Ion Iliescu korteskörútján Sepsiszentgyörgyre érkezett. Beszélt az ország siralmas gazdasági-társadalmi helyzetéről, etnikai vonatkozásban pedig a "közös együttélés hagyománya", a "közös munka", a "normalitáshoz" való visszatérés szükségességét hangsúlyozta. Aki csak magyarul akar tanulni, képezze magát Magyarországon, egyébként is hamisak azok az elméletek - fejtette ki álláspontját -, melyek szerint a számarányukkal kevesebb magyar nemzetiségű diák tanul az egyetemeken, igen köztudott, hogy sokan román egyetemen hallgatják a kurzusokat. Sok "természetellenes" jelenséget említett, felsorolva a helyi román színház és a múzeum példáját, de azt is, hogy a város polgármestere elhanyagolja a Mihai Viteazul tér rendbetételét. Hangsúlyozva, hogy pártja nyitott a magyarság felé, a választás első fordulója után az együttműködés valamilyen formája sem elképzelhetetlen. /Flóra Gábor: Ion Iliescu Háromszéken. Kísért a múlt? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

Kolozsváron tartotta meg nov. 17-19-én hatodik vegyészkonferenciáját az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT). Dr. Majdik Kornélia, az EMT kémia szakosztályának elnöke, röviden vázolta az idén fennállásának tizedik évfordulóját ünneplő tudományos társaság célkitűzéseit. Az EMT a magyar szaknyelv gyakorlata mellett száll síkra az oktatásban és a tudományos munkában. Ha erre az egyetemeken még nincs mód, a társaság fakultatív alapon már tanfolyamokat indított be az anyanyelvi szakképzés művelésére. Így a Babes-Bolyai Tudományegyetem kémia karának magyar diákjai számára az EMT szakosztályában folyik ilyen tevékenység. Más fontos célkitűzés: kommunikációs híd kiépítése a hazai és külföldi kutatók között. Évente 10-12 rendezvényt szerveznek, ide tartozik a kémia szakosztály évi konferenciája is. Az EMT kiadványai jelentős szerepet játszanak a célkitűzései elérésében: havi tájékoztatója 1200-1300 példányban jut el tagságához, a Műszaki Szemle tudományos folyóirat, a FIRKA középiskolás diákok számára fizika, kémia és számítástechnikai kiadvány, a Szabadságban pedig kéthetente megjelenő Interaktív számítástechnikai oldal szolgálja a hazai magyar tudományos életet. A tanácskozás a plenáris ülések után a következő szekciókban folytatta munkáját: alkalmazott kémia, analitikai kémia, fizikai kémia, szerves kémia, oktatási módszerek. /Ördög I. Béla: EMT: VI. Vegyészkonferencia Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

Nov. 18-án, születésének (1700. nov. 25) 300. évfordulóján Árva Bethlen Kata ünnepséget tartottak szülőhelyén, a Maros megyei Bonyha községben. Dr Csiha Kálmán püspök hirdetett igét. Dr. Tonk Sándor történész tartott előadást Árva Bethlen Katáról, majd dr. Buzogány Dezső teológiatanár a XVIII. századi egyházi életről értekezett. A helybéli Bethlen-kastélyban a bonyhai születésű Kántor Zita textilművész alkotásaiból nyílt kiállítás. /Árva Bethlen Kata ünnepség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

"Molnár János teológiai professzort, a Babes-Bolyai Tudományegyetem vallástanár karának dékánját, a zsoboki Bethesda árvaház és szórvány bentlakás igazgatóját több egyházmegye jelölte a püspöki tisztségre. Kijelentette, hogy elvállalja a jelölést. Szükségesnek tartja az egyház igei, hitvallási és adminisztratív egységének a megtartását és kiépítését, a zsinatpresbiteri elvek következetes alkalmazását. Ezzel tulajdonképpen a világiaknak az egyházi életbe történő bevonását szeretnék elérni. A püspökjelölt lényegesnek tekinti ugyanakkor az egyházmegyék és gyülekezetek autonómiájának a biztosítását. El kellene készíteni az egyház szociális és turisztikai térképét. Szükségesnek tekinti egy állandó egyházi képviseleti irodának a megnyitását Bukarestben, amely nemcsak az RMDSZ-el, hanem a kormánnyal, a nagykövetségekkel is tartaná a kapcsolatot. Az egyházon belüli ébredési mozgalmakról elmondta, hogy támogatja a tanulmányi központok létrehozását Marosvásárhelyen, Nagyenyeden, Sepsiszentgyörgyön, Kolozsváron és Székelyudvarhelyen. Szerinte amennyiben az egyházkerület fellendíti a belmissziós munkát, a jelenlegi ébredési mozgalmak betagolódnak az egyházi struktúrába és életbe. /Papp Annamária: Molnár János: Ha megválasztanak, azt nem tartom sem győzelemnek, sem dicsőségnek, hanem szolgálati megbízatásnak" = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./"

Nov. 21-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában tartotta az RMDSZ országos kampányzáró gálaestjét, Erdélyben a jövő mottóval. "Az elmúlt 10 esztendőben sikerült visszaszerezni az erdélyi magyarság számára a múltat, sikerült és sikerülni fog visszaszerezni elkobzott házainkat, földjeinket, erdeinket. Az elkövetkező évek feladata visszaszerezni a jövőbe vetett hitet és bizalmat. Ehhez szükséges az egységes és erős parlamenti képviselet" - hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök. Takács Csaba, az RMDSZ Országos Kampánystábjának vezetője beszédében figyelmeztetett arra, hogy nov. 26-án az RMDSZ-re leadott szavazatok az erdélyi magyar közösség erejét mutatják meg. Frunda György, az RMDSZ államelnökjelöltje, Tamási Áron ismert szavaira utalva hangsúlyozta: Mi, erdélyi magyarok ebben a világban itt vagyunk otthon benne. Nekünk itt kell maradnunk, hogy otthon legyünk valahol a világon és ez rajtunk múlik. A magyar kormány üzenetét Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter továbbította, kifejtve, hogy az RMDSZ szereplése a romániai választáson az egész nemzet számára fontos. Sikeres volt az ünnepi gálaműsor is, fellépett többek között Kilyén Ilka és a Maros Néptáncegyüttes. - A rendezvényt megelőző sajtótájékoztatón Markó Béla hangsúlyozta, hogy választási körútjuk során felmérték a magyar közösségek, kistelepülések problémáit. Markó Béla bevezető beszédében rámutatott: az RMDSZ helyesen döntött, amikor a programjában jelentős hangsúlyt fektetett a regionális fejlesztés kérdéskörére. Leszögezte: az RMDSZ nem fog koalícióra lépni egy olyan párttal, amely nem ismeri el a kisebbségi jogokat, ellenzi a privatizációt és elutasítja az elkobzott javak visszaszolgáltatását. A Szövetség csupán akkor hajlandó újabb kormányzati szerepre, amennyiben konkrét biztosítékokat kap arra, hogy az állami magyar egyetem, a tulajdontörvények, az egyházi ingatlanok, a közigazgatási decentralizáció, valamint az anyanyelvhasználat kérdésében tartós megoldás születik. Takács Csaba ügyvezető elnök elmondta, hogy az RMDSZ kampánykaravánja több mint 3 ezer kilométert tett meg Erdélyben. Az RMDSZ vezetői egyetértettek abban, hogy amennyiben a szélsőnacionalista Nagy-Románia Párt államelnökjelöltje kerülne be a választás második fordulójába ez rendkívül súlyosan érintené és lelassítaná az ország európai integrációját. /RMDSZ Tájékoztató, nov. 22. - 1856. sz./ Az RMDSZ kampányzáró rendezvényén részt vevő Deutsch Tamás magyar ifjúsági és sportminiszter Marosvásárhely felé menet Kolozsváron is rövid időre megállt. A miniszter felkereste az RMDSZ Kolozs megyei szervezetét. A beszélgetésen felmerült az erdélyi magyar ifjúsági szervezetek és a magyar ifjúsági és sportminisztérium közötti további együttműködés kérdése is. /Deutsch Tamás Kolozsváron, = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

Nov. 20-án Csíkszeredában tanácskoztak a gyergyói közbirtokossági vezetők és a megyei erdészeti felügyelőséget vezető szakemberek. A tanácskozásról dr. Garda Dezső parlamenti képviselő tiltakozásul kivonult. Elmondta, hogy olyan dolgokat próbálnak belemagyarázni a törvénybe, ami megrövidítené a közbirtokosságokat és az erdőtulajdonosakat. Sajnos, vannak RMDSZ-politikusok még a megyei vezetésben is, akik hajlanának az egyezkedésre. Garda Dezső beszélt Markó Béla elnökkel, aki megnyugtatta: az RMDSZ nem alkudozik a törvénybe foglalt jogok kapcsán. - Melles Előd, a gyergyószentmiklósi Erdészeti Hivatal vezetője a hivatalos, minisztériumi álláspontot ismételgette, felettesei utasítására hivatkozott. Kolumbán Imre, a kilyénfalvi közbirtokosság elnöke is megerősítette Garda aggodalmát. A minisztériumban arra törekednek, hogy lefaragják a közbirtokosság jogait. /Bajna György: Lármafákká válnak az erdők fái? = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 22./

A lap a választás előtt bemutatta Hargita megye RMDSZ-jelöltjeit. Verestóy Attila /sz. 1954. márc. 1., Székelyudvarhely/ 1978-ban szerzett vegyészmérnöki diplomát a bukaresti műegyetemen, majd 1999-ben megszerezte a vegyészeti és környezetvédelmi tudományok doktora címet. 1980-83 között a bukaresti műegyetemen tanársegéd, majd tudományos kutató a bukaresti Szervetlen Vegyipari Kutatóintézetben. 1989 decemberében az országos RMDSZ alapító tagja. 1990 januárjában a Nemzeti Megmentési Front tanácsosa, Király Károly szakértői irodájának tagja. 1990 februárjától májusáig az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács tagja, kisebbségi bizottságának elnöke. 1990-től Hargita megyei RMDSZ-szenátor, a szenátus RMDSZ-frakciójának elnöke, 1997-től az udvarhelyszéki RMDSZ elnöke. Verestóy kijelentette, hogy politikai tevékenysége az RMDSZ programjának megvalósítását szolgálta. A parlamenti küzdelem minden tisztességes eszközét felhasználta a romániai magyarság érdekeinek szolgálatában. Szükség van a nemzetállami koncepció lebontására és a szubszidiaritás elve alapján az önkormányzatiságra. "Nincs olyan területe a törvénykezésnek, amely jelenleg teljes mértékben kielégítené a romániai magyarság igényeit. Csak a felsorolás kedvéért: az európai jogrendbe illeszthető autonómiai formák jogszabályban rögzítése, az államosított ingatlanok visszaszolgáltatása jogos tulajdonosainak, az állami magyar egyetem kérdésének megnyugtató rendezése, az elkobzott egyházi vagyonok visszaszolgáltatása." Verestóy "harcos típusú reálpolitikusnak" mondta magát. Antal István /sz. Alsórákos, 1948/ a brassói műegyetemen diplomázott. 1972-től Székelyudvarhelyen él. 1990. február 15-én az udvarhelyszéki RMDSZ-fórum egyik szervezője volt. 1992-től parlamenti képviselő, az ipari és szolgáltatási szakbizottság tagja. Az Emberért, a holnapunkért Alapítvány kuratóriumi tagja, az Agyagfalva 1848 és az alsórákosi Bethlen-kastély Alapítvány elnöke. Ő volt az ipari parkokra vonatkozó jogszabály kezdeményezője, melyet már elfogadott mindkét ház. A jövőre nézve fontosnak tartja a helyi autonómiára vonatkozó törvény megszavazását, a nyugdíjtörvény módosítását, a helyi önkormányzatoknak kellene alárendelni a rendőrséget, égető kérdés az államosított egyházi javak és ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdése. Egy új szövetkezeti törvény elfogadását is szorgalmazza. A tervezet a nyugat-európai szövetkezeti törvények mintájára készült. - Támogatni kell a fiatalokat, akik itthon szeretnének maradni. Asztalos Ferenc /sz. 1945/ Kolozsváron, a filozófia szakon szerzett oklevelet. 1990-1992 között szaktanfelügyelő volt, majd 1992-ben parlamenti képviselővé választották. A képviselőház oktatási, kutatási, ifjúsági és sportbizottságának alelnöke, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) oktatási bizottságának elnöke. Az Erdélyi Iskola Alapítvány kuratóriumának tagja, a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) oktatási szakértői bizottságának tagja. Az RMDSZ Székelyudvarhely városi és udvarhelyszéki szervezetének alelnöke. A képviselőházban mindeddig az oktatási szakbizottságban tevékenykedett, a jövőben is ezt folytatná. Nem sikerült változtatni azon, hogy a románok történelme, illetve a Románia földrajza tantárgyakat a VII., VIII., illetve a XII. osztályokban román nyelven kell tanulni. - Tény is, hogy a törvény nem mondja ki félreértelmezhetetlenül az önálló állami magyar egyetemhez való jogot. Törvénymódosítás szükséges. /Választás. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 22./

Nov. 22-én Budapesten, az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén az MSZP a határon túli magyarok érdekeit képviselő parlamenti szószóló intézményének a megteremtését és a határon túli magyarok ügyeivel foglalkozó állandó parlamenti bizottság létrehozását kezdeményezte, közölte Tabajdi Csaba szocialista képviselő. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a szomszédos államokban élő magyarok egyes kedvezményeiről és támogatásáról, az úgynevezett státustörvényről szóló tervezettel kapcsolatosan elmondta, hogy mind a határon innen, mind a határon túl széles körű az érdeklődés. Varga Attila (RMDSZ) úgy fogalmazott, hogy nagy várakozás előzi meg az egész erdélyi magyar társadalomban az úgynevezett státustörvény elfogadását. Elmondta: miután Magyarország hamarabb lesz az Európai Unió tagja, mint a szomszédos országok, félő, hogy a schengeni határok újabb vasfüggönyt jelentenek majd. /Az Országgyűlés külügyi bizottsága előtt a státustörvény. = RMDSZ Sajtófigyelő, nov. 23. - 469. sz./

"Nov. 22-én a Securitate Archívumait Tanulmányozó Országos Tanács (CNSAS) nyilvánosságra hozta azt a listát, amelyen azok honatyajelöltek szerepelnek, akik a annak idején együttműködtek a Securitatéva. A CNSAS közleménye szerint nem tudták minden jelölt esetében megejteni az átvilágítást, mivel összesen húszezren indulnak a voksolásokon, ezért azon pártok listáit tanulmányozták, amelyeknek esélyük van a parlamentbe való bejutásra. Így sem jutottak hozzá azonban minden szükséges irathoz, például a Demokrata Párt és a Nagy-Románia Párt jelöltjeinek ellenőrzését nem fejezték be. Három kategóriát állapítottak meg a titkosrendőrséggel való együttműködéssel kapcsolatban. Az elsőben, amely a politikai rendőri tevékenységet végzetteket tartalmazza, 17 név szerepel. Köztük van Mircea Ionescu-Quintus, a Nemzeti Liberális Párt elnöke, szenátorjelölt és Fazakas László, az RMDSZ képviselőjelöltje is. A második kategóriában az a 19 személy szerepel, aki együttműködött ugyan a Securitatéval, de politikai rendőri tevékenységét nem támasztja alá irat. E listán található például Bárányi Ferenc, RMDSZ-es exminiszter és számos, bár kevéssé ismert Iliescu-párti, nagy-romániás és konvenciós jelölt is. A harmadik kategóriába mindössze két személyt soroltak, akik kifejezetten szekustisztek voltak: Marin Antonescu (Szövetség Romániáért) és Ilie Merce (Nagy-Románia Párt). A teljes jegyzékeket megjelentetik a Hivatalos Közlönyben, ugyanakkor tart a jelenlegi parlament honatyáinak hasonló átvilágítása. /Szeghalmi Örs: Újabb szekusbotrány. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 23./ A közölt adatokból kiderült, hogy a Román Demokrata Konvenció (CDR 2000), a Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR), az RMDSZ, a Demokrata Párt (PD), a Nagy- Románia Párt (PRM), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Nemzeti Szövetség (AN) jelöltjei között vannak az első, a második, illetve a harmadik kategóriába sorolt személyek. Az RMDSZ jelöltek közül Fazakas László az első, Aranyosi István, Bárányi Ferenc, Jablonszki András Sándor és Rákóczi Lajos a második kategóriába tartoznak. (Fazakas László református lelkész, az RMDSZ Bihar megyei listáján második - biztos befutónak számító - helyén szerepel. A tanács szerint olyan dokumentumok kerültek róla elő, amelyek bizonyítják, hogy együttműködött a politikai rendőrséggel. Fazakas tagadta ezt, és közölte, hogy fellebbezéssel fog élni.) Markó Béla úgy nyilatkozott: "Az RMDSZ vezetőségének egyértelmű az álláspontja: ilyen személyek nem tölthetnek be tisztséget, nem lehetnek képviselők, szenátorok. Az RMDSZ el fog velük szemben járni, s amennyiben a döntés véglegessé válik, felkéri őket, hogy azonnal lépjenek vissza. De az RMDSZ hasonló módon jár el, bárkiről, bármilyen tisztségről legyen szó, mert az RMDSZ-ben semmiféle tisztséggel kapcsolatban nem létezhetnek ilyen kérdőjelek." /Átvizsgált jelöltek - az utolsó száz méteren. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./ A listán van többek között Alexandru Paleologu liberális szenátor, jelenlegi szenátusi listavezető - aki korábban tett már nyilvános utalást múltjáról. Az ún. 17-es listán kívül létezik egy olyan névsor is, amely azoknak a nevét tartalmazza, akik erőszak hatása alatt ugyan aláírták az együttműködési nyilatkozatot a Szekuritatéval, de az arhívumban nincs olyan dokumnetum, amely azt bizonyítaná, hogy besúgói tevékenységet folytattak volna, tehát nem esnek a Ticu-törvény hatálya alá. Ide tartozik a Temes megyei Bárányi Ferenc, aki jelenleg az RMDSZ Dambovita megyei szenátusi listavezetője, illetve a Brassó megyei szenátusi listavezető, Aranyosi István, a Máramaros megyei jelölt, Jablonszkyt András, valamint a Bihar megyei Rákóczy Lajos képviselőjelölt. Ez utóbbi hármat nem is kérették kihallgatásra. /Menesztik a kompromittált személyeket? Csak a "kishalak" akadtak fenn az átvilágításon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./"

"Constantinescut négy évvel ezelőtt, 1996. nov. 19-én, éppen születésnapján választották meg az ország elnökének. E kettős évforduló alkalmából a tévében az államfő megerősítette: mandátumának kitöltése után visszavonul a politikai életből és folytatja egyetemi tanári karrierjét. Elnöki tisztségének idejéről szólva egyebek mellett elmondta: mandátuma idején a román titkosszolgálatok semmilyen "különleges műveletben" sem vettek részt. Hangsúlyozta: a Román Hírszerző Szolgálatot és a Külföldi Román Hírszerző Szolgálatot megreformálták és most mindkét intézmény az európai titkosszolgálatok családjába tartozik. A Zsombolya-akcióként elhíresült embargósértésre visszatérve Constantinescu rámutatott: az semmiképpen sem volt "különleges művelet". Megítélése szerint ez olyan csempészművelet volt, amellyel "az állam önmagát csapta be". Az államfő rámutatott: bár a román állam megsértette a zárlatot, Románia mégis hétszer annyi kártérítési igényt jelentett be, mint amennyi kárt valóban okozott neki a bosznia-hercegovinai konfliktus idején bevezetett embargó. /Önbecsapás. = Brassói Lapok (Brassó), nov. 24./"

Emil Constantinescu elnök felszólította az ország legfőbb ügyészét, hogy hivatalból rendeljen el azonnali vizsgálatot az államelnök-jelöltek támogatására összegyűjtött aláírásokkal kapcsolatos törvényszegések ügyében. A törvénysértéseket ostorozó rádióbeszédében bírálta az illetékes román hatóságokat és a civil szervezeteket, amiért "könnyelműen eltűrték a törvényszegéseket". "Felületességgel és nemtörődömséggel" vádolta az átvilágítási bizottságot is, amiért "gyakorlatilag a nullával egyenlő eredményeket" hozott a Szekuritáté irataihoz való hozzáférésre vonatkozó törvény alkalmazása. Szemére vetette a testületnek, hogy nem ellenőrizte sem a jelenlegi parlamenti tagok, sem a következő törvényhozás valamennyi képviselőjelöltjének az egykori román állambiztonsági szervekkel való esetleges kapcsolatait. /Az államfő a törvénysértésekről. = Brassói Lapok (Brassó), nov. 24./

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület két Szilágy megyei egyházmegyéje, valamint a zilahi három egyházközség szervezésében Zilahon november 22-én egyházi fórumot tartottak. A napirenden szerepelt: hálaadás a Kálvineum visszaadásáért, a zilahi Református Wesselényi Kollégium ügye, az egyházkerület és az RMDSZ viszonyának tisztázása a választások előtt, tájékoztatott Kerekes Edit, a zilahi RMDSZ elnöke. Kerekes Edit felolvasta Csiha Kálmán erdélyi református püspök, Jakubinyi György római katolikus érsek, Szabó Árpád unitárius püspök és Kiss Béla lutheránus püspök-helyettesnek a szavazáson való megjelenésre buzdító, RMDSZ-támogató körlevelét, majd felkérte Tőkés László püspököt, hogy biztassa ő is a Szilágy megyei magyarságot az RMDSZ támogatására. Tőkés László kitérő választ adott. A Szabadságnak adott interjújában Tőkés László püspök elmondta: szó sincs arról, hogy arra szólította volna fel a Szilágy megyei magyarokat, hogy ne szavazzanak az érdekvédelmi képviseletre. "Amennyiben az RMDSZ nem áll ki egyértelműen az iskolai érdekeink mellett, akkor eljátssza érdekvédelmi minőségét. Mivel ez a kiállás nem történt meg, az RMDSZ Szilágy megyei szenátori listájára - ahol Seres Dénes szenátorjelölt és megyei elnök neve is ott szerepel - nem szavazunk. A fórumunkon viszont ott volt Vida Gyula Szilágy megyei képviselő is, akinek megmondtuk, hogy támogatjuk jelöltségét" - nyilatkozta a püspök. A Szabadság kérdésére Seres Dénes szenátor elmondta: Tőkés László a szenátornak a kollégium ügyében játszott szerepét egysíkúan elemezte a fórum részvevői előtt. Az iskolai ügyekben való kiállásának megkérdőjelezését pedig határozottan visszautasította. - Az egyházkerület tájékoztatási szolgálata közleményében kifejtette: megdöbbenéssel értesültek arról, hogy két vezető tisztségviselőjük, felhatalmazás nélkül egyoldalú szavazásra szólított fel. Mint ismeretes, Balogh Barnabás, az egyházkerület lelkészi főjegyzője és Borzási Gyula, az egyházkerület lelkészértekezleti elnöke felhívásában arra ösztönözte lelkésztársait és a gyülekezet tagjait, hogy a választásokon "felelősen és magyarul szavazzanak a romániai magyar demokráciára". - A Királyhágó-melléki egyházkerület közleménye kitért arra is, hogy nyilvánosságra került azoknak a képviselő- és szenátorjelölteknek a neve, akik a Securitate archívumában fellelhető dokumentumok szerint együttműködtek a román kommunista rezsim hírhedt politikai rendőrségével. A közlemény szerint az egyházkerület meglepetéssel tapasztalta, hogy "a szekus listán olyan képviselőjelölt lelkipásztor is szerepel, akiről egyházkerületünk közgyűlésének jó bizonysága volt, ellenben nem szerepel egy olyan szenátorjelölt lelkipásztor, akiről nyilvánvaló, hogy együttműködött a román titkosszolgálattal". /Szabó Csaba: Tőkés László a szenátori listával kapcsolatosan tartózkodásra szólította fel a Szilágy megyei magyarokat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./ Erről a fórumról a Romániai Magyar Szóban olvasható: "Az ülést Szózattal, imával, igével kezdték, imával, Himnusszal zárták, a kettő között vádaskodások, személyre szóló támadások hangoztak el." - A Református Wesselényi Kollégium ügyében bejelentették, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nov. 17-19.-i közgyűlése határozattal feloszlatta a kollégium iskolaszékét, a kollégium ügyének rendezését Tolnay István előadótanácsos, Csűry István generális direktor, Máthé Edith jogtanácsos, Püsök Csaba zilahi lelkipásztor és Boros Árpád szilágyballai lelkipásztor összetételű bizottságra bízta. Az igazgatónőt, Seres Magdát felszólították, hogy 15 napon belül adja át az iskola irányítását Bara Lajos igazgatónak; felkérték az RMDSZ-t, hogy "határozottan járjon közben, a kollégium válságos helyzetét november 26-ig rendezzék." A püspök kijelentette: "ezzel az ultimátummal 24 vagy 48 órán belül (az RMDSZ) nyilatkoztassa ki, hogy teljes egészében támogatja az egyházkerület követeléseit". /Fejér László: Egyházi fórum Zilahon. Szózat és Himnusz között vádaskodások... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./"

A bánsági regionalizmusról tartottak vitafórumot Temesvárott, Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő-jelölt és Bodó Barna szenátor-jelölt részvételével. Toró T. Tibor elmondta: izgalmas párbeszéd alakult ki a kérdésről az RMDSZ és a haladó román értelmiség képviselői között. Toró javasolta, hogy a választások után valamennyi bánsági parlamenti képviselő, pártállástól és nemzetiségtől függetlenül, dolgozzon ki egy közös platformot, amelynek segítségével hatékonyabban képviselnék a bánságiak sajátos érdekeit a parlamentben. Az RMDSZ képviselője reményt keltőnek nevezte a temesvári román értelmiség képviselőinek viszonyulását a kérdéshez. A Temes megyei RMDSZ párbeszédet kezdeményezett a többi bánsági nemzeti közösség szervezetével, elképzeléseik közös nevezőre hozása és a közös érdekképviselet megvalósítása érdekében. Konkrétan eddig a német és a zsidó kisebbség szervezetei válaszoltak az RMDSZ ajánlatára. /A bánsági regionalizmusról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

A Csíkszeredai Erdőigazgatóság korlátozta az 1/2000-es földtörvény alapján tulajdonosaiknak visszajuttatható erdőterületek nagyságát. Az alcsíki közbirtokosságok jogtalannak tartják az intézkedést, és tiltakozó akciókat helyeztek kilátásba. Rafain Zoltán, az Alcsíki Közbirtokosságok Érdekvédelmi Szövetségének elnöke elmondta: Nincs jogi alapja ennek a döntésnek, a törvény nem tartalmaz ilyen korlátozásokat. Kontesveller József prefektus megerősítette: Az erdészet rendelkezése ellentmond a törvénynek. /Kovács Attila: Törvényellenesnek tartják az erdészet lépését. Tiltakoznak az alcsíki közbirtokosságok. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 24./

"A Castellum Alapítvány /melyet az erdélyi nemesi, történelmi családok leszármazottai hoztak létre/ nov. 18-án Marosvásárhelyen Bánffy Miklósra emlékezett. Bánffy alakját Csép Sándor tévés személyiség idézte. A sokoldalú Bánffy Miklós tehetséges festőművész, grafikus volt; 1916-ban ő szervezte az utolsó királyi koronázási ünnepséget; képviselő és főispán; később Horthy külügyminisztere; egy ideig a Nemzeti Színházat majd az Operát vezette; titkos diplomáciai megbízatásokat kapott; saját könyveit és a másokét illusztrálta; kiváló karikatúrista is volt. Igazi reneszánsz egyéniség, akinek színdarabjai is maradandó irodalmi értéket képeznek. Az esten Király László nagyenyedi történelemtanár Bánffy Miklós izgalmas szépirodalmi vállalkozásáról, az Erdélyi történet című trilógiáról értekezett. A regényt Móricz Zsigmond "az erdélyi irodalom leggrandiózusabb művének" nevezte. Kós Károly is úgy vélte: Bánffynak a magyar széppróza első sorában van a helye. De voltak, akik dilettáns műnek tekintették, mint például Illés Endre. Az esten a műről és szerzőjéről Csép Sándor dr. Csávossy Györggyel, Láng Zsolt íróval és Király Lászlóval beszélgetett. A Castellum Alapítvány ezzel az irodalmi esettel sorozatot indított, melynek keretében felmérik, száma veszik mindazokat a maradandó értéket, amit e kommunizmus által szétzilált társadalmi osztály kimagasló egyéniségei alkottak. /Máthé Éva: Castellum Irodalmi Esték. Bánffy Miklósra emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

A Székelyudvarhelyen működő, Lőrincz György író által létesített Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány nov. 25-én a Városháza dísztermébe hívja az irodalomkedvelőket két fontos esemény alkalmából: köszöntik azokat az erdélyi magyar írókat, akik az idén töltötték be 70. életévüket vagy hetven fölött valamelyik kerek évfordulót: 75-öt, 80-at, 85-öt, 90-et. Az évek sorrendjében ők a következők: Szabó Gyula, Csávossy György, Kabós Éva, Hornyák József, Létay Lajos, Sombori Sándor. Ismertetik az irodalmi alapítvány által idénre meghirdetett esszépályázat eredményeit, kiosztják a pályadíjakat az első három pályázónak. A beküldött tanulmányokat elbíráló bizottság tagjai: Gálfalvi György író, dr. Kántor Lajos irodalomkritikus, Lőrincz György író. Az ünnepélyes műsorban fellépnek a helybeli Palló Imre Művészeti Iskola diákjai. /(Komoróczy György): Írók köszöntése és díjazása. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 24./

Nov. 28-án Aradon a Tóth Árpád Irodalmi Kör Vörösmarty-estet rendez. Vörösmarty Mihály születésének 200. évfordulója alkalmából dr. Brauch Magda tart előadást a költőről. Hábel Géza főkönyvtáros pedig kiállítást rendez a nagy költő műveiből. /Tóth Árpád Irodalmi Kör. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 24./

" A Magyarországon működő erdélyi szervezetek nov. 25-én, a budapesti Erdélyi Gyülekezet Karitatív Központjában tartott második országos találkozójukon megvitatták a nov. 26-án sorra kerülő romániai választások legidőszerűbb kérdéseit és állást foglaltak az RMDSZ esetleges kormányzati szerepvállalásával kapcsolatban. Tőkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke felidézte azt a Tusnádfürdőn, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem keretében elhangzott magyar miniszterelnöki kijelentést, mely szerint az RMDSZ-nek és az erdélyi magyarságnak kívánatos lenne, hogy megfontoltan döntsön arról, kikkel lép esetleg koalícióra. "A legjobb, ha mindenki megtartja saját bőrét - idézte Orbán Viktor nyáron elhangzott szavait. Tőkés László véleménye szerint az RMDSZ-nek becsületes politizálással kell képviselnie az erdélyi magyarság érdekeit. - A Magyarországon tevékenykedő erdélyi szervezetek - az Erdélyi Gyülekezet, az Erdélyi Magyarok Egyesülete, az Erdélyi Körök Országos Szövetsége, a Budapesti Székely Ház és az Erdélyi Magyarságért Alapítvány - nyilatkozatot fogadtak el, amelyben hangsúlyozták: az erdélyi magyarság politikai érdekképviseletének története újabb fordulóponthoz érkezett a vasárnap megtartandó romániai választásokkal. A nyilatkozat szerint az eltelt tíz évben az RMDSZ politikájában bizonyos eredmények mellett a szervezet hitelességét súlyosan megkérdőjelező döntések is születtek. Mindenekelőtt ilyenek volt az autonómia-koncepció elfektetése, a Bolyai Egyetem ügyében megfogalmazott ultimátum visszavonása, valamint annak tudomásul vétele, hogy a hatalom, durva választási manipulációkkal, román polgármestert juttatott Marosvásárhely élére. A Magyarországon működő erdélyi körök kifogásolják az RMDSZ által folytatott személyzeti politikát. A nyilatkozat szerint "az erdélyi magyarság több kiemelkedő és hiteles személyisége nem juthat be a román parlamentbe, viszont jelöltekké váltak olyanok, akikről bebizonyosodott, hogy együttműködtek az egykori titkosrendőrséggel". Az erdélyi szervezetek megállapítják, hogy veszélyt jelent néhány vezető RMDSZ-politikusnak az utóbbi napokban elhangzott kétértelmű nyilatkozata, mely szerint az RMDSZ koalícióra léphetne az Iliescu által vezetett kommunista utódpárttal. "A román posztkommunista erőkkel való koalícióra lépés óhatatlanul az RMDSZ széteséséhez vezetne" - tartalmazza a nyilatkozat. /Erdélyi szervezetek budapesti találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./"

"A nemzetközi sajtó a romániai választásokról. Euronews: "Románia újra megismétli a múlt hibáit, mivel a választásokon szereplők - bár a kommunizmusnak vége - ugyanazok maradtak. Ugyanakkor a második fordulóban a következő két jelölteket véli esélyesnek: Iliescu - " a volt ifjúsági miniszter Ceausescu idejéből", és Corneliu Vadim "a volt diktátor nacionalista udvari költője." - CNN: "az eredmények veszélyeztetik Románia integrációját az euro-atlanti struktúrákba." - New York Times: "C.V. Tudor hatással volt azokra, akik háborút akarnak Magyarországgal Erdélyért." - Le Monde: "Iliescu megválasztása a románok által egy szükséges rossz az aktuális kormány megbüntetésére, ugyanakkor a románok egy tíz éve halott ember megszavazására készülnek." - The Independent: " Ceausescu segédje elnök lesz. - BBC: "A jövő kormány rá lesz utalva külföldi támogatásra - a románok nem nőtték ki a kommunizmust." - The Times: "Ion Iliescu, Ceausescu volt szövetségese és a PDSR vezetője megnyeri az elnöki választásokat" címen arról ír, hogy a PDSR sikerének a titka az Iliescu által tett ígéretei a szegényeknek, mely le fogja állítani az ipari átszervezést, amit máskülönben még Adrian Nastase is szorgalmazott. - Agence France Presse: "A külföldi befektetők nem félnek a baloldali erők hatalomrajutásától." - Die Welt: "Romániában a volt kommunisták jutnak hatalomra." /RMDSZ Sajtószemle, nov. 27. - 471. sz./"

"Nov. 25-én Kolozsváron tartotta évi közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület. Elöljáróban Kötő József ügyvezető elnök emlékeztetett arra, hogy rendhagyó rendezvényről lesz szó, amelyet a millenniumi ünnepségek jegyében és a konkrét tennivalók előrevetítésének szellemében bonyolítanak le. Kötő József elnöki jelentésében emlékeztetett a nemzettudat ezeréves múltjára, amelyet soha nem lehetett megtörni. Hangsúlyozta, hogy az önvédelem cselekvő korszakába léptek, a mai feltételek közepette lehetséges az új nemzeti kulturális integráció. A közgyűlés elfogadta a Magyar kultúra fóruma elnevezésű együttműködési megállapodást, melyet az EMKE a következő kulturális szervezetekkel kötött: Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség (CSEMADOK), Magyarok Székelyföldi Társasága, Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, Muravidéki Önkormányzati Nemzeti Közösség, Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány. Ennek értelmében közös célkitűzéseik az anyanyelv ápolása és megőrzése, a szülőföld magyar kulturális hagyományainak megóvása és átörökítése, a magyar kulturális élet szervezése és összehangolása, az egyetemes magyarság jeles személyiségei emlékének méltó ápolása. Az EMKE és a CSEMADOK már alá is írtak egy szerződést, melynek kivitelezésével a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítványt bízták meg. Pillich László ügyvezető igazgató ismertette ennek tartalmát: 2001. január 15-ig a két szervezet adatbázist hoz létre Erdélyben és a Felvidéken, január 31-ig, kölcsönös művész vendégfellépéssel, megrendezik Erdélyben a felvidéki magyar kultúra napját, Felvidéken pedig az erdélyi magyar kultúra napját, évente díjazzák a két közösség kulturális életét, pályázatokra épülő közös költségvetést vezetnek. Beder Tibor, a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke a gazdasági előrelépést sürgette: enélkül nincs megmaradás! Az EMKE támogatja a csángó nap megszervezését és hagyományossá tételét. Bartha András, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke ismertette ennek az Erdély-szerte megrendezésre kerülő rendezvénynek a lényegét, hogy ismertté tegyék a csángó kultúra kincseit és az otthonmaradást szorgalmazó üzleti terveikhez szponzorokat szerezzenek. Délután díjátadásokra került sor. Első ízben tiszteletdíjakat nyújtottak át olyan személyiségeknek, akik oktatói, művelődési, tudós munkásságukkal életpéldával szolgáltak környezetüknek. Oklevelet kaptak: Abodi Nagy Béla, Egyed Ákos, Cs. Erdős Tibor, Guttman Mihály, Kallós Zoltán, Lőrincz Lajos, Vencel Árpád, Veress István. Utána tizenheten vehették át az idei EMKE-díjakat. Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság szerkesztője Kacsó Sándor-díjban részesült. További kitüntetettek: Janovits Jenő-díj - Boros Zoltán (bukaresti tévé magyar adásának vezetése), Kacsó András-díj - Antal Miklós, post mortem (a Maros és Hargita Népi Együttesek vezetése), Bányai János-díj - Bálint Erzsébet és Bálint Ferenc (inaktelki tájház megteremtése, Gazda Klára); Kun Kocsárd-díj - Zahoránszki Ibolya (máramarosi szórványmagyar kultúra ápolása) és Kálóczy Katalin (határon túli magyarok kulturális életének szervezése), Nagy István-díj - dr. Angi István (zenepedagógia és zeneesztétika), Bánffy Miklós-díj - Ferenczi István (erdélyi magyar színjátszás), Kolozsvári testvérek-díj - Kolozsi Tibor (Bocskai István nagyszalontai köztéri szobra), Kovács György-díj - Szélyes Ferenc (folyamatosan megújuló színészetért), Poór Lili-díj - Fülöp Erzsébet (meggyőző erejű színészet), Kádár Imre-díj - Visky András (korszerű dramaturgia és színházi szakemberképzés), Monoki István-díj - Róth András Lajos (könyvtárosi és tudományos kutatói munka), Kemény János-díj - Figura társulat (a 10 éve megalapított gyergyószentmiklósi színházi tevékenység), Vámszer Géza-díj - Mihály Zita (muzeológus és műemlékvédő munka), Szentgyörgyi István-díj - Puskás György (dicsőszentmártoni öntevékeny színjátszás megszervezése). Az ünnepség a Házsongárdi temetőben a Bánffy-kripta falán elhelyezett Bánffy Miklós-emléktábla leleplezésével és megkoszorúzásával zárult. /Ördög I. Béla: Önvédelmünk cselekvő korszakába léptünk. Átadták a 2000. évi EMKE-díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./"

"A trianoni békediktátum hiteles szövegét jelentette meg a Migan Kiadó. A forrásul használt szerződésszöveg a Budapesti Közlöny rendkívüli kiadásában jelent meg 1921. július 31-én. E kiadásból mindössze néhány példány maradt fenn. Mivel a hiteles szöveghez az átlagolvasó gyakorlatilag nem juthat hozzá, a kiadó úgy döntött, hozzáférhetővé teszi az eredeti francia nyelvű szöveget és az akkori magyar fordítását. A mostani kiadvány változatlan lenyomata az 1921-ben megjelent szerződésnek és számos érdekességet tartalmaz. A francia-magyar eredeti szöveget tartalmazó, kétezer példányban megjelent, s a Bibliofil Könyvhálózat harminchat boltjában kapható A szerződés című kötet után a tervek szerint csak magyarul kisebb formában is kiadják a könyvet annak érdekében, hogy "Trianon ott lehessen minden magyar zsebében". /Megjelent a trianoni szerződés hiteles szövege. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./"

Nov. 25-én Marosvásárhelyen dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke felavatta a Református Diakóniai és Tanulmányi Központot. A négyszintes központ a diakonisszaképző posztliceális főiskola székhelyéül, valamint a református kollégisták bentlakásául szolgál, helyet ad tudományos és kutatói képzőköröknek, tanfolyamoknak, művelődési és egyházi rendezvényeknek, szállodai emeletén kül- és belföldi vendégeket fogadnak. A központ létrehozása körülbelül 500 ezer dollárba került. A püspök beszédében kiemelte: ha 500 elvett ingatlanukat visszaadták volna, az utóbbi tíz évben az Erdélyi Református Egyházkerületben talán nem épül fel a 218 új épület. Lehet halófélben a becsület, mi Istenben bízó magyarságot, ifjúságot remélünk és nevelünk - mondta a püspök. A központ felépítését a Buenos Aires-i dr. Garavölgyi Tibor 200 000 dollárral és dr. Balla Imre 35 000 dollárral támogatta. A püspök László Zoltán lelkész-igazgatónak és Mezei Ilona ügyvezető igazgatónak átadta a Bibliát, a központ kulcsát és Háztörténetet, majd köszönetet mondott mindazon magyarországi és hollandiai szervezeteknek, magánszemélyeknek, akik adományokkal segítették a központ felépítését. Felszólaltak a hollandiai és magyarországi vendégek, akiknek a püspök emlékérméket adott át. /Nincstelenségben is lehet építkezni. Felavatták a Református Diakóniai Központot. = Népújság (Marosvásárhely), 2000. nov. 27./

Kolozsvárra hazalátogatott Szalay Miklós zeneszerző, zenetanár nemzedékek megbecsült irányítója, tanára. Pályája szülővárosából, Aradról indult és Kolozsváron folytatódott: a Magyar Művészeti Intézetben, majd a Gh. Dima Zenekonzervatóriumban szerzett zenetanári és zeneszerzési diplomát. Hosszú évekig tanította a Gh. Dima Zenekonzervatórium magyar nyelvű csoportjait szolfézsre, partitúraolvasásra, összhangzattanra, formatanra. Megrokkant egészséggel elhagyta az országot és Ausztriába emigrált. Jelenleg Bécsben él, ahol zeneszerzői munkássága mellett számítógépes kottagrafikával foglalkozik. Munkássága felöleli a kórusra írt művek egész sorát, kamarazeneműveket, zongoradarabokat, egy zongoraversenyt stb. A kolozsvári Állami Magyar Opera Szalay Miklós 70. születésnapja alkalmából szerzői estet rendez nov. 27-én a művész-tanár tiszteletére. /Laskay Adrienne: Szalay Miklós zeneszerző 70 éves. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

Nov. 25-én Kolozsváron kezdődött az EME (Erdélyi Múzeum- Egyesület) Műszaki Tudományos Szakosztálya megalakulásának 10. évfordulója alkalmából rendezett ülésszak. Dr. Gyenge Csaba, a szakosztály elnökének nyitóbeszéde után dr. Benkő Samu akadémikus, az EME elnöke tartott beszédet. Az előadók között volt a kolozsvári Műegyetem több tanára /dr. Csibi Vencel egyetemi tanár, dr. Szabó Bálint egyetemi tanár, dr. Gyenge Csaba egyetemi tanár/ és dr. Máté Márton egyetemi docens /marosvásárhelyi Műegyetem/. /Csurulya Szidónia: Többszörös évforduló. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

"A Kolozsvári Állami Magyar Színház vendégjátékával folytatódik a Vendégségben Budapesten - határon túli magyar színházi estek sorozata; az együttes nov. 29-én és 30-án lép fel a Thália Színházban. Az erdélyi társulat az első előadáson Vörösmarty Mihály születésének 200. évfordulója alkalmából A fátyol titkai című "szomorújátékot" játssza Görgey Gábor átiratában. A produkciót Keresztes Attila állította színpadra. A következő napon A mizantróp című darabbal lépnek a budapesti közönség elé. Moliére művét Tompa Gábor rendezésében tekintheti meg a közönség. /Budapesten vendégeskedik a Kolozsvári Állami Magyar Színház. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./"

A nov. 26-i választásokon győztes Iliescu-párt központi végrehajtó vezetősége kijelölte az új miniszterelnököt Adrian Nastase, a TDRP első alelnökének személyében. A testület úgy döntött, hogy egyszínű - kisebbségi - kormányt alakít, nem kíván koalícióra lépni sem a szélsőséges Nagy-Románia Párttal, sem az eddig kormányon levő, parlamentbe is bejutott politikai erőkkel, tehát sem a Nemzeti Liberális Párttal, sem a Demokrata Párttal, sem az RMDSZ-szel. Ez utóbbiaknak, valamint a szakszervezeteknek és a munkaadóknak egy-egy évre szóló politikai és szociális paktum megkötését javasolta. A paktum kötelezné aláíróit, hogy a választások második fordulójában Ion Iliescut támogassák, támogassák a Nastase-kormányt a parlamentben, mondjanak le arról, hogy jövő novemberéig bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a kabinet ellen, mondjanak le a magyar egyetem létesítéséről stb. Amennyiben Iliescu nem győz a második fordulón, Iliescu pártja átadja a kormányalakítás jogát a Nagy-Románia Pártnak, és ellenzékbe vonul. - Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt első alelnöke azt javasolta pártja vezetőségének, hogy maradjanak ellenzékben. A liberálisok a demokratákkal, majd az RMDSZ-szel fognak tárgyalni. A Demokrata Párt elképzelhetetlennek tartja, hogy ellenzékben legyen, s ugyanakkor támogassa a TDRP-kormányt. A szakszervezetek tárgyalási hajlandóságot mutatnak Iliescuékkal. /Egyszínű kormány, Nastase miniszterelnök? = Nyugati Jelen (Arad), nov. 29./ Adrian Nastase 1950. jún. 22-én született Bukarestben. 1973-ban szerezte meg a jogi diplomát, majd a szociológia szakot is elvégezte, 1987-ben lett a jogtudományok doktora. 1974-1990 között a Román Tudományos Akadémia Jogi Intézetének kutatója, közben egyetemi tanár is volt. 1990-ben képviselőnek választották, 1990. jún. 28. - 1992. okt. 28-a között külügyminiszter, 1992-1996 között a képviselőház elnöke. Jelenleg a képviselőház alelnöke. /Adrian Nastase-életrajz. = Krónika (Kolozsvár), nov. 29./

"Nov. 28-án rendkívüli sajtóértekezletet tartott Kolozsváron a Nagy-Románia Párt Kolozs megyei vezetősége. Többek között jelen volt Gheorghe Funar főtitkár és Ioan Mihai Nastase az NRP megyei szervezetének elnöke. Elmondták: véleményük szerint a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt támogatói Corneliu Vadim Tudorra voksolnak a második fordulóban. Meggyőződésük, hogy ugyanezt teszik a magyarok, a székelyek, a csángók, sőt még a zsidók is, hiszen "az NRP-ben mind a négy kisebbség képviselteti magát". Szerintük a Nagy-Románia Pártot semmiképp sem lehet szélsőséges alakulatnak minősíteni. A Corneliu Vadim Tudor pártelnök által nyilvánosságra hozott, "az ország megmentését" szolgáló Sürgősségi Programban az szerepel a Románellenes Tevékenységeket Kivizsgáló Országos Bizottság létrehozása. A program második pontja: hatalomra jutás esetén betiltják a "szegregacionista RMDSZ-t". Arra kérdésre, hogy az RMDSZ betiltása esetén mi történik majd a szövetség vezetőivel, a sajtótájékoztatón elmondták: A törvénytelenül működő RMDSZ vezetőit Vadim védelme alá vonja. Ha a román állami hatóságok, a Román Hírszerző Szolgálat, az ügyészség arra a következtetésre jut, hogy megszegték az ország törvényeit, akkor az igazságszolgáltatás kezére adjuk őket. A sürgősségi program szerint a Nagy-Románia Párt a román állam hatalmának visszaállítását tervezi azokban a régiókban, amelyeket állítólag az RMDSZ és Magyarország ügynökei gazdaságilag gyarmatosítottak. - A Nagy-Románia Párt kivizsgálja majd az olyan üzletemberek tevékenységét, mint Erdély Ede, akinek nevéhez sok sötét ügylet fűződik. Kivizsgálják majd azt is, hogy a székelyek miért vágták ki az erdőket. "Megengedhetetlen, hogy elkótyavetyéljék a román állam kincseit" - mondta Gheorghe Funar. - A Nagy-Románia Párt főtikára "Románia és Besszarábia" mihamarabbi egyesülését szeretné. Azt akarják, hogy a moldovai állampolgárok ne útlevéllel, hanem személyazonossági igazolvánnyal utazhassanak az országba. /Kiss Olivér: Törvényen kívül helyeznék az RMDSZ-t. A magyar cégek bezárásával fenyegeztőznek Vadimék. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./"

Huszonkilenc alapító tag írta alá az elmúlt hét végén a Temesvári Műegyetem Villanymérnöki Karán a legújabb magyar civil szervezet, a Techné Egyesület megalakításának okiratát. Az új civil szervezet élére dr. Delesega Gyula egyetemi tanárt, az egyesület szorgalmazóját állította a közakarat. Dr. Delesega Gyula műegyetemi tanár, a Techné elnöke, Aradtól Vajdahunyadig, Resicától Nagyváradig minden magyarul tudó értelmiségi jelentkezését várja. - A Temesváron élő magyar értelmiségiek nem ismerik egymást eléggé, még kevésbé a több mint ezer magyar nemzetiségű főiskolai hallgatót, akik igényelnék a segítségüket. E jelentős szellemi erő. Első céljuk Temesváron tanuló nagyszámú magyar főiskolás felkarolása. Idővel magyar kultúra ismeretére építve tudományos, irodalmi, művészeti iskolák teremtődhetnének az aktív együttműködésből.- Az alakulás megtörtént, most már hivatalosan vannak jelen a város közéletében. Hol a székház, hol juthat bővebb információhoz az érdeklődő? /Sipos János: Újabb magyar civil szervezet Temesváron. Megalakult a Techné Egyesület. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 29./

A vezető magyarországi lapok mindegyike komoly teret szentel a romániai fordulatnak. A Világgazdaság szerint a románok azt az Iliescut és pártját hozták vissza a hatalomba, amelynek előző kormányzati eredményei a következők: csökkent a nemzeti össztermék, leértékelődött a lej, nyolcmilliárd dollárnyi külföldi adósság halmozódott fel. Az alternatívát az a C. V. Tudor jelenti, "aki szupernacionalista, a halálbüntetés bevezetését akarja, az úgynevezett románellenes tevékenységek külön bizottságának megteremtését szorgalmazza, és a magánosítás felülvizsgálatát sürgeti". A Népszabadság szerint rémálom, ami történik. "Egy olyan országban, ahol azokra szavaznak, mint most Romániában, óriásiak lehetnek a gondok." A Magyar Nemzet szerint kiderült, hogy a románok országuk jövőjét vagy a volt kommunista aparatcsik Iliescuban, vagy a néhai diktátor udvari költőjeként és őszinte híveként elhíresült Vadimban látják. Nemzeti szégyenként élik meg a tájékozottabb románok azt, hogy a szóban forgó két politikus több szavazatot kapott, mint a racionálisan gondolkodó, technokrata Stolojan vagy Isarescu - áll a Népszava kommentárjában. "Szegény Románia! Sejthetjük, milyen légkör uralkodik egy olyan államban, amelyben az emberek nemcsak eltávolították a hatalomból, hanem a parlamentből is kiszavazták azt a Parasztpártot, amelyet megmentőjüknek hittek" - fogalmazott a Magyar Hírlap. /Lesújtó külföldi visszhang a választásokról. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 29./

"Napok óta politikai elemzők sokasága keresi a magyarázatot a romániai választási eredményekre. A szociológusok kimutatásai azonban olyan megdöbbentő képet tárnak fel: a nagyhangú néptribun választói tábora a legfiatalabb. A 18-30 év közötti, közepes és ennél magasabb iskolázottságú választók körében a legnépszerűbb. Megdőlt az az általános nézet is, hogy Tudorra csak a volt szekusok, aktivisták, valamint azok környezete szavaz. "A Vadimra szavazók többsége egyszerűen Iliescu és a köztudatban általa képviselt kommunizmus ellen voksolt, akárcsak 1996-ban." - állította egy neves szociológus. Gál Mária szerint "Corneliu Vadim Tudor szekus és volt pártaktivista idősebb támogatói mellett, fiatal szavazói elsősorban azok a legionáriusok, akik az igazságosztó, bosszúálló arkangyalt, a jó románt és igaz keresztényt vélik felfedezni a néptribünben." Az újjáéledő legionarizmusért a felelősség a román össztársadalmat terheli. A hatalmon lévők és a román vezető értelmiség nem tettek semmit az újfasizmus megfékezéséért. - Híres kolozsvári "ellenzékiek" Corneliu Zelea Codreanu- és Vasgárda-kitűzőket hordtak. A vasgárdista egyenruhák egyre megszokottabb látványt kezdtek nyújtani. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter volt az első romániai vezető politikus, aki megpróbált szembeszállni az egyre terjedő újfasizmussal. Senki nem tiltakozott Antonescu tisztára mosása ellen. Nov. 29-én Kolozsváron a legionárius ifjúság szimpóziumot szervezett a "Holokauszt - román szemszögből" címmel és bemutatta "Az Új Jobboldal" című folyóiratot. Senki sem tiltakozott ellene. A Vasgárda 1937-es győzelmekor már hatalmon volt Hitler, Mussolini, Európa-szerte hódított a fasizmus és nemzeti szocializmus. Az ezredfordulón azonban nincs nemzetközi támasza Vadimnak, ezért nem is tud majd hosszú ideig választói tömegeket felsorakoztatni maga mögé. /Gál Mária: Nem tudták szegények, mit cselekednek? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./"