" Jan. 31-én Kolozsváron, a Röser könyvesboltban mutatta be Demény Péter a Komp-Press Kiadó Ariadné-sorozatában megjelent Egyed Emese esszéket, tanulmányokat tartalmazó új könyvét, Olvasó nappal, író este címmel. /Olvasó nappal, író este. Bemutatták Egyed Emese új kötetét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./"

"Románia nemzetbiztonságát elsősorban az országon belüli veszélyek fenyegetik - állapította meg Ion Iliescu államelnök a Nemzetvédelmi Akadémia új tanfolyamainak megnyitása alkalmából. Iliescu a veszélyek között a szegénységet, a korrupciót, a szervezett bűnözést, a bürokráciát, a kábítószer- és emberkereskedelmet, a terrorizmust és a szélsőséges mozgalmakat említette. - A Nagy-Románia Párt vezetője, C. V. Tudor bejelentette: mivel sem az elnök, sem a kormány nem hallgatta meg véleményét, pártja bizalmatlansági indítványt terjeszt be - gyakorlatilag a magyar nyelv használata ellen. /Belső veszélyek. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 3./"

"Egy évvel ezelőtt bezárták a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) levéltárát, azóta "leltároznak". A kutatók azóta csak várakoznak. A leltár oka állítólag a tavaly elfogadott átvilágítási törvény, amely a szekusdossziékba történő bepillantást is szabályozza. Megdöbbentő, hogy Romániában, ahol az aktív lakosság mintegy harmada valamilyen módon kapcsolatban állt a kommunista titkosszolgálattal, ma már egy-egy parlamenti párt akár több száz nevet tartalmazó képviselő- és szenátorjelölt listájából alig két-három személy ha fennakad a rostán. Az irattárak bezárásának másik oka, hogy a hatalmon lévők rájöttek: nem lehet tudni, mi minden kerülhet elő. A fiatal történészek például a kibányászott iratokat azonnal világgá kürtölik. Például Dorin Dobrincu az SRI-levéltárban tavaly érdekes aktára bukkant. Egy 1950. január 30-i dokumentum szerint Teoctist Arapasu volt legionárius, aki részt vett a [legionárius] felkelésben, s aki más legionáriusokkal együtt szétverte az Antim utcai zsinagógát. "Arapasu a Iustinian Marina pátriárkával való jó viszonyának köszönhetően befolyással rendelkezett ez utóbbinál, aki támogatni szándékszik Arapasut, hogy a következő választásokon Moldva mitropolitai posztját elfoglalja". A mai román pátriárkáról van szó, Teoctistról, a Román Ortodox Egyház fejéről. Miután a dokumentumot idén január közepén két román napilap is közölte, Teoctist hivatala azonnal cáfolta annak tartalmát. Azt mondták, a jelentés tulajdonképpen a szovjetek diverziója nyomán születhetett. Azonban egy másik fiatal történész, Gabriel Catalan, ehhez hasonló dokumentumot talált 1949. augusztus 30-i keltezéssel, egyet pedig a bukaresti központi történelmi levéltárban, 1949. január 20-i dátummal. A legutóbbi Nicolae Balan mitropolita kijelentése. Teoctist ezt már nem tudta cáfolni, a román sajtó is azonnal elhallgatott. Mégiscsak az ortodox egyház fejéről van szó, tette hozzá Tibori Szabó Zoltán. Nem lehet Teoctist pátriárkát kikezdeni, hiszen az akadémia tagja lett, találkozott II. János Pál pápával, az ökumenizmus bajnoka és rengeteg kitüntetés birtokosa. Ki merne arra emlékezni, hogy Teoctist nem csupán legionárius volt, antiszemita és pogromok résztvevője, hanem a kommunista rendszer egyik legalázatosabb kiszolgálója is? Teoctist ezért 1990 elején saját egyháza nyomására lemondott, majd néhány hónappal később meggondolta magát, és visszatért pátriárkai trónusára. - Idén január 21-én Bukarestben megemlékeztek az 1941. január 21-i bukaresti pogrom áldozatairól. A bukaresti ortodox székesegyházban Teoctist pátriárka mise keretében emlékezett meg "az antiszemitizmus és az idegengyűlölet azon ártatlan áldozatairól, akiket hatvan évvel ezelőtt gyilkoltak meg Bukarestben". Tibori megjegyezte: A gyilkosok tarthatnak bűnbánatot és imádkozhatnak bűneik megbocsátásáért, de csakis bűneik nyilvános bevallása után. /Tibori Szabó Zoltán: Őtúlboldogsága és a zsidók. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./"

"Febr. 1-jén Kolozsváron a Duna Televízió vezetői beszélgettek a megjelentekkel az intézmény arculatváltoztatási kampányáról. Pekár István elnök bejelentette, hogy idén augusztus 20-tól a Duna tv adása az észak-amerikai földrészen is vehető lesz. Az általunk látott műsorból Amerika hatórás, angol nyelven feliratozott változatot lát majd, mert bár ott másfél milliónál többen vallják magyarnak magukat, a nyelvet legfeljebb kétszázezren beszélik. Erre idén 800, jövőre 400 millió forintot kapnak a magyar költségvetésből. Ezzel párhuzamosan a Duna tv-t a Kárpát-medence hírtelevíziójává kívánják változtatni. A Duna tv, a Magyar Televízió és a Magyar Rádió ugyanakkor 3-400 millió forintos hozzájárulással kárpát-medencei hírügynökséget hoz létre. - Bayer Zsolt közművelődési igazgatóhelyettes arról szólt, hogy a fiatalok irányába kívánnak nyitni, de nem hajlandók a kereskedelmi tévék stílusát átvenni. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője a Kalendáriumot unalmasnak tartja. Mózes Árpád evangélikus püspök arra hívta fel a figyelmet, hogy a Duna Televíziónak nem csupán a nemzeti, de az erkölcsi nevelés is kötelessége. /T. Sz. Z. [Tibori Szabó Zoltán]: Beszélgetés a Dunáról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./"

" A kisebbségek beolvasztásában vagy kiűzetésében érdekelt szomszédos hatalmak a mai napig állandó lépéselőnyben vannak az anyaországgal és a kisebbségi magyar szervezetekkel szemben, állapította meg Harrach Gábor. Nem csoda, hogy magyar településstratégiáról is csak négy hónapja, Marosvásárhely magyar polgármesterének választási veresége óta kezdtek beszélni, miközben a román, jugoszláv s az (akkor még) csehszlovák hatalom már nyolc évtizede hozzálátott a magyar többségű városok kulturális és etnikai arculatának átalakításához, román, szlovák és szerb városokká formálva például az addig tipikusan magyar Kolozsvárt, Kassát és Újvidéket. "Nincs településstratégiánk" - vallotta be tíz évvel az RMDSZ megalakulása után, elnökségének nyolcadik évében Markó Béla, természetesen bármiféle személyi konzekvencia levonása nélkül. A megmaradás érdekében az általános érvényű követelések - teljes körű anyanyelvű oktatás, kétnyelvűség, decentralizáció stb. - mellett városonként és régiónként különböző, lokális stratégiákat is meg kell fogalmazni. Az utódállamokban egyre inkább azé lesz az igazi hatalom, aki a gazdasági, kulturális és szellemi élet központjaiban, a nagyvárosokban szerez pozíciókat. Harrach emlékeztetett: Erdélyben az impériumváltás előtt nem létezett egyetlen román többségű nagyváros sem, mivel a románság nagy része falvakban, kistelepüléseken élt. Erdély lakosságának ekkor ötvennégy százaléka volt román, harminchárom százaléka magyar, és hat százaléka német. Az utódállamok gyors ütemben növelni kezdték saját népességük arányát az addig magyarok és németek által lakott városokban. Ez azonban nem járt együtt a klasszikus városi civilizációs értékek elsajátításával az újonnan telepítettek részéről. Ellenkezőleg: a gyakran elmaradott vidékekről érkezett, az urbanizált életformától idegen normákat meghonosító tömegek az őslakossággal szembeni idegengyűlölet, a legprimitívebb nacionalizmus bázisává váltak. Noha a betelepítésekben, kiűzetésekben, sőt a városok történelmének utólagos kisajátításában (vagyis meghamisításában) az utódállamok mindegyike jeleskedett, a nagyvárosok magyartalanításának legkövetkezetesebb példáját Románia mutatta be. A Ceausescu-féle nemzeti kommunizmus az addig kivétel nélkül magyar vagy német városokat mind külsejükben, mind szellemiségüket tekintve a balkáni nívóra süllyesztette. A diktátor bukása ugyan lehetetlenné tette a nagy lakótelepépítések, a tömeges betelepítések folytatását, ám a felszínre törő, a nagyvárosi magyarság mindennapjait megkeserítő nacionalizmus, a katonai és rendőri állomány ma is tartó növelése a székely megyékben, valamint a leplezetten folyó, alapítványi vagy egyházi háttérrel fedezett, de az állam által vagy jóváhagyásával irányított akciók - mint például a Cserehát-ügy néven elhíresült, a mai napig terebélyesedő betelepítési botrány Székelyudvarhelyen - azt mutatják, hogy a román térhódítás kiteljesítése az erdélyi városokban egyik első számú stratégiai célkitűzése a mindenkori bukaresti hatalomnak, így a jelenleginek is - állapíthatta meg találóan Harrach Gábor. - Pomogáts Béla Erdélyi magyar városok című munkájában pontokba szedte az elrománosítás jól kidolgozott menetrendjét. Ennek eredményeként az egykor nyolcvanöt százalékban magyarlakta Kolozsvárt ma már csak húsz százalékban, a valamikor színmagyar Nagyváradot pedig csupán harminc százalékban lakják magyarok - s amelynek ismeretében az RMDSZ-nek a mai napig "nincs településstratégiája". A román államnak már nyolcvan éve van. /Harrach Gábor: Az utolsó végvár. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./"

"Jan. 27-én a Maros megyei Marossárpatakon a megye magyar szakos tanárainak tartottak pedagógiai kört. A módszertani kör meghívottja ezúttal Kovács András Ferenc marosvásárhelyi költő volt, aki bemutatta Miénk a világ című, nemrég megjelent gyermekverskötetét. A rendhagyó könyvismertetőn a marosszentgyörgyi Általános Iskola Szőcs Kálmán Irodalmi Körének tagjai a kötet verseiből összeállított zenés-verses műsort mutattak be. /Rendhagyó könyvbemutató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./"

"A Kölcsey Társaság és Szatmárcseke önkormányzata meghívásának eleget téve dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek részt vett a magyar kultúra napjának alkalmából jan. 21-én tartott megemlékezésen. Az ünnepség ökumenikus istentisztelettel kezdődött a szatmárcsekei református templomban, az igét Nagy László református püspök-helyettes és Jakubinyi érsek hirdette. /Kölcsey-emlékünnepségek. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 4./"

"Febr. 3-án Brassóban találkoztak a romániai nagyvárosok polgármesterei, a helyi közigazgatási törvénytervezet ellen tiltakoznak. Közös nyilatkozatukban leszögezték: a helyi közigazgatási törvénytervezet súlyosan megszegi az alkotmányt, illetve a Helyi Autonómiák Európai Chartáját. Antidemokratikusnak ítélték a törvénytervezet azon cikkelyét, melynek értelmében büntető eljárás indítása esetén a kormány által kinevezett prefektus felfüggesztheti a választott polgármestert. Szerintük a felfüggesztésre csak a bírósági döntést követően kerülhet sor. Feltehetőleg Gheorghe Funar kolozsvári polgármester nyomására a romániai nagyvárosok vezetői leszögezték: a helyi közigazgatási szervekkel történő kapcsolatuk során a polgároknak kizárólag az állam hivatalos nyelvét, a románt kell használniuk. A közleményt Constantin Simirad jászvásári, Gheorghe Funar kolozsvári, Ioan Ghise brassói, Tudor Pendiuc pitesti, Petru Filip nagyváradi, Adrian Orza temesvári, illetve Mircea Molot dévai polgármester látta el kézjegyével. A találkozó során Gheorghe Funar, aki egyben a Nagy-Románia Párt főtitkára, kifejtette: pártja még ezen a héten elkezdi az aláírásgyűjtést a bizalmatlansági indítvány benyújtása érdekében. /Kiss Olivér: Az anyanyelv használata ellen is tiltakoznak a nagyvárosok polgármesterei A közigazgatási törvénytervezet módosítását kérik. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./"

"Febr. 1-jén Birtalan Ákos képviselő, a Sapientia Alapítvány kurátora, valamint a Kovászna Megyei Tanács és Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala szervezésében tartották meg A háromszéki felsőoktatás jövője az Erdélyi Magyar Tudományegyetem keretében c. tanácskozást. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő a háromszéki közoktatás helyzetéről számolt be, ebből kiderült, hogy 2000-ben Háromszéken végzettek 39,7 százaléka állami egyetemeken tanul tovább, 8,41 százaléka magánegyetemekre, 12,9 százaléka technikumokba iratkozott, 18, 23 százaléka dolgozni kezdett, és 12 százalék körüli azoknak a száma, akik valószínűleg beilleszkedési segélyben részesülnek a munkaügytől vagy fekete munkát vállaltak. A nagyszebeni Lucian Blaga egyetem Kézdivásárhelyen indított ősztől néhány szakot távoktatással, ide kb. hatszáz fiatal iratkozott be, nagyrészük Háromszékről, a hallgatóknak csupán elenyésző hányada román nemzetiségű. Az oktatás román nyelven folyik. "Miközben a magyar egyetem létrehozásán munkálkodunk, elveszítettünk ezer fiatalt" - mondotta a főtanfelügyelő. Dr. Domokos Ernő, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyre kihelyezett főiskolájának igazgatója vázolta az elmúlt tíz év helyzetét a felsőoktatás terén. A 91-ben Sepsiszentgyörgyön is beindított Hyperion magánegyetemtől, amely később posztliceális képzésre tért át, a Gábor Dénes főiskola kihelyezett szakán át, el egészen a Babes-Bolyai kihelyezett főiskoláig, egyértelműen pozitívnak nevezhető a folyamat Domokos Ernő szerint, mert a háromszéki fiatalok fogékonyak a (tovább)tanulásra. Birtalan Ákos képviselő, a Sapientia Alapítvány egyéves működéséről számolt be. Kezd körvonalazódni a magyar egyetem. Az egyik rész Marosvásárhelyen lenne műszaki szakokkal, egy másik Csíkszeredában (itt is már elkezdődött több szak ideiglenes akkreditációja), s Kolozsváron lenne az egyetem adminisztrációs és információs központja, könyvtára, s talán különböző szakok is. E több lábon megélni kívánó egyetem egyik pillére Háromszéken lehetne. Birtalan Ákos azt is elmondta, hogy Háromszék, pontosabban a Székely Nemzeti Múzeum melletti Dél-Kelet Intézet, mindössze egyetlen kutatási pályázattal jelentkezett, melyet elfogadott ugyan a Sapientia Alapítvány, de kiegészítések szükségesek. Jó lett volna, ha Székelyföldnek lett volna közös koncepciója, különben mindenki kéri a maga kis szeletét. - Az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság, az EMTE sepsiszentgyörgyi fiókjának szándékában áll műszaki karok létrehozására pályázni. A másik terv a Megyei Tanácsé, mely egy turisztikai főiskola vagy egyetem létrehozását szorgalmazza. /Éltes Enikő: A háromszéki fiatalok akarnak tanulni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./"

"A Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Glatz Ferenc két székelyudvarhelyi szaktekintélyt arról értesített, hogy az Akadémia köztestületi tagjává választották őket. Dr. Balla Árpád gyermekgyógyász főorvos, az orvostudományok doktora a magnéziumkutatásban elért eredményeiért, dr. Márton Gyárfás nyugalmazott egyetemi tanár pedig a geodéziában és fotogrammetriában kifejtett tudományos munkásságáért kapta a magas szakmai elismerést. /Magas szakmai elismerés. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 6./"

"Az életműsorozatban jelent meg Wass Albert Az antikrisztus és a pásztorok /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című regénye, a Czegei Wass Alapítvány (Florida) jóvoltából. Szomorú és témájánál fogva az erőszak ellen lázító írásmű. Egy kis erdélyi faluba megérkeznek a felszabadító szovjet katonák, az erőszakkal boldogítók. A falubeli gazdák, a pásztorok külön kis társadalma az erőszakkal szembeállva válik egységesebbé, lázadásuk azonban eleve kilátástalan. /P. Buzogány Árpád: Az eszme torz valósággá vált Erdélyben is. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 6./"

"A Romániai Magyar Szó exkluzív interjút készített Markó Béla szövetségi elnökkel. Arra a kérdésre, hogy mit fog tenni az RMDSZ, ha a parlamentben módosítani akarják a földtörvényt, Markó Béla azt felelte: bízik benne, hogy az államfő aláírja, kihirdeti a törvényt, továbbá szerinte a közigazgatási törvény két ház közötti egyeztetése még hátravan, de már nem nyúlhatnak a kisebbségek anyanyelvhasználatával kapcsolatos szakaszokhoz. Markó szerint "legyünk némi türelemmel, lássuk, van-e a kormánynak egyeztetett módosítási javaslata." Markó az államfővel való megbeszélésről elmondta, hogy Ion Iliescuval számos kérdést áttekintettek. Az RMDSZ az idei költségvetéstől azt várja el, hogy az számos regionális gondra megoldást tartalmazzon, hogy a Székelyföld ne legyen mostohagyerek. "Egyébként a skála a Babes-Bolyai Egyetemen belüli magyar vonal bővítésének kérdésétől a magyar nyelvű rádió- és televíziós adásokkal kapcsolatos elképzelésekig terjedt, tulajdonképpen átfogta mindazt, ami az SZDRP-vel kötött megállapodásban szerepel vagy csak elvi szinten, de inkább tételesen." /Gyarmath János: Újabb kihívások előtt az RMDSZ. Exkluzív interjú MARKÓ BÉLA szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./"

"Dicsőszentmártonban a város magyar neve ezúttal sem szerepel az új feliraton. A polgármester magyarázata szerint ez azért van így, mert a magyarság számaránya 19 és egynéhány százalék, tehát 20 alatt van, és ezért nem kell alkalmazni a helyhatósági törvény vonatkozó előírásait. /Magyar felirat nem lesz. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 7./"

"A helyi közigazgatási törvénynek az anyanyelvhasználatra vonatkozó szakaszai minden szempontból helyesek" - nyilatkozta Ion Iliescu elnök. A közigazgatásban való anyanyelvhasználat biztosítása nyitás a kisebbségek felé, amit ezeknek a közösségeknek a számaránya indokol. Iliescu kifejtette: véleménye szerint ez a cikkely egyáltalán nem jelenti a román nyelv helyzetének aláásását, és ígérte: az egyeztetést követően aláírja a törvényt. Előzőleg Adrian Paunescu és George Pruteanu RTDP-s szenátorok számonkérték a párt vezetőségétől, hogy támogatják a helyi közigazgatási törvényt, és annak a kisebbségek anyanyelvhasználatára vonatkozó szakaszát. - Pruteanu különvéleményt fogalmazott meg: csak azokon a településeken kellene megengedni az anyanyelv használatát, ahol a kisebbség aránya meghaladja az 50 százalékot. /Kiss Olivér: Iliescu aláírja a helyi közigazgatási törvényt. Pruteanu nem fél az RTDP-ből való kizárástól. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./"

"Az alkotmánybírósági jóváhagyás után Iliescu államfő ellátta kézjegyével az 1945 márciusa után jogtalanul államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról rendelkező jogszabályt. Ion Iliescu megértést kért mind az érintett bérlőktől, mind a tulajdonosoktól, a jogalkalmazókat pedig arra szólította fel, hogy a törvény szellemét és betűjét tiszteletben tartva járjanak el, és "ne okozzanak társadalmi igazságtalanságot". /Az elnök aláírta az ingatlantörvényt. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 8./"

"Temesvári napilapjában megjelent vezércikkében (Renasterea Banateana, febr. 6.) a jelenlegi román hatalomhoz közel álló Iosif Constantin Dragan is csatlakozik a közigazgatási törvény kisebbségi anyanyelvhasználatra vonatkozó kitételeit szidalmazók kórusához. Az ország szétdarabolása (Destramarea tarii) című írásában az Olaszországban élő, dúsgazdag, kétes múltú Dragan kijelentette, hogy a nemrég megszavazott törvénytervezet a "Nagy-Magyarországot, kettős állampolgárságot akarók nyomására született meg, és előkészíti a haza feldarabolását, elveszejtését". Szerinte megengedhetetlen a kétnyelvű feliratok (utca- és helységnevek) használata egy szuverén országban, ahol az elnevezések csak a hivatalosak lehetnek. Dragan az Európai Konföderáció mellett foglalt állást, svájci modell szerint. Dragan bizonyára nem tudja, hogy Svájcban egy kicsi nemzeti közösség, a rétoromán is hivatalosan használhatja az anyanyelvét. /Pataki Zoltán: I. C. Dragan és a svájci modell. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./"

" Marosvásárhelyen közel 120 beiskolázatlan, nehéz körülmények között élő, napjait az utcán töltő kiskorú van, míg számuk megyeszinten ezres nagyságrendű. Febr. 8-án Marosvásárhelyen megnyitották a 40 kiskorú befogadására alkalmas Rozmaring Foglalkoztatási Központot, ahol a jövőben negyven 5-13 éves korú gyerek játszik, tanul majd. Két román és egy magyar tannyelvű iskolás csoport indul részükre. Domby Károly, a megyei gyermekjogvédő felügyelőség vezetője elmondta, hogy régi álmuk egy kis része valósult meg a központ megnyitásával. Alapítványok segítségével már 1998-ban igyekeztek javítani az utcán élő gyermekek helyzetén. A marosvásárhelyi Kiskorúak Központjában 16 gyerekből álló csoportot alakítottak, s a foglalkozások nyomán közülük kilencen sikeresen vizsgáztak, s ma már a kisegítő iskolában, általános iskolákban tanulnak. /Megnyitották a Rozmaring Központot. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 8./"

"Tordán a dalkör hivatalosan 1872-ben alakult. A tordai Magyar Dalkör az idők folyamán nagyon sok első díjat szerzett. 1969-ben 102 tagja volt. Minden március 15-én Tordán és Aranyospolyánban szerepeltek, ott voltak a Tordával kapcsolatos híres emberek, dr. Tulogdi János, Jósika Miklós és Kőváry László emléktábláinak leleplezésén, továbbá minden egyházi és kulturális ünnepségen. 1994. június 11-én volt a dalkör új zászlójának avatása, amelyen több vidéki dalárda is részt vett. Azonban 2000 áprilisától, Szöcs Sándor karnagy távozásával, a dalkör tevékenysége megszűnt. Új karnagy nincs, és nem tudnak fizetett karnagyot alkalmazni. /Tompa Sándor: A tordai Magyar Dalkör. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./"

"Kettős évfordulót ünnepelt a közelmúltban a marosvásárhelyi Hahota társulat: 15. kabaréjával és 10. szilveszteri műsorával lépett közönség elé. Sikeres volt a műkedvelő társulat csíkszeredai vendégszereplése is. Fájdalmas volt számukra az, amikor, évekkel ezelőtt, a Nemzeti Színházból /Marosvásárhely/ egyik napról a másikra csak kitették őket. /Tíz esztendő Thália színpadán. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 8./"

"Febr. 8-án Ion Iliescu elnök aláírta az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó törvényt. Az államfő reméli, hogy a törvény alkalmazásakor az igazságszolgáltatási szervek nem követnek el újabb hibákat. /Iliescu aláírta az ingatlantörvényt. A bérlők megértését kéri. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./"

"Szatmárnémetiben három éve van magyar főiskolai tagozat, s állami főiskola, három éve indult be a román-magyar-német tagozattal működő közigazgatási főiskola, s immár második tanévét kezdte a magyar tanítóképző-angol nyelv kar. Ez utóbbi tanulmányi aligazgatója dr. Bura László, az ismert tanár, közíró, nyelvész, helytörténész. A tanítóképző főiskola is a Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett kara, vagy ahogy hivatalosan nevezik: egyetemi kollégiuma. Remélhetőleg magyar felirat is lesz az épületen, a diákok nagy többsége magyar, a közigazgatási kar német szakára is elsősorban magyar fiatalok járnak. Az épületben hideg van, a cserépkályha alig fűthető, a számítógépet és nyomtatót még nem használhatják, mert nincs kifizetve, nem köthetik be, jóllehet még novemberben felküldték a számlát Kolozsvárra, de azóta sem utalták át a pénzt, noha az egyetemmel egyetértve vásárolták a gépet. Minden apróságért fel kell utazni Kolozsvárra, a nyomtatványokért is. Olyanokért is, amelyeket itt lehetne sokszorosítani, de az egyetem nem engedi. Az utazást viszont nem fizetik ki. A legnagyobb baj, hogy nincs tankönyv. A tanárok maguk írják a jegyzeteket. Már nyomdában a román és a magyar irodalom, a gyermekirodalom, a magyar nyelv és a képzőművészeti módszertan útmutatója, a pedagógia és a matematika útmutatója. A nyíregyházi főiskola adománya megvetette a főiskola könyvtár alapját. Nyolcvanöt tanító, óvónő, illetve középiskolai végzettséggel tanító felvételizett sikerrel a távoktatásra. Fizetni kell, 150 dollárt egy félévre, de vállalják. Ez nagyon fontos, mert Szatmár megyében több mint száz szakképzetlen tanító oktatja elemiben a magyar gyermekeket. Jól alakul a tanári kar összetétele: rövidesen fél tucat oktatónak lesz doktori címe. Lovas János a napokban védte meg doktori dolgozatát, a magyar tanításának módszertanát tanítja. Közel a doktori címhez Végh Béla (gyermek- és ifjúsági irodalom), Hadházi József Attila angol, Szabó Thalmayer Noémi pedagógiai, Ács Emőke lélektan és Baranyi Tünde matematika szakos előadó. A többi tíz tanár, köztük az ismert szatmári képzőművész, Muhi Sándor I. fokú képzettséggel rendelkezik. /Sike Lajos: Főiskola a József főherceg laktanyában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./"

"Szőcs Lajos korondi pedagógus szerzőtársával, Janitsek Jenő kolozsvári nyugalmazott egyetemi tanárral öt névtani, Budapesten megjelent tanulmánykötetet adományozott a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárnak. A Magyar névtani dolgozatok sorozatban megjelent Hajdu Mihály (Eötvös Loránd Tudományegyetem) által szerkesztett tudományos munkák a Hargita megyei Atyha, Etéd, Énlaka, Küsmöd és Sófalva hely- és családnév anyagát tartalmazzák. /Komoróczy György: Ajándék a könyvtárnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 9./"

"Simon János tanár pár hete ismételten a Bethlen Gábor Kollégium /Nagyenyed/ igazgatója. Elmondta, hogy a '80-as években azért vállalta el az intézmény igazgatását, hogy megpróbálja megmenteni a kollégiumot és annak belső anyagi és szellemi tartalmát. Az itt végzett diákok mindig megállták a helyüket. Úgy látja, hogyha a 100 enyedi értelmiségi összefogna, akkor tudnának adni Enyednek értelmiségi arculatot. Mindenekelőtt az egyházzal szeretne jó viszonyt kialakítani. Eddig semmit sem tudtak elérni a kollégium anyagi javainak visszaszolgáltatása terén. Beindult a felsőfokú tanítóképző intézet, azonban anyagiak tekintetében óriási hátrányban vannak azok a helyi tanárok, akik a főiskolán is tanítanak. /Győrfi Dénes: Beszélgetés SIMON JÁNOSSAL, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatójával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./"

"Tavaly okt. 24-én vehette át Dáné Tibor Budapesten a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Írószövetség által közösen meghirdetett Millennium 2000-Honvédelmi Irodalmi Pályázatra beküldött alkotásáért a különdíjat. Dáné Tibornak 1997-ben nívódíjjal kitüntetett munkáját a Romániai Magyar Szó folytatásokban közölte. Az RMSZ közölni fogja háborús visszaemlékezéseinek különdíjban részesített második kötetét is. Ez a kötet a szerző katonai múltját tartalmazza, mindazt, amit a 25. hadosztály megélt a fronton. Dáné Tibor úgy érzi, a 25. hadosztály "megtette azt, amit egy katonának meg kell tennie." "Soha egyetlenegy irodalom nem gyalázta úgy a hadseregét, ahogy a II. világháború után gyalázták ezt a hadsereget a magyar irodalomban. Ez a hadsereg megtett mindent, ami szükséges volt ahhoz, hogy a politikai vezetésnek mozgásteret biztosítson." "Én a bajtársaimat akarom rehabilitálni, anélkül, hogy lakkoznék." - jelentette ki. A 78 éves Dáné Tibor már írja a következő köteteket is. /Csomafáy Ferenc: A katonának nincs a homlokára írva a sorsa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./"

"Febr. 8-án Temesváron az Ormós Zsigmond Közművelődési Társaság és a belvárosi református egyházközség nőszövetsége szerezésében a református templom Újvárossy Ernőről elnevezett gyülekezeti termében Verdi-emlékelőadást tartottak. Az előadó, a temesvári rádió magyar adásából jól ismert Ohánovics Miklós egyetemi tanár, a zenei rovat szerkesztője volt, aki a technika segítségével világhírű művészek előadásában Verdi-muzsikával illusztrálta mondandóját. A házigazda, Kovács Ildikó és dr. Matekovits György beköszöntője után a zsúfolt terem vastapssal köszöntötte Wittmann Cecília ny. zenetanárnőt, születésnapja alkalmából. Az ő nevéhez fűződik Temesváron a magyar nyelvű karéneklés országos hírű sikere. Ezután a Bartók Béla Vegyeskar Elekes András vezetésével megszólaltatta Verdi Nabucco című operájából a rabszolgák kórusát. /(Sipos): Ajándékműsor telt ház előtt. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./"

"A média nacionalista üzenete címen a hét végén került sor az Academia Catavencu sajtófigyelő ügynöksége szervezésében kétnapos konferenciára, melynek tárgyát a magyarországi, a jugoszláviai, a szlovákiai és romániai sajtó roma- és magyarábrázolása jelenségének elemzése képezte. Fény derült arra, hogy a sajtóban is léteznek előítéletek, amelyek mihelyt rendszeressé válnak, sablonná lesznek. Kiderült, hogy a sajtó képtelen azonosítani az etnikai konfliktusok okát, ugyanakkor arra is rámutattak, hogy a kisebbségeknek kell a sajtóhoz közeledniük, magukat kell ismertté tegyék. Romániában létezik olyan törvény, amely a sajtóban előforduló nemzetgyűlöletet szabályozza ugyan, ám ez a legtöbb esetben nem alkalmazható. /(Szász Attila): Nacionalizmus a sajtóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./"

"A Géniusz (Kolozsvár) ifjúsági ismeretterjesztő szemle legújabb számában is helyet kapott a honismeret, helytörténet, vallástudomány és az irodalom is, jelezte Józsa István főszerkesztő. Ebben a számban - többek között - Dukrét Géza írt a Szent Jobbról és Szentjobb község történetéről, Bíró Gábor az Udvarhely környéki építészeti emlékekről, Kőhalmi Zoltán a romániai magyarságának kilátásairól, Józsa István Kempelen Farkasról írt, dr. Bartha Zoltán a tavaly nov. 15-19-én Szabadkán és Újvidéken lezajlott Kárpát-medencei magyar nyelvű gyermek- és ifjúsági lapok III. találkozójáról számolt be. /Ördög I. Béla: Formájában és tartalmában színes Géniusz. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./ "

"Febr. 12-én Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke bejelentette, hogy pártja egyszerű indítványt nyújtott be a szenátusban, 36 nagy-romániás szenátor aláírásával. A párt a helyi közigazgatási törvénytervezet visszavonását szeretné elérni. Tudor szerint a törvénytervezet "alkotmány- és nemzetellenes", mivel a román nyelv mellett hivatalossá teszi a magyar nyelv használatát is. Hozzátette: Románia aláírta ugyan az Európai Regionális Nyelvek Chartáját, a parlament viszont még nem ratifikálta ezt. Vadim bejelentette: amennyiben a törvényt nem vonják vissza és Ion Iliescu államfő kihirdeti azt, aláírásgyűjtésbe kezdenek az államfő leváltására. /Egyszerű bizalmatlansági indítványt nyújtott be a Nagy-Románia Párt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./"

"Borbély Zsolt Attila reflektált Bauer Tamásnak a Népszabadságban megjelent A hazátlanság tartósítása című cikkére. "Ha egyszer végre összeállítja valaki a Szabad Demokraták Szövetsége nevű magyarországi politikai alakzat nemzetellenes ténykedésének leltárát, akkor bizton lehet egyik fő merítési forrása Bauer Tamás publicisztikai munkássága. A jó családból származó Bauer (az apja államvédelmis tiszt volt, akinek a Rákosi-korszakban elkövetett rémtetteivel kapcsolatban egyre több adat lát nyilvánosságot) cikkei igen gyakran foglalkoznak a par excellence nemzetpolitikai törekvések elvi-eszmei kritikájával. Említett írása minden lehető és lehetetlen érvet és látszatérvet megpróbál felhozni a státustörvény eszmei alapzatának kikezdésére. Úgy véli, e jogszabály alkotmányos zsákutca, mivel a határon túli magyar szervezetek: pártok, s a magyar alkotmány szerint pártok közhatalmat nem gyakorolhatnak." Bauer szerint "a státustörvény szakít a szabad identitásválasztás elvével, amely a magyar nemzetiségi törvény elvi alapja." Borbély ezt Bíró Gáspárra hivatkozva cáfolta, továbbá Surján Lászlónak a Népszabadság január 31-i számában megjelent cikkére hivatkozva. Utóbbi éppen azt fejtette ki, hogy a magyar igazolvány elnyeréséhez olyan kritériumokat kell teljesíteni, melyek éppenséggel a magyar identitás választásával kapcsolatosak. "Bauer szerint ki kell végre mondani, hogy a határon túli magyarság a trianoni utódállamok politikai nemzeteinek részét képezi, az integrálódás útját az egyes kisebbségi szervezetek kormánykoalíciós szerepvállalása jelöli ki", ez "egybeesik az SZDSZ Eörsi Mátyás által egyértelműen megfogalmazott szándékával, miszerint e párt "nem akarja, hogy érdemes legyen magyarnak lenni"." /Borbély Zsolt Attila: Hazátlanság? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), február 13./"

"Febr. 12-én az 1989-es kolozsvári eseményekkel kapcsolatos tárgyaláson Dorin Gheorghiu, a 4. hadsereg volt vezérkari főnöke azt vallotta, ha 1989 decemberében Kolozsvár főterén egyes forradalmárok nem fogyasztanak alkoholt, nem lettek volna. Hozzátette: más részvevőkkel együtt, Calin Nemes megpróbálta kivenni a fegyvert a katonák kezéből, és arra bíztatta őket, lőjjenek parancsnokaikra. "Lehet, hogy a kialakult lökdösődés során a belügyminisztérium, a Securitate és a hazafias alakulatok más irányban is lőhettek, mint függőlegesen" - mondta a 4-es hadsereg volt vezérkari főnöke. Mint ismeretes, az 1989-es decemberi események során megsebesült Calin Nemes 1993. július 8-án öngyilkosságot követett el. - Közel kilenc évi kivizsgálás után a kolozsvári katonai ügyészek többek között pert indítottak Iulian Topliceanu, a 4. hadsereg volt parancsnoka, és Ioachim Moga, volt megyei párttitkár ellen is. Florin Caba, a 4. hadsereg volt parancsnokhelyettese és Constantin Degeratu tábornok is kapcsolatban áll az üggyel. A katonai ügyészség eljárást indított Caba ellen. Degeratu esetében előzetes kivizsgálás folyik. /Kolozsváron a "részeg forradalmárok" a hibásak - állítja a 4. hadsereg volt vezérkari főnöke. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./ "