Nem engedélyezik a huszárfelvonulást Marosvásárhelyen
Több magyar szervezet és alakulat felvonulását engedélyezte március 15-ére Marosvásárhelyen a Polgármesteri Hivatal. A Magyar Polgári Párt március 15-ére tervezett, huszárok részvételével zajló eseményt azonban nem engedélyezte.
Polgármesteri Hivatal nem ért egyet azzal, hogy Sárpatak felől lóháton érkezzenek. A marosvásárhelyi tanács döntése értelmében tilos a városban és az országúton a vontató állatokkal való közlekedés – indokolta a döntést a Polgármesteri Hivatal engedélyeztetési bizottságának tagja,
Valentin Bretfelean.
Kolozsvári Rádió, Erdély.ma

Ortodox erődemonstráció?
Néhány napja megsokasodott hangfalakból és megerősödött hangerővel hirdeti az ortodoxiát a marosvásárhelyi görögkeleti egyház. Szinte valamennyi hagymakupolás templom külsején lévő hangfal által az utcán sétálók is részesülnek a liturgiából. A mohamedán világ minaretjeinek müezinjeit felidéző hatalmas hangerő nemcsak visszatetszést kelt a más felekezetűekben, szertartásaikat is zavarja.
A belvárosi Keresztelő Szent János-plébánia lelkésze, Oláh Dénes a templom hátsó részében meghúzódó hívekhez szóló felhívással volt kénytelen megkezdeni a vasárnap déli misét. „Arra kérem a bejárat közelében állókat, hogy csukják be az ajtót, hogy ortodox testvéreink ujjongása ne nyomja el a mi lelkünkben lévő ünnep örömét” – fogalmazott diplomatikusan az esperes. Mivel Isten két házát mindössze egy járda és egy kétsávos út választja el, a görögkeletiek hangfalakból szóló liturgiája csukott ajtóval már a mise elkezdése előtt behallatszott a plébániára. Csupán akkor sikerült valamelyest elnyomni, amikor a gyülekező hívek közül valaki elkezdte hangosan a rózsafüzér imádságait mondani. „Nem akarom minősíteni, tény, hogy ízléstelen gesztus volt a részükről” – fejtette ki a Krónikának Oláh Dénes főesperes, akit prédikációjában minden egyes ajtónyílás megzavart. Szerinte annál is inkább érthetetlen az ortodoxok gesztusa, mivel híveik közül senki nem rekedt az utcára. Az is furcsa, hogy a görögkeletieknek kevésnek bizonyult a katedrális homlokzatára felszerelt kilenc hangfal. További kettőt az úttestre és egyben a plébániára irányítva helyeztek el.
Bár meggyőződése, hogy az ortodox pópák máskor is meg fogják ismételni a húsvétkor keltett hangzavart, Oláh Dénes mégis bízik a kérdés emberséges megoldásában. A katolikusokhoz képest Ötvös József református esperes és vártemplombeli hívei szerencsésebb helyzetben vannak. Bár légvonalban alig száz méterre vannak az ortodox katedrálistól, vasárnaponként hozzájuk nem hatol be a román nyelvű szertartás. „Szerencsére mi magasabban vagyunk várfalak vesznek körül és a közbeeső épületek is kifogják a hangot. Amúgy a főtéren elhaladva, én is felfigyeltem a hangfalakra, és az onnan áradó túlzott hangerőre. Teljesen visszataszítónak, műnek és ridegnek tűnt, mert nem a híveknek, hanem az utcának szólt. Ott meg a két-három rendőrön kívül csak a járókelők voltak” – nyilatkozta Ötvös. A református lelkész arra is felfigyelt, hogy az ortodox templom hangfalai akkor is bömbölnek, amikor éppen nincs szertartás. „Én már csak azért sem értem meg, mert a mi, kálvinista hitvallásunk lényege szerint az ünnepet közösségben, bensőségesen kell átélni” – tette hozzá a vártemplom lelkipásztora. A vasárnap délelőtti csendben olykor a Bolyai térig is felhallatszik az ortodox templom hívó szava, de az unitárius templom falait nem „töri” át. „Mindemellett nem a legjobb érzés ezzel az erődemonstrációval szembesülni. Az evangélium hirdetésének meghittnek kell lennie. Én biztos nem szereltetnék hangfalakat a templomra, de vajon mi történne, ha a katolikus testvérek ezt megtennék, és akkor egyszerre szólna a két prédikáció?” – tette fel a költői kérdést Nagy László unitárius esperes, aki szintén elítélendőnek tartja az ortodoxok térfoglalását.
Bár első reakcióként Gheorghe Şincan ortodox esperes sajnálatát fejezte ki a történtekért, utólag furcsállásának adott hangot, miszerint „eddig senkit nem zavart, és nem is rohant az újsághoz”. A főpap – aki nem volt jelen a vasárnapi szertartáson – viszont nehezményezi, hogy katolikus testvére miért nem fordult hozzá, mert „lehetne találni egy megoldást”.
Ezt várja Valentin Bretfelean is, a városháza keretében működő közrendészeti bizottság elnöke. „Ha lesz írásos panasz, kivizsgáljuk, addig nincs mit tennünk” – szögezte le, hozzáfűzvén, hogy egy ilyen témával az újságíróknak sem kellene foglalkozniuk. Kérdésünkre, hogy bizottsági elnökként nincs rá törvényes mód, hogy vizsgálatot indítson, Bretfelean – aki egyben a helyi rendőrség vezetője is – azzal replikázott, hogy a húsvéti körmeneten a római katolikusok is használtak megafont és hangfalat.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

MOGYE-ügy: nem engedélyezték a fáklyás körmenetet
Valósággal lesöpörte az asztalról a marosvásárhelyi városháza keretében működő bizottság csütörtökön azt a kérvényt, amelyet a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE), valamint a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) nyújtott be Dorin Florea polgármesterhez, és amelyben egy augusztus 11-ére tervezett főtéri megmozdulásra igényelte az önkormányzat beleegyezését. A két civil szervezet jövő csütörtökön este imával egybekötött körmenetet szándékozik rendezni. A gyertyás akció során a résztvevők a város magyar és román lakossága békés együttélése mellett kívántak volna állást foglalni.
békés tiltakozás során ugyanakkor a két nép egyenrangúságára próbálták volna meg felhívni a MOGYE vezetőségének figyelmét. Mint arról beszámoltunk, az utóbbi hetekben számos diszkrimináció érte az intézmény magyar ajkú tanárait és diákjait. A polgármesteri hivatalba még július közepén benyújtott kérvényükben a körmenet kezdeményezői rámutatnak, hogy a történelmi egyházakat is bevonó akciójuk során a magyar vonal létrehozását kérik.
Rendőrfőnök ítélkezik
A helyi rendőrség igazgatója, Valentin Bretfelean által elnökölt bizottság egyöntetűen elutasította az Ádám Valérián által benyújtott kérvényt. Bár lapzártánkig nem indokolták meg írásban döntésüket, a testület tagjai arra hivatkoztak, hogy a RMOGYKE és a BKB lényegében nem is fordult hozzájuk kérvénnyel, hanem egyszerűen bejelentette, hogy békés tüntetést szervez. „Valóban az első mondat félreértelmezhető, de főleg félremagyarázható – ismerte el Ádám Valérián. – De akkor azt mondtam, semmi gond, kijavítom, aláírom és lepecsételem. Ezt már nem voltak hajlandók elfogadni, mondván, hogy nyújtsak be egy újabb beadványt, amit a következő ülésükön tárgyalnak meg. Egyértelmű volt: nem akarják a körmenetet engedélyezni. Ezt telefonon Bretfelean már előzőleg is tudtomra adta. Nem is csoda, hisz a bizottságban egyetlen magyar személy sem kapott helyet.” A lapunk által megkeresett rendőrségi igazgató megerősítette, valóban nem tartja helyesnek, hogy valakik az orvosi egyetem belügyeit feszegessék. „Egyetemi autonómia van, az efféle gondokra nem az utcán, hanem az intézmény falain belül kell választ keresni” – szögezte le Bretfelean. A rendőr ugyanakkor megjegyezte, szerinte nem felel meg a valóságnak az az állítás, miszerint a MOGYE magyar diákjait bárki is hátrányos megkülönböztetésben részesítené. A Krónika birtokába jutott zárt ajtós tanácskozás jegyzőkönyvéből kiderül, a többségében rendőrökből és csendőrökből álló bizottsági tagok úgy ítélik meg, hogy a körmenet „veszélyeztetné a két népcsoport közötti békés együttlétet”.
Florea: nincsenek gondok
Hasonló álláspontra helyezkedett Dorin Florea polgármester, a tanintézmény egykori diákja. „Beszéltem az egyetem vezetőségével, ott nincs semmiféle gond. Csak hát egyesek megpróbálják szítani a kedélyeket. Meg kell nézni, kik szerveznék a tüntetést, hisz mind olyanok, akik soha semmit nem tettek az életben” – jelentette ki a RMOGYKE vezetőiről, Csiszár Anna Adriennről és Kincses Ajtay Máriáról, akik egyben az egyetem és a hazai orvos- és gyógyszerésztudomány elismert személyiségei. A város elöljárója – aki több alkalommal is rágalmazta az egyetem magyar tanárait – hozzátette: amennyiben mégsem mondanak le a tiltakozó akcióról, és a városháza beleegyezése nélkül megszervezik, komoly bírságokra számíthatnak.
A szervezők kitartanak
Ádám Valérián még így sem nem hajlandó lemondani a körmenet szervezéséről. Mint lapunknak hangsúlyozta, pénteken reggel ismét benyújtja az ezúttal ügyvéd által megfogalmazott kérvényt. „A törvény szerint elég bejelenteni a tiltakozás időpontját és helyszínét, nem szükséges jóváhagyást kérni. De nem akarok ujjat húzni Floreával és Bretfeleannal, s átfogalmazom a beadványt” – mondta. Amint arról beszámoltunk, a RMOGYKE augusztus 11-ére nem csak Marosvásárhelyen, hanem tizenkét európai fővárosban is hasonló megmozdulást készül szervezni. A néma tüntetők fáklyával vagy gyertyával a román nagykövetségek elé vonulnának, ahol a vásárhelyi egyetem diákjai és tanárai közötti egyenjogúságért imádkoznának. (Nincs keletje a fizetéses helyeknek. Miután a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen csak politikai nyomásra, az oktatási minisztérium utólagos, rendkívüli beleegyezésével sikerült a magyar tagozat általános orvosi karának negyven fizetéses helyet biztosítani, kiderült, hogy a felvételizők körében nincs igény erre. Míg a román diákok betöltötték mind a nyolcvan helyet, a magyar jelentkezők közül csak harmincan éltek ezzel a jogukkal. Az érintettek a magas tandíjakra hivatkozva utasították el a pénzért való tanulás lehetőségét. Brassai Attila a gyógyszertan tanszék vezető professzora a napokban felhívást intézett a tandíjköteles hallgatók támogatására. Egy átlagos anyagi helyzetben levő családnak az egész évi tandíj kifizetése nem könnyű – hangsúlyozta Brassai, hozzátéve, egész évben várják a felajánlásokat. Azoknak is jól jön a segítség, akik vállalták, hogy fizetnek, hiszen a beiratkozáskor 2 ezer lejt le kell pengetniük.) Krónika (Kolozsvár)

Megtartják a MOGYE miatti tiltakozást Vásárhelyen
Vállalja a hatóságokkal vívott csatát a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE), amely a rendőrségi tiltás és polgármesteri fenyegetőzés ellenére megszervezi a csütörtök estére tervezett főtéri körmenetet Marosvásárhelyen.
tervek szerint az imával egybekötött tiltakozó akciót azonos időpontban, Marosvásárhelyen kívül, Európa tizenkét fővárosában szerveznék meg, köztük Budapesten is. A többnyire egyetemi tanárokat tömörítő civil szervezet a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar pedagógusait és diákjait ért sorozatos diszkriminációra kívánja felhívni a közvélemény figyelmét. A RMOGYKE elsősorban az egyetem román többségű szenátusának a magyar tagozat megalakulása ellen irányuló akciója miatt tiltakozik.
Az augusztus 11-ei körmenet szervezését a RMOGYKE időben, július 15-én írásban jelezte. A városháza keretében működő, többnyire rendőrökből és csendőrökből álló, az elmúlt csütörtökön összeült illetékes bizottság azonban nem engedélyezte az akciót. Mind Valentin Bretfelean bizottsági elnök, mind Dorin Florea polgármester a magyarok jogainak tiszteletben tartására hivatkozott, mondván, egy ilyen típusú körmenet csak szítaná az etnikai feszültségeket. Hivatalosan a városháza formai hibákra hivatkozva utasította el az engedély kibocsátását. A bizottság szerint a RMOGYKE lényegében nem is folyamodott engedélyért, beadványában egyszerűen bejelentette szándékát. „A levelünkhöz csatolt 1991/60-as gyülekezési jogról szóló törvény kimondja, hogy 48 órával előbb bejelentést kell tenni a gyülekezésről. Annak ellenére, hogy az első beadványunk is megfelelt a jogi követelményeknek, nem ellenkeztünk, eleget tettünk a kérésüknek, és másodjára is beadtuk a kérelmet a tiltakozással egybekötött körmenet engedélyeztetésére. Éljünk jogainkkal, gyógyuljunk ki azon félelmünkből, hogy a városunk főterén, az évezredes szülőföldünkön nekünk, a magyaroknak tilos kifejeznünk akaratunkat” – áll a szervezet szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében.
Ádám Valérián, a RMOGYKE titkára a Krónikának kifejtette, hogy függetlenül az önkormányzat álláspontjától, sor kerül a főtéri körmenetre. „Senki nem szólhat bele, hogy a város magyarsága, a nemzet történelmét képező főtéren, a Kultúrpalota, a volt és jelenlegi városháza előtt nyilvánítsa ki tiltakozását a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen folyó diszkrimináció ellen” – mondta a főszervező, aki szerint sem egy polgármester, sem egy helyi rendőr és cinkosai nem foszthatják meg az erdélyi magyarságot a gyülekezéshez való jogtól és a szólásszabadságtól. Egyébként Ádám Valériánnak az a véleménye, hogy a hatóságok végül mégiscsak engedélyezik a körmenetet. Véleménye szerint a városháza csak azért húzza az időt, hogy fékezze a szervezési munkát, így akadályozva nagyobb tömeg jmegjelenését a városközpontban. A RMOGYKE azonban nem hátrált meg, és még a múlt hét végén hozzálátott a szervezéshez.
Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) tagjai, valamint az egyetem Vásárhelyen vakációzó hallgatói a város legtöbb postaládájába már eljuttatták a körmenetre való meghívás, de közösségi portálokon is terjed a hír. „Ha találkoznak román nemzetiségű szomszédokkal, munkatársakkal bátran hívják föl a figyelmüket, hogy a magyarság követelései nem a románság ellen irányulnak. (…) Ma a románságnak kötelessége felismerni az ősi lakosság által tanúsított befogadó magatartást, és ennek tiszteletében megteremteni az egyenjogúságot” – áll a felhívásban. A RMOGYKE közlése szerint mivel az egyházak képviselői csak a rendezvény engedélyezése esetén hajlandók részt venni a tiltakozó megmozduláson, városházi jóváhagyás hiányában ezt a vártemplom udvarán tartják meg, szükség esetén a szervezők mindenkit odairányítanak majd a főtérről.
Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)

MOGYE: tovább gyűrűzik a botrány az egyetemi tanévkezdés küszöbén
Nem vette át a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem vezetősége azt az aranykeretes óriáspannót, amit a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) a tegnap délelőtt az intézménynek próbált ajándékozni. A civil szervezet képviselői az új tanügyi törvény 135. cikkelyét írták rá 199x170 centiméteres pannóra: a rendelkezés értelmében a multikulturális egyetemeknek, mint amilyen a MOGYE is, létre kell hozniuk az önálló magyar nyelvű intézeteket, karokat, tagozatokat vagy oktatási vonalakat.
A vásárhelyi egyetem román többségű szenátusa, amint arról beszámoltunk, több ízben is figyelmen kívül hagyta ezt a cikkelyt, és az új egyetemi chartát sem ennek szellemében alkotta meg.
Nem kellett a magyar „ajándék”
A RMOGYKE ügyvezetője, Ádám Valérián és társai hiába sétáltak a főtérről az egyetemre a pannóval, a titkárságon kiderült, hogy az intézményben egyetlen döntéshozatali joggal rendelkező személy sem tartózkodik. Elena Nistor titkárnő csak annyit mondott az „ajándékozóknak”, hogy a MOGYE szenátusának éppen úgy jogában áll elutasítani, mint elfogadni az adományt. Miután az intézmény alkalmazottja telefonon konzultált Constantin Copotoiu rektorral, a biztonsági őrökkel még az udvarról is kitessékelték a táblával kint várakozó és a törvénycikkelyt hangosan felolvasó tüntetőket. Alig fél óra elteltével már a helyi rendőrség „vette kezelésbe” az ügyet. A hatóság emberei előbb furgonnal szándékoztak elszállítani a pannót és annak értelmi szerzőjét, tiltakozására azonban „megengedték” neki, hogy gyalog térjen vissza a RMOGYKE belvárosi székhelyére. „Önkormányzati engedély híján a 2008/20-as tanácsi határozat értelmében tilos ekkora felirattal az utcán sétálni. Ma akár meg is büntethettük volna Ádám Valériánt, aki egy közönséges provokátor” – mondta a lapunk által megkérdezett Valentin Bretfelean, a helyi rendőrség igazgatója. A RMOGYKE ügyvezetője viszont azzal vágott vissza, hogy az ő pannójuk éppen azért csak 199 centis és nem kétméteres, mint ahogy eredetileg tervezték, hogy ne számítson reklámfeliratnak. „Nem érdekel, mit mondanak, mi addig sétáltatjuk a táblát a főtér és az egyetem között, amíg a MOGYE vezetősége hajlandó átvenni azt. Ha a rendőrség megbüntet, a bírságot átadjuk egy-egy RMDSZ-es politikusnak. Ha nem tudnak érvényt szerezni a törvénynek, legalább fizessék ki a büntetést” – nyilatkozta a Krónikának Ádám Valérián.
A chartát csak formailag kell módosítani
Az egyetem szenátusa kedd délutáni ülésén ismét elutasítóan viszonyult a magyar tagozat létrehozásának kérdéséhez. Közösen aláírt levelükben a testület magyar tagjai a közvélemény tudomására hozzák, hogy ők már minden, a rendelkezésükre álló törvényes eszközt kimerítettek ebben a harcban. „Felelős vezetőink is felismerték a probléma jelentőségét. Ezt tanúsítja a 2011. szeptember 2-i anyanyelvi oktatási szeminárium megrendezése is, de az itt elhangzott ígéretek ellenére nem történt érdemi előrelépés. Tekintettel a közelgő egyetemi évkezdésre, sürgős jogorvoslatot kérünk, elsősorban a kormány felelős vezetőitől és választott képviselőinktől. Ellenkező esetben felgyorsul a magyar anyanyelvű oktatás régóta tartó felmorzsolódása” – áll a közvéleménynek szánt, de lényegében a kisebbik kormánypártnak szóló levélben, melyet kollégáival egyetemben Nagy Örs helyettes rektor is aláírt.
A magyar tanárok hiába reménykedtek abban, hogy az oktatási minisztérium ragaszkodni fog az új oktatási törvény betartásához. Kiderült, hogy Daniel Funeriu tárcavezető valóban visszaküldte módosításra az egyetem román szenátustagjai által megszavazott chartát, azonban a magyar tagozat létrehozásának hiányával kapcsolatban semmilyen kifogást nem emelt. A minisztérium által megfogalmazott észrevételek zöme jelentéktelen formai dolgokra vonatkozik.
Csatasorba állt a politikum is
Közben a romániai magyar pártok is hallatni kezdték szavukat a MOGYE kérdésében. A parlamentben Kötő József interpellált, rámutatva, hogy a multikulturálisnak nyilvánított felsőoktatási intézményekben, mint amilyenné a marosvásárhelyit is nyilvánították, a kisebbség nyelvén intézetek, karok, tagozatok, oktatási vonalak kell, hogy létrejöjjenek. „A törvény világosan és egyértelműen fogalmaz az említett struktúrákkal kapcsolatban – működik, létrejön, szerveződik – nem használ megengedő kifejezéseket, és nem ad helyet különböző értelmezéseknek” – hangsúlyozta a szövetség alsóházi képviselője, aki szerint a szenátus döntése egyértelműen korlátozza az anyanyelven való oktatást, ez pedig negatív hatással van az anyanyelvű tanítás intézményesülésére, amely megfelelő döntési jogkörök hiányában ennek elsorvadásához vezethet. „Bízom abban, hogy a minisztérium visszaküldi a tervezetet felülvizsgálat céljából a MOGYE szenátusának, annak érdekében, hogy egy teljesen törvényes változat születhessen” – zárta a Daniel Funeriu tárcavezetőnek intézett interpellációját Kötő.
Bojkottot javasol az MPP
Tiltakozó állásfoglalásában a Magyar Polgári Párt (MPP) marosvásárhelyi és Maros megyei szervezete az RMDSZ-nek is odafricskázott, feltéve a kérdést, miként fordulhat elő egy efféle jogtiprás Romániában, ahol a kormány miniszterelnök-helyettese, Markó Béla az oktatásért felel? „Nyilvánvaló, hogy az elmúlt évtizedekben kisebbségvédelminek nevezett politika eredménytelenségének tudható be a MOGYE szenátusának többségét alkotó oktatók sovén megnyilvánulása, hiszen az országos döntésekben részt vevő magyar képviselők sosem tekintettek szívügyükként a marosvásárhelyi magyar orvos- és gyógyszerészképzésre. Ettől felbátorodva szisztematikusan hajtják végre a sorvasztó intézkedéseket, hiszen a magyar oktatókat senki nem támogatja, még miután megszabadultak az árulóiktól sem” – áll az MPP lapunkhoz eljuttatott közleményében.
A polgáriak a diákok képviselőihez is fordulnak, arra biztatva őket, hogy akár a polgári engedetlenség eszközeivel élve akadályozzák meg az új tanév megkezdését ebben a helyzetben. A polgáriaknál is radikálisabb álláspontra helyezkedett az Erdélyi Családszervezetek Szövetsége. A civil szervezet szerint amennyiben az RMDSZ képtelen az egyetemet megmentő politikai döntést kicsikarni, és nem tudja megóvni az elsorvasztástól az 1945-ben magyar tanintézetként elindított orvos- és gyógyszerészképző felsőoktatást, felszólítják a szövetséget, lépjen ki a tanügyi törvényt felrúgó román kormányból.
RMDSZ: nevetséges, ami történik
Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási főtitkárhelyettese tegnap szintén közleményben jelentette be: az RMDSZ az új oktatási törvény 135. cikkelye alkalmazási módszertanának érvényesítését kéri az egyetem szenátusától és a minisztériumtól. Ez a cikkely rendelkezik ugyanis arról, hogy miként szerveződik a felsőoktatási képzés a nemzeti kisebbségek számára. „A múlt héten az egyetem szenátusa arról is döntött, hogy a 65. életévüket betöltött és nyugdíjazott professzorok óraadó tanárként sem folytathatják tevékenységüket. Ez a döntés érzékenyen érinti a magyar nyelvű oktatást, hiszen a magyarul oktató professzorokból amúgy is hiány van az egyetemen, a most nyugdíjazott oktatók között pedig kilencen magyarok voltak” – mutatott rá Magyari Tivadar.
Úgy véli, a marosvásárhelyi egyetemen „a jog által is sarokba szorított román fél egyre nevetségesebben zárkózik el az oktatási törvény alkalmazásától, minimális bölcsességet sem mutat, és úgy viselkedik, mint egy dacos óvodás”. Az RMDSZ számára az, ami a marosvásárhelyi egyetemen történik, újabb érveket szolgáltat a valóban teljesen önálló, autonóm módon döntéseket hozó magyar egyetem létrehozása mellett – mondta Magyari.
Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)

RMDSZ-ellenes matricák a marosvásárhelyi és nagyváradi utcákon
RMDSZ-ellenes szöveget tartalmazó öntapadókkal telt meg a hétvégén Marosvásárhely belvárosa, de más városokban, például Nagyváradon is láthatók voltak a matricák. A piros-sárga-kékre színezett tulipán alatt több olyan magyar nyelvű kérdés jelenik meg, melyre a szövetség csúcsvezetősége lenne hivatott válaszolni.
tiltakozó akció részeként kiragasztott öntapadók szerkesztői arra kérnek választ a kisebbik kormánypárttól, hogy hol van a beígért erdélyi autópálya, miért kurtították meg a tanárok és az orvosok fizetését, miért űznek csúfot a kisnyugdíjasokból? Ugyanakkor azt vetik az RMDSZ-vezetők szemére, hogy a bársonyszékért eladták a magyarságot.
Azonosították a tetteseket
A helyi rendőrségnek sikerült azonosítani néhány fiatalembert azok közül, akiket a tízszer négy centiméteres öntapadók kiragasztásával bíztak meg valakik. A terepszínű egyenruhába öltözött K. Ferenc, H. Jenő, M. Árpád, S. Lehel és K. Lehel nem voltak hajlandók elárulni, kitől kapták a matricákat. „Mi nem vagyunk arra hivatottak, hogy vizsgálatot indítsunk, és mindenáron megtudjuk, ki a fiatalemberek megbízója. Tény, hogy a törvény és a helyi önkormányzat érvényben lévő határozatai értelmében közülük a négy nagykorút megbírságoltuk, a 18 évesnél fiatalabbat pedig elengedtük” – tájékoztatta lapunkat Valentin Bretfelean, a helyi rendőrség vezetője.
Kifizették a bírság felét
A marosvásárhelyi önkormányzat 2008/20-as, illetve a 2010/386-os tanácsi határozata értelmében a törvénytelen plakátolást 100 lejtől 500 lejig terjedő pénzbírsággal büntetik. Tegnap délelőtt mind a négy fiatalember befizette a minimális bírság felét, azaz az 50 lejt. Lapunk meg szerette volna ismerni az RMDSZ Maros megyei vezetőinek az álláspontját is az ügyben, azonban egyesek nem nyilatkoztak, mások pedig nem voltak elérhetők.
Marosvásárhely több épületén és hirdetőtábláján ezelőtt két évvel jelentek meg utoljára a szövetséget lejárató plakátok. Akkor a „Bárkivel… bármikor… bármit” felirat került a gúnyos plakátra, melynek hátterébe a szerkesztők egy megvetett ágy képét helyezték. Az alsó részben, zöld alapon „Ez a mi munkánk” felirat volt olvasható, melyet a 2008-as választások alkalmával az RMDSZ használt korábbi kormányrészvételének bemutatására.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Plakátragasztókat bírságoltak
Magyar nemzetiségű fiatalokat értek tetten péntekről szombatra virradó éjszaka a helyi rendőrség járőrei, miközben gyűlöletet szító, RMDSZ-ellenes plakátokat ragasztgattak Marosvásárhely főterén – tájékoztatta lapunkat Valentin Bretfelean, a helyi rendőrség vezetője.
”Eladtatok pár bársonyszékért” – ezt és ehhez hasonló feliratokat tartalmazó, RMDSZ-ellen szító plakátok kerültek a város központjában lévő oszlopokra, amikor a járőrök észrevették a négy fiatalt. Valentin Bretfelean szerint mind a négyen magyar nemzetiségűek, egyik közülük kiskorú. A plakátolók nem voltak hajlandók közölni a rend őreivel, hogy ki az, aki a plakátokat a rendelkezésükre bocsátotta, mint ahogy arra sem, hogy valamely politikai alakulat áll-e az akció hátterében. A fiatalokat a kiskorú kivételével 100-tól 500 lejig terjedő pénzbírsággal sújtották, a plakátokat pedig elkobozták. Mivel választási évnek nézünk elébe, a helyi rendőrség felhívja a figyelmet arra, hogy plakátokat ragasztani kizárólag az erre kijelölt felületekre lehet és oda is csak a polgármesteri hivatal által kibocsátott engedély birtokában. Ellenkező esetben pénzbírságra, valamint a plakátok elkobzására számíthatnak az illetők.
(mb)
Népújság (Marosvásárhely)

RMDSZ: magyarellenes a 2-es számú marosvásárhelyi iskola vezetője, leváltását kérik
Egyre nyilvánvalóbb, hogy a magyarul írott adománylevél miatt tessékelték ki az iskola épületéből, és bírságolták meg azt a marosvásárhelyi szülőt, aki hétfőn délelőtt a helyi 2-es iskola titkárságán szerette volna iktatni az okiratot. Megtudtuk: a konfliktus nem megfelelő kezelése miatt a 2-es iskola igazgatónőjének az eltávolítását kéri az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete, valamint Csegzi Sándor alpolgármester.
Mossa kezeit. Codruţa Băciu intézményvezető úgy véli, nem követett el törvénytelenséget
Amint tegnapi lapszámunkban beszámoltunk róla, mivel Horváth Kovács Ádám semmiképpen nem volt hajlandó román nyelvre fordítani az adománylevelet, Codruţa Băciuţ igazgatónő kihívta a rendőrséget, amely közintézménybe való illetéktelen behatolás miatt 500 lejre büntette meg a pedagógusi végzettséggel rendelkező férfit. Az anyanyelvű okirat arról a mintegy ezer lej értékű adományról tanúskodott, amelyet a magyar gyerekek szülei gyűjtöttek össze. A pénzből elkészítették a termek kétnyelvű feliratozását, majd a hétvégén fel is szerelték a táblácskákat.
Az oktatási intézmény vezetője tegnap elismerte, hogy az általa jól ismert szülő nem sértegette, nem hangoskodott, csak épp nem akarta lefordítani a szöveget. „Mivel én nem értek magyarul, annyit kértem, két-három mondatot írjon románul, és akkor iktatjuk az okiratát. A szülő, aki egyébként kifogástalanul beszél románul azt mondta, hogy amíg nem fogadjuk el a magyarul írt levelet, nem távozik. Ekkor döntöttem úgy, hogy hívom a rendőrséget” – elevenítette fel a történteket Codruţa Băciuţ. Az igazgatónő hozzátette: az illető személy nem jelentkezett be a folyósón lévő szolgálatos tanulónál, így illetéktelen behatolónak számít.
Codruţa Băciuţ több ízben is megismételte: ő nincs a kétnyelvű feliratok ellen, sőt el is fogadja azokat. Az igazgatónő szerint azonban iktatott adománylevél híján a táblácskák törvénytelenül kerültek az ajtók fölé. Ugyanakkor azt is sérelmezi, hogy egy olyan hétvégén kerültek az ajtók fölé, amikor ő nem tartózkodott az iskolában. Márton Imre igazgató-helyettes viszont elmondta: az intézményvezető hiányában, a munkaköri leírása alapján, ő átveheti az intézményvezető hatáskörét. Ennek tudatában engedélyezte a hétvégi táblaszerelési akciót. Kérdésünkre, hogy ezek után kezdeményezi azok eltávolítását, Băciuţ azt válaszolta, hogy az ügyet az iskola vezető tanácsa elé terjeszti, majd az dönt a feliratok megőrzéséről vagy eltávolításáról.
Bretfelean a rendőreit dícséri
A helyi rendőrség vezetője, Valentin Bretfelean parancsnok elmondta, azért küldött ki hat rendőrt az iskolába, mivel sem neki, sem a szolgálatos tisztnek nem volt honnan tudnia, miről van szó. A parancsnok szerint a tanárok vagy a gyerekek esetleges bántalmazása sem lett volna kizárható. „Minket a sürgősségi diszpécserközpontból, a 112-es számról értesítettek, hogy gond van a 2-es iskolában. Munkatársaim a törvénynek megfelelően jártak el, amiért dicséret illeti őket. Az 500 lejes, minimális összegű bírság is teljesen jogos. Egy közintézménybe, az 1991/61-es törvény értelmében, csak azt követően szabad bemenni, hogy a kapus vagy a szolgálatos igazol” – fejtette ki Bretfelean.
Felvetésünkre, miszerint a törvényes rendelkezések alapján az irodájában tartózkodó újságírót is 500 lejes pénzbírsággal sújthatja, mivel ő sem mutatta fel személyazonosságiját a rendőrség portásánál, Bretfelean mosolyogva vágta ki magát: „Önt ismerem és rendelkezem az adataival.” Amint megírtuk, Horváth Kovács Ádám nem hajlandó kifizetni a büntetést, és a bírósághoz fordul annak eltörlése érdekében.
Az RMDSZ Băciuţ menesztését kéri
Megtudtuk: a konfliktus nem megfelelő kezelése miatt a 2-es iskola igazgatónőjének az eltávolítását kéri az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete, valamint Csegzi Sándor alpolgármester. „A városházára naponta érkeznek magyar nyelven írott dokumentumok, senki nem kérdőjelezi meg azok jogosultságát, annál is inkább, mivel a közigazgatási törvény lehetővé teszi az anyanyelv használatát. A kétnyelvű feliratok elhelyezése ellen sem emelt senki szót. Az önkormányzatban is teljes egyetértés van az iskola Bernády Györgyről való elnevezéséről. Mindezek fényében még zavaróbb az igazgatónő magatartása, aki egyáltalán nem objektív, konfliktust gerjeszt, vagy legalább is nem hajlandó azt kezelni” – adott hangot elégedetlenségének Csegzi Sándor, aki szerint a hétfőn történtek után Codruţa Băciuţnak távoznia kellene az intézmény éléről.
Az igazgatónő magatartása annál is súlyosabb, vélekedett Benedek István RMDSZ-elnök, mivel ezelőtt egy évvel éppen az intézményen belüli multikulturalitás és kétnyelvűség hiánya miatt büntette meg az iskolát az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD). Azóta a folyosók ajtaira és falaira több kétnyelvű felirat és pannó került ki, viszont a történelmi jellegű összeállítások továbbra is a román dominanciát hivatottak fitogtatni. „Nem tolerálhatjuk, hogy valaki így viselkedjék a magyarokkal. Úgy érzem, Codruţa Băciuţ elég rosszat tett az etnikumközi kapcsolatoknak, hogy a főtanfelügyelő leváltsa tisztségéből” – szögezte le Benedek.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Dicséret a diszkriminációért
Megdicsérte tegnap Valentin Bretfelean, Marosvásárhely helyi rendőrségének főnöke azokat a beosztottjait, akik előző nap bekísérték és 500 lejes büntetést róttak ki a 2. számú általános iskola titkárságán magyar nyelvű beadványt iktatni óhajtó szülőre.
Horváth-Kovács Ádám, a vegyes tannyelvű iskola szülői bizottságának tagja anyanyelvén írt adománylevelet akart leadni Codruţa Băciuţ igazgatónőnek, aki előbb megpróbálta meggyőzni, hogy fordítsa le románra, aztán a rendfenntartók segítségét kérte, és elvezettette a „behatolót”.
Valentin Bretfelean rendőrfőnök az MTI kérdésére elmondta, a 112-es sürgősségi hívószámra érkezett riasztás arról, hogy egy férfi illetéktelenül behatolt az iskolába. A riasztást a rendőrség valamennyi egysége megkapta, ezért történt az, hogy hat rendőr is egyszerre érkezett a helyszínre. Kijelentette, a legkisebb kiszabható bírságot rótták ki Horváth-Kovácsra, aki maga is elismerte vétkességét. A rendőrfőnök szerint csak a törvényt alkalmazták. Visszautasította, hogy egyesek etnikai színezetet próbálnak adni a történetnek.
Horváth-Kovács Ádám adománylevéllel akarta hivatalosítani a magyar szülők anyagi hozzájárulásával elkészített és saját kezűleg felszerelt magyar nyelvű táblácskákat, amelyekről az iskolaigazgató úgy vélekedett, hogy törvénytelenek. Codruţa Băciuţ a sajtó érdeklődésére kifejtette, nincs kifogása a kétnyelvű feliratok ellen, csak a törvényesség betartásához ragaszkodik. Elmondása szerint a magyar nyelvű táblákat nem az ő távollétében kellett volna felszerelni. Az igazgatónő azt is kifogásolta, hogy adománylevél nélkül szerelték fel a feliratokat, valamint hogy a szülő, bár jól beszél románul, nem volt hajlandó néhány mondatban lefordítani az adománylevelet, hogy ő is megérthesse azt, hiszen nem ismeri a magyar nyelvet. A magyar aligazgató viszont úgy vélekedett, az ő feladata átvenni az igazgató hatáskörét, amennyiben az nem tartózkodik az intézményben. Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének vezetősége tegnap az üggyel kapcsolatos sajtótájékoztatón kijelentette, kérni fogják az igazgatónő eltávolítását a tanintézmény éléről. Csegzi Sándor alpolgármester felhívta az újságírók figyelmét arra, hogy a városházán naponta több magyar nyelvű iratot iktatnak, mivel a törvény szerint erre lehetőség van, és ez soha nem okoz nézeteltérést, ahogy a kétnyelvű feliratok elhelyezése sem képezte vita témáját. A 2-es számú általános iskola Bernády Györgyről való elnevezése kapcsán is teljes volt az egyetértés a tanácsban, ezért is érthetetlen az igazgatónő viselkedése, aki nemhogy nem kezeli kellően a konfliktusokat, de magatartásával tovább gerjeszti azokat. „Nem tolerálhatjuk, hogy valaki így viselkedjen a magyarokkal. Úgy érzem, Codruţa Băciuţ elég rosszat tett az etnikumközi kapcsolatoknak, hogy a főtanfelügyelő leváltsa tisztségéből” – jelentette ki Benedek István, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke. Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes szerint a szülő helyesen járt el, amikor magyarul akarta az adománylevelet iktatni, hiszen erre törvényes lehetősége volt.
A Bernády György-névadással kapcsolatosan Kolozsváry Zoltán, az önkormányzat RMDSZ-es frakcióvezetője úgy véli, a tanév végéig megtörténik az, most csupán a törvény alkalmazásáról folyik a vita, vagyis arról, hogy az oktatásügyi minisztériumnak kell jóváhagynia a névváltoztatást, vagy elég az önkormányzat határozata is.
Antal Erika
Új Magyar Szó (Bukarest)

Március 15. – ünnep a kampány jegyében
Többnyire külön emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésére csütörtökön az erdélyi magyar politikai alakulatok, a legtöbb városban két-három rendezvény is volt, egyedül Sepsiszentgyörgyön mellőzték a politikát az önkormányzat által szervezett ünnepségről. Kolozsváron kampányízűre sikeredett az amúgy közös ünnep, az ifjúsági szervezetek képviselőinek az ünnepi beszédét cenzúrázták. Csíkszeredában felvonták a székely zászlót, Marosvásárhelyen három ünnepi rendezvényt is tartottak.
Kolozsvári hagyomány. A kincses város magyarsága idén is felvonulással emlékezett meg az 1848–49-es szabadságharc kirobbanásáról
Kampányízű ünnep Kolozsváron
Kampányízűre sikeredett Kolozsváron a csütörtöki ünnepi megemlékezés, annak ellenére, hogy a romániai magyar pártok elöljárói látszólag nagy egyetértésben vettek részt a közös ünneplésen a különböző civil szervezetek képviselőivel és az egyszerűen ünnepelni akaró kolozsvári magyarokkal együtt. Míg az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) aktivistái kokárdákat osztogattak egy névjegykártya méretű papírlapra tűzve, amelyen az EMNP neve és jelképe szerepelt, addig az RMDSZ szimpatizánsai „tulipános” szórólapokat adtak át a résztvevőknek. Az egykori Biasini Szálloda előtt felállított színpadra a román és a magyar nemzeti lobogó mellé az RMDSZ zászlóját tűzték ki.
Noha a megemlékezést ezúttal semmi nem zavarta meg, az ünnepséget követően a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezete, valamint a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) képviselői a helyszínen rögtönzött sajtótájékoztató keretében közölték: az RMDSZ a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (Kifor) révén cenzúrázta az eseményt szervező ifjúsági szervezetek közös ünnepi beszédének szövegét. Bozsó Imre Lehel, a MIT elnöke elmondta: a Kifor az utolsó pillanatban vétózta meg a többi ifjúsági szervezet által elfogadott szövegtervezetet, mivel egyes részleteit vállalhatatlannak tartották. Az eredeti szövegben szereplő két kifogásolt bekezdésben többek közt az „elegünk van a diktatúrában szocializálódott és kitanult politikusok korrupt magatartásából: rendet és tisztességes érdekképviseletet akarunk a közélet minden területén” mondat olvasható.
A KMDSZ a rendezvényt követően közleményt juttatott el a sajtóhoz, melyben a szervezet sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy egyesek továbbra is a politikai kommunikációra használják a nemzeti ünnepet. Közleményt adott ki később a cenzúrázással vádolt Kifor is, melyben a szervezet közli: szerdán az országos ifjúsági szervezetek képviselői együtt ültek tárgyalóasztalhoz, és egy közös szöveggel, az együtt ünneplés forgatókönyvével álltak fel onnan, az elképzelés azonban meghiúsult. „Mindannyian egyetértettünk az ünnep tiszteletben tartásában és politikamentesítésében, azonban ma délben, két órával a megemlékezés kezdete előtt arról értesítettek minket, hogy a megbeszéltek egy éjszaka alatt érvényüket veszítették. Az ünnepségen pedig a békés, közös gondolkodás helyett már vádakkal találtuk szemben magunkat. Minderre csak egy kérdés maradt megválaszolatlanul bennünk, melyet a meghiúsított közös tervek margójára fel kell tennünk az egyeztetéseken jelen levő ifjúsági vezetőkhöz: kinek az utasítására gondoltátok meg magatokat?” – teszi fel a kérdést a közleményében a Kifor.
Az ünnepi megemlékezés menete egyébként a korábbi években megszokott forgatókönyv szerint zajlott, az ünnepre készülő magyarok a Protestáns Teológiai Intézet előterében gyülekeztek, majd 1848-as forradalmi nótákat énekelve a Főtérre vonultak, hogy részt vegyenek a Szent Mihály- templomban az ökumenikus ünnepi istentiszteleten. A kezdetben néhány száz főt számláló, majd mintegy ezer főre duzzadt tömeg a volt Biasini Szállóhoz vonult, ahol a hivatalos ünnepi beszédeket követően megkoszorúzták Petőfi Sándor emléktábláját. Számos magyar és román elöljáró és hivatalosság szólalt fel.
Máté András, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke az egység és az összefogás fontosságára hívta fel a figyelmet. „Egységesnek, okosnak és kitartónak kell lennie Gábor Áron népének” – fogalmazott.
Gergely Balázs, az EMNP alelnöke arról beszélt: ma csendes, nyugodt forradalmat élünk meg a sokkal kifinomultabb zsarnokság ellenében, ugyanakkor felszólította Radu Moisin ideiglenes polgármestert: mandátuma végéig helyezze ki a magyar helységnévtáblákat.
Kelemen Hunor: a válság nem kezdheti ki a hitünket
Jólétet, biztonságot, szabadságot, a törvények előtti egyenlőséget akar 2012-ben a magyar nemzet – mondta március 15-i ünnepi beszédében Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke Szatmárnémetiben, a Petőfi-szobornál. „Meg kell őriznünk eddig elért eredményeinket, a jövőnkért viszont csakis mi magunk vagyunk felelősek” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a gazdasági válság nem szabad kikezdje a hitünket. „A változás szelei elé vitorlákat kell húznunk” – jelentette ki Kelemen, aki szerint van magyar jövő Erdélyben annak ellenére, hogy létszámunkban fogytunk, mivel arányaiban nem csökkent a romániai magyarság.
Szűcs Zoltán, a kolozsvári magyar külképviselet konzulja felolvasta Orbán Viktor magyar miniszterelnök ünnepi üzenetét.
Kereskényi Gábor, a szövetség szatmárnémeti szervezetének elnöke kifejtette: a széthúzás a reformkor óta jelen van társadalmunkban, mely hol a kuruc-labanc, hol a konzervatív-liberális ellentét formájában jelentkezett, és csak kivételes alkalmakkor volt egységes a nemzet, például az 1848-as szabadságharc idején. Megelőlegezte, hogy a Magyarországról támogatott ellenzék a kampányban uszítani fog a megosztásra törekedve, a szlovákiai választások eredményeit nem emlegeti majd, megoldási javaslatokkal azonban nem áll majd elő a magyarság problémáit illetően. A Magyar Polgári Párt megyei szervezete szintén az RMDSZ rendezvényén koszorúzott, míg az Erdélyi Magyar Néppárt Szatmár megyei, illetve szatmárnémeti szervezete a megyeszékhely szomszédságában lévő Lázári község ünnepségén vett részt.
Felvonták a székely zászlót Csíkszeredában
A székely zászló felvonásával kezdődött a március 15-i rendezvény Csíkszeredában, a megyeháza előtti téren, a kék-arany lobogót harmadik alkalommal vonták fel. „A közösségi akarat érvényesítésének jelképe ez a zászló” – hangsúlyozta beszédében Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök.
Székelykeresztúron székely kaput avattak a Gyárfás-kúriánál, ahol Petőfi Sándor utolsó estéjét töltötte, majd megkoszorúzták a költő szobrát. Szászfalvi László egyházi, nemzetiségi és civil ügyekért felelős államtitkár elmondta: el kell érni, hogy minden magyarlakta településen érezhető legyen: Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért. „Nagyon fontos a történelmi egyházaink kiállása, és az a nemzetmegtartó tevékenység, ami az erdélyi magyarság megmaradásának záloga: e szolgálatukról soha nem mondhatunk le” – mondta Szászfalvi László.
Három ünnepi rendezvényt is tartottak Vásárhelyen
Csalódottan távozhatott Marosvásárhelyről a bukaresti „sajtóhad”, amely a botrány reményében már napokkal ezelőtt ellepte a várost. A központi hírcsatornák tudósítói arra számítottak, hogy Vásárhely magyarsága válaszolni készül az orvosi egyetem „kettészakítása” ellen tüntető román diákoknak. Ehhez képest az ünneplő tömeg – függetlenül attól, hogy melyik emlékműnél és melyik párt rendezvényén rótta le kegyeletét – ezúttal is példamutatóan viselkedett. „Vásárhelyen nem kell etnikai zavargásoktól tartani, ezek csak egyesek fejében léteznek” – nyilatkozta lapunknak Valentin Bretfelean helyi rendőrfőnök, aki végigkísérte az eseményeket.
A legtöbben, mintegy háromezren, idén is az RMDSZ postaréti rendezvényén gyűltek össze, ahol többek között Markó Béla szólt az ünneplőkhöz. Beszédében nemcsak 1848-as szabadságharcot, hanem az orvosi egyetemért való küzdelmet is érintette. „Nem lehet minket elhallgattatni. Nem lehet belénk fojtani a szót. Nem lehet minket albérlőnek tekinteni saját városunkban, Marosvásárhelyen, saját szülőföldünkön, Erdélyben. Nem vagyunk albérlők, hanem teljes jogú társtulajdonosai vagyunk ma is ennek a földnek, együtt a románokkal, együtt mindazokkal, akik itt élnek. Kiharcoltuk, hogy a törvény a mi oldalunkon álljon, bármilyen nehezen is ment, de sikerült. Már az is nagy dolog lenne, ha minden ártó szándék dacára megmaradtunk volna, de ez nem elég, és nem is csak ennyi történt” – hangsúlyozta Markó. Emlékeztetett arra az időszakra, amikor a román társadalom a történelem és a földrajz anyanyelven való oktatása ellen hőbörgött, majd a Bolyai Farkas Gimnázium visszamagyarosítása ellen tiltakozott.
Míg a továbbiakban Markó a megosztottság és a többi magyar párt ellen emelt szót, a Székely vértanúk emlékoszlopánál megjelent magyar polgári pártiak egy hatalmas, „Előválasztást!” feliratú molinót függesztettek ki.
Ezt hangoztatta a Petőfi-szobor előtt Benedek Imre, a polgári alakulat polgármesterjelöltje is, illetve a szórólapokat osztogató önkéntesek. Ugyanitt ünnepelt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, valamint a néppárt is – egy későbbi időpontban.
Beszédében Balog Zoltán, Magyarország társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára Batthyány Lajos 1848-as, máig érvényes üzenetét olvasta fel, majd Papp Előd, az EMNP alelnökének javaslatára az RMDSZ csúcsvezetőinek is üzent. „Papp Előd szerint minden egyes magyar politikusnak részt kellene vennie legalább egy állampolgársági eskütételen. Ez így is van, de én azt mondom, hogy minden egyes erdélyi magyar politikusnak is részt kellene vennie a honosítási ünnepélyen. Akinek ilyenkor nem dobban meg a szíve, az nem alkalmas a magyarság hiteles érdekképviseletére” – mondta Balog Zoltán.
Március 15. idén nem csak a politikusokról szólt. Az EMNT a várban megnyitotta a Pilvax Kávéházat, ahol kokárdakészítésre, a 12 pontnak régi nyomdagépen történő kinyomtatására nyílt alkalom. Gyerekeknek rajzversenyt szerveztek, majd ’48-as dalokat oktattak, és magyaros ruhákat mutattak be. Sebestyén Aba színművész és barátai alkalomhoz illő előadással készültek. Este az Erdélyi Magyar Ifjak szerveztek fáklyás felvonulást Petőfi szobrától a Székely vértanúk emlékoszlopáig. Nyárádszeredában felavatták a helybéli ’48-as szabadságharcos Deák Farkas mellszobrát.
Toró T. Tibor kiállt az autonómiáért
A nemzeti ünnepen önvizsgálatot kell tartani: ment-e elébb az autonómia, a magyar szabadság ügye – jelentette ki Zilahon Toró T. Tibor, az EMNP elnöke. A Wesselényi-szobor előtti ünnepségen Toró kijelentette, ma is érvényesek a 164 évvel ezelőtti jelszavak. Az „Esélyt és szabadságot Erdélynek!” jelszó kapcsán arra figyelmeztetett, ma Erdély esélye a régiók és a nemzeti közösségek Európájában van. „Erdély és népeinek szabadsága annak a függvénye, sikerül-e a tudatokban lebontani a homogén román nemzetállami szemléletet” – vélekedett.
Az „Esélyt és szabadságot az erdélyi magyaroknak!” jelszó kapcsán arra figyelmeztetett, a magyar szabadság ma Erdélyben a különböző autonómiaformákat jelenti. „Nem ülhetünk nyugton, amíg ennek közjogi kereteit nem teremtettük meg, nem fogadtattuk el a többséggel, nem építettük ki intézményeit, és nem választottuk meg közülünk elöljáróit” – mondta. Toró szerint a nemzeti ünnepen emlékeztetni kell az elöljárókat, hogy a mandátumot az autonómia kivívására „és nem saját kis ügyeik intézésére” kapták. „Ha nincs hitük és erejük a további csatákhoz, legalább ne állják el az utat a fiatalok, korunk márciusi ifjai előtt” – szögezte le.
Egymást hibáztatják Váradon
Az egység, az együtt ünneplés hiánya miatt emelte fel szavát a két különböző időpontban megtartott megemlékezésen Tőkés László, az EMNT elnöke, illetve Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ-szervezet ügyvezető elnöke Nagyváradon, az 1848-as forradalom mártír jegyzőjének, Szacsvay Imrének a szobra előtt. Mindketten a politikai ellenfelet látták felelősnek a megosztottságért.
„Azokra az időkre emlékezteti a mai helyzet, amikor még nem volt szabad március 15-ét ünnepelni” – jelentette ki Tőkés László, arra utalva, hogy az országnak csak néhány városában ünnepel együtt az RMDSZ az EMNT-vel és az EMNP-vel. Az EMNT elnöke azt mondta, örül, hogy például Kolozsváron és a Székelyföldön nem jellemző a megosztottság a nemzeti ünnepen, ám azt érthetőnek tartja, hogy Magyarországon nem emlékezik közösen Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc – hiszen, mint mondja, egyikük forradalmár, a másik pedig ellenforradalmár. A Krónika cikkére hivatkozva megdöbbenését fejezte ki amiatt, hogy „a hivatalos érdekképviselet részéről hivatalos döntés született, hogy nem ünnepelnek együtt senkivel”.
Szabó Ödön az RMDSZ rendezvényén kijelentette: Nagyváradon nem az egység ünnepe március 15. „Miért akarják egyesek szétszakítani ezt az ünnepet? Ugyanaz az ember, aki 1989-ben egységet teremtett, később püspökként belehajszolta először egyházát, majd most politikai barátait a külön útba, a külön ünnepségbe” – fogalmazott az ügyvezető, nyilvánvalóan Tőkés Lászlóra célozva. Felháborodással kommentálta azt a tényt is, hogy a nemzeti ünnep előtti napon valakik a bihari RMDSZ-szervezet vezetőit ábrázoló, karikatúraszerű képeket szórtak szét a városban, a cetlik hátára pedig az érintettek vagyonáról szóló adatokat írtak. „Vajon azok a fiatalok, akik karikatúrás mocsokkal szórják tele a várost, ők méltók a márciusi ifjakhoz?” – tette fel a kérdést. Ironikusan megjegyezte: „biztos benne, hogy Tőkés László nem is tudott” a lejárató szórólapokról.
Felháborodott a szórólapokon Raed Arafat egészségügyi államtitkár is, akinek a neve a Cseke Attila bihari szenátorról, korábbi egészségügyi miniszterről szóló lap hátoldalán jelenik meg egy mondat erejéig. A szórólap szerint Cseke felelős egyebek közt a vizitdíjért, s „januárban ennek eredményeképpen rúgták ki Raed Arafatot, a romániai sürgősségi szolgálat megteremtőjét”. Arafat közleményben határolódott el mindenféle politikai játszmától.
Politikamentes ünnep Sepsiszentgyörgyön
Pozitív kicsengésű, politikamentes rendezvényen vett részt az a közel hatezer sepsiszentgyörgyi, aki a város főterén ünnepelte a magyar forradalom és szabadságharc 164. évfordulóját. Az ünnepség a rétyi Kováts András Fúvószenekar, a Kovács Sándor Cserkészcsapat zászlósai és a 11-es Székely Huszárezred hagyományőrzőinek felvonulásával kezdődött.
Antal Árpád polgármester Martin Luther King I have a dream – Van egy álmom című híres beszédére utalt ünnepi szónoklatában. „Nekem is van egy álmom: legyen egy erős, virágzó, gazdag Székelyföld, amely meg tud állni a lábán, mert megtartjuk mi, a lakói. Én egy olyan Székelyföldet álmodom, mely biztonságos otthon az itt élőknek, ahol őrizni tudjuk hagyományainkat, értékeinket, kultúránkat, mindent, ami minket magyarokat székelyekké tesz” – hangsúlyozta. Eljön az a nap, amikor a szétszabdalt Székelyföld egyesül, és beteljesül az évszázados álom, hogy újra együtt legyünk mindannyian, és ebben nem engedünk a ’48-ból, fogalmazott ünnepi beszédében az elöljáró. A polgármesteren kívül beszédet csak Albert-Nagy Ákos egyetemi hallgató, az ifjúsági szónokverseny győztese mondott, majd Füzes Oszkárné Bajtai Erzsébet, Magyarország bukaresti nagykövetének a felesége olvasta fel Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét.
Valamennyi magyar párt képviselője felszólalt Kézdivásárhelyen
Kézdivásárhelyen közel négyezer fős tömeg volt kíváncsi a Gábor Áron téri színpompás, hagyományos felvonulásra, az ünnepi szónoklatok alatt azonban megcsappant az érdeklődök száma, szinte kiürült a tér. A céhek városának főterén mindenik magyar párt és szervezet képviselője felszólalt, az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt képviselői külön csoportokban álltak.
Az ünnepséget Rácz Károly polgármester nyitotta meg, aki az autonómia kiharcolását sürgette. Johann Taierling, az Erdély Magyar Néppárt kézdivásárhelyi alelnöke arról beszélt, az érdek mentén kötött szövetségek újabb érdeket szülnek, ezért inkább a közös értékeink mentén kellene összefogni.
Bokor Tibor kézdi-orbaiszéki RMDSZ-es szenátor arra hívta fel a figyelmet, hogy az ünneplés után álmodni és cselekedni kell.
Bíró Levente, a Székely Nemzeti Tanács helyi elnöke az erdélyi összefogás szükségességéről szólt.
Az ünnepségen a díszvendég, Szász Jenő MPP-elnök szólalt fel utolsónak, bemutatta a forradalmi idők árulóit, majd párhuzamot vont közöttük és a „bukaresti árulók, árulások” között.
Szucher Ervin, Nagy Orsolya, Kiss Előd-Gergely, Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

A hatalomváltás furcsaságai
A magas rangú tisztségviselőt felmentették, az ideiglenes prefektus marad
Románia Hivatalos Közlönyében a múlt hét végén közölték, hogy a kormány felmentette tisztségéből Bárczi Győzőt, Maros megye alprefektusát. Viszont a nemrég ideiglenesen kinevezett Bretfelean Valentin tisztségében maradt.
Kérdésünkre Bárczi Győző elmondta: – Én is pénteken este értesültem a Hivatalos Közlönyből, hogy áthelyeztek, alkalmazták a mobilitás elvét, és kormányellenőrnek neveztek ki a kormányfőtitkárság alárendeltségében. Nagy volt a tisztogatás, minden magyar prefektust és alprefektust leváltottak. Végül is számítottunk erre, de annyira siettek, hogy még helyettest sem találtak. Ezek szerint az volt a fontos, hogy leváltsanak, nem az, hogy valakit kinevezzenek helyettem. Ilyen még nem volt a történelemben; általában úgy történnek a dolgok, hogy ha valakit leváltanak, azonnal kineveznek valakit a helyébe. Egyelőre tehát mint kormányellenőr fogok dolgozni.
– Ami azt jelenti, hogy Bukarestbe kell költöznie?
– Igen, Bukarestben fogok dolgozni egyelőre, remélem, kapok feladatot, megbíznak egy bizonyos hatáskörrel, és azt is remélem, hogy Maros megyében kapok feladatot és nem helyeznek ki Tulceára például.
– Ez azért érdekes, mert ön jogosított magas rangú tisztségviselő, akiket nem szoktak politikai alapon "mozgatni", ennek ellenére leváltották az alpolgármesteri tisztségből.
– A pénteki Hivatalos Közlönyben megjelent, hogy nagyon sok prefektust/alprefektust leváltottak. Nyolcan vagyunk, akik véglegesek voltunk a tisztségünkben, és mindenkinél alkalmazták az úgynevezett mobilitás elvét és áthelyeztek kormányellenőrnek. Azokat a prefektusokat, alprefektusokat, akik nem voltak véglegesítve tisztségükben, mind menesztették.
– Nem mindegyiket. Az ügynek éppen az a másik érdekessége, hogy a Maros megyébe nemrég kizárólag politikai alapon átmenetileg kinevezett prefektus viszont a helyén maradt. Legalábbis egyelőre...
– Ez így igaz. Őt még nem mentették fel tisztségéből. Végül is a prefektúra nem maradhat vezető nélkül.
– Csak az a furcsa, hogy akinek megvan a képesítése, a vizsgája, véglegesítése erre a funkcióra, annak menni kell, aki meg csak "átmeneti", az marad.
– Így van. Ez mutatja, hogy nem a kompetenciát veszik figyelembe, hanem kizárólag etnikai és politikai alapon döntenek.
Mózes Edith. Népújság (Marosvásárhely)

Zászlóügy: nem csitulnak a kedélyek
Folytatódtak az elmúlt napokban a hatósági zaklatások a székely zászló használata miatt. Marosvásárhelyen kilenc, székely és magyar lobogókat lengető fiatalt tartóztattak fel a Somos utcában a helyi rendőrök szombat délután. A rendőrkapitányság és a csendőrség is kiszállt a helyszínre. Valentin Bretfelean, a helyi rendőrség vezetője elmondta, „helyi lakók” értesítették őket arról, hogy egy fiatalokból álló csoport székely és magyar zászlókkal elindult az Alexandru Papiu Ilarian Főgimnáziumtól a Somostető felé. A rendőrök a Somos utcában érték utol és igazoltatták őket, majd értesítették a rendőrkapitányságot és a csendőrséget is. Daniel Manea, a csendőrség sajtószóvivője elmondta, a fiatalok „egy közeli községből” jöttek Marosvásárhelyre, a Papiu közelében található temetőbe, ahol elhelyeztek egy koszorút a magyar hősök emlékére, majd elindultak a Somostető felé, útközben azonban feltartóztatták őket, de bírságot nem kaptak, mivel nem zavarták a közrendet.
Tüntetés a nagykövetség előtt
Péntek délután egyébként tucatnyi tüntető gyűlt össze a bukaresti magyar nagykövetség előtt, és román nemzeti lobogókat tűzött ki a külképviselettel szemben lévő kerítésre. A demonstrálók a székely és általában minden idegen zászló Románia területén való kitűzése ellen tiltakoztak, ugyanakkor elítélték Magyarország beavatkozását a székelyföldi zászlóvitába. Többen kartonlapokat emeltek a magasba, „Ha nem tudtok románul, húzzatok el innen”, „Románia az én hazám, a tiétek Mongólia”, „Ha Vlad Ţepes élne, egy hazátlan sem beszélne” felirattal. A tüntetők a sajtó képviselőinek elmondták: spontán megmozdulásról van szó, amelynek résztvevői a bukaresti Egyetem téren találkozva döntötték el, hogy a nagykövetség elé vonulnak. A helyszínt biztosító rendőrök szerint a demonstrációt nem jelentették be. A megmozdulásról kora délutánig csak a kormánypártokhoz közel álló hírtelevíziók számoltak be, hangsúlyozva, hogy a héten bejelentett, nagyobb létszámú demonstráció várható a bukaresti magyar nagykövetség előtt. Füzes Oszkár nagykövet nem volt az épületben a megmozdulás idején, mert a Veszprémben négy éve meggyilkolt Marian Cozma emlékére rendezett temetői megemlékezésen vett részt, ahol megkoszorúzta az egykori román válogatott kézilabdázó sírját. A demonstráció kapcsán a nagykövet az MTI-nek telefonon annyit mondott: örül, hogy Romániában demokrácia van, mindenki szabadon kinyilváníthatja véleményét, ugyanakkor reméli, hogy ez a jelképek szabad használatára is kiterjed. A tüntetés résztvevői helyi idő szerint 16 óra után rendőri intézkedés nélkül szétszéledtek.
Băsescu tárgyalt Orbánnal
Közben Traian Băsescu államfő is kifejtette véleményét székelyzászló-ügyben, felelőtlennek nevezve azokat a politikusokat – szerinte legyen szó budapesti vagy bukaresti pártok képviselőiről –, akik gazdasági válság idején nacionalista kirohanásokra ragadtatják magukat. Tegnapi bukaresti sajtótájékoztatóján az elnök elmondta, a témában Orbán Viktorral is egyeztetett a brüsszeli EU-csúcson, és rendkívül pozitív hozzáállást tapasztalt a magyar kormányfő részéről. „Való igaz, hogy a beszélgetésünk idején nevettem is, viszont azt mondtam a miniszterelnöknek: a nacionalista problematikában lassan a zongorával a lépcsőkön. A román és a magyar félnek egyaránt mérsékelnie kell üzenetét, különben elszabadulhatnak az indulatok, és az katasztrofális lenne a két ország számára” – fogalmazott Băsescu, hozzátéve: soha nem fog egyetérteni „törvénytelen jelképeknek” a román állami intézményeken való használatával. Szerinte ugyanakkor Románia számára nem a székely zászló kitűzése jelent problémát, hanem például a mezőgazdasági termelőkre kivetett átalányadó, az adók és illetékek emelkedése, továbbá az alapélelmiszerek áfájának csökkentése, amely a balliberális kormány ígérete ellenére elmaradt.
Kelemen a nacionalista kártyáról
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök egyébként pénteki kolozsvári sajtótájékoztatóján leszögezte: Románia ügyeit semmiképp nem fogja előrevinni a nacionalista kártya kijátszása. Kelemen Hunor természetesnek ítélte, hogy a közösségek használják szimbólumaikat, szerinte ez nem ellenkezik az érvényes törvényekkel, és egyáltalán nem árt a román polgároknak vagy a román államnak. Hozzátette, Romániában eddig nem keltett megütközést, hogy a Kolozs megyei tordai városházán vagy a moldvai Neamţ várán helyi jelképeket megjelenítő zászlók lobognak. Az RMDSZ elnöke úgy vélte, mesterségesen duzzasztották fel a székely zászlós konfliktust, pedig sem Magyarországnak, sem Romániának nem érdeke a feszültségek kiélezése. Örvendetesnek találta, hogy a román és a magyar külügyminiszter csütörtökön telefonon egyeztetett a kérdésről. Hozzátette, a napokban Victor Ponta miniszterelnökkel szeretne tárgyalni erről. Kelemen Hunor azt is elmondta, kevés esélyét látja annak, hogy a román többség lemond a nemzetállami önmeghatározásról. A téma kapcsán nyilatkozó Szabó Ödön Bihar megyei RMDSZ-es képviselő úgy véli, a román kormány zseniálisan időzítette a székely zászló körüli botrányt, annak ugyanis sikerült elfednie az állami költségvetés vitáit, a parlamenti kvórum problémáit, a nyugdíjak átszámítását, az adóemelést és a mezőgazdasági szférát sújtó új adókat. Szabó szerint Füzes Oszkár nagykövet megbocsáthatatlan hibát követett el azzal, hogy televízióműsorokban szólalt meg, „talkshow-szereplővé” vált ahelyett, hogy diplomáciai úton próbált volna intézkedni. A román kormány válasza Németh Zsolt szavaira ugyanakkor durván eltúlzott volt a képviselő szerint: az államtitkár ugyanis egy budapesti kerületi önkormányzat ülésén beszélt a székely jelképekről, ilyesmire pedig semmiképpen nem a miniszterelnöknek kellett volna reagálnia. „Inkább az európai uniós költségvetés csökkenéséről kellene beszélni, mert a kohéziós alapok szűkülése nagyon érzékenyen érinti Romániát” – jelentette ki Szabó Ödön.
Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke egyébként a téma kapcsán leszögezte, az MPP – az RMDSZ álláspontjától eltérően – úgy látja, az erdélyi magyarság köszönettel tartozik Németh Zsolt külügyi államtitkárnak és a magyar kormánynak, amiért szót emeltek a székely zászló elleni romániai agresszió ellen.
Fidelitas: támogatott kirekesztés
A román kormány kirekesztő politikája, a Romániában élő magyarságot sújtó intézkedések ellen tiltakozik a Fidelitas is. „Európában sehol nem elfogadható, ha a kulturális sokszínűséggel szemben a kirekesztést támogatják” – szögezte le a Fidesz ifjúsági társszervezetének alelnöke, Oroján Sándor abból az alkalomból, hogy a Heves Megyei Önkormányzat döntése alapján pénteken az egri megyeházára kitűzték a székely zászlót. Elmondta, a Fidelitas arra törekszik, hogy Európában békében éljenek egymás mellett a nemzetek és a kisebbségek, ehhez pedig fontos egymás szimbólumainak és kultúrájának a tisztelete. A Heves Megyei Közgyűlés pénteki ülésén elfogadta a Hitvallás Székelyföld lobogója mellett című dokumentumot. Eszerint Székelyföld és Heves megye lélekben és szívben egy közösséget alkot, „nemzeti identitásunk azonos értékeken nyugszik”. A Szabó Róbert (Fidesz) közgyűlési elnök által szignált nyilatkozat szerint Heves megyében minden nemzet tagjáról előítéletektől függetlenül vélekednek, ezért bántó hogy testvérmegyéjükben, Kovászna megyében hatósági intézkedésekkel tiltják meg a Székelyföld lobogójának kitűzését.
Pálffy István, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke is a hétvégén jelentette be: a kisebbik kormánypárt által delegált polgármesterek is kitűzik a székely lobogót településeiken. A kereszténydemokrata politikus példaként említette Barcsot, Óbudát, Tatát, Somogyvárt, Tökölt, Vácot és Ceglédet, ahol már kitűzték, illetve a napokban elhelyezik a székely zászlót szolidaritásuk jeléül és a nemzeti összetartozás kifejezéséül. Hozzátette: felkérnek minden hazai önkormányzatot, hogy kövessék az európai együttélés normáinak betartására felhívó mozgalmat. Pálffy István köszönetét fejezte ki azoknak, akik a határokon túli településeken kitették a székely lobogót, és „bátran kimutatták szolidaritásukat székely testvéreinkkel”. Azt kérte, akkor is segítsenek, amikor a román hatóságok szankciói majd jogerőre emelkednek. Hozzátette: emellett azt is kérik, hogy azok a települések, amelyeknek eddig nem volt székelyföldi testvérvárosi kapcsolatuk, és szándékukban áll, minél előbb létesítsenek ilyet. Pálffy István – aki a sajtótájékoztatón a székely mellett a baszk, a szorb, a lapp népek zászlóját is bemutatta – azt mondta: Európában több olyan őshonos kisebbség van, amelynek történelmileg kialakult, hosszú évszázadokon át őrzött hagyománya a lobogó tisztelete, és nemzeti identitásuk, önazonosságuk egyértelmű jelképe. Kiemelte: a román fél magatartásával a székely autonómiatörekvéseket akarja „visszasorolni”, kulturális értelemben is, ugyanakkor a zászlók kihelyezésének megakadályozásával sokkal inkább felhívják a figyelmet a közigazgatás átalakításának tervére, amellyel megbontanák a Székelyföld egységét. Ha ez volt a cél, akkor „köszönjük szépen, mert ennél jobban felhívni a figyelmet arra, hogy mire készül a román kormányzat, nem lehetett volna” – fogalmazott politikus. A székelyzászló-mozgalom nyilvánvalóvá teszi egész Európa és az Unió számára is, hogy Romániában semmibe veszik az alapvető európai normákat, a közösségek autonómiáját, és „egy sovén, meghaladott, 19. századi szemlélettel tekintenek rá”.
Ismét gyűlölködött az USL-s Valer Marian
Ismét kisebbségellenes kijelentéseket tett a nyilvánosság előtt Valer Marian Szatmár megyei szociálliberális szenátor, aki pénteken, a megyei önkormányzat hagyományos díjkiosztó gálaestjén próbálta ezúttal szítani a kedélyeket. Az ünnepség keretében egyébként közel 60, a kultúra, a közélet illetve a sport terén kiemelkedő eredményt elért szatmári tevékenységét ismerték el a „szatmári Oscar” névre keresztelt díjak átadásával. A magyarellenes kirohanásairól ismert szenátor felháborodásának adott hangot egyrészt amiatt, mert Szamoskrassón Bem Józsefről, az 1848-as szabadságharc tábornokáról nevezték el a helyi általános iskolát. Kifejtette: Bem 40 ezer román haláláért felelős, ezért elfogadhatatlan a névadás. Újfent sérelmezte emellett, hogy nem köszöntötte őt román nyelven is a krasznabélteki plébános a svábok deportálásának emlékünnepén, ami szerinte annak a jele, hogy a nemzeti kisebbségek nem tisztelik kellőképpen a románokat.
Krónika (Kolozsvár),

Autonómiatüntetés Marosvásárhelyen
Nagyszabású tüntetést szervez vasárnap Marosvásárhelyen a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt, amelyek mintegy 10 ezer ember részvételére számítanak. Az SZNT március 10-ét a székely szabadság napjává nyilvánította. Az RMDSZ távol marad a tüntetéstől, amelyet nem tart célszerűnek öt nappal a magyarság nemzeti ünnepe előtt. Ennek ellenére a háromszéki RMDSZ vezetői ott lesznek a megmozduláson. A pontos forgatókönyv részleteiben tegnap nem volt ismert, csak annyit lehetett tudni, hogy a demonstráció délután 5-kor kezdődik a Postaréten a Székely Vértanúk emlékművénél, majd a résztvevők a prefektúra épülete elé vonulnak, ahol egy petíciót adnak át. Román ellentüntetés és készült, amit azonban a hatóságok nem engedélyeztek. A román külképviseletek előtt is tüntetések lesznek vasárnap.
A román ellentüntetést egy közösségi oldalon hirdették meg délután 4 órára a marosvásárhelyi főtéri Avram Iancu-szobor elé az Új Jobboldal szélsőségesen nacionalista, fasiszta eszméket ápoló román szervezet nevében. A marosvásárhelyi helyi rendőrség vezetője, Valentin Bretfelean, aki a közterületekre tervezett tüntetések engedélyezésével foglalkozó illetékes bizottság vezetője, bejelentette, nem kapott senki engedélyt ellentüntetésre. Az Új Jobboldal Kolozs megyei szervezete is közölte tegnap, hogy nem szerveznek semmiféle tüntetést vasárnap Marosvásárhelyen, és elhatárolódtak a közösségi portálon olvasható felhívástól.
Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete tegnap közölte: döbbenettel vett tudomást arról, hogy „a gyűlölködéspolitika képviselői ismét megpróbálnak Marosvásárhelyen porondra lépni”. A szövetség közleménye szerint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) marosvásárhelyi szervezetének meghívására Gaudi-Nagy Tamás és Zagyva Gyula Jobbik-képviselők is ott lesznek Marosvásárhelyen. „Sajnálatosnak tartjuk, hogy a gyűlölet szóvivői nem máshol, mint a Vártemplom gótikus termében kapnak helyet üzenetük átadására, ahol Isten nevét még csak érintőlegesen is szigorúan tilos a gyűlölködéssel egybekötni” – olvasható a közleményben. Hozzátették: a marosvásárhelyi RMDSZ szigorúan elhatárolódik az ilyen jellegű megnyilvánulásoktól.
A székely szabadság napján Európa és Amerika megannyi nagyvárosában tartanak demonstrációkat a román külképviseletek előtt a marosvásárhelyi autonómiatüntetéssel párhuzamosan – közölte Izsák Balázs, az SZNT elnöke. Magyarországon Budapesten, Szolnokon, Keszthelyen és Sárospatakon, Európában Londonban, Bécsben, Helsinkiben, Hágában, Münchenben, Stockholmban és Zürichben, Amerikában pedig New Yorkban és Los Angelesben, valamint Torontóban és Ottawában szerveznek szolidaritási tüntetéseket helyi csoportok, elsősorban a román külképviseletek előtt a székely szabadság napján.
A magyar kormány „nyilván nem tüntet”, hanem tárgyal a román féllel, ugyanakkor támogatja az autonómiáért tüntetés szabadságát – mondta Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára pénteken. Németh Zsolt azt mondta, ha a határon túli magyarok autonómiát akarnak – területit, kulturálisat, székelyek vagy a partiumbeliek vagy éppen a vajdaságiak – a magyar kormánynak alkotmányos kötelezettsége, hogy ezeket a célkitűzéseket támogassa.
Szabadság (Kolozsvár),

Székely autonómia – A marosvásárhelyi tüntetők petíciót intéztek a román kormányhoz
Székelyföldnek autonómiát követelő petíciót adtak át a vasárnapi marosvásárhelyi tüntetés szónokai – Tőkés László, Izsák Balázs, Bíró Zsolt és Sánta Imre – a román kormány helyi képviselőjének.
A tüntetők az „Autonómiát!", „Székelyföld", „Itthon vagyunk!" jelszavakat harsogva, fáklyák és gyertyák fényénél tették meg a székely vértanúk emlékművétől a Főtérig vezető másfél-két kilométeres utat.
A szervezők 30 ezer főre becsülték a tüntetők számát. A demonstrációt a Székely Nemzeti Tanács szervezte, társszervező volt az Erdélyi Magyar Nemzeti tanács, az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt. Ez utóbbi kettő a legnagyobb romániai magyar erő, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) riválisa. Az RMDSZ tartózkodott a marosvásárhelyi tüntetés támogatásától.
A bukaresti kormányt helyi szinten képviselő prefektusi hivatal szolgálatos tisztviselője átvette a tüntetés szószólóitól a demonstráción közfelkiáltással elfogadott beadványt, de az ajándékba hozott székely zászlót már nem.
A demonstráció résztvevői a dokumentum szerint területi autonómiát követelnek a Székelyföldnek. Követelik továbbá, hogy a Székelyföld alkosson önálló fejlesztési régiót az uniós források hatékony felhasználása érdekében, s hogy a Székelyföld legyen önálló közigazgatási régió.
Követelik, hogy a román hatóságok „szüntessék be a székely jelképek üldözését, a magyarul beszélő emberek zaklatását és fenyegetését", és tiltakoznak minden olyan közigazgatási átszervezés ellen, amely a Székelyföldet román többségű régiókba tagolná.
A beadvány arra emlékezteti a bukaresti kormányt, hogy Románia az Európa Tanácshoz való csatlakozásakor egyoldalú kötelezettséget vállalt a tanács 1201/1993 számú ajánlásának teljesítésére, amelynek 11. cikke kimondja: „azokban a körzetekben, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak, ezen személyeknek jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelő és az állam nemzeti törvénykezésével összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatási szervekkel, vagy különleges státusszal rendelkezzenek".
A petíció szerint az eltelt közel két évtizedben Románia ezt a kötelezettségvállalását sem teljesítette, az ezzel kapcsolatos párbeszédet hatóságai elutasították. A dokumentum szerint Románia megszegné a Kisebbségi Keretegyezményben és a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartájában foglalt kötelezettségeit, amennyiben Székelyföldet egy román többségű közigazgatási régióba tagolja be.
„Felhívjuk az illetékes hatóságok és a nemzetközi közvélemény figyelmét arra, hogy a Székelyföld közösségének akarata ellenére végrehajtott regionális reform beláthatatlan következményekkel járna a romániai demokráciára nézve, ugyanakkor ellehetetlenítené a többség, illetve a számbeli kisebbségben élő, de itt helyi többséget alkotó székely közösség közötti viszony normalizálását" – olvasható a beadványban.
A dokumentum leszögezi: Székelyföld területi autonómiája nem sérti Románia területi integritását és állami szuverenitását, nem sérti a Székelyföldön élő román nemzetiségű polgárok érdekeit, sem Románia alkotmányát.
A petíció átadása után a demonstráció helyi idő szerint este fél kilenckor véget ért, az Erdély egész területéről összesereglett tüntetők beszálltak a prefektusi hivatal előtt felsorakozott több tucatnyi buszba. A székely szabadság napja a Kultúrpalotában rendezett ünnepséggel zárult, amelyen a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) átadta a Gábor Áron-díjakat. Az SZNT elismerését idén Pál-Antal Sándor történész-levéltáros és a HSC Csíkszereda jégkorongcsapat kapta.
A tüntetést biztosító helyi rendőrség igazgatója, Valentin Bretfelean az MTI-nek azt mondta, a marosvásárhelyi demonstráció során semmilyen rendbontás nem történt. MTI
Erdély.ma,

A marosvásárhelyi tüntetők petíciót intéztek a román kormányhoz
Székelyföldnek autonómiát követelő petíciót adtak át a vasárnapi marosvásárhelyi tüntetés szónokai - Tőkés László, Izsák Balázs, Bíró Zsolt és Sánta Imre - a román kormány helyi képviselőjének.
A tüntetők az "Autonómiát!", "Székelyföld", "Itthon vagyunk!" jelszavakat harsogva, fáklyák és gyertyák fényénél tették meg a székely vértanúk emlékművétől a Főtérig vezető másfél-két kilométeres utat.
A szervezők 30 ezer főre becsülték a tüntetők számát. A demonstrációt a Székely Nemzeti Tanács szervezte, társszervező volt az Erdélyi Magyar Nemzeti tanács, az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt. Ez utóbbi kettő a legnagyobb romániai magyar erő, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) riválisa. Az RMDSZ tartózkodott a marosvásárhelyi tüntetés támogatásától.
A bukaresti kormányt helyi szinten képviselő prefektusi hivatal szolgálatos tisztviselője átvette a tüntetés szószólóitól a demonstráción közfelkiáltással elfogadott beadványt, de az ajándékba hozott székely zászlót már nem.
A demonstráció résztvevői a dokumentum szerint területi autonómiát követelnek a Székelyföldnek. Követelik továbbá, hogy a Székelyföld alkosson önálló fejlesztési régiót az uniós források hatékony felhasználása érdekében, s hogy a Székelyföld legyen önálló közigazgatási régió.
Követelik, hogy a román hatóságok "szüntessék be a székely jelképek üldözését, a magyarul beszélő emberek zaklatását és fenyegetését", és tiltakoznak minden olyan közigazgatási átszervezés ellen, amely a Székelyföldet román többségű régiókba tagolná.
A beadvány arra emlékezteti a bukaresti kormányt, hogy Románia az Európa Tanácshoz való csatlakozásakor egyoldalú kötelezettséget vállalt a tanács 1201/1993 számú ajánlásának teljesítésére, amelynek 11. cikke kimondja: "azokban a körzetekben, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak, ezen személyeknek jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelő és az állam nemzeti törvénykezésével összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatási szervekkel, vagy különleges státusszal rendelkezzenek".
A petíció szerint az eltelt közel két évtizedben Románia ezt a kötelezettségvállalását sem teljesítette, az ezzel kapcsolatos párbeszédet hatóságai elutasították. A dokumentum szerint Románia megszegné a Kisebbségi Keretegyezményben és a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartájában foglalt kötelezettségeit, amennyiben Székelyföldet egy román többségű közigazgatási régióba tagolja be.
"Felhívjuk az illetékes hatóságok és a nemzetközi közvélemény figyelmét arra, hogy a Székelyföld közösségének akarata ellenére végrehajtott regionális reform beláthatatlan következményekkel járna a romániai demokráciára nézve, ugyanakkor ellehetetlenítené a többség, illetve a számbeli kisebbségben élő, de itt helyi többséget alkotó székely közösség közötti viszony normalizálását" - olvasható a beadványban.
A dokumentum leszögezi: Székelyföld területi autonómiája nem sérti Románia területi integritását és állami szuverenitását, nem sérti a Székelyföldön élő román nemzetiségű polgárok érdekeit, sem Románia alkotmányát.
A petíció átadása után a demonstráció helyi idő szerint este fél kilenckor véget ért, az Erdély egész területéről összesereglett tüntetők beszálltak a prefektusi hivatal előtt felsorakozott több tucatnyi buszba.
A székely szabadság napja a Kultúrpalotában rendezett ünnepséggel zárult, amelyen a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) átadta a Gábor Áron-díjakat. Az SZNT elismerését idén Pál-Antal Sándor történész-levéltáros és a HSC Csíkszereda jégkorongcsapat kapta.
A tüntetést biztosító helyi rendőrség igazgatója, Valentin Bretfelean az MTI-nek azt mondta, a marosvásárhelyi demonstráció során semmilyen rendbontás nem történt.
Marosvásárhely, 2013. március 10., vasárnap (MTI) -

Nem engedik be a huszárokat Marosvásárhelyre
A helyi rendőrség vezetője szerint a közlekedési szabályok értelmében a lovas huszároknak nincs mit keresniük a március 15-i rendezvényeken.
Nevetségesnek és egyben szomorúnak tartja Miholcsa József, az erdélyi huszárcsapatok parancsnoka Valentin Bretfelean, a marosvásárhelyi rendőrség igazgatójának álláspontját, miszerint a közlekedési szabályok értelmében a lovas huszároknak nincs mit keresniük a március 15-i rendezvényeken. „Habár a huszárság a sztyepék lovas hagyományaiból keletkezett, a történészek Mátyás királyt és a fekete seregét tartják hagyományalapítónak, ezért nyugodtan elmondható, hogy nemzeti kultúránk része, afféle hungarikum. Nem hinném, hogy a KRESZ-re hivatkozva, ésszerű lenne az ünneplő tömeget ettől megfosztani” – fejtette ki a Miholcsa.
Bretfelean, aki a polgármesteri hivatal mellett működő közrendészeti bizottság vezetője is, a 2002/195-ös, újraközölt kormányrendelet 162. cikkelyére hivatkozva tiltotta meg a huszárok bejövetelét Marosvásárhelyre. „Nem érdekel, hogy más településeken felvonulhatnak a huszárok, Marosvásárhely közbiztonságáért én felelek!” – szögezte le, mondván, hogy nem hajlandó tágítani a törvény szigorú betartásától. „Ha egy egyszerű dudaszóra, autóriasztóra vagy kiáltásra az egyik ló megijedne, megbokrosodna és ellenőrizhetetlenné válna, nem a huszárt, hanem engem vonnának felelősségre.” A helyi rendőrség vezetője nyomatékosítani kívánta, hogy intézkedésével nem a március idusán ünneplő magyarság ellen kíván fellépni, csupán egy esetleges balesetet kíván megelőzni. Mint hozzátette, január 24-én, Moldva és Havasalföld egyesülésének ünnepén a Junii Călimanilor egyesület fiataljai kívántak felvonulni a város főterén, és nekik is nemet mondott. Felvetésünkre, hogy a román állam ünnepein a hadseregnek tankokkal is be szabad vonulniuk oda, ahová a KRESZ alapján még a motorkerékpárok behajtása is tilos, Bretfelean azzal érvelt, hogy a harci gépeket emberek vezetik, így ellenőrzés alatt tarthatók.
Egyébként Marosvásárhelyen a tavaly az egyik külföldi magáncirkusz elefántjai vonultak végig a város lakónegyedein, decemberben, három héten keresztül a Mikulás szánját húzták a lovak a főtér közepén, a nemsokára kezdődő esküvőidényben pedig az állatkert hintóját lehet bérbe venni.
„Ilyen sehol Erdélyben nincs, hogy ne engednének be a forgalom elől lezárt utcákra. Sőt hívnak és örülnek, hogy ott vagyunk. Egyik évben hiányoztunk a kézdivásárhelyi ünnepségről és az újságok hetekig arról cikkeztek, hogy vajon miért nem vonultunk be a városba” – sorolta az ellenpéldákat Miholcsa. A huszárparancsnok hozzáfűzte: a marosvásárhelyi hatóságok felajánlották, hogy lovak nélkül jelenjenek meg az eseményen, ám ezt elfogadhatatlannak tartja. „A gyalog huszár olyan mint a vesztes katona” – érvelt Miholcsa József. Kérdésünkre, hogy a közel két évtizede újjáélesztett hagyomány okozott-e valaha balesetet, a Marossárpatakon élő képzőművész-huszár elmondta, hogy soha semmiféle gondjuk nem volt. Ez a lovasok képzettségének és a tömegekhez szokott lovak gyakorlatának köszönhető.
Peti András helyi önkormányzati képviselő, az RMDSZ helyi elnöke és a pénteki ünnepség egyik szervezője úgy érzi, a kérdés még nincs lezárva. Érdeklődésünkre elmondta, a napokban újabb kísérletet tesz arra, hogy meggyőzze az illetékeseket, hogy a huszárok és lovaik semmiféle veszélyt nem jelentenek.
Valentin Bretfelean kijelentette, ha a városvezetés enged az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Ifjak nyomásának, ő semmiféle felelősséget nem vállal az ünneplők testi épségéért. A szervezők elképzelései szerint a mezőpaniti és marosvásárhelyi 9-es honvédhuszárok illetve a havadi és marossárpataki 15-ös Mátyás huszárok vonulnának be a városba.
Szucher Ervin
Székelyhon.ro,

Ismét tüntetnek az orvosiért
Nem tüntethet a prefektúra épülete előtt a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért (RMOGYKE) két aktivistája – döntött az önkormányzat keretében működő engedélyeztető bizottság.
A civil szervezet azért tervezett holnaptól másfél hetes tiltakozó akciót, mert a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) román többségű szenátusa a múlt héten felrúgta azt a tavaly ősszel kötött egyezséget, melynek alapján az intézményben újraindulhatott volna az anyanyelvű gyakorlati oktatás.
Ádám Valérián, az RMOGYKE titkára szerint a bizottság apelláta nélkül lesöpörte az asztalról az általa beadott kérést. Valentin Bretfelean, a helyi rendőrség vezetője az elkövetkezendő időszak számos eseményére hivatkozva tagadta meg a civilek tiltakozási jogát. „Nem mondott nemet, csak éppen azt javasolta, hogy a főtértől két-három kilométerre, a Székely Vértanúk emlékoszlopánál tiltakozzunk. Nem fogadhattuk el, hisz az egy félreeső hely, ahová az emberek legfeljebb a csorgóra járnak vízért” – nyilatkozta lapunknak Ádám Valérián. Az RMOGYKE titkára azt is vállalta volna, hogy a hétméteres molinóval álldogáló két személy elvonuljon a prefektúra elől, amikor a főtér alsó felében egyéb tömegrendezvények vannak, de a testület erre is nemet mondott.
„A román nemzetiségű úriemberekből álló bizottság tagjai semmiképpen nem egyeztek bele, inkább azt próbálták bizonygatni, hogy nincs is miért tüntetni, hisz a romániai magyarságnak minden joga adott” – fűzte hozzá a tiltakozó akció kezdeményezője. Kérdésünkre, hogy másfél héten keresztül milyen feliratot mutattak volna a járókelőknek, Ádám elmondta, a hétpontos egyezség betartására szólították volna fel az egyetem vezetőségét. Am az RMOGYKE a Marosvásárhelyen született döntés nyomán sem mondott le tiltakozási szándékáról. A szervezet titkára háromhetes engedélyt szerzett a bukaresti főpolgármestertől, aki lehetővé tette, hogy május 14-étől a Győzelem téri kormánypalota előtt tüntessenek.
Tavaly ősszel Ádám Valérián és társai a tanügyminisztérium előtt tiltakoztak az oktatási törvény áthágása miatt. A fővárosban kiállításra kerülő molinó szövegét a napokban véglegesítik. Az anyanyelvű orvosi és gyógyszerészeti oktatásért életre hívott egyesület ugyanakkor egy kétoldalas, harminc nyelvre lefordított kiadványban szeretné ismertetni a marosvásárhelyi egyetemen uralkodó diszkriminatív állapotokat. „Miután elkészül a fordítás, az ismertetőt eljuttatjuk az Európai Parlament valamennyi képviselőjének és a kontinens összes orvosi egyetemére. Ugyanakkor nem mondunk le egy átfogóbb jellegű, utcai tömegtüntetés szervezéséről sem” – vázolta az RMOGYKE elképzeléseit a szervezet titkára. Kérdésünkre, hogy terveiket milyen mértékben támogatják a vásárhelyi egyetem magyar vezetői, Ádám Valérián belátta, hogy a két fél között akadozik a kommunikáció. A tisztségbe kerülő magyar professzorok zömét zavarja, hogy egy civil szervezet nyilvános tiltakozó akciók nyomán próbálja felvállalni a hiányosságok megoldását. Egy neve elhallgatását kérő oktató elmondta, hogy az utcai tüntetések által az RMOGYKE még inkább felkorbácsolja a román fél által táplált ellenséges indulatokat. Ádám Valérián viszont úgy látja: a jelenlegi helyzet tarthatatlan, ezért valakinek – ilyen vagy olyan módon – lépnie kell.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Büntetésbe torkollott a kétnyelvűsítési akció
Ezerötszáz lejes büntetést róttak ki csütörtök délelőtt Lakó Péterfi Tündére, aki társaival immár másodjára osztogatott kétnyelvű ártáblákat Marosvásárhelyen a volt November 7. lakótelep piacán. A helyi rendőrség parancsnoka szerint uszítás a célja a kétnyelvűsítésnek, és amúgy „sem szabad engedély nélkül szórólapozni”.
Lakó Péterfi Tünde néhány marosvásárhelyi lakossal együtt olyan táblákat készített, amelyeken román és magyar nyelven szerepelt a termékek neve, és ezeket osztogatta szombaton a volt November 7. lakótelep piacán. A napokban mi is ellátogattunk a szóban forgó piacra, és megkérdeztük a termelőket, mit szólnak a táblákhoz. Mindannyian örültek a kezdeményezésnek, többen igényeltek újabb táblákat. Az aktivisták ezeket akarták pótolni csütörtökön, ám ottjártukkor a szombati táblák hűlt helyét találták. A termelők sajnálkozva vonogatták a vállukat, s mondták, hogy a piacigazgatóság levétette velük azokat.
A táblák hiánya mellett a rendőrség is „meglepte” Lakó Péterfi Tündét, 1500 lejes büntetést szabott ki rá, amiért nem volt engedélye „szórólapok” osztogatására. A hölgy nem írta alá a rendőrségi jegyzőkönyvet, és nem áll szándékában kifizetni a büntetést. Jelen pillanatban azon gondolkodik, hogy ügyvédet fogad, és úgy viszi, ha kell, egyre magasabb és magasabb szintre az ügyet. „Nem az én személyen a lényeg itt, hanem az ügy. Én ismerős árusoknak, akiktől nap mint nap vásárolok, adtam ajándékot, amelyet ők szívesen elfogadtak, a rendőrség meg szórólapozásként értékeli ezt az egészet, és pénzbüntetéssel sújt” – mondta felháborodottan az akció kezdeményezője, aki nem hiszi, hogy bárkinek is ártott volna a kétnyelvű terméktáblákkal.
A Székelyhon.ro megkeresésére a helyi rendőrség vezetője, Valentin Bretfelean először úgy nyilatkozott: a büntetésnek nincs etnikai indítéka, részéről lehetnének akár oroszul is azok a táblák. Később azonban idegesebbé vált a hangja, s úgy értékelt: azzal, hogy a magyar volt a két nyelv egyike, etnikai feszültséget gerjesztett az aktivista. „Tudta nagyon jól, hogy engedélyre van szüksége ahhoz, hogy szórólapokat és egyéb reklámanyagokat osztogasson. Ha a hölgy megpróbál nemzetek közötti problémákat előidézni Vásárhelyen, semmi esélye, mert a marosvásárhelyi románok és magyarok értelmes emberek” – mondta kurtán a rendőrfőkapitány, majd elköszönt és letette a telefont.
Az ügyben a Magyar Nemzet újságírója, Szőke László már feljelentést is tett az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál, ugyanis a Magyarországon dolgozó újságíró szerint is jogtalanul tiltották be Marosvásárhelyen a kétnyelvű táblákat, ugyanakkor mondvacsinált okokra hivatkozva meg is büntették a kezdeményezőket.
A Diszkriminációellenes Tanács elnöke, Asztalos Csaba megkeresünkre elmondta, a regionális nyelvek chartája alapján (amelyet Románia is ratifikált, azaz jóváhagyott és beépített saját törvénykezésébe) a piaci árusnak, magáneladónak kötelessége, hogy termékeit több nyelven (az ország hivatalos nyelvén és az adott régióban használatos nyelveken) feliratozza, a romániai közigazgatási törvény szerint azonban – amely kimondja, hogy minden olyan településen, ahol egy adott kisebbség számaránya eléri a 20%-ot, az adott kisebbség nyelvén is közzé kell tenni a közérdekű információkat – nem, mivel a piaci árulásra nem vonatkozik. „A 137-es törvény értelmében senkit nem érhet hátrányos megkülönböztetés amiatt, hogy esélyegyenlőséget kér. Senkit nem lehet megbírságolni azért, mert jogait kérte. Márpedig a jogok betartásának bárminemű követelése beletartozik a szólásszabadságba, és mint ilyen, a kétnyelvű táblák kihelyezése is a jogok gyakorlatba ültetésére, ez esetben a kétnyelvű feliratok szükségességére hívta fel a figyelmet” – mondta Asztalos Csaba.
Becze Dalma
Székelyhon.ro

Kétnyelvű terméktáblák: nem hagyják annyiban
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elé terjeszti a kétnyelvű piaci terméknévtáblák ügyét az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) marosvásárhelyi szervezete, az EMNP ugyanakkor a marosvásárhelyi piacigazgatóság vezetőjének menesztését is követeli.
Peti András, az RMDSZ helyi alakulatának vezetője hétvégén közleményben jelezte: indokolatlannak és jogtalannak tartják, hogy a rendőrség a kétnyelvű táblák odaajándékozása miatt bírságolta meg Lakó Péterfi Tündét. A szervezet a közeljövőben a kétnyelvű feliratok kötelező szabványozását fogja kezdeményezni, ugyanakkor követeli a kétnyelvűség biztosítását a közterületeken, a közintézményekben és az ezekhez tartozó szervezetek keretén belül.
Peti szerint elfogadhatatlan, hogy „a marosvásárhelyi intézményvezetők nem értik a nyelvi jogok alkalmazásának szükségszerűségét, fontosságát és törvényességét, és hatáskörüket túllépve, valamint a törvényt megsértve nyelvi jogaikat gyakorló polgárokat büntetnek.” Az RMDSZ vásárhelyi szervezete felhívta a figyelmet, hogy a piacigazgató hozzáállása diszkriminatív volt, ezért munkajogi fegyelmi eljárás beindítását kezdeményezik. Az ügy kivizsgálását kérik a helyi rendőrség vezetőségétől is, meggyőződésük szerint ugyanis a hatóság visszaélt hatalmával, és törvénytelenül járt el. Az alakulat ugyanakkor a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat ingyenes jogi képviseletét is felajánlotta Lakó Péterfi Tündének.
A piacigazgató leváltását kérik
Jakab István, az EMNP vásárhelyi szervezetének elnöke pénteki sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy magánszemélyként csütörtökön ő is jelen volt, amikor Lakó Péterfi Tünde a November 7 lakónegyed piacán kétnyelvű terméknévtáblákat ajándékozott a piaci árusoknak. Jakab segített a táblák kiosztásában, majd ezek betiltása után személyesen beszélt Vasile Filimonnal, a piacigazgatóság vezetőjével. „Az igazgató azt állította, hogy a kétnyelvű táblák törvénytelenek, majd mutatott egy általa legálisnak vélt mintát. Beismerte azonban, hogy ezeket sehol nem használják. Ez a magatartás diszkriminációnak minősül, véleményünk szerint csak a magyar nyelv megjelenése zavarta az igazgatót. Filimon úgy beszélt a piacokról, mint a saját tulajdonáról, így egyértelmű, hogy nem ő a megfelelő vezető” – fogalmazott Jakab István. Hozzátette: túlkapás volt, hogy a rendőrség szórólapozás jogcímen 1500 lejes bírságot rótt ki Lakó Péterfi Tündére, ezért a szervezet minden támogatást megad, hogy az érintett törvényes úton elérje a büntetés semmissé nyilvánítását, ha pedig ez nem sikerül, átvállalják a szankció kifizetését.
Kirsch Attila, a marosvásárhelyi demokráciaközpont irodavezetője azt is elmondta: a piacok a helyi tanács hatáskörébe tartoznak, a testület által jóváhagyott működési szabályzatban pedig nem szerepel, hogy a termékneveket nem szabad magyarul is kiírni. Vasile Filimon és Valentin Bretfelean, a helyi rendőrség vezetője ezzel szemben azt állítja: mindössze a törvény betartását kérték Lakó Péterfi Tündétől, az általa elkövetett kihágásért pedig 1500 lej a minimális bírság.
A főkonzul is ellátogatott a piacra
Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja eközben elismerését fejezte ki Lakó Péterfi Tünde kétnyelvűség érdekében végzett munkájáért. A főkonzul hétvégén felkereste a kezdeményezőt, és arra kérte, hogy közösen vásároljanak a November 7 lakónegyed piacán. Magyar és román árusoktól egyaránt vásároltak, Zsigmond Barna Pál pedig megköszönte a román nemzetiségű termelőknek, hogy használják a kétnyelvű táblákat. Lakó Péterfi Tünde szerint ez jelentős gesztus volt a marosvásárhelyi magyarság felé, és jó példa az ígéretek helyetti cselekvésre. Elmondása szerint az elmúlt napokban magánszemélyek, szervezetek és politikai pártok is támogatásukról biztosították, segítséget azonban kizárólag civilektől fogad el. „Rendkívül nagy esélyünk van arra ezekben a napokban, hetekben, hogy a magyarság pártállástól függetlenül összefogjon, és végre egy nemzetként követeljük, és talán meg is kapjuk a jogainkat” – indokolta döntését a kezdeményező.
Mint ismeretes, csütörtökön 1500 lejre bírságolta a rendőrség engedély nélküli szórólap-osztogatás miatt Lakó Péterfi Tündét, aki a November 7 lakónegyed piacán kétnyelvű terméknévtáblákat ajándékozott a piaci árusoknak. Noha a termelők örömmel fogadták a táblákat, a Valentin Bretfelean úgy vélte: a kezdeményező tettével egymás ellen uszítja a megyeszékhely magyar és román közösségét. Az ügyben Szőke László, a Magyar Nemzet újságírója feljelentést tett az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál.
Krónika (Kolozsvár)

Megóvja a jegyzőkönyvet
Lakó Péterfi Tünde tegnap kifizette a bírságot
Miután múlt pénteken a marosvásárhelyi rendőrségen átvette a bírságolásról szóló jegyzőkönyvet, Lakó Péterfi Tünde tegnap délelőtt a polgármesteri hivatal adóosztályán kifizette a bírságot. Az anyanyelvhasználatért kiálló csoportosulás kezdeményezője azonban közölte a sajtó képviselőivel: megóvja a jegyzőkönyvet és fontolgatja a marosvásárhelyi piacigazgatóság, valamint a helyi rendőrség vezetőinek perbe hívását.
Mivel a jegyzőkönyv átvételétől számított 48 órán belül fizetett, törvény szerint az 1500 lejes bírság felét törlesztette, méghozzá egybanisokban Lakó Péterfi Tünde tegnap délelőtt, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal adóosztályán, Ercsei Ferenc osztályvezető jelenlétében. Lakó Péterfi Tünde, az Itthon Vagyunk Társaság kezdeményezője tegnap délután sajtótájékoztatón válaszolt az újságíróknak a pénzgyűjtéssel és a bírság kifizetésével kapcsolatos kérdésekre. A beszélgetésen részt vett az egyelőre csak facebookos társaság több aktív tagja is: Kuti Márta, Derzsi Noémi, Dósa Klára, Szilágyi Zoltán, Varró István és Botha Dániel. Lakó Péterfi Tünde, akit, mint ismeretes, a volt November 7. lakónegyedi napipiacon szétosztott kétnyelvű árcímkék miatt bírságolt a helyi rendőrség 1500 lejre, elmondta, a bírság 1 banisokban való kifizetésének ötlete tulajdonképpen egyfajta tiltakozás, polgári engedetlenség a jogtalan büntetés ellen. Az elmúlt 2 hét során 8420 lej gyűlt össze 1 illetve 5 banisokban, összesen 1100 kilogrammnyi érme. A bírság kifizetését követően a megmaradt összeget a társaságnak jogi személyiséggel rendelkező egyesületként való bejegyzésével járó költségek fedezésére fordítják – hangoztatta a társaság több, a sajtótájékoztatón részt vett tagja. Lakó Péterfi Tünde újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: nagyon sokan támogatták a kezdeményezését és egybanisokat gyűjtöttek, illetve adtak át. "Nem lehet külön kiemelni egyik vagy másik személyt, szervezetet. Több városban – Nagyváradon, Sepsiszentgyörgyön, Temesváron, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen stb. –, kávézókban, teázókban, boltokban gyűjtötték a banisokat, két rádiótársaság és több civil szervezet is segített, a legtöbben számolatlanul adták át az összegyűlt pénzt. Az erdélyi magyar politikai pártok, szervezetek mindenike támogatott.Tegnap az adóhivatalban kedvesen fogadtak, tudták, hogy érkezünk és felkészültek" – tette hozzá. A polgármesteri hivatalban átadott egybanisokat nem számolták meg, nyugtát azonban kibocsátottak a bírság értékéről, a nap folyamán az adóosztályról a pénzt az állami kincstárba szállították. Lakó Péterfi Tünde elmondta, bár felmerült, hogy az egybanisokat vegyítsék össze más érmékkel, ami igencsak megnehezítette volna az érmék megszámolását, végül elálltak e szándékuktól és megmaradtak az eredetileg elképzelt egybanis akciónál. A bírságot kifizette ugyan, de a jegyzőkönyv ellen a holnapi nap folyamán óvást tesz le Lakó Péterfi Tünde, és ügyvédjével egyeztet egy esetleges per indításáról is Bretfelean Valentin, a helyi rendőrség parancsnoka, valamint Filimon Vasile piacigazgató ellen. Az anyanyelvhasználat mellett kiálló csoportosulás a jövőben is folytatja hasonló akcióit, "a belénk vetett bizalom, az összetartás miatt" – jelentette ki Lakó Péterfi Tünde, aki ugyanakkor cáfolta, hogy bármiféle fenyegetés érte volna, bár nem tagadta, rosszindulatú megjegyzések elhangzottak itt-ott az esettel és személyével kapcsolatban.
Lakó Péterfi Tünde kifizette a bírságot, de mint elmondta, a volt November 7. piacon szinte semmi nem változott: az árusok eltették a kétnyelvű feliratokat, csupán egy Dolj megyei árusnál lehetett látni ezeket a napokban…
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Tűzzük ki a székely zászlót!
Mózes Edith
Bíró Zsolt válasza a helyi rendőrség vezetőjének
Ahol tettekre van szükség, ott nem elegendőek a szavak! címszó alatt Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke pártja nevében felháborodásának adott hangot, és a székely- magyar közösség elleni tiszteletlenség jeleként értékelte a marosvásárhelyi helyi rendőrség felszólítását, mely szerint a párt Iskola utcai székházának homlokzatára kifüggesztett székely zászlót a reklámanyagok kihelyezését és jóváhagyási kötelezettségét szabályozó törvény értelmében el kell távolítani.
"Az égszínkék mezőben arany csíkkal és a székely szimbólumokkal (a Nap csillagváltozata, illetve a Hold) díszített zászló Székelyföld jelképe, egyben történelmi jelkép, hiszen az egyetlen székely családból származó erdélyi fejedelem, Székely Mózes zászlaja alapján készült. Ezt a zászlót reklámzászlónak minősíteni nemcsak tiszteletlenség, hanem a közösségünket ért provokáció. Az esetet csak súlyosbítja, hogy a marosvásárhelyi magyarok pénzén (is) fenntartott helyi rendőrség nevében, azaz egy olyan közhivatal, mint Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala alárendeltségébe tartozó intézmény nevében követik el", olvasható a közleményben.
Emlékeztet ugyanakkor, hogy a segesvári ügyészség 2010. augusztus 10-én határozatot hozott a makfalvi községházára kitűzött székely zászló ügyében. A határozat megállapította, hogy a csillagos-holdas, aranysávos kék zászló egy "történelmi közösség jelképe", és használata nem ütközik törvénybe.
Ezek után néhány kérdést intéz az illetékesekhez:
* Ilyen körülmények között a helyi magyarság elmondhatja-e, hogy nincs hátrányosan megkülönböztetve?
* Mennyire alkalmas a helyi rendőrség vezető tisztségét ellátni az a parancsnok, aki a város magyar közösségét sérti meg?
* Milyen megfontolásból, túlbuzgóságból vagy netán politikai megrendelésre született a zászló eltávolítását célzó felszólítás?
* Számíthatunk-e a város polgármesterének bocsánatkérésére?
A közlemény végül rámutat: "A Magyar Polgári Párt polgármesterei, alpolgármesterei és tanácsosai testületileg szavazták meg 2009-ben, a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés alkalmával azt a határozatot, melynek értelmében a székely jelképekre, a himnuszra és a zászlóra mint Székelyföld jelképeire tekintünk, azok használatát minél szélesebb körben szorgalmazzuk. A székely zászlónak tehát ott a helye pártszékházunk homlokzatán!"
A közlemény előzménye, amelyről a múlt héten már tájékoztattuk olvasóinkat, az, hogy Valentin Bretfelean, a helyi rendőrség vezetője, az 1994-es 75. sz., Románia zászlajára, himnuszára stb. vonatkozó törvényre hivatkozva, amely szerint Románia zászlóját kötelező módon ki kell tűzni a pártok, szakszervezetek, oktatási és kulturális intézmények homlokzatára, illetve a 2013/185. törvény vonatkozó cikkelyeit idézve, amely szerint reklámzászlók maximum 30 napig tűzhetők ki, átiratban szólította fel a szervezetet, hogy "a felszólítást követő 48 órán belül vegyék le azokat (pl. a székely zászlót)". Ellenkező esetben a törvény által előírt szankcióra, azaz 30 ezertől 50 ezer lejig terjedő büntetésre számíthatnak.
"A székely zászló mindannyiunké!"
Hasonló felszólítást kapott, ugyancsak 30 ezertől 50 ezer lejig terjedő bírság kilátásba helyezésével az Erdélyi Magyar Néppárt is. A múlt héten, csütörtökön Jakab István, az EMNP marosvásárhelyi, Portik Vilmos, az EMNP megyei elnöke, Cseh Gábor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megyei elnöke, Kirsch Attila, a honosítási iroda vezetője, valamint nagyszámú sajtós jelenlétében levette a tanács székházának homlokzatáról az EMNT- és az EMNP-zászlót, azonban a székely lobogó a helyén maradt.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közleményében kiemelte: "A székely zászló mindannyiunké, és nemzeti identitásunk megőrzését az alkotmány 6-os cikkelye biztosítja. Eszerint az állam elismeri és garantálja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek az identitásuk megőrzését, kifejezését és fejlesztését".
Ugyanakkor arra kérte Marosvásárhely magyar polgárait, tűzzék ki ablakukba a székely zászlót, amelyhez a szervezet kellő számú zászlót biztosít.
Népújság (Marosvásárhely)

Magyarellenes bekiabálások a tanácsülésen
Romániában élünk, beszéljen románul! Nem kell nekünk tolmács, nem vagyunk hajlandók meghallgatni kétszer ugyanazt! Csak az állam hivatalos nyelvén beszéljenek! – ilyen és ehhez hasonló durva, magyarellenes bekiabálásokkal kezdődött csütörtökön a marosvásárhelyi önkormányzati ülés. Az idős lakótársulási elnököknek, akik közül többen közismerten a volt titkosszolgálat alkalmazottai voltak, nem tetszett, hogy Peti András alpolgármester magyarul köszöntötte az egybegyűlteket.
A városháza nagytermét megtöltő népes hallgatóság egy része azért jött, hogy támogassa Claudiu Maiornak, a polgármester tanácsadójának a föld alatti szeméttárolók megvásárlására vonatkozó tervezetét. Mint már többször beszámoltunk róla, Marosvásárhelyen a Gyémánt piac közelében már kialakítottak egy föld alatti hulladéktárolót, amely hasznosnak bizonyult, ezért Claudiu Maior azt kérte, hogy még vásároljanak hasonlókat. Mivel egy ilyen tároló 9.300 euróba kerül, a tervezetet többször elutasították. Most azonban háromszáz támogató aláírást is csatoltak a dokumentumhoz, olyan társulási elnökökét, alelnökökét, akik kérték, hogy náluk is szereljenek fel ilyeneket.
Ugyanakkor nem hiányoztak a teremből a Ionela Ciotlaus alpolgármester által „beszervezett” emberek sem, akik szintén magyarellenes megjegyzéseket tettek, és akik, valahányszor az alpolgármester felszólalt, hangos tapssal fejezték ki egyetértésüket.
A PD-L-s és a PNL-s képviselők azonban nem készítették fel meghívottaikat arra, hogy az ülésen, az érvényben levő törvényeknek megfelelően magyarul is felszólalnak majd. A durva magyarellenes bekiabálások látszólag meglepték Claudiu Maior ülésvezetőt is, aki többször csitította a hangoskodókat, míg Valentin Bretfelean, a helyi rendőrség vezetője odament hozzájuk, mondván: ha nem viselkednek tisztességesen és nem hallgatnak el, kivezetteti őket a teremből. Mi több, Bretfelean telefonon erősítést kért, arra utasítva az ügyeletes rendőrt, hogy a küldjön a városháza elé egy bevetésre kész csoportot. Nagyobb rendbontásra végül nem került sor, Peti András elmondhatta magyarul, hogy felettébb érdekesnek tartja, hogy a városban megjelent kétnyelvű, az RMDSZ politikusait becsmérlő molinók nem zavarták azokat az önkormányzati képviselőket, akik a legutóbbi ülésen szóvá tették, hogy magyar szimbólumokat tartalmazó zászlók „reklámozzák” a politikai pártokat. Az ülés végén a Székelyhon.ro-nak nyilatkozva Peti András kifejtette: felháborítónak tartja, hogy Marosvásárhelyen még mindig vannak olyan személyek, akik nem tartják tiszteletben a más anyanyelvűeket.
A 35 föld alatti szeméttároló vásárlásáról szóló határozatot végül elfogadták, de nem egyöntetűen, a PNL-s és PSD-s tanácsosok tartózkodtak, illetve ellene szavaztak. A PD-L és RMDSZ-es képviselők igen szavazata nyomán a városi költségvetésből 325.500 eurót költenek majd föld alatti szeméttárolókra.
Simon Virág
Székelyhon.ro

A székely zászló miatt megbírságolták a Maros megyei EMNT-t
Megbírságolta a marosvásárhelyi helyi rendőrség az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezetét, amiért a felszólítás ellenére sem távolította el székházáról a hatóság által reklámnak minősített székely zászlót – közölte pénteken a Mediafax hírügynökség.
Október végén a Magyar Polgári Pártot (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) is felszólították Marosvásárhelyen, hogy távolítsa el a jelképet.
Valentin Bretfelean rendőrfőnök szerint az MPP időközben elköltözött, és új székhelyén semmilyen zászló nincs kitűzve, az EMNP és EMNT közös székhelyén viszont kint maradt a székely zászló, ezért az épület bérlőjére – az EMNT-re – 30 ezer lejes bírságot szabtak ki.
"Ha nem veszik le a zászlót, újabb büntetést kapnak. A helyi közigazgatási törvényben nincs olyan, hogy területi egység, hogy 'föld', így ez nem lehet egy lobogó, hanem egyértelműen reklám-zászló" – érvelt a polgármesteri hivatal felügyelete alatt működő helyi rendőrség parancsnoka.
Portik Vilmos, az EMNP Maros megyei elnöke azt mondta: mindenképpen bírósághoz fordulnak, mert nem fogadják el, hogy a székely zászlót reklámnak minősítsék. Bár értesítést még nem kaptak, nem érte váratlanul a hír – tette hozzá.
A figyelmeztetés kézbesítésekor Bretfelean az MTI-nek elmondta: a Szociáldemokrata Párt (PSD) egyik önkormányzati képviselője által benyújtott panasz alapján jártak el.
"Egy olyan intézményt reklámoz a zászló, amely nem létezik. Ha létrejön az úgynevezett Székelyföld régió, amelyik szerepel majd a román közigazgatási törvényben is, akkor nem lesz a zászlóval semmi gond. Addig reklámzászlónak minősül" – hangoztatta korábbi nyilatkozatában a rendőrparancsnok.
Népújság (Marosvásárhely)

Strasbourgi védelmet kérnek Kovászna megye zászlajának
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult a megyezászló ügyében a Kovászna Megyei Tanács, miután megelégelte, hogy a román hatóságok folyamatosan akadályozzák a szimbólumhasználatot.
Tamás Sándor tanácselnök elmondta, a keresetben arra mutatnak rá, hogy a megye hivatalos zászlajának betiltásával a lakosság szimbólumhasználathoz való jogát sértette meg az igazságszolgáltatás, holott ezt az Emberi Jogok Európai Egyezményének a 12. kiegészítő jegyzőkönyve is előírja, amelyet Románia is ratifikált. A dokumentum rögzíti, hogy az egyezményben meghatározott jogok biztosításánál nem szabad valamely nemzeti kisebbséghez való tartozás alapján különbséget tenni.
Kifogásolják a kettős mércét
Tamás Sándor leszögezte, a helyi és megyei zászlók használata nem sérti a helyi román közösség érzékenységét, a Kovászna megye zászlaján levő címer olyan elemet is tartalmaz, melyet erdélyi román családok címereiben is szerepeltek a 16–17. században.
„Európában, ebben az országban, bennünket, székelyeket is ugyanazok a jogok illetnek meg, mint az ország többi megyéjében lakókat. Úgy gondolom, nekünk is lehet megyei és helyi zászlónk, hiszen a román többségű megyék javarésze is rendelkezik ilyennel. Úgy érezzük, mind az igazságszolgáltatás, mind a közigazgatás terén Romániát kétfelé osztották: vannak megyék, melyek a vonatkozó jogszabályok értelmében használhatják helyi szimbólumaikat, illetve van Hargita és Kovászna megye, ahol ugyanazon törvény szerint megtiltották ezt” – jelentette ki Tamás Sándor.
Rámutatott, az Európai Unióban, Bretagne-tól kezdve Dél-Tirolon át egészen a finnországi svéd közösségig használnak saját szimbólumokat. Az EU 11 országában létezik valamilyen típusú területi vagy kulturális autonómia, de még azokban az országokban is, ahol nincs ilyen, teljesen normális, hogy helyi zászlókat használhasson egy közösség”.
Mint ismeretes, a brassói táblabíróság idén ősszel hozott jogerős ítélete megsemmisítette azt a tanácsi határozatot, amellyel a megyei tanács öt évvel ezelőtt elfogadta Kovászna megye zászlaját. A lobogó ugyanis hasonlít a kék-arany színű székely zászlóra.
Súlyos bírság a székely zászló miatt Vásárhelyen
A bírósághoz fordulna az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Maros megyei szervezete is, miután a marosvásárhelyi rendőrség megbírságolta, amiért a felszólítás ellenére sem távolította el székházáról a hatóság által reklámnak minősített székely zászlót.
A hatóságok október végén a Magyar Polgári Pártot (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) is felszólították Marosvásárhelyen, hogy távolítsák el a jelképet. Valentin Bretfelean rendőrfőnök szerint az MPP időközben elköltözött, és új székhelyén semmilyen zászló nincs kitűzve, az EMNP és EMNT közös székhelyén viszont kint maradt a székely zászló, ezért az épület bérlőjére – az EMNT-re – 30 ezer lejes bírságot szabtak ki.
„Ha nem veszik le a zászlót, újabb büntetést kapnak. A helyi közigazgatási törvényben nincs olyan területi egység, hogy „föld”, így ez nem lehet egy lobogó, hanem egyértelműen reklámzászló” – idézi a Mediafax hírügynökség az önkormányzat felügyelete alatt működő helyi rendőrség parancsnokát.
Portik Vilmos, az EMNP Maros megyei elnöke elmondta: mindenképpen bírósághoz fordulnak, mert nem fogadják el, hogy a székely zászlót reklámnak minősítsék. Bár értesítést még nem kaptak, nem érte váratlanul a hír, tette hozzá. „Egy héttel ezelőtt egy rendezvényen összefutottunk a rendőrparancsnokkal, aki nagyon kedélyesen tájékoztatott bennünket, hogy Tőkés Lászlót (az EMNT elnökét) óhajtja megbüntetni ebben az ügyben. Egész biztos, a bíróságra fogunk menni az igazunkért” – mondta Portik Vilmos.
A figyelmeztetés kikézbesítésekor elmondta, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) egyik önkormányzati képviselője által benyújtott panasz alapján jártak el. „Egy olyan intézményt reklámoz a zászló, amely nem létezik. Ha létrejön az úgynevezett Székelyföld régió, amelyik szerepel majd a közigazgatási törvényben is, akkor nem lesz a zászlóval semmi gond. Addig reklámzászlónak minősül” – hangoztatta korábban a rendőrparancsnok.
Bíró Blanka, Pap Melinda
Krónika (Kolozsvár)

Székelyzászló-ügy – SZNT: provokál a jelképet reklámnak nevező rendőrparancsnok
Marosvásárhely polgármesteréhez intézett nyílt levélben tiltakzott hétfőn Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke amiatt, hogy a városháza alárendeltségében működő helyi rendőrség parancsnoka a székely zászlót reklámanyagnak minősítve megbírságolta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Maros megyei szervezetét a székházára kitűzött lobogó miatt.
Az SZNT elnöke kifejtette: a térség társadalmi békéjét veszélyeztető súlyos provokációnak tartja, hogy a jelképet a rendőr- parancsnok „önkényesen és hatáskörét túllépve" reklámnak minősítette.
Állásfoglalását azzal indokolta, hogy a bírság nem csak az EMNT-nek szól.
„Ez a hatalmi visszaélés általában a székely zászló ellen irányul, és Marosvásárhely egész lakosságát fenyegeti, ha valaki kitűzné a zászlót, nyilvánvaló szándéka pedig a város magyar közösségének a megfélemlítése a hajdani Securitate (az egykori kommunista politikai rendőrség) módszerével" – magyarázta állásfoglalását az SZNT elnöke, Valentin Bretfelean rendőrparancsnok leváltását és megbüntetését kérve Dorin Florea marosvásárhelyi polgármestertől.
Izsák Balázs emlékeztette a polgármestert: a segesvári bíróság mellett működő ügyészség megkeresése nyomán Románia művelődési minisztériuma már hivatalos értékelésben is megállapította: a székely zászló egy történelmi közösség jelképe, következésképpen a használata nem ütközik törvénybe.
A bírságolást Peti András, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) maros megyei szervezetének elnöke is provokációnak minősítette és kilátásba helyezte, hogy az RMDSZ törvényes lépéseket tesz a „hatósági túlkapások" ellen, kérve a vétkesek felelősségre vonását.
A marosvásárhelyi rendőrség pénteken 30 ezer lejes (kétmillió forint) bírságot szabott ki az EMNT Maros megyei szervezetére, amiért a korábbi felszólítás ellenére sem távolította el székházáról a hatóság által reklámnak tekintett székely zászlót. A szervezet vezetői közölték: bírósághoz fordulnak, mert nem fogadják el, hogy a székely zászlót reklámnak minősítsék.
MTI
Erdély.ma

Izsák Balázs a marosvásárhelyi rendőrfőnök leváltását kéri
Nyílt levélben fordul Izsák Balázs, az Székely Nemzeti Tanács elnöke Dorin Florea marosvásárhelyi polgármesterhez annak kapcsán, hogy a hétvégén a Marosvásárhelyi Rendőrség bírságot szabott ki a reklámnak minősített székely zászló levételének megtagadása miatt.
Izsák Valentin Bretfelean, a marosvásárhelyi rendőrfőnök leváltását és megbüntetését kéri Floreától.
A reklámtörvényt idézve Izsák kijelenti: „teljes bizonyossággal megállapítható, hogy Bretfelean úr önkényesen és helytelenül járt el, amikor a székely zászlót »reklámanyagnak« minősítette, túllépve ugyanakkor törvényes hatáskörét, mivel neki nincs joga más értelmezést adni a törvény betűjének, mint amelyet a törvényhozó adott.”
(Transindex)
Nyugati Jelen (Arad)

SZNT: provokáció a zászlóügy, váltsák le a rendőrfőnököt
A térség társadalmi békéjét veszélyezteti az a súlyos provokáció, amelyet a marosvásárhelyi helyi rendőrség követett el azáltal, hogy harmincezer lejes bírságot szabott ki az EMNT-re a székely zászló kifüggesztése miatt – véli a Székely Nemzeti Tanács elnöke.
Az SZNT elnöke, Izsák Balázs Marosvásárhely polgármesterének, Dorin Floreának címzett nyílt levelében kifejti, méltatlankodással vette tudomásul, hogy a városháza alárendeltségébe tartozó helyi rendőrség főnöke, Valentin Bretfelean 30 ezer lejes pénzbírságot szabott ki az EMNT-re (a 2013. évi 185-ös számú, a reklámanyagok elhelyezésére és engedélyezésére vonatkozó törvényre hivatkozva), mivel a Klastrom utcai székházra kitűzte és nem távolította el a székely zászlót.
Izsák Balázs a jelzett törvény 3. cikkelyével érvel, miszerint reklámnak minősül „azoknak a sajátos módszereknek és eszközöknek az összessége, amelyek segítik a fogyasztókat, hogy bizonyos termékeket vagy szolgáltatásokat megismerjenek és értékeljenek, vagy tájékoztatják a közönséget egyes eseményekről, helységek rendeltetéséről, termékbemutatókról, üzletmegnyitásokról és más hasonlókról, valamint bármely formában történő bemutatása kereskedelmi, ipari, kézműves vagy szabadfoglalkozású tevékenységeknek, azzal a céllal, hogy javak és szolgáltatások, jogok és kötelességek eladását előmozdítsák.”
Ezek alapján kijelenti: „Bretfelean úr önkényesen és helytelenül járt el, amikor a székely zászlót reklámanyagnak minősítette. Ez a hatalmi visszaélés a székely zászló ellen irányul, és Marosvásárhely egész lakosságát fenyegeti, ha valaki kitűzné a zászlót, nyilvánvaló szándéka pedig a város magyar közösségének a megfélemlítése a hajdani Szekuritáté módszerével”. Továbbá leszögezi, a segesvári ügyészség kérésére a művelődési minisztérium hivatalos értékelést adott ki a székely zászlóról, amely szerint a lobogó egy történelmi közösség jelképe, tehát használata nem ütközik törvénybe.
„A minősítés önmagában is a székelység megsértése, súlyos provokáció, amely veszélyezteti a térségben a társadalmi békét is. Úgy tekintem, hogy ezek a cselekedetek elegendően súlyosak ahhoz, hogy indokolják Valentin Bretfelean úr leváltására és megbüntetésére irányuló, ezúton előterjesztett kérést” – fogalmaz Izsák Balázs.
Az SZNT június 22-én a marosvásárhelyi Kultúrpalotában tartotta tizenhatodik küldöttgyűlését, amelyen első román nemzetiségű tisztségviselőként jelen volt Dorin Florea is, aki akkor elmondta: konfliktusok helyett közös erővel kell támogatni, hogy Marosvásárhely régióközpont legyen. „A magyarságot ne alázzák meg olyan képviselők, akik nem az értékeket helyezik előtérbe. Partner leszek Marosvásárhely építésében” – mondta akkor az elöljáró.
Az RMDSZ szerint is provokáció
Az EMNT megbírságolását az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke, Peti András is a magyar közösség provokálásának minősítette, és kérte a rendőrfőnök leváltását. „A törvények betartásáért felelős szervek, ez esetben a helyi rendőrség a közösséget megfélemlítő lépésként büntetést ró ki a székely zászló kitűzéséért, reklámcélt szolgáló zászlóvá leminősítve azt, arcul csapva ezzel a teljes marosvásárhelyi magyar közösséget” – áll közleményében. Hozzáteszi, az RMDSZ minden szükséges, törvényes lépést meg fog tenni a hatósági túlkapások ellen, illetve kérni fogja a vétkesek felelősségre vonását.
Gáspár Botond
Székelyhon.ro

Ellenállnak a megfélemlítési hadjáratnak
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács képviselői megóvták a marosvásárhelyi székházukra kifüggesztett székely zászló miatt kirótt 30 ezer lejes pénzbírságról szóló döntést, s kilátásba helyezték, hogy hivatali visszaélés miatt feljelentik a helyi rendőrség vezetőjét, Vasile Bretfeleant.
Marosvásárhelyen a székely zászló elleni hadjárat akkor robbant ki, amikor Olimpiu Pop Sabău szociáldemokrata helyi képviselő szóvá tette, hogy a lobogó reklámzászlónak minősül, és kifüggesztéséhez engedélyre van szükség. Ennek következményeként kezdett vizsgálódni a helyi rendőrség. Felszólították az EMNT képviselőit, hogy vegyék le a székely zászlót, azonban ezt nem tették meg, így december 10-én jegyzőkönyvet állítottak ki, amelyben a kolozsvári székhelyű, Tőkés László által elnökölt EMNT-re 30 ezer lejes bírságot róttak ki.
Ezt a döntést óvta meg tegnap a marosvásárhelyi bíróságon az EMNT. Az erről szóló dokumentumot Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke, Cseh Gábor az EMNT Maros megyei elnöke adta le, továbbá jelen volt Portik Vilmos, az EMNP Maros megyei elnöke is.
„A székely zászlót reklámanyagnak tekinteni és akként kezelni aberráns dolog, hiszen az a székely közösség jelképe, és úgy a román alkotmány, mint a kisebbségekre vonatkozó nemzetközi egyezmények lehetőséget teremtenek a nemzeti jelképek használatára. A marosvásárhelyi székházra kitűzött zászló miatt kirótt tetemes bírság beilleszkedik a más erdélyi településeken történő megfélemlítési hadjáratba. Székelyföldön nagyon sok magánszemély kitűzte házára, kitette ablakába a székely zászlót, az ilyen jelentős büntetésekkel nekik is akarnak üzenni. Ezt nem szabad megengednünk” – nyilatkozta Sándor Krisztina.
Az iktatott óvásra előreláthatóan egy hónapon belül kapnak választ. Amennyiben azt tapasztaltják, hogy politikai síkra terelődik az ügy, kérni fogják, hogy helyezzék át más megyébe a tárgyalást.
Sándor Krisztina megerősítette, hogy szándékukban áll bűnügyi feljelentést tenni hivatali visszaélés vádjával a helyi rendőrség vezetője, Valentin Bretfelean ellen. „Nem ez az első alkalom, amikor a rendőrségi vezető túllépi jogkörét” – fejtette ki.
Az Erdélyi Magyar Néppárt Maros megyei szervezetének elnöke, Portik Vilmos úgy fogalmazott: jogos az a követelés, hogy a marosvásárhelyi rendőrfőnököt menesszék hivatalából, viszont annak a kétségtelen ténynek a figyelembe vételével, hogy az említett személy Marosvásárhely polgármesterének tartozik számadással, valószerűtlen arra számítani, hogy a polgármester azt az első számú munkatársát mentse fel hivatalából, akivel kéz a kézben alkalmazzák az önkényesség eszközeit. Ezért lesz szükség ebben az ügyben is bírósági feljelentésre – szögezte le Portik.
Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Klastrom utcai székházán továbbra is a helyén maradt a székely zászló.
Simon Virág
Székelyhon.ro,

Székely szabadság napja: Bretfelean szerint Izsák hazudott
Etnikai feszültség szításával és a közvélemény félretájékoztatásával vádolja Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökét Valentin Bretfelean, a marosvásárhelyi rendőrség ügyvezető igazgatója, aki leszögezte: még egyáltalán nem biztos, hogy az SZNT idén is megszervezheti Marosvásárhelyen a székely szabadság napját.
Az önkormányzati alárendeltségű hatóság vezetője szerint Izsák hazudott, amikor azt állította, hogy a törvény értelmében a március 10-ei rendezvény lebonyolításához nem kell városházi engedélyt kiváltani.
Az SZNT elnöke a múlt héten azt nyilatkozta, hogy „az engedély szót el kell felejteni, hisz a gyülekezési jog nem kötött jóváhagyáshoz". „A törvény szerint még az előzetes bejelentés sem kötelező. Csúszunk vissza a diktatúrához, amikor a hatóságok önkényesen értelmezték a törvényeket. Az önkormányzat keretén belül működő bizottság kimondottan csak technikai dolgokba szólhat bele" – hangsúlyozta néhány nappal ezelőtt Izsák Balázs.
Valentin Bretfelean a Krónikának elmondta, az 1990/60-as törvény 8. cikkelye értelmében egy városházi bizottság vitatja meg a szervezők kérését, és a testület javaslatára a polgármester hozza meg a döntést. „Csak azt tudom javasolni Izsák úrnak, hogy egyelőre ne jelentsen be semmiféle marosvásárhelyi rendezvényt" – szögezte le Bretfelean.
Bár tavaly még azt nyilatkozta, hogy semmiféle incidens nem övezte a marosvásárhelyi autonómiatüntetést, és a szolgálatot teljesítő nyolcvan közösségi rendőrnek mindössze néhány alkalommal kellett közbelépnie, a rendőrfőnök most azt állítja, hogy a tömegből kisebb csoportosulások románellenes jelszavakat skandáltak. Példaként a „Ki a bocskorosokkal az országból!" rigmust hozta fel, amiről viszont a főszervező Izsák Balázs is csak utólag szerzett tudomást.
„A törvény világosan leszögezi, hogy a népgyűléseken szigorúan tilos a sovén magatartásra való buzdítás. Ez pont olyan sértő és büntetendő, mint a főként futballpályákról ismert »Afară cu ungurii din ţară!« (Ki a magyarokkal az országból!) skandálása" – vélekedett Valentin Bretfelean. Szerinte nem az a zavaró, hogy az egybegyűltek az önrendelkezésért tüntetnek, hanem az, hogy ezt úgy teszik, hogy közben a románokat sértegetik.
Izsák úgy véli: rendkívül sajnálatos, ha egyesek valóban így nyilvánultak meg a székely szabadság napján. Mint mondta, egyáltalán nem ez volt jellemző a békés tüntetésre. Arra is emlékeztetni kívánt, hogy néhány nappal a tavalyi rendezvény előtt Bretfelean azt ígérte, hogy egy ügyészt is kiküld a tüntetésre, hogy rendbontás esetén az nyomban intézkedhessék.
„Sem az a bizonyos ügyész, sem a vesztőhely és a főtér közötti menetoszlopban szinte mellettem lévő Pavel Dumitru megyei csendőrparancsnok semmiféle negatívumot nem tapasztalt. Ha az idén valaki olyasmit kezd kiabálni, ami ellentétes a rendezvény és a Székely Nemzeti Tanács célkitűzésivel, még a szólásszabadság jogának megsértése árán is mi leszünk azok, akik eltávolítjuk a tömegből" – fejtette ki Izsák Balázs.
Felvetésünkre, hogy Izsák szerint az SZNT 2013-ban nagyon jól együttműködött a helyi hatóságokkal, Bretfelean csak annyit mondott, a postaréti nagygyűlést megelőzően ez valóban így volt, hiszen szervezőként az SZNT vezetője megígérte, mindent megtesz a rend fenntartása érdekében. „Sajnos ez nem így történt" – vélekedett Bretfelean.
A Székely Nemzeti Tanács elnöke lapunknak elmondta, a félreértések elkerülése érdekében a napokban megbeszélést szeretne folytatni Dorin Florea polgármesterrel, azonban leszögezte: tudatában van annak, hogy a gyülekezés joga nem köthető hatósági engedélyhez. „Nekünk mindössze technikai dolgokat kell egyeztetnünk a hatóságokkal, melyeknek szintén érdeke a korrekt együttműködés" – hangsúlyozta Izsák.
Kérdésünkre, hogy mi történik abban az esetben, ha a marosvásárhelyi városatya vagy a helyi rendőrfőnök valamilyen módon mégis megakadályozza a rendezvény lebonyolítását, Izsák Balázs annyit mondott: ez esetben nekik kell felelniük mindazért, ami március 10-én a városban történik.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár),

Nem kaptak felvonulási engedélyt a Székely Szabadság Napjára
Nem kapott felvonulási engedélyt Marosvásárhelyen a Székely Nemzeti Tanács a március 10-re szervezett Székely Szabadság Napján - írja a punctul.ro marosvásárhelyi portál az Agerpresre hivatkozva. Eszerint Valentin Bretfelean rendőrfőnök bejelentette, csupán a székely vértanúk emlékművénél szervezett megemlékezést engedélyezték, a felvonulást nem, mivel azt állapították meg ezzel kapcsolatban, hogy önálló rendezvény, és nem köthető magához a megemlékezéshez. Az engedélyeket kibocsátó bizottság döntése nem végleges, az utolsó szó a polgármesteré.
Izsák Balázs, az SZNT elnöke január közepén jelentette be, hogy idén is megszervezik a rendezvényt, amelyen tavaly mintegy 30 ezren vettek részt. Bretfelean már korábban is azt mondta, „csak azt tudom javasolni Izsák úrnak, hogy egyelőre ne jelentsen be semmiféle marosvásárhelyi rendezvényt". (hírszerk.)
Transindex.ro,