"Egyetlen magyar nyelvű előadásként kapott meghívót a nagyszebeni színházi fesztiválra a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes Vérnász című produkciója. Nyolcadszor rendezték meg a Kihívások elnevezést viselő fesztivált, idén 58 ország 134 produkciójával. A Háromszék Federico Garcia Lorca színműve alapján készült előadását a tavaly novemberi országos színházi fesztivál 15 előadást tartalmazó kínálatából érdemesítették a szebeni fellépésre. Deák Gyula, a táncegyüttes igazgatója a társulat munkája egyértelmű elismerésének tartja a meghívást. /Csinta Samu: Reményeket fűznek a fesztiválhoz. Nagyszebenben lép fel a Háromszék Táncegyüttes. = Krónika (Kolozsvár), máj. 31./"

"Budapest kész elfogadni azt, hogy megbeszéléseket folytasson Bukaresttel a "magyar igazolványra" vonatkozó törvényről - számolt be az Adevarul című napilap Martonyi János budapesti találkozójáról Mircea Geoana román külügyminiszterrel. Mircea Geoana külügyminiszter ismertette Martonyi János magyar külügyminiszterrel "a román fél kifogásait" a szóban forgó törvényről, és bizonyos módosításokat kért a jogszabályon, anélkül azonban, hogy megnevezte volna, milyen módosításokról van szó. "Martonyi azt kérte román kollégájától, hogy a román fél hivatalos levélben fogalmazza meg módosító javaslatait, amelyeket aztán a magyar kormány megvizsgál. A Jurnalul National szerint "Magyarország meghátrál a magyarok különleges státusa tekintetében". /Ausztriát Martonyi elfogadta Geoana kérését. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./"

"A jászvásári ítélőtábla elutasította a Vasile Soporan Kolozs megyei prefektus és Dan Canta alprefektus megsemmisítési folyamodványát, így elméletileg elkezdődhet az Antonescu-szobor felépítése - áll a polgármesteri hivatal közleményében. Mint ismeretes, 1999. október 28-án Kolozsvár tanácsa úgy döntött: szobrot állítanak Ion Antonescu marsallnak. A polgármester trükköt alkalmazott az előzőleg több ízben elutasított határozattervezet elfogadására: a tanácsosok meggyőzésére I. C. Bratianu, Ferdinánd király és Iuliu Maniu mellszobrának felépítését is hozzácsatolta a tervezethez. Ilyen formában a tanács 23 szavazattal fogadta el a határozatot. Bogdan Cerghizan prefektus óvást emelt a közigazgatási bíróságon a tanácsi határozat és a polgármester szoborállítási rendelete ellen. Ugyanakkor a volt prefektus rendeletet bocsátott ki a szoborépítés leállítására. Boros János alpolgármester elmondta: csupán politikai eszközökkel akadályozható meg a szoborállítás, ugyanis a tanács kétharmados többséggel a szobrok elhelyezésének helyszínéhez is hozzájárult. - Amennyiben a helyi költségvetésből fedezik a szobor felépítését, a tanács beleegyezésére is szükség van. Ez adomány esetében is érvényes. A Ion Antonescu Társaság korábban felajánlotta, hogy saját pénzen helyezik el a marsall szobrát. Eckstein-Kovács Péter szenátor kijelentette: Antonescu- szobor nincs mit keressen se Kolozsváron, se más városban. /K. O.: Épülhet az Antonescu-szobor? Elutasították a prefektus óvását. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./"

"A magyar parlament jóvá fogja hagyni a státustörvényt, lényegi módosítások nélkül. Megvan hozzá az ötpárti támogatás, egyedül az SZDSZ halmozza a képtelenségeket, a nemzetietlen, ártó szándék mellett azért is, hogy lássék: van ilyen párt is. Bauer Tamás az Országházban azzal a javaslattal hozakodott elő, hogy a státustörvény kedvezményeit terjesszék ki a románokra, ukránokra, szlovákokra, mindenkire, hogy Magyarország vonzóvá és szimpatikussá váljék. A státustörvény országgyűlési vitájának napján Eörsi István a magyar ATV-ben Juszt László politikai show-jának szereplője volt. Eörsi, az SZDSZ fenegyereke, akiből előjön a "nemzetgyalázó blöff, mintha a magyar kormány - banditáknak nevezi - cigány-, zsidóellenes lenne, "náciszagú képződményekről" locsog, "hátraarcos előmenetelről", sem Heidert, sem Berlusconit nem tartja olyan veszélyesnek, mint egyes magyar pártokat, rekcumra fogja azokat, akik a német háborús vereséget magyar katasztrófának tartják (hát mi a fene, ha nem az?), felcsap Trianon védelmezőjének, Orbán előredülledő szemgolyóit veszi célba, Pokorni a Fidesz bájolgásával megbízott miniszter, bevallja, hogy ő tudatosan piszkít a saját fészkébe, a magyar történelmi egyházak ellen is pásztorlevelet fogalmaz a maga fennkölt stílusában, amelynek egyik kulcsszava a szarász, II. János Pál pápát levojtillázza, mert az abortusz ellen szól, s az éhezők millióiért nem tesz semmit. Mindezt hirtelenjében azért soroltuk fel a státustörvény kapcsán, hogy látva lássék, milyen indulatok s micsoda szellemiség munkál ellene. Annyi és olyan, hogy a legvadabb román kitalációkat konténerbe gyűjtve sem kerülne össze ennyi bűzlő anyag." /Sylvester Lajos: Törvénytervezet a magyar parlamentben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 1./"

"Kolozsváron máj, 26-án emlékeztek Balázs Ferencre, születésének 100. évfordulóján. Dr. Egyed Ákos elnök köszöntötte az összegyűlteket. Kifejtette: Azért járta Balázs Ferenc a kerek világot, hogy amit összeszedett, összegyűjtött, tapasztalt, hazajőve a gyakorlatban alkalmazza az erdélyi magyar falu felemelkedéséért, felvirágzásáért. Cseke Péter többek között arról beszélt, hogy Balázs Ferenc amerikai tartózkodása alatt is csak arról tárgyalt, mit kell tenni hazájában. Testamentumában is úgy rendelkezett, hogy az összeg, ami kiadói munkásságából befolyt, az a köz javára szolgáljon. Balázs Ferenc világkörüli utat tett, és mindenütt meglátta azt, ami otthon, Erdélyben értékesíthető. Balázs Ferenc úgy látta, hogy az általános felemelkedés egyik alappillére a falu felemelkedése, akkor meg kell látnunk: megmaradásunk egyik alapfeltétele, hogy azt a válságba került falut kiemeljük, és reménységet adjunk a napi küzdelmekbe belefáradt ember elindulásához. /Csomafáy Ferenc: Lábnyomait keressük. Balázs Ferenc emléknap (1901- 1937) = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./"

"Ion Iliescu államfő jún. 1-jén fogadta Vojislav Kostunica jugoszláv elnököt. A megbeszélésen szó volt a dél-kelet európai politikai helyzetről, a román-jugoszláv kétoldalú kapcsolatok alakulásáról, valamint a nemzetközi együttműködésről. A két államfő megállapodott abban, hogy még ebben az évben összehívják a gazdasági, illetve tudományos vegyes szakbizottságot. Iliescu kifejtette: Románia támogatja Jugoszlávia euroatlanti integrációs törekvéseit. Vojislav Kostuninca a két ország kapcsolatát értékelve úgy fogalmazott, hogy az "példaértékűnek" tekinthető. /Román-jugoszláv államfői találkozó. Új alapokon a kétoldalú kapcsolatok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./"

"A Nastase-kormány máj. 31-i ülésén több gyermekvédelmi intézkedést hozott. A kormányfő szerint a hatalmas anyagi ráfordítással járó programokat Románia gazdasági lehetőségeihez kell igazítani, és országos prioritásként kezelni. - Nem élünk olyan országban, ahol végtelen forrásokat fordíthatunk egy bizonyos kérdés kezelésére csak azért, mert egy politikus egy nemzetközi intézménytől úgy akarja - mondta Nastase, aki Emma Nicholsonra, az Európa Parlament Románia jelentéstevőjére utalt. Nastase elmondta: azt akarják elérni, hogy év végéig tízezer árva gyermek találjon befogadó családra. - Vasile Soporan Kolozs megyei prefektus közölte: a napokban megteszi a kellő intézkedéseket annak érdekében, hogy Kolozsváron is alkalmazzák a közigazgatási törvény valamennyi előírását. /Kiss Olivér: Nastase: Gyermekvédelem - lehetőségeinkhez mérten. Ismét a helyi közigazgatási törvény betartására szólított fel a kormányfő. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./"

"Jún. 1-jén bemutatták Csíkszereda Város Évkönyvét. Megnyitóbeszédében dr. Csedő Csaba polgármester elmondta: az a tény, hogy második ízben is megjelenik az elmúlt esztendő évkönyve, bizonyítja, hogy a nehézségek ellenére fejlődik a város művelődési élete. A kötet szerzői, munkatársai a város közelmúltbeli történéseit mutatták be. Szatmári László szerkesztő az évkönyv tartalmát ismertette. /Könyvbemutató a Városházán. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 2./"

"A Dévai Napok alkalmából közel húsztagú küldöttség élén Dévára látogatott Mozsgai Péter, Szigetvár polgármestere. A két település közötti testvérkapcsolat protokollumát március 15-én írták alá Szigetváron. Jún. 1-jén Déván, a polgármesteri hivatalban újra szentesítették a dokumentumot. Mozsgai Péter elmondta: a kultúra és tanügy terén már kialakult az együttműködés, a kapcsolatokat kiterjesztik az egészségügyre és gazdaságra is. Szigetváron egy 600 ágyas kórház működik, és a polgármester szeretné, hogy az orvosok közt is kialakuljon a szakmai információcsere. /Déván is aláírták a testvérvárosi szerződést. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 2./"

" Ki a magyarokkal az országból! - jelszóval tüntetett mintegy 150-200 szurkoló a kolozsvári magyar főkonzulátus előtt, a jún. 2-i román-magyar mérkőzést követően. A meccset a kolozsváriak egy része a Bocskai (Avram Iancu) téren felállított hatalmas képernyőn követte végig. Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul elmondta: a tüntetők két teherautóval érkeztek a konzulátussal szembeni parkolóba. Mivel ezelőtt két évvel egy román-magyar labdarúgó-mérkőzés után kövekkel dobálták meg az épületet, és több ablakot is betörtek, a diplomáciai képviselet a rendőrség védelmét kérte, hogy elkerülhető legyen az újabb botrány. Mintegy 15-20 rendőrt vezényeltek a főkonzulátus elé, akiknek sikerült távol tartani a huligánokat az épülettől, így azok a Szent Mihály templom előtti parkolóba szorultak. Innen skandálták magyarellenes jelszavaikat. A tömeg éjjel fél kettőkor kezdett szétoszlani, anélkül, hogy a főkonzulátus épületében anyagi kárt okozott volna. /Nánó Csaba: Huligánok tüntettek éjszaka a magyar főkonzulátus előtt. Rendőrkordon védte az épületet - anyagi kár nem keletkezett. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./"

"A Magyar Szocialista Párt és a romániai kormánypárt, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja között már évekkel ezelőtt egyetértés született abban, hogy minden egyes helyzetben tájékoztatják egymást - jelentette ki az MTI-nek Baráth Etele, az MSZP frakcióvezető-helyettese. Az MSZP nagy mértékben egyetért azzal, hogy az RMDSZ támogatást nyújt a kormánypártnak. Fontosnak tartja, hogy az európai integráció alapvető kérdésében teljes egyetértés alakuljon ki, mivel ez visszahat a magyar nemzetiség sorsára és helyzetére. Mint mondta, előkészület alatt áll az MSZP és az RTDP együttműködési megállapodása. Úgy fogalmazott, hogy a státustörvény még vitatott pontjai és az ezzel kapcsolatos egyeztetések miatt a megállapodás konkrét tartalma még nem kész az aláírásra. A tárgyalások jelenleg szünetelnek az MSZP új vezetésének megválasztásáig, az RTDP-nek pedig addig van ideje a státustörvénnyel kapcsolatos álláspontja kidolgozására - tette hozzá. /MSZP-RTDP együttműködési megállapodás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./"

"A Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány jún. 1-jén Marosvásárhelyen közönségtalálkozót szervezett a Duna Televízió és a Duna Televízióért Alapítvány vezetőségével. Pekár István elnök elmondta, hogy ma már senkinek sem áll szándékában megszüntetni a határon túli magyarok közkedvelt televízióját, ám azzal a ténnyel szembe kell nézniük, hogy a kereskedelmi csatornák a tévénézők mintegy 80-85 százalékát hódították el a közszolgálati televízióktól. Az sem mellékes, hogy a fő közszolgálati televízió 11 milliárdos vesztesége, és az állam által elengedett 9 milliárd forintos adósság háromszorosát teszi ki a Duna TV évi költségvetésének. A Duna TV 1999-ben elnyerte a világ legjobb kulturális televíziója címet, amit a továbbiakban is meg kívánnak őrizni, de ezzel egy időben a Duna TV a Kárpát-medence legjobb hírtelevíziója óhajt lenni, lényegesen emelve a határon túli tudósítások számát és minőségét. A Duna TV előtt áll az a feladat, hogy kiépítse a Kárpát-medencei hírszolgálatát. Az anyaországon kívül 15 stúdió létrehozását tervezik, valamint több tucat tudósítói műhelyt, az Illyés Közalapítvány támogatásával. A Duna Televízióért Alapítvány eddig mintegy 600 tányérantennát adományozott határon túli magyar közösségeknek, tavaly 800 antennát küldtek Csángóföldre, ám mostanában kevesen élnek a lehetőséggel. /Közönségtalálkozó a Duna tévésekkel. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./ Pekár István szerint az utóbbi időben Magyarországon jelentősen nőtt az adások nézettsége. Azt is bejelentette, hogy az Illyés Közalapítvány 300- 300 millió forintot különített el arra, hogy a határon túli tévéstúdiókat felszereljék, illetve a műsorkészítők is pályázhatnak. Ugyanakkor a kormány 800 millió forintot költ arra, hogy az észak-amerikai magyarok is nézhessék a Duna műsorait, várhatóan erre először idén, október 23-án, a nemzeti ünnep alkalmával kerül sor. /Hamarosan Amerikában is látható...= Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./"

"Jún. 2-án Marosvásárhelyen a Bernády Házban egyedülálló kiállítás nyílt Bánffy Miklós és kortársai címmel. Kiállított könyvek, eredeti dokumentumok idézték fel Bánffyt és kortársait. A kiállítás anyagának jó részét Verduka György hozta el Kolozsvárról, de Hantz Lám Irén, Marosi Barna és Koós Ferenc is kölcsönzött dokumentumokat. A két világháború közti erdélyi magyar irodalomról, a helikoni csoportosulásról Dávid Gyula kolozsvári irodalomtörténész tartott előadást. Az est végén Dávid Gyula dedikálta a gondozásában megjelent Bánffy Miklós emlékiratait tartalmazó kötetét. /Cetlik, lapok, dokumentumok. Bánffyról és a kortársakról. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./"

"Király József, a Szilikon-völgyi Mindmaker, valamint a Magyar VilágRádió igazgatója beszámolt arról, hogy jelenleg a Világrádió kísérleti adása folyik. Eddig több mint 30 magyar nyelven sugárzó rádióval írtak alá csatlakozásra vonatkozó szerződést, közöttük több határon túli rádióadó is van. Terveik szerint a világon bárhol, bármely magyar nyelven sugárzó rádióadó bekapcsolódhat majd a Világrádió-hálózatba, de első körben a történelmi magyarlakta területekről sugárzó rádióadók csatlakozását szorgalmazzák. Honlapukról, www.vilagradio.hu több mint 10 ezren töltötték le eddig a Világrádió hallgatásához szükséges programot. A Világrádió hivatalos adásának indulása június második felében lesz. - A Világrádiót a Mindmaker Kft. hozta létre saját erőből. További tervük a Magyar Internet Portál, ez a magyarság honlapja lenne, a magyar vonatkozású információknak és értékeknek a gyűjtő, kereső, elosztó, megőrző helye, egyben virtuális találkozási pont is a magyarok számára. Ez csak széleskörű összefogással képzelhető el. A Magyar Internet Világrádió (és később a Magyar Internet VilágTV) szervesen integrálódik majd a Magyar Portálba és ennek létrehozásához az első lépéseket is jelenti. A Magyar VilágRádió beindítása után a Magyar Internet VilágTV fejlesztése következik. Hasonlóan a Világrádióhoz, a Mindmaker a VilágTV fejlesztését is önerőből tervezi finanszírozni, bár az üzemeltetés költségeit egyedül már nem tudja felvállalni. /Magyar Portál. Interjú Király Józseffel, a Szilikon-völgyi Mindmaker, valamint a Magyar VilágRádió igazgatójával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./"

""Ott hul éltek vala a magyarok..." címmel Békésben az észak-moldvai magyarság népi emlékezetének kincsestárából készült válogatás látott napvilágot. Az újkígyósi Ipolyi Arnold Népfőiskola jelentette meg az északi csángókról szóló néprajzi és népköltési írásokat tartalmazó antológiát, a válogatás szerkesztője a népfőiskola népköltészet-kutató igazgatója, Harangozó Imre. A Románvásár környéki csángó-magyarságról szóló szakirodalmat - egyebek közt - Lükő Gábor Moldva alapításának mondáihoz, Barabás Endre Etelközi levelek, és Halász Péter Szabófalva helynevei című tanulmánya képviseli az új kötetben. A népköltészeti összeállítást - kétszáz régies népi imát, ráolvasást, siratót, hejgetést, szentes éneket, közmondást, mondát és népdalt - több gyűjtő anyagából válogatták. A leggazdagabb folklórszöveggel hat gyűjtő szerepel a kötetben: Balla Péter, Domokos Pál Péter, Harangozó Imre, Jagamas János, Kallós Zoltán és Lükő Gábor. A másfélezer példányban közreadott észak-moldvai antológiát fényképek, térképek és a legjellegzetesebb csángó szavak szótára egészítik ki. /Könyv az észak-moldvai magyarságról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./"

"Románia egy hónapon belül ismét a kedvezményes CEFTA-vámot alkalmazza a magyar sertéshús behozatalára - jelentették be jún. 1-jén Bukarestben román és magyar illetékesek. Győr Mihály, a magyar külügyminisztérium külkereskedelmi kérdésekben illetékes főosztályvezetője és Adrian Mitu, a román külügyminisztérium külkereskedelmi helyettes államtitkára a Bukaresti Nemzetközi Vásár (TIBCO) keretében rendezett magyar gazdasági napon jelentette be, hogy tárgyalásukon megegyeztek a magyar agrártermékek behozatalát korlátozó intézkedések jelentős részének feloldásáról. Románia majdnem két évvel ezelőtt, 1999. július 1-jétől felfüggesztette a CEFTA keretében alkalmazott kedvezményes vámokat a magyar sertés- és baromfihús, valamint a hústermékek esetében. A baromfihús esetében a közeli jövőben döntenek a két évvel ezelőtti intézkedés felülvizsgálatáról. Tavaly a két ország közötti forgalom nagysága 900 millió dollár volt. Idén, az év első negyedévének adatai a forgalom 50 százalékos bővülését mutatják, a kereskedelmi forgalom nagysága az év első három hónapjában 260 millió dollár volt. Tavaly Magyarország 28 milliárd dollár összexportot ért el - a Romániába irányuló kivitel ennek 2 százalékát tette ki. A 32 milliárd dollár értékű összimportból Románia egy százalékkal részesedett. /A román kivitel bővítésével javítható a román-magyar kereskedelmi mérleg. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./"

"Az aradi Alma Mater Alapítvány megalakulásának tizedik évfordulója alkalmából a kuratórium még áprilisban sajtóértekezletet tartott a felújítás alatt álló szórványkollégiumban. Jelen volt Ilona János, a Szövétnek című aradi kulturális szemle főszerkesztője is. Éder Ottó, az alapítvány elnöke, egyben a Csiky Gergely Iskolacsoport igazgatója elmondta, hogy a kezdeti terveket sikerült folyamatosan végrehajtani (a diákok szociális támogatása, az iskolaépülettel továbbra sem rendelkező magyar gimnázium segítése tanszerekkel, könyvekkel, többek között az alapítvány autóbuszának felhasználásával stb. Az alapítvány eddig 14 könyvet adott ki, megjelenteti a Szövétneket, s jelenleg - a helyi tanáccsal fele-fele arányban - finanszírozza a szórványkollégium felújítási munkálatait. A szórványkollégiumban hamarosan átadják a további öt hatágyas, fürdőszobával, vécével ellátott lakrészt a fiúk számára (a már korábban átadott hasonló leánylakrészek mellé). A most készülő szárnyban lesz konyha, olvasó- és számítógépteremmel felszerelt könyvtár, és további lakrészek. A pénzt az Apáczai Közalapítvány, a kölniek, az Illyés Közalapítvány és más adományozók biztosították. A bútorok és a felszerelés az aradi és a csákovai Caritasnak, továbbá a Máltai Segélyszolgálatnak. Szó volt az őszi Véndiák-találkozó alkalmából rendezendő Alma Mater Napokról. Lesz könyvbemutató /Ujj János Arad történeti útikalauza és Husztik Katalin Az aradi Zárda története/, megnyitják az alapítvány képtárát és emlékkiállítását. /Aradon már őszre terveznek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 5./"

"Kettős ünnepet ült május 25-én az Erdélyi Kárpát Egyesület Bihar megyei osztálya: megalakulásának 110., újraalakulásának 10. évfordulója alkalmából tartott jubileumi közgyűlést Nagyváradon. Dukrét Géza elnök az 1891-ben kolozsvári székhellyel alapított EKE történetét ismertette. A bihari szekció az elmúlt évtizedben 11 emléktáblát avatott, s nagy sikerrel szervezte meg honismeretei táborait (az idei Réven lesz) és a Partiumi Honismereti Konferencia vándorértekezleteit. /P. L. Zs.: 110 éves az EKE. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 5./"

"Vihart kavart a napokkal ezelőtt bejelentett amnesztia törvényének elképzelése. Az Antonie Iorgovan szenátor által felvetett javaslatot egyes politikusok elutasították, mások üdvözölték, a miniszterelnök megpróbált kibújni a véleménynyilvánítás alól, a sajtó pedig az 1989-es decemberi események megtorlóinak, valamint a bukaresti bányászjárásban vétkeseknek, többek között Miron Cosmának a kiszabadítására tett kísérletként értékelte a tervet. Az elképzelés szerint kegyelemben részesítenének mindenkit, aki 1989 decemberétől kezdődően társadalmi megmozdulásban vett volna részt. Ion Iliescu államfő nyilvánosan is üdvözölte ezt az elképzelést, sőt, egyik kijelentésében megemlítette az 1990-es marosvásárhelyi eseményeket is, amelyekre szintén ki kellene terjeszteni az amnesztiatörvényt. Székely Ervin képviselő elmondta, hogy az RMDSZ nem támogatja az amnesztia törvényének javaslatát, és remélik, ezt a kormány sem teszi meg. Az amnesztiának jelzésértéke van, amellyel azt akarják bizonyítani, hogy a politikai hatalom erősebb a bírói hatalomnál, amelyet maga alá akar gyűrni, és amely által a bírói hatalom valójában a politika szolgálójává válik, mondotta Székely Ervin. /(Ú. I.): Az RMDSZ nem támogatja az amnesztia törvényét. Csak rendkívüli helyzetekben lenne szabad alkalmazni. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./"

"Demeter András, a temesvári Csiky Gergely társulat direktora volt az Artmedia ügynökség szervezte, neves művészeket bemutató Ki vagyok én? sorozat legutóbbi meghívottja. Temesváron, a Stil pincevendéglőben tartott zártkörű találkozó főhőse hazai viszonylatban szokatlan őszinteségével lepte meg a hallgatóságot. Vallomásából egy meg nem értett művész kiáltása szólt - szeretném, ha szeretnének! Ötéves korában elvesztette édesanyját. Egyetlen ember volt mindvégig mellette, a nagymama, aki felnevelte és az unoka első nagy színészi sikere pillanatában ő is meghalt. Demeter András volt munkás és konzervgyári alkalmazott is. /Pataki Zoltán: Szeretném, ha szeretnének (Egy színházigazgató vallomása) = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./"

"Jún. 4-én tartották Biharvajdán az újjáépített református templom felavatását. Az 1999 karácsonyán leégett a templomot kül- és belföldi összefogással sikerült helyreállítani. Az üszkös falmaradványokat vizsgálva derült ki, hogy régi, 12. századi templom maradványait őrzi a hajlék; most Emődi János és fia, Tamás régészek feltárta falrészeket is megtekinthetik a Vajdára látogatók. /(Balla Tünde): "Sötét a világ, ragyogj, kicsi láng... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./"

"Jún. 6-án Markó Béla, az RMDSZ elnöke németországi küldöttséget fogadott, amelyet Jochen Welt, Németország kormányának emigrációs problémákkal megbízott tanácsosa vezetett. Markó a RMDSZ parlamenti képviseletéről tájékoztatta a német küldöttséget, majd beszámolt a romániai nemzeti kisebbségek jelenlegi helyzetéről. Elmondta, hogy a helyi közigazgatási törvény elfogadása konkrét eredmény ugyan, de ennek alkalmazása döntő próbája lesz a következő időszakban a román kormány kisebbségi politikájának. A magyar nyelvű magánegyetem engedélyezése, az állami magyar nyelvű oktatás struktúrájának, az egyházi javak visszaszolgáltatási folyamatának véglegesítése, valamint a kisebbségi nyelveken való rádióműsorok sugárzási idejének bővítése jelentik az elkövetkező időszak prioritásait az RMDSZ számára - hangsúlyozta a találkozón az RMDSZ elnöke. A magas rangú német politikus elmondta, hogy Németország figyelemmel követi Románia kisebbségi politikáját, ugyanakkor aggodalommal tekint a román nacionalista erők előretörésére. /Németország figyelemmel követi Románia kisebbségi politikáját. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./"

"A román népességet büszkeséggel tölthetné el, hogy él Románia közepén egy népcsoport, amely több száz éves nyelvi elszigeteltségben megőrizte kultúráját - hangzott el a Fidesz parlamenti frakciója jún. 6-i budapesti sajtótájékoztatóján annak kapcsán, hogy az Európa Tanács (ET) május végén ajánlást fogadott el a moldvai csángók ügyében. Surján László frakcióvezető-helyettes érthetetlennek nevezte, hogy az Európa tanácsi jelentés elfogadásával egy időben Csángóföldön furcsa egyesületek jelentek meg, igazolni igyekezvén a csángók román eredetét. A képviselő nagy jelentőségűnek nevezte az ET ajánlását. Jelezte: a dokumentum nem magyar, hanem egy finn liberális képviselő kezdeményezésére született. Nagy Gábor Tamás (Fidesz), aki szintén részt vett az ET ülésén, elmondta: a dokumentum hosszas, éles vitában fogalmazódott meg. Beszámolt arról, hogy az ET bizottságában a román képviselők még azt is vitatták, hogy a csángók magyarul beszélnek. Végül, mint mondta, az ajánlásba is bekerült, hogy a népcsoport magyar nyelven beszél. Révész Máriusz, aki a csíksomlyói búcsú alkalmával találkozott a moldvai magyarság képviselőivel, hangsúlyozta: az ET ajánlásáról, amelyben előírják többek között, hogy a kisebbségnek biztosítani kell az anyanyelvi templomi szertartás lehetőségét, csak nagyon kevés csángó értesült. - A térségben ugyanis nem létezik magyar nyelvű sajtó, a román híradások pedig hallgatnak arról, hogy egy nemzetközi szervezet foglalkozott a moldvai csángók ügyével - jelezte a fideszes honatya. /A csángókérdés az Európa Tanácsban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 7./"

"Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság kolozsvári tudósítója cikkében a magyarság fogyásának tényéből indult ki, idézve olyan számításokat, hogy az anyaországi magyarok száma 2025-re hétmillióra csökken. Közben "egymás után hagyják el Erdélyt olyanok, akikről ezt még csak nem is feltételeztem volna" - állapította meg. Egy részük Magyarországra ment, a fiatalok legtöbbje pedig nyugatabbra próbál szerencsét. Tibori a cikket Csurka István "és a hozzá hasonló nemzetféltők" ellen írta. Csurka István az Országgyűlésben felvetette: a magyarországi népességfogyás következményeinek elhárítása végett "a szórványban élő, elsősorban erdélyi magyarság beolvadás előtt álló rétegeinek magyarországi befogadására, letelepítésére van szükség". Csurka legalább kimondja azt, amit mindenki gondol. Szerinte ugyanis a Magyar Tudományos Akadémia és a magyarországi Központi Statisztikai Hivatal szakértői is ezt ajánlották a magyar kormánynak. Mellesleg Tibori igyekszik, hogy megfeleljen az elvárásoknak, Csoórin is ütött egyet, nevét nem írta le, csal annyit vetett oda, hogy "filosz hírében álló", aki egy "erdélyi lapban vágta a pofánkba: minden hitványul, minden romlik, az erdélyi kopó is elkurvult, már az sem a régi." Csurka pontrendszert akar bevezetni, "amely a magyar nemzethez tartozást és a gyermekekkel együtt való betelepedést jutalmazná", s ezt a programot össze kellene kapcsolni "a gyermeket vállaló, gazdálkodáshoz értő fiatal párok földhöz juttatásával". Tibori hevesen ellenezte ezt az ötletet. Szerinte fel kellene hagyni ezekkel a "nagyhatalmi allűrökkel". Az embernek joga van ott élni, ahol akar. - Nekünk itt van jövőnk, vallotta az újságíró. /Tibori Szabó Zoltán: Pontozhatatlanok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./"

"A Hargita Megyei Kulturális Központ és a Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület immár harmadszor szervezte meg jún. 4-én a máréfalvi székely kapuk napját, amely Kovács Piroska tanárnőnek köszönhetően lassan túlnövi a helységet. Szakemberek tartottak előadást, majd megtekintették a műemlékkapukat. Cselekedni kell a székely kapuk védelméért, olvasható a megjelentek felhívásában. /Fülöp D. Dénes: A műemlékvédelmet szorgalmazzák. Székely kapuk napja Máréfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./ Tudatosítani kell minden székely kapu tulajdonosával, hogy népi kultúránk felbecsülhetetlen értékével rendelkezik és megmentésükre az egész Székelyföldre vonatkozó, hosszú távú programot kell előkészíteni, kidolgozni - hangzott el a találkozón. A tanácskozáson szakemberek mondták el véleményüket kapukról, a kapukészítésről. Mihály Zita műemlékvédő múzeológus a következőképpen vélekedett: "Mivel az értékőrzés közösségi érdek is, a települések közügyének is számít. Amikor egy ilyen kaput bontanak le, ez azt jelenti, hogy megfosztják a közösséget egy kulturális örökségtől. Ezért célszerű, hogy az önkormányzatok saját eszközeikkel is támogassák, segítsék ezeknek az értékeknek a fennmaradását." /A műemlékvédelmet szorgalmazzák. Székely kapuk napja Máréfalván. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 7./"

"Nemzetiségi lét, identitás és önszerveződés városi környezetben és falun címmel a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézete május 30-31-én határon túli magyar szakemberek részvételével szimpóziumot szervezett Budapesten a kisebbségi magyarságról. A tanácskozást Szarka László, az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatója nyitotta meg. A bevezető előadásoktól eltekintve a résztvevők konkrét esettanulmányokat ismertettek, a következő tematikai blokkok keretében: Demográfiai mutatók, asszimiláció, migráció, társadalmi struktúra; A nyelvi környezet és a nyelvhasználat sajátosságai; Identitás és interetnikus kapcsolatok; Tradíció, életmód, önszerveződés, kisebbségi intézmények. A tanácskozást a tematikai blokkok kiértékelése, majd kerekasztalvita zárta. Tamás Pál, a Szociológiai Intézet igazgatója vitaindítójában kifejtette, hogy ha a magyarság támaszpontjai kikerülnek a történelmi nagyvárosokból, ezzel kisebbségként kikerül a nagyvilág modernizációs áramlataiból. A kisvárosoknak, kistérségeknek nincs meg ahhoz az infrastruktúrájuk, hogy ilyen értelemben kiváltsák a nagyvárost. Ez a visszavonulás előadó szerint, egyben az illető országok többségi társadalmának befolyásolásából való kivonulást is jelenti. A felszólalók szinte kivétel nélkül cáfolni próbálták a Tamás Pál által vázolt helyzetképet. Szarka László is határozottan ellentmondott: a magyar értelmiség nem visszavonul, hanem folyamatosan mozog, soha ilyen mértékben nem volt integrálva. Bárdi Nándor szerint a mai modern világban a kapcsolatok szempontjából nem meghatározó, hogy ki hol lakik, új típusú kapcsolatok vannak kialakulóban,. Ezt Bíró A. Zoltán is megerősítette. Gagyi József arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt tíz évben felnőtt egy új nemzedék. Ők választhatnak Bukarest, Kolozsvár vagy Budapest között, elvileg legalábbis. Ők hova kapcsolódnak? - tette fel a kérdést. Szarka László arra figyelmeztetett, hogy az identitásépítő politikának nem leegyszerűsített, primitív, nacionalista képletek alapján kell működniük, hisz a magyar kisebbségeket alkotó közösségek nem így élnek, többségükben kétnyelvűek, és a mindennapi életük is többes indentitás gyakorlásával telik. A konferencia anyagát az MTA Kisebbségkutató Intézete könyv alakban is megjelenteti. /Guther M. Ilona: Szimpózium a kisebbségi magyarságról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./"

"Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt elnöke nyílt levelet intézett Orbán Viktorhoz, Magyarország miniszterelnökéhez, amelyben közölte: pártjának országos és területi vezetősége elhatározta, hogy lemondana a magyar igazolványról, "ha magyarságunk igazolását az anyaország az RMDSZ-re bízná". Kiss Kálmán szerint "a törvény egyénekre lebontott alkalmazását nem az RMDSZ-re vagy az ebből sarjadó új keletű "nem politikai" szerveződésekre, hanem olyan tiszta források birtokosaira kell bízni, mint amilyenek történelmi egyházaink vagy a Magyarok Világszövetsége, ellenkező esetben "a nemes szándék óhatatlanul eltorzul". /Vádaskodás nyílt levélben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./ "

"A székelyudvarhelyi származású, jelenleg a kolozsvári Korunk folyóirat irodalmi szerkesztője Balázs Imre József A nonsalansz esélye /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár/ című könyvében kritikákat, tanulmányokat közölt. A jelenkori erdélyi magyar irodalmat járta körül. Kevés ilyen körültekintő, alapos összefoglaló jelent meg a 80-as, '90-es évek hazai irodalmáról. A szerző hozzászól ahhoz a már sokat vitatott kérdéshez is, hogy erdélyi magyar, avagy inkább romániai magyar irodalomról kellene beszélnünk. Amint mondja, az utóbbi problémamentesebb, az első emotívebb. A kötet tartalmazza azt a tanulmányt is, amellyel Balázs Imre megnyerte az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány esszépályázatát. Ebben összefoglalta a fiatal írók tevékenységének jelentőségét. Az 1992-ben létrejött Éneklő Borz csoportról (alapítói Láng Zsolt, Kovács András Ferenc, Visky András, Salat Levente, Jakabffy Tamás), illetve az 1994-ben jelentkező Előretolt Helyőrség társaságról értekezett elsősorban, ez a két fórum határozta meg a '90-es évek hazai fiatal irodalmát. Balázs Imre könyvében eddig jobbára feltérképezetlen terepen mozgott, ettől izgalmas munkája. Személyében a hazai magyar irodalomkritika értékes utánpótlást kapott, állapította meg Zsidó Ferenc. /Zsidó Ferenc: Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./ "

"Jún. 7-én Kolozsváron megalakult az Erdélyi Magyar Tudományegyetem ideiglenes szenátusa. A testület az oktatási intézmény rektorává ideiglenesen Tonk Sándort, prorektorává Tánczos Vilmost, tudományos titkárává Marton Józsefet nevezte ki. Az ideiglenes szenátus megalakításáról a Sapientia Alapítvány döntött. Az ideiglenes szenátusba az alapítvány kuratóriumának tagjai, a Nagyváradon működő Partiumi Keresztény Egyetem rektora, Kovács Béla, valamint a csíkszeredai és a marosvásárhelyi tervezett részlegek dékánjai, Lányi Szabolcs és Hollanda Dénes kerültek. - Erre a döntésre azért volt szükség, mert egy sor olyan intézkedést kell megtenni, ami az egyetem szenátusának a hatáskörébe tartozik. Amint állandó alkalmazottaik lesznek, az egyetemi charta alapján megválaszthatják a végleges szenátust - nyilatkozta Tonk Sándor rektor. Az ideiglenes szenátus elfogadta az egyetemi charta szövegét is, amelynek tervezetét Szilágyi Pál készítette. A charta egyesíti a magyarországi, a nemzetközi és a romániai gyakorlatot. Olyan dokumentum, amely biztosítja az átjárhatóságot minden egyetem között. /Megalakult az EMTE ideiglenes szenátusa. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./"

"Ez a tanács jelenlegi összetételében működésképtelen - mondta jún. 7-i sajtótájékoztatóján Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere. Érthetetlen az RMDSZ-frakció egyes tagjainak bojkottja a városi költségvetés ellen. A legutóbbi botrányos költségvetési vita után az RMDSZ-frakcióból kilépett Iszlai József kifejtette: ami Székelyudvarhely költségvetési vitáján történt, az megmagyarázhatatlan és elfogadhatatlan. Veszélyes helyzet állt elő. A törvény kimondja, hogy ha három hónapon belül három vagy több törvénytelen határozatot hoz egy tanács, akkor az feloszlatható. Legutóbb több mint harminc határozatot semmisítettek meg törvénytelenül - nem hármat. Nem tudja felmérni az RMDSZ, hogy önfelszámolást végez. A városban az RMDSZ elvesztette a választók bizalmát. Szomorú dolog, hogy ezt nem tudja felmérni az, aki a frakciónak hátulról osztogatja a tanácsokat. /Bágyi Bencze Jakab: Iszlai József tanácsos szerint önfelszámolást végez az udvarhelyi RMDSZ. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 8./"