"A nagyváradi magyarságot jobban érdekli a hétvégi referendum, mint a helyi románokat, derült ki a napokban szervezett lakossági fórumokon, hiszen míg a Jurnal Bihorean napilap szópárbaján alig páran, addig a Bihari Napló okt. 16-i vitájára körülbelül ötvenen voltak kíváncsiak. A módosított alkotmány megszavazását jelenlegi állapotában ellenző Kovács Zoltán és Szilágyi Zsolt parlamenti képviselőkkel Lakatos Péter megyei RMDSZ elnök, Kiss Sándor választmányi elnök, az SZKT újraválasztott alelnöke, Pete István szenátor és Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere vitázott. Míg az RMDSZ reformvonalát képviselő politikusok azt bizonygatták, hogy a mostani szöveg, vagyis a nemzetállam fogalma szerint a magyarság nem létezik ma Romániában, addig az igenre biztatók a szövegbeni logikai ellentmondásra figyelmeztettek. Ha a kisebbség létezik, előbb-utóbb a módosítás is újra módosítható. A nekünk járó európai maximumot kell kérnünk, fogalmazott az ellenzék, hiszen a félintézkedések politikája zajlik ma Romániában, hiszen a 2007-es EU- csatlakozáskor az alkotmány nem lesz újra módosítva. /(Balla Tünde): Pro és kontra referendum előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./"

"Okt. 17-én Kolozsváron leleplezték Liviu Mocan kolozsvári szobrászművész az 1989-es forradalom áldozatainak emlékét őrző főtéri emlékművét. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete távol maradt, mivel nem kapott meghívót a rendezvényre. A rendezvényen Gheorghe Funar polgármesterrel és Vasile Soporan prefektussal az élen részt vettek a városháza és a prefektúra képviselői. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete külön megemlékezés szervezését tervezi a történelmi egyházak képviselőivel, amelyen megkoszorúzzák majd az emlékművet. Az RMDSZ tisztségviselői nem értenek egyet az emlékmű felállítására kiszemelt hellyel, mivel szerintük az nem illik a történelmi emlékhely értékű Főtérre. /Borbély Tamás: Leleplezték a forradalmárok emlékművét. Az RMDSZ nem vett részt a megemlékezésen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./"

"Désen a Polgármesteri Hivatal a Nagytemető sírjairól új nyilvántartó jegyzéket készít, ezzel egy időben a gondozatlan, "adós" sírhelyeket eladják. A Nagytemetőben igen sok magyar sír van, az elhunytak hozzátartozói sok esetben elköltöztek, kivándoroltak, legközelebbi hazalátogatáskor meglepetten tapasztalhatják, hogy az ismerős fejfa helyén idegen sírkő díszeleg. A sírok megmentéséhez már csak alig két hét áll rendelkezésre. Kiss Ferenc dési történész a város temetőiről írt tanulmányt, Huber András dési író Város az időben című monográfiája is sok adatot tartalmaz. Szükség van tudományos tanulmányokhoz folyamodni, mert az 1895 előtti bejegyzéseket tartalmazó keresztelési, esketési, temetési anyakönyveket a kommunisták összeszedték és elvitték az egyházaktól. /Lukács Éva: Még megmenthetők a dési magyar sírok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./"

"A szatmári magyar társulat fennállásának ötvenéves évfordulója alkalmából annak tavaly elhunyt alapító tagjáról és egykori igazgatójáról, Ács Alajosról nevezték el a színház stúdiótermét. Lőrincz Ágnes társulatigazgató elmondta, az ötlet Szugyiczky István színművésztől származik, a terem külső falára szintén ebből az alkalomból elhelyezett Ács Alajost ábrázoló domborművet szintén ő rendelte meg Lakatos Pál szobrászművésztől. A helybeli önkormányzat magára vállalta a terem felújításának, öltözővel és mellékhelyiségekkel való ellátásának költségeit. Az emlékplakett ünnepélyes leleplezése okt. 19-én történt, a szatmári színészek és közönség, valamint a kolozsvári és marosvásárhelyi magyar színtársulatok évfordulóra érkezett tagjainak jelenlétében. /B. É.: Ács Alajos nevét viseli ezentúl a szatmári színház stúdióterme. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 20./"

"Deák Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából ünnepi megemlékezést tartottak okt. 18-án - a Szent István Kör szervezésében - a szatmárnémeti Scheffler János Lelkipásztori Központban. Ilyés Gyula alpolgármester értékelte a megemlékezés jelentőségét, mondván, nagy forradalmárok után a bölcs, megfontolt politikusok voltak azok, akik tovább vitték azt az eszmét, amiért egy-egy forradalom kitört. Takács Péter történész, a Debreceni Egyetem docense a nagy magyar államférfi reálpolitikai törekvéseit hangsúlyozta előadásában. Egyed Ákos történész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke Deák Ferenc Erdéllyel való kapcsolatát ismertette a továbbiakban, ahova Wesselényi Istvánhoz fűződő barátsága révén jutott el. Kereskényi Sándor szenátor az autonómia kérdését világította meg egy sor dokumentum idézésével. Amint rámutatott, kétértelműen közelítik meg ma is az autonómia kérdését, tulajdonképpen ma is nehéz kodifikálni ezt a fogalmat. /B. I.: Deák Ferenc-emlékünnepség Szatmárnémetiben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 20./"

"Orbán Viktor szerint Magyarországon ma összefogásra van szükség annak érdekében, hogy meg lehessen állítani a "sodródást", s "ne tudjanak többet visszaélni az emberek bizalmával"; a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnöke erről a Magyar Rádió Vasárnapi Újság című műsorában beszélt okt. 19-én. "Határozott kormányzati intézkedéseket kell kikövetelni annak érdekében, hogy a következő esztendőben ne legyen nehezebb az élet Magyarországon, tehát úgy érzem, hogy ma a párbeszéd ideje következett el" - tette hozzá. Orbán Viktor szerint a problémák és gondok közösek, "az árak mindenkinek emelkednek, a munkahelyek elvesztése miatti bizonytalanság minden családot gyötör, függetlenül attól, hogy milyen politikai értékeket vall magáénak". Kérdésre válaszolva a Fidesz elnöke kitért a Deák Ferenc söjtöri emlékházának felavatásakor szombaton történt eseményekre, amikor MIÉP-hívek megakadályozták, hogy Medgyessy Péter kormányfő elmondja avatóbeszédét. Orbán Viktor megítélése szerint a szólásszabadság mindenkire, így a miniszterelnökre is vonatkozik. "Ha nem vágunk egymás szavába, akkor nem állnak elő ilyen méltatlan helyzetek" - összegezte álláspontját Orbán Viktor. A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség elnöke szerint a "magyar közélet jelentős változás előtt áll, összeomlott a célok helyébe az ellenségképet helyező politika", s a jólétet nem ellenségekkel, hanem közös célokkal lehet megteremteni. Hozzátette: ezek megvalósításához határozott kormányzati lépésekre van szükség. /Orbán Viktor: Magyarországon ma összefogásra van szükség. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./"

"Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök és Nagy Zsolt kampányfőnök aláírásával közleményt adott ki az RMDSZ, amelyben egyebek között ez áll: "A Romániai Magyar Demokrata Szövetség úgy értékeli, hogy a sikeres alkotmánymódosító népszavazás egyértelműen bizonyítja a romániai választópolgárok akaratát a jogállamiság kiteljesítésére, a jogegyenlőség megteremtésére, a demokratikus intézmények reformjára, az ország integrációjának felgyorsítására." "A mi szavazataink nélkül nem lett volna érvényes a népszavazás, és ezt a tényt senki sem hagyhatja figyelmen kívül a jövőben. Ahhoz, hogy az ország sorsán változtatni lehessen, ezután is szükség van a romániai magyar nemzeti közösség hozzájárulására. Fontos üzenet a népszavazáson való részvétel és az elsöprő többségű igen szavazat azok felé is, akik távol akarták tartani vagy tagadó szavazatra szólították fel a magyarokat: íme, közösségünk újból kinyilvánította akaratát az egységes politikai fellépésre, és nemet mondott a megosztó szándékokra." - fogalmaz a dokumentum. /Köszönet a magyarságnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./"

"A kormánypárt vezető testülete okt. 20-án elfogadta a hosszabb ideje korrupcióval gyanúsított és vádolt Mihai Serbanescu kormányfőtitkár, Hildegard Puwak európai integrációs és Mircea Beuran egészségügyi miniszterek lemondását. Mindhárman arra hivatkoztak, hogy a kormánynak most sokkal fontosabb, sorsdöntő és komoly kérdésekre és nem arra kell összepontosítania, hogy tartalmatlan támadásokra választ fogalmazzon meg. Adrian Nastase kormányfő a lemondások tudomásul vette. /Menesztették a korrupcióval gyanúsított minisztereket! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./ Markó szerint az SZDP nem akart úgy hozzákezdeni a jövő évi választási kampányához, hogy korrupcióval gyanúsított miniszterek foglalnak helyet a kormányban. /Lemondott a kormány három minisztere. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./"

"Idén augusztus végén valamivel több mint 4,4 millió alkalmazottat tartottak számon Romániában, a jegyzett munkanélküliek száma 619 200 volt. Ugyanakkor összesen 4,563 millió nyugdíjas volt az országban. Az alkalmazottak csupán 2,5 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban, a többi mintegy fele-fele arányban az iparban és a szolgáltatások területén helyezkedett el.Kovászna megyében valamivel több mint 50 ezer embernek van munkahelye, ez nem éri el a népesség-nyilvántartási jegyzékben szereplő 233 000 személy 22 százalékát. A regisztrált munkanélküliek száma 6606 volt, összesen 41 844 nyugdíjast jegyeztek a megyében (az összlakosság közel 18 százaléka). /(Ferencz): Hányan dolgozunk? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 21./"

"Okt. 20-án megválasztotta erdővidéki vezetőit a Székely Nemzeti Tanács a baróti református templomban. Az elnök Krizbai Imre református lelkész, alelnökei Demeter József, Nagybacon volt polgármestere, valamint Bán István vállalkozó. Erdővidéken Bodos falu kivételével minden helységben megalakult a helyi Székely Nemzeti Tanács. A Brassó megyei falvak közül Ürmösön a magyarság egy része kitart az RMDSZ mellett, másik részét azonban román pártokba csalogatják át, Apáca pedig csak azután zárkózik fel, ha majd látja, hogy a kezdeményezés megerősödik. Örvendetesnek nevezte viszont, hogy Alsórákos csatlakozott a mozgalomhoz, és hogy Bardoc és Miklósvár fiúszékek immáron az ősök nyomdokain haladva fogalmazhatják meg autonómiaigényeiket. /Benkő Levente: Megválasztották a széki vezetőket. = Krónika (Kolozsvár), okt. 21./"

"Statisztikai adat arról, hogy 2003-ban milyen arányban támogatta az Illyés Közalapítvány a szórvány magyar közösséget és a magánérdekeket. Kallós Zoltán Alapítvány, Kolozsvár: a Válaszúti Szórványkollégium buszának karbantartási költségei - 70.000 Ft.Videopontes Alapítvány, Videoklipp Kft., Székelyudvarhelyért Alapítvány stúdiói: bérelt vonalas optikai képjelátvitelt biztosító kapcsolat 2003. évi előfizetési díja - 24.000.000 Ft.Videopontes Alapítvány, Székelyudvarhelyért Alapítvány: biztosítási díj - 1.073.781 Ft.,Határon Túli Magyarok Hivatala: műholdas hírellátás és fotószolgáltatás 2003. évi előfizetési díja - 38.755.200 Ft.Farkaslaki Római Katolikus Plébánia: szórványban történő templomépítés - 50.000 Ft.,Határon Túli Magyarok Hivatala: a határon túli magyar szervezetek és képviselőik magyarországi költségeire - 6.000.000 Ft.,Helikon Kulturális Egyesület: a Helikon című folyóirat szerzőinek ösztöndíja - 1.000.000 Ft.,Erdélyi Riport (Scripta Kiadó Rt.): 1 db Daewoo Matiz személygépkocsi beszerzése, valamint üzemanyag- és utcai bannerek költségeire - 3.000.000 Ft.,Progress Alapítvány: Mi számítunk (népszerűsítő és figyelemfelkeltő kampány a 2002-es romániai népszámlálás alkalmából) - 4.000.000 Ft.,A Hét szerkesztősége, Bukarest: A Hét című lap rendszeres megjelentetése - 1.990.000 Ft (szerk. megj.: már egy féléve halott).Helikon Kulturális Egyesület, Kolozsvár: a Helikon című, kéthetente megjelenő irodalmi lap működtetése - 1.000.000 Ft.,Helikon Kulturális Egyesület, Kolozsvár: a Helikon című, kéthetente megjelenő irodalmi lap infrastrukturális fejlesztésére - 300.000 Ft.,Korunk szerkesztősége, Kolozsvár: a Korunk című folyóirat kiadási költségei és összes számának elektronikus feldolgozása - 2.000.000 Ft.,Arad-Gáji Református Egyházközség: szórvány keresztyén gyermektábor - 50.000 Ft.,Görgényszentimrei Református Egyházkerület: Nárcisz Mező szórványkollégium működési költségeinek résztámogatása - 64.000 Ft.,A Videopontes magáncég, mely pénzért dolgozik a Duna TV-nek és melynek tulajdonosa Marius Tabacu. Az Erdélyi Riport 100 százalékban pártlap és a Scripta Kiadó szintén magáncég. Egy Daewoo Matiz Magyarországon 1.000.000 forintért megvásárolható. A Progress Alapítvány az RMDSZ alapítványa és Markó Béla az elnöke, a támogatás érdekessége, hogy a népszámlálás 2002-ben volt, a támogatás megítélése pedig 2003-ban. A nagy összegek mellett nevetséges az 50 ezer forint a szórványban templomépítésre. /Jakab István (Erdélyi Közélet): Magáncégek kapnak a legtöbbet az Illyéstől. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 21./"

"Okt. 18-19-én került sor Debrecenben a kolozsvári Reményik Sándor Művészstúdió Alapítvány, a Debreceni Református Kollégium és az Országos Református Tanáregyesület Debreceni Humán Műhelyének szervezésében a Reményik Sándor Emléknapokra. A Művészstúdió kezdeményezésére elindított emléknapokra immár ötödik alkalommal kerül sor, évente más helyszínen. Előadást tartott többek között Kántor Lajos irodalomtörténész, Dávid Gyula irodalomtörténész és Pomogáts Béla irodalomtörténész. A Művészstúdió Alapítvány létrehozói, Essig József és Essig Kacsó Klára, valamint az alapítvány igazgatója, Farkas Zoltán Reményik-emlékplakettel tüntetett ki számos kolozsvári és debreceni személyiséget, valamint könyvvel és Reményik Sándor verseit tartalmazó CD-vel ajándékozta meg a konferencián résztvevő diákokat. /Köllő Katalin: A továbbadott láng. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./"

"Tizenkettedik alkalommal szervezte meg a temesvári székhelyű Astra Romana kulturális szervezet okt. 18-19-én az összrománság találkozóját. Gheorghe Ciuhandu, Temesvár polgármestere, az Astra Romana elnöke, Nicolae Corneanu, Bánát ortodox érseke, az Astra alelnöke és más hivatalosságok jelenlétében megnyílt az összrománság kulturális életét bemutató fénykép-, könyv- és újságkiállítás. A kétnapos kongresszus idei tematikája A nemzeti önazonosság megőrzése a törvények ismerete révén, és ezek fegyverként való felhasználása az emberi és kisebbségi jogok megvédése érdekében címben fogalmazódott meg. /(Sipos): Az összrománság találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 21./"

"Győr és Zilah képzőművészei és irodalmárai első alkalommal tartottak közös kulturális rendezvényt nagyszámú érdeklődő jelenlétével: Zilahon tárlatot nyitottak meg, szilágysági és győri szerzők bemutatták könyveiket, s Győr városát bemutató fényképkiállítás, a település rövid várostörténeti ismertetője várta az érdeklődőket. Borbély Károly festőművész, a győri Tanítóképző Főiskola Vizuális nevelés tanszékének vezetője állította ki festményeit, aki 1980 óta rendszeresen szerepel egyéni és csoportos tárlatokon. Az Ipp Art művészcsoport tagjai közös kiállítással jelentkeztek, Sepsi József kis szobrokkal. Bemutatták Hajdu Attila szilágysomlyói orvos A kereszt című elbeszélés- és grafika kötetét, valamint a győri Devecseri Zoltán és Hatházi Áron versfüzeteit. Hatházi Áron Álmodó idő című verseskötete Zilahon jelent meg. Devecseri Zoltán Hármas ének című verskötete a Hepehupa /Zilah/ folyóirat kiadásában látott napvilágot./Fejér László: Győr-Zilah kulturális nap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./"

"Mint egy nagy család, úgy ünnepelt okt. 19-én, vasárnap a nyárádtői református gyülekezet. A templom fennállásának 60., az egyházközség önállóvá válásának 10. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségre sokan eljöttek. A templom udvarán leleplezték a kopjafát, amelyen egy ige áll: Bízzatok az Úrban örökké és egy időpont: 2003. /Simon Virág: Sziklaszilárdnak maradni. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 21./ "

"Dr. B. Garda Dezső emlékezett okt. 21-én a képviselőház ülésén az 1956-os forradalomra, mellyel romániai értelmiségiek, tudósok és egyetemisták is szolidaritást vállaltak. Romániában a szolidaritási megnyilvánulásokat a legnagyobb kegyetlenséggel verték le: 14 személyt bírósági ítélet alapján végeztek ki, akik közül ketten román nemzetiségűek voltak. Több mint 10 000 szimpatizánst börtönöztek be, a Marosvásárhelyen börtönbüntetésre ítéltek száma elérte a 3 ezret. Emellett számos írót, tudóst, egyetemi tanárt és egyetemistát deportáltak, vagy vittek el kényszermunkára. "A kommunista hatalom vezető képviselői, mint Nicolae Ceausescu és Ion Iliescu elvtársak, arra használták ki a magyarországi forradalommal való szolidaritást, hogy csökkentsék a romániai magyar közösség állampolgárainak jogait. A magyarellenes intézkedések legdurvább megnyilvánulását a kolozsvári Bolyai Egyetem megszüntetése jelképezte, ami fokozatosan a romániai magyar felsőoktatás csökkentését jelentette, majd megszüntetéséhez járult hozzá." Az önálló romániai magyar állami egyetemi oktatás megszüntetésének 45. évfordulóján, mind a kormánypárt vezető tagjai, mind Adrian Nastase miniszterelnök megígérte a két önálló magyar kar létrehozását a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem keretén belül, ami részleges megoldást jelenthetne a magyar értelmiség ellen az 1950-es évek végén elkövetett igazságtalan döntés megszüntetésében. Sajnos úgy tűnik, hogy ez az RMDSZ-SZDP protokollumban is megfogalmazott ígéret sem fog beteljesülni." /Dr. B. Garda Dezső: Az 1956-os magyar forradalom 47. évfordulóján. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./"

"A kettős állampolgárságról okt. 27-én kezdődnek az egyeztetések a vajdasági magyar szervezetekkel, ezt követően nemzetközi szinten is megbeszélések indulnak a Szerbia-Montenegróval e témában kötendő esetleges államközi megállapodás érdekében - mondta Medgyessy Péter miniszterelnök okt. 21-én Budapesten, sajtótájékoztatón, miután szerb partnerével, Zoran Zsivkoviccsal tárgyalt. Zoran Zsivkovics arról beszélt, hogy amennyiben létrejön egy megállapodás Magyarország és Szerbia-Montenegró között a kettős állampolgárság intézményéről, akkor az a két ország minden állampolgárára kiterjedne. "Az európai civilizáció szempontjából a XXI. században elfogadhatatlan a kettős állampolgárság megadása etnikai alapon" - fogalmazott egy a szerb miniszterelnök. Medgyessy Péter és Zoran Zsivkovics aláírta a két ország közötti vízummegállapodást, valamint a Szerbia-Montenegróban élő magyar és a Magyarországon élő szerb kisebbség jogainak védelméről szóló egyezményt. Zoran Zsivkovics fontosnak nevezte a magyar és a szerb kisebbség aktív részvételét a két ország közötti együttműködésben. Magyarország valamennyi szerb-montenegrói állampolgár számára ingyenes vízumot biztosít, ennek fejében Szerbia-Montenegró lehetővé teszi, hogy a magyar állampolgárok a jövőben is vízum és minden korlátozás nélkül utazhassanak Szerbia- Montenegró területére. Budapest emellett biztosítja, hogy öt évig érvényes, többszöri beutazásra jogosító vízumot kapjanak azok, akik hivatalos célból vagy családi, rokoni kapcsolatok ápolására utaznak Magyarországra. /Szerb-magyar egyeztetés a kettős állampolgárságról. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 22./"

"Pert nyert a Krónika és munkatársa, Szucher Ervin a saját kollégáit és az egyházat támadó sóváradi tanárral szemben. Lakatos István sóváradi tanár rágalmazásért indított pert a lap és újságírója ellen, jelentős anyagi kártérítést követelve. Natalia Roman törvénybíró elvetette Lakatos vádjait, és a perköltségek megtérítésére kötelezte a sóváradi pedagógust.A marosvásárhelyi bíróság alaptalannak találta Lakatos István vádjait. A sóváradi tanár a Krónika 2002. okt. 5-6-ai számában megjelent, Elmérgesedett a sóváradi iskola helyzete - Lakatos István éhségsztrájkol című cikk nyomán indított bűnügyi pert. A Krónika beszámolt Lakatos tavalyi éhségsztrájkjáról, megszólaltatva az érintettet, aki a küküllőmenti település iskolájában uralkodó állapotok ellen tiltakozott. Tatár Tibor lelkész visszautasította Lakatos vádjait - a tanár tálibnak nevezte a sóváradi református egyházat a magyarellenességéről ismert Cuvantul Liber című napilap hasábjain. Románellenességgel vádolta az iskola vezetőit és tanárait, de bizonyos kábítószer-kereskedelemről is említést tett. Lakatos több ízben is feljelentette kollégáit, azonban a kivizsgálások során kiderült, vádjai alaptalanok. . Lakatos mindenkit valamivel megvádol - nyilatkozta a per lezárta után Dénes Sándor, az intézet igazgatója. Dénes Sándor egész dossziéval rendelkezik, amely a gyerekek és a szülők írásos panaszait tartalmazza. /A bíróság elutasította Lakatos István vádjait. = Krónika (Kolozsvár), okt. 22./"

"Két új kötettel gazdagodott a Komp-Press kiadó Ariadné Könyvek sorozata: Bodó Barna Talpalatnyi régiónk és Egyed Péter Szabadság és szubjektivitás című kötetét okt. 20-án mutatták be Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban. Bodó Barna kötete a 90-es évek folyamán született írásokat, konferenciákon megtartott előadásokat tartalmaz. Központi témája Közép-Kelet-Európa térségeinek politikai folyamatai a 89-es változások sodrában. Mindezt a szerző két alaptendencia tükrében ábrázolja: a modernitás hagyományainak erőteljes fennállása, illetve a posztmodernitás folyamatának beindulása. Egyed Péter gyűjteményes esszékötete műfajilag igen változatos. Az írások nagyrésze a kisebbségi kérdéssel foglalkozik. /S. B. Á.: Új Ariadné-könyvek kisebbségről, regionalizmusról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./"

"Az alkotmánymódosítás kapcsán rendezett népszavazáson az igenek aránya 89,7 százalék volt - derült ki a népszavazás közzétett összesített eredményéből. A választásra jogosult több mint 17,8 millió választópolgár 55,7 százaléka (több mint 9,9 millió személy) vett részt az alkotmányt módosító törvényről megtartott referendumon. Közülük több mint 8,9 millió választó (89,7 százalék) igennel szavazott. Az urnákhoz járulók 8,81 százaléka, több mint 875 ezer választópolgár nemmel voksolt, mintegy 142 ezer szavazócédulát (az összesnek csaknem másfél százalékát) semmisnek nyilvánítottak. Az összesítő dokumentumot az RMDSZ képviselői is aláírták, fenntartásokat megfogalmazó megjegyzésekkel írta alá a jegyzőkönyvet a Román Humanista Párt (RHP) képviselője. Az ellenzékben levő Nemzeti Liberális Párt (NLP), a Demokrata Párt (DP) és a Nagy-Románia Párt (NRP) képviselői nem írták alá a jegyzőkönyvet, mert pártjaik az SZDP által elkövetett csalásokra és súlyos szabálytalanságokra hivatkozva megkérdőjelezték a népszavazás eredményeit. /89, 7 százalék szavazott igennel. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./"

"Visszahívták a parlament európai integrációs bizottságából Szilágyi Zsolt Bihar megyei képviselőt, míg Pécsi Ferenc Szatmár megyei képviselőt az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójából (FUEV) hívta vissza az RMDSZ. Az RMDSZ parlamenti frakciója okt. 22-i ülésén 20 mellette és 8 ellenszavazattal úgy döntött, hogy visszahívja Szilágyi Zsolt képviselőt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező Testülete tagját a parlament európai integrációs bizottságából. Szilágyi elmondta: a vádat Márton Árpád képviselőtársa terjesztette elő, aki szerint Szilágyi nem vállalta fel a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) legutóbbi ülésén elfogadott alkotmánymódosítással kapcsolatos álláspontot, ezzel ellentétes véleményt fogalmazott meg, következésképpen politikailag megbízhatatlannak tekinthető. Szilágyi szerint az erdélyi magyar pártok között létező elvi ellentéteket hiba fegyelmi kérdéssé süllyeszteni. Pécsi Ferenc esetében Markó Béla szövetségi elnök közölte, hogy politikai bizalmatlanságból kifolyólag visszahívták a FUEV-ből. Az esetről Pécsi azt nyilatkozta: a történteknek köze van ahhoz, hogy Szatmárnémetiben megszervezte a Magyar Polgári Egyesületet. Szerinte megindult egy folyamat, amelynek célja megfélemlíteni és elbátortalanítani a belső ellenzéket s kiszorítani őket a különböző tisztségekből. /P. A. M.: Visszahívták Szilágyi Zsoltot és Pécsi Ferencet. Az RMDSZ politikai megbízhatatlansággal vádolja képviselőit. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./ "A frakcióülésen senki nem rótt fel semmit az integrációs bizottságban kifejtett tevékenységemmel szemben - jelentette ki Szilágyi. - Nyilvánvaló hát, hogy a visszahívásom egy bosszúhadjárat része." Szilágyi az ülésen azzal érvelt, hogy nem lehet elvi nézetkülönbséget fegyelmi döntéssel feloldani. Ugyanakkor azt is javasolta, hogy ha már büntetés jár a program vélt megsértése miatt, vonják felelősségre azt a hét RMDSZ-képviselőt is, akik a képviselőház plénumában nemmel szavaztak az autonómia alkotmányos kodifikálását indítványozó polgári szárnyi kezdeményezésnek. Ezt a javaslatát azonban a frakció elutasította. Szilágyi nem tartotta kizártnak, hogy a kormánypárt kérésére távolították el a bizottságból. Tavaly ugyanis kellemetlenséget okozott, amikor határozottan kiállt az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása mellett. Az RMDSZ történetében harmadszor fordul elő, hogy valakit visszahív a frakció egy bizottságból. Csapó Józsefnek egykor a földtörvénnyel kapcsolatos véleménye miatt kellett távoznia a szenátusi agrárbizottságból, Garda Dezső képviselőt pedig amiatt hívták vissza a képviselőházi panaszbizottságból, hogy a frakció döntése ellenére is sajtótájékoztatót tartott a gyergyói falopásokról. /G. Á.: Megbüntették Szilágyi Zsoltot. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./"

"A Vajdasági Magyar Demokrata Párt megütközve értesült Zoran Zsivkovics szerb kormányfő budapesti kijelentéséről, miszerint a kettős állampolgárságról szóló majdani kétoldalú megállapodásnak mindkét ország állampolgáraira vonatkoznia kell. Az Ágoston András vezette VMDP közleménye szerint a Zsivkovics kormányára váró parlamenti bizalmi szavazással hozható összefüggésbe az, hogy a szerb miniszterelnök megmásította korábbi kijelentését A VMDP érthetetlennek tartja, hogy Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, szerbiai miniszterelnök-helyettes visszafogottan reagált Zsivkovics nyilatkozatára. A párt szerint Kasza Józsefnek le kell mondania, a VMSZ hat parlamenti képviselőjének pedig meg kell vonnia a bizalmat a Zsivkovics-kormánytól. Medgyessy Péter miniszterelnök júniusi szabadkai látogatása alkalmával Zsivkovics úgy nyilatkozott, hogy Belgrádnak nem lenne semmilyen kifogása az ellen, hogy a vajdasági magyarok megkapják a kettős állampolgárságot. A szerb kormányfő későbbi nyilatkozatában ezt azzal toldotta meg, hogy a vajdasági magyarok kettős állampolgárságának jóváhagyásáról a magyar kormánynak kell döntenie. Most viszont budapesti látogatása alkalmával Zsivkovics úgy nyilatkozott, hogy amennyiben létrejön egy megállapodás a két ország között a kettős állampolgárság intézményéről, akkor az a két ország minden állampolgárára kiterjedne, mert "az európai civilizáció szempontjából a XXI. században elfogadhatatlan a kettős állampolgárság megadása etnikai alapon". A magyar külügyminisztérium szóvivői irodája szerint Zoran Zsivkovics szerb miniszterelnök nyilatkozata azt a korábbi szerb hivatalos álláspontot ismételte meg, amelyről Németh Zsolt képviselőként és a parlament külügyi bizottsága elnökeként tájékoztatást kapott, "csak nem volt hajlandó tudomásul venni". Az eset rámutat arra, hogy egyes ellenzéki politikusoknak, köztük Németh Zsoltnak "tudomásul kell vennie, miszerint a magyar nemzeti érdek érvényesülését a higgadt és tényekre alapozott érvelés és nem a valótlan állítások, a belpolitikai használatra szánt, a magyar kormányt lejáratni próbáló nyilatkozatok segítik elő" - olvasható a külügyi nyilatkozatban. /VMDP: Kasza mondjon le. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./"

"Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota kistermében okt. 22-én a marosszéki kisrégiók képviselői, a települések székely tanácsainak vezetői, a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezői megalakították a Marosszéki Székely Nemzeti Tanácsot. Elnökéül Fodor Imre marosvásárhelyi alpolgármestert választották. Izsák Balázs hangsúlyozta: a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) célja a székelyföldi autonómia statútumának tervezetét közvitára bocsátani, véglegesíteni, a parlament elé terjeszteni jóváhagyás végett és törvénybe foglalni. "Románia alkotmányának 116-os cikkelye a 3. szakaszban kimondja: autonóm közigazgatási hatóságot sarkalatos törvénnyel lehet létrehozni. E cikkely alapján kérjük az autonómiát" - jelentette ki Izsák Balázs, aki ismertette a Csapó József szenátor által kidolgozott székelyföldi autonómia statútumának tervezetét. Fodor Imre alpolgármester reményét fejezte ki, hogy pár év múlva, mint ahogy Európa számos más nemzeti kisebbsége esetében történt, úgy emlékeznek vissza ezekre a gyűlésekre, mint az autonómiáért folytatott küzdelem kiindulópontjára. "1990-ben meghirdettük igényünket az autonómia három formájára: a személyi, kulturális és területi autonómiára. Belefoglaltuk az RMDSZ programjába, de ezekért nem léptünk. Ha most nem tesszük meg, esélytelenek leszünk. A Székelyföld az egyik gazdaságilag leghatékonyabb régióvá válhat. A Székelyföld történelmében, hagyományaiban az autonómiával élni tudott, a székely megszokta, hogy önmaga sorsáról döntsön. Az autonómia semmiképpen nem veszélyezteti az ország területi integritását. Ha viszont nem tudjuk kiharcolni, olyan demográfiai folyamatok következnek be, amelyek visszafordíthatatlanok" - hangsúlyozta az alpolgármester. A székely székek önigazgatásáról, Székelyföld autonómiájáról szóló határozatot Fodor Imre olvasta fel, amelynek a jelenlevők általi egyhangú elfogadásával gyakorlatilag megalakult a Marosszéki Székely Nemzeti Tanács. "Tudatában annak, hogy Székelyföld (Terra Siculorum) autonómiája nem sérti Románia területi integritását és nemzeti szuverenitását, megértve azt, hogy a területi önkormányzás a közösségek államon belüli önrendelkezésének jogára, a szubszidiaritás, az önigazgatás elvére épül, történelmi sajátosságunkként vallva, hogy a Székelyföldön meghonosult autonómiát annak idején a székely székek szervezettsége és hatásköre testesítette meg, amelyek létezésére már az 1200-as évek írott dokumentumaiban utalás található, tudatában annak, hogy az Európa jogállamaiban alkalmazott megoldások igazolják a régiók területi autonómiájának alkalmazhatóságát és életképességét, azokét a régiókét, amelyeknek számbeli többségben levő polgárai és ezek közössége a nemzeti önazonosság megőrzéséért védelemre szorul, a székely székek mai polgáraiként, Székelyföld lakóiként kinyilvánítjuk akaratunkat a székely székek önigazgatására, Székelyföld autonómiájára, a Székelyföldi Autonómia Statútumának törvény általi jóváhagyására. Meggyőződésünk, hogy Székelyföld autonómiája, az autonóm területen a magyar nemzeti közösség önazonossága védelmére szolgáló többlethatáskörök elismerése, ezen hatáskörök és jogosítványok autonóm régióra, ennek hatóságaira való átruházása a polgárok közötti teljes és tényleges egyenlőséget szavatolja" - áll a határozatban. Megválasztották a Marosszéki Székely Nemzeti Tanács 11 tagú vezetőségét. Elnök Fodor Imre, alelnök Csíki Sándor (Felső- Nyárád mente), titkár Márton Zoltán (Szováta), elnökségi tagok Bod Aladár, Andrássy Árpád, Kali István (Marosvásárhely), Harai Tibor (Marosvásárhely környéke), Mihály József (Felső-Maros mente), Dávid György (Alsó- Nyárád mente), Molnár József (Felső- Küküllő mente) és Sagyebó István (Alsó-Küküllő mente). Izsák Balázst az okt. 26-án Sepsiszentgyörgyön megalakuló Székely Nemzeti Tanács állandó bizottságába javasolták. /Antalfi Imola: Megalakult a Marosszéki Székely Nemzeti Tanács. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 23./"

"Okt. 22-én ünnepi fogadással emlékezett meg a magyar főkonzulátus 1956. okt. 23-ra. A nemzeti ünnep alkalmával a fogadáson neves magyar közéleti személyiségek tették tiszteletüket, jelen volt Kolozs megye prefektusa, Vasile Soporan is. A jelenlévőket dr. Cseh Áron főkonzul -két nyelven köszöntötte, aki az eddigi hagyományoktól eltérően az esemény jelentőségét méltató beszédet mondott. A főkonzul bejelentette: nov. 1-jétől Szentpéteri István tölti be a konzuli tisztséget. Az ünnepi hangulatot Márkos Albert vezette vonósnégyes előadása tette emelkedettebbé. /Emlékezés 1956. október 23-ra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./"

"Erdélyben 1956-ban nem volt forradalom, mégis megtorlások, bebörtönzések és megaláztatások sorozatát kellett elviselniük a magyaroknak. Erről vallanak az erdélyi 56-osok.Erdélyben a szekuritáté által elképzelt forradalmat vérbe fojtották, emlékezett a brassói Lay Imre. A magyar fiatalok alakította Erdélyi Magyar Ifjak Szövetségének (EMISZ) akkori titkára úgy tudja, a megtorlás során 17 romániai magyart végeztek ki, de a románok közül is többet eltett láb alól az akkori hatalom. Az EMISZ azon a napon alakult meg Brassóban, amikor a szovjet csapatok 1956. november 4-én hajnalban támadást indítottak Budapest és a magyar szabadság ellen. Az EMISZ Fehéregyházán koszorúzott és emlékezett az 1848-49-es magyar szabadságharc hőseire. A kezdeményezés Brassóból Háromszékre is átterjedt, végül 1958 augusztusától kezdődően a szekuritáté 77 EMISZ-est tartóztatott le. Összesen 1117 évnyi börtönbüntetést kapott a 77 fiatal. Átjutott a határon az a négy baróti középiskolás diák, akik november 8-án, a forradalmárokhoz való csatlakozás reményében vágtak neki a román-magyar határnak. A "túra" egyetlen túlélője, a Sepsiszentgyörgyön élő Józsa Árpád Csaba emlékezett. Október 24-én és 25-én az iskolában megjelentek a pártaktivisták, és azt magyarázták, hogy Budapesten ellenforradalom van, Moyses Márton is szót kért, és azt kérdezte tőlük: miért hazudnak, miért nem mondják meg az igazat? Moyses akkor elsős gimnazista volt, akárcsak Kovács János, akik a csíkszentdomokosi Bíró Benjaminnal és Józsa Árpád Csabával társulva indultak Budapestre. Bíró és Józsa átjutottak a határon, de Kovács és Moyses eltévedtek, végül pedig hazatértek. Józsa és Bíró Debrecenben kaptak szállást és munkát, valamint továbbtanulási lehetőséget. 1957 március 15-én azonban a magyar hatóságok átadták őket a nagyváradi szekunak. Mindkettőjüket elítélték. Moyses 1960 októberében beiratkozott a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarára. Nyíltan vallotta, hogy a két egyetem erőszakos egyesítése voltaképpen a magyar universitas beolvasztását jelentette. Versekben is megfogalmazott álláspontjáért előbb 7, majd 2 év szabadságvesztésre ítélték, 1962-ben szabadult. A különböző tudományokban egyformán járatos fiatalembert a nagyajtai kollektív gazdaságba kényszerítették napszámosnak, Moyses 1970 februárjában a brassói kommunista pártszékház előtt tiltakozásul benzinnel leöntötte, majd felgyújtotta magát. Két hónap múlva belehalt sérüléseibe. A Marosvásárhelyen élő Szokoly Eleket Moysesszel majdnem egyidőben hurcolták el, és ítélték el. A Pro Europa Liga mai társelnöke így jellemezte néhai barátját: "Kétségtelen, hogy egy lángész pusztult el benne. És egyetérthetünk mindazokkal, akik azt vallják, ő a később érvényre jutó európai és erdélyi szellemiség mártírja." A sepsiszentgyörgyi származású, Németországban élő Gyertyánosi Csaba elmondta, a Mikó Kollégium gimnazistái voltak, amikor 1956 októberében elhatározták, tenniük kellene valamit a forradalom érdekében. Összegyűltek: Szabó Ütő Lajos, Gyertyánosi Gábor, Gyertyánosi Csaba - az ítéletek csökkenő sorrendjében -, Bordás Attila, Jancsó Csaba, Sándor Csaba, Molnár Béla és Jancsó Sándor. A Székely Ifjak Társasága (SZIT) 1957. március 15-én titokban koszorút helyezett el Sepsiszentgyörgyön az 1848-as hősök emlékművénél. "Ez volt az első koszorúzásunk, az első megmozdulásunk, és megpróbáltuk elhitetni magunkkal, hogy mégis csináltunk valamit" - emlékezett Gyertyánosi Csaba. 1958-ban azonban a szekuritáté felkészülten várta a diákokat az újabb koszorúzásnál. A fiúkat letartóztatták, a marosvásárhelyi katonai törvényszéken az ügyész életfogytiglant és halálbüntetést kért a SZIT-esekre, végül Macskási Pál hadbíró "beérte" 18, 15 és 10 éves ítéletekkel. /Benkő Levente: Tizenévesektől félt a kommunista hatalom. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./"

"Lemondott tisztségéről Bartha András, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. A tisztséget a november végére kitűzött közgyűlésig helyettese, Bilibók Jenő tölti be. - Nem bírtam már azt a stresszt, amit a munkánkhoz szükséges anyagiak hiánya okozott - magyarázta lemondása okait Bartha András, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének leköszönt elnöke. Bartha 2000 júliusától töltötte be a csángó szövetség elnöki tisztségét. Egyike volt azoknak a csángó fiataloknak, akik erdélyi vagy magyarországi tanulmányok után tértek vissza szülőföldjükre. Elnöki tevékenysége idején vásárolt bákói székházat a szövetség, és ebben az időben indult be a csángó oktatási program is. Különösen a bákói tömbházlakásban berendezett iroda működtetési költségeinek az előteremtése okozott állandó stresszes állapotot. "Minden hónap végén jöttek a számlák, és fogalmam sem volt, hogy miből fizethetem ki" - panaszolta a leköszönt elnök. Döntéséhez személyes okok is hozzájárultak. Úgy érezte, közgazdászi és informatikus diplomájával a többszörösét kereshetné annak a pénznek, amit a szövetség vezetőjeként kapott. "Nélkülem nem áll meg az élet, a társaim folytatják a munkát" - tette hozzá Bartha András. A csángó szövetség vezetését átmenetileg Bilibók Jenő alelnök vette át azzal a feltétellel, hogy munkájában Benke Pavel és Róka Szilvia is segíti. /Gazda Árpád: Stresszelő jogvédelem. Lemondott a csángó szövetség elnöke. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./"

"Puskás Bálint szenátor politikai nyilatkozatában megkérdezte, hol szerepel a 2004. évi állami költségvetésben az ortodox egyház támogatása? Hargita és Kovászna kivételével valamennyi megyében szerepel az ortodox egyház világi alkalmazottainak nyújtandó támogatás összege. Ezek szerint más utakon juttatják el ide a pénzt, amit a szenátor sajnálatosnak vélt. Puskás kérte a kormányt, tegye nyilvánossá a Kovászna és Hargita megye ortodox felekezetének finanszírozására vonatkozó adatokat is, mert a titkolózás bizalmatlanságot és gyanakvást szül. /(s.): Hol a pénz az ortodoxoknak? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 23./"

"Szalay Róbert történelemtanár szerkesztésében idén jelent meg az 1956 - A forradalom igaz története című könyv harmadik kiadása. (Az elsőt 1999-ben adták ki). A szerző olyan dokumentumokat, visszaemlékezéseket tesz közzé, melyek mindeddig kimaradtak a történelemkönyvekből. A könyv első részében 56-os forradalmárok arcképcsarnokát közli, második felében terjedelmes tanulmányban öt fejezetben taglalja a forradalom eseményeit. /Igaz könyv a forradalomról. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 23./"

"Erdélyi magánlátogatásra érkezik okt. 25-én Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök.A Krónikának adott interjújában kifejtette, a romániai magyarság vezetői nem kérték Magyarországtól, hogy vizsgálja meg az itt élő magyarok kettős állampolgárságának lehetőségét. Az államfő szerint, ha a romániai magyarság szervezetei ugyanazon célokért harcolnak, természetesnek kell venni, hogy a cél eléréséhez szükséges eszközökben, a napi politizálásban lehetnek eltérő vélemények. Útjával kapcsolatban leszögezte: "Államfői ténykedésem egyik sarokkövének a kisebbségi ügyek fokozott figyelemmel kísérését tekintem. Ez vonatkozik a magyarországi kisebbségek és a határon túl élő magyarok életére egyaránt. Ezért örültem különösen a történelmi egyházak és Tonk Sándor, a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem nemrég elhunyt rektora meghívásának." Mádl Ferenc nemrég bejelentette, hogy szakértői bizottság létrehozását tervezi annak megvizsgálására, milyen módon nyújthatna Magyarország kettős állampolgárságot a határon túli magyarok számára. " A romániai magyarság legitim vezetői nem kérték Magyarországtól, hogy vizsgálja meg az itt élő magyarok kettős állampolgárságának lehetőségét. A szakértői bizottság így ezzel a kérdéssel természetesen nem foglalkozik." Mádl Ferenc az Aradon újraállítandó Szabadság-szobor ügyében levelet intézett Ion Iliescu államfőhöz, amelyben felkérte román kollégáját, járuljon hozzá az emlékmű felállításához. Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye a székelyföldi autonómiatörekvésekről, rámutatott arra, hogy ez belpolitikai jellegű kérdés, amiben nem tiszte állást foglalni. "Meggyőződésem ugyanakkor, hogy a romániai magyarság szervezetei ugyanazon cél elérését tartják fontosnak, ez pedig a magyar közösség boldogulása. Amennyiben ez így van, s én hiszem, hogy így van, természetesnek kell venni, hogy a cél eléréséhez szükséges eszközökben, a napi politizálás részleteiben lehetnek eltérő vélemények. Ez teljesen normális, ez a demokrácia lényege.""Magyarország jövőre az Európai Unió teljes jogú tagjává válik, s bár Romániának erre még várnia kell, hiszem, hogy a két ország viszonyának stratégiai, partneri jellege nem változik. Az együtt fölemelkedő közép- és délkelet-európai régiónak egymásra épülő regionális, szubregionális és kétoldalú együttműködési formák színes mozaikjaként kell összeállnia." Magyarország messzemenően támogatja Gozsdu Manó szellemi hagyatékának ápolását, ezért is javasolták, hogy egy magyar-román vegyes bizottság dolgozzon, gondolkodjon együtt ennek a szellemi hagyatéknak a méltó ápolásán. A magyar kormány egy budai ingatlant ajánlott fel, a Gozsdu Manó szellemi örökségét fenntartó közös alapítvány számára. Gozsdu Manó román diákok tanulását támogatta Budapesten, ez az alapítvány pedig román és magyar diákok képzését segíti majd. /Lukács János, Rostás Szabolcs: "A megbékélés idejét éljük". Interjú Mádl Ferenccel, a Magyar Köztársaság erdélyi látogatásra készülő elnökével. = Krónika (Kolozsvár), okt. 24./Gazda Árpád szerint Mádl Ferenc köztársasági elnök a Krónikának adott interjúban nyomatékosította: az erdélyi magyarság legitim vezetői nem kérték Magyarországtól, hogy vizsgálja meg a magyar állampolgárság kiterjesztésének lehetőségét, a magyar illetékesek pedig nem lépnek fel azokban a kérdésekben, amelyeket az érintettek még csak fel sem vetnek. E nyomatékosítással szinte felszólította az erdélyi magyarság képviselőit: kérjék a magyar állampolgárság kiterjesztését, hogy foglalkozhassanak a kérdéssel. Az erdélyi magyar közvélemény úgy tudta: az RMDSZ felvetette az erdélyi magyarság állampolgárság-igényét. A Krónika aug. 6-i számában Markó Béla RMDSZ-elnök szinte sértőnek a kérdést, tett-e le a szövetség erre vonatkozó írásos kérést a magyar kormány asztalára? A válasza: "Mindenki tudja, aláírást is gyűjtöttünk ebben az ügyben. Ez nem bumeráng, hogy visszajöjjön hozzánk. A kérés ma is érvényes. Az RMDSZ semmit sem mulasztott el, megtette a kötelességét."A Mádl Ferenc által megfogalmazott felszólítás persze korántsem jelenti a magyar állam azonnali hajlandóságát az állampolgárság kiterjesztésére. Ezt a korábbi magyar kormány sem tartotta időszerűnek, helyette pótszerként a státustörvényt ajánlotta, a jelenlegi budapesti kabinet pedig az erőfeszítésbe belevörösödve próbál kifogásokat találni. A kérés nélkül azonban a téma érdemi vitája sem kezdődhet el. Az autonómia sem foglalkoztatja a bukaresti politikát mindaddig, amíg az igényt az erdélyi magyarság képviselete meg nem fogalmazza, és a lehető leghatározottabban nem képviseli. /Gazda Árpád: RMDSZ-bumeráng. = Krónika (Kolozsvár), okt. 24./"

"Az RMDSZ parlamenti frakciója, politikai megbízhatatlanságra hivatkozva, visszahívta a parlament integrációs bizottságából Szilágyi Zsolt képviselőt, míg Pécsi Ferenc képviselőt az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójából (FUEV). Az RMDSZ álláspontjáról Borbély László képviselő, ügyvezető alelnök kifejtette, hogy be kell tartani az RMDSZ alapszabályzatát és programját. Szilágyi Zsolt és Pécsi Ferenc a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) határozata ellenére az alkotmánymódosítás ellen kampányoltak, jóllehet a parlamentben név szerint megszavazták az alkotmány módosítását. Az újságíró emlékeztetett: Szilágyi Zsolt úgy fogalmazott, hogy az elvi kérdéseket nem fegyelmi úton kell tisztázni, hanem párbeszéddel, Borbély szerint állandó párbeszédet folytatnak, hiszen kollégák a parlamentben. A parlamenti frakció döntése értelmében mindenki megszavazta az alkotmány módosítását. Pécsi Ferenc szerint a belső ellenzék megfélemlítése, a különböző tisztségekből való kiszorítása a cél. Borbély nem fogadta el ezt az érvelést, mondván, nincs szó kiszorítósdiról. A frakció határozata figyelmeztetés a kollégáknak, hogy a döntéseket tiszteletben kell tartani. /Papp Annamária: Borbély: Nincs szó kiszorítósdiról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./"