SZNT: a gyülekezési jogot az alkotmány szavatolja
Egyelőre az eredeti elképzeléseknek megfelelően szervezik a tömegrendezvényt, bár nézetkülönbségek vannak a bizottság és a Székely Nemzeti Tanács között – jelentette ki a tegnapi bizottsági ülés után Izsák Balázs SZNT-elnök.
Hozzátette, a gyülekezési törvény szerint a bizottság csak a szervezők beleegyezésével módosíthatja egy tömegrendezvény egyes elemeit, ők pedig nem írták alá a tegnapi bizottsági ülés jegyzőkönyvét. Izsák Balázs rámutatott: a gyülekezési jogot az alkotmány szavatolja, a bizottság azokat a gyakorlati szempontokat vizsgálja, amelyek biztosítják, hogy a tömegrendezvényen senkit semmilyen bántódás ne érjen, és incidensek nélkül folyjon le a rendezvény.
Hozzátette, az SZNT kész a tavalyinál nagyobb hangsúlyt fektetni a biztonságra. A Székely szabadság napja tavalyi rendezvényén a szervezők szerint 30 ezren, a rendfenntartók szerint ötezren vettek részt. A tömeg által közfelkiáltással elfogadott és a kormánynak benyújtott, a Székelyföld autonómiáját követelő petícióra nem érkezett válasz.
Csak részben véleményezte kedvezően a Székely Nemzeti Tanács által március 10-re meghirdetett, Székely szabadság napja elnevezésű rendezvényt az illetékes marosvásárhelyi bizottság.
Valentin Bretfelean, a marosvásárhelyi rendőrség parancsnoka szerint a nyilvános rendezvényeket véleményező bizottság tegnap elemezte az SZNT által meghirdetett rendezvény részleteit, és csak a székely vértanúk emlékművénél tartandó megemlékezést véleményezte kedvezően, az összegyűltek felvonulását nem. A bizottság véleményezése konzultatív jellegű, a végső döntést Dorin Florea polgármesternek kell meghoznia.
Valentin Bretfelean elmondta, a bizottság úgy vélte, az SZNT tiltakozó felvonulása nem kapcsolható össze a megemlékező rendezvénnyel. A megállapításnak azért van jelentősége, mert más előírások érvényesek a megemlékezésekre és másak a tiltakozó megmozdulásokra.
MTI
Erdély.ma,

Nem kaptak felvonulási engedélyt a Székely Szabadság Napjára
Nem kapott felvonulási engedélyt Marosvásárhelyen a Székely Nemzeti Tanács a március 10-re szervezett Székely Szabadság Napjára – írja a punctul.ro marosvásárhelyi portál az Agerpresre hírügynökségre hivatkozva.
Eszerint Valentin Bretfelean rendőrfőnök bejelentette, csupán a székely vértanúk emlékművénél szervezett megemlékezést engedélyezték, a felvonulást nem, mivel azt állapították meg ezzel kapcsolatban, hogy önálló rendezvény, és nem köthető magához a megemlékezéshez.
Az engedélyeket kibocsátó bizottság döntése nem végleges, az utolsó szó a polgármesteré. Izsák Balázs, az SZNT elnöke január közepén jelentette be, hogy idén is megszervezik a rendezvényt, amelyen tavaly mintegy 30 ezren vettek részt.
Bretfelean már korábban is azt mondta, „csak azt tudom javasolni Izsák úrnak, hogy egyelőre ne jelentsen be semmiféle marosvásárhelyi rendezvényt".
marosvasarhelyiradio.ro / transindex.ro
Erdély.ma,

Izsák Balázs: fel sem merült, hogy ne legyen felvonulás
December 10. volt az a határidő, ameddig Marosvásárhely polgármestere betilthatta volna a Székely Szabadság Napja alkalmából tervezett felvonulást, amennyiben bizonyított lenne a rendezvény államcsíny-jellege. Erről azonban szó sincs, tehát mindenképpen lesz felvonulás.
Múlt héten röppent fel a hír, hogy a marosvásárhelyi közbiztonsági véleményező bizottság nem engedélyezte, hogy március 10-én, a Székely Szabadság Napján felvonulást szervezzenek a Postaréttől a Főtérig. Az indok az volt, hogy a felvonulás nem áll összefüggésben az esemény emlékező jellegével. Mint beszámoltunk róla, a bizottság elnöke Valentin Bretfelean, a marosvásárhelyi helyi rendőrség vezetője, a testületnek pedig csupán véleményező szerepe van, a döntést a polgármesternek kell meghoznia. Megkeresésünkre Izsák Balázs, a szervező Székely Nemzeti Tanács elnöke elmondta, a mozgósítás zökkenőmentes, a rendezvényt megtartják és tavalyhoz hasonlóan várnak résztvevőket Székelyföld minden szegletéből, valamint a Partiumból, Magyarországról és a nagyvilágból is. Azt szeretnék, ha legalább százötvenezren lennének.
„Fel sem merült, hogy ne tartsuk meg a felvonulást. Napok óta nem kaptam levelet Bretfelean úrtól, pedig korábban gyorsfutárral naponta több levelet is küldött. Az is előfordult, hogy reggel 9 órakor iktattam egy okiratot, és 11-kor már választ kaptam rá, de szerda óta semmilyen fejleményről nem tudok. Mi a március 10-ei eseményt december 8-án jelentettük be, a törvény értelmében pedig a polgármesternek 48 óra áll rendelkezésére, hogy amennyiben bizonyíthatóan egy adott rendezvényen államcsínyre készülnek, akkor betiltóhatározatot adjon ki. Államcsíny a mi terveinkben nem szerepel, december 10-ig pedig határozat nem született. Egyébként a gyülekezeti és a vélemény-nyilvánítási jogot, a szólásszabadságot nem lehet korlátozni, tehát lesz felvonulás” – tudtuk meg Izsák Balázstól. Hozzátette, az előzetes bejelentést – és nem engedélyezési kérelmet, mert ilyenre nincs szükség – december 8-án iktatták, ez pedig tartalmazta a rendezvény minden elemét. „Az egyik eleme a felvonulás. A törvény értelmében ezen úgy lehet módosítani, ha a véleményező bizottság a szervezőkkel együtt változtat az eredeti terven, mi viszont nem írtuk alá a felvonulás elmaradására tett javaslatot” – ismertette az SZNT elnöke.
Gáspár Botond
Székelyhon.ro,

Nem engedélyezték a felvonulást, de lesz megmozdulás
A marosvásárhelyi helyi rendőrség vezetője, Valentin Bretfelean szerint betiltották a március 10-ei felvonulást és hétfőn délután erről értesítették a szervezőket, ezért ezután – szerinte – bűncselekmény a mozgósítás és a részvétel. A törvény szerint azonban mindezért indokolt esetben csak pénzbírság róható ki, Izsák Balázs szerint pedig megtartják a megmozdulást.
A marosvásárhelyi helyi rendőrség vezetője, Valentin Bretfelean megkereste szerkesztőségünket, és elmondta: Romániában nem lehet nyilvános gyülekezést szervezni a polgármester beleegyezése nélkül.
„Szó sincs arról, hogy a gyülekezési vagy a vélemény-nyilvánítási jogokat korlátozzuk. A véleményező bizottság, amelynek tagja a csendőrség, a rendőrség, a közúti rendőrség, a tűzoltóság és a helyi rendőrség képviselője is, tehát szakmai szempontokat figyelembe véve úgy döntött, hogy munkanapon nem lehet megszervezni ezt a felvonulást. A véleményező bizottság javaslatára a polgármester is elutasította a jóváhagyást, hiszen ha nem így tett volna, akkor viselnie kellett volna a felelősséget, ha bármilyen incidens történt volna. Hétfőn délután az 1742-es számú átiratban értesítettük Izsák Balázst, hogy a megemlékezést a Székely Vértanúk emlékművénél jóváhagytuk, viszont a Postarét és a Főtér között tervezett felvonulást nem. Ezért ha mégis megtartják, akkor az bűncselekménynek minősül, és az ügyészségnek kell majd kivizsgálnia a szervezők és a résztvevők tettét. Mivel írásban értesítettük a szervezőket, ezután mindenfajta mozgósítás, hívogatás a büntető törvénykönyv hatáskörébe tartozik” – fogalmazott Valentin Bretfelean.
Megkeresésünkre Izsák Balázs elmondta, valóban megkapta hétfő délután az átiratot, amelyben engedélyezték a március 10-én 17 órakor a Postaréten kezdődő megemlékezést, a felvonulást viszont nem, ezért megmozdulásra hívják az embereket. „Ezek után miként lenne bűncselekmény a mozgósítás, hiszen mi mindenkit a 17 órai rendezvényre hívunk” – mondta.
Az 1991. évi 60-as, 2004. szeptemberében újraközölt törvénynek a bírságokra vonatkozó 25. cikkelye értelmében a törvény előírásainak megszegése fegyelmi, pénzbeli, polgári vagy bűnügyi felelősséget von maga után. A 26-os cikkely pedig leszögezi, hogy pénzbírság róható ki abban az esetben, ha be nem jelentett vagy betiltott nyilvános gyülekezést mégis megtartanak; ha nem tartják be a bejelentett időintervallumot, menetirányt, helyszínt; ha a be nem jelentett vagy betiltott rendezvényen azután is részt vesznek, miután a hatóságok a helyszín elhagyására szólítottak fel. Bűncselekménynek – a 29-es cikkely szerint – minősül a fegyverek, robbanó- és gyúlékony anyagok stb. bevitele, valamint – a helyzet súlyosságától függően – a szervezőkkel vagy a hatóságokkal szembeni erőszak.
Gáspár Botond
Székelyhon.ro,

Székely Szabadság Napja – A rendőrfőnök szerint nincs miért tüntetni
Nincs miért tüntetni a román kormány régióalakítási tervei ellen, és egy felvonulás a közlekedést is akadályozná – így indokolta pénteken az MTI-nek Valentin Bretfelean, a marosvásárhelyi városi rendőrség igazgatója, miért nem hagyta jóvá a polgármesteri hivatal illetékes bizottsága a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által március 10-re meghirdetett felvonulást.
A testület csak az 1854-ben kivégzett székely vértanúk tiszteletére hirdetett megemlékezés megszervezéséhez járult hozzá, a Székelyföldnek autonómiát követelő tiltakozó felvonulást nem engedélyezte.
A városházához tartozó helyi rendőrség igazgatója szerint a szervezők a román kormány közigazgatási átszervezési tervei ellen akartak tiltakozni a betiltott felvonulással. Romániában amúgy az alkotmánymódosítás elakadása miatt nem jöhetnek létre közigazgatási régiók.
„Nincs miért tüntetni: ez a kezdeményezés leállt. Ráadásul a rendezvényen külföldiek is részt vesznek: nem értem miért tüntetnének a román kormány ellen, mikor a román állampolgárok sem tüntetnek más országok kormányai ellen, hiszen az nem korrekt” – mondta Bretfelean (fotó). Hozzátette: a felvonulást a tavalyi tapasztalatok miatt sem engedélyezték, mert akkor a résztvevők „alkotmányellenes jelszavakat” skandáltak.
Bretfelean túlzásnak tartja, hogy a szervezők 50-60 ezer résztvevőt jelentettek be: a maga részéről 6-7 ezer megemlékezőre számít hétfőn a székely vértanúk obeliszkjénél. A rendőrfőnök szerint a más településekről érkezők buszai az emlékmű közelében fognak parkolni, távozáskor pedig elkerülik a városközpontot. Lezárják a forgalom elől az orvosi egyetem előtti sugárút egy hatszáz méteres szakaszát, hogy a más településekről érkezők járművei az emlékmű szomszédságában parkolhassanak – magyarázta.
„A rendezvény után az emberek felülnek a buszokra és távozásukat nagyon egyszerűen meg lehet oldani Szászrégen és Kolozsvár irányába is, anélkül, hogy a buszok áthaladjanak a városközponton” – mondta az MTI-nek Valentin Bretfelean.
A Maros Megyei Törvényszék hétfőn elutasította az SZNT keresetét, és törvényesnek találta Dorin Florea polgármester határozatát, amely hétfőre csak megemlékezést engedélyezett Marosvásárhelyen, tiltakozó felvonulást nem.
A világ magyar közösségeihez intézett szerdai felhívásában Izsák Balázs, az SZNT elnöke azt kérte, hogy Székelyföld területi autonómiája mellett a gyülekezési jog és a szólásszabadság tiszteletben tartásáért is tüntessenek hétfőn Románia nagykövetségei előtt.
A Székely Szabadság Napja tavalyi rendezvényén a szervezők szerint 30 ezren, a rendfenntartók szerint ötezren vettek részt. Az obeliszk mellett közfelkiáltással elfogadott, a Székelyföld autonómiáját követelő petícióval a tömeg a prefektus hivatala elé vonult. A kormány Maros megyei képviselőjének átnyújtott petícióra azóta sem érkezett válasz.
MTI
Székelyhon.ro,

Utcai menetelés helyett polgári sétára készülnek
Az eredetileg bejelentett útvonalon, de a forgalmi szabályok betartásával a járdán fognak a székely vértanúk emlékművétől a főtérre vonulni mindazok, akik elkísérik azt a tíztagú küldöttséget, amely a demonstráción elfogadandó petíciót szándékozik átadni a román kormány helyi képviselőjének a prefektusi hivatalban – jelentette be Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke.
A menetelők azért nem használhatják az úttestet, mert ahhoz külön engedélyre lett volna szükség, hogy a forgalmat leállítsák. A szervezők értesítették szándékukról a rendezvény biztonságán őrködő csendőrséget, amellyel folyamatos az együttműködésük. Az SZNT azok után döntött a járdán való menetelésről, miután Corneliu Grosu prefektus elhárította illetékességét, mondván, hogy Dorin Florea polgármester a megmozdulást tiltó levele nem közigazgatási határozat. A szervezők szerint ezzel a kormány képviselője is megerősítette, hogy az elöljárói levélnek semmilyen jogkövetkezménye nincs, tehát a felvonulás megtartható.
A prefektusi levél előtt, a múlt kedden Izsák Balázs még úgy nyilatkozottportálunknak, hogy nem lesz szervezett menetelés a Székely Szabadság Napján a marosvásárhelyi Postarétről a város főterére, ha Victor Ponta miniszterelnök nem utasítja Corneliu Grosut, hogy érvénytelenítse Dorin Florea tiltását. Izsák akkor azt mondta: annak ellenére, hogy a városatya tiltását felháborítónak és jogtiprónak tartja, szervezetük nem akciócsoport, mely ne tartaná tiszteletben a törvényt. Éppen ezért az ünnepély lejárta után ő mindenkit arra kért volna, hogy a járdát használva, méltóságteljesen menjen haza. Az új helyzetben az SZNT elnöke azt mondja: a járdát használva, mindenki bemehet Marosvásárhely főterére.
RMDSZ: kérdezzék a szervezőket!
Arra is kíváncsiak voltunk, mit tesz az RMDSZ, ha tagsága azt kérdezi a vezetőségtől, vegyen-e részt a menetelésen vagy sem? „Ne minket kérdezzenek, hanem a szervezőket!” – replikázott a Székelyhon.ro-nak Borbély László. A szövetség politikai alelnöke egyértelműsíteni kívánta azt, amit az RMDSZ eddig is hangoztatott: sem vezetőinek, sem tagjainak nem tiltja meg a székely vértanúk emlékművénél való részvételt. Borbély azonban felrótta az SZNT-nek, hogy a Székely Szabadság napját a tavaly egy olyan politikai rendezvényé degradálták, amely az RMDSZ szidalmazására ment ki.
A Magyar Polgári Párt elnöke, Biró Zsolt a járdán való menetelésre buzdítja a résztvevőket, mondván, hogy azok Marosvásárhelyen is a gyalogosforgalom biztosítását szolgálják. „Amennyiben a hatóságok nem biztosítják a közúti forgalom korlátozását, az utcán menetelő emberek kötelessége a közlekedési szabályokat betartani, és csakis a járdán menni, és követni úgy a szervezők, mind a hivatásos rendfenntartók útmutatásait” – szögezte le az MPP vezetője. Arra buzdít minden magyart az Erdélyi Magyar Néppárt is, hogy ne engedje magát félrevezetni és megfélemlíteni, vegyen részt a marosvásárhelyi megemlékezésen, és fegyelmezetten követve a szervezők technikai útmutatásait, békésen és méltóságteljesen biztosítsa jogos kéréseink kinyilatkoztatását és eljuttatását – akár a Postarét és a Főtér közötti, járdán történő „polgári séta” keretében – a megfelelő hatóságokhoz. „Az Erdélyi Magyar Néppárt határozottan és következetesen kiáll a Székely Nemzeti Tanács mellett a március 10-i rendezvény lebonyolításával kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy a közösségünk által megfogalmazott, az autonómiára vonatkozó igények nem voltak és nem lehetnek törvénytelenek, mint ahogy azok békés, szervezett körülmények között történő kinyilatkoztatása sem” – olvasható az EMNP alelnökei, Papp Előd és Zakariás Zoltán által aláírt levelében.
A menetelésre biztatja a résztvevőket Marosszék Székely Tanácsának elnöke, Csíki Sándor is. A néhány nappal ezelőtt műtéten átesett nyárádszeredai pedagógus úgy véli, nincs idő most betegeskedni, ezért ott lesz Marosvásárhely főterén a menetelő tömegben. „Március 10. a székelyeknek az kell legyen, ami szeptember 11. a katalánoknak! Ez az a nap, amikor ugyanazt követeljük, amit a katalánok már jó ideje megszereztek” – fejtette ki Csíki Sándor.
A helyi rendőrség túlzásnak tartja a szervezők derűlátását, miszerint 50-60 ezer résztvevő érkezne a Postarétre. A közösségi rendőrség vezetője, Valentin Bretfelean szerint legfeljebb ennek a tíz százaléka, azaz hatezer megemlékező fog kilátogatni a székely vértanúk oszlopához.
Tiltás, lebeszélés, diverziókeltés
Corneliu Grosu, Maros megye prefektusa egy szombaton összehívott sajtótájékoztatón reagált Izsák Balázs SZNT-elnök nyilatkozataira. „Ezek a kijelentések és értelmezések hamisak, tendenciózusak, veszélyesek, és szándékosan keltenek zavart Marosvásárhely lakosságában” – szögezte le. Grosu emlékeztetett, hogy a felvonulást sem a városháza, sem a törvényszék, sem Maros megye prefektusi hivatala nem engedélyezte. „Bármi ilyen jellegű megmozdulás törvénytelen, és a törvénynek megfelelően büntetendő” – tette hozzá a kormány Maros megyei képviselője. A prefektus arra kérte Marosvásárhely lakosait, ne hagyják magukat félrevezetni, ne sorakozzanak fel törvénytelen akciók mellett, és ne vegyenek részt a betiltott felvonuláson.
A prefektus egy szombaton kiadott közleményben arra is rámutat, hogy már csak azért sem függeszthette fel Dorin Florea tiltó döntését, mivel az egy a polgármester és Izsák Balázs közti levelezés tárgyát képezi, melynek szövege nem jutott el hozzá. Éppen ezért a prefektus március 7-én, vizsgálat véget magához kérette a vásárhelyi elöljáró rendelkezését. A törvény értelmében, az okirat kézhez kapásától számítva hat hónap áll a prefektus rendelkezésére annak elbírálására – mutatott rá Corneliu Grosu.
A hatóságok nem csak tiltani próbálják a menetelést, de annak fölöslegességéről is beszélnek. Az akció akadályozásához az első lépést megtevő Valentin Bretfelean szerint a régiósítás elleni tüntetés már csak azért sem lehet aktuális, mivel az alkotmánymódosítás teljesen elakadt. „Nincs miért tüntetni: ez a kezdeményezés leállt. Ráadásul a rendezvényen külföldiek is részt vesznek: nem értem, miért tüntetnének a román kormány ellen, mikor a román állampolgárok sem tüntetnek más országok kormányai ellen, hiszen az nem korrekt” – mondta az MTI-nek Bretfelean. Az önkormányzati fennhatóság alatt álló intézmény igazgatója ismét felrótta a szervezőknek, hogy a tavaly számos olyan felvonuló akadt, akik románellenes jelszavakat skandáltak.
Amint már beszámoltunk róla, diverziókeltők is próbálják félrevezetni az embereket, elhitetve, hogy ha a hatóságok nem engedélyezték a felvonulást a székely vértanúk emlékművétől a prefektúráig, akkor nagygyűlés sem lesz. Bedő Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) sepsiszéki ügyvezető elnöke egy csütörtöki sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy az elmúlt napokban nagy zűrzavart tapasztalt, hisz sokan úgy értelmezik azt, hogy Dorin Florea polgármester nem adta meg az engedélyt a felvonulásra, hogy nincs értelme hétfőn Marosvásárhelyre utazni.
Elhatárolódnak a Jobbiktól
Az SZNT-nek nem csak a hatalom képviselőivel, a magyarországi Jobbikkal is meggyűlt a baja. Annak ellenére, hogy Izsák Balázs jó pár héttel ezelőtt, a január 26-án közzétett közleményében azt kérte a politikai pártoktól, hogy jelképeiket, politikai üzeneteiket ne hozzák el Marosvásárhelyre, a Székely Szabadság Napjára, a jelek szerint a szélsőségesnek címkézett magyarországi párt „rácsapott” a rendezvényre.
„Sajnálattal veszem tudomásul, hogy ezt a felkérést nem mindenki értette meg, és a postaládákba bedobott, Hazai pálya című propagandaanyagon keresztül a Jobbik kampánycélra kívánja felhasználni rendezvényünket. Ezúton hozom a közvélemény tudomására, mi szervezők ilyen segítséget a Jobbiktól nem kértünk, a választási kampányanyag tartalmától elhatárolódunk, ezt a fajta „segítséget” az autonómia ügyére nézve károsnak tartjuk” – írta hét végi közleményében az SZNT elnöke.
Szerinte lépésével az anyaországi párt azok malmára hajtja a vizet, akik az autonómia ellenzőiként mindegyre megpróbálják a Székely Nemzeti Tanácsot összekapcsolni valamelyik párttal, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy pártatlanságát, széleskörű elismertségét beszorítsák egy szűk ideológiai, vagy pártpolitikai skatulyába. Izsák elfogadhatatlannak és károsnak tartja bármelyik politikai alakulat választási üzeneteinek az exponálását a Székely Szabadság Napján, egy olyan rendezvényen, amelynek nincsen köze a választásokhoz.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár),

Florea: a székelyföldiek üljenek otthon
Majdnem kizárólag a hétfői megemlékezésről és polgári sétáról beszélt szerda délelőtti sajtótájékoztatóján Marosvásárhely polgármestere, Dorin Florea, aki hangsúlyozta: többet egyetlen felvonulást sem engedélyez Marosvásárhelyen. Úgy tűnik, csak az embertömegek felvonulását ellenzi, ugyanis március 15-én a lovas huszárok bejöhetnek Vásárhelyre, s a régi szerpentint is lezárják nekik.
„Nem fogom újra megengedni, hogy Marosvásárhely lőtérré váljon, olyan konfliktusos övezetté, ahol a marosvásárhelyiek rosszul érzik magukat. Felháborítónak tartom, hogy Hargita és Kovászna megyéből idejöjjenek hozzánk, és kiabáljanak, cirkuszoljanak. Elvártam volna az RMDSZ-es székelyföldi polgármesterektől, akik azt akarják, hogy közösen pályázzunk a Székelyföld, Európa Kulturális Fővárosa címre, hogy eljöjjenek hozzám beszélgetni, s ne a feszültségkeltő rendezvényre menjenek el” – mondta Florea, aki annak ellenére, hogy a sajtó képviselői felhívták a figyelmét, hogy hétfőn nem volt felvonulás, hiszen azt nem hagyta jóvá, folyamatosan hangsúlyozta, hogy Marosvásárhelyen többet semmiféle felvonulás nem lesz.
„Hivatalosan” hirdették a harmóniát
Florea szerint „egyesek” azt akarják, hogy Marosvásárhely ne tudjon megszabadulni a konfliktusövezet minősítéstől, ezért szervezték itt meg a Székely Szabadság Napját. „Ezután minden, a városháza fejléccel kibocsátott hivatalos iratára rá fogjuk írni, hogy Marosvásárhely a harmónia és nem a konfliktusok városa.” A román újságírók azon felvetésére, hogy vajon nem lett volna jobb döntés, ha megengedi a felvonulást, mivel akkor a tömeg nem a járdára szorulva kell megtegye az utat a főtérig, Florea azt válaszolta: „jó döntés volt, hogy nem engedélyeztük a felvonulást, hiszen, mint kiderült, a szervezők olyan szélsőségeseknek is helyet adtak, akik csak azért jöttek, hogy cirkuszoljanak”. Arra a kérdésre, hogy ha valóban akkora cirkusz volt, mint amekkoráról a városvezető beszél, a csendőrök, rendőrök miért nem vettek őrizetbe egyetlen személyt sem, Florea nem válaszolt.
Jöhetnek a huszárok
Marosvásárhely polgármestere szerdai sajtótájékoztatóján azt is elmondta, hogy annak ellenére, hogy a helyi rendőrség vezetője, Valentin Bretfelean nem értett egyet, ő mégis megengedte, hogy az RMDSZ által szervezet március 15-ei megemlékezésekre bejöjjenek a lovas huszárok. „Bár a törvény tiltja, hogy lóháton közlekedjenek a városban, megegyeztünk, hogy a huszároknak lezáratjuk a régi szerpentint, így azon az útszakaszon és az emlékmű környékén bemutatót tarthatnak” – mondta Florea.
Simon Virág
Székelyhon.ro,

Székely, szabadság
Ebben a csodálatos, hegyes-völgyes, tengeri kijárattal is rendelkező, drága – és állítólag szabad – országban, amelyben élünk, valahogy ismét elkezdett a történelem kereke visszafelé pörögni. Hisz akkora a szabadság ebben az országban, hogy lám, mindenki meg szeretné szabni a székelyeknek, hogy mit csináljanak, s legfőképpen: mit ne. Marosvásárhely polgármestere, Dorin Florea nem akart „székely Majdant”, ezért minden eszközzel azon is volt, hogy akadályokat gördítsen a március 10-ei megemlékező ünnepséget követő felvonulás útjába, majd miután ezt mégsem tudta teljesen megakadályozni, sommásan kijelentette: a székelyek szerinte üljenek otthon. A város helyi rendőrségének parancsnoka, Valentin Bretfelean szakmai helyett politikai nyilatkozatokkal hergeli a kedélyeket, például szerinte a székelyeknek nincs is mi ellen tiltakozniuk, hisz a régiósítás tervét elvetették, ezért nem indokolt a felvonulás. Mert egy rendőrtiszt (vagy polgármester) dolga eldönteni, hogy országának polgárai, legyenek azok székelyek vagy sem, mi iránt érezhetnek elégedetlenséget, mi ellen emelhetik fel hangjukat és mi ellen nem – mintha újra 1989-et írnánk.
Ez lehetett a benyomása Tánczos Barna RMDSZ-szenátornak is a Digi 24 élő adásában, amikor a volt elnöki tanácsossal, Adriana Săftoiuval volt kénytelen parttalan vitába bonyolódni a marosvásárhelyi orvosi egyetemen elképzelt magyar főtanszék, s általában Székelyföld önrendelkezése ügyében. A drága (ex)tanácsos asszony szerint sokkal jobb volt akkor, az ő idejében, amikor Marosvásárhelyen középiskolába járt, s nem voltak olyan szeparációs törekvések, mint most: ez persze az az időszak volt, amikor a csíkszeredai gimnáziumban is mindössze egyetlen szakon, a biológia-kémián zajlott csak már magyarul az oktatás, s az is valószínűleg csak azért, hogy az akkor még magyarul is zajló marosvásárhelyi orvosképzéshez biztosítsa a diákutánpótlást. Săftoiu eszmefuttatása olyannyira jellemző volt a Ceaușescu-érára, hogy Tánczos Barna is élő adásban meg kellett ezt jegyezze. Valójában egyes jelenkori diskurzusok elmaradottabb gondolkodásmódot tükröznek, mint a kommunizmusban kialakult status quo: miközben még Ceaușescu is belátta a magyar nyelvű orvosképzés szükségességét, épp a MOGYE mostani rektora, Leonard Azamfirei dörgölte az orrunk alá nemrég, hogy szerinte a szakmában nincsen helye a magyar nyelvnek, elég, ha azt otthon és a könyvtárban használjuk.
Csoda-e, ha újabban a saját létét veszélyben érző székelység „radikalizálódásáról” lehet beszélni? El lehet-e ítélni mindezek tükrében azt a polgárt, aki úgy érzi, kulturális-nemzeti értelemben (is) egyre nyomasztóbb a helyzete, s még azt sem engedik meg neki, hogy búját-baját egy rendes tüntetésen, tiltakozó megmozduláson az utcán világgá kiáltsa? Ha a járdára szorítják vissza az utcai megmozdulást is? El lehet ítélni, meg lehet-e szólni az akasztott embert azért, mert kapálózik?
A székely azért szerencsére akaratos, makacs nép: ha nem engedték meg neki az utcai felvonulást, a járdán vonult, de vonult. A március 10-ei marosvásárhelyi események számomra erről szóltak: nem a vármegyés balhézásról, a jobbikos kampányolásról, a szervezők pánikhangulatáról, hanem arról a több ezer egyszerű székely polgárról, köztük – s ez nagyon fontos – sok marosvásárhelyi székely-magyar emberről, akik büszkén, mosollyal az arcukon, boldogan hurcolták keresztül a városon a kétszázötven méteres székely lobogót. Nem a balhézásért, nem kisebb adókért, több szociális juttatásért, nem a megélhetésért: egyszerűen az életért, azért, hogy a székely-magyar ember Székelyföldön, benne Marosvásárhelyen továbbra is otthon érezze magát. Hogy gyerekeink, unokáink is elmondhassák majd a Színház téren vagy Bernády Kultúrpalotája előtt: itthon vagyunk, s itthon is maradunk.
Rédai Attila |
Székelyhon.ro,

A nagy példakép
Nem csodálkoznánk, ha Székelyudvarhelyen hamarosan komoly hatósági zaklatásra számíthatnának mindazok, akik kitűzik a székely zászlót.
Sőt még azon sem, ha jóval nehezebb lenne magyar rendezvényeket tartani a közterületeken. Ezúttal nem a prefektúra kellemetlenkedései jelenthetnek problémát, hanem a helyi rendőrség lehet az új mumus.
Azt történt ugyanis, hogy a hírek szerint a székely város önkormányzata által létrehozott helyi rendőrség vezetője úgy döntött: a Marosvásárhelyen már régebb óta működő helyi rendőrség vezetőjétől kíván tanulni, az ő példájából kívánnak inspirálódni a rendvédelmi intézmény fejlesztése során.
Ha valaki nem tudná, miről ismert a marosvásárhelyi helyi rendőrség vezetője, akkor emlékeztetnénk: arról a Valentin Bretfeleanról van szó, aki reklámzászlónak titulálta a székely zászlót, és erre hivatkozva akarta leszedetni. Ő volt az is, aki azzal fokozta robbanásig a magyar-román feszültséget, hogy az idei, a székely autonómia érdekében szervezett felvonulást mondvacsinált ürügyekre hivatkozva – azt hányta a szervezők szemére, hogy a tavalyi rendezvényen volt olyan, aki románellenes jelszavakat skandált, bár erről akkor egy szóval sem tett említést – betiltotta.
Ami természetesen azt eredményezte, hogy a feszült hangulatban, a természetesen csakazértis megtartott felvonuláson egy csoportnyi szélsőséges kisebb dulakodásba keveredett a rendfenntartókkal. De hogy azért ne panaszkodjon mindenki rá, a román szélsőségesek tüntetését, amelyen a magyar jogkövetelések és a magyar nemzetiségű prefektus ellen demonstráltak, engedélyezte, bizonyára a kulturált együttélés jegyében.
Úgyhogy kíváncsian várjuk, milyen értékes tanácsokkal tudja majd ellátni a székely helyi rendőröket. Ha ugyanis az udvarhelyi kollégák híven követik a nagy példakép útmutatásait, akkor az a meggyőződés alakulhat ki bennük, hogy szép hazánkban a közrend védelmének szerves részét képezi a nem román nemzeti közösségek jelképei elleni hajsza, valamint a magyar politikai rendezvények betiltása.
Persze most talán kissé gonoszak vagyunk, mert hát meríteni mindig csak tiszta forrásból, tanulni pedig csak az igazi profiktól érdemes. Úgyhogy kíváncsian várjuk, mely magyar illetékesnek jut majd eszébe a kisebbségi kérdés rendezése érdekében Corneliu Vadim Tudortól vagy Gheorghe Funartól értékes tanácsokat kérni.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)

Tanúkihallgatás székely zászló-perben
A marosvásárhelyi bíróságon tegnap kihallgatták a tanúk egy részét abban a perben, amelyben a székely zászló kitűzése miatt kirótt 30.000 lejes pénzbírság jogosságát tárgyalják. A következő tárgyalás időpontját szeptember 22-re tűzték ki.
A marosvásárhelyi helyi rendőrség tavaly decemberben 30.000 lejes pénzbüntetést rótt ki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsra (EMNT) a székely zászló kitűzése miatt az EMNT (Mihai Viteazul utca 40. szám alatti) székházára anélkül, hogy beszerezték volna a kereskedelmi zászlók kitűzésére jogosító engedélyt.
Az EMNT jogi képviselői, dr. Kincses Előd és Székely Csilla ügyvédek panaszt nyújtottak be a marosvásárhelyi bíróságra, az első tárgyalásra május 5-én került sor. Akkor a bíróság helyben hagyta a már benyújtott írásbeli bizonyítékokat, és elrendelte a helyi rendőrség négy tanújának kihallgatását.
"A négy tanú közül kettőt a tegnapi tárgyaláson ki is hallgattak. Egyikük, Sabau Pop Olimpiu városi tanácsos eskü alatt vallotta, hogy a székely zászló reklámzászló, amelyik az állítólagos Székelyföld zászlója, ezért szerinte jogos a pénzbírság. Azt a kérdésünket, hogy a tanú tudja-e, ki volt Székely Mózes, Erdély egyetlen székely fejedelme, és hogy ő volt az, aki megalkotta a székely zászlót, a bíróság elutasította, de kérésemre a kérdést jegyzőkönyvezték.
A következő tárgyaláson fogják kihallgatni Valentin Bretfeleant, a helyi rendőrség főnökét" – nyilatkozta a Népújságnak dr. Kincses Előd. A tegnapi tárgyaláson az EMNT ügyvédei három perdöntő bizonyítékot nyújtottak be: a segesvári bíróság melletti ügyészség 2010. augusztus 10-i végzését, amelyben megállapítják, hogy a székely zászló e történelmi közösség szimbóluma – az ügyészség álláspontját a román kulturális minisztérium állásfoglalása alapján alakította ki; a marosvásárhelyi táblabíróság 2012. szeptember 26-i határozatát, amellyel jogerősen megsemmisítette a Hargita megyei önkormányzat határozatát, amely szerint Hargita megye zászlója azonos volt a székely zászlóval. Döntését azzal indokolta, hogy a székely zászló csakis ennek a közösségnek a szimbóluma, és nem Hargita megye valamennyi etnikumáé, és végül a legfontosabbikat, amelyben nemzetközi fórum mondta ki, hogy a székely zászló a középkortól az 1867-es osztrák- magyar kiegyezésig a Székelyföld zászlója volt (az ECRI – Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottságnak a Romániáról szóló, 2014. június 3-án közzétett jelentése tartalmazza).
A következő tárgyalást szeptember 22-re tűzték ki, amikor dr. Kincses Előd reményei szerint "megszületik a döntés, amelyet a fent említett írásbeli bizonyítékok figyelembevételével fog meghozni a bíróság".
Antalfi Imola. Népújság (Marosvásárhely)

Pert indít Tőkés László a váradi zászlóügyben
Tőkés László is pert indít zászlóügyben: az európai parlamenti képviselő a közigazgatási bíróságtól kéri annak a szabálysértési jegyzőkönyvnek az érvénytelenítését, amelyben a nagyváradi irodájának a homlokzatára két hónappal ezelőtt kitűzött székely zászló eltávolítására szólította fel a helyi önkormányzat.
„Természetesen nem vesszük le. Európai országban élünk, semmilyen kifogásuk nem lehet ellene, hiszen az irodám nem állami intézmény. Arra időt se vesztegetek, hogy cáfoljam a zászló reklámjellegét. Ez egy mondvacsinált ok” – szögezte le az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke keddi sajtótájékoztatóján.
Tőkés emlékeztetett arra, hogy júniusban egy, az EMNT és az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezetei által összehívott utcai villámcsődület alkalmával tűzte ki a lobogót, mintegy szolidaritást vállalva ezáltal a székelyföldi zászlóügyek meghurcoltjaival, és tiltakozva a romániai kisebbségeket érő jogsértések ellen.
Noha ugyanaznap lobogót tűztek ki a váradi demokrácia-központ székhelyére is, valamint Partium több más településén is hasonló megmozdulást tartottak, felszólítást a lobogó eltávolítására egyedül Tőkés László kapott.
Az augusztus 20-án kiállított, majd másnap a helyi rendőrség által kézbesített jegyzőkönyv Tőkést, mint magánszemélyt szólítja fel arra, hogy egy héten belül „semmisítse meg” az irodájára kitűzött „reklámzászlót”, mivel annak kihelyezésére nem kért és kapott engedélyt a polgármesteri hivataltól, megsértve ezáltal a hirdetési eszközök engedélyeztetését és kihelyezését szabályozó 2013/185-ös törvényt.
A székely lobogó reklámzászlóként való meghatározása, mint ismert, Marosvásárhelyről származik, ahol Valentin Bretfelean, a helyi rendőrség parancsnoka ugyanezen indokkal büntette a néppártosokat a székházaikra kitűzött jelkép miatt. Ahogyan ugyanis azt a váradi polgármester, Ilie Bolojan és a főépítész, Adriana Lipoveanu nevében kiállított jegyzőkönyv is leszögezi: amennyiben a kihágás miatti figyelmeztetés kevésnek bizonyul, úgy a hatóság 30 és 50 ezer lej közötti bírságot róhat ki.
„Találgattam, hogy milyen indokot fognak kitalálni, de az számomra is meglepetés volt, hogy ennyi idő elteltével épp ebbe kapaszkodnak bele. A pénzbüntetés viszont komoly fenyegetést jelenthet minden civil személy számára” – mutatott rá lapunknak Tőkés. A hatóságok szerint állampolgári bejelentés nyomán indítottak eljárást, és bár a többi helyszínen elhelyezett székely zászlók egyelőre még zavartalanul loboghatnak, Csomortányi István, a néppárt megyei vezetője szerint ezek után már bármi megtörténhet.
Szilágyi Zsolt, az EMNP országos alelnöke és államfőjelöltje az ügy kapcsán nehezményezi, hogy nem tapasztal kisebbségvédelmi szándékot a kormánypártok részéről. „Huszonöt évvel a rendszerváltás után, a 2014-es államelnök-választás küszöbén ugyanúgy alázzák jelképeinket, mint a ’90-es évek elején. A zászlóügynek országos képviselője nincs, nem láttuk azt, hogy az RMDSZ kihasználta volna a kormányzati szerepkörét a kisebbségek megvédése érdekében” – mutatott rá. Meggyőződése, hogy a közszereplőknek a közösséget kell szolgálniuk, államelnöki jelöltségével pedig következetes képviselője lehet a „magyar ügynek”.
Vásárhelyi-Nyemec Réka, Székelyhon.ro

Megbírságolták a marosvásárhelyi villámcsődület résztvevőit
A Maros megyei csendőrség ezerlejes (70 ezer forint) bírságot szabott ki mindazoknak a személyeknek, akik szeptember 16-án villámcsődületen fejezték ki, hogy támogatják Skócia függetlenségét – közölte szerdán a Székelyhon portál.
A megmozdulás igazoltatott résztvevőinek az elmúlt napokban kézbesítették a bírságolási jegyzőkönyvet. A bírság indoklásában az áll, hogy be nem jelentett gyülekezést szerveztek Marosvásárhely főterén és részt vettek a megmozduláson. Az érintettek kijelentették: nem fizetik ki a bírságot, bíróságon keresnek jogorvoslatot.
A Székelyhonnak a megmozdulás napján Valentin Bretfelean, a marosvásárhelyi helyi rendőrség vezetője elmondta: nem spontán eseményről volt szó, hiszen napokkal korábban meghirdették, és a megmozdulás szervezői is azonosíthatók. A helyi rendőrség parancsnoka nyomatékosította: ha háromnál több személy vesz részt egy eseményen, az a törvény értelmében gyülekezésnek számít és engedélyköteles. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kezdeményezésére Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson és Sepsiszentgyörgyön is mintegy 25-30-an gyűltek össze kedd este, hogy villámcsődülettel fejezzék ki, támogatják Skócia függetlenedését.
A tüntetők Skócia függetlenségét hirdető feliratokat tartottak, székely és skót zászlót lobogtattak. A csődületek negyed óra után feloszlottak.
A marosvásárhelyi villámcsődületen legalább ugyanannyi rendőr és csendőr jelent meg, mint tüntető, és a megmozdulás valamennyi résztvevőjét igazoltatták.
MTI, Erdély.ma

Reklámzászló vagy egy történelmi közösség lobogója?
Szeptember 22-én érdemben tárgyalta a Marosvásárhelyi Táblabíróság a székelyzászló-pert, amelyet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács indított a Marosvásárhelyi Helyi Rendőrség ellen. A tárgyaláson tanúként hallgatták ki Valentin Bretfeleant, a helyi rendőrség parancsnokát, aki kirótta a büntetést az EMNT-nek.
Kincses Előd, az EMNT jogi képviselője szerint a rendőrparancsnok "lelkesen védte a lépés helyességét, mert állítása szerint a székely zászló reklámzászló. – Amikor felmutattam neki azt a színes fénymásolatot, amely Székely Mózes, az egyetlen székely erdélyi fejedelem 1603-ból való pecsétjét tartalmazta, azt válaszolta, hogy nem ismeri, és az egyébként sem hivatalos dokumentum".
Az ügyvéd szerint nagyon szúrja a rendőrparancsnok szemét a székely zászló, azzal sem törődik, hogy a panaszhoz csatolták azt a segesvári ügyészségi állásfoglalást, amely kimondja, hogy a székely zászló egy történelmi közösség zászlaja, és nem lehet fasiszta, rasszista vagy idegengyűlölő jelképnek tekinteni.
Elmondta, hogy a Marosvásárhelyi Táblabíróság 2012. szeptember 26-án helyt adott Sandru Ilie fellebbezésének, és megsemmisítette a Hargita Megyei Tanácsnak a Hargita megyei zászlóra vonatkozó határozatát, amely szerint a székely zászlót fogadta el a megye zászlajának, azzal az indoklással, hogy ez csak a székelység szimbóluma, viszont Hargita megyét nem csak székelyek lakják. – Tehát a táblabíróság is kimondta, hogy székely szimbólum, nem pedig reklámzászló, de Bertfelean ezeket a dokumentumokat figyelmen kívül hagyta, továbbra is fenntartotta, hogy reklámzászló, és mint olyan, engedélyköteles.
Az ügyvéd felhívta a figyelmet, hogy szeptember 23- án az Európai Emberjogi Bíróság három esetben is elmarasztalta Magyarországot Vajnai Attila és társai ügyében, akik kitűzték a vörös csillagot, illetve a sarlót és kalapácsot, ezeket a kommunista szimbólumokat, amelyek használatát a magyar törvények a fasiszta szimbólumokkal együtt tiltja. Annak ellenére, hogy törvényes tiltó rendelkezést hágtak át, a magyar államot mégis elmarasztalták, mert az Európai Emberjogi Bíróság véleménye szerint ezeknek a szimbólumoknak a tiltása sérti az Európai Emberjogi Egyezmény 10. szakaszát, a véleménynyilvánítás szabadságát. – Álláspontom szerint ha az Európai Emberjogi Bíróság a törvény által tiltott kommunista szimbólumok tiltását helyteleníti, akkor értelemszerűen a régi, teljesen ártatlan, semmiféle diktatúrához és emberáldozathoz nem köthető, 1603-ból származó székely szimbólumok használatának a tiltása miatt Romániát egész biztosan el fogja marasztalni – jelentette ki Kincses.
Az ítélethirdetést az ügyben október 7-re halasztották.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Székelyzászló-ügy: „ilyen alapon a kereszt is reklámanyag”
A bíróság honlapján azt közölte, hogy csak részben fogadta el az EMNT panaszát, amelyben a szervezet a bírságolási jegyzőkönyv megsemmisítését kérte. Az alapfokon eljáró bíróság a kirótt 30 ezer lejes (kétmillió forint) bírságot megrovásra enyhítette.
Nagy lépés a székely zászló használata felé
Elfogadta a helyi zászlók használatáról szóló törvénytervezetet szeptember végén a román szenátus – közölte hírlevelében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség.
Kincses Előd, az EMNT ügyvédje az MTI-nek elmondta, nem tudnak igazán örvendeni a bírság eltörlésének, mert voltaképpen a mostani ítélet is reklámzászlónak tekinti a székelység szimbólumát. Hozzátette, fellebbezni készülnek az ítélet ellen.
Az ügyvéd elmondta, a perben azzal érvelt, hogy nem lehet reklámzászlónak tekinteni egy több évszázados szimbólumot. Be is mutatta a tárgyaláson Székely Mózes fejedelem 1603-as pecsétjének a képét, amelyen a székely zászlón is megjelenő szimbólumok szerepelnek.
Székely zászló mint reklámanyag
„Ilyen alapon a keresztet is reklámanyagnak lehetne tekinteni” – jelentette ki Kincses Előd. Közölte, hogy a bíróságon az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia Elleni Bizottsága (ECRI) Romániáról szóló, 2014-es országjelentéséből is idézett. A jelentés kitér a román hatóságok székely jelképeket üldöző magatartására, és felszólítja Romániát, hogy alkalmazza az egyenlő bánásmód elvét a jelképhasználatban.
Az EMNT korábban a marosvásárhelyi rendőrség megfélemlítési szándékát vélte felfedezni a bírság hátterében. Valentin Bretfelean, a marosvásárhelyi önkormányzat felügyelete alatt működő rendőrség parancsnoka korábban az MTI-nek azt mondta, hogy Romániában nincs olyan területi egység, amelynek a székely zászló lenne a hivatalos jelképe, ezért a zászló csakis reklámzászlónak minősülhet.
MNO.hu

Nem kell fizetnie az EMNT-nek (Székelyzászló-ügy)
Eltörölte tegnapi ítéletével a marosvásárhelyi bíróság azt a bírságot, amelyet a helyi rendőrség az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsra (EMNT) rótt ki a reklámzászlókra vonatkozó törvény alapján, de székely zászló kitűzése miatt.
A bíróság honlapján az ítélet kapcsán az volt olvasható, hogy az ítélőszék csak részben fogadta el az EMNT panaszát, amelyben a szervezet a bírságolási jegyzőkönyv megsemmisítését kérte. Az alapfokon eljáró bíróság a kirótt 30 ezer lejes bírságot megrovásra enyhítette. Kincses Előd, az EMNT ügyvédje az MTI-nek elmondta, voltaképpen a mostani ítélet is reklámzászlónak tekinti a székelység szimbólumát, ezért fellebbezni készülnek az ítélet ellen. Kincses a perben azzal érvelt, hogy nem lehet reklámzászlónak tekinteni egy több évszázados szimbólumot. Az ügyvéd be is mutatta a tárgyaláson Székely Mózes fejedelem 1603-as pecsétjének a képét, amelyen a székely zászlón is megjelenő szimbólumok szerepelnek. „Ilyen alapon a keresztet is reklámanyagnak lehetne tekinteni” – jelentette ki az ügyvéd. Elmondta, a bíróságon az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia Elleni Bizottsága Romániáról szóló, 2014-es országjelentéséből is idézett. A jelentés kitér a román hatóságok székely jelképeket üldöző magatartására, és felszólítja Romániát, hogy alkalmazza az egyenlő bánásmód elvét a jelképhasználatban. Az EMNT korábban a marosvásárhelyi rendőrség megfélemlítési szándékát vélte felfedezni a bírság hátterében. Valentin Bretfelean, a helyi rendőrség parancsnoka korábban azt nyilatkozta, hogy Romániában nincs olyan területi egység, amelynek a székely zászló lenne a hivatalos jelképe, ezért a zászló csakis reklámzászlónak minősülhet.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Zászlóper: félig adott igazat az EMNT-nek a bíróság
Eltörölte keddi ítéletében a marosvásárhelyi bíróság azt a bírságot, amelyet a helyi rendőrség az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsra (EMNT) rótt ki a reklámzászlókra vonatkozó törvény alapján, de a székely zászló kitűzése miatt.
A bíróság honlapján közölte, csak részben fogadta el az EMNT panaszát, amelyben a szervezet a bírságolási jegyzőkönyv megsemmisítését kérte. Az alapfokon eljáró bíróság a kirótt 30 ezer lejes büntetést megrovásra enyhítette.
Kincses Előd, az EMNT ügyvédje az MTI-nek elmondta, nem tudnak igazán örvendeni a bírság eltörlésének, mert a mostani ítélet is reklámzászlónak tekinti a székelység szimbólumát, emiatt fellebbezni készülnek. Kincses elmondta, a perben azzal érvelt: nem lehet reklámzászlónak tekinteni egy több évszázados szimbólumot. Az ügyvéd be is mutatta a tárgyaláson Székely Mózes fejedelem 1603-as pecsétjének képét, amelyen a székely zászlón is megjelenő szimbólumok szerepelnek.
„Ilyen alapon a keresztet is reklámanyagnak lehetne tekinteni” – jelentette ki az ügyvéd. Elmondta, a bíróságon az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia elleni Bizottsága (ECRI) Romániáról szóló, 2014-es országjelentéséből is idézett. Az ECRI-jelentés kitér a román hatóságok székely jelképeket üldöző magatartására, és felszólítja Romániát, hogy alkalmazza az egyenlő bánásmód elvét a jelképhasználatban.
Az EMNT a marosvásárhelyi rendőrség megfélemlítési szándékát vélte felfedezni a bírság hátterében. Valentin Bretfelean, a helyi önkormányzat felügyelete alatt működő rendőrség parancsnoka korábban azt mondta, Romániában nincs olyan területi egység, amelynek a székely zászló lenne a hivatalos jelképe, ezért csakis reklámzászlónak minősülhet.
Krónika (Kolozsvár)

Beperelte a rendőrséget a bántalmazott holland-magyar tolmács
Beperelte a marosvásárhelyi rendőrséget egy holland–magyar tolmács, akit állítása szerint múlt év decemberében azért bántalmaztak a rendőrség székházában, mert nyelvi jogait próbálta érvényesíteni. Amint arról Landman Gábor az MTI-t tájékoztatta, 2013. december 24-én hivatalos holland–magyar fordítóként egy holland újságíró számára próbált szerződéses megbízás alapján tolmácsolni az önkormányzatnak alárendelt marosvásárhelyi rendőrségen.
„Tartsák tiszteletben a román alkotmányt”
A városi rendőrség bejáratánál azt kérte, biztosítsanak számára magyar nyelvű ügyfélszolgálatot. Amikor kérését negyed óra múltán sem teljesítették, felszólította a rendőrséget, hogy tartsák tiszteletben a román alkotmány 120. cikkelyét, amely a kisebbségi anyanyelvhasználat önkormányzatokra vonatkozó kereteit rögzíti.
Állítása szerint kérését angol, német, francia és holland nyelven is megismételte, de válasz helyett a rendőrség rohamegysége megbilincselte és egy szobába tuszkolta, ahol azt tanácsolták neki, hogy ne robbantson ki forradalmat. A tolmács egy, a nyelvi jogokat összegző füzetből próbálta idézni jogait, de megpróbálták kitépni a kezéből a füzetet, majd elsötétítették a szobát, és az egyik rendőr hátba vágta.
Azért, mert holland állampolgár?
Landman Gábor szerint csak ezt követően igazoltatták. Miután a rendőrök szembesültek azzal, hogy Hollandiában született holland állampolgárral van dolguk, azt sérelmezték, hogy miért tud olyan jól magyarul. A tolmács Hollandia bukaresti nagykövetének javaslatára perelte be a marosvásárhelyi intézményt.
Valentin Bretfelean, a helyi rendőrség igazgatója az MTI-nek hétfőn kijelentette, álláspontja szerint alkalmazottai szabályszerűen jártak el az ügyben. „Mi a magyar anyanyelvű román állampolgárok számára kell hogy biztosítsuk az anyanyelvhasználat jogát. Ő holland állampolgárként igazolta magát. Ha egy holland állampolgár kirgiz nyelven akar velünk beszélni, nem vagyunk kötelesek a kérését teljesíteni” – magyarázta a rendőrfőnök.
Szerintük provokáció volt
A rendőrparancsnok azt elismerte, hogy Landman Gábor esetében csak később derült ki, hogy nem román állampolgár, akit Marosvásárhelyen megillet a magyar nyelv használatának a joga. „Hogyan feltételezhettük volna, hogy román állampolgár?” – tette fel a kérdést.
A rendőrfőnök kijelentette, nem azért bilincselték meg Landmant, mert magyarul akart beszélni a rendőrségen, hanem azért, mert „agresszív, provokatív módon járt el”, és hosszú ideig nem volt hajlandó igazolni magát. „Egy előre kitervelt provokáció tervével jött hozzánk, hogy valaki számára bizonyítsa, milyen rosszul bánnak itt az emberekkel” – magyarázta Bretfelean.
Panaszt tett
A rendőrfőnök elmondta, Landman Gábor az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD) is bepanaszolta a marosvásárhelyi rendőrséget, panaszát azonban elutasították. Landman pere pénteken kezdődik a városi bíróságon. Marosvásárhely lakosságának már csak 45 százaléka vallotta magyar nemzetiségűnek magát a legutóbbi romániai népszámláláson.
mno.hu/MTI
Erdély.ma

Elhalasztották a tárgyalást a Landman-perben
A Marosvásárhelyi Bíróság pénteken elhalasztotta a tárgyalást abban a perben, amelyet Landman Gábor holland állampolgár indított a helyi rendőrség ellen nyelvi jogai érvényesítésének megakadályozása miatt. A holland–magyar tolmácsként dolgozó Landman Gábor szerint nemcsak hogy nem biztosították számára a magyar nyelvű ügyfélszolgálatot, egy helyi rendőrségi alkalmazott bántalmazta is. Az újabb tárgyalásra november 28-án kerül sor a közigazgatási perben, amelyben a felperes a helyi rendőrség által bemutatott jegyzőkönyv semmissé nyilvánítását kéri. Az ügyben nemcsak közigazgatási, hanem bűnügyi per is folyik, a felperes ezenkívül megtámadta az Országos Diszkriminációellenes Tanács határozatát, illetve feljelentést tett az Európai Bizottságnál.
Landman Gábor tavaly december 24-én a marosvásárhelyi rendőrségen hivatalos holland–magyar fordítóként egy holland rádiósnak próbált tolmácsolni, magyar nyelvű ügyfélszolgálatot igényelve, ám kérésé teljesítése helyett – állítása szerint – megbilincselték, bántalmazták.
– December 24-én szerződéses kötelességemet teljesítettem volna a helyi rendőrségen, egy holland rádiós tolmácsaként, ugyanis hivatalos holland–magyar tolmács vagyok, a holland rendőrségnek dolgozom. Az újságíró a helyi rendőrségtől egy bizonyos ügyben akart kérdéseket feltenni, én a portástól negyedórán keresztül kértem, hogy segítsen valaki, aki magyarul is beszél. Kérésemet angolul, németül, franciául és hollandul is többször megismételtem. Megtagadták a magyar nyelvű ügyfélszolgálatot, végül hirtelen négy ember megrohant, egyvalaki közülük lebilincselt, a folyosón végighúztak, belöktek egy kis szobába, ahol egy padra ültettek, majd levették a bilincset. Kértem, tartsák be a törvényeket, a román alkotmány 120. cikkelyét, megmutattam A jogában áll című törvénykönyvet, és próbáltam felolvasni a román törvényeket. A kiadványt az egyik rendőr megpróbálta kitépni a kezemből, mondván, ne csináljak forradalmat. Utána elsötétítették a szobát, és a mögöttem álló rendőr erősen a hátamra ütött. Ezt követően bejött három ember, egy közülük tudott magyarul, akinek többször – angolul és magyarul is – mondtam, hogy megvertek. A személyi igazolványom láttán egy másik is megszólalt magyarul, felháborodottan azt kérdezte tőlem, hogyhogy ilyen jól tudok magyarul? Ezek után kimentem. Az egész 30 percig tartott, ebből 17 perc hangfelvétel van, ami letölthető az internetről is – nyilatkozta lapunknak Landman Gábor, aki a történtek után a holland nagykövet biztatására feljelentést tett a városi rendőrségen, és ügyvédjén keresztül bűnügyi feljelentést is tett. Landman Gábor szerint a helyi rendőrség úgy védekezett, hogy egy utólag készített jegyzőkönyvet nyújtott be.
– Jegyzőkönyvet hamisítottak, majd kiegészítették a bűnügyi jelentést és nyolc hamis tanúvallomást tettek amellett, hogy létezik ez a jegyzőkönyv – jelentette ki.
Hogy miért csak most kezdődik el a per? Kérdésünkre a holland tolmács elmondta, későn, idén március közepe táján szereztek tudomást a jegyzőkönyvről, mégpedig úgy, hogy azt az Országos Diszkriminációellenes Tanács a hozzá benyújtott panaszlevelükre küldött válaszkeresetükhöz csatolta, ahelyett, hogy a rendőrség közölte volna ki, a törvényes előírásoknak megfelelően, a kiállításától számított 30 napon belül. Keresetet nyújtottak be, amire válaszkeresetet kaptak, majd közbejött a bírósági nyári szünet. Október 24-re tűzték ki az első tárgyalást.
– Hétfőn jelentettük be a bíróságon, hogy 12 órakor tudunk megjelenni a tárgyaláson, mivel én Hollandiából érkezem. A helyi rendőrség képviselője 10 órakor megjelent, de nem volt hajlandó megvárni az általunk objektív okok miatt kért tárgyalási időpontot, ami a kollegialitás elvét is megszegi. Megtehették volna, a hivatalos munkaprogramjuk keretében. Ők helyben vannak, nem kell Hollandiából jöjjenek ide. Arra hivatkozva, hogy nem voltunk jelen, a bíró novemberre halasztotta az ügyet. Akkor valószínűleg megint ide kell jönnöm. Majd reggel 8-ra itt leszünk – nyilatkozta Landman Gábor.
– A közigazgatási perrel párhuzamosan indított bűnügyi perben az ügyfelem kifejtette kártérítési igényét is, valamint az Országos Diszkriminációellenes Tanács határozatát is megtámadta, amely azt mondja, hogy az uniós állampolgároknak nincs joguk a kisebbségi nyelvi jogokat használni Erdélyben – nyilatkozta Landman Gábor ügyvédje, Menyhárt Gabriella Éva. Landman Gábor szerint a rendőrség európai polgári jogait is megsértette.
– Mint holland állampolgár, európai állampolgár vagyok, és alapvető jogom, hogy itt a magyar nyelvet használjam a törvénynek megfelelően. Hollandiában sem korlátozzák a román állampolgárok jogait, sőt az Európai Bíróságnak ezzel kapcsolatban van egy híres ítélete, amely kimondja, hogy egy osztrák ugyanúgy élhet a dél-tiroli német nyelvi jogokkal, mint bármelyik dél-tiroli. Ez az európai jognak és polgárságnak abszolút alapköve. Egyértelműen félrevezetésről van szó, mikor a helyi rendőrség vezetője azt mondja, hogy az anyanyelvhasználat jogát a magyar anyanyelvű román állampolgárok számára kell hogy biztosítsák. Ez a törvény rossz értelmezése, és hihetetlen, hogy ezt elfogadják – tette hozzá.
Landman Gábor az Európai Bizottságnál is feljelentést tett azon a címen, hogy a szabad munka- és szolgáltatásáramlást korlátozza Románia, megakadályozva őt abban, hogy szerződéses munkáját végezze Marosvásárhelyen.
– Képzelje el, milyen lenne, ha egy román kamionvezetőt, Hollandiában fuvarozva, a holland rendőrség kitépne a kamionjából, megbilincselné, utána megkérdezné, hogy van az, hogy kamiont tud vezetni, végül egy hamis jegyzőkönyvet csinálna, nyolc hamis tanúvallomást adna le, a sajtóban félrevezetne és a tárgyalással nem akarná megvárni.
A Népújság megkeresésére Valentin Bretfelean, a marosvásárhelyi rendőrség igazgatója kijelentette, a helyi rendőrség jogásza ott volt a bíróság által kijelölt napon, időpontban a tárgyalóteremben, bemutatta bizonyítékait, a másik fél azonban nem jelent meg, ezért kérték a tárgyalás elhalasztását.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Bretfelean: az SZNT-t külföldről pénzelik
Külföldről finanszírozzák a székely szabadság napja elnevezésű, március 10-ére tervezett marosvásárhelyi rendezvény szervezőit – állítja Valentin Bretfelean, a marosvásárhelyi helyi rendőrség vezetője.
Szerinte csak így oldható meg, hogy a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a Siculitas Egyesület „ennyi embert a helyszínre utaztasson, útközben pedig inni adjon az utasoknak, hogy aztán karddal hadonásszanak, és randalírozzanak a városban, mint az elmúlt évben".
Bretfelean egyébként annak a városházi bizottságnak a vezetője is, amely hétfőn elutasította a székely vértanúk emlékművétől a város főteréig tartó tiltakozó felvonulás megszervezésére vonatkozó SZNT-s kérvényt.
A helyi rendőrség vezetője egyébként elmondta, az 1991-ben elfogadott, 60-as számú jogszabály értelmében „a szervezőknek el kell távolítaniuk a tömegből azokat a randalírozókat, akik zavargásokat keltenek, és viselkedésükkel meg akarják változtatni a rendezvény célját".
„A szervezők sem 2013-ban, sem az elmúlt évben nem tartották be a törvényt, és nem is adták át a rendfenntartóknak azokat, akik provokáltak" – tette hozzá. A bizottsági ülésen jelen volt Izsák Balázs, az SZNT elnöke is, akinek Bretfelean azt mondta, hogy az RMDSZ 25 éve rendez megemlékezést március 15-én, de tiszteletben tartja a román lakosságot, „nem úgy, mint a március 10-ei rendezvény, amelyen az elmúlt években román- és államellenes jelszavakat skandáltak".
Izsák Balázs elmondta, a tavalyi felvonuláson a rendbontókat nem a szervezők hívták meg a rendezvényre, a helyi csendőrség által kiállított jegyzőkönyvekben pedig egyáltalán nem szerepel, hogy államellenes vagy a románságot sértő jelszavak hangzottak volna el a székely szabadság napján.
„Mi tiszteletben tartjuk a törvényeket, és elvárjuk, hogy a hatóságok is tiszteletben tartsák" – szögezte le Izsák. Rámutatott, a köztéri rendezvények megtartására vonatkozó kérvényeket elbíráló bizottság döntése csupán konzultatív, a felvonulásra vonatkozó engedélyt a polgármester adhatja meg.
Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere egyébként az elmúlt héten már bejelentette: tavalyhoz hasonlóan megtiltja, hogy az SZNT felvonulást tartson, és csak a székely vértanúk emlékművénél tartandó megemlékezéshez adta a hozzájárulását.
Az SZNT ezt követően írásban kérte Maros megye prefektusát, hogy támadja meg a törvényszék közigazgatási osztályán a döntést, ám maga is a törvényszékhez fordult a dokumentum érvénytelenítése céljából.
Amint arról beszámoltunk, a felvonulásra vonatkozó tiltás ellenére a tavalyi rendezvény résztvevői a járdán haladva tették meg az utat a város főteréig. Bár a helyi csendőrség szerint csak kisebb rendbontások történtek a megmozduláson, a hatóság később súlyos pénzbírsággal sújtotta a rendezvény szervezőit és egyes résztvevőit.
Többek közt Vetró-Bodoni András kézdivásárhelyi szobrászművész is bírságot kapott, aki a rendfenntartók szerint „erőszakra buzdított, kivont karddal hadonászott, veszélyeztette a közrendet". Mint kiderült, Vetró nem vett részt a vásárhelyi rendezvényen, így a csendőrség később visszavonta a büntető jegyzőkönyvet.
Krónika (Kolozsvár)

Székely szabadság napja – Megbüntetik a „felbujtókat"
A marosvásárhelyi polgármesteri hivatalnak alárendelt rendőrség vezetője szerint „bűnvádi eljárás indul a felbujtók ellen", ha március 10-én, a székely vértanúk kivégzésének évfordulóján tömeg gyűlik össze a vértanúk emlékművénél.
Valentin Bretfelean ezt az MTI kérdésére mondta el azt követően, hogy kedden újabb megemlékezési kérelmet utasított el a polgármesteri hivatal illetékes bizottsága. Az Agerpres hírügynökség szerint a kérelmet „Székely gárdához" köthető személyek nyújtották be, akik azonban nem jelentek meg, és nem is képviseltették magukat a bizottság ülésén, így nem lehetett velük a rendezvény részleteiről tárgyalni.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) múlt héten jelentette be, hogy a polgármester tiltását követően nem tart tömegdemonstrációt a Székely szabadság napján Marosvásárhelyen, de arra figyelmeztetett, hogy mindenkinek jogában áll egy szál virággal és gyertyával egyénileg leróni kegyeletét az emlékműnél.
„Büntetőjogi eljárásra számíthatnak a felbujtók. Tudjuk, hogy kik azok, akik a törvények megszegésére biztatják az embereket, tudjuk, mi jelenik meg az újságokban és a közösségi portálokon" – jelentette ki a rendőrfőnök. Arra a felvetésre, hogy még a Ceausescu-diktatúra idején is büntetlenül lehetett virágot vinni az emlékműhöz, Valentin Bretfelean kijelentette, „egy dolog, hogy az emberek maguktól odamennek, és más dolog, hogy valaki odahívja őket egy bizonyos időpontra". A marosvásárhelyi helyi rendőrség főnöke egyértelműnek tartja, hogy az esetleges március 10-i marosvásárhelyi tömeges megemlékezést felbujtók szerveznék.
A Székely szabadság napja elnevezésű rendezvényen az SZNT az 1852-ben felgöngyölített Habsburg-ellenes székely szervezkedés 1854. március 10-én kivégzett három vezetőjének – Török Jánosnak, Gálfi Mihálynak és Horváth Károlynak – marosvásárhelyi emlékoszlopánál szervez 2004 óta megemlékezést. A 2013-as és 2014-es rendezvény felvonulással és a romániai régiók kialakítására vonatkozó romániai kormányzati elképzelések elleni tiltakozással végződött. A szervezők becslése szerint mind a 2013-as, mind a polgármester által betiltott 2014-es felvonuláson tízezrek vettek részt.
Az idei Székely szabadság napján az SZNT Gyergyószentmiklóson és Sepsiszentgyörgyön tart tiltakozó megmozdulásokat.
MTI

Erdély.ma

Gyergyóba költöztetik az autonómiatüntetést
Marosvásárhelyen nem kerülhet sor a Székely Szabadság Napjára szervezett tüntetésre, ezért a Székely Nemzeti Tanács Gyergyószentmiklósra hívja mindazokat, akik ott lettek volna Vásárhelyen, és azokat is, akik a tömegrendezvény gátolása miatt háborodtak fel. Cél: kifejezni az autonómiaakaratot úgy, ahogyan az Marosvásárhelyen történt volna. Ugyanakkor Sepsiszentgyörgyön is tartanak megemlékezést.
Március 10-én, a Székely Szabadság Napján Gyergyószentmiklóson kerül sor arra a tüntetésre, amit eredetileg Marosvásárhelyen, a Székely Vértanúk emlékművénél szerettek volna megszervezni, úgy ahogyan tavaly és tavalyelőtt is történt. Ez nem lehetséges, a város polgármestere idén betiltotta az aznapra tervezett tiltakozó felvonulást és tüntetést, ezért a Székely Nemzeti Tanács úgy döntött, hogy a megemlékezést sem szervezi meg, így tiltakozik a hatalmi jogsértés ellen. A tüntetésre azonban sor kerül – Gyergyószentmiklóson.
„Fontos hangsúlyozni: ami Vásárhelyen történt, az nem az SZNT ellen van, és nem Dorin Florea és Izsák Balázs ügye, itt az egész székely néppel szemben követték el egy megengedhetetlen dolgot. A Székely Szabadság Napja nem az SZNT ünnepe, hanem a székely nép ünnepe. Ebből következik, hogy nem lehetünk kívülállók a vásárhelyi történésben, mert ez mindannyiunkat érinti, közösen kell választ adjunk” – mondta megkeresésünkre Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács alelnöke. A tüntetésre várnak mindenkit, aki ott lett volna Marosvásárhelyen, és azokat is, akik éppen a tüntetés tiltása miatti felháborodásukat szeretnék kifejezni. „Fel kell mutatni a közakaratot. Ha egy tüntetést betiltanak, akkor ne gondolják azt Bukarestben és Vásárhelyen, hogy amit ki akarnak mondani az emberek, az nem lesz kimondva. Igenis ki fogjuk mondani, helyszíntől függetlenül, az üzenet pedig el lesz juttatva a kormányhoz, a parlamenthez” – vélte Árus.
Az üzenet egy petíció formájában lesz megfogalmazva, amelynek lényege, hogy a székelyföldiek egy közigazgatási régióban, Székelyföld régióban szeretnének élni. Ilyen petíciót fogadott el az SZNT felhívására már 49 település, és most ennek a népi megerősítése fog megtörténni a tüntetésen.
Árus Zsolt ugyanakkor javasolja a többi székelyföldi önkormányzatnak, hogy szimbolikus módon éppen március 10-re hívjanak össze rendkívüli tanácsülést, és ott szavazzák meg a maguk petícióját. Ez azért is időszerű lenne, mert március 24-én az Európa Tanács monitoring bizottsága tárgyalja a székelyföldi követelések ügyét. Itt a székelyföldi fél érvelésének igazi „bizonyítékai” az önkormányzatok által megszavazott petíciók lennének, és minél vastagabb az ezeket tartalmazó dosszié, annál erősebbnek számítanának az érvek – fejtette ki Árus Zsolt.
A gyergyószentmiklósi tüntetés március 10-én 17 óra 30 perctől zajlik majd a Művelődési Központ előtti téren. Az esemény szervezői a Gyergyószéki Székely Tanács, társszervezők az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt helyi szervezetei. Az RMDSZ nincs a társzervezők között. Amint Árus Zsolt elmondta, a Szövetség helyi vezetői támogatták a rendezvényt, de aztán az országos vezetés úgy határozott, nem vesz részt a rendezvény közös szervezésében. Árus szerint az az indoklásuk, hogy a tavalyi államelnök-választáson Izsák Balázs az EMNP jelöltje mellett kampányolt. Árus mindemellett bízik abban, hogy az RMDSZ helyi szervezete mégis társszervezői szerepet vállal.
„Tegyük nyilvánvalóvá, hogy nem lehet minket elhallgattatni, békésen, törvénytisztelő módon, de határozottan kimondjuk azt, hogy miképpen képzeljük el Székelyföld jövőjét!” – olvasható a tüntetés-felhívásban.
Ezzel egy időben a Sepsiszéki Székely Tanács keddi közleményében közölte, a sepsiszentgyörgyi turulszobornál tart tiltakozó megmozdulást március 10-én 16 órától. A mozgósításhoz a politikai pártok, az érdekvédelmi szervezetek és a történelmi magyar egyházak segítségét kérik.
Közben Valentin Bretfelean, a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalnak alárendelt rendőrség vezetője leszögezte: bűnvádi eljárás indul a felbujtók ellen, ha március 10-én, a székely vértanúk kivégzésének évfordulóján tömeg gyűlik össze a vértanúk emlékművénél.
Gergely Imre
Székelyhon.ro

SZNT: nincs betiltás a következő két évre
Sajtóközleményben cáfolja a Székely Nemzeti Tanács sajtószolgálata, hogy Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala visszautasította volna a 2016-os és 2017-es Székely Szabadság Napja megszervezésére vonatkozó kérelmüket.
A közlemény szerint a törvényes előírásoknak megfelelő formában, hétfőn benyújtották a két rendezvény előzetes bejelentésére vonatkozó dokumentumot a polgármesteri hivatalba. „A törvényben előírt 48 órán belül a polgármestertől a rendezvények betiltására vonatkozó rendeletet nem kaptunk. Elmondható tehát, hogy semmilyen törvényes akadálya nincs annak, hogy a rendezvényeket megtartsuk, közvetkezésképpen azokat meg is fogjuk rendezni” – áll a dokumentumban.
Az SZNT fontosnak tartja továbbá leszögezni, hogy „a sajtóban megjelent, tiltásra vonatkozó hírek tévesek, sajnálatosnak tartjuk, hogy azok közzétevői az érintettek megkérdezése nélkül, és a polgármesteri hivatala által kiadott értesítés ismerete nélkül közölték az információkat”.
Szerdán az MTI az Agerpres hírügynökségre hivatkozva arról tudósított, hogy 2016-ban és 2017-ben sem tarthat március 10-én Marosvásárhelyen tiltakozó felvonulást az SZNT, a tömegmegmozdulások szervezésére vonatkozó kérelmeket vizsgáló városházi bizottság ugyanis negatívan véleményezte a felvonulásokra előterjesztett kérelmeket.
A bizottság a hírügynökség szerint arra hivatkozott, hogy az SZNT által megjelölt felvonulási útvonalon felújítási munkálatokat fognak végezni az elkövetkező időszakban, és törvény tiltja, hogy építőtelepeken szervezzenek tömegmegmozdulásokat. A polgármester e bizottsági vélemény alapján engedélyezi vagy tiltja be a tömegrendezvényeket.
Az SZNT nevében eljáró Siculitas egyesület azért folyamodott a polgármesteri hivatalhoz már 2015 februárjában a 2016-os és a 2017-es rendezvények ügyében, mert az idei kérelmét többek között arra hivatkozva utasították el, hogy a tervezett felvonulás útvonalába eső helyszínen a böjti szokásokkal kapcsolatos rendezvényt engedélyeztek. A törvény értelmében nem tartható két tömegrendezvény egy időben ugyanazon a helyszínen. Az MTI idézi Valentin Bretfeleant, a bizottság elnöki tisztségét is betöltő helyi rendőrfőnököt, aki elmondta, hogy ilyen távoli időpontokra nem adhattak ki engedélyt, hiszen változhatnak még addig a közrend biztosításának a körülményei, de hozzátette, biztosították a kérvényezőt, hogy övé az elsőbbség, ha más is ugyanakkor szeretne valamilyen rendezvényt tartani ugyanazon a helyszínen.
Székelyhon.ro

Együtt tiltakoznak a magyar szervezetek Csíkszeredában
Rendhagyó sajtóeseményt tartottak csütörtökön Csíkszeredában: a romániai magyar pártok, illetve politikai szervezetek képviselői közösen álltak ki a március 10-ei székely szabadság napjának fontossága mellett – adja hírül a kronika.ro-n.
Az eseménynek az adott „löketet", hogy az eredetileg Marosvásárhelyre tervezett felvonulásra Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester nem adott engedélyt. Sőt a következő két évre is megtiltotta a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kezdeményezett felvonulást.
„Aggodalommal tapasztalom, hogy Marosvásárhelyen külön bejáratú törvények vannak, amelyek ellehetetlenítik a székely szabadság napját" – adott hangot véleményének Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere, aki örült annak, hogy a tiltakozás mégsem marad el: Gyergyószentmikós és Sepsiszentgyörgy mellett Csíkszeredában is tartanak megmozdulást kedden.
„Március 10-én 17.30-ra várunk mindenkit a csíkszeredai Szabadság téri székely zászlóhoz, ahol emlékeznünk kell a székely vértanúkra. Ugyanakkor tiltakoznunk kell a jogtiprás ellen. Az SZNT ezzel a felszólításával is az autonómia fontosságát hangsúlyozza, és arra kér minden székely önkormányzatot, hogy fogadja el a Székelyföld jogállására vonatkozó határozattervezetet" – sorolta Veress Dávid, az SZNT csíkszéki szervezetének vezetője.
Mint fogalmazott, kedden több helyen kell világítótüzet rakni, amelyekkel jelezni lehet, hogy léteznek a székelyek. „Szokásba kell hozni az ébrenlétet, a vigyázzállást. Arra kérek mindenkit, hogy székely zászlóval jöjjenek a Szabadság térre" – fogalmazott.
A csíkszeredai RMDSZ részéről Szőke Domokos, a Magyar Polgári Párt (MPP) részéről Somay Péter, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) részéről pedig Tőke Ervin volt jelen a tájékoztatón. Mindannyian hangsúlyozták: jó látni, hogy vannak ügyek, amelyek felülemelkednek a pártérdekeken, mivel „nemzeti ügyben egy irányba kell húzni".
A felszólalások végén Ráduly Róbert a csíkszeredai önkormányzat részéről egy felhívást fogalmazott meg a csíki önkormányzatok felé. „Egyenesedjenek ki, tegyék félre a félelmet, és ne Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester után, hanem a felelős székely polgármesterek felé igazodjanak. Március 10-ére hívjanak össze rendkívüli testületi ülést, és fogadjanak el a Székelyföld jogállására vonatkozó határozattervezetet. Akiknek nincs bátorságuk erre, azok álljanak félre. Mutassák meg, hogy még van székely vér" – mondta a csíkszeredai polgármester.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) egyébként csütörtökön közleményben jelezte: a törvényes előírásoknak megfelelően, hétfőn benyújtotta a kérvényt a 2016-os és 2017-es március 10-ei marosvásárhelyi felvonulás megszervezésére, a jogszabály által előírt 48 órán belül azonban nem kaptak választ a rendezvények betiltására vonatkozóan.
„Elmondható tehát, hogy semmilyen törvényes akadálya nincs annak, hogy a rendezvényeket megtartsuk, közvetkezésképpen azokat meg is fogjuk rendezni" – szögezte le közleményében az Izsák Balázs SZNT-elnök által aláírt közlemény.
Mint ismeretes, az Agerpres hírügynökség által idézett Valentin Bretfelean, a marosvásárhelyi helyi rendőrség vezetője azt mondta, a következő két évben biztosan nem lesz felvonulás a székely szabadság napján, a tömegmegmozdulások szervezésére vonatkozó kérelmeket vizsgáló városházi bizottság ugyanis negatívan véleményezte azokat – írja a kronika.ro.
Erdély.ma

Az arrogáns hatalmi politizálás buldózerei (Magyar jogküzdelmek és a mártírok)
Már emlékezni sem lehet?
Ne legyünk restek százszor is megismételni: a módszeres betelepítés és magyar üldözés miatt Marosvásárhely román többségűvé vált. Ez nem természetes történelmi fejlődés eredményeképp alakult így. A kommunista diktatúra betelepítési politikájával, akárcsak Erdély más nagyvárosaiban, itt is arra törekedett, hogy felszámolja a város magyar jellegét, az etnikai arányokat megváltoztassa.
Az idegengyűlöletre heccelt bandák 1990 márciusában feldúlták a városközpontot. Ürügyként szolgált, hogy egy gyógyszertár épületére az akkor még magyar többségű városban felkerült a Gyógyszertár felirat. A gyűlöletkampányt valójában a február 10-ei gyertyás felvonulás, az anyanyelvű oktatásért, az anyanyelv használatának jogáért szervezett tüntetések váltották ki. A polgárháborús hangulatban megrongálták az RMDSZ székházát, Sütő András írót fél szemére megvakították. Bár a pogromnak öt magyar áldozata volt, mégis csak magyarok és romák kerültek börtönbe. Óvatos becsléssel 15 ezer magyar hagyta el a várost, melynek egyenes következménye, hogy a város élére a 2002-es választásokon román polgármester került. A szétrebbenni nem tudó Securitate háttérszervezése irányította az etnikai összecsapást, mára ugyanők jelentik be váratlanul: az anyanyelvén tanulni akaró magyar lakosság volt a vétkes. Az őshonos magyarság idősebb nemzedéke, amely gyermekkorában alig hallott román szót – a románok számaránya 1941-ben alig 3,9 százalék volt –, ma már az utcán is félve, halkan beszél magyarul. A kisebbségi sors traumái egyre nyilvánvalóbbak. Ne restelljük újólag is felemlíteni a jelentéktelennek nevezett példákat: 2013-ban pénzbírságot róttak ki a kétnyelvű terméktáblák kihelyezése miatt. Bár – hosszú törvényszéki procedúra után – 2015-ben megsemmisítették az ítéletet, de a kétnyelvűséget a Maros megyei törvényszék továbbra is kihágásnak minősítette, és figyelmeztetésben részesítette Lakó-Péterfi Tündét, amiért 2013-ban az Itthon Vagyunk Egyesület tagjai kétnyelvű terméknévtáblákat osztogattak a piacon. Más aprócska lomról, kétnyelvű feliratokról, zászlók háborújáról most ne is szóljunk. Dorin Florea polgármester megteheti, hogy a nemrég még székely-magyar többségű városban megalázza a magyar lakosságot. Nem engedélyezi a székelyek március 10-ei felvonulását, amely a mártírok emlékművétől indult volna, és a prefektúra előtt, Marosvásárhely főterén nagygyűléssel, petíció átadásával fejeződött volna be. A kezdeményezőket a „románok méltóságát” védő polgármester nemes őszinteséggel legazemberezi, mert a székely mártírokra való emlékezés jegyében tiltakozó felvonulást mernek tervezni a nemzeti elnyomás és a diszkrimináció ellen, s csodálkozik, hogy a szabad székely katonanemzet leszármazottai még mindig nem akarják elfogadni, felfogni, hogy ők szülőföldjükön megtűrtek, csak mert 1920-ban a forgandó nemzetközi politika és nemtörődömség miatt, a nemzeti önrendelkezés elvéből csúfot űzve a nagyhatalmak Romániának ajándékoztak egy túlnyomóan magyar-székely többségű régiót. Az Erdélyben berendezkedő román hatalom már az első pillanattól elvárja az alázatos viselkedést. A polgármesteri tiltás szerint emlékezni még lehet, tiltakozni nem. A legújabb rendőrségi nyilatkozat alapján azonban már emlékezni is tilos. Valentin Bretfelean, a marosvásárhelyi rendőrség vezetője szerint bűnvádi eljárás indulhat azok ellen, akik arra biztatnak, hogy a székelyek március 10-én minél többen vonuljanak a székely vértanúk emlékművéhez!
Kit érdekel a demokrácia?
S kit érdekel, hogy az idetelepítettek azzal szembesülnek, az őshonos székelység egyenlőséget, anyanyelv-használati jogot követel? Márpedig a röpke 1100 év, amikor e tájat többnyire csak székely-magyarok lakták, nem bizonyít egyebet, mint hogy a hajdani dák-római utódokat vissza kell románosítani – a történelmi igazságtétel szellemében –, mert Marosvásárhely (is) ősi román földön fekszik. A román nacionalistát érthető módon nem érdekli az olyan alapvető jog tiszteletben tartása, mint a véleménynyilvánítás, ha az sérti a román lakosság hamis történész-propagandisták és ceausiszta aktivisták formálta önérzetét, miszerint az ősi román földön jogos a román nyelv és a román politikai elit kizárólagos uralma! „ Nem igaz, hogy a székelyek őshonosak, mert a románok már a dákok korától itt élnek.” Néhány évvel korábban az egyik tévécsatornán hangzott el az a magasröptű kijelentés is, hogy a történelemoktatás nyelvének azért kell a románnak maradnia, mert ha nem, a magyar gyermekekkel elhitetik, hogy Traianus nem volt román. Horribile dictu, még elgondolni is szörnyű! Nos, a hispán generálisból lett császár, akinek katonái hispánok, talán még latinul is gyatrán beszélt, nemhogy románul.
Marosvásárhelyen semmi különös nem történik, csak folytatódik, ami a magyar és német városokban Erdély-szerte már korábban lezajlott. Miért tennének kivételt a székely-magyarok által bitorolt román földön, amelyet Székelyföldnek merészelnek nevezni? Rónai András jeles tudós – Teleki Pál munkatársa – Erdély etnikai összetételét vizsgálva megállapítja, hogy a Romániához csatolt erdélyi területeken 1910-ben a városok lakosságának 62 százaléka volt magyar, 16 százaléka német és 19 százaléka román. Milyen tűrhetetlen dolog az is, hogy 1910-ben az olyan román területen, mint Csík-, Háromszék és Udvarhely megye, a lakosságnak csupán 11,6 százaléka román nemzetiségű. Érthető, hogy miért volt oly erőszakosan sürgető e régiónak, az elmúlt években a székely nacionalisták által kitalált Székelyföldnek Romániához csatolása. Bocsánat, egyesítése!
Félretéve a keserű humort, minden Székelyföldön élő székely-magyarnak meg kell értenie, hogy a hajdani magyar városok és Marosvásárhely magyarságának sorsára juthatunk, ha a régiósítással számarányban (is) kisebbséggé válunk. Ez azt jelenti, hogy helyettünk mások döntenek még arról is, hogy emlékezhetünk-e mártírjainkra, felvonulhatunk-e őseink földjén, formálhatunk-e véleményt saját sorsunkkal kapcsolatban az elődeink alapította településeken.
De félretéve számháborút, mindennapi gyomorforgató történelmi görcsöket, nem élhetné-e a mindennapok kisembere is a maga hétköznapjait és ünnepeit, ha nem rondítanának bele óránként létküzdelmeibe a többségi politika hatalmi buldózerei?!
Kádár Gyul

Florea: helye van a megemlékezésnek, de nincs szükség szélsőségesekre
Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere eszerint bárki méltósággal leróhatja kegyeletét március 10-én Marosvásárhelyen a székely vértanúk emlékművénél. A polgármester ugyanakkor azt üzente a szélsőségeseknek, hogy maradjanak otthon.
Az Agerpres hírügynökség tudósítása szerint a polgármester egy pénteki sajtótájékoztatón elmondta, hogy a székely vértanúk emlékművét őrizni fogják a kivégzés évfordulóján. Hozzátette: az emlékművet megtisztították, és mint minden évben, köréje homokot és kavicsot szórtak, hogy ne legyen sár.
„Az egyszerű emberektől az egyesületekig bárki nyugodtan elmehet az emlékműhöz, hogy méltósággal lerója a kegyeletét a nagy elődök előtt” – jelentette ki a polgármester. Florea utalt arra, hogy a közösségi portálokon felhívások jelentek meg, amelyekben arra biztatják az embereket, hogy menjenek Marosvásárhelyre tiltakozni a székely szabadság napján.
„Nem engedélyezek semmiféle felvonulást szélsőségesnek és exhibicionistának, hogy azt higgyék, Marosvásárhelyen elérkezett a mennyország a szélsőségesek és a semmirekellők számára. Maradjanak csak otthon, és ott szervezkedjenek” – idézte az Agerpres hírügynökség a polgármestert. Korábban a polgármesteri hivatalnak alárendelt rendőrség főnöke, Valentin Bretfelean az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy fel fognak lépni a felbujtók ellen, ha tömeg gyűl össze az emlékműnél március 10-én.
A Székely Szabadság Napja rendezvényen a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) az 1852-ben felgöngyölített Habsburg-ellenes székely szervezkedés 1854. március 10-én kivégzett három vezetőjének – Török Jánosnak, Gálfi Mihálynak és Horváth Károlynak – a marosvásárhelyi emlékoszlopánál szervez 2004 óta megemlékezést. A 2013-as és 2014-es rendezvény felvonulással és a régiók kialakítására vonatkozó kormányzati elképzelések elleni tiltakozással végződött. A szervezők becslése szerint mind a 2013-as, mind a polgármester által betiltott 2014-es felvonuláson tízezrek vettek részt.
Az idei székely szabadság napján az SZNT Gyergyószentmiklóson, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában és Firtosmartonoson tart tiltakozó megmozdulásokat.
MTI
Székelyhon.ro

Lesz főhajtás a Székely vértanúk emlékművénél is
Március 10-én 17 órakor megemlékezést tartanak a történelmi magyar egyházak képviselőinek jelenlétében a marosvásárhelyi Székely vértanúk emlékművénél, Kincses Előd ügyvéd felhívására.
Bár Valentin Bretfelean, a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalnak alárendelt rendőrség vezetője korábban azt nyilatkozta, bűnvádi eljárás indul a felbujtók ellen, ha kedden tömeg gyűlik össze az emlékhelynél, Dorin Florea polgármester pénteken már azt mondta, bárki méltósággal leróhatja kegyeletét az emlékműnél.
A marosvásárhelyi elöljáró az Agerpres hírügynökség tudósítása szerint elmondta, a Székely vértanúk emlékművét őrizni fogják a kivégzés évfordulóján. Hozzátette: az emlékművet megtisztították, és mint minden évben, köréje homokot és kavicsot szórtak, hogy ne legyen sár. „Az egyszerű emberektől az egyesületekig bárki nyugodtan elmehet az emlékműhöz, hogy méltósággal lerója a kegyeletét a nagy elődök előtt” – jelentette ki a polgármester.
Florea utalt arra, hogy a közösségi portálokon felhívások jelentek meg, amelyekben arra biztatják az embereket, hogy menjenek Marosvásárhelyre tiltakozni a székely szabadság napján. „Nem engedélyezek semmiféle felvonulást szélsőségesnek és exhibicionistának, hogy azt higgyék, Marosvásárhelyen elérkezett a mennyország a szélsőségesek és a semmirekellők számára. Maradjanak csak otthon, és ott szervezkedjenek” – idézte az Agerpres hírügynökség a polgármestert.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) egyébként a hétvégén közleményben jelezte, kedden 17 órától a Bardóc-Miklósvárszéki Székely Tanács szervezésében megemlékezést szerveznek Baróton is, a református templom előtt. Az SZNT felkérte a történelmi magyar egyházak képviselőit, a városi és községi önkormányzatok elöljáróit, a civil szervezetek vezetőit és a helyi magyarságot, hogy vegyenek részt a rendezvényen, és segítsenek a mozgósításban. A rendezvény keretében az 1918-as székely hadosztály mártírjainak tiszteletére állított emléktáblánál koszorút helyeznek el.
Amint arról beszámoltunk, a városháza betiltotta a felvonulással egybekötött megemlékezés megszervezését Marosvásárhelyen, ezt követően azonban az SZNT bejelentette, kedden 16 órától a sepsiszentgyörgyi központi parkba, 17.30-tól pedig Gyergyószentmiklós főterére hívja a magyarságot.
Csütörtökön a magyar politikai szervezetek képviselői sajtótájékoztatón jelentették be, március 10-én 17.30-tól közösen vonulnak az utcára. Ugyanakkor felkérték a székely önkormányzatokat, hogy aznap rendkívüli ülés keretében fogadják el az SZNT javasolta autonómiapárti határozattervezetet.
A székely szabadság napja elnevezésű rendezvényen az SZNT az 1852-ben felgöngyölített Habsburg-ellenes székely szervezkedés 1854. március 10-én kivégzett három vezetője – Török Jánosnak, Gálfi Mihálynak és Horváth Károlynak – tiszteletére szervez megemlékezést 2004 óta.
Székelyhon.ro

Fokozott hatósági készültségben békés megemlékezés
Békés megemlékezésnek lehetett tanúja Marosvásárhely kedden délután, amikor mintegy ezer ember gyűlt össze a postaréti emlékmű körül, hogy méltóképp emlékezzen a 161 évvel ezelőtt itt kivégzett öt vértanúra, Gálffy Mihályra, Horváth Károlyra, Török Jánosra, Bertalan Lászlóra és Benedek Dánielre. Miközben városszerte a hatósági készültség súrolta az irracionalitás határát, semmilyen rendbontás nem történt.
Az egész város tele volt a nap folyamán csendőrkatonákkal, rendőrökkel, kivitték az utcákra a helyi rendőröket is. A város Marosszentgyörgy felőli bejáratánál is látni lehetett a készenléti állapotban várakozó, bevetési öltözetben posztoló csendőröket, mi több, az emlékmű melletti Constantin Romanu Vivu utcában még tűzoltókat is láttunk. A November 7. lakótelep minden utcájában fölös számmal állomásoztattak csendőralakulatokat. Teljességgel fölösleges volt a nagy készültség, ugyanis a megemlékező tömeg példás békességgel viselkedett, s ugyanígy hagyta el a megemlékezés színhelyét is. Semmilyen információt nem kaptunk lapzártáig arról, hogy a városban bárhol is rendbontásra került volna sor.
Kincses: távoznia kellene Bretfeleannak
Az emlékmű körül már a kora délutáni óráktól gyülekezett a tömeg, amely 17 órára elérte az ezer feletti létszámot. Az obeliszket körülvevő kőkerítésen gyertyákat gyújtottak, a vasrácsozatba virágszálakat tűztek a megemlékezésre érkezettek. Öt óráig csendesen álldogáltak, beszélgettek az emberek, várták, hogy valaki valamilyen formában elkezdje az emlékező áhitatot. Az időközben megérkezett Kincses Előd ügyvédet a sajtó lerohanta, részletekről faggatva. Kincses elmondta: egyszerű megemlékezésről van szó. Emlékezni jöttek az emberek arra, hogy 161 évvel ezelőtt, ugyanezen a napon az osztrák önkényuralom ezen a helyen végeztetett ki három hazafit, akiknek egyetlen bűnük az volt, hogy szerették a hazájukat, és szabadnak akarták volna látni. Ilyen megemlékezésre nem szükséges engedélyt kérni, ezért is érthetetlenek számára a helyi rendőrség vezetőjének, Valentin Bretfeleannak a feszültségkeltő kijelentései, fogalmazott Kincses. „Jogot végzett ember lévén – bár lehet, hogy a jogászi tanulmányait látogatás nélkülin végezte – érthetetlen, hogy miért fenyegette meg a potenciális emlékezőket” – fejtegette az ügyvéd. Hozzátette: a város polgármestere megengedte, illetve egyetértett az emlékműnél való emlékezéssel, ezért is furcsa a beosztottjának számító helyi rendőrségi igazgató fenyegető jellegű viszonyulása. Kincses kifejezte abbéli meggyőződését, hogy az ilyen közalkalmazottakat le kell váltani tisztségükből.
Ima, igehirdetés
Egy kisebb csoport Petőfi-dal éneklésébe kezdett, majd Kossuth-nótát énekeltek, végül a Marosmenti fenyves erdők... zárta a rögtönzött előadást, amely nem kimondottan talált egy kivégzés évfordulójának megemlékezésére.
Ezek után Kecskés Csaba unitárius lelkész lépett a vértanúk emlékműve elé, és az egész tömeg vele együtt mondta el a Miatyánkot. Ezt követően a lelkész János apostol első levele második részéből olvasott fel a lélek világosságára utaló passzust. „Aki pedig gyűlöli testvérét, az a sötétségben van” – hangzott el az ige hirdetésében. A vértanúkra vonatkoztatva elmondta: világosság volt őbennük, s ezt a fényt, ragyogást reánk is ragyogtatják, mintegy figyelmeztetve arra a jelenlévőket, hogy a vértanúk cselekedete örök példát szolgáltat arra, hogy aki a nemzetéért, népéért cselekszik, megdicsőül, az utódok nem feledkeznek el róla, emlékét örökké ápolják. Ezért van az, hogy több mint másfél évszázaddal a gyászos emlékű nap után is itt lehet a város népe, amely örökre befogadta lelkébe a három vértanút, mint ahogyan annak a másik két ugyanitt kivégzett honvédnak az emlékét is, akiket 77 nappal később vezettek bitófa alá ugyanezen a Postaréten.
A két himnusz eléneklése után Kincses Előd megköszönte a jelenlévőknek, hogy megtisztelték jelenlétükkel a vértanúk emlékét, s néhai Lestyán Ferenc katolikus lelkész emlékét és szavait idézve kérte fel a kegyelettevőket, hogy méltósággal távozzanak, a járdán haladva hagyják el a megemlékezés színhelyét hazafele útjukban.
Hatósági provokációtól tartottak
A megemlékezést megelőzően a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Izsák Balázs elmondta: tudomásul vette a polgármesteri letiltást, és jogkövető magatartást tanúsítva lemondott a székely szabadság napjára tervezett felvonulás és a tiltakozó nagygyűlés megszervezéséről. A prefektusnak azt a kijelentését, miszerint, ha bármi történik Marosvásárhelyen március 10-én, azért csakis ő tehető felelőssé, visszautasította. Beszámolt arról is, hogy ő délelőtt 11 órakor helyezett el virágot a székely vértanúk emlékoszlopánál, s a csendőröknek megköszönte, hogy lefilmezték ebből az alkalomból.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke úgy értékelte, hogy emberi jogok sérültek, a szabad gyülekezés és a szabad véleménynyilvánításé. Szilágyi is, akárcsak Izsák, attól tartott, hogy a hatóságok provokálni fogják a méltósággal ünneplő tömegeket. Erre a város utcáira kivezényelt több száz csendőr, rendőr és helyi rendőr jelenléte engedett következtetni.
Bakó Zoltán
Székelyhon.ro

Erőfitogtatás és emlékezés Marosvásárhelyen
A székely szabadság napját betiltották, tömegmegmozdulás nem volt várható, mégis rendőrségi és csendőrségi erődemonstrációt láthattak, akik a Petőfi tértől az orvosi egyetemig, illetve a Kisszerpentin környékén sétáltak tegnap. Az alig két kilométeres szakaszon a rendfenntartók hét gépjárművét számoltuk meg – még tűzoltókocsit is felvonultattak! –, az egyenruhások száma pedig megközelítette a százat. Délben kevesen vittek virágot a Székely Vértanúk Emlékművéhez, viszont délután Kincses Előd ügyvéd felhívására mintegy ezren gyűltek össze emlékezni.
A Deus Providebit Tanulmányi Házban délben tartott sajtótájékoztatón Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke felelevenítette az elmúlt időszak történéseit. Mint mondotta, Dorin Florea polgármester, Lucian Goga kormánymegbízott és Valentin Bretfelean városi rendőrparancsnok igencsak eredeti módon értelmezték a törvényt és ott gáncsoskodtak, ahol és ahogy csak tudtak, ezért hivatallal való visszaélés miatt feljelentést tesz – ígérte, azonban nem fűz nagy reményt a példás kivizsgáláshoz és a felelősek megtalálásához. Érvelése szerint az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, a bíróságok nem függetlenek, hanem a mindenkori hatalomnak alárendeltek, s készek minden, az önrendelkezést elősegítő, illetve erősítő kezdeményezést még csírájában elfojtani. Izsák szerint a román hatóságok most is azt szeretnék elérni, hogy valami rendbontás történjen, ami miatt nem közösségi, hanem rendészeti kérdésként tudják megjeleníteni a három esztendeje egyre nagyobb visszhangra lelő eseményt. Az Izsák Balázs meghívásának egyedüliként eleget tevő Szilágyi Zsolt EMNP-elnök szerint alapjogok sérültek, amikor a székely szabadság napját betiltották, hiszen a méltó emlékezés és a tiltakozás jogától fosztották meg közösségünket. Véleménye szerint a jelenleg regnáló kormány érzi saját gyengeségét, nem lenne meglepő, ha csak azért provokálna, hogy utána a megmentő szerepében tetszeleghessen. Szilágyi arra kérte a magyarságot, hogy egyetlen provokációnak se dőljenek be, s ne hagyják, hogy a hatalom újabb fekete márciust készíthessen elő. Ugyanakkor azt is fontosnak tartja, hogy ne csak a bányászjárás, de az 1990-es események aktáit is nyissák meg újra, s derítsék ki, kik álltak annak hátterében, „mert felelősei vannak”. Délután közel ezer ünneplőbe öltözött marosvásárhelyi és távolabbról érkező hajtott fejet az 1854. március 10-én vértanúságot szenvedő Gálffy Mihály, Török János, Horváth Károly, Benedek Dániel és Bertalan László emlékére emelt hatméteres obeliszknél. Kecskés Csaba unitárius esperes igét olvasott fel és imát mondott, Kincses Előd pedig megköszönte a részvételt. A magyar és székely himnusz közös eléneklését követően az emlékezők csendben távoztak.
Hecser László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kétnyelvű utcanévtáblák miatt bírságoltak Bretfeleanék
Nem hagyják magukat megfélemlíteni a helyi rendőrség által öt-ötezer lejes bírsággal sújtott, kétnyelvű utcanévtáblákat szerelő marosvásárhelyi civil aktivisták. Ügyvédjük bíróságon támadta meg a rendőrségi jegyzőkönyvet, és bűnügyi feljelentést tett Valentin Bretfelean igazgató és két kollégája ellen.
Hivatali visszaélés miatt bűnügyi feljelentést tett az ügyészségen illetve az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD) fordult az a két marosvásárhelyi fiatalember, akit március 20-án a helyi rendőrség azért bírságolt meg, mert – az ingatlantulajdonos kérésére – kétnyelvű utcanévtáblát szereltek a szülészeti park egyik magánházára. Barabás Miklóst és Benedek Lehelt, a Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen! nevet viselő mozgalom tagjait a 2013/185-ös, reklámanyagok szabálytalan kifüggesztésére vonatkozó törvény alapján büntette a helyi rendőrség. A jogszabály szerint reklámfeliratokat csak a városháza hirdetési tábláin szabad kifüggeszteni.
„Erősen szűk a marosvásárhelyi rendőrök fantáziája, hisz a székely zászló esetében is azt írták a büntetési jegyzőkönyvbe, hogy a néppárt törvénytelenül tűzte ki a reklámzászlót. Úgy látszik, hogy a magyar ügyekre egyebet nem képesek kitalálni. Amúgy még soha nem hallottam olyasmiről, hogy az utcanévtáblákat a hirdetési pannóra kellene kifüggeszteni” – élcelődött a megbírságolt fiatalemberek jogi képviseletét felvállaló Kincses Előd.
Egyikük, Barabás Miklós fel is tette a kérdést: miért csak a kétnyelvű utcanévtáblák számítanak reklámanyagnak, mindaddig, amíg a városban számos, saját készítésű egynyelvű utcanévtábla is ékesíti az épületek homlokzatait vagy a kerítéseket? A civil mozgalom aktivistái azt sem értik, a helyi rendőrség miért a maximális, ötezer lejes büntetésben részesítette őket. Barabás szerint rendkívül meglepő és megalázó az, amit pontosan huszonöt évvel Marosvásárhely fekete márciusa után tettek velük elvileg a helyi közösség védelméért alkalmazott fekete ruhások.
„Furcsa, hogy 2015-ben a magát a kisebbségvédelem mintaországának tartó Romániában ilyesmi előfordulhat. Mint ahogy az is furcsa, hogy a kétnyelvű utcanévtáblák ügyét az RMDSZ-nek huszonöt év leforgása után sem sikerült megoldania” – háborgott a történtek miatt Barabás Miklós, aki Benedek Lehel kollégájával együtt reméli, hogy jogtipró visszaélése miatt a két szolgálatos rendőr – Radu Boaru és Ciprian Cizmaş – valamint felettesük, Valentin Bretfelean elnyeri a büntetését, ők meg megússzák a tetemes nagyságú büntetést. Erre precedens is van, hisz az elmúlt években az összes etnikai színezetű pénzbírságot, amit a helyi rendőrség szabott ki magyar nemzetiségű személyekre, a bíróság eltörölte.
A helyi rendőrség igazgatója sem ül tétlenül. Szerkesztőségünknek elmondta, hogy a közeljövőben minden egyes háztulajdonost, aki ki merészelte tenni a törvénytelennek tartott utcanévtáblát, felszólít annak eltávolítására. „Aki nem veszi le, azt 30 ezer lejjel büntetjük. Ezek a táblák törvénytelenek, hisz maga az utcanevek lefordítása is törvénybe ütköző cselekedett” – szögezte le a kétnyelvűség ádáz ellenségeként közismert rendőrfőnök. Bretfelean ugyanakkor hozzátette, hogy az építkezési rendszabályok sem teszik lehetővé a táblák engedély nélküli kifüggesztését. „Ha ezt nem fékezzük meg, Marosvásárhely olyan lesz mint egy kínai falu!” – érvelt az Európa más, multikulturális településein bevett gyakorlat ellen Valentin Bretfelean.
Kérdésünkre, hogy a történtek után a Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen! akciócsoport miként folytatja a tevékenységét, Barabás Miklós elmondta, hogy hamarosan erről is döntenek, addig is át kell gondolniuk a tervüket. Az utcanévtábla osztogatók és szerelők a tavaly május óta mintegy nyolcvan kétnyelvű felirattal gazdagították a várost. A rendőrségi ellenséges hozzáállás dacára sem a tábláknak, sem a háztulajdonosoknak nem esett semmiféle bántódása.
Szucher Ervin 
Székelyhon.ro

Pánikot keltett a kétnyelvű utcanévtáblák miatt beígért bírság
Talán az elindítója által sem remélt felháborodást okozott Valentin Bretfelean sajtónyilatkozata, miszerint tetemes pénzbírság vár azokra a marosvásárhelyi lakókra, akik az írásbeli felszólítás után nem távolítják el házukról a civilek által kihelyezett kétnyelvű utcanévtáblákat. 
A helyi rendőrség vezetője csütörtökön még 30 ezer lejes büntetésről beszélt, de a Marosvásárhelyi Rádió román nyelvű híradójának nyilatkozva már akár 50 ezer lejig terjedő pénzbírságra srófolta az összeget.
Mint arról beszámoltunk, az általa vezetett intézmény néhány héttel ezelőtt öt-ötezer lejjel bírságolta meg a Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen! nevű civil akciócsoport tagjait, Barabás Miklóst és Benedek Lehelt, akiket március 20-án a szülészeti parkban, a Piaţa Unirii – Egyesülés tér feliratú tábla felszerelése közben „értek tetten”.
A helyi rendőrségnek ez a sokadik akciója, melynek keretében megbírságolja a kétnyelvűséget, illetve a jelképhasználatot szorgalmazó személyeket vagy szervezeteket „törvénytelen reklámanyagok osztogatása vagy kifüggesztése” cím alatt. A marosvásárhelyi bíróság román nemzetiségű bírái eddig az összes esetben eltörölték a pénzbüntetést.
Román támogatásra is lehet számítani
Az egyik érintett, akinek el kellene távolítania háza faláról a kétnyelvű feliratot, épp Csegzi Sándor polgármesteri tanácsos. Kérdésünkre, hogy megteszi-e, nemmel válaszolt. Emlékeztetni kívánt, hogy alpolgármesterként ő is dolgozott azon a tanácsi határozattervezeten, amely a kétnyelvű táblák kifüggesztését írja elő.
„Sem a prefektúra, sem más nem támadta meg, a határozat jogilag ma is érvényes, a gond az, hogy jóformán nem történt semmiféle előrelépés. Jó volna, ha román oldalról is érkeznének támogató jelzések, határozott lépések” – mondta Dorin Florea városvezető tanácsosa.
Az emberjogvédő civil szervezetek román vezetői részéről maximális a nyitottság. Cătălin Hegheş, az Asociaţia pentru Minţi Pertinente (AMPER) ügyvezetője portálunk megkeresésére kijelentette: a rendőrség hozzáállása egyértelműen túlkapásnak minősül, és a vásárhelyi magyarság megfélemlítésére irányul.
„Ha az illetékesek ragaszkodnának a törvény szigorú betartásához, már számos táblát leszereltettek volna, beleértve azokat is, amelyek az udvarban lévő harapós kutyára figyelmeztetnek. Ráadásul azok, akik magánúton szerelték fel, nem hinném, hogy törvénytelenül jártak volna el, elvégre a városháza mulasztását pótolták” – vélekedett Hegheş.
A civil aktivista szerint a táblaszerelők mellett szól az is, hogy az általuk rendelt feliratok sem színben, sem formában nem különböznek a hivatalosaktól. Amennyiben a dolgok odáig fajulnak, hogy valakinek pereskednie kell majd a házára felszerelt kétnyelvű utcanévtábla miatt, az AMPER jogi támogatást nyújt, biztosította az érintetteket a 2011-ben négy román személy által létrehozott szervezet vezetője.
A PEL Bretfelean lemondását kéri
Szót emelt a jogtiprás ellen a Pro Europa Liga társelnöke, Smaranda Enache is, aki emlékeztetni kívánta a városvezetőket és a fennhatóságuk alá tartozó rendőrfőnököt, hogy Románia elfogadta a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, amelynek értelmében a kétnyelvűség alkalmazása már nem csupán fakultatív feladat.
Szerkesztőségünknek nyilatkozva az emberjogvédelmi aktivista azt javasolta Valentin Bretfeleannak, hogy olvassa el a chartát, és ne tegye ki magát és ez által az önkormányzatot is annak a veszélynek, hogy elveszíti az ügyben indítandó strasbourgi pereket.
„Persze a táblák kifüggesztése a polgármesteri hivatal kötelessége lenne, de úgy látszik, hogy a városháza és saját rendőrsége inkább annak meggátolásán fáradozik. A Pro Europa Liga ezennel Bretfelean lemondását kéri, mivel kijelentéseivel, kisebbségellenes gesztusaival már sokadjára mond ellent az európai uniós normáknak és törvényeknek, tettei pedig egyáltalán nem használnak Marosvásárhely megítélésének” – szögezte le Smaranda Enache.
A román alpolgármestert is meglepték?
Megrökönyödéssel fogadta a kilátásba helyezett 30 és 50 ezer lej közötti pénzbírságról szóló rendőrfőnöki nyilatkozatot Zsigmond Barna, Magyarország csíkszeredai főkonzulja is. A diplomata telefonon kért tájékoztatást Claudiu Maior alpolgármestertől, aki pénteken délelőtt fogadkozott, hogy nem tud az ügyről.
„Megdöbbentő és nagyon rosszul esik, hogy miközben a vásárhelyi önkormányzat a Harmónia Kupára hívja focizni a főkonzulátus csapatát, a rendőrfőnök a magyarságot megalázó és megfélemlítő akciókba kezd. Az uniós joggyakorlat a többnyelvűségről, egymás tiszteletéről szól, semmiként a multikulturalitás büntetéséről” – nyilatkozta Zsigmond Barna. A diplomata hozzátette, a párbeszéd híve, ezért reméli, mielőbb sikerül tisztáznia a vásárhelyi városvezetőkkel a rendkívül kellemetlen helyzetet.
Claudiu Maior alpolgármester megismételte azt, amit a főkonzulnak mondott: pénteken délelőtt még nem tudott a helyi rendőrség buzgólkodásáról, de a későbbiekben magyarázatot kért Bretfeleantól. A parancsnok akcióját értelmetlen túlkapásnak nevezte.
„Utasítottam Valentin Bretfeleant, hogy többé ne avatkozzon bele, és főleg ne nyilatkozzon a magyarság és a kétnyelvűség ügyéről. Tudtára adtam, szó se lehet arról, hogy a helyi rendőrség pénzbírságot szabjon ki azokra, akiknek a házfalán megjelent a kétnyelvű utcanévtábla. A tanács idénre jelentős összeget különített el a kétnyelvű táblák elkészítésére és kihelyezésére. E mellett a civileknek sem tiltjuk meg, hogy tovább szereljék a tábláikat” – fejtette ki Maior.
Az alpolgármester arról is említést tett: megbeszélte a rendőrség igazgatójával, hogy az intézmény ne képviseltesse magát a két táblaszerelő aktivista perén. Amint arról beszámoltunk, Barabás és Benedek Kincses Előd ügyvéd révén a bíróságon támadták meg az állítólagos reklámtábla felszereléséről szóló jegyzőkönyvet, a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) pedig bűnügyi feljelentést tett Bretfelean ellen a magyarság megfélemlítése miatt.
A civilek nem bíznak Maiorban
Sem a Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen! csoport tagjai, sem a mögötte álló Cemo vezetője, Szigeti Enikő nem bízik a Claudiu Maior által vázolt forgatókönyvben, annál is inkább, mivel Valentin Bretfelean fenyegetése már az első huszonnégy órában megtette a hatását.
Barabás Miklós, a csoport vezetője elmondta, a hétvégén számos idős személy, aki korábban táblát rendelt tőlük, most azzal a kéréssel fordult hozzájuk, hogy szereljék le azokat. A pánikkeltés eredményével mi is találkoztunk, a szerkesztőségünkbe a Szebeni-havasok utcából betelefonáló Szlovácsek Félix azt kérdezte, mitévő legyen ebben a helyzetben: vegye, vagy ne vegye le a feliratot? „Nekem nincs annyi pénzem, hogy kifizessem a beharangozott büntetést” – adott hangot aggodalmának a nyugdíjas férfi.
„A megrendelők többsége kisnyugdíjas, idős személy, aki érthető módon megijedt a rendőrfőnök fenyegető szavaitól. Kérésre pedig kénytelenek vagyunk eltávolítani a táblákat” – mondta el Barabás. Úgy vélte, az alpolgármester nyugtatónak szánt szavainak akkor lenne súlya, ha azt írásba foglalná.
„Nem emlékszem, hogy az alpolgármester úr valaha is nyilvánosan felkarolta volna a kétnyelvű utcanévtáblák kérdését, sőt amikor minket fogadott, kimondottan ellenségesen viszonyult az ügyhöz. Ahogy arra sem emlékszem, hogy nekünk megígérte volna, szemet huny a táblázási akciónk fölött. Ellenben azt látom, a helyi rendőrparancsnok fenyegetése megtette a hatását, az emberek rettegnek a tetemes összegű büntetéstől, de a pereskedést sem vállalják. Claudiu Maior nyár óta mindössze négy utcát kétnyelvűsített, mi meg itt állunk továbbra is a fejenkénti öt-ötezer lejes bírsággal” – sorolta aggályait a civil mozgalom vezetője.
Szucher Ervin
Székelyhon.ro