Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2003. szeptember 10.
"Ősszel ünnepli a Segesvári Miklós Pál Egylet negyedik születésnapját. A dévai kultúrélet felkarolására, támogatására megalakult egyesületnek eddig sikerült táncházat, színjátszó csoportot alapítani és évről évre megrendezi a szórványtábort. Az idén két részletben rendezték meg a tábort. Az első, júliusi turnusban izményi vendégdiákokkal együtt ismerkedtek Hunyad megye történelmi nevezetességeivel. A tábor második részére az elmúlt héten került sor. Ezen dévai gyermekek vettek részt. Marossólymoson a kirándulás alkalmával lehetőség adódott a játékos tanulásra, történelmi, nyelvészeti fogalmak tisztázására. Nagy élmény volt a hajdani Kisbánya (ma Boica) megtekintése. Ez utóbbi valamikor virágzó helységnek számított. Jelentős számú magyar közösség élt itt. Ma már évszázados temploma elhagyatott, hívei elapadtak. /Gáspár-Barra Réka: Szórványtábor Déván. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 10./"
2003. szeptember 10.
"Szept. 9-én Albertini Zoltán főtanfelügyelő-helyettes jelenlétében Nagy Editet beiktatták a Maros Megyei Pedagógusok Háza igazgatói tisztségébe. Az új igazgató 25 éve társadalomtudomány szakos tanár és az utóbbi években az Avram Iancu Iskolaközpont aligazgatói tisztségét töltötte be. Nagy Edit kifejtette, hogy a pedagógusok módszertani képzése terén vannak a legnagyobb hiányosságok. Ezeket szeretné pótolni. Folytatják a pedagógusok számára szervezett számítógép-kezelési felkészítőket és a menedzsertanfolyamokat iskolavezetőknek. /(mezey): Korszerű pedagógus-továbbképzést szorgalmaznak. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 10./"
2003. szeptember 10.
"Az Ausztriához tartozó Felsőpulyán (Oberpulendorf) szept. 6-7-én rendezték meg a Kufstein VII. tanácskozást, Az Európai Unió és az etnikai kisebbségek - Diagnózis és prognózis címmel, amelyet az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ), Felsőpulya városa, valamint a Közép-Burgenlandi Magyar Kultúregyesület szervezett, a Határon Túli Magyarok Hivatalának támogatásával. A háromezer lakost számláló, valaha többségében magyarok lakta Felsőpulya lakosai közül ma alig húsz százalék vallja magát magyarnak. A tanácskozásra a Kárpát-medence minden tájról érkezett több mint 250 résztvevő. Erdélyt Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, Antal János, Kőrösfő polgármestere és Péntek László /kőrösfői Rákóczi Kultúregylet/ képviselte. Jelen volt Bálint-Pataki József HTMH-elnök, valamint Pekár István, a Duna TV elnöke is. Szabó Vilmos politikai államtitkár Ernst Kulmann volt felsőpulyai polgármesternek átadta a Magyar Köztársaság Keresztje kitüntetést, amelyet Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök ítélt oda a régió magyarságának támogatásáért, a magyarságtudat ébrentartásáért és megmaradásáért végzett munkáért. Sok érdekes előadás hangzott el, így például dr. Szarka László (Budapest): A magyar kisebbségek napjaink kutatásainak tükrében - Asszimilációs folyamatok és önkormányzati törekvések elemzése. Nagy sikert aratott dr. Chrisoph Pan (Bozen) német nyelvű előadása, amely a dél-tiroli autonómia létrejöttéről és működéséről szólt. Kiderült: több mint harminc évvel Dél-Tirol autonómia kiépítése után valóban el lehet mondani, hogy fő célja, a német és ladin népcsoport védelme jelentős részben megvalósult. Az Európai Tanács Parlamenti Gyűlése jún. 24-én a 133. sz., Autonóm régiók pozitív tapasztalatai mint a konfliktus megoldás forrása Európában című határozatban fontos alapelveket fogadott el az autonómiát illetően, és a hasonló című, 1609. sz. Ajánlásban felszólította a Miniszteri Bizottságot, hogy dolgozzon ki európai autonómia-konvenciót. Kudlik Gábor /Szabadka/ Civil kontroll - a szerbiai nemzeti kisebbségeket tömörítő civil szervezetek szerepe rendszerváltásban és az azt követő időszakban címmel tartotta meg előadását, amelyet Markó Béla RMDSZ-elnök előadása követett Együttműködés vagy konfrontáció? Az erdélyi magyar politika dilemmái 1989 után címmel. Az elnök ismertette az RMDSZ politikáját, létrejöttétől napjainkig. Bugár Béla (Pozsony) Kisebbségből kormányzásban - a Magyar Koalíció Pártjának tapasztalatai Szlovákiában címmel tartott előadásában a "kis lépések" politikájának helyességéről győzködte a hallgatóságot. A tanácskozásokat követő műsorban fellépett a kalotaszegi Rákóczi Hagyományőrző Néptánccsoport is. Dr. Szabó Vilmos (Budapest) A határon túli magyarok kérdése a magyar kormány kisebbségpolitikájában címmel értekezett, majd dr. Szabó Mátyás (Svédország), Kelemen László (Alsóőr), Dujmovics Déna (Bécs), valamint dr. Elisabeth Hlawac (Bécs) előadása következett. A konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogalmaztak meg. /Péntek László: Kőrösfői táncosok Felsőpulyán. Nemzetközi konferencián mutatták be a kalotaszegi táncrendet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./"
2003. szeptember 11.
"A közlemény helyett mindezt a parlamentben kellett volna elmondani!Bársony András, külügyi politikai államtitkár a vele készült interjúban leszögezte: Magyarország csak 2004 májusától vethetné fel az Európai Unióban az állampolgársági rendszer megváltoztatását. Addig nem időszerű a kérdés tárgyalása. A Külügyminisztérium szakértői elemzik a kettős állampolgárság európai gyakorlatát. Elkészült a 15 európai uniós és a 9 velünk együtt csatlakozó ország erre vonatkozó jogszabályainak összesítése. Elemezték a szomszédos országok gyakorlatát is. A Krónika munkatársa emlékeztetett: a magyar kormány tisztségviselői eltérő válaszokat adtak az állampolgárság kérdésére. Kovács László külügyminiszter gyermeteg dolognak tartotta az igényt, Szabó Vilmos államtitkár viszont többször is nemzeti ügynek titulálta. Bársony erre kifejtette: A kettős állampolgárságra vonatkozó igény megfogalmazása egyszerre volt tárgyszerűtlen és információhiányt tükröző. A vajdasági magyar szervezetek első nyilatkozatai abban merültek ki, hogy Magyarország adja meg a kettős állampolgárságot valamennyi vajdasági magyar számára. Mára világossá vált, hogy otthon szeretnének maradni. Bársony szerint "nem lehet feltétel az, hogy valakik a szülőföldön való maradás alapján kapják meg az állampolgárságot, amiként nem feltétel az sem, hogy a magyarságuk alapján kapják meg ezt a jogot, mert a magyarság jogi értelemben nem definiálható." Bársony szerint akik 1918 előtt az Osztrák-Magyar Monarchia polgárai vagy 1940 és 44 között Magyarország polgárai voltak, azokat nemzetközi egyezmény zárja ki, hogy az akkori állampolgárságuk alapján bármilyen pozitív jogkövetkezményt igénybe vehessenek. Bársony a határon túli magyar újságírók számára szervezett médiatalálkozón kijelentette, Brüsszel rossz szemmel nézné, ha Magyarország a hátsó ajtón próbálná becsempészni a szomszédos országok állampolgárait az Unióba. Milyen formában érkezett ez a brüsszeli jelzés?- hangzott a kérdés. "Az Európai Tanács által elfogadott állampolgársági keretegyezmény kizárja az ilyenfajta általános rendezést." /Gazda Árpád: Szerződések kényszerpályája. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./"
2003. szeptember 11.
"A Román Hírszerző Szolgálatnál (SRI) sérül a folyamatosság elve amiatt, hogy az intézményt nem kellő szaktudással vezetik - jelentette ki szept. 10-én a SRI-t ellenőrző parlamenti bizottság elnöke, Ioan Stan képviselő. A testület tagjai a tartalékba vonuló tisztek, elsősorban a SRI igazgatóhelyettese, Vasile Iancu távozásának okairól hallgatták meg Radu Timoftét, a hírszerző szolgálat vezetőjét. Ioan Stan ismertette az általa vezetett bizottság véleményét, amely elmarasztalja a SRI vezetőinek tevékenységét. "A hírszerző szolgálatban a folyamatosság elve sérül meg azáltal, hogy az intézményben jönnek-mennek a tisztek, akár a központi egységekről, akár a vidékiekről van szó" - állapította meg Stan. A bizottság bírálta a SRI-t amiatt is, hogy nem ellenőrzi megfelelő módon a titkosított információk kezelését szabályozó törvény alkalmazását, ugyanakkor sok esetben megtörtént, hogy minősített adatok szivárogtak ki az intézményből. /Cs. P. T.: Bírálják a SRI-t. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./"
2003. szeptember 11.
"December 31-éig kérhetnek kárpótlást az etnikai alapon meghurcolt emberek. A második bécsi döntés nyomán a Romániában maradt országrészekből a visszatért Észak-Erdélybe menekült magyarok közül csak kevesen kérték a kárpótlást. Szakemberek szerint a magyar nemzetiségűek kárpótlását nehezíti, hogy még nem kerültek elő azok az iratok, amelyek a menekülő magyarok adatait rögzítik. Történeti források szerint az 1940. aug. 30-ai második bécsi döntést követően Dél-Erdélyből közel 200 ezer magyar menekült a Magyarországhoz visszatért Észak-Erdélybe, ahonnan viszont legalább annyi román távozott a Romániában maradt országrészbe.A kárpótlást igénylő román nemzetiségű állampolgárok legnagyobb része azzal igazolja etnikai alapon történt meghurcoltatását, hogy amikor 1940 őszén Észak-Erdélyből Dél-Erdélybe menekült, a román hatóságoknál jelentkezett, ahol nyilvántartásba vették, és segélyben is részesítették őket. Kolozsváron az utóbbi időben egyre többen keresik fel az állami levéltárat, amely kiállítja a kért dokumentumot. Kiss András kolozsvári nyugalmazott főlevéltáros szerint a Dél-Erdélyből Észak-Erdélybe menekült magyarokat is minden bizonnyal nyilvántartásba vették a magyar hatóságok, a baj csak az, hogy erről még nem került elő irat. A nemzeti hovatartozása miatt 1940. szeptember 6-a és 1945. március 6-a közötti időszakban meghurcoltak kárpótlásáról törvény rendelkezik. Valamennyi román állampolgár, akit a vonatkozó időszakban külföldi gettókba és koncentrációs táborokba hurcoltak, koncentrációs lágerekben vagy más helyeken fogva tartottak, kitelepítettek, kiutasítottak vagy menekülésre kényszerítettek, kárpótlásban részesül. Hasonlóan kárpótlásra jogosultak, akiket kényszermunkaosztagokba hurcoltak el, akik túlélték a "halálvonatot", akiknek férjét vagy feleségét nemzetiségi hovatartozása miatt kivégezték, és utólag nem házasodott újra. Az érintettek a besorolásuktól függően havi 300 ezer lejes juttatást kapnak a fogságban töltött minden hónapra, továbbá ingyenes gyógykezelésben és gyógyszeres ellátásban részesülnek, a városi közszállításban mindig, vasúton első osztályon, autón vagy folyami eszközön kísérőjükkel együtt évi 6 alkalommal ingyen utazhatnak. Emellett jár még évi egy ingyenjegy gyógyfürdőre, díjmentes rádió-, telefon- és televízióbérlet, elsőbbség telefonbeszerelésre, igénylésre pedig ingyenes nyughely.A nemzetiségi alapon történt meghurcolást kérésre az illetékes intézmények által kibocsátott hivatalos papírokkal lehet bizonyítani. Ilyen okmány lehet például a katonakönyv vagy a kényszermunkára hurcoltak esetén a pitesti-i 02405. számú katonai egység által kibocsátott bizonylat, de a tanúsító okmány származhat a Nemzetközi Vöröskereszttől vagy bármelyik koncentrációs táborból is. Kerekes Károly RMDSZ-es képviselő elmondta: Maros megyében a Tg. Jiu-i lágert megjárt magyarok már kapják a kárpótlást. Kovászna megyében több mint 500 kérvényt tárgyaltak eddig, az esetek több mint 90 százalékában pozitív döntés született.Háromszéken több olyan egykori fogoly nyújtotta be kárpótlási kérelmét, akit 1944 őszén a barcaföldvári haláltáborba hurcoltak a román hatóságok. Az elbíráló testület azzal utasította el kérvényüket, hogy bár a benyújtott papírokból egyértelműen kiderül, hogy Földváron tartották őket fogva, nem igazolt az etnikai meghurcoltatás ténye. A kézdialbisi Bod András szerint igazságtalanság történt akkor is, amikor 1944 őszén otthonából sok társával együtt magyarságuk miatt Földvárra internálták, és most is, amikor kérvényét elutasították. /Benkő Levente: Csak a magyarok nem szenvedtek? = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./"
2003. szeptember 11.
"Székesfehérváron idén immár harmadik alkalommal rendezik meg a határon túli irodalom hetét, szeptember 23. és 28. között. A rendezvénysorozaton mintegy harminc-harmincöt anyaországi és határon túli író, irodalomtörténész és szerkesztő vesz részt. A rendezvényt Kalász Márton, az Írószövetség elnöke, valamint Spányi Antal megyés püspök és Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke - a konferencia védnökei - nyitják meg. A konferencia visszatérő erdélyi vendégei: a Látó folyóirat helyettes főszerkesztője, Gálfalvi György Illúziók és önámítás, Kántor Lajos, a kolozsvári Korunk főszerkesztője Van-e magyar jövő Kolozsváron?, Sebestyén Mihály író Egy romániai magyar író románságképe címmel tartanak előadást. A meghívottak író-olvasó találkozókon, könyvbemutatókon vesznek részt a megye településein. A konferencia második vitaindítója Balla D. Károly ungvári költő, az UngParty virtuálé "építője". Az információs társadalom és a nemzeti identitás. Hozzájárulhat-e a Világháló a határon túli magyar kultúrák (re)integrációjához? Internetes irodalom - kisebbségben is? témakör erdélyi előadói Gergely Edit költő és Szabó Géza Korunk-szerkesztő. A tanácskozás további erdélyi meghívottjai: Ferenczes István költő, a Székelyföld főszerkesztője, Gál Éva Emese költő, grafikusművész és Antal Erika újságíró, a Krónika munkatársa. Az előző években felvetett témakörök: Az irodalom szerepe a nemzeti önazonosság megtartásában; Hagyomány és újítás a határon túli magyar irodalmakban; Vallás és Isten-élmény az 1945 utáni határon túli magyar irodalmakban; A történelem mint metafora a határon túli magyar irodalmakban. /Illúzió és virtuália. A határon túli irodalom hete Székesfehérváron. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./"
2003. szeptember 11.
"Szept. 7-én Marosvásárhelyen a Szabadi úti református egyházközség Dr. Juhász András Gyülekezeti Központjában öt új taggal gyarapodott a Dr. Aszalós János Emlékalapítvány által díjazottak "családja". Az elismerő oklevelet dr. Verrasztó Zoltán, a kuratórium elnöke valamint Aszalós János alapító látott el kézjegyével. A díjazottak: Buzsa Mária matematika szakos tanár /Marosvásárhely/, akit sokszor elgáncsoltak, de minden vereség után talpra állt és folytatta munkáját, Hunyadi Irén nyugalmazott tanítónő Gyergyóalfaluból, aki a Domokos Pál Péter Hagyományőrző Egyesület eszmei megálmodója, Littasi Csilla Mária tanár /Székelyudvarhely/ , aki vagont vámoltat, áraz, számlákat fizet, köszönőleveleket fordít, árva gyerekek gyámságát vállalja fel, tanít, nevel, Serfőző Levente újságíró, aki a szórványmagyarság számára fogott lapszerkesztésbe Nagyszebenben, 2002 őszén magyar nyelvű újságot (Szebeni Újság) indított, végül a 75 esztendős nyugdíjas Wielland Ferenc, aki Szatmárnémetiben a Máltai Segélyszolgálat önkéntese. /Járay Fekete Katalin: Elismerés a szolgálatvállalóknak. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./"
2003. szeptember 11.
"Az erdélyi magyar történelmi családok nemrég tartott gernyeszegi találkozóján az egyik előadás címe így szólt: A magyar nemesség elmúlt másfél évtizede. A lap munkatársa megkérdezett néhány résztvevőt, milyen erkölcsi és anyagi rehabilitációt hozott az 1989-es fordulat óta eltelt időszak az 1949-ben teljes vagyonvesztéssel sújtott történelmi rétegnek, a kényszerlakhelyre hurcolt birtokos nemességnek, illetve leszármazottaiknak? Bethlen Anikó (Marosvásárhely) szerint családja esetében (is) csak fordulatról lehet beszélni, ugyanis nem nevezhető igazi rendszerváltozásnak a szó komoly értelmében, ami Romániában történt 1989 óta. Folyik a jól ismert porhintés Nyugat felé a hatalom részéről. Két súlyos megalázás érte a történelmi elitet: az egyik a teljes vagyonelkobzás és az azzal járó hátrányos megkülönböztetés volt évtizedeken át. A másik ma zajlik: végignézhetik, miként gazdagodnak egykori kifosztóik vagy azok hozzátartozói. Kerekes József (Kolozsvár) szerint egyes megemlékezéseken a leszármazottak jelen lehetnek, ez a változás. Klebelsberg Éva (Budapest): Magyarországon az arisztokráciával szemben megnyilvánuló ellenséges magatartás szépen kibontakozott a tavalyi választások óta. Ilyen felemás helyzetben a leszármazottak nem hajlandók politikai, közéleti szerepet vállalni. Tisza Kálmán (Marosvásárhely): 1949-ben egy tollvonással és tíz perc alatt elintézték ingó és ingatlan vagyonok elkobzását, a fordulat után másfél évtizednyi idő sem volt elég a vagyontöredék, a morzsák visszaszolgáltatására. A bírósági úton visszaszerzett kastélyok vagy udvarházak java része gyatra állapotban van. 1989 után egyetlen kormány vagy politikai párt sem ítélte el a 83/1949-es kitelepítési rendeletet. Ugron Ferenc (Marosvásárhely):. Sajnos a polgári oldal sem érzi igazán, mit jelentett a történelmi Magyarország és benne a történelmi családok szerepe. /Komoróczy György: Részt vehetünk évfordulókon, megemlékezéseken. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 11./"
2003. szeptember 11.
"Szept. 8-án Kolozsváron, a Györgyfalvi negyedben felszentelték a felépült impozáns apácakolostort és kápolnát. A szertartást Lucian Muresan, a romániai görög katolikus egyház érsek-metropolitája együtt végezte Florentin Crihalmeanu kolozsvár-szamosújvári és Virgil Bercea nagyváradi megyéspüspökkel, valamint George Gutiu nyugalmazott érsekkel. A római katolikus egyházat dr. Czirják Árpád érseki helynök, pápai prelátus és Fodor György, a Romániai Szerzetesrendek és Kongregációk Legfőbb Elöljárói Konferenciájának általános titkára képviselte. Jelen volt Laurentiu D. Tanase vallásügyi államtitkár, a Kolozs megyei tanács és prefektúra küldöttei, számos kül- és belföldi, egyházi és világi meghívott és adományozó. /Görög katolikus apácakolostort szenteltek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./"
2003. szeptember 12.
"A Magyar Demokrata Fórum örömmel vette tudomásul az ingyenes beutazási vízum bevezetését Szerbia-Montenegróval és Ukrajnával szemben, de felszólítja a kormányt, hogy a határon túli magyarok jogos igényének megfelelő kettős állampolgárság bevezetését tekintse végcélnak. Almássy Kornél, az MDF elnökségének tagja szept. 11-i sajtótájékoztatóján Budapesten kijelentette: Kovács László és Bársony András "álhírekkel tudatosan hiszterizálja, megtéveszti a közvéleményt" a kettős állampolgárság intézményével kapcsolatban, és szembefordítja az anyaországi magyarokat a határon túliakkal. Emlékeztetett arra, hogy a kormánypárti politikusok a többi között arra hivatkoznak, hogy a kettős állampolgárság bevezetésével Magyarország megsérti az európai jogszabályokat, az európai normákat, valamint szembe megy a szomszédos országok gyakorlatával. Almássy Kornél felidézte, hogy Horvátország már évekkel ezelőtt megadta az állampolgárságot a határaikon túl élő horvátoknak, Románia pedig mindenkinek megadja az állampolgárságot, akitől 1989. december 22. előtt, neki fel nem róható okok miatt vonták meg román állampolgárságát. "Hasonló példát láthatunk más EU-tagország, így Portugália és Spanyolország esetében, mely országokban milliós nagyságrendben adnak állampolgárságot az egykori gyarmataikon élőknek" - mondta. /Vélemények, nyilatkozatok a kettős állampolgárságról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 12./"
2003. szeptember 12.
"Alig néhány nappal a tanévkezdés előtt a Hargita megyei iskoláknak csupán egyharmada rendelkezik egészségügyi engedéllyel. A 612 oktatási intézmény közül 12 gimnázium, 220 általános iskola és 190 óvoda nem kapta meg eddig a jóváhagyást. Gyakori gond a csatornázás és a folyóvíz hiánya. Több intézmény oktatásra alkalmatlan épületben működik. A gyergyóvaslábi 1-es számú, a csíkszentgyörgyi és az újkászoni általános iskolákban, valamint a csíkszentdomokosi 5-ös Számú Óvodában egyelőre nincs folyóvíz. A jövő héten kezdődő ellenőrzés során a szakemberek akár a tanintézmény bezárását is elrendelhetik. /Balázs Ildikó: Tanévkezdés sűrűsödő gondokkal. = Krónika (Kolozsvár), szept. 12./"
2003. szeptember 12.
"Brassó magyarságának életében két jelentős esemény történt ezekben a napokban: újra van önálló magyar gimnáziumunk és megjelenhetett a Szikszay tanár úrnak emléket állító kismonográfia - fogalmazta meg Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője, aki a kötet szept. 11-i bemutatóján beszélt Szikszay Jenő (1921-1977) magyar-olasz szakos tanárról. Szikszay Jenő volt az, aki védelmébe vette a kommunista rendszer által üldözött lelkész- és kulákgyermekeket, aki a magyarórákon a kötelező anyag mellett a magyar történelmet is megtanította, aki megfelelő tankönyv hiányában a Brassói Lapok hasábjain romániai magyar irodalomtörténet-sorozatot írt, és kifogásolta, hogy a magyar irodalomtörténeti munkákból hiányzik a magyarságtudat. A Szekuritáté a besúgóinak köszönhetően ezeroldalas iratcsomót állított össze a tanárról. A zaklatások közepette 1977. áprilisában Szikszay Jenő máig tisztázatlan körülmények között elhunyt. A Brassói Lapok és a Stúdium kiadó közös gondozásában megjelent kismonográfia bemutatóján kiállították Timár Margit szobrászművész Szikszay Jenőről készített mellszobrát, amelynek bronzba öntött változatát köztéren vagy az Áprily Lajos Gimnázium udvarán állítják fel. /Benkő Levente: Szikszay tanár úrra emlékezés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 12./"
2003. szeptember 13.
"Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének kezdeményezésére tartják szept. 11-13. között Budapesten a környező országok magyar nemzetiségű parlamenti képviselőinek első csúcstalálkozóját. A magyar-magyar csúcson 63 határon túli képviselő vesz részt. Az RMDSZ színeiben 39 fős küldöttség képviseli a romániai magyarságot. Szili Katalin nyitotta meg a parlamenti csúcstalálkozó munkálatait. Beszédében az európai integrációban rejlő lehetőségekről, az ismét együvé tartozás egyre növekvő esélyeiről szólt, valamint a magyar érdekek hatékony érvényesítéséről az EU-ban. 2004 májusától Magyarország is az uniós döntéshozatal tágjává válik, és ezáltal hozzájárulhat a magyarság hatékonyabb érdekvédelméhez - mondta Szili. A házelnök beszédében kitért a kettős állampolgárság kérdésére, amelyről úgy vélekedett: közös felelősség, hogy "a magyarság számára a lehető legjobb döntést hozzuk". Rámutatott: egy olyan bonyolult kérdésben, mint a kettős állampolgárság, "a helyes döntés kialakításának feltétele a következmények mérlegelése valamennyi magyarországi és határon túli parlamenti tényező bevonásával". Kovács László külügyminiszter tartott előadást Magyarország EU tagságának várható hatásairól a szomszédos országokkal folytatott együttműködésre, különös tekintettel a politikai, biztonsági és kulturális területekre. Dr. Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a magyar kormányprogram megvalósulásáról, illetve a határon túli magyar közösségek helyzetéről tartott előadást, amelyet kötetlen eszmecsere követett. Dr. Mádl Ferenc köztársasági elnök a Sándor-palotában fogadta a csúcstalálkozó résztvevőit. A köztársasági elnök köszöntőbeszédében a kisebbségi sorsba szakadt határon túli magyarságot képviselő politikai alakulatok tevékenységét méltatta, akik a demokrácia eszközeivel - és nem erőszak révén - folytatják érdekérvényesítő tevékenységüket, és ezáltal jelentős stabilitási tényezővé váltak a Kárpát-medencében. A fogadást követően a parlamentben Szabó Vilmos politikai államtitkár tartott előadást Magyarországról, mint leendő EU-tagnak a kapcsolatairól a határon túl élő magyarsággal. A délután folyamán a parlamenti küldöttségek tagjai a külügyi-, az integrációs-, a gazdasági-, valamint a kulturális és sajtó-, illetve önkormányzati bizottságok vezetőségével folytattak szakmai eszmecserét. A határon túli magyar parlamenti képviselők megállapodtak abban, hogy évi rendszerességgel, intézményesített formában együttműködnek egymással. A képviselők meghatározták az együttműködés fő irányait, különös tekintettel arra, hogy milyen hatással lesz Magyarország európai uniós csatlakozása a szomszédos országokkal való viszonyra és a határon túl élő magyar közösségek helyzetére. A külügyi bizottság ülésén többen részt vettek a határon túli magyar politikusok közül. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja alelnöke annak a véleményének adott hangot, hogy a magyar képviselők találkozóját rendszeressé kell tenni, megszervezését és összehívását a Magyar Állandó Értekezlethez hasonlóan kell intézni. A kettős állampolgárságról szólva Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke hangsúlyozta: meg kell vizsgálni, hogy annak bevezetése a szülőföldön maradást vagy a kitelepülést szolgálja-e, míg Ispánovics István, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője a szakértői viták fontosságát hangsúlyozta. /Magyar-magyar csúcs Budapesten. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 13./ Magyarország az EU tagállamaként a határon túli magyarok érdekeivel összhangban kívánja céljait megvalósítani - hangoztatta Medgyessy Péter szept. 11-én Budapesten, a környező országokban élő magyar nemzetiségű parlamenti képviselők csúcstalálkozójára érkezett politikusok részére adott fogadáson. A kormány olyan intézkedésekért küzd, amelyek ténylegesen javítanak a határokon túl élő magyarság helyzetén és elősegítik szülőföldjükön való boldogulásukat - mondta a kormányfő. A miniszterelnök és a határon túli magyar képviselők beszélgetésének fő témája a jövő májustól EU-tag Magyarország és a környező országokban élő magyarok kapcsolata volt. Medgyessy Péter megerősítette: kormánya olyan intézkedésekért küzd, amelyek ténylegesen javítanak a határokon túl élő magyarság helyzetén és elősegítik, hogy a határon túli magyarok szülőföldjükön tudjanak boldogulni. A szomszédos országokban élő magyarság országgyűlési képviselői, szenátorai azért érkeztek a magyar fővárosba, hogy részt vegyenek egy olyan, premiernek számító tanácskozáson, amelynek célja a közös ügyek megbeszélése. /Medgyessy Péter találkozója a határon túli magyarok képviselőivel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./ Mindannyiunkat foglalkoztató fontos kérdés, hogy miként alakul az összmagyarság kapcsolattartása az uniós csatlakozás után - mondta Mádl Ferenc köztársasági elnök szept. 12-én, amikor hivatalában fogadta a határon túli magyar képviselők találkozójának résztvevőit. Az államfő szerint jó választ kell adni majd erre a kérdésre akkor, amikor két magyar közösség között a schengeni határ húzódik. Mádl Ferenc a jelenlévők előtt úgy fogalmazott, hogy az ingyenes vízum megajánlása fontos lépés ahhoz, hogy az összmagyarság ne legyen vesztese az integrációs folyamatnak. "Önöknek fontos szerepük van Magyarország szomszédságpolitikájában" - szögezte le a köztársasági elnök. /Határon túli magyar képviselők Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./"
2003. szeptember 13.
"Szept. 10-i ülésén az Országos Választási Bizottság (OVB) formai kifogásokat támasztott a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) által másodízben benyújtott népszavazási kezdeményezést tartalmazó aláíró ívvel kapcsolatban. Az OVB három tagja alaki kifogásokat támasztott az aláírásgyűjtő ívvel szemben. (Kifogásolták, hogy az aláírásgyűjtő íven fel van tüntetve az aláírásgyűjtést kezdeményező szervezet - az MVSZ - neve, és hiányolták az aláírásgyűjtő ívről azt a megjegyzést, hogy egy állampolgár csak egyszer írhat alá.) Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke bejelentette: harmadszor is benyújtják a kettős állampolgárságról szóló, ügydöntő népszavazást kezdeményező indítványukat. - Bízom abban is, hogy a népszavazást elodázni kívánó taktikázások meghiúsulnak - nyilatkozta az MVSZ elnöke. /Nem tárgyalták az MVSZ népszavazási kezdeményezését. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./"
2003. szeptember 13.
"Tízezer dollárral jutalmazzák azokat a személyeket, akik hasznos információkkal szolgálnak a Holokausztban részt vevő nácik törvényszék elé állítása és megbüntetése érdekében, közölte szept. 12-én Efraim Zuroff, a Simon Wiesenthal Intézet igazgatója. Zuroff Bukarestben bejelentette, Romániában is beindul az "Utolsó esély művelet" elnevezésű program, amelynek célja a zsidók tömeges kivégzésében részt vevő nácik azonosítása, törvény elé állítása és elítélése. A program tavaly indult a három balti országban, egy év alatt 241 gyanúsítottat sikerült azonosítani, közülük ötvenöt személy ellen indult eljárás. "A Ion Antonescu marsall vezette román kormány fontos szerepet játszott a több tízezer romániai és ukrajnai zsidó tömeges kivégzésében", szögezte le Efraim Zuroff. A Simon Wiesenthal Központ igazgatója szerint Románia nem nézett szembe második világháborús múltjával, ezt bizonyítja, hogy a Holokauszt egyetlen aktív résztvevője ellen sem indult eljárás a posztkommunista időszakban, valamint az is, hogy Romániában egyetlen szervezet sem foglalkozik az ilyen esetekkel. Zuroff szerint állítását alátámasztja a számos Antonescu-megemlékezés, valamint több romániai vezető és hivatalosság holokauszttal kapcsolatos álláspontja is. "Gond van, ha a miniszterelnök azt állítja, hogy Romániában nem volt holokauszt, Ion Iliescu államfő pedig kijelenti, hogy a holokauszt a zsidókéhoz hasonló szenvedést okozott más társadalmi osztályoknak is", fogalmazott Zuroff. /Utolsó esély művelet. Nácik kerestetnek - tízezer dollárért. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./"
2003. szeptember 13.
"Nagyváradon, a Bihar megyei tanfelügyelőségen százával tébláboltak a napokban a pedagógusok. Ekkora zűrzavar még nem volt náluk, mióta az intézmény fennáll. Ioan Seres főtanfelügyelő a szaktárca államtitkárával folytatott összezördülése után lemondott. Mindez a tanügyi állások számítógépes elosztása miatt történt, az idén először alkalmazott program a gyakorlatban megbukott, a bihari főtanfelügyelő a hibákra föl merte hívni az államtitkár figyelmét, ezért volt a cirkusz. A megüresedett állásokért júliusban versenyvizsgáztak országszerte, s a vizsgán elért jegyek, illetve az opciók alapján kellett volna a számítógépnek elosztania a helyeket. Azonban a programból sok dolgot kifelejtettek, így hibás vizsgaeredmények születtek. Vannak olyan állások, amelyek betöltetlenként újra megjelentek a programban. A számítógépes elosztás rossz. Nem veszi figyelembe a lakhelyet, a szociális rászorultságot, orvosi gyógykezelést. - Ultracentralizált a rendszer, a munka túl nagy volumenű, a program nem működik, éjjel-nappal dolgozunk, hogy rendezzük a pedagógusok sorsát - magyarázta Pető Csilla, a megye tanítóiért felelős szaktanfelügyelő. Csak Bihar megyében 190 pedagógust kellene szept. 15-ig munkához juttatni, ám ez lehetetlen. /(Balla Tünde): Megbukott a rendszer, főt vesztett a bihari tanügy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./"
2003. szeptember 13.
"Várhatóan utoljára kezdik felemás helyzetben a tanévet a felekezeti iskolák, hiszen az alkotmány módosítása után állami támogatásban is részesülnek. Megoldódni látszik a sepsiszentgyörgyi Református Kollégium évek óta visszatérő igazgatógondja, a Kovászna megyei tanfelügyelőség - az Erdélyi Református Egyházkerület javaslatára - Pethő Mária fizikatanárt nevezte ki az intézmény élére. A református egyház tavaly ősszel felújította a visszakapott iskolaépület park felőli szárnyát, a közeljövőben a fűtésrendszer felújítását tervezik. Pethő Mária, a Református Kollégium frissen kinevezett igazgatója elmondta, hogy alapelve: "Tisztelni és segíteni egymás munkáját!". "Remélem, sikerül harmonikus kapcsolatot kialakítani a két intézmény között. A Bíró Bélával folytatott tárgyalás után még inkább bízom benne, hiszen ennek igényét jelezte a Székely Mikó Kollégium igazgatója is. Közösen kell képviselnünk az intézmények érdekeit, nem egymással ellentétben" - fogalmazta meg a Református Kollégium új igazgatója. A Kolozsvári Református Kollégium épületét a korábbi kormányrendelet értelmében elméletileg visszaszolgáltatták az egyháznak - gyakorlatilag azonban a régi épület földszintjét továbbra is a Gheorghe Sincai Gimnázium használja. Az épület 30-35 százalékát az egyház birtokolja, az udvart pedig kizárólag a Sincai Gimnázium. Kettős ünnepet ülhet idén a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület iskolája ugyanis a visszaszolgáltatott, félig felújított épületben kezdi a tanévet. A több mint százéves múltra visszatekintő oktatási intézménybe végérvényesen várhatóan jövő ősszel költözhetnek vissza a lorántffys osztályok, amelyek egy része még mindig az egyház által 1993-ban vásárolt ingatlanban működik; a visszaszolgáltatott Lorántffy Gimnáziumban ebben a tanévben még megmarad az Andrei Saguna Szakközépiskola. Az új alkotmány elismeri a felekezeti oktatást. Eszerint az egyházak évente beiskolázási létszámot terjesztenek elő a szaktárcához, és a felekezeti intézmények "világi" profilú osztályokat is indíthatnak, s erre a célra állami támogatást kaphatnak. /Egyházi iskolák - az utolsó szűk esztendő? = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./"
2003. szeptember 13.
"Augusztusban ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját a Fábián Ferenc Színjátszócsoport Gyergyószentmiklóson. Danalyszin József, a színjátszócsoport vezetője elmondta, hogy a Művelődési Központban megnyílt kiállítás képet adott a 25 év plakátjaiból, színfalaiból, súgópéldányaiból, kosztümjeiből. Az évforduló alkalmából díszoklevelet és emlékjelvényt nyújtottak át minden múltbeli és jelenkori színjátszójuknak, aki részt vett a 25 év tevékenyégében. A negyed évszázad alatt több mint 200-an kapcsolódtak be a színjátszócsoport munkájába. /Gál Éva Emese: Egy színjátszócsoport jubileuma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./"
2003. szeptember 13.
"Déván, a Magyarok Nagyasszonya Kollégiumban tartották meg a Hunyad megyei magyar pedagógusok gyűlését. Lászlóffy Pál, az RMPSZ országos elnöke mikrorégiós megoldások kialakítását javasolta. Már öt esztendővel ezelőtt megfogalmazódott, hogy a szórványban a meglévő tagozatok fenntartása mellett, egy-két, esetleg három régiós oktatási központ kialakításával kell biztosítani a folytonosságot. Déván látványos fejlődésnek indult a középiskola. Immár harmadik esztendeje három párhuzamos kilencedik indul. De ez csak a csúcs. Alap kellene alája. A középiskola egyik tartólába a Szent Ferenc Alapítvány működtette Magyarok Nagyasszonya Kollégium, ahol közel 150 gyermek tanul, a másik pillér lenne az Eminescu-Petőfi Általános Iskola 163 gyermekkel, a harmadik láb azonban, amely a vidéket jelentené, eléggé inog. Ismert a Zsil völgye nehéz gazdasági-szociális helyzete, de ez sem indokolja, hogy tíz esztendő alatt Petrozsényban a középiskolai szintű anyanyelvű oktatás 20 gyermekkel tengődő, tanári kar nélküli általános iskolai tagozattá sorvadjon. Vulkánban egyetlen gyermek sem iratkozott a magyar tannyelvű első osztályba, az V-VIII.-at pedig az alacsony létszám miatt össze kellett vonni két osztályba. Lupény egyelőre tartja magát, összesen 84 diák tanul anyanyelvén, de a tanári kar többnyire szakképzett nyugdíjas pedagógusokból vagy helyettesítőkből áll. Urikányban két gyermek maradt az összevont elemi osztályban. Petrillán van némi fejlődés. Jelenleg 46 gyermek tanul a magyar tagozaton, a tanári kar azonban itt is hézagos. Az óvodák helyzete siralmasabb. Átlagban 10-15 gyermek jár egy-egy zsil-völgyi helység magyar tannyelvű óvodájába, de Lupényban is, Petrillán is délutáni műszakban tanulnak. Lupényban helyhiány miatt elvileg minden csoport három váltásban kellene járjon, de az intézmény román igazgatónője kisajátította a reggeli váltást, így a magyar gyermekek hol kora, hol késő délután járnak óvodába. A zsil-völgyi helyzet megoldására született az az ötlet, hogy Petrozsényban a hajdani zárdaépületben kollégiummal ellátott oktatási-művelődési központot alakítsanak ki. Egyelőre a Szent Ferenc Alapítvány 1,6 milliárd lejt előlegezett az épület rendbetételére. Ebből sikerült felújítani a tetőszerkezetet. A petrozsényi tanügyi megbeszélésen a helyi közösség vezetői felrótták, hogy az RMDSZ országos vezetősége hathatós támogatást ígért az oktatási központ kialakítására, de eddig egyetlen lejt sem adott erre. Kövessi Botond megyei RMDSZ ügyvezető elnök hangsúlyozta, hogy addig semmiféle alapítványi támogatásra nem lehet igényt tartani, amíg az épület nincs telekkönyvezve. A petrozsényi központnak nemcsak kialakítása bizonytalan, hanem egyelőre az is kérdés, hogy ki fog itt tanulni. Habár a petrozsényiak egyértelműen a petrillai tagozat bekebelezéséről beszélnek, Petrillán egyelőre senki sem hajlandó elfogadni azt, hogy akár gyermekek, akár pedagógusok ingázzanak Petrozsényba, ameddig Petrillán fejlődő magyar tagozatuk van. Lászlóffy Pál RMPSZ-elnök azonban a múlt napi tanácskozáson felhívta a figyelmet arra, hogy az európai normáknak megfelelően, a minőségi oktatás érdekében történő iskolaösszevonások során előfordulhat, hogy az ilyen kis létszámú tagozatok, ha fejlődőek is, egy nagyobb iskolaközpontba kényszerülnek. Szászvároson, Pusztakalánban, Rákosdon, Csernakeresztúron egyelőre visszaesés nem tapasztalható. A csernakeresztúriaknak komoly gondot jelent, hogy az iskola igazgatója nem hajlandó meghirdetni a megüresedett magyar tanítói állást, s így a szakképzett versenyvizsgát nyert helybeli tanítónő Szászvároson kényszerül tanítani. Déván évek óta komoly nehézséget jelent, hogy a különböző szintű magyar tanítás négy különálló iskola tagozataként működik. - Ezért indokoltnak láttuk egy olyan önálló oktatási intézmény létrehozását, ismertette a Geszthy Ferenc Társaság célkitűzését Varga Károly elnök. A 600 négyzetméteres felületű intézmény átadását 2005 szeptemberére tervezik. Az újságok viszont arról írtak, hogy a Geszthy Társaság el akarja venni a Szent Ferenc Alapítvány kenyerét. A mostani megbeszélésen azonban mindkét alapítvány elnöke biztosította az egybegyűlteket arról, hogy itt nem lesz kenyértörés. Kötő József, az RMDSZ oktatási és művelődési ügyvezető alelnöke megállapította, hogy a Szent Ferenc Alapítvány által beindított szakiskolának, illetve a Geszthy által tervezett iskolaközpontba költöző elméleti oktatást biztosító líceumi osztályoknak kell jelenteniük majd azt a csúcsot, amely alá bevihető az időközben kialakuló szórványkollégium-láncolat. Sok a gond. A legtöbb iskolában azt sem igazán tudják, ki fogja tanítani a már beiratkozott gyermekeket. Állítólagos számítástechnikai hiba miatt a magyar tagozatokon meghirdetett helyek mellé nem tüntették fel az oktatási nyelvet, s így az állásokat román anyanyelvű szaktanárok töltötték be. Még magyar irodalomból is! Ezt sürgősen korrigálnunk kell - mondta Kofity Magda kisebbségi tanfelügyelő. Az anyaországi beiskolázási támogatás is sok vonatkozásban csak ígéret maradt. A jelen lévő pedagógusok folyamodványt fogalmaztak meg a magyar kormány felé, megköszönve az eddigi támogatást és a megígért támogatások folyósítását kérve. /Gáspár-Barra Réka: Helyzetjelentés a Hunyad megyei magyar oktatásról. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./ "
2003. szeptember 15.
"Az Országgyűlés szervezésében szept. 11-13. között Budapesten került sor a környező országokban élő magyar nemzetiségű parlamenti képviselők csúcstalálkozójára. Medgyessy Péter miniszterelnök felhívta a parlamenti küldöttség figyelmét, hogy politikai tevékenységük eddigi sikerének záloga az egységes fellépés volt, és ezt a jövőben sem lenne szabad alárendelni semmilyen más érdeknek. Markó Béla szövetségi elnök köszönetét fejezte ki az első magyar-magyar parlamenti csúcs megszervezéséért, és reményét fejezte ki, hogy az elkövetkező időszakban ez rendszeressé válik. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalició Pártjának elnöke rámutatott a kisebbségi jogvédelem beépítésének szükségességére az európai alkotmányba. /Egységes fellépést - nem a megosztottságot! = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./ A parlamenti küldöttségek tagjai a Külügyi-, az Integrációs, a Gazdasági-, valamint a Kulturális és Sajtó, illetve Önkormányzati Bizottságok vezetőségével folytattak szakmai eszmecserét. A gazdasági bizottság ülésén az RMDSZ küldöttsége által felvetett kérdések között szerepelt a Bukarestet Budapesttel összekötő, Erdélyen áthaladó autópálya kérdése, a romániai privatizációs folyamatban való aktívabb részvétel, a jogharmonizációval kapcsolatos problémák, valamint a szorosabb gazdasági kapcsolatok, illetve az erdélyi beruházások szorgalmazásával összefüggő kérdések. Szintén az RMDSZ javaslatát tolmácsolta Frunda György szenátor, aki egy magyar bank Romániában való létesítésének szükségességét hangsúlyozta. Az Országgyűlés Kulturális és Önkormányzati bizottságának az RMDSZ az iskolák és önkormányzatok kapcsolatának kérdését, Kereskényi Sándor pedig a határon túli kulturális örökség felleltározásának követelményét vetette fel. Az Integrációs bizottság ülésén az RMDSZ küldöttsége e szakmai tapasztalatcserék intézményesítését szorgalmazta. /Egységes nemzetstratégiát kell kidolgozni. = RMDSZ Tájékoztató, szept. 13., 2531. sz./ A státustörvény módosítása nemzetstratégiai célokat is felad - jelentette ki a határon túli magyar nemzetiségű parlamenti képviselők csúcstalálkozóján Duray Miklós MKP-alelnök. Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta: a kettős állampolgárság kérdésénél arra is figyelmet kell fordítani, hogyan viszonyul e probléma az autonómiához.Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke kijelentette: egyeztetést kezdeményez a magyar-magyar parlamenti találkozók rendszeressé tételéről, ezzel kapcsolatosan levelet intéz Szili Katalin házelnökhöz. A kettős állampolgárságról szólva Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta: meg kell vizsgálni, hogy annak bevezetése a szülőföldön maradást vagy a kitelepülést szolgálja. Markó kiemelte: "nemzetpolitikát csak úgy tudok elképzelni, ha arról valódi konszenzus alakul ki". Elmondta: a határon túli magyarok politikai céljaik megvalósításához, az egységes cselekvéshez, oktatásukhoz költségvetési és gazdasági kérdésben várnak támogatást az anyaországtól. Szavai szerint a módosított kedvezménytörvény elfogadható, de sok múlik a jogszabály alkalmazásának módján. Ezzel kapcsolatosan megjegyezte: a jogszabályról a Romániával kötött megállapodás lényegileg és tartalmilag "jónak látszik". Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) alelnöke kitért arra, hogy a Felvidéken működtetett információs irodahálózat megszüntetését meg kell akadályozni, de a jövő évre tervezett költségvetési keret meglehetősen szűkös. Németh Zsolt kijelentette, hogy a szomszédságpolitikában megtorpanás tapasztalható. Úgy vélte, a kettős állampolgársággal kapcsolatos ellenérvek csupán ürügyek, az Európai Unió joggyakorlatában a kettős állampolgárság általános. Az Ukrajnával és Szerbia-Montenegróval kötött vízummegállapodásról úgy fogalmazott: "megnyugtató megoldás látszik kialakulni". Az MDF-es Csapody Miklós üdvözölte a vízummegállapodást, támogatta a kettős állampolgárság bevezetését. Szóba hozta a javaslatot, amely szerint megalakulna a parlament határon túli magyarokkal foglalkozó állandó bizottsága. A Fidesz, az MDF, az MKP, az RMDSZ, a VMSZ és a Horvátországi Magyarok Közössége állásfoglalást fogadtak el, amelyben többek között "kifejezik szándékukat a magyar parlamenti képviselők találkozóinak rendszeresítésére". /Salamon Márton László: Markó: konszenzus kell a nemzetpolitikában. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./"
2003. szeptember 15.
"Adrian Nastase miniszterelnök szept. 12-én válaszolt Medgyessy Péter kormányfőnek az aradi Szabadság-szobor problémájáról szóló levelére. Nastase megismételte az aradi megbékélési parkra vonatkozó javaslatát, készséget várva a magyar féltől is a Gozsdu Alapítvány ügyében Nastase tegeződő formában írt válaszlevelében megértését fejezte ki, hogy a magyar kormányfőt aggasztja az aradi Szabadság-szoborral kapcsolatos probléma. "Sokat olvastam erről az emlékműről, amelynek vitathatatlan a művészi értéke, arról is olvastam, hogy mit jelent ez az emlékmű" - írta a román kormányfő. Nastase hozzáfűzte: a román közvéleményben nagyfokú érzékenység tapasztalható azzal az üzenettel kapcsolatban, amelyet ez az emlékmű hordoz, ez pedig a múltra és nem a jövőre vonatkozik. "Az a tény, hogy közösen találhatunk megoldást, annak köszönhető, hogy jó kommunikáció van köztünk, szoros és megkülönböztetett személyes kapcsolatot ápolunk egymással" - írta a román kormányfő, aki "kompromisszumos megoldásnak" tartja az aradi megbékélési parkról szóló javaslatát. Nastase úgy fogalmazott: ha a magyar miniszterelnök esetleg megfelelőbbnek tartana másfajta megoldást, úgy azt megvitathatnák. A Gozsdu Alapítványról kifejtette: Azt szeretnénk, ha a közösen kezelt alapítvány, a Román-Magyar Partnerségi Intézet, a kétnyelvű iskola, az Emanuil Gozsdu Emlékmúzeum és könyvtár a Gozsdu-udvarban kerülne elhelyezésre - írta levelében Adrian Nastase. /Jönnek, mennek a levelek. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./"
2003. szeptember 15.
"Szept. 15-én utazik Ion Iliescu román államfő Budapestre, ahol Mádl Ferenccel, Magyarország elnökével, Medgyessy Péter kormányfővel és több magyarországi hivatalossággal tárgyal. Az együttélésnek régiónkban nincs alternatívája, viszont azoknak is igazuk van, akik úgy vélekednek, hogy szemfényvesztésre vagy éppenséggel hazugságra, félretájékoztatásra hosszabb távon nem lehet tartós kapcsolatot építeni. A rendszerváltás utáni román-magyar viszonynak (is) éppen az a legnagyobb baja, hogy nem őszinteségre épül, szögezte le Makkay József. A romániai magyarság sajátos gondjaira - az állami magyar egyetem, a kisebbségi autonómia, a történelmi magyar múlt tiszteletének hiányára stb. - eddig sem a baloldali, sem a jobboldali román, illetve magyar kormányok nem találtak közös megoldást. Román részről a gyakori tárgyalások jobb esetben ígéretekben merültek ki, amelyet később nem tudtak vagy nem is akartak betartani. Az RMDSZ próbál a két kormány között közvetíteni, de ez a nagyobb gondok megoldása terén jórészt sikertelen. A gondok fő oka abban keresendő, hogy mindhárom fél - magyar és román kormány, valamint az RMDSZ - mindig azt hitte, hogy a két ország viszonyát külső segítség nélkül, hármasban meg lehet oldani. Folyik a levelezgetés, a koccintgatás, egymást követik a protokolláris találkozók, csak éppen a tartalom, a kézzel fogható eredmény hiányzik. /Makkay József: Baráti viszony eredmények nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./ Ion Iliescu államfő hivatalos budapesti látogatása csak afféle protokollesemény, állapította meg Gazda Árpád. Ion Iliescu a mostani pillanatot elfogadhatónak érezte egy budapesti útra: lecsengtek a státustörvény által kiváltott feszültségek, és a csíkszeredai magyar konzulátus, az aradi Szabadság-szobor vagy a Gozsdu-vagyon ügye sem veszélyezteti a tárgyalások nyugalmát. Iliescu csak egykori miniszterelnökeihez képest tudott csillogni; Adrian Nastase mellett halovány statiszta. /Gazda Árpád: Protokollvizit és kampányérdek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./"
2003. szeptember 15.
"Ion Iliescu elnök és Adrian Nastase kormányfő párbeszédre szólította fel a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ vezetőségét és az azt felügyelő parlamenti bizottságot. A két fél várhatóan ezen a héten összeül tisztázni a kialakult kényes helyzetet. Ion Iliescu államfő közölte, hogy a közelgő Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülésén nem foglalkoznak a kialakult helyzettel. Iliescu világosan kifejtette a két intézmény viszonyát: a parlamenti bizottság feladata a SRI-t felügyelni, amelybe az is beletartozik, hogy kritikákat fogalmazzon meg annak tevékenységét illetően.A SRI vezetősége bejelentette, felkéri a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot, kérje számon a parlamenti bizottság elnökétől, Ion Stantól az általa mondott bírálatokat. Adrian Nastase miniszterelnök úgy véli, hogy a SRI és az azt felügyelő parlamenti bizottság közötti vita visszavetheti munkájában a román hírszerzést, ezért sürgősen felszólította az érintett feleket annak berekesztésére. Mint megjegyezte, "a SRI struktúrája erős és teljes mértékben szükséges. Éppen ezért hatékony ellenőrzésre van szükség a parlament részéről". /Az államfő a helyzet megoldását szorgalmazza. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./"
2003. szeptember 15.
"Budapesti Nemzetközi Vásáron médiatalálkozó is volt, amelyen a határokon túlról mintegy 90-95-ön vettek részt, ez párját ritkította. Bársony András külügyminisztériumi államtitkár, Szabó Vilmos politikai államtitkár, Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke. Az anyaországi média nem volt jelen. Máthé Éva felvetette, nagyszülei 1920 előtt magyar állami alkalmazottak voltak, és szülei 1940-1944 között magyar állampolgárként a "magyar hazát" szolgálták, akkor elítélendő az, hogy kettős állampolgársággal bírjon? Bársony András szerint az "átkos békeszerződések" (mindenkorra?) kimondták, hogy "repatriálási lehetőség nem létezik" számukra. A vajdasági magyar képviselő kimondta a 300 ezer vajdasági magyar "maradék" tetteket kíván az anyaországtól és nem szólamokat. Túlzás volt azt állítania, hogy a vajdasági magyarság immár senkinek sem kell? Ugyancsak egy délvidéki kollega mondotta: a mindenkori magyar kormánynak fel kell vállalnia a kettős állampolgárság biztosításának az ügyét. Bársony András külügyi államtitkár kifejtette: "Nagyon jól tudjuk, hogy a kettős állampolgárság egy olyan probléma, amiről nem lehet érzelmek nélkül beszélni. Olyan jogi intézmény, amelyik esetében egy ország egymaga soha nem dönthet. Az állampolgárság kérdésében igen. Az Európai Egyezmény azt mondja, hogy minden ország joga, hogy az állampolgársági feltételeket megállapítsa. A kettős állampolgárság esetén valamilyen egyezménynek kell léteznie, vagy ha nem, akkor be kell illeszkednie a nemzetközi szabályozásba. A kettős állampolgárság intézménye Magyarországon létezik. De abban a formában, ahogy azt egyesek kérik, a világon sehol sem létezik. Akik ezt most igényelik, azok fehéren feketén nem rögzítették azt, hogy milyen feltételek között tudnák elképzelni a kettős állampolgárságot. Minden állampolgársági intézmény alapvetően két elemből táplálkozik: az egyik az adott országhoz fűződő jogkötelék. Ennek része a letelepedés vagy ott tartózkodás. Ettől el lehet térni, ha valaki nem abban az országban él, amihez valamilyen kötelék fűzi, de valamikor köze volt hozzá. Az összes példát, amit felhoztak e kampányban, mi végigvizsgáljuk. Olyan hivatkozások tűntek fel, hogy például a spanyolok most könnyítettek, a német megoldás milyen jó stb. Nem egyszerű az adott országok állampolgársági törvényeit kielemezni, összehasonlítani, mert a magyar jogrendszerben van egy állampolgársági törvény, máshol az alkotmány rendelkezik erről, ismét másutt a polgári törvénykönyv része e rendelkezés, tehát nincs egységes szabályozás, amit elő lehet venni a fiókból. Eljutottunk odáig, hogy kielemeztük az összes olyan hivatkozott példát, amely részben a vajdasági magyarok részéről, vagy máshonnan előkerült. A dolog persze politikai kérdés is. De az a szándék, ami megfogalmazódott a vajdasági magyarok levelében, jogi értelemben egyetlen témával sincs alátámasztva. Innen kezdve kétségtelenül a politikáé a szó. De abban az értelemben mozoghat csak a politika, hogy az európai hatóságok egyetlen dolgot világosan a magyar hatóságok tudomására hoztak: nem lehet a kettős állampolgárságot abban az értelemben kezelni, hogy az EU-n kívüli polgárok számára ennek lévén nyíljon meg az adott ország számára nem biztosított európai állampolgárság. Nem beutazásról van szó, hanem állampolgárságról. Magyarország polgárai május elsejétől kettős állampolgárok, Magyarország és az EU polgárai. Innen kezdve akár választójogi, akár gazdasági és egyéb vonatkozásban az EU jogai is vonatkoznak rájuk. Az EU meg akarja előzni azt, hogy Magyarország bármilyen módon, ha úgy tetszik, a hátsó kapun, behozzon több százezer embert az Unióba. Tudom, hogy ez durva megfogalmazás, de ez van. Nem tiltja ugyanakkor az EU azt, hogy Magyarország állampolgárságot adjon, ha az illető megfelel az alapvető feltételeknek, ami elsősorban az országhoz fűződő kötelékekre vonatkozik. Felelősségem teljes tudatában állítom: a miniszterelnökhöz, pártokhoz, parlamenthez érkező leveleket átnézzük, de a kettős állampolgárság kondíciói ezekben nem kerültek kifejtésre. Tudom, hogy az általam korábban használt "levelezői állampolgár" kifejezés egy kicsit dehonesztáló. De azt kell mondjam: nem ismert egyetlen ország jogában sem az a módszer, hogy valaki fölad otthonról egy táviratot, amiben azt kéri, hogy küldjenek neki magyar útlevelet, mert magyarnak vallja magát. Lehet, hogy senki nem gondol erre. De a sajtónyilatkozatokból arra lehet következtetni, hogy ennek az igénynek a lényege: ily módon biztosítva legyen több százezer ember számára annak az elvi lehetősége, hogy ők kvázi egy harmadik ország polgáraiként Magyarország és az EU polgárai is legyenek. Ennek megadását nem teszik lehetővé a jelenlegi rendszerek. Lehet, hogy ez hosszú távon lehetséges lesz. Most valamelyik feltételnek eleget kell tenni: az egyik a letelepedés, tehát meghatározott itt tartózkodás után kérni lehet a magyar állampolgárságot. A másik megoldás: a közvetlen felmenők magyar állampolgársága révén bárki kérheti az állampolgárságot, ez benne van az állampolgársági törvényben. Harmadsorban: bizonyos országok nem teszik lehetővé a kettős állampolgárságot, és ez áll fenn Ukrajna esetében. A sokat hivatkozott görög és német szabályozás ugyanilyen. Valóban a görögök adnak némileg etnikai alapon albániai görögöknek görög útlevelet és állampolgárságot, azzal a feltétellel, hogy mondjanak le albán állampolgárságukról. A német példa pedig azon alapul, hogy a második világháború következményeként létrejött demográfiai változások következtében alkalmazza a német repatriálást, de előírja az eredeti állampolgárság feladását. Emlékezzünk arra, hogy kivásárolták a romániai német polgárokat." /Máthé Éva: Médiatalálkozó a Hungexpó-n. A kettős állampolgárság került előtérbe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./"
2003. szeptember 15.
"Felemás helyzetben indul a magyar nyelv és irodalom oktatása az új tanévben. Utolsó pillanatban készült el az új tanterv, ami azt jelenti, hogy nincs ehhez igazodó magyar tankönyv. A kilencedik osztály kötelezővé tétele a gimnáziumi oktatást érintette a legérzékenyebben. Az idén a tanárok a tavalyi, az időközben megváltozott tantervhez csak részben igazodó tankönyvekre és saját erőforrásaikra lesznek utalva. Az új tankönyvek ideális esetben is csak jövő őszre készülnek el. - Négy éve a legnagyobb bizonytalanságban tanítjuk a magyar irodalmat - nyilatkozta Román János magyar szakos tanár. "Mostanáig, a régi tanterv szerint legalább tisztában voltunk az érettségi tételek anyagával. Az idei tanévre egyelőre csak az érettségi követelményrendszert kaptuk kézhez, ami semmi konkrétumot nem tartalmaz. Az Orbán Gyöngyvér által összeállított IX., X. és XI. osztályos magyar irodalom tankönyvek csak részben felelnek meg az új tantervnek, de a tanárok többsége az újabb kiadványok megjelenéséig valószínűleg ezeket fogja használni" - mondta a pedagógus. E tankönyvekről megjelenésük óta dúlnak a viták a pedagógustársadalomban. Van, aki nyelvi hiányosságai miatt kifogásolja őket, mások azonban elégedettek. Szórványban különösen nehéz a magyartanárok helyzete. Máramarosban például úgy próbálták megoldani a tankönyvhiány okozta gondot, hogy a pedagógusok összegyűltek Nagybányán, és igyekeztek valamilyen közös nevezőre jutni a lehetséges alternatívákat illetően. A nagyobb városokban, így Kolozsváron sincs ilyenfajta egységesítés. Péntek János egyetemi tanár, az Erdélyi Magyar Tankönyvtanács kuratóriumának elnökeként vállal szerepet a magyar tankönyvekért folytatott munkában. Péntek professzor két éve a magyar nyelv- és irodalomoktatás országos tantervi bizottságának is elnöke. "A középiskolai oktatás számára 1990 óta nem tudunk megfelelő tankönyveket készíteni - mondta Péntek János. - Hol a tankönyvekre kiírt pályázatok előzték meg a tantervet, hol fordítva történt." Az idei tanévben a kilenc, jövőre pedig a tíz osztály lesz kötelező. Péntek János szerint a középiskolában nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a szövegtanra, a szövegalkotásra, a kisebbségi nyelvre, mert az egyetemi felvételik alkalmával évről évre az derül ki, hogy a frissen érettségizetteknek komoly gondjaik vannak egy-egy szöveg értelmezésével, megfogalmazásával. Az új tantervhez igazodó középiskolai tankönyvek legkorábban jövő ősszel jelennek meg. Miután a minisztérium mindössze hatvan százalékát téríti meg az előállítási költségeknek, úgy tűnik, a kolozsvári Ábel és a sepsiszentgyörgyi T3 Kiadó nyereség nélkül jelentetik meg a magyar nyelvű tankönyveket. A hiányt a kiadók maguk pótolják, nyereségük csak a X., XI. és XII. osztályos könyvek eladásából származik. Idén a tárca a tanterv késlekedése miatt csak júliusban vette fel a kapcsolatot az Ábel Kiadóval a megrendelések ügyében, a T3-mal pedig augusztusban. Tulit Zsombor, a T3 kiadó igazgatója elégedetlen, mivel tanévkezdésre a minisztériummal kötött szerződésnek csak 90 százalékát tudják teljesíteni. /Jakab Lőrinc: Magyartanítás - tankönyvvel vagy tankönyv nélkül. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./"
2003. szeptember 15.
"Szept. 13-án Kolozsváron a Györkös-Mányi Albert Emlékházban helyi és környékbeli magyar kulturális szervezetek képviselőivel találkozott a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának küldöttsége. "Köszönjük az eddigi segítséget, de az nem elegendő"; "amit kapunk, az sem érkezik meg idejében"; "túlzottan bürokratikus a pályázási rendszer" - ilyen és ezekhez hasonló panaszok zúdultak a vendégekre. Erdélyből évente körülbelül hatszáz civil szervezet pályázik, összigénylésük az idén elérte a 240 millió forintot. A támogatás koordinálásában egy Magyar Művelődési Intézet létrehozása segíthetne Erdélyben, ami azonban csak a két ország közös erőfeszítésével lehetséges. Felvetették többek között: Erdélyben nincs központi magyar könyvtár; nincs magyar énektanárképzés; a szórványmagyarság számára külön alapot kellene teremteni... Jövőre, ha szerény mértékben is, de számítani lehet az anyaországi támogatások növekedésére. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma szorgalmazni fogja a támogatási rendszer intézményesítését: hogy az Illyés Közalapítvánnyal és a Határon Túli Magyarok Hivatalával koordinálják a segítségnyújtás módját. /Ördög I. Béla: Összehangolni a kulturális támogatásokat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./"
2003. szeptember 15.
"Hazahozták a Farkasréti (Budapest) temetőből a város egykori kiemelkedő személyisége, Szombati-Szabó István pap-költő és neje hamvait, hogy lugosi földbe helyezzék örök nyugalomra. Szept. 13-án, az újratemetésen méltatói - Fazakas Csaba esperes, a lugosi egyházközség tiszteletese, Kocsis Imre Antal, Szekszárd polgármestere, Ovidiu Martinescu és Pozsár József, Lugos polgármestere, illetve alpolgármestere, Simon István ny. tanár - hangot adtak annak a véleményüknek, hogy Szombati-Szabó István vallásfelekezetre való tekintet nélkül példaképe a szórványmagyarságot szolgáló ma élő értelmiségieknek. Szombati-Szabó István irodalmi munkásságáról dr. Higyed István, a lugosi egyházközség ny. lelkésze tartott előadást. Az ünnepi istentiszteletet követően Fazakas Csaba és Makay Botond lelkipásztorok elhelyezték a kopjafa beton-talapzatába a hamvakat tartalmazó urnát. /(Sipos): Szombati-Szabó István hamvai Lugoson. Újratemették a pap-költőt. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 15./"
2003. szeptember 16.
"Ion Iliescu államfő szept. 15-én hivatalos látogatásra Budapestre érkezett, királyi vendéget megillető pompával fogadta Mádl Ferenc köztársasági elnöke. Ion Iliescu kíséretében jelen volt a külügy-, a művelődési-, a mezőgazdasági-, erdészeti- és környezetvédelmi miniszter, több kormánypárti parlamenti képviselő, valamint Borbély László, az RMDSZ alelnöke. A látogatás két államfő szűk körű megbeszélésével vette kezdetét. A közös elnöki sajtónyilatkozatra egyórás késéssel került sor, azzal a megkötéssel, hogy nem sajtóértekezletet tartanak, tehát kérdezni nem lehet. Ezt megelőzően Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter és Ilie Sarbu román mezőgazdasági és környezetvédelmi miniszter egyezményt írt alá a határvizek védelme és fenntartható hasznos céljából folytatandó együttműködésről. Mádl Ferenc beszédében eredményesnek értékelte a román-magyar viszony eddigi alakulását. Gyümölcsözőnek ítélte meg a román-magyar gazdasági kapcsolatokat, az egymilliárd dollárt meghaladó kereskedelmi áruforgalmat. Mádl kitért a kisebbségek helyzetére, jelezve, hogy ennek figyelemmel követése a jövőben is különös figyelmet érdemel. A magyar államfő visszafogottan nyilatkozott a megoldásra váró romániai magyar gondokról. A romániai magyar javak visszaszolgáltatásának felgyorsítását kérte partnereitől, ugyanakkor külön kitért az aradi Szabadság-szoborcsoport visszaállításának kérdésére, amely - mint fogalmazott - a román-magyar megbékélés kiváló példája lehetne. Mádl szólt a Gozsdu-alapítvány ügyéről is, jelezve, hogy a magyar kormány kész anyagiakkal is támogatni egy közös román-magyar Gozsdu Alapítvány megteremtését, amely az egykori Gozsdu Manó örökségét lenne hivatott ápolni. Iliescu sikertörténetnek nevezte az elmúlt tizenhárom év román-magyar kapcsolatait. Úgy értékelte, hogy minden szinten pozitívan alakul a két ország viszonya, többek között a romániai kisebbségek helyzete is, amelyet a román kormány európai normák szerint igyekszik megoldani. Iliescu példaként a romániai magyarság jelentős parlamenti képviseletét említette, amely élő példája az európai mércéjű román demokráciának. A román államfő elmondta, hogy nagyon sok olyan kérdést vetett fel Mádl Ferencnek, amelyek negatívan érintik a magyarországi románságot, kezdve hiányzó parlamenti képviseletüktől el egészen a román önkormányzat, illetve a román oktatás hiányosságáig, amit a Gozsdu-alapítvány ingatlanjainak visszakövetelésével folytatott. A Szabadság emlékmű felállításával kapcsolatban érzékeltette, hogy erre egyhamar a "románok érzékenysége" miatt nem kerülhet sor. Úgy fogalmazott, hogy 1925-ben a liberális román kormány joggal bontotta le az emlékművet, hiszen az sok szempontból zavarta az Erdélyben jelentős többségben élő románság történelmi igazságérzetét. Kompromisszumos megoldásként egy megbékélési emlékparkot ajánlott. Az emlékpark megnyitási dátumára, vagy az előkészítési munkálatok elkezdésére azonban semmiféle utalást nem tett. Ezt követően Demszky Gáborral találkoztak a román hivatalosságok, majd a koszorúzási szertartások után az esti órákban az ellenzéki pártok képviselőivel folytatott megbeszélést Ion Iliescu és kísérete. /Makkay József: Szabadság-szobor helyett emlékpark. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./ Kovács László külügyminiszter román kollégájával, Mircea Geoanával folytatott tárgyalást. A tárgyaláson szó esett az aradi Szabadság-szobor újra felállítására irányuló magyar igényről, amellyel kapcsolatban a román külügyminiszter más megoldásként egy "román-magyar megbékélési park" létrehozását javasolta - mondta Kovács László. Hozzátette: magyar részről ezt a kezdeményezést nem utasították el. Kovács László - elmondása szerint - azt javasolta, hogy a park tartalmát egy közös, történészekből álló bizottság alakítsa ki, "mert ez egy közös ügy kell legyen". Elmondta: megállapodtak abban, hogy a magyar fél készít egy memoárt a határátkelők kérdéséről. /Ion Iliescu Magyarországon. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./"
2003. szeptember 16.
"Aleksandra Joksimovic szerbia-montenegrói külügyi helyettes államtitkár cáfolta, hogy a Belgrád ellenezné a vajdasági magyarok kettős állampolgársághoz való hozzájutását. "E kérdés elsősorban a magyar államra tartozik. Ez azt jeleni, hogy amennyiben Budapest meg akarja adni a kettős állampolgárságot, a mi törvényeink ez elé nem gördítenek semmilyen akadályt" - közölte Joksimovic asszony. Bársony András politikai államtitkár a minap a Beta belgrádi hírügynökségnek a szerbia-montenegrói külügyminisztériumból származó információkra hivatkozva azt mondta: Belgrádnak az a hivatalos álláspontja, hogy a kettős állampolgárságot nem lehet odaítélni etnikai alapon, s csakis kétoldalú tárgyalások után kötendő kétoldalú megállapodás alapján tekinti ezt elfogadhatónak. Medgyessy Péter miniszterelnök júniusi szabadkai látogatása alkalmával Zoran Zivkovics szerb kormányfő úgy nyilatkozott, hogy Belgrádnak nem lenne semmilyen kifogása az ellen, hogy a vajdasági magyarok megkapják a kettős állampolgárságot. Zivkovics nemrégiben ezt azzal toldotta meg, hogy a vajdasági magyarok kettős állampolgárságának jóváhagyásáról a magyar kormánynak kell döntenie, s Belgrádnak nincs is módjában, hogy beleavatkozzon ebbe a folyamatba. Bársony András a szerb miniszterelnök nyilatkozatáról azt mondta, hogy azt "nagyon komolyan kell venni", jóllehet a nyilatkozat nem "jogi forrás", mert nem tartalmazza a kettős állampolgárság igénylésének feltételeit. Josip Ivanovic, a szerbia-montenegrói Horvát Nemzeti Tanács (HNT) elnöke az MTI-nek nyilatkozva közölte, hogy a vajdasági horvátok tizenkét éve igényelhetnek horvát állampolgárságot, Zágráb etnikai alapon ítéli oda az állampolgárságot. /Belgrád nem ellenzi a kettős állampolgárságot. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./"