megbecsülését is, akkor nem kellene ilyen elkeseredetten felzárkózni ellene, és ezeket a sziszifuszi, mindent mindig elölről kezdő küzdelmeket és elpazarolt energiákat építésre, városfejlesztésre, az áhított jólét megközelítésére lehetne fordítani. Egy előrelátó városvezetőnek nem a kétnyelvűség ellen kellene síkraszállnia – a táblaháborúban magára talált, valamikor fegyelmi miatt lefokozott szekusból lett helyi rendőrfőnök Bretfelean kerek perec kijelentette, hogy ő nem az önkormányzat, hanem a polgármester alárendeltje, az ő utasításait követi –, hanem mellette, az írott és főleg az íratlan törvények, a vétlen szomszédok iránti tiszteletből. Nem lehet megérteni, hogy miért jó a románoknak a magyarok haragja, miért sérti a multikulturalitást lobogtató politikusokat a más, nem importált, hanem helyben gyökerező kultúra. Álságos a nagyobb költségekre hivatkozni a milliós sikkasztások országában. A ma 45 százalékban magyar lakosságú Marosvásárhelyen – ahol mindössze két magyar nevű iskola van – két Dacia árával büntetik a kétnyelvű táblákat, Kolozsváron románok is tüntetnek a magyar feliratokért, Nagyváradon több ezer támogató aláírás dacára kétséges a városalapító Szent László-szobor jóváhagyása, Kovásznán egy sarlatán nevét nem hajlandó törölni a dr. Benedek Géza Szívkórházat sutyiban átkeresztelő minisztérium, és senki nincs, aki e világos rosszindulatnak gátat vetne. A kormány a túlélésén, az ellenzék a megbuktatásán dolgozik, mindkét oldalról körülhízelgik az RMDSZ-t a szavazataiért, de amíg a szövetség az újratervezéssel foglalkozik, zavartalanul rombolnak. Láthatóan senkinek sem fordul meg a fejében, hogy a multikulturalitás vagy az állampolgári egyenlőség, vagy egyszerűen a tagadhatatlan érdemek jeleként a magyar előd nevét is kiírják a máig legerősebb, de már csak románul oktató brassói líceumra, kolozsvári kórházra vagy egy belső-erdélyi kastélyban berendezett falusi kultúrházra. Pedig ez lenne a megoldás. Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A magyarokat hibáztatják (Marosvásárhelyi utcanevek)
A marosvásárhelyi önkormányzatnak alárendelt helyi rendőrség parancsnoka szerint a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) azzal a szándékkal helyezett ki kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen, hogy etnikumközi feszültségeket gerjesszen. A hatósági vezető ugyanakkor továbbra sem lát semmi kifogásolnivalót az elmúlt két napban foganatosított intézkedéseiben, sőt.
Valentin Bretfelean rendőrparancsnok tegnap sajtótájékoztatón jelentette ki, hogy a Cemo önkéntesei „a törvényre fittyet hányva helyeztek ki kétnyelvű utcanévtáblákat, azzal a szándékkal, hogy Marosvásárhelyen feszültséget gerjesszenek az etnikumok között”. A helyi rendőrség irányítója elmondta, hogy éppen március 20-án, a marosvásárhelyi véres román–magyar összecsapás 25. évfordulóján érték tetten az egyesület két önkéntesét, akikre ötezer lejes bírságot róttak ki. Bretfelean szerint az általa vezetett hatóság illetékesei megfelelően jártak el, mivel a törvény értelmében csakis a helyi hatóságok vagy az önkormányzat engedélyével rendelkező szervezetek helyezhetnek ki feliratokat. A Cemo nem helyhatóság, és nem is rendelkezik a helyhatóság engedélyével – állapította meg. Bretfelean elismételte továbbá azt a napokban már több rendben elhangzott kijelentést, mely szerint a városháza már a múlt év végén elkezdte a hivatalos kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését, és négy utcára már ki is kerültek ezek a táblák. Az önkormányzati beosztása szerint igazgatói tisztséget viselő parancsnok tegnap megismételte az egy nappal korábban már feltett kérdését is, mely szerint „mi lenne, ha mától Marosvásárhely minden polgára vagy szervezete elkezdene engedély nélkül mindenféle táblákat kitenni ahová csak a kedve tartja?” Bretfelean nem mulasztotta el, hogy tájékoztasson: eddig mintegy negyven ingatlan tulajdonosának adtak 48 órás haladékot a törvénytelenül kihelyezett utcanévtábla eltávolítására, a felszólítási akció azonban folytatódik. Újból hangsúlyozta, hogy nem céljuk a bírságolás, csupán a törvényességet akarják visszaállítani. Külön megemlítette, hogy egyesek „nyomást próbálnak gyakorolni rá, hogy ne alkalmazza a törvényt”, de ő nem enged.
Szekusból rendőrré
Sajtóértesülések szerint az ötvenedik életévén túl lévő, jogász végzettségű Valentin Constantin Bretfelean elég színes múltat tud maga mögött, ráadásul a marosvásárhelyi helyi rendőrség vezetőjeként kimondottan élen jár és járt a magyarellenes megnyilvánulásokban. A Főtér.ro portál által összegyűjtött adatok szerint a parancsnok neve szerepel a Gazeta de Maramureş napilap hasábjain, az egykori szekusokat leleplező, több mint tíz évvel ezelőtt megjelent írásban. Eszerint Bretfelean 2001-ig a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) Máramaros megyei osztályát vezette őrnagyi rangban, 1989 előtt pedig a Securitate tisztje volt. A lap szerint Bretfeleant súlyos szabályzatsértés miatt állították a SRI fegyelmi bizottsága elé, majd szankciók nélkül menesztették. Ezt követően lett a marosvásárhelyi helyi rendőrség helyettes ügyvezető igazgatója, majd vezetője. A Főtér ugyanakkor egy kisebb összesítőt is készített a parancsnok közelmúltbeli viselt dolgairól, Lakó-Péterfi Tünde civil aktivista elleni, másfél évvel ezelőtti bírságtól az EMNT-re a székely zászló használatáért kiszabott tetemes bírságokon keresztül egészen a március 10-ei, székely szabadság napjára tervezett marosvásárhelyi felvonulás betiltásában betöltött szerepéig.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ház és haza
Szolgálni az állampolgárt – ezt említi legfontosabb feladataként a marosvásárhelyi helyi rendőrség 2014-es évértékelése előszavában.
Az önkormányzat felügyelete alatt működő intézmény emellett az alkotmányos és állampolgári szabadságjogok védelmét, illetve a törvények és helyi rendeletek betartását, alkalmazását is zászlajára tűzte.
Hogy ezen fennkölt, egymást látszólag jól kiegészítő gondolatok mennyire összeférhetetlenek egy visszájára fordított, kirekesztő, elnyomóerők által mesterségesen bomlasztott közösségben, azt éppen a helyi rendőrség vezetőjének módszeres aknamunkája bizonyítja.
Valentin Bretfelean szerint ugyanis a (reklám)törvény előírásai értelmében egy vásárhelyi lakos szabadságjoga arra már nem terjed ki, hogy kétnyelvű utcanévtáblát helyezzen ki háza falára, sőt ez olyan súlyos kihágásnak tekintendő, hogy a vérlázító vétség legalább 30, de akár 50 ezer lejes bírsággal is sújtható.
Természetesen Bretfeleant nem zavarja, hogy a város önkormányzatát tanácshatározat kötelezi a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésére, és jelentős összeget különítettek el erre a célra az idei költségvetésben: ahelyett, hogy a helyi rendelet alkalmazásán fáradozna, a magánkezdeményezések büntetésével gyakorlatilag szembemegy vele. Ugyanígy fittyet hányt a román alpolgármester megálljt kiáltó szavára, mert ő közvetlenül a polgármester alárendeltje, azaz egyedül Dorin Florea parancsol neki.
Bretfelean „hűsége” bűnvádi eljárást is eredményezett a 2012-es választások előtt, amikor az akkori belügyminiszter éppen a marosvásárhelyi helyi rendőrség példáját hozta fel arra, hogy miként kampányol a polgármestereknek az emiatt sürgős átszervezésre szoruló intézmény.
Az ezredesi rangban tartalékba helyezett Bretfelean vakon követi felettesét, ahogy ezt a román hírszerzés kötelékében eltöltött (legalább) 18 év alatt tanulta. Szolgálni az állampolgárt? Csak mese. A SRI jelenlegi mottója (Patria a priori) már közelebb áll Florea és Bretfelean szívéhez. Amivel semmi baj nem lenne, ha a mindenek előtt álló hazában minket is tiszteletre méltó, egyenjogú állampolgárokként kezelnének, és nem az lenne egyesek legfőbb célja, hogy ne érezzük magunkénak is régóta közös szülőföldünket.
Páva Adorján
Krónika (Kolozsvár)

Cemo: indulhat a gerillaakció!
Gerilla aktivista csoportként folytatja működését a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) keretében működő Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen! nevű akciócsoport – jelentette be Barabás Miklós, a csapat szóvivője.
Nem tántorítják el a marosvásárhelyi kétnyelvű utcanévtábla-szerelőket Valentin Bretfelean rendőrfőnök fenyegetőzései; a csoport tagjai úgy döntöttek, hogy új formában, gerillaakciókkal folytatják tevékenységüket. Barabás Miklós szerint az anonim mód lehetővé teszi majd a keményebb, konfrontatívabb, a hatóságok visszaéléseit leleplező, érdekérvényesítő eszközök használatát.
„Eszközeink jellege nem zárja ki majd akcióink etikusságát, hiszen a célunk nemes és jogos: kétnyelvű utcanévtáblákat szeretnénk Marosvásárhelyen, abban a városban, ahol a legnagyobb romániai magyar közösség él” – olvasható a szerkesztőségünknek eljuttatott közleményben. Kérdésünkre, hogy ezek mennyire fognak hasonlítani a felvidéki akciókra, ahol bátor civilek dacolnak a kisebbségi jogokat semmibe vevő nacionalista szlovák hatóságokkal, Barabás nem óhajtott részleteket elárulni. Mint mondta, ahogy nem árulják el a csapat tagjainak a nevét, úgy arról sem tájékoztathatnak, miként tevékenykednek. „Egy biztos: nem hátrálunk meg. Akcióink törvényes eszközökre épülnek majd. Az anonimitásra, a hatósági megtorlások miatt, az erőteljesebb nyomásgyakorlás elérése végett van szükség. Nem szeretnénk, ha csoportunk kapacitását, a folyamatos rendőrségi zaklatás és a tetemes büntetések bírósági úton való megfellebbezése emésztené fel” – nyilatkozta Barabás Miklós.
Szerinte az ügy megoldásában a Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen! nevű akciócsoport sem a városvezetésre, sem az RMDSZ-re nem számíthat. „A polgármestertől ötször kértünk kihallgatást, egyszer sem volt hajlandó szóba állni velünk. Helyettese, Claudiu Maior elmondta, hogy örüljünk annak a négy táblának, ami a tavaly ősszel kikerült a városba. Amúgy tudtunkra adta, nem támogatja a feliratok kétnyelvűsítését. Amikor meg az egyik RMDSZ-es tanácsost arról kérdeztük, miért nem dolgozik az ügyön, azt válaszolta, hogy ez nem az ő feladata” – jelentette ki a Cemo-aktivista.
Barabás Miklós ugyanakkor elhárította Valentin Bretfelean egy nappal korábban elhangzott vádjait, miszerint a kétnyelvű táblák szerelésével a civilek etnikai konfliktust próbálnak gerjeszteni. Hangsúlyozta: ezt éppen Bretfelean szeretné kirobbantani a vásárhelyi magyarság folyamatos sértegetésével és megalázásával.
Szucher Ervin 
Székelyhon.ro

Peti: adományozzák a városnak az utcanévtáblákat
Közös sajtótájékoztatón fejtette ki véleményét a kétnyelvű utcanévtáblák ügyében kirobbant konfliktusról Peti András marosvásárhelyi alpolgármester és Soós Zoltán önkormányzati képviselő.
Bár mindketten egyetértettek abban, hogy az alkotmány szavatolja a kisebbségi jogokat, s a kétnyelvűséget is, egyikük sem merte azt tanácsolni az érintett marosvásárhelyi magyaroknak, hogy hagyják kint a táblát. Peti András egy megoldást jelentő javaslattal állt elő.
Az alpolgármester rövid történelmi visszatekintőjében felemlegette, hogy az írásos feljegyzések szerint Marosvásárhelyen első alkalommal 1860. szeptember 12-én döntött arról a városi tanács, hogy utcanévtáblát helyezzen ki, akkor a főteret nevezték el Széchenyi Istvánról. Szerinte az alkotmány szavatolja a kisebbségi jogokat, az anyanyelvhasználatot és a kétnyelvű feliratokhoz való jogot.
„Egy reklámtáblák kihelyezését szabályozó törvény nem írhatja felül az alkotmányban szavatolt jogokat. Egy jogállamban. De Marosvásárhelyen már három alkalommal bebizonyosodott, hogy a reklámtörvény mégis felülírja: első alkalommal, amikor a székely zászlót minősítették reklámzászlónak, majd egy harapós kutyára figyelmeztető kétnyelvű feliratra mondták rá, hogy reklám, most pedig a civil aktivisták által kihelyezett kétnyelvű utcanévtáblákra. Ha jogállamban élnénk, azt mondhatnák a marosvásárhelyieknek, hogy nyugodtan hagyják ott a táblákat, mert nem büntethetik meg őket, s ha mégis, akkor a bíróság eltörli majd a bírságot. De mi nem tudjuk szavatolni, hogy miként dönt a bíróság. Most azt tudom javasolni, hogy az érintett marosvásárhelyi magyarok egy adománylevéllel adományozzák a házukra kihelyezett táblákat a városnak, így megkímélve a helyi költségvetést, hiszen kevesebb táblát kell kihelyeznünk. Az adománylevél mellett írjanak egy nyilatkozatot is, amely szerint beleegyeznek abba, hogy a városháza kihelyezze a tulajdonukban levő ingatlanra a táblákat. Ily módon talán elkerülhető a kilátásba helyezett büntetés anélkül, hogy a táblákat le kelljen venni” – tanácsolta Peti András, aki elismerte hogy ez ügyben nem konzultált Bretfeleannal, de szerinte az adományozás törvényes megoldást jelentene.
Az alpolgármester kifejtette: az RMDSZ-kongresszuson javasolta, hogy a szenátorok és képviselők nyújtsanak be egy módosító javaslatot a reklámtörvényhez, amely pontosan szabályozza, hogy mit is jelent a reklám. „Ellenkező esetben megtörténhet, hogy mind a másfél millió magyar nemzetiségű román állampolgár reklámügynök lesz, s büntetésre számíthat, ha a postaládájára magyarul is kiírja nevét és lakrészének számát. A reklám kifejezést jól körül kell határolni, úgy mint külföldön, ahol csak a bevételt, nyereséget eredményező tevékenységeket nevezik reklámnak, semmiképp az utcanévtáblákat, a nemzeti szimbólumokat.”
Mesterségesen keltett konfliktusnak nevezte Soós Zoltán marosvásárhelyi önkormányzati képviselő a civilek által felszerelt kétnyelvű utcanévtáblák kapcsán kirobbant botrányt, s arra hívta fel Valentin Bretfelean figyelmét, hogy Marosvásárhelyen számos olyan épület van, amelyen engedély nélküli  táblák vannak, s ha már büntet, akkor ne csak a magyar közösség tagjait bírságolja meg. „Elhiszem, hogy Bretfelean a törvényesség betartását tartja legfőbb feladatának, de mindenképp túlzásnak érzem a kilátásba helyezett büntetéseket. A megyei tanácshoz tartozó közintézmények mindenikén kétnyelvű táblák vannak, s a múzeumnál három nyelvűek. Azt gondolom, hogy ha van kellő szándék a városvezetésben, hogy kikerüljenek a kétnyelvű utcanévtáblák, akkor ezt meg lehet oldani. Jelenleg van pénz a költségvetésben a táblákra, és a közbeszerzési folyamatot is elindítottunk” – mondta Soós Zoltán.
Simon Virág 
Székelyhon.ro

Az RMDSZ kiáll a kétnyelvű feliratok mellett 
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) minősíthetetlennek tartja a marosvásárhelyi helyi rendőrség fellépését a kétnyelvű marosvásárhelyi utcanévtáblák ellen – nyilatkozta Kovács Péter, a szövetség főtitkára.
Kovács Péter szerint az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének jogi védelmet kell biztosítania azok számára, akiket a helyi rendőrség meghurcolt az utcanévtábla-ügyben, és politikai eszközökkel el kell érnie, hogy a városban mindenhová kikerüljenek a kétnyelvű utcanév-táblák.
A főtitkár bírálta Peti Andrást Marosvásárhely RMDSZ-es alpolgármesterét, és Soós Zoltánt, a városi önkormányzat RMDSZ-es képviselőjét, akik szerinte defenzívába vonultak. „Az RMDSZ-es alpolgármesternek és városi tanácsosnak nem az a feladata, hogy a rendőrség visszaéléseit magyarázza, vagy hogy kiskapukat keressen" – jelentette ki Kovács Péter.
Peti András egy Soós Zoltánnal közösen tartott sajtótájékoztatójukon arról beszéltek, hogy a marosvásárhelyiek úgy kerülhetik el a helyi rendőrség zaklatásait, ha adománylevéllel a polgármesteri hivatalnak adják a házaik falán levő kétnyelvű táblákat, és nyilatkozatban járulnak hozzá ahhoz, hogy a város kitegye a táblát a házukra.
„Dorin Florea polgármesternek nincsen többsége a városi önkormányzatban az RMDSZ frakció nélkül. Meg kell szorítani a polgármestert minden nap, minden tanácsülésen, hogy alkalmazza a kétnyelvű táblákra vonatkozó korábbi határozatokat" – jelentette ki az RMDSZ főtitkára. Emlékeztetett arra, hogy a marosvásárhelyi önkormányzat korábban határozatot fogadott el az utcanevek magyar fordításáról, a táblák kinézetéről, és a táblacsere költségeit is előirányozta a város költségvetésében. Kovács Péter nyomatékosította: a helyi rendőrfőnök nem a saját feje szerint cselekszik, hanem a polgármester utasításait hajtja végre.
Marosvásárhelyen a polgármesteri hivatalnak alárendelt helyi rendőrség megbírságolt két önkéntest, akik a Civil Elkötelezettség Mozgalom megbízásából helyeztek ki kétnyelvű utcanévtáblákat, és hétfőn 30 ezer és 50 ezer lej (2,1 millió és 3,5 millió forint) közötti bírságot helyezett kilátásba azoknak, akik nem távolítják el 48 órán belül házuk faláról a kétnyelvű táblát. Valentin Bretfelean rendőrparancsnok kijelentette: a kétnyelvű táblákat kihelyező civilek az etnikumközi feszültséget gerjesztenek a városban. A civilek által kihelyezett 80 tábla mintegy felét levették az ingatlantulajdonosok.  MTI
Erdély.ma

Nemzetiségi túlkapások
Tiszta szerencse, hogy olyan hős hazafiaink akadnak, mint a marosvásárhelyi helyi rendőrség parancsnoka, Valentin Bretfelean, aki ott helyben oldja meg a kisebb-nagyobb nemzetiségi konfliktusokat, vagy Dan Tănasă, aki a távoli Spanyolországból követi figyelemmel a magyarok nemzetiségi túlkapásait, hogy a prefektusok, valamint a törvény szigorával sújtasson le ezekre.
Őket nemzeti hősöknek lehet nyilvánítani és ki kell tüntetni a sepsiszentgyörgyi Constantin Brâncuşi-iskola igazgatónőjével egyetemben, aki szintén hősiesen küzd az iskola kétnyelvű táblájának napvilágra kerülése ellen. Marosvásárhelyen legutóbb Bretfelean arról számolt be: a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) kétnyelvű táblákat helyezett ki azzal a céllal, hogy feszültséget gerjesszen. A 1990-es ottani tragikus események is azzal kezdődtek, hogy egy patikára kiírták magyarul: Gyógyszertár. Az is tiszta felesleges volt, mert bár ott csak románul jelezte, hogy Farmacie, mégis mindenki tudta, hogy az biza gyógyszertár. Akkor meg minek kiírni magyarul is?  Ráadásul akkor még a marosvásárhelyiek több mint fele magyar volt, ma már csak negyvenöt százaléka. Abból a feliratból is milyen nagy cirkusz kerekedett! Most meg ez a Cemo nem egy, hanem 80 kétnyelvű táblát helyezett ki. Különben ezekkel a fordításokkal is állandóan baj van. Nagyváradon megpróbálták lefordítani az utcaneveket, és sokból szörnyszülött lett. A str. Lacul Roşut úgy fordították, hogy Vörös-tó utca a Gyilkos-tó helyett, vagy a str. Războieni-t Háborúzók utcájának keresztelték Székelykocsárd helyett.  A vásárhelyi rendőrfőnök beszámolt arról is, hogy a szülészeti parkban lakók bejelentették a 112-es sürgősségi számon: amennyiben a hatóságok nem lépnek közbe, meglincselik a két magyar férfit, akik éppen a Piaţa Unirii – Egyesülés tér feliratú táblát helyezték ki. A városban pánikhangulat uralg, mióta nekifogtak az ominózus kétnyelvű táblák felszerelésének – mondta a parancsnok. Még jó, hogy neki titkosszolgálati múltja van, és bizonyosan ilyen módszerekhez folyamodva szerzett be adatokat az ottani hangulatról. Elég humánusan járt el, mert csak 5–5 ezer lejre büntetett meg két táblaszerelőt. Mivel ezek az önkéntesek megbolygatták Marosvásárhely csendjét, akár le is lehetett volna tartóztatni őket csendháborításért. A telektulajdonosoknak meg, akik megengedték, hogy házuk falát beszennyezzék  a táblákkal, 50–70 ezer lejes büntetéseket helyezett kilátásba, ha nem szerelik le. Ezt a parancsnok csendesen el tudja intézni, s nem kell a hodákiakat vagy libánfalviakat berendelniük rendet teremteni, mint 25 évvel ezelőtt.  
Mert rendnek pediglen lennie kell. Nem szerelhet bárki bárhová mindenféle reklámtáblát. A rend őre éberen őrzi. A marosvásárhelyi piacon másfél évvel ezelőtt, Lakó-Péterfi Tünde fogta magát, és szörnyű cselekedetet követett el. Olyan táblákat osztogatott, amelyekre magyarul is rá volt írva, hogy murok. Ez is teljességgel megengedhetetlen, hiszen a magyar nyelvű feliratok reklámszövegnek számítanak, és azt nem lehet csak úgy saját kezdeményezésre kibiggyeszteni. A magyar nyelvet reklámnyelvnek kell nyilvánítani, és betiltani, hogy ne lehessen az utcán használni, mert az sértheti egyesek fülét, és ha még sokáig dühöng a tolerancia, eljuthatunk oda, hogy valaki, kívülálló, aki két ember közti magyar beszélgetést hall, betelefonál a 112-re, hogy ha  a hatóság nem lép közbe, meglincseli a társalgókat.
Ugyanakkor például a kovásznai szívkórház elnevezését, amelyet kizárólag egy magyarról kereszteltek el, még egy román névvel akarják megtoldani, de ez ellen a magyarok felháborítóan tiltakoznak. Pedig a törvény úgy írja, hogy közintézményeken elöl a román, utána a magyar megnevezés a kötelező. Ráadásul mindez már csak azért is teljesen törvényes lenne, mert minden – még a minisztériumi engedély is – megvan rá.
Kuti János
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Eh, mint a milicisták...
Még nem dőlt el teljesen, hogy melyik felét higgyük el a marosvásárhelyi kétnyelvű utcanévtáblák miatt indított rendőrségi intézkedések hivatalos magyarázatának. Azt-e, hogy katasztrófát sikerült megakadályozni, vagy azt, hogy hülyének néznek bennünket.
A történet dióhéjban annyi, hogy magyar civilek kétnyelvű, román és magyar feliratú utcanévtáblákat helyeztek el néhány épületen. De aztán a helyi rendőrség közbelépett, és kemény pénzbírsággal pacifikálta az elvadulni látszó helyzetet. Mert az igazság, a törvény érdeke azt kívánja. Legalábbis ilyesféle magyarázattal indokolja a helyi rendőrség lépéseit az intézmény igazgatója. Valentin Bretfelean kedden sajtótájékoztatón közölte, hogy huszonöt évvel a vásárhelyi véres események után, napra pontosan március 20-án interetnikai konfliktust sikerült megakadályozniuk.
Amint elmondta, aznap a helyi rendőrség bejelentést kapott, miszerint a szülészeti parki lakók bántalmazni fogják azt a két férfit, akik akkor éppen a Piaţa Unirii – Egyesülés tér feliratú táblát szerelték fel egy épület falára. Bretfelean hozzátette, a helyszínre siető rendőrök lefényképezték, majd igazoltatták a Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen! nevű akciócsoport tagjait. Amint azóta azt már megírtuk, a két önkéntest, Barabás Miklóst és Benedek Lehelt öt-ötezer lejjel bírságolták meg a „törvénytelen reklámtábla” felszerelése miatt.
Szó se róla, gratulációt érdemel mindenki, aki megakadályoz egy interetnikai összecsapást. Senkinek nem hiányzik egy újabb súlyos konfliktus. Aki erőszakos cselekményeket akar kezdeményezni, azzal szemben a legszigorúbban kell eljárni, ez nem vitás.
De itt most lassítsunk le egy kicsit, és vegyük át még egyszer a lényeget: a helyi rendőrséget arról értesítik, hogy a szülészeti parki lakók arra készülnek, hogy bántalmazzanak két táblaaggató férfit. Erre kivonul a helyi rendőrség. A beszámoló sajnos arra nem tér ki, hogy más alakulatokat, az ilyen nyilvánvaló vészhelyzetek kezelésére, a feldühödött tömegek lecsillapítására kiképzett gyorsreagálású egységeket, például a csendőrség kommandósait bevetették-e. Ez azért lenne fontos, mert az ilyen tömeges bántalmazásoknak könnyen tragédia lehet a végük. Ezért ilyenkor nem a tilosban parkoló tahók és a törvénytelennek vélt feliratok elhelyezőit megbírságoló helyi rendőröké a főszerep. Őket legfeljebb azért vezénylik ki, hogy biztosítsák a helyszínt, támogatást nyújtsanak a nagyfiúknak. Nem vitatom, hogy milyen kompetenciái, hatáskörei vannak a helyi rendőrségnek, illetve hogy eléggé képzett-e ilyen bevetésekre, csak jelzem, hogy a mesének ez a fele elég furcsa.
Túl ezeken, a végeredményt tekintve apró részleteken, mi is történik, amikor megérkeznek a helyi rendőrök a helyszínre? Azonosítják a bejelentés szerint a testi épségüket tekintve veszélyben lévő két civilt. És... és nem, nem lépnek fel a csoportos garázdaságra készülő lakókkal szemben és mentik ki a veszélyben lévő embereket, hanem... Hanem megbírságolják a fizikai bántalmazás potenciális áldozatait. Legközelebb talán meg is verik őket, hogy azt ne a békés, toleráns tömeg tegye meg.
Olyan ez, mint egy debil milicistavicc a múlt rendszerből. De ez se nem vicc, se nem múlt.
Szüszer-Nagy Róbert
Székelyhon.ro

Petíció Bretfelean leváltásáért
Online petíció segítségével szeretné eltávolítani tisztségéből Valentin-Constantin Bretfeleant, a marosvásárhelyi helyi rendőrség vezetőjét egy kezdeményező csoport. Önmagukat adófizető marosvásárhelyi polgárokként határozzák meg és a peticiok.comhonlapon közzétett felhívásukban hét pontban ismertetik, miért látják úgy, a parancsnoknak távoznia kell.
A polgármesternek és az önkormányzati testületnek címzett dokumentumban a következő érvek olvashatók: a helyi rendőrség vezetőjének tisztázatlan viszonya a kommunista diktatúra titkosszolgálatával, a Securitatéval, valamint múltbeli munkakapcsolata a Román Hírszerző Szolgálattal is; emellett a gyülekezési jogot több rendben durván megsértette, illetve akadályozta a magyar jellegű rendezvényeket, reklámanyagnak minősítette a magyar jelképeket, üldözte és üldözi a kétnyelvűséget, és végül megfélemlítőként lépett fel a civil akciókkal szemben. „A fentiek egyértelművé teszik, hogy Constantin-Valentin Bretfelean nem alkalmas rendőrfőnöknek olyan multikulturális városban, mint Marosvásárhely” – fogalmaznak. A petíció aláírására április 29-éig van lehetőség, ugyanis egy nappal később, az önkormányzat soros ülése előtt átadnák a város polgármesterének és az önkormányzati képviselőknek.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az EMNP is Bretfelean azonnali lemondását/lemondatását követeli
Az Erdélyi Magyar Néppárt marosvásárhelyi szervezete átiratban fordult Marosvásárhely Polgármesteri Hivatalához, amelyben a helyi rendőrség vezetőjének azonnali lemondását vagy lemondatását követeli.
A Jakab István elnök által aláírt beadvány indoklásában az áll, hogy a Marosvásárhelyi Helyi Rendőrség vezetője "sokadik alkalommal él vissza hatalmával, és nacionalista megfontolásból etnikai feszültséget szít Marosvásárhelyen.
Indokolatlanul durva és törvénytelen fellépései a következők voltak: Lakó Péterfi Tünde kétnyelvű piaci termékcédulák osztogatása miatti megbüntetése; a Skócia függetlenségét támogató villámcsődület résztvevőinek megbüntetése; az EMNT székházára kitűzött székely zászló miatt kirótt büntetés; a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését megengedő ingatlantulajdonosok megfenyegetése".
A beadványban felhívják Dorin Florea polgármester figyelmét, hogy a rendőrfőnök nem a megoldásokban érdekelt, hanem a félelemkeltésben és a parancsuralmi városvezetői mentalitás meghonosításában. Ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy "a helyi rendőrség alkalmazottai a helyi román, magyar és más nemzetiségű adófizető polgárok pénzéből azért vannak fizetve, hogy védelmezzék a város polgárait. Ezzel szemben Valentin Bretfelean sajátos jogértelmezésre hivatkozva rendszeresen a lakosság megfélemlítésére és provokálására használja a marosvásárhelyi helyi rendőrséget. Sajátos jogértelmezése minden alkalommal törvényszéki perek elvesztéséhez vezette a várost, perek, amelyeket szintén az adófizetők hozzájárulásából fizettek".
Ezért követelik Valentin Bretfelean azonnali lemondását vagy lemondatását a Marosvásárhelyi Helyi Rendőrség éléről.
Tiltakozó gyűlés a polgármesteri hivatal előtt
Egy másik beadványban a polgármesteri hivatal tudomására hozzák, hogy április 28-án 17 és 18 óra között az Erdélyi Magyar Néppárt tiltakozó gyűlést szervez a polgármesteri hivatal előtt a helyi rendőrség kétnyelvű utcanévtáblák ügyében tanúsított túlkapásai ellen. Kérik továbbá a Iuliu Maniu utca forgalmának lezárását a tiltakozás idejére a Tusnád és a Városháza utca közötti szakaszon.
Ezt a beadványt is Jakab István, az Erdélyi Magyar Néppárt marosvásárhelyi szervezetének elnöke látta el kézjegyével.
(mózes)
Népújság (Marosvásárhely)

A ligetbe száműzné Bretfelean az ellene szervezett tüntetést
Nem mond le a marosvásárhelyi rendőrfőnök elleni tüntetés szervezéséről az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), csupán átgondolja annak feltételeit. A szervezők kedden délután a városháza előtt szerettek volna tiltakozni Valentin Bretfelean sokadik magyarellenes lépése ellen, az önkormányzat szakbizottsága azonban a Ligetbe szerette volna „terelni” a tüntetőket.
Hétfőn újabb beadvánnyal fordul a néppárt az önkormányzathoz, amelyben a városközpont autóforgalomtól mentes helyszíneit jelöli meg a rendőrfőnök elleni tüntetés helyszínéül. Erre azért van szükség, mert a Valentin Bretfelean által vezetett bizottság ugyan jóváhagyta a keddi tüntetést, ám közlekedésrendészeti okokra hivatkozva nem engedélyezte a kért helyszínt, vagyis a városháza melletti kis utca igénybevételét. Helyette a központtól félreeső, csupán a sportesemények alkalmával benépesedő Ligetet javasolta. Az illetékes bizottság tagjai semmilyen más helyszínről nem voltak hajlandók tárgyalni.
Néppárt: cinikus városháza
„Ezt a magatartást mi cinikusnak és a közösségi igény kigúnyolásának tartjuk, ezért a helyszínmódosító javaslatot nem fogadjuk el, vállalva ezzel együtt azt is, hogy a kedd délutánra meghirdetett tüntetést új időpontban kell megszervezzük. A törvény minden lehetséges eszközével fogunk fellépni az önkényeskedő, fenyegetőző végrehajtó hatalom ellen. Bízom benne, hogy ebben a marosvásárhelyiek kitartására is számíthatunk” – fejtette ki az EMNP megyei elnöke, Portik Vilmos.
Szerinte azokat az ügyeket, amelyek a vásárhelyi magyarok számára fontosak, és amelyekért az emberek hajlandóak utcára vonulni, sem rendőrfőnök, sem polgármester nem dughatja el a város, a nyilvánosság szeme elől. „Ha az önkormányzat alá tartozó helyi rendőrség visszaélései miatt vonulunk az utcára, akkor különösen fontos, hogy ne hagyjuk magunkat a város eldugott sikátoraiba beterelni” – tette hozzá. Portik arra is emlékeztetni kívánt, hogy a forgalmi fennakadásokra hivatkozó, Bretfelean által irányított városházi bizottság már többször próbálta korlátozni a magyarságot a szabadságjogaiban. „Ezért hétfőtől új fejezetet kezdünk a városunk jövőjéért folytatott küzdelemben. Szabadságunk törvényes kereteken belüli teljes megélése nem lehet alku és kompromisszumok kérdése” – nyomatékosította Portik Vilmos.
Az Erdélyi Magyar Néppárt közleményben erősítette meg, hogy elhalasztja a keddre tervezett tüntetést. Az új helyszínről és időpontról a napokban értesítik a lakosságot.
Aláírásgyűjtés a rendőrfőnök leváltásáért 
Közben Dorin Florea polgármesternek és a helyi önkormányzati testületnek címzett internetes petíció indult Valentin Bretfelean leváltása érdekében. A kezdeményezők hét különböző ok miatt szeretnék menesztetni a rendőrfőnököt. Ilyenek például: a magyar jellegű rendezvények akadályozása (megtiltotta, hogy a huszárok március 15-ei felvonulását), a magyar jelképek reklámanyaggá minősítése (30 ezer lejes bírságot szabott ki az EMNT-re a székházára kihelyezett székely zászló miatt), a civil akciók megfélemlítése (a piacokon a kétnyelvű árcédulákat adományozó akció szervezőjének a megbírságolása), vagy a kétnyelvűség folyamatos üldözése.
A Bretfelean leváltását követelők a rendőrfőnök tisztázatlan viszonyát a kommunista diktatúra titkosszolgálatával, a Securitatéval is kifogásolják, mint ahogy a múltbéli munkakapcsolatát a Román Hírszerző Szolgálattal (SRI), ahonnan 2008-ban, fegyelmi okok miatt helyezték tartalékba.
Mint ismeretes, legutóbbi megfélemlítési akciója keretében a Cemo által koordinált Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen! csoport két aktivistáját bírságoltatta meg, akik kétnyelvű utcanévtáblát szereltek fel egy háztulajdonos kérésére. Bretfelean ennél tovább ment, 30 ezertől 50 ezer lejig terjedő bírsággal fenyegeti azokat az ingatlantulajdonosokat, akik nem távolítják el magántulajdonukról a kétnyelvű utcanévtáblákat. „Az eddig lezajlott perekben a bíróság minden esetben eltörölte a Helyi Rendőrség által kiszabott bírságot, ez is bizonyítja, hogy a rendőrfőnök gyakran túllép hatáskörén, és diszkriminatívan lép fel azon közösség ellen, amelyet őriznie és védenie kellene” – mutatnak rá a kezdeményezők.
Szucher Ervin 
Székelyhon.ro

Hamis játék Marosvásárhelyen?
Elindította a marosvásárhelyi városháza a kétnyelvű táblák elkészítésére és felszerelésére vonatkozó közbeszerzési folyamatot – közölte hétfőn Claudiu Maior alpolgármester. Eközben Valentin Bretfelean rendőrfőnök lapunknak elmondta: a magyar pártok felszólítása és a civil tiltakozás ellenére sem mond le tisztségéről. A városvezetés egyébként vasárnap este Havasi Balázs koncertjén bejelentette, hogy várbeli sétányt nevez el a zongoraművészről. Többen kampányfogásként és figyelemelterelésként értékelik a gesztust.
Elindította a marosvásárhelyi városháza a kétnyelvű táblák elkészítésére és felszerelésére vonatkozó közbeszerzési folyamatot – közölte hétfőn lapunkkal Claudiu Maior alpolgármester. Mint mondta, ez azt jelenti, hogy szerencsés esetben a nyertes cég 45 nap elteltével elkezdheti a munkálatokat. A civilek által kifüggesztett kétnyelvű táblákról szólva kifejtette: ezeket ezentúl is fel lehet szerelni, de csak az építkezési engedély kiváltása után.
Nem távozik Bretfelean
A magyar politikai pártok felszólítása és a civil tiltakozás ellenére Valentin Bretfelean nem mond le tisztségéről – ezt maga a rendőrfőnök jelentette ki hétfőn lapunknak. A helyi rendőrség vezetője hangsúlyozni kívánta, hogy nem érzi hibásnak magát, és úgy vélte, ha az önkormányzat menesztené is igazgatói székéből, meggyőződése, hogy a bíróság visszahelyezné tisztségébe.
„Miért vagyok hibás? Mert a rendőrség tette a kötelességét? A dolgok kezdenek elfajulni; a magyarság belharca oda vezetett, hogy engem démonizálnak, és a lakosság egy részét ellenem hangolják. Azt hazudják, hogy közöm lett volna a Szekuritátéhoz vagy menesztettek a SRI-ből, miközben 2008-ban én kértem az előrehozott nyugdíjazásomat.
Azt mondják, hogy miattam nem tüntethetnek a városháza előtt, miközben visszaléptem az engedélyeztetési bizottságból. Azzal vádolnak, hogy harminctól ötvenezer lejig terjedő büntetéseket szabtam ki, holott csak arra szólítottam fel az érintetteket, hogy járjanak el törvényesen. Azt állítják, hogy megbírságoltam azokat, akik Skócia függetlensége mellett tüntettek. Ebből semmi nem igaz” – jelentette ki a Krónikának Valentin Bretfelean, aki elmondása szerint rágalmazás miatt bűnügyi feljelentést készül tenni Portik Vilmos, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megyei elnöke ellen, aki egyben az alakulat jelöltje is a májusi előválasztásokon.
RMDSZ-es bojkott
Az EMNP egyébként, mely a polgármesteri hivatal helyszínmódosítása miatt elhalasztotta a kétnyelvű utcanévtáblák ügyében mára meghirdetett utcai tüntetését, nem mond le a tiltakozó akcióról. Az RMDSZ ugyan nem csatlakozik az MPP által is támogatott tiltakozáshoz, de a polgármester tudtára kívánja adni a kétnyelvű táblákkal kapcsolatos nemtetszését.
„Mindaddig, amíg nem oldódik meg a kétnyelvű utcanévtáblák ügye, mi, az RMDSZ tanácsosai bojkottáljuk a testület üléseit. Ott leszünk, de nem szavazunk” – szögezte le Peti András alpolgármester. Mivel az önkormányzatban a magyar tanácsosok kisebbségben vannak, szavazatuk csak a kétharmados többséget igénylő sarkalatos döntések esetében nélkülözhetetlen.
Zenés kampányfogás?
A marosvásárhelyi magyarság körében egyébként vegyes érzelmeket váltott ki Claudiu Maior alpolgármesternek Havasi Balázs vasárnap esti zongorahangversenye közben tett bejelentése, miszerint a megújuló várudvarban sétányt neveznek el a világhírű fiatal művészről. Az elöljáró a táblát is bemutatta, amelyen már nem is sétány, hanem egyenesen utca szerepelt.
A szervezők hétfő délben meg is mutatták Havasinak – akinek amúgy semmi köze Vásárhelyhez –, hogy mit keresztelnének el róla. Egyesek méltányolták az ingyenes koncert házigazdájaként színpadra lépő alpolgármester nem mindennapi bejelentését, mások egyszerű kampányfogásnak minősítették azt. Volt, aki viccnek vélte Maior gesztusát, mások a magyarság kigúnyolásaként értékelték.
Egy biztos: a tapsvihart kiváltó bejelentés és a tábla átadása a zsúfolásig megtelt Kultúrpalotában játszó negyvenéves zongoraművészt és zeneszerzőt is meglepte. Mint mondta, ilyen még nem fordult elő vele pályafutása alatt. Havasi Balázs hétfő délben Ioan Chiorean szervező és konferanszié társaságában a vár megújuló udvarán sétált, ahol vendéglátója megmutatta, melyik sétány fogja majd a nevét viselni.
Claudiu Maior érdeklődésünkre a koncert után tisztázni kívánta, hogy a színpadon nem tréfált, a zongoraművészről a megszépült várudvar egyik sétányát kívánják elnevezni. „Félreértés történt, szó sem lehet arról, hogy élő személyről utcát nevezzünk el, ezt tiltja a jóérzés. Gyalogos sétány viszont viselheti Havasi Balázs nevét. És nemcsak róla, hanem más személyiségekről is el fogunk keresztelni várbeli sétányokat. Fele-fele arányban, ha lesz tíz román, akkor lesz tíz magyar is” – nyilatkozta lapunknak Maior.
Az elöljáró szerint tévedett az, aki a közönségnek is bemutatott táblára a sétány helyett az utca szót írta. Felvetésünkre, hogy a közönség egy része kampányrendezvényként fogta fel Havasi Balázs ingyenkoncertjét, az alpolgármester elmosolyodott. Mint mondta, amíg a városnak van egy ismert polgármestere, esze ágában sincs megpályázni a székét. „Ha Dorin Florea azt mondja, hogy nekem kell indulnom, akkor indulok” – látta be.
Peti ismét kimaradt
Bár a nevét a színpadon kiejtették, a szervezők ezúttal is mellőzték a forgatókönyvből Peti Andrást magyar alpolgármestert. Az RMDSZ-es politikus a páholyból nézhette végig, amint demokrata-liberális kollégája kitünteti a vendégművészt és átadja az utcanévtáblát.
„Nincs mit tennem, nem vettek be a szervezőcsapatba. Sajnos, a polgármester csak az egyik helyettesét szokta felruházni feladatkörökkel, és az nem én vagyok” – mondta el lapunknak Peti. Arra, hogy akár ki is kérhette volna magának, úgy vélekedett, egy ilyen rangos eseményt, melyen egy világhírű művész lépett fel, emellett pedig egy beteg gyermeken is segítettek és egy fiatal tehetség is bemutatkozott, nem szabad politikai botránnyal beárnyékolni. „Inkább méltóságteljesen vettünk részt az eseményen” – szögezte le.
Kollégája, az RMDSZ részéről a polgármesteri székre pályázó Soós Zoltán kritikusabban tekint a történtekre. Szerinte felháborító, hogy Peti nem köszöntötte a színpadon Havasit. „Én például azért nem vettem részt a koncerten, bár kaptam meghívót, mert kirakatrendezvény volt, amellyel a szervezők el szeretnék terelni a figyelmet a város valós problémáiról” – mondta Soós a kétnyelvű utcanévtáblák körüli botrányra utalva.
Az RMDSZ ellenzéke is „fogott” az ügyön. Jakab István, a néppárt helyi elnöke Facebook-oldalán azt veti Peti András szemére, hogy miközben Maior a színpadon volt, ő a díszpáholyban elbújva tapsolt és mosolygott. Szerinte mindkettőjüknek Havasi mellett lett volna a helye, főleg Petinek. „Nem gondolod, hogy csúfot űztek belőlünk? Maga a koncert óriási siker, de ez a művész érdeme, aki tette a dolgát. Nem éreztem volna magam ennyire megalázva, ha te is teszed a dolgod” – írja közösségi oldalán Jakab.
A sétánykeresztelőt egyébként Peti András nem tartja szerencsés ötletnek. Úgy vélte, ha már Munkácsy Mihály festményei ihlették meg a zongoraművészt, és előadásának címe az Ecset és zongora lett, inkább a híres festő nevét kellene visszaadni a jelenlegi Fenyő (Bradului) utcának
Szucher Ervin 
Krónika (Kolozsvár)

Klaus Johannistól vár segítséget az EMNP
Levélben tájékoztatta Klaus Johannis államfőt az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Maros megyei szervezete a kétnyelvű utcanévtáblák kapcsán történt hatósági túlkapásokról, és azokról a jogsérelmekről, amelyek az elmúlt időszakban érték a marosvásárhelyi magyarságot. Portik Vilmos, az EMNP Maros megyei szervezetének az elnöke az MTI-nek elmondta, a tömegrendezvények technikai részleteit vizsgáló városházi bizottság kedden a második tüntetési kérvényüket is negatívan véleményezte.
A párt már múlt héten bejelentette, tüntetéssel kívánja nyomatékosítani Valentin Bretfelean helyi rendőrparancsnok menesztésének a követelését. A városházi bizottság akkor közlekedésrendészeti okokra hivatkozva nem engedélyezte a polgármesteri hivatal elé keddre tervezett tüntetést. Az EMNP ezt követően a jövő hét keddjére jelentett be tüntetést, amelynek két olyan lehetséges helyszínét jelölte meg, amely a városközpontban van, és amely közlekedésrendészeti szempontból sem kifogásolható. A városházi bizottság ezúttal is a városszéli Ligetet javasolta a demonstráció helyszínéül. Portik Vilmos eddig 1500 támogatói aláírást gyűjtött össze a marosvásárhelyi előválasztáson történő indulásához. A politikus a keddi sajtótájékoztatón a kampányáról is beszélt. Mint mondta, élhetőbb Marosvásárhelyt szeretne, ennek jegyében a vegyi kombináttal kapcsolatban kell szerinte tervet készíteni. Emellett a kampányában család- és vállalkozó-barát várost is ígér, ahol az egyetemek tudományos kutatásait is hasznosítják a városfejlesztési törekvésekben.
Antal Erika/MTI 
maszol.ro

A megvalósuló autonómia
Ki mondja azt, hogy nincs autonómia Erdélyben, Székelyföldön? Igenis van, s annak a legfőbb központja, animátora az egykori székely főváros, Marosvásárhely, s fő-fő harcosai Dorin Florea polgármester, Bretfelean rendőrparancsnok és Zamfirafia (Azamfirei) orvosdoktor, a MOGYE rektora. Nem tudom én azt, hogy az ugyancsak orvos képzettségű Floreát honnan, merről, miféle szél fútta Vásárhelyre, a rendőrparancsnokról kiderült, hogy szépreményű, nagy dolgokra hivatott szekustiszt vala, rektorunk neve pedig nagyon beszédes, hiszen csak Moldvában szokás a gyermekeket anyjuk leányneve, ráadásul keresztneve szerint elnevezni.
Ha valamin fennakadunk, akkor nem ez, hanem ahogyan ezek az emberek először bekérezkedtek az addig színmagyar orvosi és gyógyszerészeti intézménybe, aztán megszaporodván mellékvágányra tették a magyarokat, s legújabban teljesen megpróbálják kitúrni őket. A többségre vergődött jövevények azt tesznek, amit csak akarnak, ahogyan akarnak, el egészen odáig, hogy az ígéretét betartó Răzvan Ungureanu miniszterelnököt egyszerűen megbuktatták, kicenzúrázták a hatalomból, mégpedig a híres román parlament, s így ő lett alighanem a legrövidebb életű román kormányfő. S jöhetett helyébe Victor Ponta, minden miniszterelnökök gyöngye.
Ami a MOGYE mostani állapotát illeti, hát bizonyosan forognak-foroghatnak sírjaikban az alapító atyák, Csőgör Lajos, Miskolci Dezső, Mátyás Mátyás, Mülfai professzor, s olyan kiebrudalt kiváló tanársegédek, adjunktusok is, mint a mi Darkó Zsigmond doktorunk, aztán Simó Ferenc idegsebész és ideggyógyász, Bálint Jenő urológus, kik a semmiből teremtettek magyar nyelvű orvosegyetemet, s most nézhetik, hogyan költöztek be a kész fészekbe a kakukkfiókák, a készbe, amely európai rangot, elismertséget vívott ki magának, joggal. S nézheti Kisgyörgy Árpád földink, az ország legjobb agysebésze, s neki ráadásul tovább kellett tűrnie a szégyent. A „szégyent”, hogy azért nem lehet magyar képzés, mert nincsenek előléptetett professzorok, tanársegédek…
Erről ennyit, de Dorin Florea és Bretfelean is önkormányzati autonómiát épít, hiszen az ország törvényeire fittyet hányva tiltják meg a garantált kétnyelvű utcanevek kihelyezését. Hogy tudjuk: Novum Forum Siculorum fórumán már megtűrt nyelvnek számít a magyar.
Na, ugye, hogy van autonómia!? Az övék.
Székely Hírmondó
Erdély.ma

Bojkott a városi tanácsban
Mindaddig, amíg az utcanévtáblák ügye rendeződik
A marosvásárhelyi tanács múlt csütörtöki ülését nem tudták megtartani, ugyanis nem volt meg az ehhez szükséges jelenlét. Az RMDSZ-frakció tagjai ugyan ott voltak, de bojkottálták a gyűlést: a napirendi pontok megszavazásakor kikapcsolták a szavazókészüléket. A tanácsülésről hiányzott Ioana Roman demokrata párti képviselő, illetve még mindig betöltetlen a mandátumáról korábban lemondott Ciotlaus Ionela helye. Dorin Florea polgármester sem jelent meg az ülésen, üzenetét a sajtószóvivő olvasta fel. Peti András alpolgármester, az RMDSZ frakcióvezetője kijelentette: mindaddig bojkottálják a tanácsülést, amíg a polgármester napirendre nem tűzi az RMDSZ által előterjesztett újabb határozattervezetet a kétnyelvű utcanévtáblák ügyében.
A tanácsülés előtt kerítettek sort a lakásgazdálkodási vállalat részvényesi gyűlésére, amikor az RMDSZ-frakció még szavazott, a tulajdonképpeni ülést azonban jelenlét hiánya miatt nem tartották meg. A napirendi pontok megszavazása előtt ugyanis az RMDSZ-tanácsosok kikapcsolták a szavazókészüléket, így nem volt meg az egyszerű többség a tanácsülés megtartásához, amelyen pedig legalább két vitatott határozattervezetről kellett volna szavazni: a parkolási szabályzat módosításáról és az ASA focicsapattal való társulásról. Peti András alpolgármester magyar és román nyelvű felszólalásában hangsúlyozta, bár az elmúlt időszak feszültségei, amikor természetellenes dolgok történtek az utcanévtáblák kihelyezése során, arra sarkalltak volna minden magánszemélyt, hogy határozottan emelje fel a szavát, az RMDSZ elsősorban tárgyalás útján, politikai eszközökkel kívánja képviselni a marosvásárhelyiek érdekeit. "Bár mindenki azt várta el, hogy szélsőségesen lépjünk fel, nem tettük, nem erre jogosított fel a marosvásárhelyi magyar közösség, hanem arra, hogy itt, a tanácsban nevezzük meg a problémákat, emeljük fel a szavunkat, megoldásokat kínáljunk. Tizenöt éve megoldatlan a kétnyelvű utcanévtáblák ügye, a türelmünk végéhez értünk: nemcsak a lakosság, mi is. Várjuk a megoldást, amihez mi a törvényes feltételeket megteremtettük, költségvetést szabtunk, mindent elkövettünk, hogy kikerüljenek e táblák. A helyi rendőrségtől a lakosság alázatosságot vár el, azt várja el, hogy partnere legyen, hogy szolgálja a közösséget nemcsak az utcanévtáblák, de a kerékpársávok, a zöldövezet megóvása ügyében is. Felháborítónak, hihetetlennek és főként erkölcstelennek tartjuk, hogy a helyi rendőrség 50.000 lejes bírsággal fenyegessen olyan kisnyugdíjasokat, akik havi 300 lejből kénytelenek megélni! Nem kérhetjük a helyi rendőrparancsnok leváltását, mert nem mi neveztük ki, nem voltunk benne a versenyvizsga-bizottságban, nincs lehetőségünk visszavonni, de kérjük, számoljon be a lakosságnak arról, hogy milyen jogszabályok alapján milyen cselekmények miatt helyezett kilátásba ekkora büntetést, mit tesz azért, hogy partnere legyen a közösségnek, milyen megelőző kampányokat kezdeményezett nemcsak a reklámtáblák ügyében, hanem más esetekben is, a bíróságon milyen eredményeket ért el azokban a perekben, amelyek táblaügyben indultak ellene. Remélem, a polgármester úr figyelembe veszi a lakossági észrevételeket és a jelentésünket" – nyilatkozta Peti András. Az alpolgármester bejelentette, hogy újabb határozattervezetet terjesztenek elő, ami, remélik, tényleg pontot tesz a táblaügyre, és átnyújtották minden tanácsosnak a kétnyelvű feliratok kihelyezésének támogatására összegyűjtött 15.000 aláírást is. Peti András hangsúlyozta: "a mi türelmünk is elfogyott, de továbbra is békés, tárgyalásos úton igyekszünk megoldani a kérdést" – tette hozzá.
Válaszként Bretfelean Valentin, a helyi rendőrség igazgatója kijelentette: a kétnyelvű feliratozás a 2007. évi 371-es helyi tanácsi határozat alapján történik, amely előírja, hogy a mellékletben szereplő megnevezések alkalmazása tanácsi határozat alapján történik majd. "2007 óta egyetlen határozatot sem fogadtak el a helyzet szabályzására. Sehol a világon Berlintől Rómáig és Moszkvától Madridig nem lehet utcákat vagy hivatalos intézményeket feliratozni a helyi tanács engedélye és törvényes keret nélkül. A bírság jelentős, elismerem, de nem a mi hibánk, hogy ilyenek a törvények Romániában, mi ezeket kell alkalmazzuk. Ha nem tesszük, bűncselekményt követünk el" – jelentette ki a rendőrparancsnok. Bretfelean szerint így is nagy megértést tanúsítottak, hisz a törvény nem nyújt lehetőséget a figyelmeztetésre, de azért jártak el így, hogy esélyt adjanak a jogszabályok betartására. "Nem róttunk ki bírságot senkire, és úgy gondolom, nem is fogunk. Nem az az érdekünk, hogy elvegyük az emberek pénzét, hanem az, hogy rávegyük őket, tartsák be a törvényt" – tette hozzá.
Sabau Olimpiu képviselő, egy hullámhosszon Bretfelean Valentinnal, megjegyezte: szerinte a helyi rendőrség "túl szelíd volt". Aurel Trif sajtószóvivő a tanácsülésről hiányzó Dorin Florea polgármester üzenetét olvasta fel, aki egyoldalú, a nyomásgyakorlás érdekében véghezvitt bojkottal vádolta meg az RMDSZ-frakciót, ami károsan érinti a város nagy projektjeit és elfogadhatatlan egy multikulturális városban, amelynek harmóniára van szüksége.
Peti András újságírói kérdésre elmondta, az újonnan benyújtott határozattervezet tartalmazza a javított és kiegészített utcanévlajstromot, a jogi keretet. Abból kiindulva, hogy az emberek a megoldást várják, azon a tanácsülésen ott leszünk, ahol ezt a tervezetet megvitatják és szavaznak, ám mindaddig, míg nem kerül napirendre, bojkottálni fogjuk a tanácsüléseket. A polgármesteren múlik, mikor tűzik napirendre az RMDSZ tervezetét – tette hozzá.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Büntetőjogi és kártérítési pert indítottak Valentin Bretfelean ellen
Fenyegetéssel vádolják a rendőrfőnököt
Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd 11 marosvásárhelyi lakos jogi képviselőjeként és saját nevében is büntetőeljárást indított a marosvásárhelyi bíróság melletti ügyészségen a marosvásárhelyi helyi rendőrség igazgatója, Valentin Bretfelean ellen. A helyi rendőrség igazgatóját fenyegetés miatt perelik azok a háztulajdonosok, akik nem voltak hajlandókeltávolítani ingatlanjuk faláról a kétnyelvű utcanévtáblákat, fájdalomdíjként Valentin Bretfeleantól és a helyi rendőrségtől egyetemlegesen 480.000 lej kérnek. Személyekre leosztva éppen annyit, amekkora bírsággal fenyegette őket a rendőrfőnök.
"A román alkotmány, a helyi közigazgatási törvény, az Európai Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartája értelmében senki sem vitathatja, hogy Marosvásárhelyen mindenütt kétnyelvű utcanévtáblák kellene legyenek, hiszen a marosvásárhelyi magyarság 44 százalékát teszi ki hivatalosan a város lakosságának, és már 20 százalék felett ezt a jogot tiszteletben kellett volna tartani" – nyilatkozta múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján dr. Kincses Előd ügyvéd. Elmondta, a marosvásárhelyi tanács 2001-ben elvi határozatot hozott a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezéséről, amit 2007-ben kiegészített és mellékletben fogadta el valamennyi utca és tér magyar megnevezését. "2007 óta összesen négy darab kétnyelvű utcanévtáblát függesztett ki a tanács: a Gheorghe Doja – Dózsa György, Pavel Chinezu – Kinizsi Pál, Franz Liszt – Liszt Ferenc és Matei Corvin – Mátyás király utcák esetében. Mivel az önkormányzat hét év alatt csupán négy kétnyelvű utcanévtáblát tett ki, ezért a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) aktivistái felajánlották a háztulajdonosoknak, hogy kihelyezik a kétnyelvű utcanévtáblákat a polgármesteri hivatal helyett. Az elmúlt hónapok során 80 táblát szereltek fel, de a marosvásárhelyi rendőrség vezetőjét csak március 20-án, a fekete március 25. évfordulóján kezdte ez zavarni, és az Egyesülés téren két CEMO-aktivistát, Barabás Miklóst és Benedek Lehelt megbírságolták a törvény által lehetővé tett legmagasabb bírság összegével, 5000 lejjel, amiért merészeltek élni jogaikkal. Az a hivatkozás, hogy ezek reklámtáblák lennének, tömény hülyeség, mint ahogy az is, hogy építési engedély kellene a utcanévtábla kifüggesztéséhez. Tudomásom szerint egyetlenegy táblát sem függesztettek ki sem Marosvásárhelyen, sem máshol az országban építkezési engedély alapján. A felszólításban, amelyet a helyi rendőrség igazgatója a 80 utcanévtábla-tulajdonosnak kiküldött, 30.000-től 50.000 lejig terjedő bírságot helyezett kilátásba arra az esetre, ha a lakosok nem szerelik le a táblát. Azt is felhozza, hogy amennyiben a háztulajdonosok ezt maguktól nem teszik meg, akkor a hivatalos szervek fogják eltávolítani a táblákat, és az ezzel járó költségeket is ráterhelik a tulajdonosokra. Bretfelean figyelmen kívül hagyja, hogy bírósági határozat hiányában a táblák leszerelése lopást jelent, ha a rendőrség erőszakot alkalmaz, akkor rablást követ el. A kilátásba helyezett arcátlan büntetéssel azt akarta elérni, hogy a magyarság mondjon le önként a törvény által biztosított jogáról. Ezt sajnos a táblatulajdonosok háromnegyede meg is tette. Azok, akik nem tették meg, ügyvédi meghatalmazást adtak büntetőeljárás indítására Bretfelean ellen fenyegetés bűncselekménye miatt, aminek a felső büntetési tétele egy év szabadságvesztés. Ugyanakkor a megyei törvényszéken indított kártérítési perben azt kértük, hogy Bretfeleant és a marosvásárhelyi rendőrséget egyetemlegesen kötelezzék összesen 480.000 lej kifizetésére" – nyilatkozta Kincses Előd, aki szerint az is érdekes, hogy egyetlen olyan román személy sem kapott felszólítást, aki szabálytalan, de egynyelvű táblát függesztett ki a háza falára. "Ez is az etnikai indíttatást bizonyítja" – mondta az ügyvéd.
Azontúl, hogy a helyi rendőrség igazgatójának fenyegetőzése sérti az alkotmányt, a helyhatósági törvényt és az európai normákat, a rendőrségi törvényt is sérti – állítja az ügyvéd, aki szerint a rendőrség fő feladata a törvényesség betartása és nem annak semmibevétele. Kincses hozzátette, tudomása szerint összesen 22 személy nem szereltette le a táblákat a rendőrségi felszólításra.
"Mások is bármikor megtehetik a feljelentést, illetve beavatkozhatnak a perbe a felperesek oldalán, hiszen a rendőrfőnök velük szemben is elkövette a fenyegetés bűncselekményét és az erkölcsi károkozást, náluk a fenyegetés célba is ért" – jelentette ki a marosvásárhelyi ügyvéd.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Nemzetközi fórumokon küzdenek a marosvásárhelyi rendőrfőnök ellen
Nemzetközi fórumokhoz is eljutott a marosvásárhelyi rendőrfőnök leváltásáért indított petíció.
A Valentin Bretfelean rendőrfőnök leváltását kérő négynyelvű petíciót a kezdeményező csoport hazai és nemzetközi szervezetekhez, intézményekhez is eljuttatta, a dokumentumot az államelnöki hivatal mellett több jogvédő testülethez, az Európai Bizottsághoz, valamint az Európai Tanácshoz is elküldték. A kísérőlevélben leszögezték, hogy bár Romániát a kisebbségi jogok tekintetében mintaállamnak tartják, a gyakorlatban számos példa van arra, hogy ez a besorolás nem fedi a valóságot. A petícióban megfogalmazottak is bizonyítékai ennek.
A kezdeményezők arra kérték a címzetteket, a rendelkezésükre álló eszközökkel tegyenek meg mindent azért, hogy Romániában tartsák be a kisebbségi jogokat szavatoló törvényeket és egyezményeket.
marosvasarhelyiradio.ro
Erdély.ma

Active Watch: a hatóságok túlreagálják a magyar politikai törekvéseket
Ugyan nem szisztematikusak a magyarság elleni fellépések, de a hatóságok számos esetben próbálták korlátozni a magyarok szabad véleménynyilvánításának jogát.
A választási kampány kontextusában és a Székelyföld területi autonómiatervezet bemutatását követően a romániai magyar közösség abban a helyzetben találta magát, hogy olyan alapvető emberi jogait kérdőjelezik meg, mint véleménynyilvánítás szabadsága – írja éves sajtójelentésében az ActiveWatch sajtófigyelő ügynökség, amely a sajtó és a hatóságok számára egy sor ajánlást is megfogalmaz, hogy a jövőben a jogtiprások elkerülhetőek legyenek.
A jelentés a kisebbség helyzetének sajtóban történő ábrázolására egy teljes fejezetet szán. Megemlíti, az Európai Bizottság rasszizmus- és intolerancia-ellenes 2014-es országjelentése (ECRI) először tesz arról említést, hogy a magyar közösséget veszélyezteti a xenofóbia.
Ebben a jelentésben a román hatóságok számára több javaslat is szerepel a nemzeti szimbólumok használatára vonatkozó toleráns és esélyegyenlőséget biztosító légkör megteremtését illetően, azonban ezeknek a javaslatoknak gyakorlatba ültetésére – az Active Watch szerint – nem létezik politikai akarat. Ebben a kontextusban egyre gyakoribb jelenség volt tavaly a magyarok véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása.
A legtöbb korlátozási szándék a magyarság politikai törekvéseihez kapcsolható, olyan törekvésekhez, mint például a magyarság helyi, regionális szimbólumainak a használatát szabályzó törvény elfogadásának szorgalmazása, vagy az etnikai alapú területi autonómia megteremtésének a témája. Az ECRI jelentésben a román állam felé megfogalmazott javaslatok ellenére a román hatóságok azon ügyködtek, hogy betiltsák a szimbólumok használatát, és meggátolják az autonómiával kapcsolatos közvitákat.
Az Active Watch jelentése több jogsértést és kísérletet is ledokumentál. Egy szatmári esettel indít: 2014. január 24-én a kovásznai hajpántos kislány gesztusához hasonló eset történt a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban. A szatmárnémeti iskolában éppen a román fejedelemségek egyesülését ünnepelték, amikor egy diáklány egy improvizált magyar zászlót lobogtatott meg. A jelentés szerint a Szatmár Megyei Főtanfelügyelőség és az iskola vezetősége a kovásznai esethez képest aránytalanul durván lépett fel, a főtanfelügyelőség „azonnali és pontos” információkat kért az esetről, az iskola pedig egy kivizsgálóbizottságot állított fel, hogy azonosítsa a „vétkes diákot”.
Az ActiveWatch jelentésében emlékeztet az ügyben kibocsátott állásfoglalására. Eszerint, noha egy másik ország zászlójának használatát egyesek sértésnek tekintik és provokációként értelmezik, attól a gesztus a CEDO által meghatározott szabad véleménynyilvánítás jogának a kereteit nem lépi át. Az a tény, hogy az eset kapcsán „vétkeseket, bűnösöket” kerestek, a szabad véleménynyilvánítás jogának gyakorlását fenyegette.
A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal tavaly betiltotta a Székely Szabadság Napi felvonulást Noha a 2013-ban megtartott Székelyek Nagy Menetelése nagyobb incidensek nélkül zajlott le, a marosvásárhelyi köztéri rendezvényeket engedélyező bizottság nem hagyta jóvá a Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett Székely Szabadság Napi felvonulást a városban - idézi fel jelentésében az Active Watch.
A jelentés sajtóbeszámolókra hivatkozva azt írja: Valentin Bretfelean rendőrfőnök úgy nyilatkozott, csak a város utcáira tervezett felvonulást tiltották meg, a Székely Vértanúk emlékművénél való megemlékezést nem. Bár a felvonulásra nem volt engedély, több ezer személy vonult végig az előre leegyeztetett útvonalon. Volt rá példa, hogy a rendfenntartó erők meglökdöstek néhány magyar szélsőjobboldali jelképet viselő felvonulót. A sajtó arról számolt be, hogy a csendőrség 11 személy bírságolt meg.
A felvonulást követően Corneliu Grosu, az akkori Maros megyei prefektus úgy nyilatkozott, hogy soha többé nem kerülhet sor olyan rendezvényekre, amelyeknek célja a román föld felszabdalása, és ezt törvény által kellene betiltani. Noha Grosu is elismerte azt, hogy a felvonuláson csak kis számban voltak jelen szélsőjobboldaliak, és a szervezők is elhatárolódtak ezektől a személyektől, 2015-ben sem engedélyezték a felvonulást a marosvásárhelyi illetékes hatóságok. Döntésüket azzal indokolták, hogy a felvonulók 2013-ban és 2014-ben is megsértették a szabad gyülekezést szabályzó 60/1991-es törvényt. Az SZNT elnöke a demokrácia elleni támadásként értékelte az engedélyeztetés megtagadását.
A Kovászna megyei prefektus a magyar himnusz éneklése miatt bírságolt
2014 novemberében a Kovászna Megyei Prefektúra maximális, 5000 lejes bírságot szabott ki a Magyar Polgári Pártra, mert június 4-én, Sepsiszentgyörgyön, egy trianoni megemlékezésen elénekelték a magyar himnuszt. A bírság kirovását követő napokban mintegy 200 személy nap mint nap elénekelte a magyar himnuszt a prefektúra épülete előtt.
Nemzeti szimbólum használata és autonómia-közvita
Az Active Watch által vizsgált periódusban a parlamentben több olyan törvénytervezetet is benyújtottak, amelyek a magyarság jogait és általában a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozná. Az egyik ilyen tervezet a közintézmények és hatóságok által Románia zászlójának, az ország címerének használatát és a himnuszéneklést szabályzó törvény módosítására vonatkozik. A módosítás a magánterületekre is kiterjesztené a tiltásokat, melyeknek értelmében nem lehetne kitenni egy, már nem létező zászlót, vagy olyan régiónak, területnek tulajdonított zászlót, aminek esetében létezik egy Románia által nem támogatott függetlenedési szándék.
Az Active Watch jelentésében problematikusnak nevezi azt is, hogy a bírságok mértéke hatalmas: 30 ezer és 100 ezer lej közötti pénzbírságra számíthatnának azok, akik ezt a törvény megsértenék. A szenátus vita nélkül, hallgatólagosan elfogadta a módosító tervezetet, az ügyben a képviselőház tölti be a döntő fórum szerepét. A törvénymódosító tervezet megjelenésekor az Active Watch nyilvános állásfoglalásában nehezményezte, hogy benyújtói nem tudták megalapozni, milyen társadalmi igény miatt korlátoznak olyan alapvető jogokat, mint például a véleménynyilvánítás szabadsága, a magánélethez és a lelkiismereti szabadsághoz való jog. A jelentés megemlíti, Bogdan Diaconu Egyesült Románia Párti képviselő nevéhez négy véleménynyilvánítás szabadságát drasztikusan korlátozó törvénytervezet fűződik.
A székely zászló, mint reklámfelület, amely sérti a román közösséget
A zászlóháború 2014-ben is folytatódott, egyes helyi hatóságok megtiltották a székely zászló kitűzését. Miután 2013 végén az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot 30 ezer lejre bírságolta a Marosvásárhelyi Rendőrség, mert kitűzte a székely zászlót a székhelyére, 2014-ben már az EMNT elnöke, Tőkés László került célkeresztbe.
Tőkést a Nagyváradi Rendőrség szólította fel, hogy vonja be a zászlót az EP-képviselői irodájának homlokzatáról, arra hivatkozva, hogy a székely zászló reklámbannernek minősül. A kihágás 30 és 50 ezer lej közötti bírsággal büntethető.
Egy jelentős eset volt még az a Maros Megyei Ítélőtábla által hozott bírósági döntés, amely kimondta, hogy a székely zászló diszkriminatív a Hargita és Kovászna megyei románságra nézve.
Ugyancsak tavaly született végleges bírósági döntés a Legfelsőbb Bíróság és Semmítőszéken a székely zászló ellen, amelyet egy 2010-ben kirobbant ügy folyományaként hoztak meg. 2012-ben három Hargita megyei román civil szervezet kérte az Országos Diszkriminációellenes Tanács határozatának a megsemmisítését, amely kimondta, hogy a székely zászló közterületen történő kitűzése nem diszkriminatív. Ennek az előzménye volt Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnökének egy 2010-es nyilatkozata. A megyeelnök egy március 15-i ünnepségen azt nyilatkozta, hogy a megyeházán lobogó székely zászló a Székelyföld zászlója. A bíróság helyt adott a román civil szervezetek keresetének, és kimondta, hogy mind a székely zászló kitűzése, mind a megyeelnök nyilatkozata „nacionalista-soviniszta propaganda”, amely ellenséges, megfélemlítő, degradáló, és megalázó hangulatot gerjeszt a román közösség ellen. A Legfelsőbb Bíróság tavaly október 10-én pedig helyt adott ennek az alsóbb szinten megfogalmazott bírósági döntésnek.
A Legfelsőbb Bírói Tanács „betiltja” a területi autonómiáról való nyilvános vitát
2014 szeptemberében az RMDSZ közvitára bocsátotta a székelyföldi autonómia-tervezetét. A Legfelsőbb Bírói Tanács erre reagálva egy közleményében kijelentette, hogy bármely olyan, a tömegkommunikációs eszközökön véleményformálók által terjesztett téma, amely nem illeszkedik bele az igazságszolgáltatás alkotmányos kereteibe, potenciálisan veszélyezteti ennek függetlenségét, presztízsét, és a jogállamiság alapelveit támadja. Ugyanakkor az alkotmány 152-es, ennek módosítására vonatkozó cikkelyt is megemlítik, amely szerint nem módosítható az egységes nemzetállam fogalma, és az állam hivatalos nyelvére vonatkozó előírás.
Válaszként az Active Watch további civil szervezetekkel együtt tiltakozott a CSM által megfogalmazottakra, és aláhúzta: „egy magát demokratikusnak beállító társadalomban a közvitának szabadnak kell lennie, a tolerancia és a véleménynyilvánítás szabadságának kereteit nem meghaladó témákat nem szabad tabuként kezelni”.
A belügyminisztérium megbélyegzi az autonómiáról szóló vitát
A belügyminisztérium egy Közrendi és -biztonsági Országos Stratégia 2015-2020 című tervezetében stigmatizálja az autonómiáról szóló törekvéseket, úgy állítva be a kérdést, mint a polgárok biztonságát és jólétét veszélyeztető tényezőt.
„A rasszizmus, a xenofóbia, a szélsőségesség és az intolerancia egyéb formái, amelynek célja egy régió vagy terület etnikai alapú autonómiájának kivívása” megfogalmazás kétértelmű és olyan fogalmakat használ, amelyeknek nincs keresnivalójuk egy biztonsági stratégiában. Ezeket a fogalmakat az etnikai autonómiáról szóló közviták ügyével kötik össze, és azt a képzetet keltik, hogy azok a rasszista, idegengyűlölő vagy szélsőséges megnyilvánulások veszélyeztetik a leginkább a közbiztonságot, amelyek az autonómia igényléséről szólnak.
Ennek az a rizikója, hogy diszkriminációt és feszültséget gerjesztenek a nyilvánosságban, és az autonómia témáját stigmatizálják, amely egyébként egy legitim közvita tárgyát képezheti bármely demokratikus társadalomban – fogalmaznak az ActiveWatch jelentésében. Az Active Watch a belügyminisztériumhoz fordult és kérte a mondatrész törlését, azonban választ nem kapott.
A DIICOT bűnvádi eljárást indít terrorizmus vádjával
Tavaly december 15-én terrorizmus gyanúja miatt bűnügyi eljárást indított az Országos Terrorizmus és Szervezett Bűnözés-ellenes Igazgatóság (DIICOT) a december 13-án, Marosvásárhelyen szervezett RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsán (SZKT) elhangzottak miatt. Az ügy kapcsán az Agerpres hírügynökség Antal Árpádnak, Sepsiszentgyörgy polgármesterének felszólalását közölte az eljárásáról szóló hírében: „Felkérem Frunda György urat, hogy kérje meg főnökét, Románia miniszterelnökét, hogy utasítsa Kovászna megyei helytartóját, hogy ne provokálja a magyarokat. A prefektusok tettei őt is minősítik (…) Ha ez nem történne meg, a Székelyföldön bekövetkezhet, ami 1990 márciusában történt Marosvásárhelyen.
Később az RMDSZ közzétette az SZKT-n elhangzott beszédet és annak írott változatát. Kiderült, hogy az Agerpres hiányosan közölte Antal Árpád felszólalásának a témába vágó részét, amely a valóságban így hangzott el: „Végül pedig Frunda tanácsos úrnak szeretném mondani, hogy kérje meg a főnökét, a miniszterelnök urat, utasítsa a helytartóját, hogy ne provokálja az erdélyi magyarokat. Mert az, amit Kovászna megye prefektusa tesz, az minősíti a miniszterelnök urat is, és hacsak valakinek nem az az érdeke, hogy a magyarok Sepsiszentgyörgyön, Háromszéken, Székelyföldön valahol esetleg megint olyan helyzetbe kerüljenek, mint Marosvásárhelyen 90-ben, akkor egy minimális tiszteletet nyújtsanak az irányukba”.
Az Active Watch következtetései és ajánlásai a hatóságok és az újságírók számára
A következtetésekben a jelentés készítői elmondják, noha nem beszélhetünk a magyarok elleni szisztematikus fellépésről, számos olyan eset létezett, amikor a román hatóságok megpróbálták, néha sikerrel, korlátozni a magyar kisebbség szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. Mind a sajtó, mind a hatóságok túlreagálják a magyarság politikai követeléseit, és már eleve szélsőségesnek tartják ezeket, és emiatt olyan közvita-témákat bélyegeznek meg, amelyek egy demokráciában legitimnek minősülnek.
Az Active Watch egy másik következtetése szerint a román törvénykezés kiskapukat hagy a visszaélések számára, amelyeknek leggyakoribb elszenvedői a magyar kisebbség tagjai. Leginkább a nemzeti szimbólumaik használat és a himnuszéneklés korlátozásában nyilvánul meg ez a visszaélés. A hatóságoknak a jelentés készítői azt javasolják, hogy Románia tartsa be az ECRI-jelentésben megfogalmazott javaslatokat, kiemelten azt, amely a szimbólumhasználatra vonatkozó törvények pontosítására vonatkozik, és kezdeményezzenek valós párbeszédet a magyar közösséggel az interetnikus feszültségek elkerülése végett. Biztosítsanak egy olyan környezetet, amely lehetőséget teremt a magyar közösségnek többek között a politikai természetű kéréseik és követeléseik kifejezésére. Kezdeményezzenek a tolerancia, sokszínűség és kölcsönös megértés szellemében multikulturális oktatási programokat, amelyek révén megelőzhetőek a magyar és román közösség közötti konfliktusok.
Az újságíróknak az Active Watch azt tanácsolja, hogy maximális odafigyeléssel ellenőrizzék a magyar közösségre vonatkozó információkat, a sajtón keresztüli hangulatkeltés elkerülése végett. Amennyiben lehetséges, kérjék ki a magyar közösség valamely képviselőjének a véleményét a magyar kisebbséget illető témák kapcsán. A román újságírók ugyanakkor igyekezzenek a magyarul elhangzó nyilatkozatok eredeti verzióját megszerezni, és egy független fordítást is kérni.
Kertész Melinda
Transindex.ro

Rendben
A gyülekezési jogot és a szólás szabadságát sértő intézkedések elleni tüntetésről sokszor hallani, ám az már igencsak ritkaságszámba megy, hogy ez ellentüntetést váltson ki.
Hol máshol történhetne meg mindez, mint Marosvásárhelyen, ahol román civil szervezetek kilátásba helyezték: utcára vonulnak, ha az Erdélyi Magyar Néppártnak – hosszas huzavona után – sikerül megszerveznie tiltakozó megmozdulását.
A történet kulcsfigurája természetesen Valentin Bretfelean, aki a közelmúltban hozott intézkedéseivel, fenyegetőzéseivel alaposan kihozta sodrukból a valós kétnyelvűségért küzdő vásárhelyieket. Az utcanévtáblák ügyében tapasztalt túlkapások, megfélemlítések miatt először csak a helyi rendőrség hírhedt vezetőjének lemondását, az önkormányzat vonatkozó határozatatainak betartását követelték volna Marosvásárhelyen, ám mivel a városháza illetékes bizottsága többször is gáncsot vetett a kezdeményezőknek az engedélyezési folyamat során, immár a gyülekezési jog és a szólásszabadság korlátozása miatt is utcára vonulnának.
Ezen a ponton köszön be a képbe három román szervezet, amelyek „besokalltak” a magyarok követelései hallatán, és közölték, hogy ha tüntetés lesz, akkor ellentüntetést szerveznek „nemzeti hősük” védelmében. Nagy meglepetésre ezúttal nem az e téren rendkívül aktív Új Jobboldal a kezdeményező – az igazat megvallva, ennek most nem nagyon lehet örülni, hiszen az elmúlt időszakban haldokló Vatra Românească, illetve további két, feledésbe merülő nacionalista szervezet életre keltésével kiszélesedik a magyargyűlölő hangadók köre.
Azonban a „tartalékosok” mozgósítása azt is jelzi, hogy bizonyos körökben talán úgy érzik, vesztésre állnak. Az egyre erősödő civil nyomás, a magyar politikai alakulatok tervezett összefogása, kikényszerített síkraszállása lassacskán kikezdi az érdektelenségre, kiábrándultságra épülő, az ahogy esik, úgy puffan elv alapján szerveződő régi „rendet”. Ez pedig nem az Új Jobboldal, a Vatra vagy Bretfelean híveinek és főnökeinek kedvez.
Páva Adorján
Krónika (Kolozsvár)

Hírsaláta
FELÉLEDT A VATRA. A magyarellenességéről elhíresült, de az utóbbi években egyre elhalkuló három román civil szervezet – a Vatra Românească, az Avram Iancu Hazafias Kulturális Egyesület és az Astra Egyesület – arra figyelmeztet, hogy amennyiben „az előválasztási lázban égő magyar pártok” nem hagynak alább Marosvásárhelyen a kétnyelvű utcanévtáblák erőltetésével, és utcára vonulnak a törvényességhez ragaszkodó Valentin Bretfelean ellen, a románság is tiltakozó akciókba kezd.
A marosvásárhelyi helyi rendőrség vezetőjét a szélsőségesen magyarellenes sajtó román nemzeti hősként állítja be, miután a rendőrfőnök elrendelte a civilek által kifüggesztett kétnyelvű utcanévtáblák leszereltetését, 30 és 50 ezer lej közötti pénzbírsággal fenyegetve. A három román civil szervezet amiatt helyezte kilátásba az ellentüntetést, mert az Erdélyi Magyar Néppárt nem mondott le az emberi jogok és a szólásszabadság korlátozása ellen, valamint a magyarellenes megnyilvánulásairól elhíresült Valentin Bretfelean leváltása érdekében szervezendő tüntetésről, csak éppen megrekedtek a szervezéssel és keresik a legmegfelelőbb megoldást. (Krónika)
ESÉLYEGYENLŐSÉG A PARALIMPIKONOKNAK. A képviselőház elfogadta az RMDSZ paralimpikonokra vonatkozó törvénytervezetét, amelyet Tánczos Barna szenátor és Korodi Attila képviselő nyújtott be. „Ez idáig a testnevelést és a sporttevékenységeket szabályozó törvényben a paralimpikonok egyáltalán nem szerepeltek. Tehát valójában egy esélyegyenlőségi gondot sikerült orvosolnunk, hiszen a módosítások révén a fogyatékkal élő sportolók a jövőben ugyanolyan lehetőségekkel élhetnek, mint a többi sportoló” – magyarázta Korodi Attila. A jogszabály értelmében Romániában sportbázisokat létesíthetnek a fogyatékkal élő sportolók számára is, és ugyanolyan joguk lesz ezen létesítmények használatára, mint a többi sportolónak. A törvény azt is szabályozza, hogy a paralimpikonok ugyanolyan pénzügyi juttatásokban részesüljenek, mint az olimpikonok. (RMDSZ-tájékoztató) A BÖRTÖN MEGIHLETTE. Második díjat nyert versével Monica Iacob Ridzi egykori ifjúsági és sportügyi miniszter, akit korrupció miatt ítéltek öt év letöltendőre, börtönéveit Jilaván tengeti. A megmérettetés egyébként, amelyen díjazták alkotását, a Büntetés-végrehajtási Intézetek Országos Igazgatósága által immár hetedik alkalommal szervezett országos börtönköltészeti verseny volt, és kiderült, igen sok poéta található a rácsok mögött: a versenyen 32 börtön 275 fogvatartottja vett részt összesen 474 alkotással. A zsűri 26 verset díjazott, a nyertesek oklevelet és könyveket kaptak. (Főtér)
LAGZIK IDEJE. A házasságkötések száma áprilisban országszerte több mint 3600-zal emelkedett márciushoz képest, de nőtt a boldogító igenek száma tavaly áprilishoz képest is. Márciushoz viszonyítva kevesebb válást mondtak ki bírósági határozattal, de többet, mint tavaly áprilisban. A természetes szaporulat továbbra is negatív, áprilisban 8055-tel több személy halt meg, mint ahány született, akárcsak márciusban, amikor ez a különbség 10 717 személy volt. Áprilisban 136 egy év alatti gyerek halt meg, öttel több, mint márciusban. (Mediafax)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az őt megfigyelő határrendészeti tisztet jelentette fel Kincses Előd
Hivatali hatalommal való visszaélés miatt tett feljelentést a korrupcióellenes ügyészségen Kincses Előd az ellen a határrendészeti tiszt ellen, aki utasítást adott az ő megfigyelésére. A marosvásárhelyi ügyvéd mai sajtótájékoztatóján számolt be az őt ért inzultusról, amely május 2-án történt, majd tíz nappal később ugyanúgy megismétlődött a marosvásárhelyi Transilvania repülőtéren, amikor külföldre utazott, illetve, mikor hazatért külföldi útjáról. A sajtótájékoztatón jelen volt Benke István mérnök, az ügyvéd barátja, aki tanúja volt a repülőtéren történteknek. Kincses nem tartja véletlennek az egybeesést azzal, hogy éppen az azt megelőző napokban nyújtott be bűnvádi feljelentést az ügyészségen Valentin Bretfelean városi rendőrparancsnok ellen, amiért az megfenyegette a házaikra kétnyelvű utcanévtáblákat kihelyező személyeket. Kincses Előd összefüggést lát a két eset között.
Amikor május 2-án a repülőtéren áthaladt az útlevél-ellenőrző sávon, utánaszaladt az alkalmazott és kérte, hogy pár percre adja át személyi igazolványát, hogy fénymásolatot készíthessen róla. Visszaérkezvén tíz nap múlva Marosvásárhelyen, a repülőtéren az útlevél-ellenőrzés előtt nevetve mesélte a történteket Benke Istvánnak. Majd, mikor sorra került, akkor újból félreállították és kérték, hogy várjon, fénymásolni kell az igazolványát. „Arra kértem a sorban utánam következő Benke István barátomat, maradjon mellettem, legyen a tanúm” – mesélte az ügyvéd, aki rákérdezett a hivatalnoknál, hogy miért van szükség az igazolványának a fénymásolására.
A válasz szerint felsőbb utasításra járt el a hivatalnok. Kincses miután érdeklődött, megtudta, hogy az Országos Rendőrkapitányságon adták ki az utasítást, majd amikor ott is magyarázatot kért, a határrendészethez igazították. Ott is érdeklődött a személyét ért eset felől. A válasz most érkezett meg és azt tartalmazza, hogy nem történt kihágás, a személyi iratok vizsgálatánál törvényesen jártak el, hiszen nincs arra vonatkozó szabály, hogy mennyit lehet várakoztatni valakit az országba történő belépéskor.
Antal Erika
maszol.ro

Kincses Előd elégedetlen az ügyészség döntésével
Kincses Előd ügyvéd elégedetlen azzal a döntéssel, amelyet a Valentin Bretfelean által megfélemlített marosvásárhelyiek nevében benyújtott bűnvádi feljelentés ügyében hozott a bíróság melletti ügyészség.
Az ügyvéd (fotónkon) csütörtöki sajtótájékoztatóján arról is beszámolt, hogy felsőbb utasításra kétszer ellenőrizték iratait a reptéren, és a rendőrségnek jelentették, hogy elhagyja és visszatér az országba.
Kincses Előd saját ügyvédi irodája, további 11 személy nevében fenyegetés bűncselekmény vádjával jelentette fel Valentin Bretfeleant, a helyi rendőrség vezetőjét, aki 30-tól 50 ezer lejig terjedő büntetést helyezett kilátásba, amennyiben az érintettek nem veszik le a házuk falára kitett kétnyelvű feliratokat. Az ügyészség megalapozatlannak minősítette a vádakat, és megszüntette az eljárást Bretfelan ellen.
„A túl gyorsan hozott döntéssel elégedetlen vagyok, mert a bíróság azt kellett volna megállapítsa, hogy a felszólítás törvényes volt-e, vagy sem, s nem azt, hogy Bretfeleannak joga volt-e felszólítást írni vagy sem. Mi sem nyilvánvalóbb, hogy fenyegetés volt a felszólítás, hiszen a nyolcvan táblából hatvannyolcat eltávolítottak. A főügyésztől fogom kérni, hogy vizsgálja újra az ügyet, s ha így sem születik számunkra kedvező döntés, akkor a bíróságoz fordulok, hogy az mondja ki: a felszólítás jogos volt-e? Tudjuk, hogy amit a törvény nem tilt, az meg lehet tenni, s azt is, hogy Románia ratifikálta a regionális nyelvek chartáját, s mindezek alapján ki lehet tenni a kétnyelvű utcanévtáblákat. Nevetséges, hogy ezeket reklámtábláknak minősítsék. Mindezek fényében várom a kedvező döntést” – mondta Kincses Előd. Közben Valentin Bretefelean is fontolgatja, hogy beperelje mindazokat, akik bűnvádi feljelentést tettek ellene.
A marosvásárhelyi ügyvéd elmesélte azt is, hogy három nappal azután, hogy iktatta a feljelentést Valentin Bretfelean ellen, Budapestre utazott a vidrátszegi repülőtérről. Miután átment a kötelező útlevélvizsgálaton, az ügyeletes utána szaladt, és elkérte a személyi igazolványát, amelyet lefénymásolt, majd visszahozott. Kincses Előd kérdésére azt válaszolta, hogy a számítógépes rendszer kéri ezt tőle. Tíz nap múlva, amikor hazatért, a rutinvizsgálat után félreállították, s megkérték, hogy maradjon a bódé mellett, majd újra lefénymásolták a személyijét. Akkor kérdésére azt is elmondták, hogy felsőbb utasításra jelenteniük kell az Országos Rendőrfőkapitányságon, hogy visszatért az országba. Kincses Előd hivatalos levelet írt a rendőr-főkapitányságra, magyarázatot kérve.
A szerdán kapott válaszból kiderül, a rendőrség úgy véli, hogy a határrendészet törvényesen járt el, hiszen nincs megszabva, hogy a vámellenőrzés mennyi ideig tarthat. „Kértem, hogy írják meg, kinek az utasítására történt ez az ellenőrzés, erre nem kaptam választ. Azt fontolgatom, hogy a Korrupcióellenes Igazgatóságon (DNA) hivatali hatalommal való visszaélés miatt feljelentem az ismereten köztisztviselőt, aki kérte, hogy engem figyelgessenek és rólam jelentgessenek” – mondta Kincses Előd, nem titkolva: meggyőződése, hogy az ügy hátterében Valentin Bretfelan áll. A marosvásárhelyi rendőrfőnök csütörtökön újságírói körökben azt állította, hogy ő maga nem tud csodálkozni az eseten, mindazok után, hogy mennyi rosszat tett Romániának Kincses.
Simon Virág
Székelyhon.ro

Hajléktalankérdésben tehetetlenek a hatóságok
Beviszik, s fél óra múlva újra az utcán vannak
Egyre gyakrabban látni az utcákon rongyos, piszkos öltözékben, megpakolt nejlonzacskókkal kószáló hajléktalanokat. A kékszesz a kezükben, vagy legalábbis jó pár méterről érezni a szagát. A járókelők sajnálkozva néznek végig rajtuk, sokakat pedig egyenesen zavar az ittason kóválygó, vagy a padokon, bokrokban fekvő hajléktalanok puszta látványais. Az emberek a rendőrségtől várják, hogy intézkedjen, viszont a rend őrei hiába viszik be őket, fél óra múlva ismét az utcán vannak.
A Tudor negyedből érkezett a panasz, hogy egy tízemeletes tömbház aljában, ahol több orvosi rendelő működik, hónapok óta egy hajléktalan húzza meg magát, és a bokorban, a rendelők ablaka alatt, a járókelők szeme láttára végzi a dolgát. Sajnos ez nem egyedi eset, s mintha egyre gyakrabban botlanánk a város utcáin hajléktalanokba. Általában parkokban, tömbházak környékén a bokrokban alakítanak ki kuckót maguknak, különféle hulladékszámba menő tárgyakat, ruhadarabokat, műanyag palackokat halmoznak fel, amit a környéken lakók természetesen nem néznek jó szemmel, hiszen amellett, hogy a hely bűzlik, valóságos fertőzési góc lehet. Ezek az emberek sok esetben csendben meghúzzák magukat, viszont előfordul, hogy alkoholos állapotban hangoskodnak és kötekednek a járókelőkkel.
Miért nem gyűjti össze őket a rendőrség? – teszik fel magukban gyakran a kérdést a felháborodott városlakók, akiket zavar, hogy úton-útfélen hajléktalanokba botlanak, és úgy tűnik, a hatóságok tehetetlenül nézik mindezt. Megkeresésünkre Valentin Bretfelean, a helyi rendőrség vezetője közölte, ha a lakosok részéről bejelentés érkezik, vagy a rend őrei járőrözés közben észreveszik a hajléktalant, beviszik az őrsre, igazoltatják, és a Rozmaring utcai szociális központba szállítják. Ha kiderül, hogy nem marosvásárhelyi, akkor az állomásra kísérik. A hajléktalanok sok esetben alkoholt fogyasztanak, ami közterületen szigorúan tilos. Ellenben ha az illető nem akar a központban maradni, a rendőrök nem tehetnek semmit. – Senkinek a szabad mozgását nem korlátozhatjuk – hangsúlyozta a rendőrfőnök.
Major Márta, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal szociális osztályának a vezetője elismerte, hogy sajnos hiába viszik a rendőrök a hajléktalanokat a szociális központba, ahol tisztálkodhatnak, élelmet is kapnak, fél óra múlva újra az utcán látni őket. Az elutasítás fő oka, hogy a központ belső szabályzata szigorúan tiltja az alkoholfogyasztást. Az igazgatónő hangsúlyozta: ha nem is akarnak ott aludni, a Rozmaring utcai központban lehetőség van arra is, hogy a hajléktalanok bemenjenek, és tisztálkodjanak, de ezt is nagyon kevesen veszik igénybe. Ezen a téren a város jól együttműködik a Coming Home elnevezésű holland keresztyén alapítvánnyal, amelynek vásárhelyi fiókja a Dózsa György utcában található, és többek között a hajléktalanok támogatásán munkálkodik. Az alapítvány székhelyén tisztálkodási, borotválkozási lehetőséget biztosítanak a hajléktalanoknak, alkalomadtán ruhát is kapnak itt, illetve amikor betérnek hozzájuk, egy-egy szelet kenyérrel, szendviccsel mindig megkínálják őket, hogy éhségüket csillapítsák. Major Márta szerint az utcán kószáló hajléktalanok pontos számát lehetetlen követni, mivel nagy a mozgás ezen a téren, folyamatosan érkeznek a környező településekről is. A becslések szerint Marosvásárhely utcáin 30-50 körül van a számuk.
Közvécé hiányában ott a bokor
Háborgunk ugyan, hogy ahol érik, bokrokban, parkokban végzik el a dolgukat, ám valójában a városban alig van egy-két közvécé (az is csak a főtéren), ahová esetleg betérhetnének. Az utcai mellékhelyiségeket pedig nem a hajléktalanok, hanem a városlakók nagy része hiányolja, a turistákról nem is beszélve. Mircea Moldovan, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal közterületekért felelős igazgatóságának a vezetője érdeklődésünkre elmondta, a Petőfi téri közvécén több mint öt éve lakat van, viszont tervezik, hogy újból megnyitják, amint befejeződik a vár felújítása, az idelátogató turistákra való tekintettel. Az illetékes szerint a város főterén két közvécét lehet igénybe venni, a Művész mozival szembenit, valamint a Színház téri aluljáróban lévőt, ahol zuhanyozni is lehet, előfordul, hogy a hajléktalanok is betérnek ide tisztálkodni. A városlakók zöme mégis a főtéri bevásárlóközpont mosdóit használja, ha a szükség úgy hozza, ugyanis ott legalább civilizált környezet, tisztaság fogadja a betérőket.
Menyhárt Borbála
Népújság (Marosvásárhely)

Idén sem engedik be Marosvásárhely belvárosába a Forgatagot?
Augusztus 25-30. között tartják a 3. Vásárhelyi Forgatagot, számolt be mai sajtótájékoztatóján a szervezők nevében Portik Vilmos, aki elmondta, egyelőre a Maros partján tervezik megszervezni a szabadtéri rendezvényeket, bár több belvárosi helyszínt is megjelöltek a polgármesteri hivatalhoz leadott kérvényükben. „Kiszínezzük a várost”: ezt a szlogent választották a szervezők az idei rendezvénynek, amely az elképzelések szerint még színesebb, még gazdagabbb lesz, mint az előzőek. Augusztus 26-án a Kultúrpalota nagytermében Páll István „Szalonna” és bandája melegít be a jó hangulatra, a további fellépők között pedig jelen lesz Keresztes Ildikó, a Péterfy Bori & Love Band zenekar, a Budapest Bár, a Bagossy Brothers, a Neoton Família, valamint Szabó Előd, akinek az 1849 – Volt egyszer egy szabadságharc című rockoratóriumát Marosvásárhelyen először mutatják be.
Marosvásárhely testvértelepülései közül most Baja lesz a fő meghívott, de a zalaegerszegiek sem fognak hiányozni. A rendezvények sorában lesz Borudvar hazai és magyarországi borokkal, családi rendezvények, városlátogató túrák, amelyeket az idén kibővítenek, tudományos előadások, amelyek témáit az idén gazdagítják, például gazdasági jellegű, vagy a román-magyar együttélést érintő tematikákkal. A Színházi Forgatag programjáról még ezután egyeztetnek Sebestyén Abával. Az idei fesztiválra a Nemzeti Kulturális Alaptól 7 millió forintot, a Bethlen Gábor Alaptól 1,3 milliót kap a Fesztivál. A megyei tanácsnál is pályáztak támogatásra, tavaly 30 ezer lejt kapott a kortárs rendezvény, az idén még nem született döntés, a marosvásárhelyi önkormányzat viszont eddig sem támogatta a Forgatagot és az idén sem számítanak rá. A helyszínnel kapcsolatosan sem történt előrelépés, mert annak ellenére, hogy a szervezők már egy hónapja benyújtották a kérvényüket és több helyszínt is megjelöltek, például a Színház-teret, a Ligetet, a Nyári színházat, Vársétányt, Várudvart, válasz még nem érkezett. Illetve a Forgatag Facebook-oldalára kiposztolt egy Simi Sim nevű felhasználó egy beszkennelt dokumentumot, amely a Valentin Bretfelean aláírását is tartalmazta, azzal, hogy a rendezvény előtt egy hónappal születik döntés.
Antal Erika
maszol.ro

Marosvásárhelyi utcanévtáblák – Bírósági úton kérik a marosvásárhelyi rendőrfőnök felelősségre vonását
A marosvásárhelyi bíróságtól kérte a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezése miatt tetemes bírsággal fenyegetett 12 ember a rendőrfőnök felelősségre vonásának az elrendelését – nyilatkozott kedden az MTI-nek Kincses Előd ügyvéd, a megfenyegetettek egyike.
Kincses Előd elmondta, azért kellett a bírósághoz fordulniuk, mert a május elején tett büntető feljelentésüket károkozás hiányára hivatkozva elutasította az ügyészség. Az ügyvéd sérelmezte, hogy az ügyészség ki sem hallgatta a feljelentett Valentin Bretfeleant, a helyi rendőrség főnökét, és nem is vizsgálta meg az ügy jogi környezetét.
A város önkormányzatának alárendelt rendőrség április végén illegális reklámtevékenységnek tekintette, hogy civil önkéntesek kétnyelvű utcanévtáblákat helyeztek ki a városban, és 30 ezer és 50 ezer lej közötti bírságot helyezett kilátásba azoknak, akik nem távolítják el 48 órán belül házuk faláról a kétnyelvű táblát.
Kincses Előd abszurdnak tartotta, hogy a Mihai Eminescu román vagy Petőfi Sándor magyar nemzeti költő nevét viselő kétnyelvű utcanévtáblát a rendőrség reklámtáblának tekinti, és a törvénytelen reklámozás miatt fenyegeti a háztulajdonosokat. „Sem Eminescu, sem Petőfi nem szorul reklámra” – jelentette ki az ügyvéd.
A rendőrfőnök ellen 12 olyan személy tett feljelentést, akik a fenyegetés hatására sem távolították el a kétnyelvű utcanévtáblát. A nyolcvan kihelyezett táblából azonban csak 22 maradt a házfalakon. A háztulajdonosok többsége a bírságtól tartva eltávolíttatta a táblát.
A 12 panaszos polgári pert is indított a rendőrfőnök ellen, amiben a rendőrségi felszólításban foglalt összeggel egyenértékű erkölcsi kártérítést kérnek. Amint a periratban megfogalmazták, a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal annak ellenére mulasztotta el a kétnyelvű utcanévtáblák kitűzését, hogy 2001-ben a város önkormányzata döntött erről, és 2007-ben meghozta az ezzel kapcsolatos gyakorlati intézkedéseket. A panaszosok kijelentették: a hivatal mulasztását kívánták orvosolni, amikor hozzájárultak ahhoz, hogy önkéntesek kétnyelvű táblát helyezzenek a házukra.
erdon.ro

Belvita az RMDSZ-ben
„A választásokig a munkára kellene fektetni a hangsúlyt, nem a politikai helyezkedésre, kavarásra” – jelentette ki a maszol.ro-nak pénteken Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere Verestóy Attila csütörtöki nyilatkozatairól. Mint beszámoltunk róla, az RMDSZ udvarhelyszéki szenátora egy sajtóbeszélgetésen bírálta a városvezetőt, amiért szerint nem vesz részt eléggé a város politikai életében. Azt mondta: a polgármester újabb mandátumát is csak akkor támogatja, ha változást lát ebben a kérdésben.
Bunta Levente felelőtlennek és meggondolatlannak tartja ezeket a nyilatkozatokat. „Két, nagy súllyal rendelkező udvarhelyszéki tisztségviselőnek nem kellene a sajtón keresztül üzengetnie egymásnak, nekünk a közösség dolgaival kell foglalkozni, nem egymással. Úgy gondolom, nem adtam okot arra, hogy Verestóy Attila velem foglalkozzon” – nyilatkozta a polgármester. Az elöljáró emlékeztetett, a parlamenti választásokig még másfél év van, a helyhatóságig egy év. „Én arra szegődtem, hogy dolgozom. Ezt a feladatot látom el elsősorban. A kampány közeledtével természetesen szeretném javítani a politikai téren kifejtett tevékenységemet is” – tette hozzá.
POLGÁRI PER BRETFELEAN ELLEN. Polgári pert kezdeményez a kétnyelvű marosvásárhelyi utcanévtáblák leszerelését kö­vetelő Valentin Bretfelean, a helyi rendőrség vezetője ellen Kincses Előd. Az ügyvéd azt követően fordul a bírósághoz, hogy a marosvásárhelyi ügyészség a múlt hónapban megalapozatlannak találta a fenyegetésért tett büntető feljelentést, melyet a kétnyelvű utcanévtáblák ügyében érintett 11 vásárhelyi személy nyújtott be Bretfelean ellen. Kincses meglepőnek tartja, hogy az ügyészség még csak ki sem hallgatta a bepanaszolt rendőrfőnököt, és készpénznek vette a vásárhelyi rendőrfőnök érvelését, miszerint azért kellett az embereket megfenyegetni 30 ezer és 50 ezer lej közötti bírsággal, mivel építkezési engedély nélkül „reklámtáblát” szereltettek ingatlanjaikra. Kincses Előd szerint a fenyegetőlevelek kiküldésével az volt a rendőrfőnök célja, hogy arra kényszerítse a magyarságot, öncenzúrát alkalmazva, mondjon le anyanyelv-használati jogairól. (Krónika)
TÖMEGES CSALÁS AZ ÉRETTSÉGIN. A Bihar megyei Vaskohsziklás városban közel 200 végzős diákot kötelezhetnek arra, hogy újravizsgázzanak, miután kiderült, hogy a felügyelő tanárok engedték őket puskázni, illetve egyenesen segítettek nekik csalni. A Bihar megyei vizsgabizottság azt követően döntött a város műszaki szakközépiskolájában az érettségi alatt készült video- és hangfelvételek elemzéséről, miután a javítótanárok jelezték, hogy több dolgozat tartalma szóról szóra ugyanaz. A bizottság megállapította, hogy a tizennégy osztályteremben zajló vizsgán tíz teremben engedték a felügyelő pedagógusok, hogy a tanulók puskázzanak, valamint lemásolják egymás dolgozatát. A próbán felügyelő húsz tanárnak a kihágás súlyosságától függően akár a munkaszerződésüket is felbonthatják, a csaló tanulók pedig nem vehetnek részt a következő két érettségi vizsgaszesszión. (Krónika) DÁK SAS HADMŰVELET. Háromszáz román és ugyanannyi amerikai katona vesz részt a Dacian Eagle 2015 nevű hadgyakorlaton, mely júliustól szeptemberig tart az Aranyosgyéres melletti légi bázison. A hadgyakorlat az aranyosgyéresi román–amerikai gyakorlatok része, melynek során a NATO légi műveleteinek megfelelő technikákat, taktikákat és eljárásokat gyakorolják a két ország katonái. Az aranyosgyéresi légi bázison május elejétől június végéig román–portugál hadgyakorlat, március vége és június eleje között pedig egy másik román–amerikai hadgyakorlat zajlott. (MTI)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Magyar feliratok sorsáról dönthet a helyi rendőrség Marosvásárhelyen
Az alárendeltségébe tartozó helyi rendőrségre bízta Marosvásárhely polgármesteri hivatala, hogy az Alexandru Ioan Cuza nevét viselő iskola folyosóin maradhatnak-e vagy sem a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) által felszerelt kétnyelvű táblák. A Valentin Bretfelean vezette intézmény döntése borítékolható: a magyarellenességéről elhíresült rendőrfőnök ezúttal is megtalálja a módját annak, hogy leszereltesse a magyar feliratokat.
Miután a CEMO aktivistái a Facebook-oldalukra feltöltött képek és kisfilm által kürtölték világgá, hogy az iskolaigazgató beleegyezésével kétnyelvűsítették az Egyesülés lakótelepi tanintézetet, a városháza, mint az épület tulajdonosa – amely eddig soha nem avatkozott abba, mi kerül ki a folyosók falára vagy az ajtók fölé – a magyar feliratok megjelenésére vehemensen reagált. Az iskolaigazgatóknak kiküldött, csúsztatásokkal, ferdítésekkel és durva hazugságokkal teletűzdelt fenyegető körlevelében a marosvásárhelyi önkormányzat nevében Horaţiu Lobonţ nemlétező törvénycikkelyre hivatkozva próbálja betiltani a tantermek és folyosók kétnyelvű feliratozását.
„A 2001-ben megjelent 215-ös számú törvény határozottan megtiltja az efféle feliratozásokat” – ezzel a mondattal teszi fel a pontot az i-re a körlevelet megfogalmazó, az iskolaépületekért felelős városházi aligazgató. A csupa ferdítésből álló, fenyegetés ízű utasításözöne végére egy olyan törvényt is beiktat, mely nem hogy tiltaná a közintézmények kétnyelvűsítését azokon a településeken, ahol a kisebbség aránya eléri a 20 százalékot, hanem ellenkezőleg, kötelezővé teszi. Erről különben az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) már több ízben is rendelkezett, a törvényt a felszólítás után is megszegőket bírsággal sújtotta. Marosvásárhely polgármesteri hivatala több feljelentés és hosszas huzavona után volt hajlandó az iskolák homlokzatára kihelyezni a kétnyelvű táblákat – azokat sem minden egyes tanintézményre, és helyenként helytelen magyarsággal.
Lobonţ azok után helyezett pénzbüntetést kilátásba, miután a múlt héten a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) aktivistái örömmel újságolták, hogy az Alexandru Ioan Cuzaról elnevezett volt 8-as számú általános iskola belsejét, az igazgatóság beleegyezésével, sikerült kétnyelvűsíteniük. A városházi aligazgató szerint viszont a civil aktivisták törvénytelenséget követtek el, amikor magyarul is feltüntették az ajtók fölé a magyar kabinet, az illemhely vagy a tanári nevét.
Portálunk megkeresésére Lobonţ tagadta, hogy körlevelének köze lenne a volt 8-as iskolában történtekhez. Több ízben is hangsúlyozni kívánta: ő nem egy sovén személy, és az általa irányított igazgatóság már két évvel ezelőtt kihelyezte az épületek homlokzatára a kétnyelvű táblákat. Ezzel szemben a július 16-án kibocsátott közleményében az állampolgárok közti harmónia állítólagos destabilizálására hivatkozik. „A CEMO-sokban annyi jóérzés sem volt, hogy megkérdezzenek vagy legalább szóljanak nekünk, hogy az épületben táblákat akarnak szerelni” – sérelmezte Horaţiu Lobonţ, aki szerint a civilek túlléptek hatáskörükön. Kérdésünkre, hogy az efféle helyzetek elkerülése végett nem éppen az általa vezetett igazgatóságnak lett volna a kötelessége az iskolát két nyelven feliratozni, az aligazgató leszögezte: a törvény értelmében csak a közérdekű információkat kell két nyelven feltüntetni, az illemhely vagy a kémiai laboratórium viszont nem számít annak.
„Az iskolák számára küldött körlevél bevezetője egyértelműen elárulja a levél célját, pontosan megjelöli, hogy milyen típusú feliratok tiltását rendeli el az Igazgatóság. A levélben az áll, hogy az elmúlt időben a városban megjelentek olyan anyagok, amelyeknek célja az »állampolgárok közötti harmónia és jó egyetértés destabilizálása, jelen esetben a város gyerekei között«” – olvasható a CEMO reakciójában. Szigeti Enikő, az egyesület elnöke arra is felhívja a figyelmet, hogy levelében Lobonţ elismeri, hogy az általa irányított igazgatóság a városban működő összes iskola belső tereinek kizárólagos tulajdonosa, tehát, minden egyes feliratért lényegében ő felel. Következésképpen 2010 óta, amióta a városháza megalakította ezt az igazgatóságot, a törvénytelen és magyar közösséggel szemben diszkriminatív egynyelvű feliratokért Lobonţékat terheli a felelősség.
Kérdésünkre, hogy leszerelteti-e az adományokból készített táblákat, a városházi illetékes elmondta, ez nem tartozik az ő feladatai közé, ugyanakkor hozzáfűzte, hogy az ügyet átadta az önkormányzati fennhatóság alatt álló helyi rendőrségnek, hogy jogászai által vizsgálja ki a Cuzában kialakult helyzetet. Ismerve Valentin Bretfelean rendőrfőnök számos magyarellenes intézkedését és olvasva a városháza nem hivatalos internetes újságjában, a tirgumureseanul.ro-n megjelent Atenţie – iredentismul maghiar intră în şcolile din Tîrgu Mureş (Figyelem – a magyar irredentizmus belép a marosvásárhelyi iskolákba) című cikket, a vizsgálat eredménye már most borítékolható.
„Marosvásárhelyen idén minden egyes kétnyelvűséghez kötődő kezdeményezésünk esetén a polgármesteri hivatal és alárendelt intézményei megfélemlítő és büntetésekkel fenyegetőző akcióval válaszoltak. Ilyen volt márciusban a polgármesteri hivatal alárendeltségébe tartozó helyi rendőrség lépése, amely több ezer eurós büntetéssel fenyegette meg azokat a marosvásárhelyi lakosokat amelyeknek magánházaira, ingatlanjaira a CEMO által adományozott kétnyelvű feliratok kerültek” – mutat rá közleményében a Civil Elkötelezettség Mozgalom.
Szucher Ervin
Székelyhon.ro