"Jóváhagyta a kormány az idénymunkások és gyakornokok cseréjéről szóló magyar-román egyezményt. A megállapodást Orbán Viktor magyar miniszterelnök tavaly májusban Mugur Isarescu akkori román kormányfővel írta alá. A kezdetben három évre szóló, s a magyar fél által már jóváhagyott egyezmény értelmében évente nyolcezer idénymunkás és hétszáz szakmai gyakornok vállalhat munkát a másik országban. A megállapodások három évre szólnak, s ameddig egyik fél sem mondja fel azokat, érvényességük automatikusan mindig egy évre meghosszabbodik. Az idénymunkások és a gyakornokok a gazdasági élet bármely területén alkalmazhatók. /Jóváhagyta a kormány a magyar-román munkáscsere-egyezményt. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./"

"Az orosz befektetők mind jobban érdeklődnek a román gazdaság, és elsősorban a román olaj- és a fémipar iránt - tudósított a Capital című hetilap. Az orosz befektetők 1998-ban megvásárolták meg a Petrotel finomítót. Azután egy olajvezeték-vállalkozás következett: az Oroszországból Ukrajnán és Moldován át Romániába és Bulgáriába tartó vezetékből már elkészült a kelet-romániai szakasz 98 kilométeres része. Tavaly a legnagyobb orosz olajbányászfölszerelés-gyártó, az Uralmas-Izsora megpróbálta megvásárolni a román Upetrom fúróberendezés-gyártót. Az üzlet nem sikerült, de az orosz cég nem adta fel. Megvette mindenesetre az Upet Targoviste többségét. E vállalat profilja azonos az orosz vevőével. Április elején az Itera orosz vállalat 50 millió dolláros beruházási ajánlatot tett a kelet-romániai Carom Onesti olajvegyészeti gyárnak. Az orosz Alfa holding nemrég részesedést szerzett az Alro Slatina alumíniumkohóban, és részt akar venni az Alro Slatina teljes privatizálásában is - írta a Capital. /Az orosz befektetőket mind jobban érdekli Románia. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 19./"

"A kolozsvári Hóstáti Gazdakör ápr. 17-én tartotta tisztújító közgyűlését. A jelenlévők meghallgatták Makkay József leköszönő elnöknek a beszámolóját a legutóbbi választás óta eltelt két esztendő tevékenységről. Elmondotta: hosszú utánajárás után a tavaly végre sikerült bejegyeztetni a bíróságon azt az egyesületet, amelynek elődje több, mint száz évvel ezelőtt alakult, s amelyet a kommunista rendszer 1948-ban felszámolt. A régi egyesületnek ingatlanjai voltak Kolozsváron, amelynek visszaszerzése a gazdakör céljai között szerepel. A beszámoló kitért a hóstáti földek visszaigénylési nehézségeire. Noha az 1991/18-as törvény alapján a kérvényeket szinte minden gazda beadta annak idején, a tulajdonbahelyezés mai napig elhúzódott. A földtörvény alkalmazásának hercehurcájában a legújabb fejlemény szerint a földészek mindössze 40 hektárnyi területet kapnának vissza a Palocsay kert több, mint 1000 hektáros összterületéből, ami ellen a gazdakör több ízben is tiltakozott. Ennek a 40 hektárnak a kimérése is hónapok óta húzódik. Közben városházi segédlettel ezen a földdarabon is illegális víkendházak épülnek. Kolozsvár határában különösen nehéz a gazdálkodás, hiszen tavasztól késő őszig az itt lakók csapatostól járnak lopni a hóstáti földekre, a zöldséget válogatás nélkül viszik. Megtörtént a vezetőség megválasztására. A tagság ismét a leköszönő elnöknek és alelnöknek szavazott bizalmat. Az elnök Makkay József, az alelnök Bertalan Miklós maradt. A héttagú vezetőségbe viszont új emberek is bekerültek. /Barazsuly Emil: Ingatlanjait és földjeit kéri vissza a Hóstát Tisztújító gazdaköri közgyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./"

"Adrian Nastase kormányfő döntése értelmében Birtalan Józsefet (RMDSZ), a kis- és középvállalatokért felelős ügynökség volt alelnökét nevezték ki ideiglenesen a Közalkalmazottak Országos Ügynöksége élére a liberális Ludovic Orban helyett, akit menesztettek tisztségéből. /Újabb megbizatás Birtalan Józsefnek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./"

"Ápr. 17-én Pécsett megkezdődött a XI. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus. A háromnapos tudományos tanácskozás kezdetén adták át az alkalmazott nyelvészet terén elért kimagasló tudományos eredményekért a Brassai-díjat is, amit az idén Székely Gábor, a Nyíregyházi Főiskola tanára vehetett át.. A nyelv ugyanis kifejezője és egyben mozgatója is ama sokszínű szerkezetnek, amit személyiségnek nevezünk. Péntek János kolozsvári professzor hangsúlyozta, hogy a nyelvi nevelés mindig erkölcsi nevelést is jelent. Ápr. 18-án tizenhat szekcióban folyt a kongresszusi munka, megvitatták az internet-használat, az interkulturális kommunikáció, valamint a határon túli magyar nyelvoktatás legfrissebb tapasztalatait is. /XI. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./"

"Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/ emlékülést rendez, amelynek keretében megemlékeznek az erdélyi magyar oktatás millenniumi évfordulójáról és a FIRKA folyóirat 10 éves fennállásáról. Puskás Ferenc /a FIRKA folyóirat főszerkesztője/ kifejtette, hogy a FIRKA folyóirat az ezeréves magyar oktatás méretéhez képest csak egy kis porszem, de része az egésznek. Tibád Zoltán, az EMT főtitkára visszaemlékezett: 1991 tavaszán jelent meg a FIRKA első száma. Az első évfolyamnak mind a négy számát még Magyarországon nyomtatták ki. A további évfolyamok már kolozsvári nyomdákban láttak napvilágot. A harmadik évfolyamtól kezdődően a folyóirat kéthavonként jelenik meg. A folyóirat a fizika, kémia, informatika és a hozzá tartozó tudománytörténetek tárgyköréből ad tájékoztatást. A példányszám 2500-3000 között változik, és ma már eljut Erdély minden számottevő középiskolájába, ahol magyar nyelvű az oktatás. A mostani évforduló alkalmából Emlékkönyvet is megjelentet az EMT. /B. Á.: Előadássorozat az ezeréves magyar oktatásról. Millennium és évtized. Beszélgetés Tibád Zoltánnal, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság - EMT - főtitkárával és dr. Puskás Ferenccel, a FIRKA folyóirat főszerkesztőjével. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./"

"Jelenleg ezer és tizenkétezer amerikai dollár közötti támogatást nyújt Szatmár megyei kis- és középvállalkozások számára a magyarországi Új Kézfogás közalapítvány, kamattámogatás címén. A Szatmár megyei Kis- és Középvállalkozások Fejlesztő Központ (KKVFK) máig három cég kamattámogatási kérvényét közvetítette a közalapítvány kuratóriuma felé. Mikrohitelekre eddig öt környező megye jelentette be igényét, Kovászna és Hargita esetében egy csíkszeredai vállalkozás-élénkítő központ közvetít, Szilágy, Máramaros és Szatmár megyében a KKVFK összesíti a kérvényeket. A legtöbb cég azért kapott elutasító választ kérelmére, mert nem volt hitelképes, a bizottság nem találta indokoltnak az igénylést, ellentmondásos adatokat tartalmazott az üzleti terv, vagy ez nem volt életképes. Az üzleti terveket, illetve a kamattámogatási kérelmeket a Kis- és Középvállalkozásokat Fejlesztő Központ szatmárnémeti székhelyére kell eljuttatni. /Támogat az Új Kézfogás közalapítvány. Száznegyvenezer dollár a Szatmár megyei vállalkozásoknak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 19./"

"Nagyvárad Tanácsa 800 millió lejjel toldotta meg a Városi Művelődési Ház idei költségvetését. Az összegből elsősorban a Várad életére jellemző rendezvényeket támogatják. Ezek közé tartozik a Nagyváradi Ősz, valamint a várost bemutató két kiadvány. Utóbbira 250 millió jut. A kiadvány egyike képes album, amelyben 40-45 oldalnyi terjedelemben idéznék fel a város életét, míg a másik Nagyvárad kulturális életét részletezné. Az összegből magyar vonatkozású rendezvényeket és kiadványokat is támogatni kívánnak. Ilyenek: a román-magyar kulturális kapcsolatokról szóló előadás az Academia Civica Alapítvány és a Kiss Stúdió szervezésében (5 millió lej), a Tibor Ernő Galéria fennállásának tizedik évfordulójára kiadott nyomtatvány (10 millió), a Megyei Könyvtár Horváth Imre-szimpóziuma (5 millió), a civil társadalmak napja a Sapientia Varadiensis rendezésében (15 milliót), a Varadinum (nyomtatványok, egyebek, 67 millió), a MIDESZ szervezte történelmi vetélkedő (10 millió), a nemzetközi majorette-találkozó a Tempo Klub szervezésében (20 millió), a Szigligeti Társulat Kisvárdai fesztiválon való részvétele (10 millió), a nemzetközi néptáncfesztivál az RMDSZ szervezésében (15 millió), a Tavirózsa Fotóklub megalakulásának 25. évfordulójára megjelentetett nyomtatvány (20 millió), a Tempo Klub részvétele a debreceni virágkarneválon (10 millió), a nemzetközi határ menti ifjúsági találkozó a MIDESZ szervezésében (60 millió). /A nagyváradi kultúra támogatása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./"

"Németh László születésének századik évfordulóján koszorúzást és megemlékezést tartottak ápr. 18-án Budapesten, az író Farkasréti temetőben lévő sírjánál. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke beszédében emlékeztetett arra, hogy a Németh László-i életmű a XX. század egyik legjelentékenyebb magyar dokumentuma, hiszen magába sűrítette mindazokat a tapasztalatokat, felismeréseket, mindazokat a gondokat és reményeket, amelyeket a mozgalmas és drámai évszázad hozott. Németh László valóban egy nemzeti közösség életének és sorsának enciklopédiáját alkotta meg, történelmi tragédiáját dolgozta fel. /Németh László-centenárium. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./"

"Miközben Budapesten az Országgyűlés a státustörvény kapcsán a nemzeti "minimálkonszenzust" keresi, a román kormányzat úgy véli: azt már meg is találta. Természetesen nem a státustörvényével rokon kérdésekben. A román kormányzat konszenzusra egyelőre csak az új nemzetbiztonsági törvény kapcsán jutott, szögezte le Bakk Miklós. Ebben a törvényben Adrian Nastase kormányfő nem azt kifogásolta, hogy e törvénytervezet továbbra is a gondolati és szólásszabadság akadálya maradhat. Nem arra figyelmeztet, hogy a Román Hírszerző Szolgálat működésének alapjául szolgáló 1991-es törvény céljait átvevő új tervezet a "nemzetgyalázást" és az "etnikai autonómiaterveket" tartja - továbbra is - a nemzetbiztonságra nézve a legnagyobb kockázatnak. Nastase csak azt kifogásolta, hogy a törvény által megteremteni kívánt "információs közösség" - a hírszerző szervezetek élére szánt új koordinációs testület - Ion Iliescu hatalmát növeli, s nem a kormányét. /Bakk Miklós: A nemzetbiztonsági konszenzus. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 19./ A hírszerző szolgálatok "információs közösségének" létrehozását irányozza elő az új nemzetbiztonsági törvény, amelynek tervezetét ápr. 20-án vitatja meg a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács. A tervezet amerikai mintára akarja létrehozni a hírszerzéssel foglalkozó szervezetek, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE), valamint a belügyi, védelmi és igazságügyi tárcák keretében működő hírszerzési feladatokat ellátó szervezeti egységek és a SPP (kormányőrség) egyetlen "információs közösség" égisze alatti működtetését. A tervezet a nemzetbiztonságot veszélyeztető cselekmények közé sorolta az etnikai alapú autonómia tervét, az ország és a román nemzet nyilvános gyalázását. Az információk haszonélvezőinek köre: Románia elnöke, a szenátus és a képviselőház elnöke, a parlament honvédelmi bizottságainak elnöke, a hírszerzési tevékenységet felügyelő parlamenti bizottságok elnökei, a miniszterelnök, a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács tagjai. Nastase bírálta a tervezet "centralista" szemléletét, azt hogy "egyetlen diszpécser dönt arról, megnyitja-e az információk csapját". A törvény elfogadása Iliescu elnöknek és körének a hatalmát növelné, elsősorban Ioan Talpes elnöki tanácsos befolyását. /B. M.: Továbbra is kockázati tényező az autonómia. Hatalmi viták jegyében készül az új nemzetbiztonsági törvény. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 19./ "

"Hosszabb szünet után újra begyújtották a nagybányai Phoenix Rt. színesfém-kohászati kombinát előfinomító kemencéjét, s ezzel megint megkezdődött a rézfeldolgozás a hónapok óta nyersanyaggondokkal küszködő brit- indiai nagyvállalatnál. A termelést Liviu Bechis prefektus jelenlétében indították újra, ezzel is jelezve: az arany-, ezüst- és rézfeldolgozás egykor országos jelentőségű központjának számító Allied Deals Phoenix Rt. jelenleg is kivételezett helyet tölt be a megye gazdasági életében. A vállalat február elején függesztette fel a réztermelést, azt követően, hogy a kormány megszigorította a színesfémhulladékok felvásárlására és importjára vonatkozó előírásokat. Az 1998 októberében magánosított, jelenleg 800 alkalmazottat foglalkoztató Phoenix új igazgatója első nyilatkozatában a termelés nyereségessé tételére és a környezetvédelemre fektetett hangsúlyt. A létesítmény ugyanis a környék egyik legnagyobb ipari szennyezője. /Dávid Lajos: Fennakadások nélkül. Újraindult a nagybányai Phoenix Rt. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 19./ "

"Ápr. 18-án az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei Budapesten megbeszélést tartottak Orbán Viktor kormányfővel. Egyetértettek abban, hogy az Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozásának ügye jó irányba halad, a Sapientia Alapítvány kuratóriuma jó munkát végzett, a püspökök pedig tényleges szerepet kívánnak vállalni az egyetemügyben. Tonk Sándor, a Sapientia kuratóriumának elnöke elmondta, minőségileg új stádiumba került az egyetemalapítás ügye, hiszen a magyar kormányfővel folytatott találkozó lezárta a szervezés első, bizonytalanság jellemezte szakaszát. /Sapientia: nemzetpolitikai kérdés. Orbán Viktor kormányfővel egyeztettek az erdélyi magyar egyházfők. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 19./ Szót ejtettek az erdélyi történelmi egyházak helyzetéről, a magyar nyelvű tudományegyetem létrehozásáról, valamint a státustörvényről. A találkozón részt vett Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Tempfli József nagyváradi megyéspüspök, Reizer Pál szatmárnémeti megyéspüspök, Martin Ross temesvári püspök, Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Pap Géza erdélyi református püspök, Mózes Árpád kolozsvári evangélikus püspök és Szabó Árpád kolozsvári unitárius püspök. Orbán Viktor miniszterelnök kifejtette: a magyar kormány támogatja az erdélyi magyar történelmi egyházak azon igényét, hogy kapják vissza a kommunista időszakban elkobzott ingatlanjaikat. Ez a kérdés szerepel az RMDSZ és az RTDP között létrejött megállapodásban is. Bizonyossá vált, hogy az erdélyi magyar tudományegyetemnek négy helyszínen - Nagyváradon, Kolozsvárott, Marosvásárhelyen és Csíkszeredán - lesznek kihelyezett fakultásai. Megindult a szabályzatok kidolgozása és már komoly ingatlan-beruházásokra is sor került. A magyar kormány ugyanakkor reméli, hogy a román tudományos akkreditációs bizottság már a következő ülésén pozitívan bírálja el a magyar egyetem számára benyújtott akkreditációs kérelmet. Tonk Sándor szorgalmazta, hogy az erdélyi magyar tudományegyetem koordinálásával bízzanak meg kormánybiztost, de erről egyelőre nem született döntés. Arra kérte Orbán Viktort, hogy a magyar diplomácia gyakoroljon nyomást az erdélyi magyar tudományegyetem létrehozása ügyében. Véleménye szerint ugyanis a magyar egyetem kérdése átkerült a politikum területére, a kuratórium pedig kimerített minden szakmai lehetőséget és érvet. /Erdélyi püspökökkel találkozott Orbán. Elemezték a Sapientia tevékenységét. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./"

"A román hatóságok speciális minisztériumközi bizottságot állítottak fel a magyar státustörvény elemzésére. A bizottságban a külügyminisztérium, a belügyminisztérium, az igazságügyi minisztérium, a közigazgatási minisztérium és a tájékoztatási minisztérium képviselői foglalnak helyet, akik majd megfogalmazzák kérdéseiket a tervezett magyar státustörvény kapcsán. /Román minisztériumközi bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./"

"Ötéves a kolozsvári székhellyel bejegyzett, az RMDSZ által létrehozott Iskola Alapítvány. Céljai között van az anyanyelvi oktatás kialakításának és a magyar oktatási hálózat szervezésének támogatása, anyagi alapok megteremtése a diákoknak és tanulóknak nyújtandó érdem- és szociális ösztöndíjakra, a magyar tanárok képzése és továbbképzése, önálló magyar kutatási intézmények létrehozásának és működtetésének támogatása. Az elért eredményekről Somai József ügyvezető számolt be. A támogatásokhoz szükséges anyagiakat pályázatokkal nyerték el az erdélyi magyar oktatás támogatását célzó alapítványoknál, az Illyés Közalapítványnál, az Apáczai Közalapítványnál és a magyarországi Oktatási Minisztériumnál. - Az Iskola Alapítvány folyamatossá tette az egyetemisták számára a szociális és tudományos-kutatói ösztöndíjak rendszerét. 1996-2001 között évente 231-351 hallgató kapott az alapítványtól kezdetben 700 000, ma már 3,5 millió lejig terjedő ösztöndíjat. 2000 második félévéig több mint kétmilliárd lejt utaltak ki e célra. Tudományos-tanulmányi ösztöndíjban az öt év alatt 616 hallgatót részesítettek több mint 500 000 lejes támogatásban. - 1996 óta az Illyés Közalapítvány támogatásával 185 multimédiás számítógépet, 116 videót, 114 színes televíziót, valamint számos más irodai eszközt vásároltak, és ezeket középiskolák, illetve egyetemi tanszékek örök használatába adták. 1998-ban támogatták a segesvári Gaudeamus Alapítványt, szórványkollégium kialakítására alkalmas ingatlan megvásárlása céljából. A Bolyai Társaságot az alapítvány 1998-ban 115 millió lej támogatásban részesítette, hogy a felsőoktatásban dolgozó és anyagi nehézségekkel küzdő tanárok számára szolgálati lakást vásároljon. Az alapítvány megvásárolt Vulkánban egy kétszoba összkomfortos tömbházi lakást óvónők és tanítónők lakásgondjainak enyhítésére. Az Apáczai Közalapítvány A kollégium és tanári lakások építése című program keretében benyújtott pályázatra 18 millió forintot ítélt meg az Iskola Alapítványnak. Az alapítvány megvásárolt egy kolozsvári ingatlant. 2001 folyamán megkezdődik a 21 lakrészes központ felépítése. Öt év alatt közel 150 millió lejjel támogatták a Tehetségfeltáró és anyanyelvápoló című szórványprogramot. Az elmúlt évek alatt mintegy 77 millió lejjel támogattuk a Bolyai Társaságot a felsőfokú oktatásban dolgozó tanárok ingázási költségeinek visszatérítése érdekében. Az Informatika az oktatásban című konferenciák alkalmából összesen 105 középiskolai tanár számára 14 millió lej költségtérítést biztosítottak. Hozzájárultak a klézsei Magyar Ház működési költségeihez.- A szülőföldjükön szak- és felsőoktatásban tanuló magyar fiatalok számára a 2000-2001-es tanévre tanulmányi jellegű ösztöndíjprogram keretében 3432 pályázó közül 726-an jutottak ösztöndíjhoz /550 egyetemista és 176 szakközépiskolás/. A 2000-2001-es tanévben az Iskola Alapítvány a romániai magyar felsőoktatásban dolgozó doktorandusok életfeltételeinek biztosítása, javítása érdekében indít programot. /Szabó Csaba: Ötéves az Iskola Alapítvány. Eddig közel tizenkét milliárd lejjel támogatta az erdélyi magyar oktatást. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./"

"Ápr. 19-én Orbán Balázs kopjafájánál, emlékeztek a legnagyobb székelyre, halálának 111. évfordulója alkalmából. A megemlékező ökumenikus istentisztelet után koszorúzás következett. /Orbán Balázsra emlékeztek. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 20./"

"Adrian Nastase miniszterelnök szokásos heti telekonferenciáján ismertette a prefektusokkal, hogy elhárult a parlament által elfogadott és már csak az Iliescu elnök aláírására váró közigazgatási törvény életbe léptetése elől minden akadály, hiszen az Alkotmánybíróság is kedvező döntést hozott. - Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke ápr. 20-i sajtóértekezletén bírálta az Alkotmánybíróságnak a helyi közigazgatási törvénnyel kapcsolatban hozott döntését. "Amennyiben Iliescu minden figyelmeztetésünk ellenére aláírja a törvényt, hazaáruló, a Nagy-Románia Párt pedig beindítja az államfő felfüggesztésének procedúráját" - hangoztatta Tudor szenátor. Tudor szerint Romániában az egyetlen hivatalos nyelv a román. - Gheorghe Funar polgármester kijelentette: Kolozsváron nem érvényes a közigazgatási törvény. Véleménye szerint a magyar nyelvnek a közigazgatásban való alkalmazásával a kormánypárt az RMDSZ-szel kötött egyezménynek igyekezett megfelelni. /A közigazgatási törvény alkalmazását szorgalmazza Nastase kormányfő. Iliescu felfüggesztését kéri az NRP. - Kolozsváron nem érvényes a törvény. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./"

"Tízéves az aradi Alma Mater Alapítvány, ebből az alkalomból ápr. 19-én az alapítvány kuratóriuma sajtóértekezletet tartott a felújítás alatt levő szórványkollégium épületében. Megjelent Ilona János, a Szövétnek - Aradi Kulturális Szemle - főszerkesztője is. Az alapítvány a kitűzött kezdeti célokat folyamatosan megvalósította (a diákok szociális támogatása, az iskolaépülettel továbbra sem rendelkező Csiky Gergely Iskolacsoport tanszerekkel, könyvekkel történő segítése stb. Az alapítvány eddig 14 könyvet adott ki, kiadja továbbá a Szövétneket és jelenleg - a helyi tanáccsal fele-fele arányban - finanszírozza a szórványkollégium felújítási munkálatait. A pénzügyi erőforrásokat az Apáczai Közalapítvány, a kölni Alma Mater Baráti Társaság, az Illyés Közalapítvány és a helyi adományozók biztosították. /Éder Ottó: Tízéves az aradi Alma Mater Alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./"

"Bethlen magyarsága két évvel ezelőtt elhatározta, hogy a Beszterce-Naszód megyei magyarság szórványközpontjává növi ki magát. Ápr. 19-20-án kétnapos pedagógus továbbképzőt tartottak, amelyet a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége bethleni fiókja szervezett. A továbbképző fő témája a pszichodráma volt - mondta a rendezvény lelke, Borsós K. László helyi pedagógusszövetségi elnök. A jelenlévő árpástói, magyardécsei, magyarnemegyei, almásmálomi és bethleni tanerők betekintést nyerhettek az iskolai konfliktusok kezelésének problémakörébe. /Sz. Cs.: Véget ért a pedagógus továbbképző. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./"

"Ápr. 20-án Sepsiszentgyörgyön Kányádi Sándor dedikálásával kezdődött meg az Erdélyi Magyar Könyvklub hivatalos bemutatkozása. Szerzői délutánt tartanak Bogdán László, Farkas Árpád, Ferenczes István részvételével, este a Táncházban fellép Sebő Ferenc és zenekara. Erdélyi Magyar Könyvklub (EMK) néven Csíkszeredában hamarosan új erdélyi könyvterjesztő kezdi el tevékenységét. Az Erdélyi Magyar Könyvklub kft. hivatalosan bejegyzett vállalkozás, melyben 90 százalékos tulajdonjoggal a tízéves múltú Magyar Könyvklub rendelkezik. A Magyar Könyvklub jelenleg több mint kétszázötvenezer magyar olvasót tömörítő szellemi közösség. Az EMK létrehozásával lehetőség lesz arra, hogy az erdélyi olvasók is tagjai lehessenek ennek a határokon átnyúló szellemi közösségnek. Az EMK idei első katalógusa, a Tavasz-Nyár 2001 című, 150 ezer példányban jelenik meg. A katalógus csaknem kétszáz könyvcímet, tucatnyi klasszikus magyar játékfilmet, valamint a Duna Televízió produkcióit tartalmazza. Klubtag lehet mindenki, aki a katalógusból rendel és át is veszi a küldeményt, ezáltal élvezheti a klubtagsággal járó előnyöket: otthoni választást, a kedvező árakat és a megbízható kiszolgálást. A katalógus ingyenes, postán megküldik minden egyes klubtagnak és valamennyi érdeklődőnek. A megrendeléseket elfogadják postán, telefonon és e_mail-en, postafordultával hazaküldik a megrendelt könyveket, amelyeket a klubtag utánvétellel átvehet. /Nyugaton több évtizedes, nálunk most indul. Erdélyi Magyar Könyvklub. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 21./"

"Közbirtokossági Hírvivő (a székelyföldi erdőtulajdonosok lapja, márciusi szám) - a lapszám címeiből: Módosítás előtt az erdőrendtartásról szóló törvény (dr. Birtalan Ákos), A modern közbirtokosságok az első világháborúig (dr. Garda Dezső), Beszámoló az Udvarhelyszéki Közbirtokosságok Szövetségének megalakulásáról (Szilágyi Ferenc). A lap bemutatta a Lázárfalvi Szent Anna Közbirtokosságot és a szovátai székhelyű Maros (másik nevén: ősmarosszéki) Közbirtokosságot. - Kedd (Székelyudvarhely, ifjúsági hetilap, "2001. kikelet") - a lapszámban Lázár Nóra írt a húsvéti ünnepkör magyar vonatkozású szokásairól, Seprődi Attila a vajdasági Csalóka népzene-együttes tagjaival beszélgetett. - Közgazdász Fórum (a Romániai Magyar Közgazdász Társaság szakmai közlönye, márciusi szám): Kereskedelmi Akadémia Aradon (Matekovits Mihály), Kereskedelmi iskolák Szatmárnémetiben (Bóra László), A Mercurius Gazdaságfejlesztő Szervezet (Dénes Judit). - Civil Fórum (Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány, Kolozsvár, március-áprilisi szám): Tudásalapú társadalom (Dáné Tibor Kálmán), A tudásalapú civil társadalom (T. Kiss Tamás), Tudás és szakmai kompetencia (Somai József), Iskola Alapítvány (Piskolti Éva), Az EMT (Biró Károly), Humán Reform Alapítvány (Balla István), A csíkszeredai Regionális Képzési Központ (Koszta Csaba János), Az RMDSZ oktatáspolitikája (Deák Gyöngyi). - Nagykároly és Vidéke (regionális hetilap, márc.28-i és ápr. 4-i szám) - összeállítás a régióban lezajlott március 15-i ünnepségekről, dr. Németi János tudományos kutató sorozata (Mezőfény község története a középkori falu kialakulásáig). - Hunyad Megyei Hírmondó (közéleti havilap, márciusi szám) - beszámolók a régió március 15-i ünnepségsorozatáról, közéleti hírek a megyéből, Winkler Gyula RMDSZ-es képviselő parlamenti krónikája. /Szonda Szabolcs: Mit írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./"

"Budapesten, ápr. 11-én a Magyarok Házában a Lakatos Demeter Egyesület, a Magyar Néprajzi Társaság és az Erdélyi Szövetség rendezésében kiállítással egybekötött emlékülést tartottak Domokos Pál Péter születésének 100. évfordulója tiszteletére. A nagy néprajztudós munkásságáról, népzenegyűjtésének jelentőségéről, a moldvai csángómagyarok között végzett kutatásairól hangzottak el értekezések. Szőcs János csíkszeredai történész Domokos Pál Péter és a Csíki Székely Múzeum címmel tartott előadást. Az előadók között volt Kónya Ádám /Sepsiszentgyörgy/ nyug. múzeumigazgató, Almási István /Kolozsvár/ népzenekutató, Halász Péter /Budapest/ és Jáki Teodóz /Győr/ bencés tanár. Ez alkalommal újból levetítették az a videofelvételt, mely a nagy tudós 90. születésnapi ünnepségén készült. /Domokos Pál Péter- emlékünnepség Budapesten. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21., Meghívó/"

"Az akadémiai akkreditációs bizottság olyan feltételekhez kívánja kötni a tervezett magyar magánegyetem ideiglenes működési engedélyének megadását, amelyek nem szerepelnek az érvényben lévő törvényekben, illetve ellentmondanak azoknak - derült ki abból a levélből, amelyet Ion Mihailescu, a bizottság elnöke küldött az egyetem felállítására létrehozott Sapientia Alapítvány elnökének. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke elmondta: megkapta faxon azt a levelet, amelyben Mihailescu kifejtette, hogy a tervezett magyar egyetem minden egyes kirendeltségén legalább egy olyan karnak kell működnie, amelyen az oktatás teljes egészében román nyelven folyik majd. A bizottság elnöke az 1995-ös akkreditációs törvény módosított változatára hivatkozva szabta a feltételt. A szóban forgó törvény 5. cikkének 4. bekezdése azonban azt tartalmazza, hogy csak a létező felsőfokú intézmények szétválásával, illetve összevonásával létrejövő új egyetemek esetében kötelező a román nyelvű szak indítása, az újonnan alapított egyetemek esetében nem. A bizottság elnöke bekérte a Sapientia Alapítvány kihelyezett részlegeinek működési szabályzatát is. Tonk ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy az akkreditációs törvény az oktatási intézményekre vonatkozik, nem az azokat működtető alapítványra. - Az országos akkreditációs bizottság február eleje óta halogatja a döntést a tervezett magyar magánegyetem ügyében. A halogatással egy időben Ion Mihailescu szakértői javaslatára a szenátusban megkezdődött az akkreditációs törvény olyan értelmű módosítása, hogy Romániában bármiféle felsőfokú oktatási intézmény csak akkor kapjon működési engedélyt, ha azon az oktatásnak legalább 30 százaléka román nyelven történik. /Magánegyetemi huzavona Mihailescu: Kötelező a román kar. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./"

"Az Iskola Alapítvány létrehozásának ötödik évfordulója alkalmából nagyszabású szórványoktatási tanácskozást szerveztek ápr. 21-én Kolozsváron. Az egész napos munkaülésen a szórványoktatás-szervezés terén eredményesnek bizonyult szakemberek, pedagógusok, lelkészek vettek részt, de szép számban képviseltette magát a hazai és magyarországi civil szervezeti szféra is. A tanácskozást Markó Béla, az RMDSZ, illetve az Iskola Alapítvány elnöke nyitotta meg, aki hangsúlyozta: az Iskola Alapítvány a magyarság számára hátrányos 1995-ös oktatási törvény megszavazása után született meg. Markó hangsúlyozta: a szórványt nem szabad feladni. Az elnök szerint nem diaszpóráról van szó, hanem "irtásról": olyan közösségről, amely körül kiirtották az erdőt, a levegőt. - Bálint-Pataki József /Határon Túli Magyarok Hivatala/ bizakodó volt a magyar státustörvénynek a szórványmagyarság közérzetére való kihatásával kapcsolatban. Somai József, az Iskola Alapítvány ügyvezetője bemutatta az alapítvány eredményeit. Vetési László, a Szórvány Alapítvány elnöke elmondta: a szórvány mentéséhez szükséges lélegeztető készüléket a magyar kormánynak kell beszereznie - az erdélyiek működtetik majd. A szakértő felhívta a figyelmet egy sajátos jelenségre is: egy olyan oktatássérült nemzedék van felnövőben, amelynek tagjai a magyar kultúra amolyan analfabétáiként egyre jobban kiszorulnak a magyar kultúrvilág peremére. - Bodó Barna, a Diaszpóra-Szórvány Alapítvány elnöke az ingázás országos szintű, 1989 óta tartó, fokozatos ellehetetlenülésére hívta fel a figyelmet: nincsenek gyárak, meggyérült a munkások száma, így a munkásbuszok nem állnak rendelkezésre. A meghívott, a szórványoktatás terén komoly eredményeket elért szakemberek beszámoltak munkájukról. A következő helyzetelemzések hangzottak el: Vízi Imre (Theodidaktos - Kolozsvár), Farkas Miklós (Szórványkollégium - Segesvár), Lakatos András (Kalotaszentkirály), Szatmári Ildikó (Nagyenyedi kollégium), Böjthe Csaba (Ferences kolostor - Déva), Orbán Mária (Dévai líceum), Kun Árpád (a Hunyad megyei Bácsi település lelkésze), Pillich László (Heltai - Kolozsvár), Bauer Ilona (Óradnai Iskola), Vicsai János (Szamosardó), Jakab Elek (Medgyes), Jakab Mihály (Beszterce), Pakó Benedek (Szászrégen), Hegyeli Attila (Klézse), Kassai Géza (Petrozsény), Szegedi László (Kőhalom), Balázs Bécsi Gyöngyi (Válaszút), Kovács Izabella (Mezőbánd). - Az elrománosodás egyre gyorsabban halad előre a szórványvidékek felől a tömbmagyarság felé, ezt Beder Tibor Hargita megyei főtanfelügyelő számos riasztó székelyföldi adattal támasztotta alá. - Ríz Ádám, a magyar Oktatási Minisztérium főosztályvezetője elmondta: Magyarországon eddig nem volt jól körülírt szórványkoncepció, így az Erdély felé irányuló támogatások sem voltak mindig igazán jól összehangoltak. Ahhoz hogy az összehangolt támogatási rendszer beinduljon, a magyar minisztériumnak el kell készítenie a Kárpát-medence szórványtérképét, az erdélyieknek viszont meg kell találniuk a módját annak, hogy más forrásokat is felkutassanak, és igénybe vegyenek, például a román szakminisztériumot. /Szabó Csaba: Ostromlétrák a szórványosodás mozgó falai előtt. Prófétalelkületű emberek az ötéves Iskola Alapítvány jubileumán. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./"

"Ápr. 21-én Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában német és anyaországi, valamint hollandiai vendégek részvételével tartották meg Marosszentgyörgy község magyar kórusmozgalmának 90. születésnapja alkalmával a jubileumi hangversenyt. Felléptek vendégkarok és erdélyi kórusok: házigazdaként a marosszentgyörgyi Soli Deo Gloria ökumenikus vegyes kar. E dalostalálkozó is jelzi, hogy gyarapodik az erdélyi magyar karéneklés és kóruskultúra, magyarságmegőrző munkát is végezve eközben. Megjelent a községi kórus története Rezdüljenek lelkem húrjai címmel. /Járay Fekete Katalin: Daloló elődeink énekkari örökségén... = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 23./"

"Funar, Kolozsvár polgármestere ápr. 23-án bejelentette: nem hajlandó betartani a helyi közigazgatás törvénynek a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatára vonatkozó rendelkezéseit. Funar, aki egyben a Nagy-Románia Párt főtitkára is, elmondta: amennyiben az államfő kihirdeti a törvényt, a Corneliu Vadim Tudor vezette politikai tömörülés Iliescu tisztségéből való felfüggesztését kezdeményezi. Szerinte amennyiben a törvényt a jelenlegi formában alkalmaznák, jugoszláviai típusú etnikai konfliktusokat eredményezhet. Szerinte a törvény Kolozsváron amúgy sem alkalmazható, hisz a magyarság aránya nem haladja meg a 10-11 százalékot. Úgy véli, a rövid időn belül hatályba lépő státustörvény a kolozsvári magyarság arányának további csökkenését eredményezi, hisz az itteni magyarok "kiköltöznek Magyarországra". A Szabadság kérdésére válaszolva, hogy mit tesz a prefektúra, amennyiben a polgármester nem tarja majd be a helyi közigazgatási törvényt, Vasile Soporan prefektus elmondta: - A polgármester kijelentései propagandisztikus célt szolgálnak. Amennyiben nem tart be valamely jogszabályt, alkalmazzuk a törvényt. /Kiss Olivér: Kolozsváron nem alkalmazzák a helyhatósági törvényt. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./"

"Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság munkatársa /egyben a Népszabadság kolozsvári tudósítója/ emlékeztetett, „az 1998-as magyarországi választási kampány idején az Orbán–Torgyán-koalíció pártjai még a kettős állampolgárság biztosítását lebegtették”, később az anyaország határain kívül élő magyarok magyarországi jogállásának rendezését, majd az ún. státusra szelídítették, végül a törvényjavaslat már csak "a szomszédos államokban élő magyarokról" szólt. Tibori reméli, hogy a határon túli magyarság világosan látja: a számára beígért előnyökből „mindinkább hátrányok kerekednek” /!/. A Népszabadság tudósítója szerint hátrány a három hónap, bezzeg a Magyar Szocialista Párt (MSZP) javasolta, hogy a munkavállalási időszakot a készülő törvényben évi öt-hat hónapra növeljék. Tibori az Orbán–Torgyán-kormány képmutatás-politikájáról írt és sorolta ellenvetéseit a törvénytervezettel kapcsolatban. Tibori a Frankfurter Allgemeine Zeitung kommentárjára hivatkozott: "Orbán Viktor miniszterelnököt nem pusztán az a nemes szándék indította a tervezet benyújtására, hogy segítse a magyar népcsoportok összetartozását, és gátolja a diszkriminálásukat, hanem sokkal inkább politikai propagandáról van szó, már a következő választásokra való készülődés jegyében". Újabb hivatkozás: a brit The Economist írta: "Orbán Viktor miniszterelnök abban bízik, hogy sok ezer hálás (határon túli) magyar kérvényez majd ilyen különleges jogokra felhatalmazó igazolványokat még a következő választások előtt". Tibori szerint a magyar állampolgárok egyre idegesebbek, amikor a határon túli magyarokról és a többletjogokról hallanak. Meg is fogalmazták: a magyar állampolgároknak is biztosítani kellene az évi négyszeri, 90 százalékos utazási kedvezményt, illetve a gyermekenkénti 20 ezer forintos iskolakezdési támogatást. – A törvény mintegy 8 milliárd forintba fog kerülni. „Az ellenzék szerint akár 20–30 milliárd is rámehet.” Tibori szerint a magyar adófizető panaszkodott: nem volt hárommilliárd a tiszai gátak megépítésére, s közben ötmilliárd elúszott országimázsra, most pedig újabb nyolc és felet dobnak ki az ablakon státusra... Etnokorrupció, etnobiznisz - nem írta, hogy ezek a kifejezések Tabajdi Csaba ellenvetései között szerepeltek. - Tibori felvetette az arányt: a budapesti Határon Túli Magyarok Hivatalának működtetése évente ugyanannyiba kerül (422 millió forintba), mint amennyi a határon túli magyarok gazdasági megerősítésére szolgál (450 millió forint). /Tibori Szabó Zoltán: Státus - egyik magyarországi választási kampánytól a másikig. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./"

"Petru Cordos, Románia budapesti nagykövete megerősítette a hírt, hogy Románia konzultálni kíván a magyar féllel a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénytervezetről. Petru Cordos április 20-án átadta a Külügyminisztériumnak a szóbeli jegyzéket tartalmazó dokumentumot, amelyben kétoldalú, román-magyar konzultációt javasolnak a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénytervezet tárgyában. Mircea Geoana román külügyminiszter április 4-i budapesti látogatásakor a státustörvénnyel kapcsolatban a sajtónak nyilatkozva elmondta, hogy megítélése szerint nyitottsággal és konzultálással elkerülhető az a kockázat, hogy esetleg eltorzítva vagy oly módon állítsák be a magyar kormány szándékát a szomszédos országokban élő magyarokra vonatkozóan, ami problémákat okozhat. - A Duna TV ápr. 22-i Heti Hírmondó c. műsora vendégeként Németh Zsolt külügyi politikai államtitkár úgy vélekedett: Mircea Geoana román külügyminiszter Craiovában tett múlt hét végi kijelentései a státustörvényről elkapkodott megjegyzések voltak, s reméli, hogy a dokumentum szövegét tanulmányozó román külügyminisztériumi munkacsoport konstruktív módon netán még ihletődik is belőle a határon túli románság vonatkozásában. /(Guther M. Ilona, Budapest): Bukarest a magyar fél válaszát várja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./"

"A Hargita megyei kormánybiztos, az RMDSZ-szel szövetséges RSZDP által kinevezett Mircea Dusa kilátásba helyezte a székelyudvarhelyi önkormányzati testület feloszlatását, amennyiben az három hónapon belül nem kezd a közigazgatási törvénynek megfelelően működni. Március elején a prefektúra kivizsgálta a helyi tanács addigi működését, megállapítva, hogy az RMDSZ-többséggel hozott idei kilenc határozat közül hét törvénytelen. Székelyudvarhelyen az RMDSZ igyekszik minden eszközzel egyeduralmat gyakorolni a székelyudvarhelyi önkormányzatban, elutasítva a konszenzuskeresést a kisebbségben lévő Udvarhelyért Polgári Egyesülettel, amely a választók akaratából polgármestert adott a városnak, írta az Erdélyi Napló. /Dúl-fúl az RMDSZ Udvarhelyen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 24./"

"Ápr. 13-án azt olvashattuk, hogy az RMDSZ és a Nagy-Románia Párt a költségvetési vitában a kormánypárttal szavazott. Az RMDSZ szavazataiért cserébe tízmilliárd lejjel növelték az etnikumközi tanács költségvetési támogatását, a kézdivásárhelyi szülészet építésére szánt összeget és az ifjúsági és sportminiszter rendelkezésére álló összegből hatmilliárd lejt különítettek el a csíkszeredai műjégpálya felújítására. Olyan támogatások megadásáról van szó, amelyek megkerülhetetlen állami feladatot jelentenek, állapította meg Kincses Előd. A Balázs Ferenc Intézet felmérést készített arról, hogy ki döntse el, ki a státusmagyar. Valamennyi határon túli politikai-társadalmi szervezet közül az erdélyi kapta a legkisebb bizalmat, 26,7 százalékot, a felvidéki 32,7, a kárpátaljai 33,1 és a vajdasági 30,2 százalékkal szemben. Erdélyben a legtöbben (41,3 százalék) történelmi egyházainkra bíznák a kérdés eldöntését. Ezeknek a számoknak az ismeretében nem lehet csodálkozni azon, hogy a 131 tagú SZKT mindössze 60 tagjának szavazata mellett - tehát határozatképtelenül! - 31 "közjegyzői" szavazattal döntött a belső választások évekkel való elhalasztása mellett. Egy olyan szervezet, amelynek vezetői sorozatosan megsértik az alapszabályzatot és mit sem törődnek programjának életbeléptetésével, nem lehet a romániai magyarság hiteles érdekképviselete, szögezte le Kincses Előd. /Kincses Előd, Marosvásárhely: Adtak-e egy tál lencsét? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 24./"

"Sepsiszentgyörgyön ötödik éve a Szent György Napokon átadják a Pro Urbe díjakat. Idén ápr. 22-én a testvérvárosok polgármestereinek jelenlétében, ünnepi tanácsülésen, miután Cegléd várossal megkötötték a testvérvárosi kapcsolatot, öten részesültek a Pro Urbe díjban: Dr. Albertné Bálint Éva orvosnő, Barabás Lajos nyugalmazott textilgyári mester, Botka László színművész, Farkas József ny. tanár és Tankó János, a földvisszaigénylő bizottság tagja. /Pro Urbe díjak az idén is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./"