"Tiltakozó nyilatkozatot adott ki három magyar egyesület, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), a Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT) és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT) a márc. 17-én megalakult Dumitru Martinas Római Katolikus Egyesület azon törekvése ellen, hogy korlátozza a csángómagyar közösség szabad szervezkedésének jogát, identitásának szabad megvallását és intézményes gyakorolását. A nyilatkozatot az EMKE nevében Kötő József, a KJNT részéről Pozsony Ferenc, a KLMT képviseletében pedig Balogh Ferenc elnök írta alá. Megfogalmazói felhívják a figyelmet arra, hogy "az Európai Unió a kulturális sokszínűség elvét földrészünk alapvető értékei közé sorolja", ezért a kultúrák sajátos jegyeinek megőrzése az egyesülő Európa lényeges törekvései közé tartozik, a sokszínűség elleni fellépés viszont országunk integrációs esélyeit csökkenti. /Tiltakozás csángóügyben. = Krónika (Kolozsvár), márc. 21., Brassói Lapok (Brassó), 2001. márc. 23., Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 23./"

"Ion Iliescu cáfolta azokat a vádakat, amelyek az utóbbi hónapokban Teoctist pátriárkát érték. /Az ortodox egyház feje részt vett volna a legionárius mozgalomban, szekus-kollaboráns lett volna, illetve homoszexuális kapcsolatai lennének./ Az államfő szerint a 87 éves pátriárka ennél nagyobb tiszteletet érdemelne, hasonlóképpen az egyház is, tekintettel ennek a társadalomban játszott szerepére. Razvan Theodorescu művelődési miniszter szintén tiltakozásának adott hangot a pátriárkát ért rágalmak miatt. A nemi kisebbségek védelmét felvállaló Accept szervezet vezetője, Adrian Coman kijelentette: a pártriárka esetleges homoszexuális kapcsolataira vonatkozó híresztelésekben elsősorban azt nehezményezi, hogy ma Romániában ezzel meg lehet bélyegezni egy közéleti személyiséget. /Iliescu Teoctist ortodox pátriárka védelmére kel. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./"

"Nemsokára az Országgyűlés napirendre tűzi a státustörvényt. A magyar politikai pártok között nincs egyetértés a törvénytervezettel kapcsolatban. - A törvényt nem tudjuk megszavazni, támogatni - nyilatkozta Szent-Iványi István, SZDSZ képviselő. Az MSZP óvatosabban fogalmaz, Tabajdi Csaba szerint az MSZP a végleges törvénytervezet ismerete nélkül nem tud a törvény támogatásáról nyilatkozni. Tabajdi a Szabadságnak elmondta, aggályaikat a törvénnyel kapcsolatban változatlanul fenntartják (a magyar adófizetők érdekeit figyelembe kell venni, a társadalmat a kormány nem készítette fel kellőképpen a törvény fogadására.). Az MDF megszavazza a törvényt - jelentette ki Csapody Miklós képviselő. Az MDF fontos törvénynek tartja, amely kiindulópontot jelent a trianoni békeszerződés után elszakadt magyarokkal való jogi kapcsolat újrafelvételére. A Fidesz támogatja a kedvezménytörvényt, hiszen az a választási programunkban is szerepelt - nyilatkozta Balla Mihály képviselő. A Fidesz által áhított konszenzus az SZDSZ kategorikus visszautasítása miatt sajnos nem látszik megvalósulni. /Vass Enikő: Napirenden a státustörvény az Országgyűlésben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./"

"Az elmúlt héten dr. Somogyi György, a magyarországi HANGYA szövetkezeti hálózat elnöke Brassó és Maros megyében járt. Itt-tartózkodásának egyik célja az volt, hogy együttműködési szerződéstervezetet készítsenek elő a Romániai Magyar Gazdák Egyesületével (RMGE). Elmondta, hogy vannak jó tapasztalatok az együttműködés terén. Magyarországon például jobban terem az őszibarack, Erdélyben, Brassó környékén a burgonya, s e termékek cseréje folytán ki lehet alakítani a kereslet-kínálat egyensúlyát árfekvésben is. A civil szervezetek alkalmasak a kapcsolatrendszer kiépítésére. A Kárpát-medence természeti adottságai biztosította lehetőségek olyan előnyt jelentenek, melyet bűn lenne nem kihasználni. Ezer év bizonyítja, hogy gazdálkodás szempontjából milyen nagyszerű együttműködési feltételeket biztosít ez a régió. A XIX. század második felében Erdélyben volt a legnagyobb szövetekezeti mozgalom, a HANGYA. A II. világháború előtt pedig Közép-Európa legnagyobb vállalatcsoportja volt. Magyarországon újjáéledt és megerősödött a Hangya, 1998 áprilisában megalapították a Magyar Termelői Értékesítő és Szolgáltató Szervezetek Országos Szövetségét, a HANGYÁ-t. Ezek a gazdák (tagok) közös beszerzését, értékesítését végzik. A Hangya megfelel az Európai Unió által az AGENDA 2000-ben és a SAPARD-programban megfogalmazott elveknek. Szándékuk, hogy bekapcsolódjanak az Európai Unió programjába. - Az együttműködési szerződéstervezet szerint a HANGYA felkérésére a gróf Károlyi Sándor Szervezetfejlesztési Alapítvány vállalná az erdélyi termékpályás szövetkezetek tagjainak szakmai oktatását, továbbképzését, szaktanácsadói hálózat kiépítését. /A Kárpát-medence viszonylatában kell gondolkodni! Feltámad a szorgos HANGYA? = Brassói Lapok (Brassó), 2001. márc. 23./"

"Székelyudvarhelyen 1999-ben jött létre a fiatal humánértelmiségiek csoportja, Hermann Gusztáv, a székelyudvarhelyi városi könyvtár igazgatója intézményi kereteket biztosított a csoportnak. A csoport tagjai kéthetente ülnek össze a könyvtárban. Ilyenkor egy-egy tag rövid előadást tart az általa végzett kutatómunkáról. Most megjelent kiadványuk, az Areopolis, Történelmi és társadalomtudományi tanulmányok /Székelyudvarhely, 2001/ című kötet. A Székelyudvarhely városát jelölő Areopolis elnevezéssel 1700-ban lehetett először találkozni. A tudálékos kicsengésű műszót jelöli, hogy tanácskozások városa, gyűlések városa, ami az itt tartott székely nemzetgyűlésekre, Udvarhely egykori székely politikai központ jellegére utal. Néhány cím a kötetből: Jogtudó értelmiség Udvarhelyszéken a XVI. század végén és a XVII. század elején; Az első népképviseleti választó törvény és alkalmazása Erdélyben; Az 1902-es tusnádi székely kongresszus és a székely kivándorlás kérdése; Udvarhelyszék levéltára. /Sarány István: Areopolis, az elvidékiesedés ellenszere. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 23./"

"Ritkaságszámba menő könyv Duma-István András Én országom Moldova /Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2000/ című verseskötete, mivel ez egyike azon műveknek, amelyek ismét előtérbe helyezik a csángó problematikát. A szerző klézsei, a Csángó-magyar Szövetség vezetője, román iskolába járva csak felnőttként kezdett el magyarul olvasgatni, írni. Sorai az általa meg- és átélt korról vallanak, szenvedéseiről, identitásválságáról, saját és környezete gyötrődéseiről. Találóan írta Ferenczes István a kötet előszavában: Duma verseit "a nyelvromlás virágainak" lehetne nevezni, mivel hasonlóan a magyar nyelvhez, a csángók nyelve is romlásnak indult. A könyvben lábjegyzetek kísérik az alkotásokat. Bár, Ferenczes szerint, akinek valamennyire is fáj a moldvai csángómagyarok sorsa, az lábjegyzet nélkül is tudja, érti, amit tudni és érteni kell. Duma kötete inkább korrajzot nyújt, mint irodalmi értékeket villant fel. Hasonlóan a székelyudvarhelyi Erdélyi Gondolat Kiadó gondozásában nemrég megjelent, Kicsiny dalaim című antológiához, amely népi költők alkotásait foglalja magába: verspróbálkozásokat, köszöntőket, emlékverseket, imákat, dalokat, amelyeket szerzőik különböző vallásos ünnepek (lelkészi beköszöntő, kórustalálkozó, templomszentelés, konfirmáció) alkalmából vagy családi események kapcsán (házassági évforduló, kicsengetés) vetettek papírra. /Mezei Kinga: Népi költők vallomásai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./"

"Rangos kiadvány a nemrég megjelent Kézdivásárhely képes kalendáriuma. Sok adatot tartalmaz, például az iskolákról, továbbá az utolsó 150 évre a népesség etnikai és felekezeti megoszlásának alakulását, de szó esik benne a nemzetiségi tudatformálás igényéről is. /Gazda László, Sepsiszentgyörgy: Városkalendárium világszínvonalon. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), márc. 23./"

"A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) felbontotta egyik alkalmazottjának, Gabriel Catalannak a munkaszerződését, aki márc. 24-én megjelent nyilatkozatában azt állította, hogy Teoctist pátriárka együttműködött a kommunista rendszer politikai rendőrségével, részt vett a légionárius- mozgalomban, illetve "egy szexuális kisebbséghez tartozott". A CNSAS felkérte Radu Timoftét, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezetőjét, bocsássa a tanács rendelkezésére azt a dossziét, amelyből kiderül, a pátriárkát megfigyelte a volt Szekuritáté. A SRI közölte az átvilágító testülettel, a titkosszolgálat emberei megtalálták Teoctist dossziéját. /Sz. L.: Elbocsátották a rágalmazót Eljárás indulhat Gabriel Catalan ellen. = Krónika (Kolozsvár), márc. 24./"

"Államfőknek kijáró tisztelettel köszöntötték Lengyelországban Tőkés Lászlót. A püspököt a legmagasabb lengyel állami és egyházi vezetők fogadták. A református püspök az államfővel, a miniszterelnökkel, a lengyel katolikus egyház fejével és a lengyel világszövetség elnökével is találkozott. Tőkés László mind Jerzi Buzek miniszterelnököt, mind pedig Andrzej Stelmachowskit, a lengyel világszövetség elnökét meghívta az őszi szilágysomlyói Báthori-napokra. Az utóbbi el is fogadta a meghívást. Lengyelországi tárgyalásait egyébként a "Polonia" lengyel világszövetségnél kezdte a püspök. A Polonia a határon túli lengyelek számára kiadandó lengyel igazolványról szóló törvény elfogadását szorgalmazza a parlamentben. "Ez a tervezet szinte azonos a státustörvény javaslatával" - nyilatkozta Tőkés. Jerzy Buzek miniszterelnök elsősorban az egyházi kérdések iránt érdeklődött, Alexander Kwasniewski államelnöknél viszont inkább politikai jellegű volt a beszélgetés. A püspök elmondta, Románia nagymértékben kirakatpolitikát folytatott, amikor bevette a magyarokat a kormányba." Tőkés László Jozef Glemp római katolikus bíborost, Lengyelország prímását is meghívta Erdélybe. Az egyházfőnek a Csíksomlyói Búcsút ajánlotta elsősorban figyelmébe. "Felvilágosítottam a bíborost arról, hogy nemcsak ortodox expanzió folyik Erdély-szerte nyilvánvaló nacionalista célkitűzéssel, hanem a római katolikus egyház is a moldvai csángók elrománosítására törekszik." Tőkés László a varsói egyetemen telt ház előtt tartott előadást az 1989-es forradalomról, ellátogatott a román nagykövetségre, márc. 23-án pedig a Magyar Kulturális Intézetben az erdélyi magyarság helyzetéről beszélt. /Gazda Árpád: Egymásra találtak Tőkés László Lengyelországban. = Krónika (Kolozsvár), márc. 24./"

"Március 25-27. között a Köztájékoztatási Minisztérium keretében működő Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala (EKH) értekezletet szervez Brassóban A nyelvi sokféleség - művelődési ösztönző címmel. A rendezvény az Európai Nyelvek Éve nevű program részét képezi. Románia is részt vesz az Európai Nyelvek Évének rendezvénysorozatában. A brassói értekezlet elsősorban a program közvetlen haszonélvezőinek szól - azoknak a kiadóknak, amelyek a nemzeti kisebbségek nyelvén jelentetnek meg könyveket, a köréjük csoportosuló íróknak, fordítóknak, továbbá a nyelv- és irodalomtanároknak, de a meghívottak között szerepelnek állami tisztségviselők, követségi személyek, nemzetközi együttműködési irodák munkatársai, valamint az európai intézmények képviselői is. - Az Európai Nyelvek Éve átfogó rendezvényei a figyelem középpontjába kívánják állítani Európa nyelvi kincsestárát; új magatartást szorgalmaznak: a más nyelvek és kultúrák iránti nyitottságot; ösztönözni kívánják a kontinens lakosságát arra, hogy megismerjen minél több nyelvet, készüljön fel a jövendőbeli integrációra, amelyet nagyfokú gazdasági, szociális és kulturális csere jellemez. /Értekezlet a nyelvi sokféleségről. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 24./"

" A legnagyobb feladatomnak most azt tekintem, hogy minél többet közreadjak mindabból, amit felmarkoltam, jelentette ki a 75 éves Kossuth-, Magyar Örökség- és Életfa-díjas Kallós Zoltán, a Kárpát-medencei néprajzkutatás talán legkiemelkedőbb alakja, a vele készült beszélgetésben. Kallós Zoltán gyermekkorában kezdte gyűjteni kerámiát, textilt, és népdalokat tanult. Az ötvenes, hatvanas, hetvenes években rögzített hangfelvételek alapján beindított egy kazetta-kiadványsorozatot Kallós Archívum néven, amelyből eddig tizenhat jelent meg, falvanként egy-egy. Az első kazetták moldvaiak voltak. A legelső vallásos jellegű, szentes énekekkel és imádságokkal, a második, világi és hangszeres zenét tartalmazott, kobozkísérettel. Ezen kívül a Balladák új könyvének is megjelent nyolc kazettamelléklete, összesen tehát huszonöt kazettára való anyagot sikerült közreadni. Aztán ott vannak a CD-k: a bonchidai, válaszúti, magyarlónai, ördöngösfüzesi, majd a visai lemez és kazetta. Elmondta, hogy a legszívesebben Moldvában, Gyimes-völgyében, Kalotaszegen és a Mezőség falvaiban gyűjt. A gyűjtés mellett az ifjúsági táncházmozgalomnak is pártolója. /Dávid Lajos: "A lagziban csak én kértem marosszékit" Beszélgetés a hetvenöt esztendős Kallós Zoltán néprajzkutatóval. = Krónika (Kolozsvár), márc. 24./"

"Márc. 23-án Gyergyóremetén találkoztak a gyergyói települések polgármesterei, hogy közösségeik gondjait megosszák egymással. Jelen volt dr. Garda Dezső képviselő és Petres Sándor, a megyei tanács alelnöke is. A polgármesterek elhatározták, hogy szövetkezni fognak, mert sokszor kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe. Tiltakozást fogalmaztak meg a márc. 19-én Csíkszeredában tartott újabb faárverések ellen, hangsúlyozva, hogy arról tudomása csak néhány beavatottnak volt. A gazdák jelezték: akár fejszével is, de megvédik erdeiket. /Bajna György: Gyergyói polgármesterek szövetsége. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 24./"

"A nagybányai Aurulnál tavaly bekövetkezett környezetszennyezés most kényes helyzetbe hozta a román államot - jelentette ki márc. 22-én Ion Iliescu elnök a víz világnapja alkalmából a Román Tudományos Akadémián. Egyúttal bejelentette: a Kárpát- és a Duna-medence országainak ápr. 30-i bukaresti csúcsértekezletén Románia gyakorlati elképzeléseket terjeszt elő a vizek szennyezésének megelőzésére és leküzdésére, és a térség vízkészleteinek észszerű felhasználására. /Iliescu elnök és a vízforrások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./ "

"Többen is jelölték a Csíki Területi RMDSZ elnökségére Ráduly Róbert képviselőt, aki bejelentette: vállalja a jelöltséget. Véleménye szerint a csíki szervezet olyan helyzetben van, amelyben nem engedheti meg magának, hogy egyesek négyévenként ugródeszkának használják választások alatt. A sajtótájékoztatón a képviselő az ország költségvetésének tervezetéről is szólt.. Ráduly kifejtette: a tanügyi alkalmazottak biztosak lehetnek abban, hogy a kormány azon döntése, miszerint a helyi önkormányzatokhoz kerül át a bérezésük, nem jelent számukra hátrányt. A helyi önkormányzatok számára az új költségvetés egyik jó pontja még, hogy a hozzáadott értékadó (TVA) harminc százaléka a településeken marad. /(Daczó Dénes): Ráduly Róbert a Csíki Területi RMDSZ-elnökségére pályázik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./ "

"Az MTA közgyűlése 1990-ben hozta létre a Külső tag intézményét a külföldön élő magyar tudósok integrálására. A Magyar Tudományos Akadémiának jelenleg 119 külső és 22 magyar tiszteleti tagja van a világ számos országából. Romániából tizennégy külső tagja van: Kolozsvárról Benkő Samu, Csetri Elek, Egyed Ákos, Gábos Zoltán, Imreh István, Kékedy László, Kiss István, Maros Dezső, Nagy Tóth Ferenc és Uray Zoltán, Marosvásárhelyről Brassai Zoltán és Péter Mihály, Temesvárról Toró Tibor és Bukarestből Demény Lajos; tiszteleti tag Kolozsvárról Faragó József és Jakó Zsigmond. - A környező országokban élő magyar kutatók névjegyzékét 2000-ben már külön kötetben jelentették meg, mely 552 nevet tartalmaz: Horvátország 17, Jugoszlávia 101, Románia 301, Szlovákia 80, Szlovénia 2, Ukrajna 51. - 1996-ban létrehozták az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságot, melynek fő feladata a magyar tudományosság integrálását célzó intézményes keretek folyamatos kiépítése. Az MTK-EB elnöke Berényi Dénes akadémikus. A bizottságnak az elnöke mellett 11 tagja van, közülük hét Magyarországról és négy külső tag. Ez utóbbiak név szerint: dr. Benkő Samu (Erdélyi Múzeum-Egyesület), dr Bauer Győző (Szlovák Tudományos Akadémia), dr. Ribár Béla (Vajdasági Magyar Tudományos Társaság) és dr. Spenik Ottó (Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia). A bizottságnak hat állandó meghívottja is van, közöttük a Horvátországi Magyar Tudományos és Művészeti Társaság elnöke, dr. Szkála Károly. Az MTK-EB kiadásában ún. "színes füzeteket" jelentet meg az Akadémia. A szürke füzet - Magyar Tudományosság Külföldön címmel - az Akadémia célkitűzéseit és tevékenységét foglalja össze. A zöld füzet a külföldi magyar kutatóknak a jegyzékét tartalmazza. A sárga füzet a környező országok tudományos műhelyeit sorolja fel, a tevékenységükre vonatkozó legfontosabb adatokkal, Romániából több mint harmincat. A narancssárga füzet címe: Tudományos fokozatok a környező országokban. A kék füzet azoknak a magyarországi intézményeknek és szervezeteknek a legfontosabb adatait tartalmazza, amelyek a legkülönbözőbb területeken - ösztöndíj, rendezvénytámogatás, könyvkiadás, kutatástámogatás stb. - foglalkoznak a határon túli magyar tudományosság támogatásával. A Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság fő feladatait a Kapcsolatok és a Domus programokba csoportosították. A Kapcsolatok Program a kapcsolatépítést célozta meg. Az MTA közgyűléseit követően megrendezik a Külső Tagok Fórumát, akik folyóiratokat, tájékoztatásokat kapnak. Jelenleg a külső tagok minden évben két hetet tölthetnek Magyarországon, az Akadémia költségére. - 1993 óta kétévenként megrendezik Debrecenben a Környező Országok Magyar Tudományos Műhelyeinek Fórumát. Magyar tudományos műhelynek tekintik azt az egyetemet, főiskolát, intézetet, tanszéket, múzeumot, tudományos könyvtárat, levéltárat, folyóirat szerkesztőséget, tudományos egyesületet, néhány főből álló kutatócsoportot stb., amelyben bármely tudományágat magyar nyelven, ill. magyar nyelven is művelnek, vagy idegen nyelven ugyan, de a magyar történelemre, kultúrára, civilizációra, nyelvre vonatkozólag végeznek kutatásokat. Magyar tárgyú, hungarológiával foglalkozó tudományos műhelyek a világ számos országában vannak, melyeket a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság fog össze. - A Domus Program (teljes néven Domus Hungarica Scientiarum et Artium) keretében pályázati alapon külföldi magyar kutatók jöhetnek Magyarországra kutatásokat, ill. magyarországi kollégákkal közös kutatásokat folytatni bármely tudományágban. Az ösztöndíjak odaítélését kuratórium végzi, melynek négy tagját az oktatási miniszter, négy tagját és elnökét pedig az MTA elnöke nevezi ki, utóbbit az oktatási miniszter egyetértésével. A Domus kuratóriumának elnöke dr. Berényi Dénes akadémikus. Az elmúlt négy évben több mint 800 pályázatot bírált el pozitívan a kuratórium. A programra az MTA 1997 óta évente 40 milliót fordít. /Guther M. Ilona: Magyar tudományosság integrációja - 2. rész. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./"

"Túljutott a Nastase-kabinet első száz napján. Egyre nő a be nem tartott ígéretek lajstroma, mégis nő a népszerűségük: Iliescuban 9 százalékkal, Adrian Nastaseban 12%-kal bíznak többen, mint a megválasztásuk utáni időszakban. Úgy látszik, hogy Nyugat-ellenes és baloldali nyilatkozataik népszerűek. Osztják az állásokat. Közben egymás után leváltják a magyar intézményvezetőket. Úgy néz ki, hogy az RMDSZ kezd beletörődni, ebbe, írta a Háromszék. Háromszéken Adrian Casunean-Vlad egy sajtótájékoztatón kijelentette, nem jó az arány Háromszéken az állami intézményekben. Igaz ugyan, hogy a vezetők 70 százaléka román, de az alkalmazottak több mint 60%-a még mindig magyar. /Simó Erzsébet: A konc. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 26./"

"Márc. 24-én közgyűléssel befejeződött a csíksomlyói III. Ifjúsági Közgazdász Találkozó. A közgyűlés keretében elnökségi, illetve helyi szervezeti beszámolók hangzottak el, valamint sor került a tisztújításra. A Romániai Magyar Közgazdász Társaság Ifjúsági Frakciójának új elnökévé a csíkszeredai (jelenleg Kolozsváron tevékenykedő) Nagy Istvánt választották, alelnökké pedig a kolozsvári Kelemen Juditot és Telegdi Csetri Kingát. A találkozón Vida Gyula parlamenti képviselő A befektetési alapok finanszírozási politikájáról értekezett; Kedves Imre, az Állami Kincstár Hargita megyei igazgatója Az önkormányzati finanszírozásról; Szécsi Kálmán a banki kölcsönök vállalatfinanszírozásáról. A magyarországi meghívott előadó, Szekeres Tibor Finanszírozás a vállalkozó szemszögéből címen tartott érdekes előadást. /Sikeres találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 26./"

"Gidófalva községközpont közel 800 lakója a református gyülekezet tagja. Sepsikőröspatakhoz tartozik a helybeli római katolikus filia, ezen kívül elenyésző a más vallásúak száma. Elekes Tibor lelkipásztor, aki a rendszerváltás pillanatában foglalta el a parókiát, számbavette az eltelt 11 évet. 1990-ben újraalakították a Ifjúsági Keresztyén Egyesületet /IKE/, a nőszövetséget, és egy holland segélyszervezet támogatásával korszerűsítették a lelkészi lakást. Tatarozták a műemlék templomot, új bádogfedőt kapott a harangtorony. Tatarozták és bővítették a kántori lakást, melyben helyet kapott a gyülekezeti terem. Számítógéppel látták el az egyházat és az IKÉ-t. Emlékkopját állítottak Czetz Jánosnak, a magyar szabadságharc tábornokának, Nagy Ferenc lelkésznek, a szabadságharc résztvevőjének, az erőszakos kollektivizálás két helyi áldozatának, továbbá a magyar honfoglalásnak és a millenniumnak. Megfogalmazódott egy Czetz-emlékszoba és -alapítvány létesítésének szükségessége, de emlékeztetni szeretnének arra is, hogy ebben a faluban született az erdélyi színjátszás egyik úttörő személyisége, Gidófalvi Jantsó Pál. /(Kisgyörgy): Élő egyház Gidófalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 26./"

"Ismeretes, hogy a múlt hét végén Ion Iliescu államfő fogadta Hargita és Kovászna megyei román civil és kulturális szervezetek képviselőit, akik arra panaszkodtak: Bukarest elhanyagolja őket. Az államfő megígérte nekik: hamarosan ellátogat a két székely többségű megyébe. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke leszögezte: a székelyföldi románság egyes tagjai képtelenek beletörődni abba, hogy a diktatúra után a helyi önkormányzatnak, a közösségi képviselet új politikai formája, az együttélésnek pedig egész más szabályai szerint kell megoldásokat találni. Azon románok, akiket azért telepítettek oda, hogy uralkodjanak az ottani magyar közösségeken, ők valóban hátrányos helyzetbe kerültek, mert ennek az uralkodói stratégiának leáldozott , kivéve a katonai létesítmények, rendőrség, más karhatalmi intézmények esetét. A székelyföldi magyaroknak rengeteg olyan gondjuk van, amelyek még mindig megoldatlanok. Amíg az ortodox egyház leglátványosabban éppen itt fejlődik, addig a magyar történelmi egyházak elvárásaik egy töredékét se tudják érvényesíteni. A 75 %-os magyar többségű Kovászna megyében a prefektúra melletti közigazgatási bizottság tagjai között 25 román, 13 magyar, 1 német alkalmazott található. Hargita megyében: 24 román alkalmazottra 19 magyar jut. - Szilágy megyében ugyanakkor a közigazgatási bizottság 35 tagja román, csupán 2 magyar, miközben a magyarság részaránya 23 %. /(Cseke Gábor): Az államelnök meglepődhet a statisztikáktól. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./"

"A bukaresti bíróság 700 millió lejes erkölcsi kártérítésre ítélte az AP amerikai hírügynökséget és Alison Mutler nevű bukaresti tudósítóját a Tőkés László püspök által ellenük indított rágalmazási perben. A tudósító 1998 nyarán azt a hírt röpítette világgá, hogy Tőkés László a Szekuritáté ügynöke volt. A püspök védőüdvédje, Kincses Előd szerint a megítélt erkölcsi kártérítés példátlan nagyságú Romániában. Az ítélet nem jogerős, a felek élhetnek fellebbezési jogukkal. /Erkölcsi kártérítés Tőkés Lászlónak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./"

"A Képviselőház márc. 27-i ülésén Tamás Sándor háromszéki képviselő interpellált, megkérdezve Ilie Sarbu mezőgazdásági, élelmezési és erdőgazdálkodási minisztert, hogy miért nem teszik közzé a miniszter határozatának mellékleteit, amelyek a vissza nem adható erdős területek listáit tartalmazzák. A minisztérium képviselője válaszában kifejtette, hogy ezeket a listákat terjedelmük miatt nem teszik közzé, de leküldték azokat a Területi Erdő- és Vadgazdálkodási Felügyelőségekhez. Tamás Sándor elfogadta, de nem tartotta kielégítőnek e választ, hiszen, mint mondta, az érintettek köre több százezer állampolgár. /RMDSZ Tájékoztató, márc. 27. - 1937. sz./"

"Irodalmi gyűjtemény jelent meg a Temesvári Magyar Diákszervezet kiadásában. A diákírók, -költők verseit, prózai írásait tartalmazó kiadványt, a prOfun immár hatodik alkalommal jelent meg. A prOfun alig notesz-formájú kiadvány, a borító Péter Alpár munkája. Összesen hét diák: Csetre Borka, Andrássy J. Géri, Hadnagy Lóri, Kobi Brian, Péter Alpár, Fischer Botond, Eszteró M. Rose irodalmi alkotásait tartalmazza a kiadvány. Az ifjú szerzők egy része álnéven írt, és a beszélgetés ideje alatt sem vállalták munkáikat! A szervezők néhány temesvári felnőtt írót /Anavi Ádám, dr. Bárányi Ferenc és Illés Mihály/ hívtak meg estjükre. /Magyari Sára: Megjelent a prOfun hatodik kiadványa. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 27./"

"Márkó Imre háromszéki fogorvos-közíró könyve /A Mályvarózsa a kert sarkában, Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ jegyzeteket tartalmaz. Ezek az írások a rendszerváltás után születtek. Az itthonmaradottakról ír, akik felvállalták a nehézségeket. /N. I.: "Itthon kell hazát találni" = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 27./"

"A szenátus tanügyi bizottsága "elvileg" elfogadta Ion Solcanu kormánypárti és Corneliu Vadim Tudor nagy-románia párti szenátorok törvényjavaslatát, amelynek értelmében valamennyi újonnan létesülő egyetemnek és azok "fiókjainak" kötelező módon rendelkezniük kell egy-egy román tannyelvű karral - jelentette be márc. 27-i sajtóértekezletén Ioan Paun Otiman, a bizottság elnöke. Otiman kifejtette: a bizottság tagjai valószínűleg ma találkoznak az Országos Akkreditációs Tanács képviselőivel, hogy az egyetemi "fiókok" fogalmát pontosan meghatározzák, ezt ugyanis a hatályos jogszabályok nem tisztázzák. Elemzők szerint a tervezetet célzottan a Sapientia Alapítvány által létrehozandó Erdélyi Magyar Tudományegyetemre méretezték. A bizottság a javaslatot egyetlen tartózkodással (Sógor Csaba RMDSZ-szenátor) fogadta el. Sógor azért döntött a tartózkodás mellett, mert méltánytalannak tartotta szavazni ilyen diszkriminatív rendelkezésről. Tájékoztatása szerint a két ház között egyeztetésre kerül sor. A szenátor kifejezte reményét, hogy az újabb tanácskozásig sikerül majd jobb belátásra bírni az RTDP-s politikusokat. Emlékeztetett arra, hogy az RTDP és az RMDSZ között létrejött megállapodásban a kormánypárt megígérte a tanügyi törvény tiszteletben tartását. /Erőltetik a román karok létesítését a magyar egyetemen Sógor Csaba szenátor szerint elég, ha tartózkodunk. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./"

"Az új nyugdíjtörvény gyakorlatba ültetésével kapcsolatban semmi nem biztos, jelentette ki Böndi Gyöngyike, az RMDSZ Máramaros megyei parlamenti képviselője, a munkaügyi és társadalombiztosítási szakbizottság tagja. A törvény végrehajtási utasítása sem készült el. Csupán április elején lesznek a megyei nyugdíjbiztosítási pénztárak vezérigazgatói tisztségére kiírt versenyvizsgák. Szükséges volt az új nyugdíjrendszer kidolgozása. A régi nyugdíjrendszer ugyanis képtelenné vált arra, hogy biztosítsa a nyugdíjasok járandóságát. A még érvényes rendszer nagyjából megegyezik a kommunizmus ideje alatt alkalmazottal, amikor az aktív dolgozók fizetésének egy hányadából kifizették a nyugdíjakat, a fennmaradó részből pedig lakónegyedeket építettek. Jelenleg, amikor négymillió aktív dolgozóra hatmillió nyugdíjas jut, ez a rendszer már nem működik. Az utóbbi időben a Társadalomvédelmi Vezérigazgatóság folyton fizetésképtelen volt, minduntalan az állami költségvetéshez kellett nyúlni. A sürgősségi rendeletek inkább csak rontottak a nyugdíjasok helyzetén. A most nyugdíjba menők számára kedvezőbb a még érvényben lévő törvény, ez lehetővé teszi, hogy az utolsó tíz folyamatosan ledolgozott év első vagy utolsó öt éve alapján (attól függően, hogy melyik periódus során volt nagyobb a fizetés) számítsák ki a nyugdíjat. Az új törvény szerint minden olyan év számít, amely érintett fizette a biztosítást - az is, amikor még kicsi fizetése volt, vagy munkanélküli-segélyt kapott. - Az új törvény ugyanis anyagilag nem segíti a különlegesnek nyilvánított munkahelyeken dolgozókat, csak a nyugdíjkorhatárt csökkenti. Ezért a szakszervezetek szeretnék elérni, hogy öt évig ebben az értelemben maradjanak érvényben a régi törvény rendelkezései. Az a régi rendelkezés, amely szerint a rendszer az egység, az egyenlőség alapelvei szerint működik, már régen nem érvényes, hiszen a belügyminisztérium és a hadsereg külön törvényt készített magának, az ügyvédek szintén külön elbírálás alá esnek. - Maga a kpviselő sem tudja, hogy miként fog a kormány minden nyugdíjat átszámítani. A gazdasági egységek egy része megszűnt, az archívumok nincsenek meg. Az új törvény nem egy helyen jogfosztó. Például a régi törvény szerint korkedvezményt kaptak azok az anyák, akik több mint három gyermeket szültek - most ez megszűnik. - Az egész helyzet akkor rendeződik majd, ha létrejönnek a magánnyugdíjalapok. Mindenütt a világon úgy van, hogy az állam által fizetett nyugdíj egy alap-életszínvonalat biztosít, ám ahhoz, hogy a nyugdíjas gondtalan időskorra számítson, a magánnyugdíjalapba is fizetnie kell. /Neumann Andrea: A ma törvénye a holnapután nyugdíjasaiért. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 28./"

"Eugen Jurca, a temesvári Ortodox Teológiai Fakultás professzora, ortodox pap nyilvánosan elismerte, hogy a Ceausescu-rendszer alatt a titkosszolgálat besúgója volt. Paptársaihoz és a közvéleményhez intézett nyílt levelével arra buzdított más egyházi személyeket is, hogy "a nemzeti megbékélés érdekében" kövessék példáját a beismerésben. Levele a Cotidianul és az Evenimentul Zilei lapokban jelent meg, ebben hangoztatta, hogy "Az igazságnak napvilágra kell kerülnie, bármilyen fájdalmas és szégyenletes is." A kommunista hatalom idején Romániában a Szekuritáté 700 ezer fős besúgói hálózatot épített ki, sok papot és szerzetest is együttműködésre kényszerítve. A 125 millió aktából álló titkosszolgálati archívum megnyitása mostanában zajlik, de csak nagyon lassan; eddig nagyon kevés jelentősebb közszereplőről láttak napvilágot kompromittáló adatok - jegyezte meg az AP. A hírügynökség rámutat, hogy alig pár nappal korábban látott napvilágot Romániában az a titkosszolgálati feljegyzés, amely szerint Teoctist pátriárka, a román ortodox egyház jelenlegi feje hajdan egy nácibarát és antiszemita csoport tagjaként 1941-ben részt vett egy bukaresti zsinagóga elleni pogromban, amely 120 emberéletet követelt. Az irat több tanúvallomást tartalmaz az egykori szerzetes homoszexualitásáról is. Ez utóbbi azért feltűnő, mert Teoctist pátriárka vezényli a dühödt egyházi kampányt annak megakadályozására, hogy Romániában legalizálják - az Európa Tanács elvárásainak megfelelően - az azonos neműek szexuális kapcsolatát. A pátriárkára vonatkozó, 1949-es keltezésű titkosszolgálati iratot a Libertatea című napilap közölte, nagy felzúdulást keltve. Az ortodox egyház rágalmazást emleget, Ion Iliescu államfő pedig kijelentette, hogy "több tiszteletet érdemelne egy 87 éves ember". Ioan Robu katolikus püspök tagadta, hogy a katolikus egyháznak köze lenne a kínos információ napvilágra kerüléséhez. A botrány nyomán leváltották az egykori román állambiztonsági szervek iratainak feldolgozásával foglalkozó országos hivatalnak (CNSAS) azt a kutatóját, aki az információt kiszivárogtatta. Teoctist, akit a Ceausescu-rezsim bukása után heves bírálatok értek a diktatúrával való cinkossága miatt, 1990 elején még távozását ígérte tisztségéből, de aztán néhány hónap múlva meggondolta magát. /Könnyítene az egyházon a papok beismerő vallomása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./"

"Az RTDP a héten tárgyalásokat folytat a Román Humanista Párt (RHSZ), a Nemzeti Liberális Párt (NLP) és az RMDSZ vezetőivel. A létrejött együttműködési megállapodás értelmében a felek háromhavonta mérleget vonnak tevékenységükről. Verestóy Attila szenátor a találkozó előtt elmondta: a megbeszélésen, többek között, érinteni szeretnék az idei költségvetési tervezettel kapcsolatos kérdéseket. Az RMDSZ kevesli a kisebbségeknek szánt 80 milliárd lejt, és úgy véli, hogy az összeget legalább 20 milliárddal kellene növelni. Ugyanakkor szorgalmazzák, hogy a kis- és középvállalatokat szintén megfelelő anyagi támogatásban részesítsék. A szenátor kifejtette: az RMDSZ szeretné, ha egyértelművé tennék a különféle alapok megyei leosztását, figyelembe véve, hogy a többségben magyarlakta megyék az utak és lakások tekintetében hátrányos helyzetben vannak. A találkozón érinteni szeretnék a mezőgazdasági területek és erdők visszaszolgáltatásának kérdését is. Verestóy hangsúlyozta: a Sapientia Alapítvány által létrehozandó egyházi hátterű magánegyetem akkreditálásának ügyét szintén szóvá kívánják tenni. Az RMDSZ ugyanakkor szorgalmazza az erdélyi magyar közszolgálati rádió és televízió hullámhosszának kiszélesítését. Az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása tekintetében szintén előrelépést sürgettek. /Megbeszélés az RMDSZ és az RTDP között. A felek eddigi tevékenységüket mérlegelték. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./ Márc. 28-án a kormánypárt és az RMDSZ párt csúcsvezetése számba vette az együttműködési egyezmény lényeges pontjait - közölte Demeter János, Kovászna megyei tanácselnök. Az RMDSZ álláspontját Markó Béla szövetségi elnök fejtette ki. A pozitívumok között a helyhatósági törvény elfogadását, az államosított ingatlanok helyzetének rendeződését, a politikai hangnemváltást, a kormányfő hozzáállását említette, külön kiemelve márc. 15-ei üzenetét. A negatívumok között van a területi szervezetek rossz viszonya, továbbá a Paunescu-Solcanu-páros a magyar magánegyetemeken is erőltetett román oktatási vonallal. Gond van a földtörvénnyel és az erdőgazdálkodási törvény alkalmazásával is. További igények: a kis- és középvállalkozók határozottabb támogatása, a különleges pénzalapok megyék szerinti lebontása, és a helyi fejlesztésre, a régiókra való fokozottabb odafigyelés. Szóba került az egész Erdélyt átfogó rádiós frekvencialánc kialakítása is. A legtöbb időt az intézményvezetők személycseréje körüli vitával töltöttek a politikusok. Nastase ígéretet tett arra, hogy leállítja a leváltásokat, és ha egy magyar vezető ellen szakmai kifogás merül fel, az RMDSZ joga lesz kijelölni az utódját. Az erre vonatkozó utasítást a napokban kézbesítik minden prefektusnak, sőt, az sem kizárt, hogy az eddigi döntéseket is felülvizsgálják. /(demeter): Kétpárti kerekasztal. Nem lesz több vezetőcsere. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 29./"

"Márc. 24-én Szovátán tartotta küldöttgyűlését a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség országos szervezete. Külön pontban foglalkoztak az anyanyelvű szórványoktatással. Erről számolt be Király András, az RMPSZ Arad megyei szervezetének elnöke. Az Apáczai Csere János Alapítvány képviselőivel történt egyeztetés alapján úgy döntötek, hogy Erdélyben 6 szórványközpontot hoznak létre idén. Aradon kívül ilyen oktatási központ fog működni Temes, Hunyad és Szilágy megyékben, illetve Kőváron és Déván a Böjte Csaba atya által vezetett központban. Az Apáczai Csere János Alapítvány Erdély és a Vajdaság számára idén 50 millió forint támogatást ígér e célra. Erdély ebből 30 milliót kapna, ami azt jelenti, régiónként évente 5 millió forintnak megfelelő összeg jutna. A tervekben négy nagy kategória szerepel: intézmények beindítása vagy újraindítása; tanszerekkel, segédeszközökkel történő felszerelése; a szórványoktatást felvállaló pedagógusok külön javadalmazása; illetve a diákok utaztatásának a támogatása. /Fordulat a szórványoktatásban? = Nyugati Jelen (Arad), márc. 29./"

"A Művelődési Minisztérium idén 30 százalékkal csökkenti a színházak költségvetését, ezért az érintett intézmények kénytelenek lesznek elbocsátani egyes alkalmazottaikat. Cristian Ioan, a marosvásárhelyi Állami Színház igazgatója szerint mintegy 60 ember kerülne az utcára. A kolozsvári Állami Magyar Színház szintén a művelődési minisztérium fennhatósága alá tartozik. Tompa Gábor igazgató-főrendező elmondotta: még február elején értesítette a minisztérium, hogy közöljék a menesztendő személyek névsorát. Az igazgató ezt azzal utasította el, hogy a színház minden alkalmazottjának aug. 31-ig érvényes szerződése van. Tompa Gábor személyesen kereste fel Razvan Theodorescu minisztert. Tárgyalásai eredményesnek bizonyultak, igazgató írásbeli választ kapott arra, hogy a személyzetcsökkentés lekerült a napirendről. Alig két hét múlva Tompa Gábor olyan átiratot kapott Ioan Hideggutitól, a művelődési minisztérium főtitkárától, miszerint az előző év költségvetéséhez viszonyítva 30 százalékkal kisebb támogatásban részesülnek. Ez rendkívül nehéz helyzetbe hozza a színházat - tájékoztatott az igazgató. Kolozsváron az állások a minimálisra vannak kiszámolva. A költségvetés csökkentésének reális értéke - tekintetbe véve az inflációt is - 55 százalék. A színház vezetőségének tiltakozó leveleire a minisztériumból az a válasz érkezett, hogy várni kell, amíg a költségvetést megszavazzák. - Tompa Gábor kifejtette: amennyiben kultúrára nem szánnak az eddiginél kétszer-háromszor több pénzt, nyugati mintára bekövetkezik a struktúraváltozás, amelyben a színháznak nincs állandó társulata. 10-15 emberből álló vezető, adminisztratív, technikai személyzet létezik, és a produkciókra szerződtetnek, a színészeknek tehát nem lesz állandó fizetésük. - A színháznak jelenleg 121 alkalmazottja van. Ez a szám ebben a struktúrában normális. Amennyiben a struktúra megváltozik, elképzelhetőek leépítések is. /Nánó Csaba: Nehéz helyzetben van a magyar színház A minisztérium 30 százalékkal csökkentette költségvetését. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./"

"A kormánypárt és az RMDSZ vezetőinek márc. 28-i találkozóját követően Markó Béla többek között hangsúlyozta, hogy zökkenőkkel ugyan, de egyelőre működik az ellenzékben lévő RMDSZ és a PDSR közti megállapodás. A szövetségi elnök szerint az együttműködés hasznos és tartalmas, de az utóbbi időben a kormánypárton belül megjelent a nacionalista retorika, amely a folytatást kockáztatja. Úgyszintén utalt arra is, hogy egyik-másik helyen kimondottan rossz az együttműködés a kormánypárt helyi képviselőivel. Továbbá kifogásolta, hogy az RMDSZ tudomása nélkül jelennek meg törvénytervezetek, módosító javaslatok. /Megjelent a nacionalista retorika. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 30./"