"Közös állásfoglalás elfogadásával máj. 12-én befejeződött a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) évi közgyűlése. Nagy vitát váltott ki az a napirendi pont, amely szerint az MVSZ küldöttgyűlésének állásfoglalást kellett volna elfogadnia a világszövetség költségvetését megvonó országgyűlési döntéssel szemben. Az MVSZ ugyanakkor megválasztotta a nyugati, valamint a kárpát-medencei régiók által javasolt személyeket a védnöki testületbe, de nem választottak tiszteletbeli elnököt, ezt majd egy következő időpontban tűzi napirendre a védnöki testület. Az állásfoglalásban az Országgyűlést az MVSZ költségvetésének támogatására kérték, és kifejezték elvárásukat, hogy a Legfőbb Ügyészség vonja vissza a világszövetség ellen benyújtott bírósági keresetét. A nyugati régió küldöttei elzárkóztak attól, hogy az állásfoglalásban szó essen a külhoni magyar állampolgárság szorgalmazásáról. Gazda József erdélyi küldött hangsúlyozta, hogy a külhoni állampolgárság mindenképpen előnyt jelentene a szomszédos országokban élő magyaroknak, és üdvözlendőnek nevezte első lépésként a státustörvény esetleges elfogadását. Patrubány Miklós meglepetését fejezte ki a külföldi állampolgársággal szemben tanúsított ellenállás és ellenszegülés miatt. A küldöttgyűlés nem foglalt állást a külföldi állampolgárság ügyében, és kompromisszumos javaslatként elfogadta, hogy csupán támogatja a szlovákiai és erdélyi országos tanácsok által elfogadott, a külhoni állampolgárság szorgalmazásával kapcsolatos állásfoglalását. A javaslatot végül a küldöttek elfogadták. - Tőkés László, az MVSZ elnökségéhez eljuttatott üzenetében jelezte, hogy mandátuma lejártával nem vállalja újabb négy évre az MVSZ tiszteletbeli elnöki tisztségét, de nem zárkózott el attól, hogy részt vegyen a jövőben az MVSZ védnöki testületének munkájában. - Patrubány Miklós jelezte: a Világszövetség Erdélyi Társasága korábbi ülésén született egy olyan ötlet, amennyiben az MVSZ-t bírósági ítélettel sújtják a Legfőbb Ügyészség által kezdeményezett perben, akkor az MVSZ kivonul Magyarországról. Tőkés László utalt arra, hogy nem szeretne politikailag ellehetetlenülni, és példaként említette Patrubány Miklóst, akit - a püspök véleménye szerint - politikailag ellehetetlenítettek. Tőkés László kifogásolta Patrubány Miklósnak a Népszabadságban megjelent interjúját és elmondta, hogy az interjúban több súlyos politikai hibát követett el a világszövetség elnöke. A püspök kifogásolta az MVSZ elnökének azt a kijelentését, mely szerint Magyarországon két évvel a választások előtt már megkezdődött a politikai harc és ennek lett áldozata a világszövetség. - Az Országgyűlés megkönnyítette az MVSZ 2001-es évre szóló költségvetésének tervezését, mert pénz nélkül hagyta a világszövetséget - mondta Patrubány Miklós, a világszövetség elnöke, amikor ismertette az MVSZ idei évi költségvetési tervét. 40 millió forint tartozása van jelenleg a világszövetségnek, ezért új lehetőségeket kell keresni az anyagi források biztosításához. Mintegy 5 millió forintra számítanak tagdíjakból, 10 millió forintot várnak adományokból, és amennyiben sikerül bérbe adni a világszövetség Benczúr utcai székházát, akkor várhatóan 35 millió forint bevételre is szert tehetnek. Az elnök ismertetése szerint az MVSZ 30 millió forint hitelfelvételre kényszerül. /Tőkés László nem vállalja a tiszteletbeli elnökséget. Befejeződött az MVSZ küldöttgyűlése. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./"

"Máj. 13-án zárult Székelyudvarhelyen a háromnapos Szabadidő-Utazás 2001 elnevezésű rendezvény. A nemzetközi kiállítás és vásár iránt érdeklődés mutatkozott. /Színvonalas idegenforgalmat. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 14./"

"Május 19-20-án hatodszor rendezik meg Szatmárnémetiben a Jakabffy Napokat. A mostani rendezvény fő címe: Kis nemzetek és nemzetiségek a harmadik évezred Európájában. A meghívott előadók között van Kósáné Kovács Magda /MSZP/ országgyűlési képviselő, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Eckstein Kovács Péter szenátor, Komlós Attila, az Anyanyelvi Konferencia elnöke, Lőrincz Csaba, a magyar külügyminisztérium helyettes államtitkára, Fedinec Csilla ukrajnai tudományos kutató, Issekutz Sarolta örmény kisebbségi kutató, Varga Attila parlamenti képviselő, Kelemen László burgenlandi közgazdász, Halmos Sándor, a debreceni zsidó hitközség vezetője és mások. Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke, a rendezvény szervezésének irányítója jelezte, hogy most lesz a Kárpát-medencei magyar közművelődési ernyőszervezetek első közös programegyeztetése. ük. Három nagy személyiség születésnapjának egybeesése (Jakabffy, Dsida Jenő, Páskándi Géza) alkalmat ad arra, hogy még színesebb legyen a program és minden vendég tehessen egy szál virágot Szatmárnémeti nagy fiainak emlékhelyéhez. Dsida Jenő szobránál már csütörtökön tisztelegnek a Kölcsey Líceum diákjai. /Hatodszor is Jakabffy Napok! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./"

"Érsemjénben született 1929. szeptember 27-én dr. Csiha Kálmán, az erdélyi református egyházkerület nyugalmazott püspöke. Május 11-én szülőfalujába is elvitte Fény a rácsokon c. könyvét. Csiha Kálmán mesélt gyermekkoráról, tanulóéveiről, majd a bekövetkezett üldöztetésekről, amelyeket az 56 utáni embertelen börtönévek tetéztek. A tíz év nehéz börtön után, szíve tisztaságát megőrizve tudott megbocsátani fogvatartóinak. A semjéni Kazinczy Ferenc iskola diákjai Csiha Kálmán verseiből készítettek meglepetést, majd az ex-püspököt egy róla készült portréval ajándékozta meg a község elöljárója. Csiha Kálmán azt tervezi, hogy könyvet ír a börtönélet és a püspökség közti időről és összeállítja új verseskötetét. /(Balla Tünde): Csiha Kálmánt szülőfalujában köszöntötték. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./"

"Kolozsvárott tettlegesen bántalmazták Werner Péter újságírót, a Krónika erdélyi közéleti napilap vezérigazgató-főszerkesztőjét. Werner Csendes Károly vezérigazgató-helyettessel együtt máj. 11-én késő este beült vacsorázni és sörözni egy vendéglőbe. A napilap Enikő nevű titkárnője két barátnőjével és három román fiatalemberrel szintén a vendéglőben volt. A titkárnő egyik barátnőjével több ízben átült a vacsorázó főnökökhöz, majd visszatért asztaltársaságához. Az "ingázást" a három ittas román fiatalember nem nézte jó szemmel, s egyikük felszólította Werneréket, hogy tűnjenek el. A két újságíró erre elhagyta a helyiséget. A román fiatalemberek megverték Werner Pétert, Csendes Károly pedig elmenekült. Werner Péter másnap tett feljelentést a kolozsvári rendőrségen. A Krónika főszerkesztője törvényszéki orvoshoz is elment. Werner Péter hazautazott Magyarországra családjához. Az MTI-nek adott nyilatkozata szerint az atrocitásban nem játszott szerepet az, hogy magyar állampolgár. /(Csomafáy Ferenc): Bántalmazták a Krónika főszerkesztőjét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./"

"A román hatóságokkal való konzultálás és megfelelő kétoldalú megállapodás nélkül Románia területén nem alkalmazhatják a határon túli magyarok státusára vonatkozó törvényt, amelynek tervezetét már a magyar parlament elé terjesztették - jelentette ki pozsonyi látogatásáról hazatérve Adrian Nastase miniszterelnök. Máj. 12-i sajtónyilatkozatában Nastase elmondta: a NATO-jelölt tagországok pozsonyi kormányfői összejövetele alkalmából tárgyalt Mikulas Dzurinda szlovák kormányfővel a státustörvénnyel kapcsolatos problémákról. A román kormányfő hangoztatta: "a működő állami intézmények révén" megakadályozzák a jogszabály alkalmazását Románia területén. A miniszterelnök szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem alkalmazhat Budapesten elfogadott törvényeket Románia területén anélkül, hogy nem rögzítenek "bizonyos koordinátákat". /Román jóváhagyás nélkül nem alkalmazható a státustörvény. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./ Adrian Nastase kormányfő kijelentése, miszerint Románia "nem fogja megengedni", hogy területén idegen államok törvényét hajtsák végre, természetesen nem a kérdés nemismeretéből fakad, állapította meg Bakk Miklós cikkében. Nem abból ered, hogy a román kormány ne tudná: a státustörvény nem Románia, hanem Magyarország területén adományoz kedvezményeket és jogokat. Nastas legfőbb pozsonyi bátorítójának, Dzurinda szlovák miniszterelnöknek hallgatnia kellene ebben a kérdésben, hiszen Szlovákiában már 1997 óta létezik hasonló törvény, mely a fényképes "határon túli szlovák igazolvánnyal" rendelkezőknek munkavállalási, oktatási és utazási kedvezményeket biztosít. A státustörvény elleni összehangolt fellépés valami egyébből fakad. Max van der Stoel és Günter Verheugen elmondták, Románia példaszerűen oldja meg a kisebbségi kérdést, George W. Bush pedig eloszlatta a tagjelöltek félelmeit, jelezve, lesz még NATO-bővítés. A román vezetés úgy számított, hogy Magyarország ezentúl megkerülhető az integrációs folyamatban. A nemzeti liberális pártvezér, Valeriu Stoica máris "felszólította" a kormányt, akadályozza meg a státustörvény "alkalmazását" Romániában. /Bakk Miklós: Etnikai arcvonal. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./ "

" Máj. 12-én Sepsiszentgyörgyre látogatott Ecaterina Andronescu oktatási miniszter. Beiktatása óta megfordult az ország megyéinek közel egyharmadában, háromszéki látogatása ennek az országjárásnak egyik állomása volt. Mint mondta, azért jött Kovászna megyébe, hogy a helyi gondokról érdeklődjék, és válaszoljon a feltett kérdésekre. Keresztély Irma főtanfelügyelő ismertette azt a tizenöt pontos kérdéslajstromot, melyet a tanfelügyelőség és az iskolaigazgatók tanácsadó testülete fogalmazott meg ez alkalomra. A kérdések négy területet érintettek: pénzügyi, oktatási, személyzeti és a tanfelügyelőség feladatkörébe tartozókat. A válaszokból kiderült, hogy az oktatási tárca folytatni kívánja a reformot, de a megkezdett folyamatokhoz képest jó néhány dologban más utat választott. A tanügyi alkalmazottak bérezését a megyei tanácsok hatáskörébe utalta, a falusi oktatás színvonalának emeléséhez a községközponti iskolákat erősíti meg, míg egyes kisiskolák V-VIII. osztályait felszámolja, az alternatív tankönyveket ezután nagyobb ellenőrzés alatt kívánják tartani. A környék falvaiból a központokba szállítják a diákokat, az autóbuszok működtetéséhez a minisztérium az önkormányzatokon keresztül biztosít anyagi alapokat. Ecaterina Andronescu meglepődött, hogy többségi magyar közegben éppen a magyarok panaszkodnak arra, hogy nem elég a román nyelv és irodalomtanár. /(fekete): Az oktatási miniszter Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 14./ "

"A magyar külügyminisztérium kész folytatni a már megkezdett konzultációt Romániával a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslatról, és várja a román fél érdemi felvetéseit, amelyekre válaszolni fog - közölte Horváth Gábor külügyi szóvivő az MTI érdeklődésére. Annak kapcsán nyilatkozott, hogy Adrian Nastase kormányfő a hét végén közölte: a román hatóságokkal való konzultálás és megfelelő kétoldalú megállapodás nélkül Románia területén nem alkalmazhatják a határon túli magyarok státusára vonatkozó törvényt. Horváth Gábor hozzátette: a román fél kérésére a törvényről a szakértői konzultációs fórum első fordulója már lezajlott Bukarestben, és egyetértés mutatkozott annak folytatásáról. A magyar fél igent mondott a román konzultációs igényre, ezért meglepő a sajtón keresztül történt bukaresti üzenet.- A státustörvény európai méretű botrányt fog okozni - írta a román kormányhoz közel álló Cronica Romana. Az Adevarul szerint az elszigetelődés a kormánypártot fenyegeti a parlamentben, az RTDP-nek már csak az RMDSZ maradt meg szövetségesként. Nastase kijelentésére reagálva Markó Béla RMDSZ-elnök a sajtónak úgy nyilatkozott: megítélése szerint eltúlozták a státustörvény jelentőségét. A szövetségi elnök nem tartotta szükségesnek azt, hogy a magyar kormány konzultáljon a román féllel a státustörvény parlamenti vitája előtt, mivel ez a jogszabály nem a két ország közti kapcsolatokra, hanem a határon túli magyaroknak Magyarország, s nem pedig Románia területén biztosított kedvezményekre vonatkozik. /Meglepő a bukaresti "sajtóüzenet" - véli Horváth Gábor magyar külügyi szóvivő. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./"

"Máj. 23-ra rendkívüli tanácsülést hívott össze a polgármester, amelyen a 251-ös számú helyi közigazgatási törvény alkalmazásáról tanácskoznak. Gheorghe Funar arról tájékoztatja majd a tanácsosokat, hogy a törvény Kolozsváron nem alkalmazható, hiszen a városban a "magyarajkú románok" aránya nem haladja meg a 11 százalékot. Az ügyben helyi népszavazást szerveznek - mondta a polgármester, akinek elképzelése szerint az abból állna, hogy "magyar nemzetiségű románoknak" kérvényt kellene benyújtaniuk azért, hogy anyanyelvüket használhassák a közigazgatásban. /K. O. [Kiss Olivér]: Kolozsváron kérvényezni kell az anyanyelv használatát? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./"

"Karmelita női szerzetesrend Erdélybe telepítése már régi terve a gyulafehérvári főegyházmegyének. A karmelita szerzetesrend az imádságot tekinti életfeladatának. A kolostoralapítás feltétele, hogy legalább nyolc nővér, akik közül legalább hat örökfogadalmas, vállalják az erdélyi kármel megalapítását. Több erdélyi származású karmelita nővér él a nagyvilág különböző kolostoraiban, akiknek hazaköltözésével az eredeti tervekhez képest jóval hamarabb - akár idén is - megvalósulhat az erdélyi karmelita kolostor alapítása. Ha nem is látványos mértékben, de növekszik a hivatások száma. A gyulafehérvári főegyházmegye az egyházközségekhez fordult: ha van valahol egy használaton kívüli, néhány hektáros terület, ami felajánlható a kolostoralapítás céljaira, akkor ott elkezdődhetne a kolostor építése. /A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség Sajtóirodája: Karmelita kolostort terveznek Erdélybe Hazavárják az elszármazott nővéreket.= Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./"

"Pécsi Ferenc parlamenti képviselő szívén viseli a régiós fejlesztés kérdését. Kifejtette, hogy a Partium gazdasági fejlődése messze elmarad a lehetőségektől, különösen azoktól az előnyöktől, amelyek helyzetéből, az ország nyugati kapujaként adódik. Igaz, a nyugati befektetők óvatosan közelednek Románia felé, az elmúlt tíz évben alig több, mint ötmilliárd dollárt ruháztak be az országba. A román-határ mentén azonban valamivel nagyobb a bizalom, főleg a német cégek részéről. Temes megye Bukarest után a második-harmadik helyet foglalja el a külföldi beruházások tekintetében, de Bihar és Arad megyében is mind több a befektetés. - Az EU regionális politikája eredményeként Kelet-Magyarország igen komoly támogatásban részesül. Komolyabb szerep hárul a következő években az eurorégiós együttműködésre a Kárpátok Eurorégió és a Duna-Tisza-Körös-Maros Eurorégió keretében. Pécsi szerint a Kárpátok Eurorégió túl nagy területet foglal magába. A kisebb régiók sikeresebben pályázhatnak. Pécsi szorgalmazta, hogy az önkormányzatok építsenek ki minél szorosabb együttműködést a szomszédos magyar önkormányzatokkal, amelyek lehetővé tehetik Magyarország EU-tagságából fakadó előnyök minél jobb kihasználását. /Sike Lajos: Még mindig bátortalan a határ menti együttműködés! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./"

"Hargitafürdőn gyűlt össze a romániai magyar írótársadalom színe-java. A mintegy 70-75 (a meghívott kb. 150-ből) résztvevővel lezajlott eszmecserét a Székelyföld /Csíkszereda/ folyóirat szerkesztősége szervezte, a Hargita Megyei Tanáccsal és a Gyergyószárhegyi Alkotótáborral együtt. Az írók többsége úgy vélte: főként a szociális juttatások miatt benn kell maradniuk a Romániai Írószövetségben, továbbá az alapítványt kompetens kuratórium által eredményesen kell működtetni. Végül semmiféle konkrét határozat nem született. Gálfalvi György szerint a "kibeszélés terápiája" történt. Kovács András Ferenc értelmetlennek minősítette az egész találkozót, mondván: haza kell menni és verset, novellát, regényt írni. Végül Gálfalvi György visszaadta értekezletvezetői mandátumát. Azt viszont megígérték: közleményt állítanak össze, és azt eljuttatják a sajtóhoz. /Máthé Éva: "Kibeszéléses terápia volt" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./ Pomogáts Béla elmondta, annak semmi akadálya, hogy az erdélyi magyar írók a Magyar Írószövetség keretén belül találják meg az önszerveződés lehetőségét, írószövetségi tagozat működhet bármelyik erdélyi városban. Mindezek mellett azt tanácsolta, hogy a romániai írószövetségi tagságról sem kell lemondani, hiszen ennek nem csupán anyagi következményei lehetnek, de azért is, mert hasznos és méltányos lenne fenntartani az intézményesített kapcsolatokat magyar és román írók között. Az erdélyi magyar írók nagy része tagja mind a magyarországi, mind a romániai írószövetségnek, ráadásul a székelyudvarhelyi székhelyű Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány létrehozói is. /Hetven író tanácskozása. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 15./ Az erdélyi magyar írók hargitafürdői tanácskozásukról /máj. 10-12./ közleményt adtak ki. A résztvevők úgy döntöttek, hogy a jövő évi írótalálkozóig képviseletüket az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány látja el. Az alapítvány mellett egy kolozsvári programiroda működik. - Az erdélyi magyar írók találkozóit rendszeresítik. /Az erdélyi magyar írók hargitafürdői tanácskozásának közleménye. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 15./ Papp Sándor Zsigmond sommásan elutasított minden fajta írói szerveztet, örömmel üdvözölte, hogy Hargitafürdőn az írók nem alapítottak újabb "sóhivatalt" (Erdélyi Magyar Írószövetség), hanem a meglévő alapítvánnyal megelégedtek. Szerinte az alapítósdi idejétmúlt, a szervezetalapítás az igazi alkotók életében pótcselekvés. Papp Sándor Zsigmond elégnek tartja hogy két szövetség tagjai lehetnek, a Magyar és a Román Írószövetségé. /Papp Sándor Zsigmond: Gittegyletek alkonya. = Krónika (Kolozsvár), máj. 15./"

"Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) gépészeti szakosztálya által szervezett találkozókon, konferenciákon bemutatott dolgozatok a hazai és a nemzetközi kutatás eredményeinek összegzését jelentik. Az OGÉT 2001, mint minden eddigi országos gépészeti találkozó iránt nagy volt az érdeklődés. A Kolozsváron tartott konferenciát összesen 76 résztvevő (közöttük 33 anyaországi), nemzetközileg elismert szaktekintély tisztelte meg jelenlétével. A szakmai találkozók egyik jelentős eseménye a főgépész-díj átadása, melyet olyan neves szakember kap meg, aki támogatja az EMT gépészeti szakosztályának tevékenységét, elősegíti kapcsolatrendszerének kialakítását, és hozzájárul a magyar szakmai nyelv elsajátításához, ápolásához. Az OGÉT 2001 alkalmával főgépész-díjat kapott Dr. Antal Béla professzor, a Kolozsvári Műszaki Egyetemről és Dr. Tímár Imre professzor, a Veszprémi Egyetemről. /Dr. Csibi Vencel-József az EMT Gépészeti szakosztályának elnöke: Gépgyártás a harmadik évezred elején. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./"

"1992-ben az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület égisze alatt megalakult a romániai magyar népfőiskolai kezdeményező csoport. A kolozsvári székhelyű Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság ma párhuzamosan létezik és működik a nagyváradi székhelyű, református hátterű Erdélyi Népfőiskolai Collegiummal. Dáné Tibor Kálmán, a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság vezetője szerint elsősorban olyan személyeket kell bevonni a népfőiskolai oktatásba, akiket a klasszikus, hagyományos és intézményesült oktatási formák nem tudnak ellátni: a mezőgazdász társadalmat, a szociális szempontból hátrányos helyzetűek rétegeit, a munkanélkülieket, a nyugdíjasokat, betegeket, akik speciális képzést igényelnek, a szórványban élőket, valamint a kézművességből élő kisiparosokat, akik nem részesültek szakmai képzésben. - A legtöbb civil szervezet nincs ráhangolódva a népfőiskola-szervezésre, esetleg mellékesen foglalkozik vele. Dáné elmondta, hogy vidékre került tanítók, lelkészek számára próbálnak kidolgozni programokat, mert nekik kulcsfontosságú szerepük van egy-egy kisebb faluközösségben. - Egész évben működő népfőiskolák nincsenek, viszont léteznek hosszabb-rövidebb periódusra meghirdetett programok, mint a Kallós Alapítvány szervezésében működő népfőiskola, amelynek keretében népi mesterségeket tanítanak. Marosvásárhelyen egészséges életmód témában a drogmentes életről, a helyes táplálkozásról stb. szerveznek időnként programokat, Kolozsváron kéthetente működik egy általános műveltséget nyújtó népfőiskola, illetve egy méhészklub, amelynek tagjai havonta egyszer találkoznak. /Népfőiskolai mozgalom. Krisztusibb embert, műveltebb falut, életerős népet, önérzetes magyart. = Erdélyi Napló (Nagyvárad) máj. 15./"

"Tudatos polgárrá kell válnia a többségnek Romániában azért, hogy az ország eleget tudjon tenni a nyugati elvárásoknak, állampolitikai szinten pedig meg kell szűnnie a kétarcúságnak - hangsúlyozta Szokoly Elek, a marosvásárhelyi Interkulturális Központ igazgatója, a Pro Európa Liga vezetőségi tagja május 9-én az Európa Napja alkalmából szervezett székelyudvarhelyi rendezvényen. - Doru Furnea, a hegyivadász laktanya parancsnoka azt kérdezte, hogy mit tett értünk Európa? Véleménye szerint a történelem folyamán Romániát gyakran kihasználták idegen hatalmak, és e nép ádáz küzdelmet folytatott nemzeti létéért. Válaszában Szokoly Elek rámutatott, hogy nem éppen helytálló az "áldozat" szerepét hangoztatni, hiszen Romániát 1859-ben, létrejöttekor, majd 1877-ben, a függetlenség kivívásában, 1920-ban, Nagy-Románia megalakításában, majd a második világháború után is segítették a nagyhatalmak, és 1989-után is óriási pénzösszegeket kapott, amelyeket sajnos nem mindig célszerűen használtak fel. /Európa Nap a Pro Európa Liga szervezésében. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 15./"

"Az 1977-ben született Sárpátki Zoltán kiállítása május 24-ig tekinthető meg Csíkszeredában. Festményeit és egy szoborinstallációit tartalmazó tárlatát Szatmári László újságíró méltatta. Sárpátki Zoltán jelenleg Borszéken rajztanár. /Sárpátki Zoltán tárlata Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), máj. 15./"

"Máj. 15-én a Nagy-Románia Párt képviselői kivonultak az alsóház üléséről az ellen tiltakozva, hogy a napirendi bizottság az RMDSZ kezdeményezésére végső szavazást rendelt el a felsőoktatási intézmények akkreditálásáról szóló jogszabályt módosító törvényjavaslatról, jóllehet ezt a képviselőház múlt héten visszaküldte az oktatási bizottsághoz. A döntéssel nem értett egyet a Demokrata Párt sem. Az RMDSZ javaslatát egyedül az RTDP támogatta. A módosító indítványt a Nagy-Románia Párt kezdeményezte. A tanügyi törvény vitája alkalmával a magyarellenességéről hírhedtté vált Anghel Stanciu nagy-romániás képviselő úgy módosította volna az említett törvényt, hogy az román oktatási vonal beindítására kötelezze az újonnan létesülő felsőoktatási intézményeket. Vekov Károly képviselő elmondta: végső szavazásra nem kerülhetett sor ebben az ügyben, mert addigra a képviselőház nem volt döntőképes. Reményei szerint jövő héten a törvény sorsa célegyenesbe jut. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Ismét napirenden az akkreditációs törvény módosítása. A Nagy-Románia Párt kivonult a képviselőházból.= Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./"

"A jövő héten Budapesten tartják meg a magyar-román szakértői konzultációk újabb fordulóját a magyar státustörvényről. A szakértői konzultációk már a múlt héten megkezdődtek, Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete a múlt héten felvilágosításokkal szolgált a román fél kérésére. Román részről csak egyes kérdések tisztázását kérték, fenntartásokat nem fogalmaztak meg. Szűkszavúan nyilatkozott a múlt heti konzultációról Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete. Elmondta, hogy a máj. 11-én járt a román külügyminisztériumban, ahol a kért tájékoztatáson túl azt javasolta, hogy a szakértői konzultációk újabb fordulóját Budapesten tartsák meg a közeljövőben. - Ján Figel szlovák külügyi államtitkár máj. 15-én Pozsonyban cáfolta azokat a román sajtóértesüléseket, amelyek szerint a készülő magyar státustörvény ellen "valamiféle közös szlovák-román front" kialakítását tervezik. A Mediafax szerint Mikulas Dzurinda szlovák és Adrian Nastase román kormányfők között tulajdonképpen az a döntés született múlt hét végén, a pozsonyi NATO-konferencián, hogy mindaddig nem foglalnak állást státustörvény-ügyben, amíg be nem fejeződnek a konzultációk a magyar féllel. /Jövő héten újabb magyar-román konzultációk Nincs semmiféle román-szlovák közös front a státustörvény ellen.= Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./"

"Ion Iliescu államfő máj. 15-én újságírók előtt elmondotta: botrányos, hogy a hatalmas agrárpotenciállal rendelkező Románia élelmiszerbehozatalra szorul. Ennek okát Iliescu az egykori mezőgazdasági nagyüzemek felbomlásában látja. Szerinte a román mezőgazdaság helyzetén mezőgazdasági szövetkezetek létrehozása segíthetne. /Mezőgazdasági szövetkezetek létrehozását sürgeti az államfő.= Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./"

"Tavaly októberben Kolozsvár polgármestere azt állította, hogy Vincze József kolozsvári lakos merényletet akart megkísérelni ellene, a rendőrség pedig a hamar megtartott házkutatás során egy hatlövetű pisztolyt talált, amelyből két golyó hiányzott. Vincze József nyugalmazott mérnököt akkor le is tartóztatták 24 órára, majd orvosi vizsgálatok és ajánlás alapján szabadlábra helyezték, de röviddel ezután újból letartóztatták. A városháza hivatalosságai akkor az RMDSZ-re is rá akarták terelni a figyelmet, ajánlva, hogy ellenőrizzék a vádlott és a szervezet közötti kapcsolatot. Végül Vinczét tiltott fegyvertartás és csempészés vádjával 30 napig tartották fogva. A sajtó fenntartással fogadta a polgármesteri állítást, és "megrendezett merényletként" írt az esetről. Nem hagyhatom, hogy ennyire elhallgattassanak, mondotta Vincze József, elmondva, hogy ügyében nemrég hoztak döntést: egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, és mihelyt megkapja az ítélet megindoklását, fellebbez az ítélet ellen. Fogvatartása 30 napja alatt senkit nem engedtek be hozzá, még a feleségét sem, kihallgatásánál pedig nem volt jelen a hivatalból mellé rendelt védőügyvéd. Tehát még a legelemibb eljárási szabályokat sem tartották tiszteletben, mesélte Vincze. Szenvedéseihez hozzájárult, hogy megvádolása előtt nem sokkal fejsérüléses autóbalesetet szenvedett, kezelés alatt állott, és hiába kérte az orvosa által kikísérletezett gyógyszert, a fogházban ezt visszautasították. Ráadásul "agresszív cellatársat" zártak melléje. Vincze József azt is sérelmezte, hogy pereskedése során az RMDSZ-től nem kapott semmilyen ("érdekvédelmi") támogatást. Ami a fegyvert illeti, a Vincze által mutatott iratok szerint az egy Flobert pisztoly volt, a nagybetűvel feltüntetett, kedvcsináló reklám szerint "tetszetős és élethű". Vincze József állítása szerint az egy játékszer, nem minősül fegyvernek, Magyarországon engedély nélkül vásárolható. Nemrég újból beidézték a rendőrségre Vincze Józsefet. Elmondása szerint ezúttal egy lopott Pentax orvosi műszerről van szó, amelyet Magyarországon valaki az ő nevében adott be javíttatni. /Újból beidézték Vincze Józsefet. Tavaly a polgármester merénylettel vádolta.= Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./"

"Máj. 15-én Marosvásárhelyen emléktáblát állítottak Baranyai Decsi Csimor János humanista tudós tanár halálának 400. évfordulója alkalmából a Vártemplomban az Erdélyi Múzeum Egyesület, a helyi egyházközösség és a Teleki Alapítvány szervezésében. Baranyai Decsi Csimor János, a ma már Európa-szerte ismert és elismert magyar tudós, gondolkodó, tanító, szólásmondásgyűjtő, költő és történetíró 1601. május 15-én halt meg. Az emléktábla leleplezésére meghívták a tudós szülőfalujának, Decsnek a képviselőit is. Benkő Samu, az EME elnöke méltatta a schola particula volt igazgatójának életét. Ezután szimpózium keretében emlékeztek meg Baranyai Decsi Csimor Jánosról, végül a Teleki Tékában Bányai Réka bemutatta a tudós tanár és kortársai műveiből rendezett könyvkiállítást. /Korondi Kinga: Tiszteletadás elődeinknek. 400 éve hunyt el Baranyai Decsi Csimor János. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./"

"Szatmárnémeti napja egyik rendezvénye a székesegyházi szimfonikus hangverseny volt. Fátyol Rudolf hegedűművész, a helyi filharmónia igazgatója szorgalmazta, hogy ünnepi hangversenyt adnak a jeles napon. A városnapon az igényesség utat tört magának. S ebben általában a székelyek jártak elöl. Nagy sikere volt a Hargita együttesnek, a marosvásárhelyi kürtőskalácssütőknek, a korondi kerámiának, a székelyföldi faragásoknak. /A székelyek megmentették Szatmárnémetit! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./"

"Május 12-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartotta évi közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Elnöki megnyitójában Benkő Samu kifejtette: a 142 éve alakult és 12 éve újjáéledt tudományos egyesület a mostoha körülmények közepette is él, működik. Sipos Gábor előzetesen írásban ismertetett főtitkári beszámolóját szóbeli kiegészítéssel tette teljessé: kiemelte az utóbbi időben egyre aktívabb szatmárnémeti fiókszervezet eredményeit. Megvitatták az EME választmányi gyűlésén jóváhagyott társadalomtudományi kutatóintézet szervezeti és működési szabályzatát. Az intézet rendeltetése szakembereket képezni a nemzeti önismereti tudományszakok művelésére, a múzeumi, könyv- és levéltári örökség szakszerű őrzésére. Már működő három szakosztálya: történettudományi, nyelv- és irodalomtudományi, társadalomismereti. Feladatait főállású tudományos kutatókkal és alkalmi munkatársakkal végzi. Igény mutatkozik a természettudományok és a műszaki tudományok szakosztályainak beindítására is, de ennek egyelőre anyagi korlátai vannak. Többen kifogásolták, hogy az utóbbi időben az EME-kiadványokkal olyan más kiadványok versengnek, amelyek gyenge színvonaluk mellett valamilyen erős pénzforrás támogatását élvezik. Visszatérő közgyűlési téma a tagság fiatalításának szükségessége. A gombamódra szaporodó hazai tudományos társaságokkal az EME jövőre tanácskozást kíván tartani. - Az EME szolgáljon háttér-intézményként azon tagjai számára, akiknek nincs lehetőségük, hogy egyszerű felszerelések beszerzése végett pályázatokon induljanak. A létrejövő magyar egyetem tudományos hátterét leginkább az EME biztosíthatja. A közgyűlés módosításokat fogadott el a tagsági díjak mértékével kapcsolatban: ezután az aktív tagoknak évente 100 ezer, a nyugdíjasoknak 50 ezer, a diákoknak és főiskolai hallgatóknak 15 ezer lejt kell befizetniük. 2002-ben általános tisztújítást tart az Erdélyi Múzeum-Egyesület, és a közgyűlés előkészítése céljából a szakosztályok elnökeiből és titkáraiból álló tíztagú bizottság alakult. Utána pedig következhet az alapszabályzat megújítását végrehajtó rendkívüli közgyűlés. A mostani ülésen egy évre részleges választásokat tartottak. Az új választmányi tagok a következők: 1. szakosztály - Pál-Antal Sándor; 2. szakosztály - Szilágyi Pál, Nagy-Tóth Ferenc, Kiss Szidónia; 3. szakosztály - Péter Mihály; 4. szakosztály - Szabó Árpád; 5. szakosztály - Kerekes László, Sándor László. /Ördög I. Béla: EME-közgyűlés: Társadalomtudományi Kutatóintézet alakul. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./ Az EME titkársága 2000 nyarán a kolozsvári Rhédey-házba /Jókai/Napoca u. 2./ költözött. Az EME honlapja március óta használható /www.eme.ro/. Jelenlegi taglétszámuk 4351, ebből 2277 egyetemi hallgató. - A könyvtár helyhiánya nyomasztó. A jövőben az EME és a Sapientia Alapítvány közös könyvtárat létesít. Az EME rendszeres kiadványai: Erdélyi Múzeum, Múzeumi Füzetek /Természettudományi és Matematika Szakosztály évkönyve/, Orvostudományi Értesítő, Erdélyi Tudományos Füzetek, új kiadány a Collegium Geographicum ifjúsági folyóirat és a Collegium Biologicum. /Sipos Gábor főtitkári jelentése az Erdélyi Múzeum-Egyesület 2000. Évi munkájáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 11./ Gaal György többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy nem működik a romániai magyar kiadványok könyvtári begyűjtése. Vincze Mária arról a jelenségről számolt be, hogy amint megindult a magyar nyelvű közgazdászképzés, félszáz egyetemi hallgató iratkozott be a társadalomtudományi szakosztályba, de hamarosan alábbhagyott a lelkesedés. Kötő József, az EMKE elnöke a Kisebbségkutató Intézet kolozsvári megalakulásában rejlő lehetőségekre irányította a figyelmet. Ki kell járni, hogy az EME - a kis transzszilván akadémia - részesüljön az intézet költségvetéséből, és az így nyert összegeket az erdélyi magyar tudományos élet fejlesztésére fordíthassa. Tonk Sándor alelnök hangsúlyozta, hogy az alakuló magyar magánegyetem elképzelhetetlen az erőteljes tudományos kutatási háttér nélkül. /Kis transzszilván akadémia. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 15./ Az Erdélyi Múzeum Egyesület, mint megalakulása óta minden évben, rendes évi közgyűlése alkalmából az EME elnöke, Benkő Samu nyilatkozott. Kifejtette, hogy a jövő évben általános tisztújítás lesz. Azt szeretnék, hogy a távozó idősebb nemzedéktől fiatalabb, tetterős tagok vegyék át az EME vezetését. Módosítani kell az 199-ben elfogadott alapszabályzatot. Akkor azt hitték, hogy a magyarságtól elorzott nemzeti jellegű művelődési javak visszakerülnek az EME tulajdonába. Ez nem történt meg. A magyar múzeumok kincsei, a régi könyvek, épületek mind román állami tulajdonba mentek át. Benkő Samu úgy látta, hogy az erdélyi magyar képzőművészek időtállóbb értékeket hoztak létre, mint mondjuk az ötvenes-hatvanas években a magyar írók. Egy Nagy Imrének, egy Szevátiusznak a művei időtállóak. Jelenleg folyik a magyar néprajzi értékek utolsó darabjainak elkótyavetélése. Emellett betörnek parókiákra, plébániákra, kegyszereket, keresztelőmedencét, szárnyasoltárt stb. visznek el. Benkő elnöki megnyitóbeszédében kiemelte, hogy az EME értékes könyveket, tanulmányokat tett le a magyar tudományosság asztalára. /Csomafáy Ferenc: Nem vagyunk elefántcsonttoronyban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./ "

"Ha a magyarság számára kellene egy nemzetstratégiai programot készítenem, akkor Németh László könyveit venném elő - mondta Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke a Székelyudvarhelyen tartott, Németh László üzenete a XXI. századnak című előadásában. Az írószövetség elnöke kifejtette, hogy a nemzeti stratégiai gondolkodás a magyarságon belül nem annyira a politikusokat, mint inkább az írókat, költőket, gondolkodóinkat jellemezte. A magyar társadalomban változást, reformot sürgető Ady Endre, az európai normákat felmutató Babits után sorjáznak Illyés Gyula, Bibó István, Németh László nemzeti stratégiái. /Üzenet a XXI. Századnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 16./ Pomogáts Béla emlékeztetett: Németh László A minőség forradalma tanulmányban vázolta fel a harmadik út gondolatát. Az író elképzelése nem érvényesült 1989 után. A harmadik út mondhatni gyanússá vált, a bartóki modell sem valósult meg, a magyar kultúra kettészakadt posztmodern és hagyományos, népi áramlatra. /Pomogáts Béla Udvarhelyen. A magyaroknak a szabadság társadalmát kell választaniuk. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 17./"

"A jövő héten Budapesten folytatódik a határon túli magyarokról szóló státustörvénnyel kapcsolatos kétoldalú román-magyar konzultáció - jelentette be Tatiana Maxim román külügyi szóvivő. Ion Iliescu elnök felszólította az ország politikai erőit, hogy a készülő magyar státustörvényt ne használják ürügyként szélsőségesen nacionalista álláspontok megfogalmazására, a többség és a kisebbség közötti feszültség növelésére. /Bukaresti álláspont magyar a státustörvényről "Igen bonyolult kérdésekre" várnak választ.= Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./"

"A máj. 23-án életbe lépő helyi közigazgatási törvény előírásai értelmében Beszterce-Naszód megyében hét községben alkalmazhatóak a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó előírások: Apanagyfaluban, ahol a magyarság aránya 28,83 % (hozzátartozó falvakon: Apanagyfalu 25,8 %, Vice 94,74, Nyírmezőtanya 53,33, Almásmálom 48,13), Árpástón (67,18 - hozzátartozó falvakon: Árpástó 51,55, Magyardécse 99,77), Felőrön (27,37 - hozzátartozó falvakon: Felőr 64,08), Kékesen (25,37 - hozzátartozó falvakon: Kékes 34,59 , Magyarborzás 46,79, Mezőveresegyháza 93,68, Szászzsombor 21,79), Mezőkecsed (24,49 - hozzátartozó falvakon: Mezőköbölkút 65,26), Rettegen (20 - hozzátartozó falvakon: Retteg 20, Baca 45,64), Szentmátén (33,33 - hozzátartozó falvakon: Szentmáté 75,39, Újős 61,61). - A felsorolásból kimarad Tacs, Zselyk és Cegőtelke, itt már a régi törvény alapján fölállították a kétnyelvű táblát. E jogukkal nem élt Teke, Komlód, Magyarnemegye, Magyarberéte, Somkerék és Sajószentandrás, ahol községi szinten nem, de a település magyarsága meghaladja a 20 %-ot. Dr. Szántó Árpád, a megyei tanács alelnöke szerint eddig sem volt s a törvény alkalmazásakor sem lesz ellenállás közigazgatási és politikai síkon. (Kresz Béla): A helyi közigazgatási törvény és Beszterce-Naszód megye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./"

"A Varadinum-ünnepség keretén belül a Sapientia Varadiensis Alapítvány meghívására a Magyar Tudományos Akadémia - Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága Nagyváradon tartotta meg kihelyezett ülését. Dr. Berényi Dénes akadémikus-elnök üdvözölte a közönséget, és röviden ismertette a MTA határokon átnyúló támogatási-együttműködési programjait. Tarnóczy Mariann titkár beszámolójából a hallgatóság megtudhatta, hogy az MTA már a 80-as években hozzákezdett a határon túli magyar tudományosság feltérképezéséhez, majd 1990-ben megkezdődött a határon túli magyar tudósok bekapcsolása. Létrejött a Határon Túli Köztestület, amelynek tagjai lehetnek a tudományos fokozattal rendelkező határon túli magyar kutatók is. A Magyarországgal szomszédos országokból eddig mintegy 500-an jelentkeztek és lettek tagjai a Köztestületnek, a jelentkezés folyamatos. Szarka László titkár, a Kisebbségi és Etnikai Kutatások Intézetének igazgatója a támogatásokról számolt be. A Domus Hungarica intézménye a kutatók számára megteremtette a munka feltételeit - dolgozhatnak, előadásokat tarthatnak, Domus-délutánokon vitázhatnak és megbeszéléseket folytathatnak. A következő két évben 100-100 millió forintot különítettek el a határon túli tudomány támogatására. Az eddig beérkezett 118 pályázat közül 62 Romániából érkezett. Ugyanakkor támogatni kívánják a határon túli műhelyek munkáját, kutatóállomásokat szeretnének létrehozni, és biztosítani szeretnék az egyes műhelyek közötti információáramlást. /T. Szabó Edit: A Tudomány Napja. Magyar akadémikusok érkeztek Nagyváradra. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./ Dr. Fleisz János történész, a Sapientia Varadiensis Alapítvány elnöke elmondta: újdonságnak számít az, hogy a Varadinum keretében a magyar tudományosság is fontos szerepet kapott, neves külföldi vendégek részvételével. Bemutatta a meghívottakat: dr. Berényi Dénes atomfizikus, a MTA-MTK Elnöki Bizottságának elnöke, Görömbei András irodalomtörténész, Pomogáts Béla irodalomtörténész, a Magyar Írók Szövetségének elnöke, Szarka László, a Kisebbségkutató Intézet igazgatója, történész és Kolozsvárról Faragó József népköltészeti kutató, folklorista. Dr. Berényi Dénes Hogyan tekint a világ a magyar tudomány eredményeire című előadása, dr. Görömbei András A minőség forradalma - Németh László, majd dr. Pomogáts Béla Az erdélyi gondolat az idő mérlegén, dr. Szarka László Mire jó a kisebbségkutatás?, dr. Faragó József Száz éve született Domokos Pál Péter, dr. Bíró Károly Az erdélyi műszaki kutatásról, majd dr. Fleisz János Társadalomtudományos kutatás a Partiumban című értekezése következett. /Váradi tudományos műhelyekkel ismerkedte. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 17./"

"Az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsa megtárgyalta azt a javaslatot, amelyet Pap Géza püspök terjesztett elő az egyházi diakóniai munka átszervezésére. A püspök beszámolt erről az átszervezésről. Létezik a Diakóniai Alapítványuk, azonban a háziorvosi rendszer megjelenésével az alapítvány kicsúszott az egyház ellenőrzése alól. Ezért az alapítványt át kell szervezni. A Diakóniai Központ sok mindennel foglalkozik, de igazi diakóniai munkát, a szó bibliai értelmében nem végez. Gyógyszertáruknak szintén nincs kapcsolata intézményeikkel. A kolozsvári posztliceális diakonissza képző a Református Kollégium keretében működik, fizetéses rendszerben. Ez azt jelenti, hogy az állam nem járul hozzá ennek az oktatási formának a fenntartásához. A marosvásárhelyi diakóniai központ felépítése óta az egyháznak két központtal, két tanári karral és kétszeres kiadásokkal kell szembenéznie. Amikor megpróbálta a két intézményt összevonni, hatalmas ellenállásba ütközött. A püspök úgy látja, hogy a diakóniai munkában a hangsúlyt a házi beteggondozásra kell helyezni, össze kell vonni a Diakóniai Központ és a Diakóniai Alapítvány munkáját. A diakonisszaképző intézet igazgatójává a testület dr. Sárosi Artúr orvost nevezte ki. /Papp Annamária: Átszervezik a diakóniai munkát az Erdélyi Református Egyházkerületben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./"

"A Bernády Alapítvány és a Project on Ethnic Relations szervezésében május 18-19-én Marosvásárhelyen szemináriumot tartanak A helyhatósági törvény alkalmazása a kisebbségi anyanyelvhasználat területén címmel. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke tart előadást, a törvény életbe léptetéséről Octav Cosmanca közigazgatási miniszter beszél. /Kisebbségi nyelvhasználat a közigazgatásban. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./"

"Hat év telt el Páskándi Géza halála óta. Az első háromra a hallgatás volt a jellemző, de az utána következő években megszólaltak a barátok, könyvei jelentek meg, számszerűen kilenc. Rangos rendezvények születtek, emlékműsorok arattak sikert Szatmárhegyen, Szatmárnémetiben, Budapesten. Szatmárhegyen immár hagyományos a költő szülőházához való zarándoklat május 18-án. Páskándi Géza özvegye csak évek múlva mesélte el megpróbáltatásait a válásról, a névházasságról, hogy áttelepülhessenek külön-külön, hogy az anyaországban újra összeházasodjanak, 1976. március 6-án. Páskándiné Sebők Anna a Páskándi-hagyatékot a Petőfi Irodalmi Múzeumba helyezte el. Megemlítettem, hogy Szatmárnémetiben felavatták az író szobrát, Szatmárhegyen emléktáblát emeltek, és szülőfalujában utcát neveztek el róla. Az utóbbi években neves irodalmárok, a Páskándi Géza Baráti Társaság és a szülőfalu lakosai együtt emlékeznek a vidék nagy szülöttjére, a Kossuth-díjas Páskándi Gézára. /Hat év telt el Páskándi Géza halála óta. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 17./"