A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes a karácsonyi ünnepek alkalmával bemutatja az általuk felújított lövétei betlehemes játékot. Először Csíkszeredában, a Szakszervezetek Művelődési Házában, majd a csíksomlyói kegytemplomban. /Lövétei betlehemes játékok. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 19./

A Nagyváradon élő Kristófi János világszerte ismert festőművész dec. 15-én ünnepelte 75. születésnapját. 1954 óta él a városban, ahol harminc éven át a Városi, majd a Művészeti Népiskolában nemzedékeket oktatott. Tíz gyermeke született. Mindegyiküket a katolikus hit szerint nevelte az életre, van köztük festő, énekes, fotós, orgonista, jogász, mérnök és orvos is. Igazi nagyváradi festő lett, a klasszikus váradi festők (Baráth Móric, Balogh István, Tibor Ernő, Leon Alex, Mottl Román, Miklóssy Gábor, Tompa Mihály stb.) utóda és kortársa, a város hűséges polgára és krónikása egy személyben - írta róla Banner Zoltán Békéscsabán élő művészettörténész. Kristófi Jánosnak van egy másik fontos hitvallása, amely valóban megkülönböztetett helyet biztosít számára a kortárs erdélyi festészetben: magának a hitnek a megvallása, tehát a szakrális téma, amely átszövi egész életművét - írja Banner Zoltán a festőről a közeljövőben megjelenő könyvben. "Szent László városának festője mindenekelőtt az ő arcát, alakját, lelkek fölötti hatalmának a titkát kutatja az idők sötétjében (Szent László lovagkirály I. és II., Szent László vizet fakaszt, stb.), de ugyancsak sorozatszerűen idézi fel a többi magyar szent király példáját (Szent István, Árpád-házi Szent Erzsébet, Szent Imre) és természetesen magának Krisztus királynak a dicsőségét (Rex Christus I., II., III.). /Kristófi János 75 éves. Az álomlátások festője. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 19./

A Duna Televízió és a magyar Oktatási Minisztérium, valamint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma oktatási célra videokazetta-csomagot juttat el a Kárpát-medencei magyar tannyelvű iskolák számára. Budapesten Pokorni Zoltán oktatási miniszter, Rockenbauer Zoltán, az NKÖM minisztere és Pekár István, a Duna Televízió elnöke adott tájékoztatást az ajándékozásról. Pekár István elmondta: a Duna Televízió nyolcéves működése alatt rengeteg értékes anyagot gyűjtött össze. A pedagógusok jelezték, hogy igény van az oktatási műsorok terjesztésére. A Duna Televízió videokazettákon adta ki ezen műsorok javát, az ehhez szükséges pénzt az említett két minisztérium biztosította. Pokorni Zoltán oktatási miniszter szerint "Erdélyben olyan osztálytermeket is láttam, melyeket azonnal múzeummá lehetne nyilvánítani, felszerelésük legalább 70-80 esztendős″. A miniszter elmondta: ha további határon túli iskolák igényelnek effajta segítséget, azokat is ki lehet elégíteni. Az erdélyi régió nevében Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség elnöke vette át a teljes szállítmányt jelképező csomagot - a kazetták egyébként már elindultak Erdélybe. Jelen voltak még a kárpátaljai, vajdasági, felvidéki, szlovéniai magyar pedagógusok képviselői. Összesen háromszáz iskola fog kapni a hetvennél több kazettát tartalmazó csomagokból, a cél az oktatás hatékonyságának növelése, illetve azon hiányosságok pótlása, amelyek az anyaországtól való elszakítottság, a megfelelő oktatási segédeszközök hiánya miatt az anyanyelvápolás, magyar nyelv és irodalom, magyar történelem, művelődéstörténet terén a határon túli magyar oktatásban megfigyelhetők. A kazetták tartalmaznak nyelvművelő műsorokat (Nyelvédesanyánk, Hej, hej, helyesírás!, Betűvető, Zengő ÁBC stb.), a Hungaria Literatta irodalomtörténeti sorozatot, a Millenniumi Krónika című versösszeállítást, a Magyar Történelmi Arcképcsarnok a magyar történelem nagy személyiségeit mutatja be. A kazetták között szerepel a Kincsesház, az Anziksz, a Rendhagyó történelemóra is, a Duna Televízió műsorai. Erdélybe 4577 kazetta, a Felvidékre 1960, a Vajdaságba 1724, Kárpátaljára 980 kazetta kerül. /Szondy Zoltán: Ajándék Budapestről. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 20./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa és az Esperesek Kollégiuma dec. 19-én tartott együttes ülésén közös állásfoglalást és több egyedi határozatot fogalmazott meg a fugyivásárhelyi református lelkészek ügyében. Tőkés László püspök a Szabadságnak elmondta: az adventre való tekintettel a testületek úgy határoztak, hogy ebben az időszakban hírzárlatot rendelnek el, az állásfoglalás és a határozatok szövegét csak a jövő héten hozzák nyilvánosságra. - Ebben az egyház számára kiemelt fontosságú időpontban nem méltó, hogy a világi sajtó hasábjain bárkivel vitatkozzunk és az további nézeteltérések, ellentétek színterévé váljon - mondta Tőkés László. - A Református Megújulási Közösség beadványában Szilágyi László misztótfalusi lelkipásztor felfüggesztésének megszüntetését is kérte. Szilágyi immár több napja ülősztrájkol az egyházkerület Igazgatótanácsi Hivatala előtt. Szilágyi László ülősztrájkjához csatlakozott ippi lelkésztársa, Szatmári Elemér, Kállay László fugyivásárhelyi lelkipásztor, valamint gondnokuk vezetésével tíz misztótfalusi egyháztag is. - Tőkés László a Szabadság kérdésére az Erdélyi Református Egyházkerületben nemrég zajlott tisztújító közgyűlés eredményét is értékelte. Az egyházkerület elnöksége és főgondnokai levélben fejezték ki elismerésüket és jókívánságukat Pap Gézának. A püspök reméli, hogy megnyugtató módon rendeződik a két egyházkerület közötti kapcsolat. Az együttműködés eddig sem volt rossz. /Hírzárlat a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben. Tőkés László gratulál Pap Gézának. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

A Határon Túli Magyarok Hivatalában dec. 19-én bemutatták a Magyarország 2000 tanácskozások anyagát tartalmazó a három kötetet - Keszthelyi Gyula szerkesztésében. Az első kötet a január 27-28-án Esztergomban megtartott EGYHÁZ ÉS MAGYARSÁG szaktanácskozáson elhangzott előadásokat tartalmazza, a második az április 12-13-án megtartott MAGYARSÁG A MÉDIÁBAN, MAGYAR MÉDIASTRATÉGIA szaktanácskozásét, a harmadik pedig a IV. MAGYARORSZÁG 2000 konferenciáét. Báthory János, a HTMH általános elnökhelyettese ismertette a kiadványokat, amelyek nem csak a találkozások teljes anyagát, hanem azokat az előadásokat is tartalmazzák, melyeket idő hiányában a szerzők nem olvashattak fel, illetve csak röviden ismertethettek, valamint a meghívott, de elfoglaltságuk miatt meg nem jelentek írásban eljuttatott előadásait is. A kiadványokat eljuttatják a résztvevők mindegyikéhez, a kormányzati szervekhez, a határon túli magyar szervezetekhez, könyvtárakhoz. Kereskedelmi forgalomban is kaphatók. A könyvek a HTMH internetes honlapján is rövidesen olvashatók lesznek. Báthory János elmondta, hogy a Magyarország 2000-típusú tanácskozásoknak lesz folytatása. Kormánydöntés értelmében kétévenként tartanak majd hasonló horderejű tanácskozásokat. A könyvbemutatón Báthory János megemlítette, hogy a Magyarország 2000 konferencián vetették fel a nyugati magyarság képviselői a Nyugati Magyar Tanács létrehozásának gondolatát, amelyet most a kormány mellett működő konzultatív szervként képzeltek el. /(Guther M. Ilona, Budapest): Magyarország 2000 - három kötetben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

Dec. 21-én együttes ünnepi ülésen emlékezett meg a parlament két háza a tizenegy évvel ezelőtti forradalomról. Az ülésen Ion Iliescu államfő és Adrian Nastase kijelölt kormányfő mellett részt vettek hét forradalmárszervezet képviselői, Lucian Mihai alkotmánybírósági elnök, Paul Mitroi ombudsman és a diplomáciai testület képviselői. Beszédében Iliescu kijelentette: sohasem fogják pontosan azonosítani azokat a tetteseket, akik 1989 decemberében emberek életét oltották ki, másokat pedig megsebesítettek. A fő bűnös a Ceausescu-házaspár volt, őket éppen azokban a napokban ítélték el és végezték ki - mondta. Sergiu Nicolaescu RTDP-szenátor viszont úgy vélte, a jogszolgáltatás a hibás azért, hogy mind a mai napig nem állították bíróság elé azokat, ″akik ellen 1989 decemberében harcoltunk″. Szilágyi Zsolt RMDSZ-képviselő a temesvári forradalom fontosságáról szólt az ünnepi ülésen. /Iliescu: Soha nem fogják azonosítani az 1989. decemberi tetteseket. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./ Szilágyi Zsolt beszéde végén három nyelven - románul, magyarul és németül - köszöntötte a hallgatóságot. /A romániai rendszerváltás 11. évfordulója a parlamentben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsának dec. 18-án hozott határozata alapján a zilahi Református Wesselényi Kollégium körül kialakult helyzet rendelkezése ügyében Tőkés László püspök nyílt levélben fordult Markó Bélához, az RMDSZ elnökéhez. ″Az immár egy éve húzódó, egyházi autonómiánkat mélyen sértő ügy megoldása érdekében több rendben fordultunk az illetékes Fórumokhoz, ám mindezidáig érdemi rendezés nem történt. Az illetékes állami szervek a Vallásügyi Államtitkárság jogszerű közbelépése ellenére Egyházkerületünk testületi döntését és törvényes követeléseit sorozatosan figyelmen kívül hagyják, az ügy megoldását számunkra érthetetlen módon halogatják. Mindez oda vezet, hogy az általunk létrehozott tanintézményt gyakorlatilag kivonták Egyházkerületünk fennhatósága alól. Ma már ott tartunk, hogy az igazgatónő, akitől egyházunk megvonta bizalmát, törvénytelen intézkedések egész sorával újraállamosítja, ″egyháztalanítja″ az intézményt. Az RMDSZ vezetőségének mindezekről tudomása kell, hogy legyen, hiszen a kapcsolatos állásfoglalásokat, nyilatkozatokat és más dokumentumokat mindig eljuttattuk Önökhöz. De ha máshonnan nem, a sajtóból mindenképpen értesülhettek a zilahi ügyről. Az egyházkerületünket, az iskolaügy kapcsán lejárató sajtókampányba eléggé el nem ítélhető módon bekapcsolódtak egyes hazai magyar nyelvű lapok is. Egyházkerületünk joggal várta volna el, hogy az RMDSZ legfelső vezetése állást foglaljon a politikai dimenziókat öltő zilahi iskolaügyben, ha már a helyi és megyei vezetők tétlenül nézték, esetleg éppen ″szurkoltak″ a Zilahi Református Wesselényi Kollégium ″visszaállamosításához″. Az ″utolsó órában fordulunk Önhöz, tisztelt elnök úr, arra kérve, hogy egyértelműen foglaljon állást, ezen egyházunkat és népközösségünket érintő súlyos ügyben, és tegyen hathatós lépéseket annak megoldására″ - áll a közleményben. /Tőkés: Az RMDSZ-nek állást kellett volna foglalnia a Wesselényi-kollégium-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

A Máltai Segélyszolgálat temesvári filiája megtartotta idei beszámoló közgyűlését. Dr. Bárányi Ildikó, a Máltai Segélyszolgálat temesvári filiája vezetője tartott beszámolót. Az 1989 decemberi események után az országban elsőként Temesváron létesült Máltai Segélyszolgálat, amely azóta megszakítás nélkül bővíti tevékenységét. A szolgálat mindössze egy maroknyi fizetett alkalmazottal, valamint százhetven felnőtt és negyvenöt fiatal önkéntes segítségével oldja meg feladatait. - Az országban működő huszonhat szervezet többségének tevékenysége a külföldről kapott szeretetcsomagok szétosztásában merül ki. A temesváriak munkája a következő munkaterületekek öleli fel: a közvetlen anyagi segítség kiosztása a rászorulóknak, szociális szolgáltatások szervezése, valamint népjóléti védőháló működtetése állandó jelleggel. A temesvári máltai szolgálat önkéntesei ez év folyamán 178 ezer (!) kilogramm különféle árut kezeltek, osztályoztak, csomagoltak és juttattak el a rászorulókhoz. A közvetlenül támogatottak száma meghaladta a 3600-at. A temesváriak anyagiakkal támogatták huszonkét karitatív szervezet, alapítvány, kórház stb. működését. Összesen közel egymilliárd-nyolcszázmillió lej értékű segély jutott el a rászorulókhoz. A segélyszolgálat irodájába naponta jönnek idősek, betegek, nyomorgók, munkanélküliek, fogyatékosok, hajléktalanok stb. A Temesváron létesített szociális központnak 17 állandó lakója van, akiket minden vonatkozásban el kell látni: az étkeztetéstől az orvosi kezelésig. A konyhán száz adagot főznek, mert a szociális központban további harminc bejáró személy étkezik, ötven adagot pedig házhoz szállítanak, jobbára magatehetetlen magányosok vagy elesett családok megsegítésére. A szociális központ területén orvosi rendelő épült. A máltai orvosok receptje a helybeli patikában ingyen kiváltható. A gyógyszer is máltai segély. /Segélyszolgálat a máltai kereszt jegyében. = Nyugati Jelen (Arad), 2000. dec. 22./

Petre Roman leköszönő külügyminiszter dec. 21-i sajtóértekezletén ismertette intézménye négy éves mérlegét. Roman legnagyobb sikerének az euro-atlanti partnerek bizalmának megnyerését és az integrációs folyamatok visszafordíthatatlanságát tartja. Minisztériumában elsődleges cél volt az EU-ba és a NATO-ba való integráció. Az előbbivel kapcsolatban Roman megemlítette, hogy Románia az iránta támasztott feltételek közül már teljesített hatot, három fejezet tárgyalása folyamatban, négy előkészítve, négy pedig készülőben. Meggyőződése: a 2007-re tervezett csatlakozás lehetősége egyre reálisabb alakot ölt. A román állampolgárokkal szemben támasztott vízumkényszerrel kapcsolatban Petre Roman elmondta, hogy Románia rajta van a felmentendő országok listáján, és az ET álláspontja bátorító. Roman kudarcnak mondta, hogy az elmúlt négy évben a román parlament képtelen volt elfogadtatni a személyes adatok védelmére vonatkozó törvényt, a külföldi állampolgárok státusára vonatkozó törvényeket, s nem szigorította meg azon román állampolgárokkal szembeni eljárásokat, akiket bűnözés vádjával tartóztattak le külföldön. A leköszönő külügyminiszter méltó utódjának nevezte Mircea Geoanat, akivel volt alkalma együtt dolgozni. /(Szász Attila): Roman és mérlege. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

Dr. Csiha Kálmán református püspök visszavonul, visszaköltözik Kolozsvárról Marosvásárhelyre, mert ott van a háza. ″Utódjának nem lesz könnyűdolga: Csiha Kálmán mércét állított fel, amellyel akarva-akaratlan mérni fogják a nyomdokaiba lépőt.″ -állapította meg a püspökkel interjút készítő Gál Mária. ″Óriási változás zajlott le ebben az évtizedben az egyház életében is.″ - szögezte le a püspök. ″Annak dacára, hogy egykoron elvett épületeinkből semmit nem adtak vissza, templomokat, szeretetotthonokat, gyülekezeteket építettünk. Újra vannak árvaházaink, öregotthonaink, egészségügyi gondozóink, öregbeteg gondozó illetve árvaházból kikerült fiatalokat gondozó szolgálatunk.″ A jövő legfontosabb feladata az egyház lelkiségének megőrzése lesz. Nem a sokszor hitbelileg meggyengült európai egyházat kell másolni, figyelmeztetett Csiha Kálmán. /Gál Mária: A nagy hazaérkezés. Karácsonyi búcsúbeszélgetés dr. Csiha Kálmán református püspökkel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./

Budapesten befejeződött a Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége kezdeményezésére indított decemberi rendezvénysorozat, amelynek célja volt figyelem felhívása a csángók kulturális értékeire és nehéz társadalmi helyzetükre, tájékoztatott Halász Péter, a budapesti Lakatos Demeter Egyesület titkára. December első hetében Erdélyben tartottak összejöveteleket. A Csángó Napok résztvevői kiállítással, diavetítéssel, író-olvasó találkozóval, táncházzal igyekeztek felhívni a figyelmet a Kárpátokon túli nehéz sorsú, identitásában különösen veszélyeztetett magyar népcsoportra. A rendezvény keretében a Magyarországon működő, Lakatos Demeter csángó költő nevét viselő egyesület dec. 8-án szervezett összejövetelt. - A Lakatos Demeter Egyesület 1990-ben alakult, a moldvai csángók élete iránt aktívan érdeklődő, közéjük kijáró magyarországiakból, közel 80 taggal. Időközben létszámuk 200 fölé bővült. Vannak erdélyi tagok is, illetve Magyarországon tanuló csángó diákok, de zömmel magyarországiak alkotják az egyesületet. A Magyar Művelődési Intézetben megtartott rendezvényen dr. Bolváry Gyula beszámolt a Csángó Napok erdélyi történéseiről. Sokan voltak Sepsiszentgyörgyön, ahol pusztinai táncosok léptek fel, Nyisztor Ilona vezetésével. Csíkszeredában bemutatták a klézsei Duma András új verseskötetét. Itt ismertették a megújult vezetőségű Csángó Szövetség cselekvési tervét is. Nagyváradon Csoma Gergely szobrászművész (Budakeszi) tartott diavetítéses előadást a moldvai csángokról, saját felvételei alapján. Halász Péter, aki több mint 30 éve jár Moldvába néprajzot gyűjteni, beszámolt azokról az eredményekről, amelyeket az Európa Tanács ért el a moldvai csángók emberjogi helyzetének javítása terén. Elmondta, hogy az Európa Tanács Kulturális Bizottsága megbízásából 1999-ben a finnországi Tytti Isohokana Asunmaa, 2000-ben pedig a portugáliai Ari járt a moldvai Bákó megyében, ahol saját szemükkel láthatták, és saját fülükkel hallhatták, miként szabotálja el a helyi tanügyi és közigazgatási vezetés a Bukarestben meghozott és a kisebbségek jogait szolgáló törvényeket. Az Európa Tanács már több országban elérte, hogy a kisebbségekre vonatkozó nemzetközi normák érvényesüljenek. A budapesti székhelyű Lakatos Demeter Egyesület kiadásában Csángó Füzetek sorozat jelenik meg. Eddig két kötetet adtak ki: a Csángó bibliográfiát és egy tanulmánykötetet a Csángó sorskérdések tanácskozás anyagából. A Domokos Pál Péter 90. születésnapjára rendezett tanácskozás anyagából Emlékkönyv készült. A Millennium alkalmából - Moldvai csángók évszázadai néven - vándorkiállítást állítottak össze, melyet négy éve visznek városról városra Magyarországon és Felvidéken. Legutóbb Egerben volt, következő állomása Székesfehérvár. Erdélyben még nem mutatták be a kiállítást. A Lakatos Demeter Egyesület tervezi, hogy 2001. áprilisában, Domokos Pál Péter születésének 100. évfordulója alkalmából egésznapos emlékülést rendez. Június 29-én, születésének napján pedig emléktáblát avatnak Budapesten, a Budafoki út 10 szám alatti házon, ahol Domokos Pál Péter több mint 20 évig élt. /Guther M. Ilona: Csángókért Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

Valamennyi erdélyi történelmi egyház jelentős összegű könyvadományt kapott a magyar államtól. A csíkszeredai római katolikus segédpüspöki hivatal 5000 kötetet kapott az Ezer Esztendő. Millenniumi olvasó- és daloskönyv című kétkötetes kiadványból. Tamás József püspök tájékoztatása szerint a köteteket a plébániák könyvtárai kapják, ahonnan majd a gyermekek kölcsönözhetik ki. A könyv a magyar millennium kormánybiztosa, Nemeskürty István megbízásából készült és irodalmunk, valamint zenei kultúránk gyöngyszemeit tartalmazza. /Millenniumi könyvadomány. = Hargita Népe (Csíkszereda), 2000. dec. 23./

A Korunk /Kolozsvár/ decemberi száma többek között a karácsony ünnepével, Pannonhalma jelentőségével, a múlt magyar filozófusaival foglalkozott. Nagy Mihály Zoltán-Vincze Gábor tanulmányának címe: Kolozsvár a román ″kiugrástól″ Észak-Erdély ″másodszori felszabadulásáig″. /A Korunk decemberi számából. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./

Adrian Nastase kijelölt kormányfő dec. 22-én az interneten tette közzé kabinetjének több mint kétszáz oldalas programját. A győztes Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) leginkább a téltől tart, programja több évre szóló előirányzásokat tartalmaz. - Biztosítani kívánják az országos energetikai és fűtési rendszer normális működését. A szükséges mennyiség egy részét hazai szállítóktól fogják beszerezni, s ezek tevékenységét szubvencionálják. Ugyanakkor importálni is akarnak energiahordozókat, s ennek érdekében több mint 350 millió dolláros külföldi hitelt szándékoznak felvenni. A mezőgazdasági termelőknek megművelt hektáronként egymillió lejes pénzbeli segélyt adnak. A segélyből a termelők gázolajat, műtrágyát, növényvédő szereket vásárolhatnak és mezőgazdasági munkákat fizethetnek ki. - Az adóterhek csökkentését ígérik. Csökkenteni kívánják a személyi jövedelemadót, a csupán egy ingatlannal rendelkező személyek ingatlanadóját. Ez utóbbi intézkedések a középosztály megerősödését szolgálnák. - A külföldi hitelképességet elsősorban az ország devizatartalékának a jelenlegihez képest mintegy 2,5-2,8 milliárd dollárral történő növelésével, és 2002 után a 3 GDP-százalék alatti költségvetési hiánnyal kívánják elérni. - Az új kormányprogram előírja a minimálbér fokozatos növelését oly módon, hogy ez 2004-re legkevesebb 50%-kal nagyobb legyen a 2000-ben létező összegnél. A felsőfokú oktatásban részt vevő fiatalok általános támogatási politikájának keretében bevezetik majd a keresetek esetében az adómentesítést, a fiatalok alkalmazásának első két évében. A kormány biztosítani fogja a nyugdíjak átszámítását, amelyre hároméves programot írnak elő. Ezt csupán 2001 utolsó negyedévétől kezdenék el azért, hogy megállapíthassák a különböző nyugdíjkategóriák közötti természetes arányokat. A mezőgazdasági nyugdíjakat olyan mértékben növelik, hogy 2000-hez viszonyítva 2001-ben 20%-os, 2002-ben 40%-os, 2003-ban 74%-os, 2004-ben 100%-os emelkedést érjenek el. A szegénység felszámolásáért bevezetik a megélhetési pótlékot. Bevezetik továbbá a családfejlesztési pótlékot is: ezt a vissza nem térítendő kölcsönt a 30 éves átlagéletkorú házastársaknak adják lakás vagy tartós használatú háztartási tárgyak beszerzésére. - Új módszert vezetnek be a gyógyszerek ártérítésére is, az ártérített orvosságok csoportjának kiszélesítésével. A 2001/2002. tanévben állami költségvetésből fedezni fogják az állami intézményekben tanuló egyetemisták bentlakási költségeinek 20-25%-át, a család jövedelmétől függően. - A kormánynak szándékában áll felülvizsgálni az alkotmányt. Kidolgozzák továbbá a szenátus és képviselőház tevékenységének különválasztását is: a szenátus képviseli majd politikailag a megyéket, és dönt a helyhatósági törvények tekintetében, a nemzetközi megállapodások vagy Románia külpolitikáját érintő törvények esetében. A képviselőházat illeti meg az összes többi jogszabályra vonatkozó döntés. Elemezni fogják a legjelentősebb számú kisebbség, a magyarság nemzeti identitásának megőrzésére és fejlesztésére vonatkozó lehetőségeket, ide értve az oktatást, kultúrát, anyanyelvet és vallást. Tekintettel lesznek az oktatási rendszer kiszélesítésére, biztosítják az anyanyelv használatát a köztevékenységekben oly módon, hogy ezáltal bátorítsák a multikulturalizmust és többnyelvűséget. Meg szeretnék teremteni az egyházi vagyon megőrzésének és fejlesztésének feltételeit, figyelemmel és nyitottsággal megvalósítani az elkobzott egyházi vagyon visszaszolgáltatására vonatkozó kéréseket. A kormány külön figyelmet szentel majd a roma lakosságnak, és javasolja ezek beillesztését a társadalomba, szociális lakások építését vidéken, mezőgazdasági területek kimérését és a helyhatóságban való képviseletüket. /Interneten tették közzé az új kormányprogramot. Nastaséék leginkább a téltől tartanak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 27./

Dec. 28-án dönt a román parlament arról, hogy bizalmat szavaz-e a Nastase-kormánynak, vagy sem. Egyelőre még folynak a tárgyalások Nastase és a demokratikus ellenzék pártjai között azokról a feltételekről, amelyek szavatolása nélkül a liberálisok, a demokraták és az RMDSZ képviselői nem szavazzák meg a kisebbségi kormányzásra vállalkozó csapatot. Nastase miniszterelnök dec. 22-én nyilvánosságra hozta kormánya programját, valamint annak a megállapodásnak a tervezetét, amelyet az Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja szerdán íratna alá a liberálisokkal, a demokratákkal és az RMDSZ-szel. Ebben a parlamenti támogatásért cserébe a Nastase-kormány - többek közt - kötelezi magát az egyeztetésre a demokratikus parlamenti pártokkal a fontosabb bel- és külpolitikai kérdésekben. Várható az is, hogy az RTDP ″átcsábítja″ a Nagy-Románia Párt parlamenti képviselőinek egy részét, és ilyen módszerrel biztos parlamenti többséget szerez. Nastase és pártja a posztkommunistákban kételkedő Nyugatot akarja megnyugtatni. Ezt bizonyítja a kormányprogram is, amely a gazdasági, társadalmi és intézményi reform folytatására, a privatizációnak a törvényesség jegyében történő felgyorsítására, az európai integrációs folyamat sürgetésére, a belügy, és a közigazgatás decentralizációjára, a szociális védelem erősítésére, az alkotmány, a választási és a párttörvény módosítására tett ígéretet. - Eddig mind a liberálisok, mind a demokraták hangot adtak fenntartásaiknak: nem elégszenek meg a kormányprogramban megfogalmazott szándékokkal, és konkrét tervet követelnek. Így van ezzel az RMDSZ is. A szövetség ragaszkodik ahhoz, hogy a kormánypárt és az említett ellenzéki pártok közt aláírandó dokumentum mellett köttessék meg egy kétoldali egyezmény is, amelyben a romániai magyarságot illető konkrét kérdésekről esik szó. - Adrian Nastase kijelentette: az RMDSZ, és a romániai magyarság hiú ábrándokat kerget, ha arra számít, hogy majd ellenzékből fogja megvalósítani azt a magyar nyelvű állami egyetemet, amit kormánypozícióból nem sikerült. Ilyen összefüggésben tehát a romániai magyarság hiába is kéri számon az RTDP-n az RMDSZ ígéreteit. - Azt viszont maradéktalanul be kell hajtani, ami iránt Nastaséék kötelezik el magukat. /Székely Kriszta: Remények és kételyek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 27./

Dec. 27-én Bukarestben az RMDSZ és a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja /RTDP/ aláírta az egyezményt. A felek megegyeztek abban, hogy az egyezménybe foglalt vállalások teljesítését negyedévenként felülvizsgálják. A kisebbségi kormányt alakító RTDP a kormányprogram támogatása fejében a reformfolyamat felgyorsítását, a tulajdonviszonyok rendezését illetve méltányos kisebbségpolitikát ígért. Az egyezményt Adrian Nastase kormányfő és Markó Béla szövetségi elnök írták alá. A dokumentum a gazdasági reformfolyamat folytatását, valamint az euroatlanti integrációs folyamat felgyorsítását irányozza elő. Az egyezmény szerint a közigazgatási törvényt azzal a kitétellel véglegesítik, hogy azokon a településeken, ahol a kisebbségek részaránya eléri a 20%-ot, azok anyanyelve a közigazgatásban is használható. Az RTDP vállalja a földtörvény alkalmazásának felgyorsítását, az ingatlantörvény véglegesítését illetve a kisebbségi egyházaktól elkobzott ingatlanok esetében az egyházi tulajdonjog visszaállítását. A kabinet az előző kormány kisebbségpolitikájának folytatását ígéri. Az egyezmény szerint a Nastase kabinet folytatja a kisebbségvédelem törvényes kereteinek bővítését, ösztönözni fogja a nemzetiségek aktív részvételét a döntéshozási folyamatban, a multikulturális együttműködést. Vállalja a nemzetiségi oktatás fejlesztését minden szinten, beleértve az egyetemet is. A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar oktatási vonalának bővítése mellett más egyetemeken is magyar nyelvű oktatás bevezetését ígéri abban az esetben, ha van rá igény. - Kollektív jogokról és önálló, állami magyar egyetemről nem tesz említést a dokumentum. Az RTDP vállalja, hogy sarkalatos bel- és külpolitikai kérdésekben egyeztet a magyar érdekvédelemmel. Mindezek fejében az RMDSZ, abban az esetben, ha az egyezmény előírásait tiszteletben tartja a kormánypárt, nem fog a Nastase- kabinet ellen bizalmatlansági indítványt kezdeményezni vagy támogatni. /Aláírták az RMDSZ-RTDP egyezményt. Kisebbségpolitikai folytonosságot ígér Nastase. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./ Ugyancsak protokollumot írtak alá a Nemzeti Liberális Párt és az RTDP vezetői. Ebben a liberálisok kötelezték magukat arra, hogy megszavazzák a Nastase-kormányt, egy évig nem nyújtanak be bizalmatlansági indítványt. Cserébe azt várják, hogy az RTDP minden fontos bel- és külpolitikai kérdésben konzultáljon a liberálisokkal, és folytassa az Valeriu Stoica leköszönő igazságügyminiszter által megkezdett reformot az igazságügyben. A dokumentum szerint 2001 február elsejétől különbizottság jön létre, amelynek feladata az alkotmány, valamint a párttörvény, és a választási törvényre vonatkozó módosító indítványok kidolgozása. - A demokratikus ellenzék pártjai közül egyedül a Demokrata Párt nem volt hajlandó kétoldali megállapodást kötni az RTDP-vel. Petre Romanék döntésüket azzal indokolták: ez elkötelezné a pártot az RTDP-vel szemben, márpedig a DP ellenzékben kíván maradni. =Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./

A 2000. év különösen nehéz volt az RMDSZ számára, és nem volt könnyű nyilvánvalóan a romániai magyarságnak sem, szögezte le Markó Béla RMDSZ-elnök a vele készített interjúban. A helyhatósági választásokon az RMDSZ-nek sikerült erős önkormányzatokat létrehoznia: négy megyei önkormányzatot vezet a korábbi kettővel szemben, és ez nagyon fontos előrelépés, a parlamenti választásokon pedig erősebb frakciókat tudtak teremteni egy olyan négyesztedei kormányzás után, amelynek kapcsán egyesek szakadatlanul támadták az RMDSZ-t, annak vezetőségét. - Ha lassan is, de elindult a földtörvény alkalmazása. Kolozsváron a jogi és a közgazdasági karon anyanyelvükön tanulhatnak magyar hallgatók. Ez az év nyomorúságos esztendő volt sokak számára. A kisnyugdíjasoknak, a munkát kereső fiataloknak. - Riasztó a parlamenti választások eredménye: hihetetlenül előretört egy ultranacionalista irányzat. Markó hangsúlyozta: ″ez az évtized, amelynek végére pontot teszünk, már a miénk volt, a magyaroké, az erdélyi magyarságé. A szó minden értelmében közösséggé kovácsolódtunk, és nagyon remélem, hogy a következő évtized, a következő évszázad is a miénk lesz.″ Szeretnék elérni, hogy arányos költségvetési támogatásban részesüljenek az erdélyi megyék is. /Gyarmath János: Exkluzív interjú MARKÓ BÉLA szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

A 2000-es évben az Új Kézfogás Közalapítványhoz (UKK) 288 gazdasági jellegű pályázati kérelem érkezett, amelyek összértéke elérte az 1 milliárd 300 millió forintot. A 2000-ben kihelyezett támogatások megoszlása országonként: Románia 61%, Ukrajna 24%, Jugoszlávia 10%, Szlovákia 4%, Magyarország 1%. A romániai magyar vállalkozók a következő támogatásokban részesültek: kamattámogatás, ISO minőségi támogatás (Romániából és Szlovákiából beérkezett 12 kérelem, ebből 6 a kolozsvári székhelyű Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége közvetítésével, nyertes 8 pályázat), mikrohitel, vissza nem térítendő támogatás, privatizációs - visszatérítendő támogatás. - Kolozsváron rendezték meg a Vállalkozásfejlesztési lehetőségek kis- és középvállalkozások számára a Kárpát-medencében című konferenciát, amely kiváló tapasztalatszerzési alkalmat biztosított a régió vállalkozásfejlesztési szakembereinek. Romániában és Szlovákiában 2001 nyarától beindul a SAPARD-programhoz kapcsolódó támogatás elindítása, amelyhez, például, felhasználják a bánffyhunyadi kistérség helyzetfeltárását szolgáló kérdőíves felmérésen alapuló esettanulmányt. A régió fejlesztési terveinek kidolgozása az ott élők javaslatainak figyelembevételével történik. /Fokozódott az Új Kézfogás Közalapítvány segítségnyújtása Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./

Dec. 27-én Kolozsvárra érkezett a Zsidó Hitközségek Romániai Szövetsége által szervezett Hanukiász, a nyolc napon át - a Hanukka-ünnep idején - tartó körút, amely az ország fontosabb városain vezet keresztül. A Deportáltak Emléktemplomában tartott ünnepségen jelen volt többek között Eckstein-Kovács Péter leköszönő kisebbségvédelmi miniszter, Boros János kolozsvári alpolgármester, Bogdan Cerghizan Kolozs megyei prefektus, Alföldi László, Magyarország kolozsvári főkonzulja. A Halmos Katalin-vezette Talmud Tora kórus héber és jiddis nyelvű ünnepi dalokat adott elő. Beszédet mondott Dorel Dorian, a zsidó kisebbség parlamenti képviselője is. A zsinagógában Kallós Miklós, a kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke nyitotta meg a rendezvényt. Az ünnepélyes gyertyagyújtás után Menáchem Hákohen, Románia főrabbija mondott beszédet. Kolozsvárnak fontos helye van a zsidó kultúrában, hiszen a város híres szülöttei között nagy írók, zeneszerzők, színészek, ismert chászid rabbik foglalnak helyet. Ha Romániának szüksége van kisebbségvédelmi miniszterre, azt jelenti, nincsenek rendben a dolgok a kisebbségek védelmét illetően - vélte Menáchem Hákohen. A judaizmus nem ismeri a bosszú, a megtorlás fogalmát, ezek a szavak nem is léteznek a héber szókincsben - mondotta a főrabbi. Emlékeztetett, hogy Kolozsvárnak hat zsinagógája volt, és 18 ezer zsidó élt abban a városban, amelyben ma már sokszor az imádkozáshoz szükséges tíz férfiből álló minján megalkotása is gondot jelent. Az amerikai Joint Distribution Commitee zsidó segélynyújtási szervezet romániai tevékenységét ismertette a továbbiakban Zwi Feine, a Joint romániai képviselője. A szervezet 1919-ben kezdte meg tevékenységét, majd megszakításokkal működött a második világháborúig. 1990-ben kezdte el újra tevékenységét Romániában. Menáchem Hákohen, romániai főrabbi a Szabadságnak elmondta, a zsidóság szent városának tartja azt a Kolozsvárt, amely félévszázaddal ezelőtti mártírjai révén vonult be a zsidó történelembe. /Salamon Márton László: A Hannuka gyertyácskái oltották el az auschwitzi krematóriumok lángját. A zsidóság szent városának tartja Kolozsvárt Románia főrabbija. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./

Balázs Árpád nótaszerzőnek, akinek Ady verset dedikált, emléktáblát állítottak Zilahon, dec. 23-án. A Szilágy Társaság és a Pro Zilah egyesület emléktábláját ama ház utcára néző homlokzatán helyezték el, melyben a nótaszerző zilahi tartózkodása éveiben lakott. A román, magyar és német nyelvű tábla felirata: ″E házban lakott a nótaszerző BALÁZS ÁRPÁD (1874 - 1941)″, a márványtáblán látható bronz portré-domborművet Sepsi József szobrász készítette. Pár száz dala jelent meg, az úgynevezett ″magyar nótákon″ kívül magyar költők verseit is megzenésítette. Szerepelt a Magyar Rádió két világháború közötti műsoraiban, saját szerzeményeit énekelte zenekísérettel. Mindmáig ismertek nótái közül a Rácsos kapu, rácsos ablak, Gyere velem akáclombos falumba, Nem tudok én neked csak virágot adni, Szeretnék május éjszakán címűek és még pár tucat dalát éneklik napjainkban mulatságok alkalmából. /(Fejér László): Az utolsó emléktábla nótaszerzőnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

Idén tízesztendős lett a népszerű marosvásárhelyi Gruppenhecc társulat. A jubileum alkalmából Csillagos tízes címen kabaréval állnak elő dec. 30-án és 31-én, melyben helyt kapnak az elmúlt tíz év legjobb jelenetei és dalai. A társulat közismert tagjai: Biluska Annamária, Fodor Piroska, Somody Hajnal, Fülöp Beáta, Szélyes Ferenc, Kilyén László, Kárp György, Hunyadi László, Henn János, és a szövegíró-rendező Nagy István. /Már tíz éves, s ettől csillagos. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

Dec. 28-án a parlament együttes ülésén 314:145 arányban a képviselők bizalmat szavaztak a Nastase-kabinetnek. A parlament összesen 479 tagja közül 459 szenátor és képviselő vett részt a szavazáson. A parlamenti pártok közül egyedül a Nagy-Románia Párt (NRP) és a Demokrata Párt (DP) szavazott az RTDP-kormány ellen. Az NRP részéről felszólaló Corneliu Ciontu alelnök beszédében a parlament plénuma előtt bejelentette: az alakuló kormány ellen voksolnak. A DP azzal magyarázta álláspontját, hogy ″valakinek tisztának kell maradnia az ellenzékből″ is, ezért nem szavaznak bizalmat a Nastase-kabinetnek. Az RMDSZ az RTDP-vel kötött megállapodásához híven támogatta a kisebbségi kormány beiktatását. A Nastase-kabinet dec. 29-én összeül. Napirendjén szerepel azoknak a kormányrendeleteknek a megvizsgálása, amelyeket az előző kormány bocsátott ki, de a parlament még nem hagyta jóvá. A jogszabályok értelmében, az újonnan megalakult kormánynak jogában áll felfüggeszteni mindazokat a rendeleteket, amelyeket a parlament még nem tárgyalt meg. Ezek száma körülbelül 220-ra tehető. Kónya-Hamar Sándor elmondta: az említett jogszabályok között bőven akadnak olyanok, amelyek a romániai magyar kisebbség érdekeit érintik. Ilyen például az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatásáról rendelkező kormányrendelet is, amelyet a parlament mai napig nem vitatott meg. /Parlamenti igen a Nastase-kabinetnek. A demokraták és a nagy-romániások ellene szavaztak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./ Adrian Nastase a parlament dec. 28-i kormánybeiktató ülésén kijelentette, hogy az új kormány 4,5-6 százalékos éves gazdasági növekedést szeretne elérni, valamint azt, hogy a minimálbér összege fokozatosan emelkedjen, hogy 2004-ben legalább 50 százalékkal magasabb legyen, mint 2000 végén. Nastase hozzátette, hogy a gyermektámogatás összege a nettó átlagbér 10 százalékára emelkedik. Adrian Nastase szerint a gazdasági növekedés támpillére a ″tulajdonjogi formák szerkezeti módosítása″ lesz, úgy, hogy a magánszféra szolgáltassa a nemzeti össztermék (GDP) 75 százalékát. Kijelentette: az új kormány nyugdíjkiigazítást is tervez egy három éves program alapján, amely a 2001. esztendő utolsó harmadévében kezdődne. Megjegyezte, hogy a nyugdíjakat harmadévente emelnék, a ″vásárlóerő megőrzése″ érdekében. /Optimista előrejelzés. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 29 / Adrian Nastase miniszterelnök 1950-ben született Bukarestben. Jogot végzett, majd szociológiát, a jogtudományok doktora. 1973-1974 között külügyminisztériumi tanácsos. 1974-1990 a Román Tudományos Akadémia Jogi Intézetének kutatója, eközben pedig előadótanár a bukaresti közgazdasági és jogi egyetemeken. 1994-ben vendégtanár a Sorbonne-on. Politikai karrierje 1990-ben indul, amikor képviselőnek választják a Nemzeti Megmentési Front színeiben. 1990-1992 között külügyminiszter. 1992-1996 között a képviselőház elnöke, 1996-tól az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében a román delegáció tagja. /Adrian Nastase miniszterelnök. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

Esélyt kell adni a kormányzásra készülő pártnak, ezért az RMDSZ bizalmat szavaz az új kabinetnek - jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök a parlament együttes ülésén elhangzott felszólalásában. - A reformokat előirányzó kormányprogramot támogatásunkról biztosítjuk, az RTDP-vel aláírt megállapodás alapját ez jelentette és nem más - szögezte le az RMDSZ elnöke. Markó Béla ugyanakkor a kormányprogram hiányosságaira is felhívta a figyelmet: aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a dokumentum nem helyez kellő hangsúlyt a tanügyi reform folytatásának biztosítására, Erdély úthálózatának és autópályájának a kiépítésére, az igazságszolgáltatás függetlenségének a megőrzésére. Markó szerint az RTDP kormányprogramja az előző kormány által elért eredményeket próbálja megkérdőjelezni. Kifejtette: tizenegy év után Románia még mindig olyan problémák sokaságával találja szembe magát, amelyek más országokban már megoldódtak. Megítélése szerint a kialakult helyzetért, a problémák felgyülemléséért, a szélsőséges nacionalizmus elterjedéséért az összes eddigi kormányt egyaránt felelősség terheli. Mint fogalmazott, az RMDSZ csakis azt a politikai erőt fogja támogatni, amely nemcsak szóban, hanem tettekkel is elhatárolódik az ultranacionalista és Európa-ellenes ideológiától. /Markó Béla: Esélyt kell adni a kormányzó pártnak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

Zilahon 21 középiskolai tanár által aláírt állásfoglalást juttattak el a Szilágyság c. hetilaphoz a Wesselényi Kollégium körül kialakult helyzettel kapcsolatban. A zilahi magyar tagozatos középiskolák tanárai állásfoglalásukban leszögezték: ″Működésének első 5 évében nagyon sok kifogásolni valót láttunk/tapasztaltunk az iskolában folyó oktatási tevékenységgel kapcsolatban. A hibákat mind az egyházi vezetőség, mind a tanfelügyelőség tudomására hoztuk. Akkori jelzésünket az Iskolaszék és az egyházi csúcsvezetőség ″a Kollégium belügyeibe való durva beavatkozásnak″ minősítette és tanári méltóságunkat nagyon sértő módon visszautasította.″ Az állásfoglalást fogalmazók szerint a pedagógusok megkönnyebbüléssel vették tudomásul, hogy Seres Magda versenyvizsgán vett részt és törvényesen kapott igazgatói kinevezést. Jó irányú változásokra utaló tevékenység következett be a kollégiumba, és véglegessé vált a tanári kar összetétele. A Wesselényi Kollégium egyre népszerűbbé vált. Jóérzést és emberséget nélkülözőnek nyilvánítják a Seres Magda menesztésére tett kezdeményezést is. A tanárok szerint a tanszemélyzet az oktatási tárcával áll munkaviszonyban, a munkaügyi viszonyokat a törvények alapján lehet megoldani. Seres Magda leváltását indokolatlannak és jogtalannak tekintjük, olvasható az állásfoglalásban. - Seres igazgatónő továbbra is végzi munkáját, a tanfelügyelőség törvénytelennek tekintette az iskolaszéki felmondást és azt nem hajtotta végre. /(Fejér László): Pedagógus-állásfoglalás kollégium-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./

"Az Erdélyi Református Egyházkerület élén váltás történt. Pap Géza személyében új püspököt választottak. A főjegyző Kató Béla, a missziói előadó Ötvös József lett. Karácsony harmadnapján járt le az óvási idő, s ettől a pillanattól a megválasztottak hivatalosan is az egyház elöljáróivá váltak. Új minőségükben mindhárman először Marosvásárhelyen, cserealji református egyházközségben találkoztak, meghatározni a feladatköröket. Pap Géza püspök kifejtette: ″Célunk, hogy a kormányzásba bevonjuk az egyházmegyéket, tisztázzuk a fegyelmi ügyeket.″ ″Azt szeretném, ha az egyházat közösen irányítanánk, közösen megbeszélnénk az egyházi teendőket; csapatmunkában gondolkodunk.″ - Rendhagyó, hogy a püspök megtartja a gyülekezetet és lelkészként is szolgál. Kató Béla főjegyző kiemelte, hogy az egyháznak át kell értékelnie teljesen a diakóniáját, ugyanis nemcsak az öregekkel, a betegekkel, a rokkantakkal, hanem az egészségesekkel is foglalkozni kell. Ezt próbálta meg Kató Béla Illyefalván. Erdélyben arra kell koncentrálnunk, hogy segítsük hozzá az embereket a megerősödéshez. Ahogy ez Háromszéken sikerült, remélhetőleg egész Erdélyben sikerülni fog. Pap Géza püspök megállapította, hogy a lelkész elsődleges küldetése az igehirdetés. A püspök leszögezte, hogy meg kell különböztetni a lelkiségi mozgalmakat olyan szempontból, hogy azok belülről vagy kívülről szerveződtek-e. Valamennyi mozgalom képviselőivel őszinte párbeszédet kell folytatni. - Kató Béla főjegyző kiemelte: nem szabad hagyni, hogy egy gyülekezetben évekig ott maradjon egy alkoholista lelkipásztor, vagy olyan, aki elhagyja a családját, vagy aki megbotránkoztatja a gyülekezetet a viselkedésével. Ha ilyen jelenségek ellen emel szót a mozgalom, természetesen egyetértenek velük. Ha más a cél, például az egyházban egyházzá lenni és párhuzamosan haladni, akkor ők maguk zárják ki a másik felet, ami nem helyénvaló. Ötvös József missziói előadó elmondta: felmérik, milyen missziói tevékenységet kell folytatni a szórványban. /Mezey Sarolta: Nem uralkodni, hanem szolgálni akarunk. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 29./"

A közművelődési szakmai képzések határon túli beindításának lehetőségeit vitatták meg a Budapesten, a Magyar Művelődési Intézetben dec. 10-11-én szervezett munkaértekezleten. Meghívottként Romániából jelen volt dr. Nagy Attila adjunktus (Babes-Bolyai Tudományegyetem) és Pillich László (Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány elnöke), Szlovákiából Farkas József (Ifjú Szívek MME) és Görföl Jenő (Csemadok), valamint Jugoszláviából Hajnal Jenő (Thurzó Lajos Közművelődési Központ /Zenta/ igazgatója) és Nagy István (Vajdasági Magyar Folklórközpont szakmai tanácsadója). A Magyar Művelődési Intézet Határon Túli Magyarok Osztályának vezetője, Romhányi András kifejtette, hogy osztályuk legfontosabb feladata a kisebbségben élő magyar kulturális szervezetek és közösségek által szükségesnek ítélt együttműködési, támogatási és segítő formák megvalósítása. Ezek megfogalmazására és fontossági sorrendbe állítására a határon túli magyar szervezetek munkatársai azonban az esetek többségében nincsenek felkészülve, hisz háttérintézmények nélkül, és többnyire szakmai felkészültség nélkül dolgoznak. Ezért is szükséges a szakmai képzések beindítása. Erről volt szó a munkaértekezleten. - Sem Romániában, sem Szlovákiában, sem Jugoszláviában nem létezik közművelődési szakmai képzés, sőt ezen hivatásnak a fogalomköre sem ismeretes, ezért az államközi szerződések kereteinek igénybe vétele egyelőre nem járható út. Az értekezleten arra jutottak, hogy a közművelődési munkában jártas határon túli kollégáknak lehetőséget biztosítanak Magyarországon a konkrét képzési tematikák megismerésére. Ezután majd a képzést nyert határon túliak megszervezik a kiválasztott képzési forma beindítását odahaza. - Például a Kertészettudományi Egyetemnek /Budapest/ kihelyezett tagozata van mind Erdélyben, mind a Vajdaságban. A diplomát, amelyet az ide járó hallgatók kapnak, nem ismerik el sem Romániában, sem Jugoszláviában, ettől függetlenül ezek a képzések működnek, igény van rájuk, fontosnak tartják. Valószínű az, hogy idővel ki lehet harcolni e képzések elismertetését az adott országokban, hisz akár Romániának, akár Szlovákiának vagy Jugoszláviának érdeke felzárkózni az európai közösséghez. - Azt tervezik, hogy már 2001 őszén beindulhatnak az első évfolyamok nemcsak Erdélyben, hanem Szlovákiában és a Vajdaságban is, egy-egy kiválasztott területen. /Guther M. Ilona: Beindulhatnak a közművelődési képzések. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./

Újabb tartanak január közepén Budapesten a határon túli magyarok vezetői és a magyar kormány képviselői a kedvezménytörvény tervezetéről, amely tavaszra az Országgyűlés elé kerülhet elfogadásra. Magyarország szerint a törvény "teljes mértékben″ megfelel majd az uniós elvárásoknak. Michael Lake budapesti EU-nagykövet megerősítette, hogy a külügy korábban bemutatta a törvény koncepcióját az Európai Bizottság bel- és igazságügyi biztosának, António Vitorinónak. A nagykövet úgy fogalmazott: "ezt nem nevezném konzultációnak″. Lake szerint amennyiben a jogszabály diszkriminatív a szomszédos országokban élő (nem magyar nemzetiségű) állampolgárokkal szemben, "akkor nem lesz eurokonform″ . /Eurokonform státustörvény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./

″Kétségtelen, hogy nehéz évet, sőt, nehéz évtizedet, évszázadot és évezredet zárunk most.″ - állapította meg Markó Béla év végi köszöntőjében. ″Lehet így is búcsúzni most az ezredfordulón, nehéz szívvel, kishitűen, tele sóhajjal és reménytelenséggel. De lehet búcsúzni egészen másképpen.″ Mert ″vannak magyarok, van összetartó közösség, van akivel nekivágni egy új esztendőnek. Lehet, hogy ez az évszázad nem volt a miénk. De ez az utolsó évtized a miénk volt. Talpra álltunk, ismét közösséggé kovácsolódtunk, az egész Kárpát-medence számára példát mutattunk egységből, erős politikai képviseletet és erős civil társadalmat hoztunk létre.″ A választás során ″megzavarodott a román társadalom politikai tájékozódó képessége is, addig mi ugyanazon az úton haladtunk, irányt nem váltottunk, utat nem tévesztettünk.″ ″A romániai magyarság politikailag is, erkölcsileg is győztesként készíti most a maga számvetését.″ Valamivel többen tanulhatnak magyarul az idén, mint a tavaly. Legyen jelszavunk, javasolta Markó Béla, ismét felemelt fejjel, ismét együtt, ismét Európában! /Markó Béla: Van, akivel nekivágni... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./

Vandálok garázdálkodtak dec. 27-én Bukarestben, a zsidó történeti múzeumban. Teodor Wexler, a romániai zsidó közösségek szövetségének tanácsosa szerint a délelőtti órákban két 30-40 év körüli férfi behatolt a múzeum épületébe. Sértegették a többnyire idős személyzetet, azt kérdezvén tőlük, "van-e a múzeumban auschwitzi szappan″. A nemleges válaszra a vandálok tettlegesen bántalmazták a személyzet két tagját, törtek-zúztak, majd elmenekültek. "A vandál cselekedet része egy szélsőséges kampánynak″, amely a zsidóság ellen irányul - jelentette ki a tanácsos. * Az azonnal riasztott rendőrség gyorsan a helyszínen termett s megkezdte a vizsgálatot. Klaus Fabritius államtitkár (Kisebbségvédelmi Hivatal) nyilatkozatban ítélte el a vandálok cselekedetét és kérte a hatóságokat, példásan büntessék meg a tetteseket, előzzenek meg bármely hasonló cselekedetet. /Vandálok a zsidó múzeumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa és Esperesi Kollégiuma Állásfoglalásában foglalkozott az ún. "Református Megújulási Közösség″ ügyével és az egyházi élet rendjét megzavaró megnyilvánulásokkal. Az állásfoglalás szerint a magát "megújulási közösségnek″ tituláló, kétes szándékú és nehezen azonosítható csoportosulás provokatív és obstrukciós módszerekkel, anarchikus állapotok előidézésével próbálja megzavarni az egyházkerület békéjét. Az állásfoglalás visszautasította a megújulás örve alatt fellépő egyházi személyeknek az Egyházkerület tekintélyét és hitelét károsító rágalmazását és vádaskodását. /Sajnálattal állapítják meg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./