Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2003. október 6.
"A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete megdöbbenéssel értesült arról, hogy Szondy Zoltán csíkszeredai újságírót, a Hargita Népe munkatársát szept. 27-én brutális támadás érte. A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének vezetősége elítéli a hivatásuknak élő újságírók megfélemlítését, bántalmazását és felkéri a bűnüldöző szerveket, hogy a legnagyobb körültekintéssel tárják fel e bűncselekményt, szabjanak ki példás büntetést az elkövetőkre. /Tiltakozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./"
2003. október 6.
"Okt. 3-5-e között Kézdivásárhelyen tartották a Kézdivásárhelyi Családegyesület szervezésében az erdélyi családszervezetek második fórumát, melyen vajdasági és magyarországi szervezetek képviselői is részt vettek. Itt volt dr. Benkő Ágota, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnöke, Duma András, a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke és Nyisztor Tinka, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke is. A rendezvény első napján a részt vevő szervezetek beszámolója hangzott el. A résztvevők a nagycsaládok nehéz életkörülményeire hívták fel a jelen levő politikusok figyelmét, továbbá az RMDSZ-t a programjában szereplő családpolitika betartására. Az RMDSZ vezetőségéhez címzett állásfoglalásában a közgyűlés szorgalmazza a személyi jövedelemadó egy százalékának célirányos felhasználására vonatkozó törvénytervezet elfogadását. Az utolsó napon Perkőre szervezett közös kirándulásra került sor. /Erdélyi családszervezetek második fóruma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 6./ Okt. 3-án Csíki Sándor, a Kárpát-medencei Családegyesület alelnöke vállalta a moderátor szerepét. A meghívottak többsége a magyarság lélekszámának csökkenése miatt aggodalmának adott hangot, okt. 4-én az előadók egy része - Tamás Sándor képviselő, Török Sándor polgármester - is erről beszélt. Németh Csaba szenátor az egyesületek, alapítványok működtetéséről tartott előadást. /Bartos Lóránt: Családszervezetek aggodalma, javaslata. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./"
2003. október 6.
"Okt. 3-4-én Szatmárnémetiben 360 erdélyi magyar pedagógus - óvónő, tanító, tanár - jelezte részvételét a Pedagógiai alternatívák az európai csatlakozás küszöbén című konferencián, ezzel szemben 440-en jelentek meg. Az érdeklődés a témának és a neves anyaországi és hazai szakembereknek szólt, akik között volt Vekerdy Tamás és Murvai László is. A sokadalmat látva boldog volt a két főszervező, Bódi Attila (ötletgazda) vállalkozó, illetve Varga Attila parlamenti képviselő, az Identitas Alapítvány elnöke. Támogatta a konferencia létrejöttét Magyar Bálint oktatásügyi miniszter, Szabó Vilmos államtitkár, Szabados Tamás oktatási államtitkár és Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke. /(Sike Lajos): Konferencia az alternatív oktatásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./"
2003. október 6.
"A magyar Oktatási Minisztérium ezentúl is finanszírozza a határon túli pedagógusok továbbképzésére szervezett nyári akadémiákat, a pedagógusszövetségek oktatási központjainak működését, valamint fedezi a szülőföldi továbbképzések költségeit - jelentette ki Zilahi Imre, az OM határon túli magyarok főosztályának vezetője a Határon Túli Magyar Közoktatási Tanács hétvégi, szovátafürdői ülésén. Az RMPSZ kezdeményezésére létrejött találkozó alkalmával a résztvevők felkeresték a szövetség négy oktatási központját Csíkszeredában, Szovátafürdőn, Kolozsváron és Nagyváradon, valamint a kolozsvári Báthory, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas és a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumot. Az OM kezdeményezésére létrejött Határon Túli Magyar Közoktatási Tanács a határon túli magyar pedagógusszövetségek vezetőit tömöríti. Ez a testület támogatja a határon túli magyar pedagógusok továbbképzési programjait, valamint az egyes országok magyar pedagógusszövetségei által lebonyolítandó táborokat és tantárgyversenyeket. /Biztosítják a továbbképzést. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./"
2003. október 6.
"Okt. 4-én ért véget a háromnapos Alma Mater Napok - VII. Véndiák-találkozó Aradon. Bemutatták Réhon József Romantikus kaland, hősök nélkül című könyvét, amely az aradi Alma Mater Alapítvány történetét tartalmazza. Sikeres volt a Szövétnek legújabb számának bemutató-estje, ahol a civil szféráról, a közösségről és a tanügyről vitáztak a jelenlevők. Matekovits Mihály megyei főtanfelügyelő-helyettes arról számolt be, hogy a megye magyar diákjai körülbelül ötödének nem csupán ingyen uzsonnára, de ajándék cipőre is szüksége lenne. Ujj János szerint a megyében létrehozandó 2-3 bentlakás sokat lendítene a magyar nyelvű oktatáson. /Karácsonyi Zsolt: Véget ért a VII. véndiák-találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./ "
2003. október 7.
"Minden eddiginél több szakkal és hallgatóval kezdi meg az idei évet Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE), jelentette be a tanévnyitó alkalmából Kovács Béla rektor. A 2003/2004-es tanévben 927 hallgatója lesz a PKE-nek, köztük 365 elsőéves, akik 14 szakon tanulnak. Az előző évhez képest a szakok száma hárommal bővült, 2001-hez képest pedig megduplázódott. Idén 122 végzős köszönt el az intézménytől, kiknek túlnyomó többsége becsülettel megállta helyét az államvizsgán. A zenepedagógia és menedzsment szakok hallgatói átlagon felüli teljesítményt nyújtottak, valamennyien sikerrel államvizsgáztak. Az idei tanévben a PKE kezdeményezni fogja az intézmény mint egész, valamint azon belül két szak, a vallástanár-szociális munkás és vallástanár-német nyelv és irodalom végleges akkreditálását. A 2004/2005-ös tanévben további két szak, a zenepedagógia és a menedzsment kaphat végleges akkreditációt. Kovács Béla elmondása szerint 2003-ban a PKE újabb felsőfokú oktatási intézményekkel kötött együttműködési szerződést, legutóbb a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel. Tolnai István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tanügyi előadója arról szólt, újabb telket és ingatlant sikerült megvásárolni a PKE főépületének szomszédságában. Ez utóbbiban diákszállást alakítanak ki, mivel az egyetem jelenlegi kollégiumi kapacitása - mintegy 260 férőhely - nem elégíti ki az igényeket. /Pengő Zoltán: Fejlődő egyetem. Megnyitották a tanévet a PKE-n. = Krónika (Kolozsvár), okt. 4./ Az anyaországi támogatások megduplázásra volna szüksége a Sapientia-EMTE-PKE erdélyi magyar egyetemi hálózatnak a jelenlegi 1,85 milliárd forint helyett, mert az új tanévben a működési költségek fedezésére sem lesz elegendő az 50 millió forinttal még meg is kurtított támogatás. Az ingatlanberuházások és infrastrukturális fejlesztések nélkül nem tartható fenn a rendszer - hangzott el a tanévnyitón. A három irányban építkező: tanítóképzésre, közgazdaságtanra és művészetekre szakosodott PKE-nak 145 tanára van: 15 professzor, 30 docens és több, mint 40 adjunktus és arra is figyelnek, hogy a fiatal tudományos értelmiségnek teret adjanak. Nagyváradon 2500 diák számára alkalmas Egyházi Művelődési Központot kívánnak idővel létrehozni, amelynek jelentős része az egyetemmel, az Arany János Kollégiummal, az új rektori hivatallal már elkészült. A Lorántffy Zsuzsanna Középiskola eddig használt épületét várhatóan az egyetem kapja meg. /(Balla Tünde): Tanévnyitó a Partiumi Keresztény Egyetemen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./"
2003. október 7.
"Okt. 6-án Aradon a tizenhárom vértanú kivégzésének 154. évfordulójáról emlékeztek meg az RMDSZ szervezésében. Az aradi Szabadság-szobor nemcsak a magyar, hanem az egyetemes szabadság szimbóluma - mondta a helyi minorita templom udvarán a műemlék előtt rendezett ünnepségen Király András, az RMDSZ Arad megyei elnöke. A templomban mintegy 500-800 hívő ünnepi emlékező szentmisén vett részt. A meghívott szónok Csiszér Albert, brassói római katolikus kanonok volt. A szertartáson jelen volt Lévai Katalin, az esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli miniszter, Dávid Ibolya, az Országgyűlés alelnöke, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Komor Levente honvédelmi államtitkár, Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet, Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul, valamint az RMDSZ csúcsvezetősége, élén Markó Béla szövetségi elnökkel. - Az aradi vértanúk emlékétől nem kell félniük a román politika szereplőinek, hiszen az egykor kivégzett tábornokok az oszthatatlan szabadság eszméjéért adták életüket - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke az Aradon tartott emlékünnepségen. A helyszínen mintegy kétezren gyűltek össze. Markó Béla megállapította: az elmúlt hetekben kiderült, hogy a tizenhárom vértanú tábornoktól még ma is félnek egyesek. "Ki fél ma ezektől a nagyszerű férfiaktól, akik életüket adták a magyar nemzet szabadságáért? A román miniszterelnök? A román államfő? A román politikusok? Úgy tűnik, hogy igen", utalva arra, hogy az elmúlt hetekben román részről éppen azt az érvet lehetett hallani: az aradi Szabadság-szobor felállítása feszültséget kelt, s hogy a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elveszítheti emiatt a választásokat Erdélyben. "Ezek szerint az 1848-as szabadságharc hőseinek még ma is van akkora hatalmuk, hogy meg tudnak buktatni egy román kormánypártot" - mondta ironikus hangon Markó Béla, hozzáfűzve: "Tragikomikus, hogy a huszonegyedik század elején a román hatalmasságok még mindig ennyire rettegnek mártírjainktól." Markó leszögezte: a Szabadság-szobornak állnia kell! "Mi nem örülünk a megbékélési park (román részről felvetett) ötletének, mert a Szabadság-szobor egymagában is kifejezi a megbékélés gondolatát" - fűzte hozzá. "Még nem vagyunk igazán szabadok, nem vagyunk igazán egyenlőek, és távolról sem vagyunk még testvérek" - hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. Lévai Katalin miniszter beszédében kifejtette: az 1848-as szabadságharc hősei olyan örökséget hagytak ránk, amit ápolni és oltalmazni minden nemzedéknek becsületbeli kötelessége. A szabadság nem lesz kevesebb, ha megosztják, egy nép szabadságát csak erősítheti a többi nép szabadsága. A népeknek szükségük van egymásra, különösen, ha egymás szomszédjai - mondta a szónok. Tokay György, az RMDSZ Arad megyei képviselője felmutatott egy fémcsavart, amely a Szabadság-szobor elemeit tartotta össze több mint száz éven át. Ez a tárgy - mondta - azokat az embereket jelképezi, akik csavarként tartják egybe a szabadság eszméjét. A szeretet és a megértés szavait addig kell ismételni - hangoztatta a magyar honatya -, amíg mindenki meg nem érti azokat. Ha ez így lesz, végül a szobor is a helyére kerül. Románul fordulva az egybegyűltekhez megállapította: a románoknak és a magyaroknak tisztelniük kell egymás mártírjait. Tokay utalva arra, hogy az RMDSZ irányvonalával szembenálló magyar csoportok külön megemlékezést tartottak az előző napon ugyanezen a helyen, hangsúlyozta: "Elegen vagyunk, hogy bízzunk a túlélésünkben, de kevesen ahhoz, hogy hagyjuk magunkat megosztani." /Markó: A Szabadság-szobornak állnia kell! Közel kétezren emlékeztek Aradon a tábornokokra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./ A vesztőhely bejáratánál maga Gheorghe Tica aradi rendőrfőkapitány fogadta a hazai, illetve külföldről érkező zarándokokat. A parancsnok ellentmondást nem tűrő hangon szólított fel mindenkit, akinél magyar zászlót látott, hogy tegye táskájába a lobogót, ellenkező esetben nem mehet az obeliszkhez. Kijutott a rendőrkapitányi szigorból a Kecskemétről kerékpáron érkező 16 gimnazistának is, akik szintén csak úgy kerekezhettek be a vesztőhelyre, ha elrejtették zászlóikat. A hatósági intézkedésen leginkább Katona Kálmán MDF-alelnök, korábbi közlekedési miniszter lepődött meg, aki a 16 magyarországi gimnazistával együtt tette meg Aradig a 200 kilométeres távolságot. Már csak azért is oka volt az értetlenkedésre, mivel a vesztőhely bejáratától mindössze húsz méterre két magyarországi férfi senkitől sem zavartatva árulhatta - 150 ezer lej vagy ezer forint ellenében - a magyar zászlót. /A "rettegett" mártírok a román hatalomnak üzentek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./"
2003. október 7.
"Okt. 5-én, vasárnap Aradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező Testülete az aradi és a nagyváradi Magyar Polgári Egyesülettel és az Aradi Református Egyházmegyével közösen néma tüntetéssel emlékezett. Okt. 5-e volt a Szabadság-szobor felállításának beharangozott napja, az emlékezők gyülekezet azonban csak a csupasz talapzatra helyezhették virágaikat. A bezárt Szabadság-szobor megtekintése után a vesztőhelyen folytatódott a keserű emlékezés. Németh Zsolt, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség képviselője, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kijelentette: a magyar kormány megbékélési politikája meghátrálássá alakult, s így a román hatalommal együtt járul hozzá az erdélyi magyarság énképének megsemmisítéséhez. Feltette a kérdést: milyen európai ítélet vár arra a magyar miniszterelnökre, aki a román retorikát magáévá téve a Szabadság-szobrot "Nagy-Magyarország" jelképének nevezi? Beszédet mondott Szűrös Mátyás, a demokratikus Magyarország első elnöke. Történelmi hibának minősítette a román kormány következetes, az erdélyi magyarságot elnyomó intézkedéseit. Románia a szoborüggyel is bebizonyította, hogy nem érett meg az Európa népeivel való együtt haladásra. Szilágyi Zsolt, az EMNT ügyvivő elnöke különös jelentőségűnek nevezte ezt az ünnepet, hiszen a szabadság kivívása attól is függ, vissza tudják-e állítani a szobrot eredeti helyére. A jelenlévők tapssal fogadták el azt a követelést, mely felszólítja a bukaresti kormányt nemcsak az aradi, hanem az összes Trianon után lerombolt szobor újrafelállítására. Tőkés László elmondta, fájdalmasnak tartja, hogy nemcsak a már elfeledettnek hitt kötelező ünneplésre való kényszerítést akarják újból megismertetni velünk, de ehhez a magyar kormány is csatlakozott ellenpropagandájával. Szép számban képviseltette magát az ifjúság is a határ mindkét oldaláról. Magyarországról a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagságának egy része növelte jelentősen a jelenlévők számát, Erdélyből pedig Sándor Krisztina, az RMDSZ-től független Magyar Ifjúsági Tanács új elnöke szólalt fel. Elrettentő példaként állította a fiatalság elé az SZDP-csatlós magyar párt "elvszerű és következetes politizálását", ugyanakkor itthonmaradásra és nemzeti ügyeink melletti kiállásra buzdította a jelenlévőket. /Bagoly Zsolt: Nem hivatalos, de magyar. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 7./"
2003. október 7.
"Az Udvarhely Széki RMDSZ elnöksége ülésezett. Az elnökség állást foglalt az alkotmánymódosító népszavazáson az igenszavazattal történő támogatás mellett. Az elnökség nevében Verestóy Attila szenátor közleményt adott ki, ebben elítélte a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete által nyilvánosságra hozott dokumentumokat. A "Felhívás a székelységhez" című dokumentum a székelyföldi választókat megtévesztő, félrevezető, súlyos ferdítéseket és csúsztatásokat tartalmaz. Az elnökség Farkas Csaba keresztúri RMDSZ-elnök, udvarhelyszéki alelnök távollétében hozott döntést, elfogadhatatlannak ítélték Farkas Csaba széki alelnöki és SZNT KT ügyvivői kettős minőségét. Ezért Farkas Csaba széki alelnöki minőségének felfüggesztéséről döntöttek. Ugyanakkor javasolják a székelykeresztúri városi RMDSZ- szervezetnek, hogy döntsenek Farkas Csaba RMDSZ tagságát illetően. Ráduly Róbert Kálmán csíki területi elnök körlevelével az RMDSZ választott tisztségviselőihez, helyi RMDSZ elnökökhöz, polgármesterekhez, alpolgármesterekhez és tanácsosokhoz fordult a Székely Nemzeti Tanács nevű szervezkedés támogatása ügyében. Az elnökség szerint ezen szervezkedés választott RMDSZ tisztségviselők bevonásával történő legitimálása erkölcstelen és alapjaiban veszélyezteti a különböző autonómiaformák megvalósításában ez idáig elért eredményeket. /Az Udvarhely Széki RMDSZ elnöksége nevében Verestóy Attila szenátor: Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./"
2003. október 7.
"A Szlovákiai Magyar Írók Társaságának elnöke, Hodossy Gyula dunaszerdahelyi költő, könyvkiadó volt a nagyváradi Könyvtári Esték évadkezdő rendezvényének vendége Nagyváradon, a Lorántffy-központban. Csűry István a Felvidék és a Partium testvérvonzalmáról, Barabás Zoltán költő-szerkesztő Hodossy legfrissebb könyvéről (A szerető önfegyelem) beszélt a dedikálással zárult író-olvasó találkozón. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 7./"
2003. október 7.
"Járassa ingyen házhoz a neptunos komcsi ideológiát, csak épp a postaköltséget fizesse ki! - írta olvasói levelében Toducz Endre. Az Erdélyi Riport ugyanis az év végéig ingyenesen kínálja magát, megrendelői szelvényt a Romániai Magyar Szó közölt. A "romániai magyar és a magyarországi vörösök létrehozták az Erdélyi Napló polgári hetilap ellenében az Erdélyi Riportot, amelynek doktriner szerepkört jelölt ki az MSZP és itteni megfelelője, az RMDSZ. Az Erdélyi Riport az ördögnek sem kell. Marosvásárhelyen az egyik lapterjesztő 40 példányt kap belőle hetente, amiből 36-ot kénytelen visszaküldeni a kiadónak, mert nem veszi be a nép. Az Erdélyi Riportot az a Stanik István csinálja, aki egykor az Erdélyi Naplót főszerkesztette, egy romániai magyar sajtóügyeskedő, egyféle sajtós Mudura." Magyarországi adófizetők pénzéből kínálgatják ingyen a neptunos komcsi ideológiát Erdélyben. Ezt kellene bevallania Szent-Iványi Istvánnak a Országgyűlésben! - Iliescu Budapestre utaztában magával vitte Hajdu Győzőt és Borbély Lászlót. Hajdut 1989 decemberében halálra keresték a felszabaduló vásárhelyi magyarok, tizenvalahány év múltán már egyazon delegációban utazik véle Európába a választottjuk, az eremdéeszes Borbély. /Toducz Endre, Mikháza: Nem hagyhatom szó nélkül. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 7./ Szerkesztői megjegyzés áll az írás alatt: elhatárolódnak a laptársra és kollégákra tett minősítő megjegyzésektől, azt valóban furcsa, hogy az Erdélyi Riport ingyen megrendelhető. A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének - mint szakmai és etikai szervezetnek - lehetne ehhez egy-két szava, nemkülönben azoknak a közalapítványoknak, amelyek működési, nem pedig konkurencia-letörő költségtámogatásban részesítették magyar és román közpénzekből nevezett periodikát és kiadóját. A júliusban 55. születésnapját betöltő Művelődés című folyóirat összevont 6-9. száma Közművelődés, de kinek? alcímmel látott napvilágot. Az 1995-1998-as évfolyamokból összeállított gyűjtemény előszavában Szabó Zsolt főszerkesztő ekképpen fogalmaz: "Antológiánk a majdnem félszáz megjelent lapszámból tallózik, ám keresztmetszetünk nem éri el a tíz százalékot, s természetesen csak egyik megközelítése marad a Művelődés-jelenségnek. (...) Összeállításunk fő rendezőelve az volt, hogy lehetőleg a lap hagyományos szerkezetét követve a közművelődéssel foglalkozó írások állnak az élen, elsősorban erdélyi, de magyarországi és felföldi szerzők is szerepelnek." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 7./"
2003. október 7.
"Szárazbereken Bocskai István-szobrot avatnak október végén. A fejedelem 1606-ban járt a településen. A 76 éves Illés István úgy érzi, beteljesedett élete nagy álma. 1992-ben Budapesten megalakult a Bocskai Szövetség, amely alkalomra többen hivatalosak voltak Erdélyből is: Szatmárnémetit ő képviselte. Az alapítók úgy döntöttek, hogy a szövetség keretében működjön egy erdélyi tanácsadó testület is, amelyben hét személy kapott helyet. Ide őt is beválasztották. Amikor jobb volt a szövetség anyagi helyzete, díjakat osztottak ki a szavalóversenyeken, a magyar középiskolák legjobb tanulóit támogatásban részesítették Erdély öt városában. Ez az utóbbi időben, anyagi fedezet híján, abbamaradt. A Bocskai Szövetség munkájának alapján állították fel Nagyszalontán Bocskai István szobrát. Akkor született meg benne az ötlet, miért ne lehetne Szatmár megyében is szobrot állítani a fejedelemnek? A nagybányai levéltárban sikerült rábukkanni egy olyan iratra, amelyből kitűnt, hogy a fejedelem 1606-ban Szárazbereken járt. A faluban a református templom szószéke alatt van a latin nyelvű tábla, amelyik igazolja ezt. Illés István elindult támogatókat keresni a megye magyar közéletének személyiségei között. A legtöbb helyen megértésre talált, a megyei tanács összes RMDSZ-NDF-es képviselője saját juttatásából áldozott erre a célra, addig a városi tanácsból csupán négy személy tette meg ezt a tizenegyből. A fejedelem alakját Szilágyi Tibor képzőművész egyetemi hallgató mintázta meg. /Fodor István: Illés István álma valóra vált. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 7./ "
2003. október 8.
"Okt. 7-én Románia Európa Tanácsba (ET) történő felvételének tizedik évfordulója alkalmából ünnepi ülést tartottak a parlamentben, amelyen jelen volt Ion Iliescu államelnök, Walter Schwimmer, az ET főtitkára, Catherine Lalumière, az Európa Parlament tagja, az Alkotmánybíróság, a Legfelsőbb Bíróság elnökei, a kormány tagjai, valamint a Bukarestbe akkreditált diplomáciai testületek tagjai. Ion Iliescu elnök a helyi autonómiák megerősödését, valamint a decentralizációt is az ET segítsége által megnyert javak közé sorolta , ugyanúgy, mint a Románia és Magyarország között létrejött történelmi megbékélést. Az eljövendő egyesült Európában minden nemzet kisebbségnek számít majd, ennek megfelelően a kisebbségi jogok kérdéskör mélyebb tanulmányozást igényel, mondotta Ion Iliescu. Frunda György RMDSZ-es szenátor rámutatott: az európai elvek "kezdik megtalálni helyüket" a román törvénykezésben is, és Románia a "pozitív trendet" követi, ami a nemzeti kisebbségek jogait illeti. Frunda hangsúlyozta: legfontosabb eredményként a felelős politikai személyek mentalitásának a megváltoztatását lehet elkönyvelni, valamint "egyfajta tolerancia kezdetét" a más kultúrával és más hagyománnyal rendelkezőkkel szemben. "Ennek a tolerancia-kezdetnek a jegyében remélem, hogy a Szabadság-szobor újra elfoglalja méltó helyét Aradon" - hangsúlyozta Frunda György. Corneliu Vadim Tudor Nagy-Románia Párti szenátor beszélt Romániának Európában elfoglalt helyéről, a "román zsenialitásról", a tízparancsolatról, valamint az országot sújtó szegénységről és a korrupcióról. Walter Schwimmer, az ET főtitkára szerint Romániának kötelessége teljesíteni az előírt gazdasági és jogi reformokat, ha azt akarja, hogy az Európai Unióhoz csatlakozzék. Ugyan-akkor számos más problémát is meg kell oldania az országnak, mint például a korrupcióval vagy a közigazgatással kapcsolatos kérdéseket. Lalumière asszony kifejezte aggodalmát a Románia külpolitikájában történt néhány "incidenssel" kacsolatban. "Meg kell tanulnunk megismerni önöket, és számon tartani azokat az okokat, amelyek miatt az önök számára annyira fontos a NATO, valamint az Egyesült Államok. Nyugat-Európa viszont nem érti mindig, hogy önök miért reagálnak egyféleképpen vagy másféleképpen, vagy miért tesznek, avagy nem tesznek meg dolgokat. És megfordítva, önöknek is erőfeszítést kell tenniük bennünket megérteni" - mondotta Catherine Lalumière. /Ünnepi parlamenti ülés Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./"
2003. október 8.
"A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) levélben válaszolt Adrian Nastase miniszterelnök Strasbourgban mondott, Magyarországot érintő kijelentéseire. Nastase óva intette Magyarországot, hogy a magyar állampolgársági törvény esetleges módosítása során ne alkalmazza az etnikai elvet, mert ha ezt tenné, Románia az európai testületekhez fordul, aminek következtében az eljövendő magyar állampolgársági törvény ugyanarra a sorsa juthat, mint a státustörvény. Az MVSZ közleményében leszögezte: népszavazási kezdeményezésének hitelesítésekor az Országos Választási Bizottság azt is ellenőrizte, hogy a magyar állampolgárságot etnikai alapon elérhetővé tenni szándékozó indítvány nem sérti-e az Európai Egyezményt az Állampolgárságról című nemzetközi egyezményt. Az eredmény: Magyarország jelenlegi, és a népszavazást követően majdani állampolgársági törvénye teljes mértékben harmonizál az Európai Unió jogrendjével. Az MVSZ emlékeztetett: Románia mindmáig nem ratifikálta Európai Egyezményt az állampolgárságról, jóllehet elsők között írta azt alá. Románia egyetlen szóval sem emelt kifogást az ellen, hogy a horvát nemzetiségű román állampolgárok etnikai alapon elnyerhessék a horvát állampolgárságot is, még azt is lehetővé téve számukra, hogy a horvátországi választások alkalmával és azok idején, romániai lakhelyükön tartózkodva leadhassák szavazatukat. Vajon Románia ilyen súlyosan diszkriminálná a területén élő másfél milliós magyar nemzeti közösséget?" - áll a közleményben. /Kettős állampolgárság a romániai horvátoknak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./"
2003. október 9.
"A Közösségfejlesztők Békés Megyei Egyesülete (Békéscsaba) és a CREST Nonprofit Szervezetek Forrásközpontja (Szatmárnémeti) Közösségek fejlesztése határok nélkül elnevezéssel közös projektet indított a keleti határ mentén, melynek célja a szervezetek közötti információáramlás biztosítása, a határ menti kapcsolatok és a civil szféra erősítése. E program keretében kiadványt is megjelentettek, amely nyolc megye - Magyarországról Békés, Csongrád, Hajdu-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Romániából Arad, Bihar, Szatmár, Temes - civil szervezeteinek adatait tartalmazza. A magyar és román nyelven is kiadott adatbázis több mint 1200 egyesület, alapítvány, szervezet nevét, címét, elérhetőségét foglalja magába, de tovább bővíthető bármikor a következő címeken: http://www.csabanet.hu/regcivil/ honlapon. Okt. 4-5-én Békéscsabán zajlott le "A határ nem választ el..." elnevezésű együttműködési konferencia, amelyen az említett nyolc megyéből mintegy hetvenen vettek részt különböző civil szervezetek képviseletében. A kétnapos konferencián több mint 20 érdekes, színvonalas előadás hangzott el igen változatos tevékenységi területekről. Bemutatkozott az aradi Kondor Klub, a bánsági bolgárok szervezete, többen is felfigyeltek az aradi Juventute Alapítvány által működtetett magánóvoda eredményeire. /Péterszabó Ilona: Civil szervezetek találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 9./"
2003. október 9.
"A Hepehupa /Zilah/ minden számnál valami újjal meglepi az olvasót. A július-szeptemberi, 3.szám abban különbözik az eddigiektől, hogy az egyén szemével (is) láttat. A Gyökerek rovat szinte kivétel nélkül megélt, egyéni hangvételű írásokat tartalmaz. /Szabó Csaba: Sebességváltás a hepehupán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./"
2003. október 10.
"Markó Béla kijelentette, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) hétvégi ülésén nem fogja javasolni az SZDP-vel kötött együttműködési megállapodás felbontását, noha az RMDSZ képviselői sérelmezik, hogy a Szabadság-szoborral kapcsolatos kérdés rendezetlen maradt. Az elnök ugyanakkor Adrian Paunescut bírálta nacionalista retorikája miatt. Az RMDSZ elnöke szerint Paunescu megsértette a magyar közösséget az aradi Szabadság-szoborral kapcsolatos kommentárjaival, amikor "gyilkosoknak" nevezte a magyar hősöket. "Elutasítjuk, hogy Adrian Paunescu adjon leckét nekünk és ő döntse el, mi a jó és a rossz. Elfogadhatatlan, hogy a kormánypárt kultúrpolitikáját Adrian Paunescu úr irányítsa, aki folyamatosan támad bennünket és uszít ellenünk", fogalmazott Markó. Az RMDSZ elnöke elmondta, a kérdést felvetette az SZDP képviselőivel tartott megbeszéléseken, és Adrian Nastase kormányfővel is tárgyalt erről. /Nem bontják fel a protokollumot. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./"
2003. október 10.
"A Szövetségi Képviselők Tanácsa tájékoztatást hallgat meg az alkotmánymódosítással kapcsolatos népszavazás előkészületeiről - áll az RMDSZ sajtószolgálata által szétküldött elektronikus levélben, mely az SZKT okt. 11-i ülésének a tervezett napirendjét tartalmazza. A napirend kidolgozóiban talán nem is tudatosult, mennyire beszédes ez a megfogalmazás.Javában folyik a kampány, az RMDSZ hirdetésekkel, plakátokkal próbálja meggyőzni az erdélyi magyarságot arról, hogy a változások az érdekét szolgálják. Az RMDSZ vezető politikusai csupán a román parlamentnek kívánják a törvényhozói szerepet. Saját kisparlamentjükkel, az SZKT-vel szemben azonban védik hatalmukat. Gondosan vigyáznak arra, hogy e testület nehogy érdemi vitákat folytasson. Az SZKT, az RMDSZ törvényhozása soha nem vitatta meg, mit kellene bevinni az alaptörvénybe, milyen minimális feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy vállalható legyen a módosítás. Ebben SZKT is ludas. 2002 májusában azt szavazta meg, hogy fel se olvassák az RMDSZ alkotmánymódosító csomagját. Szavazatával elfogadta az Operatív Tanács alkotmánymódosításról hozott határozatát. /Gazda Árpád: Kotyvasztott igen. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./"
2003. október 10.
"Fodor Imrét a Székely Nemzeti Tanács székelyföldi autonómiát hirdető plakátjai miatt fogta vallatóra a hatóság. Felvonult a csendőrség, a rendőrség, az ügyészség, az ügyeletes televíziós stábok is meglepő fürgeséggel teremtek az incidens helyszínén. Fodor Imre cáfolta, hogy Erdőszentgyörgyön plakátot és szórólapot osztogatott volna, s az ezzel kapcsolatos híreszteléseket csúsztatásnak nevezte. Mint elmondta, szabad napot kért, és Szovátára indult. Az erdőszentgyörgyi parkolóban megállt, hogy a csomagtartóban elrendezze a szóróanyagot, amikor odament egy csendőr, és azt kérte, hogy mutassa meg a személygépkocsijában levő plakátokat, megjegyezve, hogy tudja, miről van szó, és már értesítette a rendőröket is. Amikor Fodor Imre bemutatkozott, a csendőr azt mondta, hogy fölösleges, mert azt is tudja, hogy kiről van szó. Rövidesen megjelent két rendőr is, és bekísérték az erdőszentgyörgyi rendőrségre, ahol meg kellett várnia, amíg a Marosvásárhelyen működő táblabíróságról Stefanescu Marius ügyész, valamint a megyei rendőrség parancsnok- helyettese a helyszínre ért. Nyilatkozatot akartak íratni vele, de mivel erre nem volt hajlandó, jegyzőkönyv készült, amelyben úgy szerepelnek az események, ahogy megtörténtek, lefordították a plakát és szórólap szövegét román nyelvre, valamint azt is rögzítették, hogy honnan származik a szóróanyag. Az ügyész végül közölte Fodor Imrével, hogy nincs szó kihágásról, és bűntényről sem. Az alpolgármester hozzátette, hogy meglepő gyorsasággal érkeztek a helyszínre a román nyelvű sajtó képviselői, és véleménye szerint az egész akciónak a megfélemlítés volt a célja. /(bodolai - mózes): Fodor Imrét bekísérték. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 10./ Ovidiu Natea Maros megyei prefektus elmondta: az illetékes hatóságokra bízza az ügy megoldását, Dorin Florea polgármester pedig úgy fogalmazott, hogy Fodor Imre problémáját csak nyugtatószerekkel lehet megoldani. Az Erdélyi Nemzeti Tanács Ügyvivő Testülete közleménye szerint Szilágyi Zsolt soros elnök aggasztónak tartja azokat a jeleket, amelyek a Székely Nemzeti Tanács megalakulásának előestéjén a román hatalmi körökből és az RMDSZ csúcsvezetősége részéről érkeznek. A közlemény felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Unióba igyekvő Romániában súlyosan megsértik az emberi jogokat és a gyülekezés szabadságát. Azok, akik részt vesznek a Nemzeti Tanács helyi szervezeteinek megalakításában, nem tesznek mást, mint alkotmányos, demokratikus jogaikat gyakorolják. A testület tiltakozik a megfélemlítés minden formája ellen, áll a közleményben. /Őrizetbe vették Marosvásárhely alpolgármesterét. Tiltakozik az Erdélyi Nemzeti Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./ A 74 plakátból 73-at visszaadtak, egyet elkértek tanulmányozás céljából - mesélte el Fodor Imre. Marosvásárhely alpolgármestere nevetségesnek nevezte a híresztelést, miszerint éppen plakátolás közben "csípték" volna el. A rendőr nem tudott válaszolni az újságíró kérdésre, hogy mivel gyanúsítható Fodor Imre. "Én csak annyit tudok, hogy a plakátok valamiféle térképet tartalmaznak, amiről azt beszélik, hogy a Székelyföldet ábrázolja" - mondta a rendőr, aki elárulta: csendőrkollégáit már egy nappal korábban arra figyelmeztették Vásárhelyről, hogy amennyiben "furcsa plakátokat" találnak, azonnal értesítsék a megyei parancsnokságot. Egy Ciprian Airineiként bemutatkozó csendőr volt, aki "felfedezte a plakátokat", de nem nyilatkozott az újságíró előtt. A SZNT népszerűsítő plakátjainak Marosvásárhelyen is meg kellett volna jelenniük. Ennek érdekében éppen Fodor Imre fizette ki még a plakátolási illetéket, de alig két órával később Dorin Florea polgármester telefonon értesítette, hogy menjen a pénzéért, mert visszavonta az engedélyt. "Szerintem nálunk csak azért fújják fel ennyire ezt az ügyet, hogy megfélemlítsék a magyar közösséget" - mondta Fodor Imre. Marosludasi társa, Andrássy Árpád szerint Fodor erdőszentgyörgyi "lefülelése" kitervelt akció volt. "Csak én és a szentgyörgyi Molnár József tudtunk arról, hogy Fodor Imre kiviszi a plakátokat. Az alpolgármester szerdán este tőlem kérte el a Molnár otthoni telefonszámát. Meggyőződésem, hogy beszélgetésünket lehallgatták, különben mivel lenne magyarázható, hogy amint leparkolt, a plakátok felől érdeklődő csendőr jelent meg az autó mellett?" - vélte Andrássy. /Szucher Ervin: Fodor Imrét bekísérték a rendőrőrsre. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./"
2003. október 10.
"Az RMDSZ Csíki Területi Szervezete Területi Küldöttek Tanácsának Állandó Bizottsága a csíki RMDSZ-elnökök és RMDSZ-listán megválasztott polgármesterek, alpolgármesterek és tanácsosok figyelmébe ajánlja okt. 9-i ülésén elfogadott állásfoglalását. Ebben felkérik a "címzetteket", hogy ne jelöljenek helyi SZNT-küldötteket mindaddig, amíg érvényes SZKT-, illetve TKT-döntésekre nem kerül sor ez ügyben. "Ezen álláspontunkkal megerősítjük a Ráduly Róbert Kálmán területi RMDSZ-elnök 2003. október 6-án megfogalmazott levelét, miszerint RMDSZ helyi vagy területi, esetleg országos álláspontjának kialakulásáig tartsák magukat távol a Székely Nemzeti Tanács alakulási folyamatától" - olvasható az állásfoglalásban. /Állásfoglalás a Székely Nemzeti Tanács ügyében. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./"
2003. október 10.
"A Legfelsőbb Bíróság határozata szerint Romániában a polgármesterek nem támadhatják meg a helyi tanácsok határozatait. Ez azt jelenti, hogy Gheorghe Funar kolozsvári polgármester a helyi közigazgatás működésének akadályozására alkalmas eszköz nélkül maradt. Funar rendszeresen megtámadta a közigazgatási bíróságokon a tanácsi határozatokat, amivel megbénította a helyi közigazgatás működését. 2002. májusa óta minden tanácsi határozatot megtámadott a közigazgatási bíróságon. /Borbély Tamás: Csökken a polgármester hatásköre. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./"
2003. október 10.
"Trianon előzményei és következményei a címmel volt okt. 3-án előadás és könyvbemutató Nagybányán a Teleki Magyar Házban. A rendezvény meghívottja Ádám Sándor Budapestről, aki a "Trianon bűne", "Trianon jogszerűsége" és hasonló könyveit ismertette. Többféle aktualitása is lehet manapság Trianonnak, írta Vásárhelyi D. Miklós. Történelmi szempontból az elmúlt másfél évtized a nagy változásoké volt Kelet-Európában. Korában örökkévalónak vélt (hirdetett) politikai rendszerek bomlottak fel, mesterségesen létrehozott országok hullottak darabjaikra, más országok egyesültek, állam- és katonai szövetségek omlottak össze. Sokakban felmerülhetett a kérdést: vajon nem lehetne a kedvező politikai konjunktúrát a javunkra fordítani? Miért épp a magyar nemzet várja tehetetlenül, karbatett kézzel, hogy elmúljon a talán soha vissza nem térő alkalom? Ludwig von Lang, a Vatikán kezdeményezésére 1984-ben létrehozott emberjogi intézet, az Institutum Pro Hominis Juribus főtitkára által 2001 februárjában megfogalmazott, s az ENSZ Háborús Törvényszékéhez eljuttatott levelében többek között a következőket írta: "...a Trianoni szerződés elfogadásakor Magyarországot az I. világháborúban való részvételéért büntették meg. A Párizsi Békeszerződés aláírásakor viszont Magyarországot a II. világháborúban való részvétele miatt marasztalták el. Mindkét szerződés kollektív büntetésről rendelkezett, ami a nemzetközi jog alapján elfogadhatatlan. Összességében megállapítható, hogy mind a Trianoni, mind a Párizsi Békeszerződés alakilag és jogilag is érvénytelen. Az elcsatolt területen élő magyar állampolgárok sérelmére 1920. évtől kezdődően olyan bűncselekmények elkövetése történt, amelyek a nemzetközi jog alapján nem évülnek el. Szükséges annak bíróság által történő kimondása, hogy a fent említett Szerződések érvénytelenek és az érvénytelenség következtében a Magyar Népet jogorvoslat illeti meg. [...] Az 1956-os Magyar Forradalom idején az Egyesült Nemzetek Szervezetének nem volt lehetősége támogatni a magyar nemzet szabadságharcát. A körülmények megváltoztak. Az ENSZ-nek most lehetősége nyílik arra, hogy jóvátegye akkori közömbösségét." Az egyetlen gondolat, amely az elmúlt másfél évtizedben reálisnak látszó kiutat kínált a tudati-történelmi zsákutcából, az a nemzetprogram, amelyet a magyar polgári kormány a Kárpát-medencei magyarság szellemi-gazdasági egyesítésében, a magyarságtudat erősítésében jelölt meg, s amelyet Orbán Viktor volt miniszterelnök röviden csak így foglalt össze: "Merjünk magyarok lenni". Nagybányai magyar középiskolás diáklányok FÉLNEK román társaságban magyarságukat elárulni. Tartanak attól, hogy még el is verik őket. Ezt a félelmet úgy látszik genetikailag hordozunk magunkban, ez ijesztő. Ránkfér tehát a biztatás: merjünk (és akarjunk) magyarok lenni. És beszélni KELL Trianonról. Ahogyan 1848-ról is, Nagyenyedről is, a Don-kanyarról is, Recskről is, a Gulágról is, Szárazajtáról is. Meg az aradi Szabadság-szoborról. Csak így, magyarságunk vállalásával oldhatjuk fel Mohácstól, Trianontól eredeztethető görcseinket. /Vásárhelyi D. Miklós: Merni és nyerni. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 10./"
2003. október 11.
"Az RMDSZ heti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök ismertette a sajtó képviselőivel az okt. 11-én Marosvásárhelyen sorra kerülő Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) fontosabb napirendi pontjait. Tájékoztatja kollegáit az elmúlt időszak politikai eseményeiről, különös figyelmet szentelve a kormánypárttal való együttműködés kérdésének, az aradi Szabadság-szobor helyreállítása körül kialakult helyzet szemszögéből, amely miatt az SZDP és az RMDSZ közötti viszony megromlott. Ugyanakkor megvitatják a jövő évi helyhatósági választások kérdését, a jelöltállítás alapelveit, illetve kritériumait. Az alkotmánymódosítással kapcsolatos népszavazásról szólva Markó kifejtette, az RMDSZ igyekszik minél hatékonyabb kampányt kifejteni a referendum kedvező kimenetele érdekében. A Szabadság-szoborról az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: ez a probléma nem oldódott meg, emiatt romlik a kormánypárttal való viszony. A szobor-vita tulajdonképpen magyarellenes kampány része - fejtette ki az elnök, s az RMDSZ álláspontja szerint elfogadhatatlan az, hogy a kormánypárt kultúrpolitikáját egy olyan valaki irányítsa, mint Adrian Paunescu. Az aradi szobor ügye ártott a román-magyar viszonynak is. Markó Béla a miniszterelnökkel, kormánypárti kollégáival folytatott megbeszélései alkalmával több ízben is kérte azt, hogy Adrian Paunescut vagy állítsák félre, vagy korlátozzák szerepét a párt kultúrpolitikájában, azonban mindig kitérő választ kapott. Pete István szenátor arról mezőgazdasági kerettörvényről szólt, mely átláthatóan meghatározza a mezőgazdasági támogatási rendszerek törvényes kereteit. A Büntetőtörvénykönyv nem felel meg az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó állam követelményeinek, ezért új Büntetőtörvénykönyvet dolgoznak ki. /Szobor-vita és romló viszonyok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./"
2003. október 11.
"Okt. 9-én este Marosvásárhelyen egy rendőrjárőr őrizetbe vette Andrássy Árpádot, a marosludasi RMDSZ elnökét, a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének tagját és Márton Lajost, a Magyar Polgári Szövetség marosvásárhelyi aktivistáját, akik Marosvásárhely főterén a település Székely Tanácsának okt. 12-i alakuló ülésére hívó plakátokat ragasztottak. Elmondásuk szerint a rendőrjárőr egyik tagja megjegyezte, hogy ez az a plakát, amiről a tegnap a főnök beszélt. Andrássy Árpádot és Márton Lajost több mint egy órán át tartották a rendőrségen, tőlük nyilatkozatot kértek, de ők kijelentették, hogy ezt csak ügyvédjük jelenlétében írják meg, egyébként alapvető emberi jogaikat sértőnek találják a velük szemben alkalmazott eljárást. Jogi képviseletükre Kerekes Károly jogászt, parlamenti képviselőt kérték fel. Miután nem voltak hajlandók nyilatkozatot adni, felvették adataikat és Iacob Vasile rendőrfelügyelő azzal bocsátotta el őket, hogy az eljárást az ügyészség folytatja - olvasható a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának sajtóközleményében. Ugyanezen a napon délelőtt Fodor Imre, Marosvásárhely alpolgármestere Erdőszentgyörgyön vált hasonló incidens alanyává. Markó Béla a Székely Nemzeti Tanács létrehozásával kapcsolatos elképzelésekről szólva megállapította: nem jó megtéveszteni a magyarságot egy olyan kezdeményezéssel, amelynek hangzatos neve ellenére semmi köze az autonómiához, hanem az RMDSZ-szel szembeni alternatív politikai szervezet létrehozására irányul. /Újabb rendőri zaklatás az SZNT KT plakátjai kapcsán. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./"
2003. október 11.
"Okt. 2-4. között a magyarországi Csengeren Alma Napokat rendeztek, ahova tíz erdélyi megye (Arad, Bihar, Fehér, Hargita, Maros, Kolozs, Kovászna, Szilágy és Temes) gazdálkodóit és gazdaszervezeteinek képviselőit is meghívták. A legnépesebb küldöttség Marosvásárhely és Kolozsvár környékéről indult. A találkozón részt vett dr. Németh Imre magyar földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter is, aki a jelen és jövő mezőgazdaságáról szólt az EU-s követelmények tükrében. Dr. Solymosi József miniszteri főtanácsos a határon átnyúló agrárkapcsolatokról értekezett. A jelenlévők közül többen is elemezték a határon túli magyar és a magyarországi gazdasági kapcsolatok eddigi eredményeit, illetve hiányosságait. Elhangzott, hogy az EU-ba történő belépés során nagy segítséget jelenthet a magyar tapasztalatok átvétele, testvértelepülési kapcsolatok létesítése, és főleg azoknak gazdasági tartalommal történő feltöltése. /Barazsuly Emil: Határokon átnyúló almatermesztési együttműködés. A terveket valóra kellene váltani. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./"
2003. október 11.
"Okt. 10-én Kolozsváron, a Korunk Galériában megnyílt Kabán József fotóművész tárlata: a 35-40 éves pályafutás alatt termett portrék, életképek, pillanatképek stb. A mestert hetvenedik születésnapja alkalmából a házigazda, Kántor Lajos főszerkesztő köszöntötte. Az eseményen közreműködött Albert Júlia színművésznő és a Concordia vonósnégyes (Márkos Albert, Botár Gerő, Olimpiu Moldovan, Török Béla). /Ö. I. B.: Kabán József fotóművész köszöntése. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./"
2003. október 11.
"Bertha Zoltán első kötetében (A szellem jelzőfényei, 1988 egy-egy Tamási- és Bodor Ádám-tanulmány, Weöres- és Szilágyi Domokos-elemzés, Utassy József- és Nádas Péter-kritika sorakozott, illetve a tegnapi és mai avantgárdról vagy a transzszilvanizmusról cikkezett a szerző. Egy korábbi irodalomtörténeti összefoglalóban, mint társszerző (A hetvenes évek romániai magyar irodalma, 1983) az erdélyi első Forrás-nemzedék jeles tagjairól készített portrésorozatot, s egyikükről nemsokára monográfiát (Bálint Tibor, 1990), később viszont Sütő András életútját és -művét dolgozta fel monografikus tanulmányban (1995). Berha Zoltánnak az utóbbi évtizedben közreadott irodalomkritikai tanulmánykötetei (Gond és mű, 1994; Sorstükör, 2001) a kritikus kitartó következetességét szemléltetik, hiszen újabb és újabb tanulmányokban tér vissza - többek között - Tamási Áron, Sütő András, Bálint Tibor, Szilágyi Domokos művéhez, illetve a transzszilvanizmus és az avantgárd, valamint a posztmodern kérdéséhez, újabb vizsgálódásaiban Németh László és Illyés Gyula életművének a központba állítását jelenti. Ez a nyitás főként új kötetében /Sorsbeszéd. Pomáz, Kráter Műhely Egyesület, 2003/ követhető nyomon, ebben Kós Károlyról, Áprily Lajosról, Reményik Sándorról, Wass Albertről, Kányádi Sándorról találhatók elemzések. A szerző s megfogalmazta bevezetőjében alaptörekvését: "Modernség és nemzeti kulturális megmaradás, létveszélyek és egzisztenciális-etikai törekvések kontextusában (is) megfaggatni az olyan szellemóriások sorsirodalmi példa-életműveiből sugárzó üzeneteket, mint amilyen Németh László, Illyés Gyula, Kós Károly vagy Tamási Áron volt, a figyelmet ébren tartani Áprily Lajostól, Reményik Sándortól Wass Albertig, Sütő Andrástól, Kányádi Sándortól Szilágyi Domokosig, Bálint Tiborig, Sánta Ferencig és tovább - olyanok írásművészete iránt, akik korvalóság és gondtapasztalás feszültségei közepette is a szellem örökérvényű jelzőfényeivel irányíthatnak bennünket. Akik magyarság és minőség szintézisének kívánalmával, a "sajátosság méltóságának" ihlető erejével késztetnek lelkiismereti önvizsgálatra, Kárpát-medencei, nemzeti önismeretre, Trianon utáni magyarságtudat-fenntartásra és univerzális világlátásra."/Borcsa János: Az irodalomkritikus kritikus választásai és vállalásai. = Krónika (Kolozsvár), okt. 11./"
2003. október 11.
"A romániai magyarság 1944. évi internálásának gyökerei 1943 nyaráig nyúlnak vissza. Sztálin ugyanis így fogalmazott a Nagy-Britannia kormányához írt levelében 1943. június 7-én: ,,A szovjet kormány úgy véli, hogy azért a fegyveres segítségért, amelyet Magyarország Németországnak nyújtott (...), a felelősséget nemcsak a magyar kormánynak, de kisebb-nagyobb mértékben a magyar népnek is viselnie kell." 1943. december 12-18-án a szovjet-csehszlovák szerződés, valamint a Németországgal és magyarokkal szembeni háború utáni álláspont kialakítása tárgyában Moszkvában Sztálinnal és Vjacseszlav Mihajlovics Molotov külügyi népbiztossal, a későbbi szovjet külügyminiszterrel tárgyalt Eduard Benes száműzetésben levő csehszlovák elnök. Molotov kijelentette: ,,A magyarokat meg kell büntetni." (...) A Benes kezdeményezésére létrejött tárgyalások végkövetkeztetéseit 1943. december 18-án jegyzőkönyvben rögzítették a Kremlben. Úgy vélték: ,,(...) Mindkét fél elismeri, hogy Magyarország nagy felelősséggel tartozik a háborúért (...)", miközben Romániára vonatkozóan azt rögzítették a dokumentumban, hogy ,,(...) a román népet, ellentétben a rendszerrel, amely őt a háborúba bevitte, nem terheli közvetlen felelősség a háborúért". Ugyanakkor 1943-ban Románia még két hadsereggel harcolt szovjet területen a Vörös Hadsereg ellen, viszont Magyarországnak csak megszálló hadosztályai voltak szovjet területen. Ugyanezt a magyarellenes álláspontot fogalmazta meg később, 1944 őszén Romániában a Iuliu Maniu vezette Nemzeti Parasztpárt, valamint a Nemzeti Liberális Párt is. Sajtójukban azt terjesztették, hogy a magyarság kollektíven bűnös, úgy kell elbánni vele, mint bűnös néppel. 1944. augusztus 23-án délután I. Mihály román király elrendelte Ion Antonescu marsallnak és minisztereinek a letartóztatását, 24-re virradó éjszaka pedig megalakult Constantin Sanatescu tábornok első kormánya. A belügyminisztérium augusztus 25-én elrendelte, hogy még aznap tartóztassák le a Német Nemzetiségi Csoport valamennyi vezetőjét, a szász és sváb lakosság ellenállásának megszervezőit, valamint a magyar kisebbség vezetőit; augusztus 27-én pedig a csendőrség főfelügyelősége újabb internálások végrehajtására adott utasítást. 1944. szeptember 12-én a szövetséges erők képviseletében a Szovjetunió, illetve Románia kormányai megkötötték a fegyverszüneti egyezményt. A fegyverszüneti egyezmény aláírását követő első intézkedés az volt, hogy szeptember 15-én a csendőrség főfelügyelősége elrendelte minden magyar és német alattvaló családjával együtt történő internálását a Tg. Jiu-i táborba; a parancs azonban a zsidókra nem vonatkozott. Az észak-erdélyi magyar állampolgárságú, magyar útlevéllel rendelkező magyarokat internálták, az azonos állampolgárságú státusban levő észak-erdélyi román nemzetiségűeket nem. Amikor 1944. november 6-án a lágerek létrehozásáról szóló minisztertanácsi határozat megszületett, például Tg. Jiuban már 4650 internáltat tartottak fogva, a Brassótól nem messze levő barcaföldvári 2-es számú fogolytábor, a hetek múlva haláltáborként elhíresült láger is javában üzemelt. Arad megyében Aradon, Borossebesen, Pankotán, Doroszlófalván és Nagyhalmágyon; Brassó megyében Brassóban, Barcaszentpéteren és Földváron; Bihar megyében Nagyváradon, Belényesen és Kőröstárkányban, továbbá Zsombolyán, Tg. Jiuban, Slobozia Vechen, Ciurelen, Felső-, illetve Alsótömösön, Lugoson, Pitesti-en, Vulkánban, Caracalban stb. hoztak létre, illetve működtetnek tovább internálóközpontokat úgy, hogy gyakorlatilag minden megyében létezett legalább egy, országszerte összesen 36 láger. A Földváron fogva tartottak számáról eltérő adatok léteznek. Niculae Spiroiu volt honvédelmi miniszter közlése szerint a lágerben felületes volt a foglyok nyilvántartása. 1944 októbere és 1945 júliusa között 298 fogoly halt meg a táborban pusztító kiütéses tífuszjárvány idején. A földvári fogolylétszám ennél valószínűleg nagyobb volt, hiszen a lágerből szabadultak között van, aki 8000 fogolyról tesz említést, a korabeli sajtó pedig a földvári haláltáborban sínylődő ,,hatezer magyar hadifogoly és internált" szörnyű sorsát teszi szóvá. A Dolgozók Szava /Sepsiszentgyörgy/ című hetilap egy kiszabadult fogoly vallomásai alapján arról számol be, hogy Földváron 2500-3000 magyar, német, román, szerb és zsidó sínylődik ártatlanul. Elmondása szerint 15 éves gyermekektől aggokig, minden korosztályból vannak foglyok a lágerben. Az összeszedett és előbb a sepsiszentgyörgyi börtönbe zárt székelyek közül ,,sokan úgy szabadultak meg, hogy átállottak románnak. Szabad börzéje működött az átállásnak, s akadtak tényleg olyanok, akik ilyen áron megszabadultak az elhurcolástól. Nagy üzletet bonyolított le Stefanescu nyug.(almazott) járásbíró is, aki kaján örömmel számolgatta az utolsó napok egyikén a Balog-ház kapuja alatt az ilyen módon harácsolt százpengősök tömkelegét, ami mind a szerencsétlen elhurcoltak családtagjainak szája elől elvont pénzecskékből tevődött össze." A fogoly elmondása szerint, mielőtt a lágerbe bevitték, hat könyvbe is bevezették az érkezők adatait, az ő odaérkezésekor pedig a valamikori gyárépület, az iskola, valamint a földbe vájt nyolc lyukban akkor már 2500-3000 fogoly szorongott. Magyarország legtávolabbi vidékeiről állandóan érkeztek az újabb és újabb foglyok, emiatt a földvári tábor annyira túlzsúfolt lett, hogy az internáltak egy részét átvezényelték a szomszédos Lügetre. A foglyok kicsempészett levelek, pontosabban cédulákra írt üzenetek révén kérnek segítséget a külvilágtól, a környékbeli falvak, elsősorban Hidvég lakossága segít rajtuk lehetőségeihez mérten. /Mindez a szerző most megjelent könyvéből: Székely golgota, Kaláka-könyvek, Sepsiszentgyörgy. /Benkő Levente: A tervszerű merénylet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 11./"
2003. október 13.
"Okt. 11-én tartották Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülését. A z SZKT-t megelőző okt. 10-i Egyeztető Kerekasztalhoz hasonlóan a plénum is elvetette Eckstein-Kovács Péter szenátornak azt az indítványát, hogy a testület külön napirendi pontként elemezze a Szociáldemokrata Párttal (SZDP) létrejött megállapodást. Markó Béla szövetségi a szekértábor-jelenség kérdéséről kifejtette, megosztottságuk nem újkeletű. . Itt van az ideje, hogy elváljunk egymástól? - tette fel a kérdést a szövetségi elnök. Nincsen - mondotta. A helyzetértékelés különbözik, de a célok ugyanazok, és ezeket a célokat együtt tudják megvalósítani. Markó a megerősödött román nacionalizmusról is szót ejtett, amely az aradi Szabadság-szobor visszahelyezésének betiltásához vezetett. Vannak, akik azt mondják, azonnal szakítani kell. Azonban a szakítás nem használna az RMDSZ-nek, hanem a Nagy-Románia Pártnak (NRP), az ultranacionalistáknak. Markó szerint azáltal, hogy Adrian Nastase miniszterelnök engedett pártja magyarellenes politikusainak, elkövette egyik legnagyobb hibáját, és talán végképp megrontotta az RMDSZ és az SZDP viszonyát. Ennek ellenére Markó Béla még nem javasolja, hogy szakítsanak. A Szabadság-szobor kérdését pedig az együttműködés segítségével kell megpróbálni rendezni. Markó Béla, felszólította a romániai magyar közösséget, hogy menjen el szavazni az alkotmány módosítására. Markó bírálta a Székely Nemzeti Tanács megalakítását. "Micsoda erkölcstelenség azt állítani, hogy ti autonómiát akartok, és mi nem?!" -kérdezte. Az elnöki beszámoló után a több órás vita során alapvetően kétféle álláspont körvonalazódott. A mérsékeltebb politikai álláspontot vallók az alkotmánymódosítás mellett voltak. A székelyföldi mozgalmat népszerűsítő plakátok miatt őrizetbe vett Fodor Imre marosvásárhelyi alpolgármester ügyéről szólva Frunda György kijelentette: Fodor nem követett el törvénytelenséget, de részvétele a mozgalomban erkölcstelen, s az RMDSZ-nek meg kell oldania a Fodor-kérdést is. A belső ellenzék véleményének hangot adó Szilágyi Zsolt Bihar megyei képviselő kifejtette: amikor letették az RMDSZ alapkövét, két alapvető értékre építették fel azt, egyrészt a belső demokráciára, másrészt az egységre. Az elmúlt években azonban a belső demokrácia meglehetősen sokat sérült. Az autonómia megvalósítására jön létre az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), amelyeknek nincs szándékukban indulni a választásokon. Szilágyi hangsúlyozta: az EMNT és az SZNT nem az RMDSZ ellen jött létre, hanem az autonómiáért. Vekov Károly úgy fogalmazott: zsákutcába jutottunk, s az RMDSZ csúcsvezetősége juttatott ide. Itt és most meg kell állni, s ennek a politikának véget kell vetni. A politikus hangsúlyozta: az RMDSZ vezetősége, a szövetséget csődbe vivő oligarchikus csoportja mondjon le, s adja át a helyét a megfelelő erkölcsi értékkel rendelkező személyeknek. Döntöttek az SZKT Állandó Bizottságának a kiegészítéséről is, Kiss Sándor, a Bihar Megyei Tanács alalnöke személyében. Ezt követően a plénum megválasztotta a bizottság négy titkárát is, s ezzel teljessé vált a testület összetétele. Az SZKT közleményt bocsátott ki az aradi Szabadság-szobor ügyében: az együttélés elveinek megsértéseként értékelik azt, hogy a központi hatóságok, az RMDSZ és az SZDP közti megállapodást megszegve megakadályozták az aradi Szabadság-szobor okt. 5-i felállítását. Az RMDSZ ragaszkodik ahhoz, hogy a Szabadság-szobrot az eredetileg kijelölt helyen, a Tűzoltó téren állítsák fel. Az SZKT arra kéri a romániai magyar közösséget, hogy okt. 18-19-én menjen el szavazni, és igent mondjon az alkotmány módosítására. Az SZKT állásfoglalást szavazott meg a különböző politikai szerveződéseket illetően is. Az RMDSZ nem támogatja a különböző néven meghirdetett székely vagy magyar nemzeti tanácsok létrejöttét, mert a kezdeményezők súlyosan félrevezetik a közvéleményt, és megpróbálják megosztani a közösséget. A szövetség helyi, területi és országos tisztségviselői nem vehetnek részt ezekben a testületekben, és azok létrejöttét semmilyen formában sem támogathatják. /Papp Annamária: Nyitottabb RMDSZ-t a jövő évi választásokon. Igen!-t az alkotmány módosítására - Nem!-et a nemzeti tanácsokra! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./"
2003. október 13.
"Lakatos Péter, a Partium platform nevében és az aradi Szabadság-szobor kapcsán mondotta, hogy a román nacionalisták nem várt segítséget kaptak attól az Erdélyi Nemzeti Tanács nevét lejárató, farizeus ügyvivő asztaltársaságától, mely a Medgyessy-Nastase találkozó előestéjén nyílt levelet írt. Kónya-Hamar Sándor így fogalmazott: a protokollum mindig azok között köttetik, akik nem hajlandók egymást vállalni. Ilyen vagy olyan megfogalmazások bekerülnek a papírba, melyekből megvalósul valami, aztán azt keservesen védeni is kell. A Székely Nemzeti Tanács plakát-ügyében, sokkal keményebben föl kellett volna lépni, nem elég rendőri túlkapásról beszélni. Borboly Csaba, az Új Erő Platform képviseletében kérdezett: azok, akik úgy hiszik, hogy nincs helyük a mostani RMDSZ-ben, megtagadják a szatmári kongresszus határozatait? Kelemen Kálmán, a Kereszténydemokrata platform elnöke arról szólt, hogy az RMDSZ-ben egyesek szeretnének tulipán-bárók, tulipán-hercegek lenni. Évek óta folyik és sokan türelmesen tűrték azt a kettőséget és azoknak a kettőségét, akik belül úgy játszottak, mintha kívül lennének, kívül úgy, mintha belül lennének, és megint egy harmadik változatra gondoltak. A kérdés az, hogy a Nemzeti Tanács szervezők rendelkeznek-e olyan elszántsággal, mint annak idején a román memorandisták? Ha igen, a történelemben nincs megtiltva senkinek, hogy vértanúvá váljék. Verestóy Attila a Székelyföld platform nevében leszögezte: az egységbe nem lehet mindenkit belezsúfolni. Aki nincs ellenünk, az még velünk lehet, de fogjuk fel, hogy aki ellenünk van, az nincs velünk. Kelemen Atilla, Novum Forum platformvezető, aki szeptember első napjaiban részt vett az Európa Tanács ülésén, elmondta, hogy ott Nastase az első kérdést Eörsi Mátyás liberális képviselőtől kapta, s az ez volt: Miért nem állhat a Szabadság-szobor? Szerinte az RMDSZ ezt a kérdést is meg fogja oldani. Winkler Gyula, a Szórvány platform nevében úgy vélekedett, el kell érni, hogy a jövő évre is minél többet bevihessenek a költségvetésbe azokból az igényekből, melyeket a helyi önkormányzatok az RMDSZ felé megfogalmaztak. Takács Csaba ügyvezető elnök kérte: azokkal az RMDSZ tisztségviselőkkel szemben, akik kétkulacsos politikát folytatnak, a szövetség határozottan alkalmazza saját alapszabályzatát. Rengeteg hozzászóló volt.Nagy Benedek: Cinikus, piszkos játék folyik a Székelyföldön és a székelységgel, visszaélnek temperamentumával, politikai tájékozottsági szintjével. /(Bögözi Attila): SZKT Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./"